Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Filmtabletta Kék, ovális és mindkét oldalán domború filmtabletta, amelynek hossza 13 mm, szélessége 7,1 mm. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóBausch Health Ireland Limited Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Filmtablettánként 220 mg naproxén-nátriumot tartalmaz (ami megfelel 200 mg naproxénnek). A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Tabletta mag: mikrokristályos cellulóz povidon K30 talkum magnézium-sztearát tisztított víz Tabletta bevonat: Opadry kék YS-1R-4216: hipromellóz 2910 titán-dioxid (E171) indigotin (E132) makrogol 6000 Javallat4.1 Terápiás javallatok Az Apranax Dolo különböző eredetű enyhe és közepesen erős fájdalmak rövid távú kezelésére javallt, mint pl.: * fejfájás * fogfájás * izomfájdalom * ízületi fájdalom * hátfájás * dysmenorrhoea. Az Apranax Dolo alkalmazható a megfázáshoz vagy influenzához társuló láz csökkentésére és a fájdalmak tüneti enyhítésére. Az Apranax Dolo felnőtteknél és 16 évesnél idősebb serdülőknél alkalmazható. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A nemkívánatos hatások előfordulása minimalizálható, ha a tünetek kezeléséhez szükséges legalacsonyabb dózist a legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.4 pont). Felnőttek és 16 évesnél idősebb serdülők Egy tabletta 8-12 óránként. Néhány betegnél két tabletta kezdő dózis, majd ezt követően 12 órával adott egy tabletta fokozhatja a fájdalomcsillapító hatást. A maximális napi dózis a 3 tablettát nem haladhatja meg (660 mg). Az Apranax Dolo legfeljebb 7 napig szedhető fájdalomcsillapításra, és legfeljebb 3 napig alkalmazható lázcsillapítóként. Idősek A nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerekkel (NSAID-okkal) szembeni, nemkívánatos reakciók megnövekedett gyakoriságát figyelték meg időseknél (65 évesnél idősebb betegek), legfőképpen gyomor-bél (GI) vérzést és perforációt, amelyek halállal végződhetnek. Az NSAID-terápia során a betegnél rendszeresen ellenőrizni kell, hogy kialakult-e GI vérzés. A legkisebb hatásos dózist kell alkalmazni. Óvatosság szükséges, ha naproxént nagy dózisban adnak idős betegeknek, mivel vannak arra utaló adatok, hogy ezeknél a betegeknél megnő a fehérjéhez nem kötött naproxén mennyisége. A vizsgálatok szerint változatlan össz-plazmakoncentráció mellett a naproxén nem kötött plazma frakciója emelkedik idős betegeknél. Ennek a naproxén adagolását érintő jelentősége nem ismert. Az időseknél alkalmazott többi gyógyszerhez hasonlóan, tanácsos a lehető legalacsonyabb hatékony dózist alkalmazni. A dózist az időseknél csökkenteni kell csökkent vesefunkció esetén (lásd 4.4 pont). Gyermekek és serdülők Az Apranax Dolo alkalmazása nem javasolt 16 év alatti serdülőknél és gyermekeknél. A biztonságosságot nem igazolták ebben a betegcsoportban. Vesekárosodás, májkárosodás vagy szívelégtelenség Az alacsonyabb dózis alkalmazását kell mérlegelni vese-, májkárosodás és (vagy) szívelégtelenség esetén. Májkárosodásban szenvedő betegek a naproxént csak orvosi felügyelet mellett szedhetik. Májkárosodás esetén a szabad naproxén plazmakoncentrációja megnő. Ennek a jelentősége nem ismert, de nagy dózisok szükségessége esetén óvatosság javasolt. Krónikus alkoholos májbetegségben és valószínűleg a cirrhosis egyéb formáiban is csökken a naproxén össz-plazmakoncentrációja, míg a szabad naroxén plazmakoncentrációja nő. Ennek a naproxén adagolását érintő jelentősége nem ismert, de tanácsos a lehető legalacsonyabb hatékony dózist alkalmazni. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. Lehetőleg étkezés közben vagy étkezés után kell bevenni, egy pohár vízzel. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. * Acetilszalicilsav vagy más NSAID szedését követően jelentkező asthma, urticaria vagy allergiás típusú reakció a kórelőzményben, a keresztallergia lehetősége miatt. Ezek a reakciók akár fatálisak is lehetnek. Ezeknél a betegeknél a naproxénre súlyos anafilaktoid jellegű reakciók jelentkeztek. * Korábbi NSAID kezelés kapcsán fellépő gasztrointesztinális vérzés vagy perforáció a kórelőzményben. * Aktív, vagy a kórtörténetben szereplő peptikus fekély és (vagy) vérzés (fekély vagy vérzés két vagy több igazolt esete). * Súlyos szívelégtelenség (lásd 4.4 pont). * Súlyos vesekárosodás (kreatinin-clearance < 30 ml/perc) vagy májkárosodás (lásd 4.4 pont). * A terhesség harmadik trimesztere (lásd 4.6 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A naproxén nem javasolt a gasztrointesztinális eredetű fájdalmak kezelésére. Általános figyelmeztetések: Kerülni kell az Apranax Dolo együttes alkalmazását egyéb NSAID-okkal, beleértve a szelektív ciklooxigenáz 2-gátlókat is (lásd 4.5 pont). A nemkívánatos hatások kockázata a tünetek kezeléséhez szükséges legkisebb hatékony dózis lehető legrövidebb ideig történő alkalmazásával minimalizálható (lásd 4.2 pont és gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris kockázat, lent). A naproxén gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatású, emiatt ezek diagnosztikus szerepét csökkentheti. Idősek: Időseknél az NSAID-okkal szembeni nemkívánatos reakciók megnövekedett gyakoriságát figyelték meg, különösen gasztrointesztinális vérzés és perforáció, amely végzetes is lehet (lásd 4.2 pont). Gasztrointesztinális hatások: Gasztrointesztinális vérzés, fekély vagy perforáció - amely akár halálos is lehet - előfordulhat valamennyi NSAID-dal történő kezelés folyamán bármikor, figyelmeztető tünetekkel, súlyos gasztrointesztinális eseménnyel az anamnézisben vagy a nélkül. Bár a naproxén általában jól tolerálható, vannak gasztrointesztinális vérzés előfordulására vonatkozó jelentések. Ezért azok a betegek, akiknek az anamnézisében gasztrointesztinális betegség szerepel, a naproxént csak szigorú orvosi felügyelet mellett szedhetik. A gasztrointesztinális vérzés, fekélyképződés és perforáció kialakulásának kockázata növekszik az NSAID dózisának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében fekélybetegség szerepel, különösen, ha az vérzéssel vagy perforációval szövődött (lásd 4.3 pont), valamint idős korban. Ezen betegek kezelését a lehető legalacsonyabb dózissal kell kezdeni. Ezen betegeknél, valamint azoknál, akik együttesen alacsony dózisú acetilszalicilsavat, vagy egyéb gasztrointesztinális kockázatot fokozó gyógyszert szednek, megfontolandó gyomorvédő készítményekkel (mint pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) történő kombinált kezelés (lásd 4.5 pont). Azon betegeknek, akiknek a kórelőzményében gasztrointesztinális toxicitás szerepel - különösen időseknél - jelenteniük kell minden szokatlan hasi tünetet (legfőképpen a gasztrointesztinális vérzést) különösen a kezelés kezdeti szakaszában. Óvatosság ajánlott azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, melyek növelhetik a vérzés vagy fekélyképződés kialakulásának kockázatát, mint a szájon át szedhető kortikoszteroidok, antikoagulánsok, mint a warfarin, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI-k) (pl. paroxetin, citaloprám), vagy thrombocytaaggregáció-gátlók, mint az acetilszalicilsav és klopidogrel (lásd 4.5 pont). A naproxén-kezelés alatt kialakuló gasztrointesztinális vérzés vagy fekélyképződés esetén a kezelést le kell állítani. Súlyos gasztrointesztinális mellékhatások a NSAID kezelés során bármikor előfordulhatnak. A gasztrointesztinális fekélyek vagy vérzés kialakulásának kockázata a kezelés időtartamával és a naproxén dózisával nő. A jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati eredmények nem azonosítottak olyan betegcsoportot, akiknél nem áll fenn a peptikus fekély és vérzés kialakulásának kockázata. Azonban az idősek és a legyengültek rosszabbul tolerálják a gasztrointesztinális fekélyképződést vagy vérzést, mint a többi beteg. Az NSAID-okkal kapcsolatos súlyos gyomor-bél rendszeri események többsége ebben a betegcsoportban fordult elő. NSAID-ok csak óvatosan alkalmazhatók azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében gasztrointesztinális betegség (colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség) szerepel, mivel a betegség fellángolhat (lásd 4.8 pont). Kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris hatások: Megfelelő monitorozás és tanácsadás szükséges azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében hipertónia és (vagy) enyhe vagy mérsékelt súlyosságú szívelégtelenség szerepel, mivel folyadék retenció, hipertónia és ödéma előfordulását jelentették NSAID-terápia kapcsán. Néhány naproxént szedő betegnél enyhe perifériás ödéma alakult ki. Bár nátrium-retenciót nem jelentettek az anyagcsere vizsgálatokban, lehetséges, hogy a kérdéses vagy károsodott szívműködésű betegeknél naproxén szedése esetén nagyobb lehet a kockázat. Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint a coxib-ok és egyes NSAID-ok alkalmazása során (különösen nagy dózisok hosszú távú alkalmazása esetén) kis mértékben fokozódhat az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata. Bár az adatok szerint a naproxén (napi 1000 mg) alkalmazása mellett kisebb a kockázat, némi kockázat azonban nem zárható ki. Nem áll rendelkezésre elegendő adat a kis dózisú naproxén (220-660 mg naponta) hatásaira vonatkozóan, amiből egyértelmű következtetést lehetne levonni a lehetséges thrombosis kockázatot illetően. A naproxén gyengítheti az acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációt gátló hatását. Az acetilszalicilsav kezelésben részesülő betegeknek kezelőorvosuk tanácsát kell kérniük, ha naproxén-nátrium szedését tervezik (lásd 4.5 pont). Károsodott szívműködésű betegek a naproxént csak fokozott óvatossággal és orvosi felügyelet mellett szedhetik. Kezeletlen hipertónia, pangásos szívelégtelenség, igazolt ischaemiás szívbetegség, perifériás artériás betegség és (vagy) cerebrovaszkuláris megbetegedés esetén a naproxén csak gondos mérlegelés után alkalmazható. Vesére gyakorolt hatások A naproxénnel kapcsolatosan vannak vesekárosodásra, veseelégtelenségre, akut intersticiális nephritisre, haematuriára, proteinuriára, renalis papillaris necrosisra és esetenként nephrosis szindrómára utaló jelentések. A csökkent prosztaglandinszintézissel kapcsolatos veseelégtelenség NSAID-ok alkalmazása dózisfüggő mértékben csökkentheti a prosztaglandinszintézist és veseelégtelenséget okozhat. Ennek nagyobb a veszélye azoknál a betegeknél, akik vesekárosodásban, májkárosodásban, vagy szívműködési problémában szenvednek, különösen hosszú távú kezelés esetén, valamint diuretikum szedése esetén, illetve időseknél. Figyelni kell a megfelelő diuresis biztosítására. Csökkent veseperfúzió esetén a naproxén-kezelés előtt és alatt is javasolt a vesefunkció monitorozása (lásd még 4.3 pont). Vesekárosodás Mivel a naproxén nagyrészt (95%-ban) glomerulusfiltrációval a vizelettel ürül, rendkívül óvatosan kell alkalmazni vesekárosodásban szenvedő betegeknél és a szérumkreatinin-szint és (vagy) a kreatinin-clearance rendszeres ellenőrzése javasolt. A naproxén nem alkalmazható, ha a kreatinin-clearance 30 ml/perc-nél alacsonyabb. A hemodialízis a nagyfokú fehérjekötődés miatt nem csökkenti a naproxén plazmakoncentrációját. A NSAID-ok alkalmazása a vesefunkció romlását eredményezheti. A vesefunkciót a naproxén alkalmazása előtt és alatt is ellenőrizni kell a vese károsodott vérátáramlása, pl. extracelluláris volumenhiány esetén, májcirrhosisban, nátrium megszorítás esetén, pangásos szívelégtelenségben és fennálló vesebetegség esetén. Néhány idős beteg, akiknél károsodott vesefunkcióra lehet számítani, valamint diuretikumot szedő betegek szintén ebbe a kategóriába tartozhatnak. Ezeknél a betegeknél a napi adag csökkentését mérlegelni kell, hogy a naproxén metabolitok akkumulációját elkerüljék. Májkárosodás A többi nem-szteroid gyulladáscsökkentőhöz hasonlóan egy vagy több májfunkciós érték emelkedése előfordulhat. Az eltérések inkább túlérzékenység, mint toxicitás következményei lehetnek. Súlyos májreakciók, többek között sárgaság és (néhány esetben fatális) hepatitis előfordulását jelentették ezzel a szerrel és más, nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kapcsolatban is. Jelentettek keresztreakciót is. Az idült alkoholos májbetegség - és esetlegesen a cirrhosis más formái - csökkenti a naproxén teljes plazmakoncentrációját, azonban a le nem kötött naproxén plazmakoncentrációja megnő. E megállapítás klinikai következményei nem ismertek, azonban megfontolt lépés ilyen betegeknél a legkisebb hatásos dózist alkalmazni (lásd 4.2 pont). Hematológiai hatások A naproxén csökkenti a thrombocyta-számot és megnyújtja a vérzési időt. Erre a hatásra gondolni kell a vérzési idő meghatározásakor. Alvadási zavarban szenvedő, vagy a hemostasist befolyásoló gyógyszeres kezelésben részesülő betegeket megfigyelés alatt kell tartani naproxén-tartalmú gyógyszer alkalmazása esetén. A magas vérzéskockázatú, valamint a teljes antikoaguláns kezelést (pl. kumarin-származékot vagy heparin-származékot) kapó betegeknél fokozódhat a vérzés kockázata naproxén-tartalmú készítmény egyidejű adásakor. Légzési rendellenességek Óvatosság szükséges, ha a készítményt olyan betegeknek adják, akik asthma bronchiale-ban szenvednek, vagy asthma szerepel a kórtörténetükben, mivel a jelentések szerint a NSAID-ok bronchospasmust válthatnak ki ezeknél a betegeknél. Anafilaxiás (anafilaktoid) reakciók: Az arra fogékony személyeknél túlérzékenységi reakciók jelentkezhetnek. Anafilaxiás (anafilaktoid) reakciók jelentkezhetnek olyan betegeknél is, akiknek a kórelőzményében nem szerepel túlérzékenység, és olyanoknál is, akiknél a túlérzékenység acetilszalicilsavra és más nem-szteroid gyulladáscsökkentőkre vagy naproxén-tartalmú gyógyszerekre jelentkezett. Előfordulhat olyanoknál is, akiknek a kórtörténetében angioödéma, bronchospastikus reaktivitás (pl. asthma), rhinitis és orrpolipok, allergiás betegség, krónikus légzési rendellenességek, vagy acetilszalicilsav-túlérzékenység szerepelnek. Ez naproxénre vagy más NSAID-okra (pl. bőrreakciók, pruritus, bőrkiütés alapján) igazoltan allergiás betegekre is érvényes. Az anafilaktoid reakciók az anafilaxiához hasonlóan fatális kimenetelűek is lehetnek. Szteroidok A szteroidot szedő betegek csak szoros orvosi ellenőrzés mellett szedhetnek naproxént. Ha a szteroid adagolását leállítják vagy a dózisát csökkentik a kezelés alatt, a szteroid dózisát lassan kell csökkenteni, és a betegnél szorosan kell monitorozni a mellékhatások jelentkezését, beleértve a mellékvese-elégtelenséget és az arthritis tüneteinek kiújulását. Szemészeti hatások: A klinikai vizsgálatok nem utaltak arra, hogy a naproxén-kezelésnek szemészeti hatásai lennének. Ritkán NSAID-okkal, így naproxénnel kezelt betegeknél papillitist, retrobulbáris neuritis optica-t és papilla ödémát jelentettek, ok-okozati viszonyt azonban nem sikerült igazolni. Szemészeti vizsgálatot kell végezni, amennyiben naproxén-tartalmú készítménnyel kezelt betegnél látászavar alakul ki. Bőrreakciók: Nagyon ritkán súlyos bőrreakciókról, beleértve az esetleg végzetes kimenetelű betegségek (exfoliativ dermatitis, Stevens-Johnson-szindróma és toxikus epidermalis necrolysis) kialakulásáról számoltak be NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban (lásd 4.8 pont). Úgy tűnik, hogy a betegek ezen reakciók legnagyobb kockázatának a kezelés kezdetén vannak kitéve: a tünetek kezdete az esetek többségében a kezelés első hónapja alatt történt. A naproxén-kezelést le kell állítani a bőrkiütések, vagy a túlérzékenység más jeleinek első jelentkezése esetén. Szisztémás lupus erythematosus (SLE) és kevert kötőszöveti betegség SLE és kevert kötőszöveti betegségben szenvedők esetében az aszeptikus meningitis kockázata fokozott lehet (lásd 4.8 pont). Figyelmeztetés a női termékenységgel kapcsolatban: A naproxén alkalmazása csökkentheti a női termékenységet és nem javasolt, amennyiben a nőbeteg terhességet tervez (lásd 4.6 pont). Mérlegelni kell a naproxén-kezelés leállítását azoknál a nőknél, akiknél fogamzási nehézség jelentkezik vagy akiket infertilitás miatt vizsgálnak. Kombinálás más NSAID-okkal A naproxén-tartalmú készítmények kombinálása más NSAID-dal (mint ibuprofén, ciklooxigenáz-2 szelektív inhibitorok vagy acetilszalicilsav) nem javasolt, mert az NSAID-okhoz kapcsolódó súlyos mellékhatások kockázata kumulálódik. Laboratóriumi vizsgálati eredményekre gyakorolt hatások: Mellékvese-funkciós tesztek elvégzése előtt 48 órával a naproxén-kezelést le kell állítani. A naproxén befolyásolhatja az 5-hidroxi-indolecetsav vizeletből történő meghatározására irányuló bizonyos vizsgálatokat is. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre NSAID-ok szedését követően nemkívánatos hatásként jelentkezhet szédülés, álmosság, álmatlanság, fáradékonyság, depresszió és látás zavarok. Amennyiben ilyen tünetek alakulnak ki, nem szabad gépjárművet vezetni, gépeket kezelni. 4.9 Túladagolás Tünetek Fejfájás, hányinger, hányás, epigasztriális fájdalom, gasztrointesztinális vérzés, ritkán hasmenés, dezorientáció, izgatottság, kóma, álmosság, szédülés, fülcsengés, ájulás, esetenként konvulziók. Súlyos mérgezés esetén veseelégtelenség és májelégtelenség is kialakulhat. Ritkán légzésdepresszió és kóma is bekövetkezhet NSAID bevételt követően, de ez ritkán fordul elő. Kezelés A betegeket tünetileg kell kezelni. A potenciálisan toxikus gyógyszermennyiség bevételét követő egy órán belül mérlegelni lehet aktivált szén alkalmazását. Felnőtteknél a potenciálisan életveszélyes túladagolást követő egy órán belül mérlegelhető a gyomormosás is. Biztosítani kell a megfelelő vizelet-kiválasztást. A vese- és májműködést szorosan kell ellenőrizni. A betegeket a potenciálisan toxikus mennyiség bevételét követően legalább négy órán keresztül obszerválni kell. Görcsrohamok esetén intravénás diazepám adható. Az egyéb intézkedéseket a beteg klinikai állapota határozza meg. A hemodialízis nem csökkenti a naproxén plazmakoncentrációját, mert az nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez. Azonban a hemodialízis mégis megfelelő eljárás lehet azoknál a betegeknél, akiknél a naproxén bevétele után veseelégtelenség alakult ki. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A naproxén csak akkor alkalmazható más gyógyszerekkel együtt, ha azt a kezelőorvos vagy a gyógyszerész javasolja. A felsorolt gyógyszerek és a naproxén együttes alkalmazása óvatosságot igényel, mert egyes betegek esetén kölcsönhatások kialakulását jelentették. Gyógyszer-gyógyszer interakciók: Egyéb analgetikumok, a ciklooxigenáz-2 szelektív inhibitorokat (pl. celekoxib) is beleértve Kerülni kell két vagy több NSAID (az acetilszalicilsavat is beleértve) egyidejű alkalmazását, mert ez fokozhatja a mellékhatások kialakulásának a kockázatát (lásd 4.4 pont). Vérnyomáscsökkentők: A vérnyomáscsökkentő hatás gyengülhet a renális prosztaglandin-szintézis gátlása miatt. Naproxén és diuretikumok, továbbá angiotenzin-konvertáló enzimgátlók, vagy angiotenzin II receptor-blokkolók egyidejű alkalmazása súlyosbíthatja a vesekárosodást. Vízhajtók: A diuretikus hatás csökkenhet. Leírták, hogy a furoszemid nátriuretikus hatását a NSAID-ok egy része gátolja. A diuretikumok fokozhatják a NSAID-ok által okozott nephrotoxicitás kockázatát. Szívglikozidok: NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomeruláris filtrációt és növelhetik a plazma glikozid szintjét. Lítium: A plazma lítium koncentrációja nőhet a lítium csökkent eliminációja következtében. Metotrexát: A metotrexát toxicitás fokozódhat a csökkent elimináció következtében. Ciklosporin: Fokozott a kockázat a nephrotoxicitás kialakulására. Mifepriszton: NSAID-okat a mifeperiszton alkalmazását követő 8-12 napban nem szabad alkalmazni, mivel csökkenthetik a mifepriszton hatását. Kortikoszteroidok: A gasztrointesztinális fekélyképződés és vérzés kockázata nő (lásd 4.4 pont). Antikoagulánsok és szulfonilurea: A NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, így a warfarin, acenokumarol és heparin hatását (lásd 4.4 pont). Nem figyeltek meg kölcsönhatásokat a naproxénnel és antikoagulánsokkal vagy szulfonilureával végzett klinikai vizsgálatokban, azonban óvatosság szükséges, mert más típusú nem-szteroidokkal észleltek interakciót. Thyrombocytaaggregáció-gátlók és SSRI A gyomor-bél vérzés kockázata nő (lásd 4.4 pont) és ennélfogva, egyidejű alkalmazásuk naproxénnel lehetőleg kerülendő. Kinolonok Az állatkísérletes adatok azt mutatják, hogy a NSAID-ok fokozhatják a kinolonokkal kapcsolatos konvulziók kockázatát. NSAID-ot és kinolont (pl. ciprofloxacin) szedő betegeknél fokozott lehet a konvulzió kialakulásának kockázata. Probenecid A probencid egyidejű alkalmazása a naproxén renális tubuláris szekrécióját csökkenti, emelkedik a plazma koncentráció és hosszabb lesz a felezési idő. Takrolimusz Nő a vesekárosodás valószínűsége, amikor NSAID-okat és takrolimuszt kombinációban alkalmaznak. Zidovudin Fokozódik a hematológiai jellegű szövődmények előfordulása, ha NSAID-okat zidovudinnal kombinációban adnak. Bizonyítékok vannak arra, hogy nő az ízületi vérzések és vérömlenyek előfordulása HIV (+) haemophyliásokban, amikor zidovudint és ibuprofént együtt alkalmaznak. Biszfoszfonátok A biszfoszfonátok és a NSAID-ok együttes alkalmazása fokozza a gyomor nyálkahártya károsodásának kockázatát. Antacidok és kolesztiramin Az egyidejűleg alkalmazott antacidok és a kolesztiramin lassíthatják a naproxén felszívódását, azonban annak mértékét nem befolyásolják. A naproxént legalább 1 órával a kolesztiramin bevétele előtt, vagy legalább 4-6 órával a kolesztiramin bevétele után kell alkalmazni. Alkohol Az alkoholfogyasztás fokozott GI nemkívánatos hatásokkal társulhat. Acetilszalicilsav Klinikai farmakodinámiás adatok arra utalnak, hogy az egyidejűleg, több napon át alkalmazott naproxén gátolhatja a kis dózisban szedett acetilszalicilsav thrombocyta-aktivitásra irányuló hatását, és ez a gátló hatás a naproxén-kezelés leállítása után akár több napon keresztül is fennmaradhat. A kölcsönhatás klinikai jelentősége nem ismert. A naproxén erősen kötődik a plazma proteinekhez, és amikor antikoagulánsokkal, hidantoinokkal, más NSAID-okkal, acetilszalicilsavval vagy magas fehérje kötődésű szulfonamidokkal együtt alkalmazzák, ezeknek a gyógyszereknek a túladagolása jöhet létre. Azoknál a betegeknél, akik naproxént hidantoinnal, szulfonamiddal vagy szulfanilureával kombinációban kapnak, a dózis korrekciójára lehet szükség. Interakció ételekkel Az ételek késleltethetik a naproxén felszívódását, de annak mértékét nem befolyásolják. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeire gyakorolt hatás Mellékvesekéreg funkciós vizsgálatok előtt 48 órával tanácsos abbahagyni a naproxén-kezelést, mert a 17-ketogén szteroidok meghatározását befolyásolhatja. A naproxén befolyásolhatja az 5-hidroxi-indolecetsav meghatározását. A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások Gyomor-bélrendszer: A leggyakrabban észlelt nemkívánatos események gyomor-bélcsatornai természetűek. Peptikus fekély és perforáció, valamint GI vérzés fordulhat elő - ezek halállal végződhetnek, különösen az időseknél (lásd 4.4 pont). Hányinger, hányás, hasmenés, fokozott bélgázképződés, székrekedés, emésztési zavar, hasi fájdalom, szurokszék-ürítés, vérhányás, a szájnyálkahártya kifekélyesedése fordulhat elő. Mindezeken felül a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség akut fellángolásáról is beszámoltak a kezelés során (4.4 pont). Ritkábban gastritist figyeltek meg. Ödéma, hipertónia és szívelégtelenség előfordulását jelentették NSAID kezeléssel összefüggésben. A mellékhatások táblázatos felsorolása A mellékhatások szervrendszer és gyakoriság szerint vannak felsorolva. A gyakoriság osztályozása következő egyezmény szerint: nagyon gyakori (?1/10); gyakori (?1/100 - <1/10); nem gyakori (?1/1,000 - <1/100); ritka (?1/10.000 - <1/1,000); nagyon ritka (<1/10.000); nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg). Szervrendszer Gyakoriság Mellékhatás Immunrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka Anaphylaxia/anaphylactoid reakció, ideértve a végzetes keringés-összeomlást is Nem ismert Túlérzékenység Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nagyon ritka Vérképzőrendszeri rendellenességek (leucopenia, thrombocytopenia, agranulocytosis, aplasztikus anaemia, eosinophilia, haemolytikus anaemia) Nem ismert Neutropenia Pszichiátriai kórképek Nem gyakori Kóros álmok Nagyon ritka Pszichiátriai rendellenességek, depresszió, alvászavarok, gyenge szellemi összpontosítás Nem ismert Hallucinációk, zavarodott állapot Idegrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Szédülékenység, fejfájás, feledékenység Nem gyakori Álmosság, álmatlanság, aluszékonyság Nagyon ritka Aszeptikus meningitis, kognitív működészavar, görcsrohamok, rángógörcsök Nem ismert Paraesthesia, figyelemzavar Szembetegségek és szemészeti tünetek Nagyon ritka Látászavar, szaruhártya homály, papillitis, retrobulbáris neuritis optica, papilla oedema A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Nem gyakori Vertigo Nagyon ritka Hallászavar, fülcsengés, hallásvesztés Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nagyon ritka Pangásos szívelégtelenség, hypertension, tüdőödéma, palpitatio Érbetegségek és tünetek Nagyon ritka Vascultis, verőér-thrombosis Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Nagyon ritka Dyspnoe, asthma, eosinophil pneumonitis Nem ismert Hörgőgörcs, rhinitis Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gyakori Dyspepsia, hányinger, gyomorégés, hasi fájdalom Nem gyakori Hasmenés, székrekedés, hányás Ritka Peptikus fekély vérzéssel/perforációval vagy ezek nélkül, gyomor-bél vérzés, haematemesis, melaena Nagyon ritka Pancreatitis, colitis, aphtás fekélyek, stomatitis, oesophagitis, vékonybél-fekélyesedés Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Nagyon ritka Hepatitis (többek között halállal végződő esetek), sárgaság (icterus) A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori Urticaria, exanthema (bőrpír), pruritus, bőrkiütés Ritka Angioneurotikus oedema Nagyon ritka Alopecia (általában reverzibilis), fényérzékenység, porphyria, exudatív erythema multiforme, bullosus reakciók, pl. Stevens-Johnson-szindróma és toxikus epidermális necrolysis, erythema nodosum, gyógyszerkiütés, lichen planus, pustulosus reakciók, erythema, SLE, fényérzékenység pl. porphyria cutanea tarda (pseudoporphyria), vagy epidermiolysis bullosa, ecchymosis, purpura, izzadás Nem ismert Állandósult bőrkiütés A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Ritka Myalgia, izomgyengeség Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Ritka Vesebetegség Nagyon ritka Intersticiális nephritis, glomerulonephritis, tubulointersticiális nephritis, vesepapilla necrosis, nephrosis szindróma, veseelégtelenség, vesebetegség haematuriával, proteinuria Nem ismert Nephropathia A terhesség, a gyermekágyi és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek Nagyon ritka Koraszülés Veleszületett, örökletes és genetikai rendellenességek Nagyon ritka A ductus arteriosus Botalli korai záródása A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Nagyon ritka Női meddőség Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Ritka Perifériás oedema - legfőképpen hypertoniában, vagy veseelégtelenségben Láz (többek között hidegrázás és hyperpyrexia) Nem ismert Oedema, kimerültség, szomjúság, rossz közérzet, pyrexia Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nagyon ritka Emelkedett kreatininszint, májfunkciós rendellenességek, hyperkalaemia Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: gyulladás-csökkentő és reuma ellenes készítmények, non-szteroidok, propionsav származékok, ATC kód: M01AE02 A naproxén olyan nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID), melynek fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása is van. A naproxén anion hatása, a többi NSAID-hoz hasonlóan nem teljesen tisztázott, de a prosztaglandinszintézis gátlásával lehet kapcsolatos. A fájdalomcsillapító hatás nem kábító típusú. A naproxén gátolja a thrombocyták működését is. Úgy gondolják, hogy mindezen tulajdonságai a prosztaglandinszintézis csökkentésének köszönhetők, amelyet a ciklooxigenáz enzim út gátlás eredményez. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás A szájon át adagolt naproxén gyorsan és teljesen felszívódik a gasztrointesztinális rendszerből. A naproxén koncentrációja a plazmában már 20 perccel a bevétel után eléri az analgetikus hatáshoz szükséges szintet, és a maximális koncentráció a plazmában (Cmax) 1 órán belül létrejön (tmax). A felszívódás mértékét sem az ételek, sem az antacidok nem befolyásolják lényegesen. Eloszlás A naproxén a vérben főként változatlan formában fordul elő, a plazma proteinekhez erősen (több mint 99%-ban) kötődik. A naproxén megoszlási térfogata 0,16 l/kg, ami lehetővé teszi, hogy napi kétszeri alkalmazás mellett 3 napon belül kialakuljon a vérben az egyensúlyi állapot (steady-state). A naproxén plazmakoncentrációja a dózissal arányosan nő kb. 500 mg napi adagig; nagyobb adagoknál a kiürülés sebessége (clearance) a plazma proteinek telítődése miatt fokozódik. Biotranszformáció A naproxén a májban nagymértékben metabolizálódik és 6-O-dezmetil-naproxénné alakul. Sem a hatóanyagnak, sem a metabolitok nincs enzimindukciós hatása. A naproxén és a 6-O-dezmetil-naproxén tovább metabolizálódik a megfelelő acilglükuronid konjugált metabolittá. Elimináció A naproxén kiürülésének sebessége (clearance) 0,13 ml/perc/kg. A bevitt dózis kb. 95 %-a a vizeletben naproxén, 6-O-dezmetilnaproxén, vagy konjugátumok formájában ürül. A naproxén plazma felezési ideje 12-17 óra. A naproxén metabolitjainak és konjugátumainak felezési ideje kevesebb, mint 12 óra, és kiürülésük sebessége a naproxén ürülési sebességével szoros összefüggést mutat. A dózis 3%-nál kisebb része mutatható ki a székletben. A naproxén átjut a placentán és kiválasztódik az anyatejbe. Különleges betegcsoportok Májkárosodás: Súlyos májkárosodás esetén a keringő albumin csökkenése miatt a szabad naproxén frakció megemelkedik. Vesekárosodás: Súlyos vesekárosodás esetén a protein kötés kisebb és a szabad naproxén frakció megemelkedik. Nagymértékben csökkent glomeruláris filtráció esetén a vizeletben történő kiválasztás csökkenhet. A naproxén - ellentétben az aktivitással nem rendelkező 6-DMN metabolittal - hemodializissel nem távolítható el. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A különböző állatfajokon végzett, különböző adagolási móddal végzett toxicitási vizsgálatok azt mutatták, hogy a naproxén toxicitása alacsony. Krónikus toxicitási vizsgálatokban a naproxén a NSAID-okra jellemző toxicitási profilt mutatott, gasztrointesztinális toxicitás és nagy dózis alkalmazása esetén vesekárosodás jelentkezett. Teratogén hatást nem észleltek és karcinogén hatás sem mutatkozott patkányokban 2 évi adagolás során. A naproxén mutagenitási vizsgálatai negatív eredménnyel jártak. A prosztaglandin-szintézis gátlás következtében a terhesség utolsó szakaszában alkalmazott naproxén késleltetheti a szülést és toxikus hatást gyakorolhat a magzatra. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 10 db, 20 db, 30 db filmtabletta PVC/PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: I. csoport Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN). 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel. A fénytől és nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 4 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Bausch Health Ireland Limited 3013 Lake Drive Citywest Business Campus Dublin 24, D24PPT3 Írország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-21996/04 10× OGYI-T-21996/05 20× OGYI-T-21996/06 30× 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2016. július 8. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2021. május 18. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. november 17. OGYÉI/62424/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A prosztaglandin-szintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrió, illetve a magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása a terhesség korai szakaszában megnöveli a vetélés és a szívfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát. A szívfejlődési rendellenességek kialakulásának abszolút kockázata kevesebb, mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra emelkedett. A kockázat valószínűleg az alkalmazott dózissal és a kezelés időtartamával nő. Kimutatták, hogy állatoknál a prosztaglandin-szintézis-gátlók alkalmazása növelte a beágyazódás előtti és utáni veszteséget és az embriofoetalis halálozást. Ráadásul, a különböző fejlődési rendellenességek, beleértve a kardiovaszkuláris rendellenességek előfordulási gyakoriságának a növekedéséről számoltak be állatokban a prosztaglandinszintézis-gátlók organogenetikus időszak alatt történő alkalmazásakor. A terhesség 20. hetétől kezdődően az Apranax Dolo alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül - a második trimeszterben végzett kezelést követően - ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Emiatt a terhesség első és második trimeszterében az Apranax Dolo csak akkor adható, ha alkalmazása feltétlenül szükséges. Terhességet tervező nőknél, illetve a terhesség első és második trimeszterében a lehető legalacsonyabb dózist a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni. Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosusszűkület antenatalis monitorozása, ha a kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. Az Apranax Dolo alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén. A terhesség harmadik trimeszterében alkalmazott bármely prosztaglandinszintézis-gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra: * cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkületéhez/elzáródásához és pulmonalis hypertensiohoz vezethet), * vesekárosodás (lásd fent). A terhesség végén az anyára és az újszülöttre a következő hatásokat fejtheti ki: * a vérzési idő esetleges meghosszabbodása, mely a thrombocytaaggregáció gátlására vezethető vissza, és ami már nagyon kis dózisok esetén is előfordulhat; * gátolhatja a méh összehúzódását, ezáltal késleltetheti vagy elnyújthatja a vajúdást. Következésképpen az Apranax Dolo ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében (lásd 4.3 és 5.3 pont). Szoptatás A rendelkezésre álló, korlátozott számú vizsgálat szerint a NSAID-ok nagyon kis koncentrációban jelenik meg az anyatejben. A naproxén/NSAID-ok alkalmazását szoptatás alatt kerülni kell. Termékenység A ciklooxigenáz-/prosztaglandinszintézis-gátlókhoz hasonlóan a naproxén is csökkentheti a nők termékenységét és alkalmazása nem javasolt olyan nők számára, akik teherbe kívánnak esni. Ez a hatás reverzibilis. Olyan nők esetében, akiknek nehézségeik vannak a teherbeeséssel, vagy akik meddőség miatti kivizsgálás alatt állnak, a naproxén-kezelés leállítását mérlegelni kell. | 
