Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Kemény kapszula. Zöld és karamell színű, "0" méretű, kemény zselatin kapszula, benne 267 mg töltettömegű viaszos, fehér vagy bézs színű masszával. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóBausch Health Ireland Limited Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 267 mg fenofibrátot tartalmaz kemény kapszulánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Kapszulatöltet - makrogol- és glicerin-laurátok - makrogol 20 000 - hidroxipropilcellulóz - karboximetilkeményítő-nátrium (A típus) Kapszulahéj - zselatin - vörös vas-oxid (E172) - sárga vas-oxid (E172) - fekete vas-oxid (E172) - titán-dioxid (E171) - indigókármin (E132) Javallat4.1 Terápiás javallatok A FenoSwiss Forte 267 mg kemény kapszula adjuváns kezelésként javasolt diéta vagy egyéb nem gyógyszeres kezelés (pl. testmozgás, testtömegcsökkentés) kiegészítéseként: * súlyos hypertriglyceridaemia kezelésére alacsony HDL-koleszterin-szinttel vagy anélkül; * kevert hyperlipidaemia kezelésére, amikor a sztatinkezelés ellenjavallt vagy nem tolerálható. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás A beteg kezelésre adott válaszát a szérumlipidértékek rendszeres ellenőrzésével kell monitorozni. Ha néhány hónap (pl. 3 hónap) elteltével sem alakul ki adekvát válasz, kiegészítő vagy más kezelési módok alkalmazását kell megfontolni. Adagolás A javasolt kezdő dózis naponta 200 mg mikronizált fenofibrát. Ez az adag emelhető napi 267 mg fenofibrátra, azaz napi 1 FenoSwiss Forte 267 mg kemény kapszulára. A FenoSwiss Forte 267 mg kemény kapszulát étkezés közben kell bevenni, mert az üres gyomorból kevésbé szívódik fel. A terápiát megelőző diéta a kezelés ideje alatt is betartandó. Különleges betegcsoportok: Idősek (65 éves vagy idősebb betegek) Nincs szükség az adagolás módosítására. A szokásos adag javasolt, kivéve, ha olyan csökkent vesefunkció áll fenn, ahol a becsült glomerulárisfiltrációs ráta (eGFR) < 60 ml/perc/1,73 m2 (lásd a "Vesekárosodásban szenvedő betegek" című bekezdést). Vesekárosodás A fenofibrát ellenjavallt súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegek számára, akiknél az eGFR < 30 ml/perc/1,73 m2 . Amennyiben az eGFR érték 30 és 59 ml/perc/1,73 m2 között van, a napi adag nem haladhatja meg a 100 mg normál vagy a 67 mg mikronizált fenofibrát adagot. Ha a kezelés során az eGFR értéke lecsökken 30 ml/perc/1,73 m2 értékre, a fenofibrát alkalmazását abba kell hagyni. Májkárosodás A FenoSwiss Forte 267 mg kemény kapszula alkalmazása nem javasolt májbetegeknek, mivel májbetegségben szenvedő páciensek esetében nem állnak rendelkezésre adatok. Gyermekek és serdülők A fenofibrát biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. A fenofibrát alkalmazása 18 éven aluli gyermekeknek nem javasolt, mivel erre vonatkozólag nem állnak rendelkezésre adatok. Az alkalmazás módja A kapszulát étkezés közben, egészben kell lenyelni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. * Májelégtelenség (beleértve a biliaris cirrhosist és az ismeretlen eredetű, állandó jellegű májfunkció eltéréseket is). * Ismert epehólyag-megbetegedés. * Súlyos veseelégtelenség (becsült glomerulus filtrációs ráta < 30 ml/perc/1,73 m2). * Krónikus vagy akut pancreatitis, kivéve a súlyos hypertriglyceridaemia miatt bekövetkező akut pancreatitist. * Ismert fényallergia, ill. fibrátokkal vagy ketoprofénnel való kezelésre bekövetkező fototoxikus reakció. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Szekunder hyperlipidaemiák okai A másodlagos hyperlipidaemia okait - mint a nem kezelt 2-es típusú diabetes mellitus, hypothyreosis, nephrosis szindróma, dysproteinaemia, obstruktív májbetegség, gyógyszeres kezelés, alkoholizmus - megfelelően kezelni kell, mielőtt a fenofibrát terápiáról döntés születne. Azoknál a hyperlipidaemiás betegeknél, akik ösztrogénterápiában részesülnek vagy ösztrogént tartalmazó fogamzásgátló tablettát szednek, a terápia megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy hyperlipidaemiájuk primer vagy szekunder jellegű-e (ösztrogén orális alkalmazásakor a lipidszintek megemelkedhetnek). Májfunkció A többi lipidcsökkentő szerhez hasonlóan egyes betegek esetében a szérum-transzaminázszintek emelkedését figyelték meg. Az esetek többségében ez az emelkedések átmenetiek, kismértékűek és tünetmentesek voltak. Ajánlott a transzaminázszinteket a kezelés első 12 hónapjában háromhavonta, majd továbbra is rendszeresen ellenőrizni. Figyelemmel kell kísérni azon betegeket, akiknél megemelkedtek a transzaminázszintek és a kezelést abba kell hagyni, amennyiben az ASAT (SGOT), illetve az ALAT (SGPT) értékek több mint 3-szorosan meghaladják a normáltartomány felső határát. Amennyiben hepatitisre utaló tünetek jelentkeznének (pl. sárgaság, pruritus) és a diagnózist laborvizsgálat is igazolta, a fenofibrát terápiát le kell állítani. Pancreas Fenofibrát szedése kapcsán pancreatitis kialakulásáról is beszámoltak (lásd 4.3 és 4.8 pont). Pancreatitist válthat ki súlyos hypertriglyceridaemiás betegekben a fenofibrát hatástalansága, de lehet direkt gyógyszerhatás vagy a közös epe-hasnyálmirigy-vezetéket elzáró epekő- vagy sludge-képződés szekunder következménye is. Izmok Fibrátok és egyéb lipidcsökkentők alkalmazásakor izomtoxicitásról, illetve nagyon ritkán rhabdomyolysisről - veseelégtelenséggel vagy a nélkül - is beszámoltak. Ennek a károsodásnak az incidenciája nagyobb hypalbuminaemiában, valamint korábban fennálló veseelégtelenség esetén. A myopathiára és/vagy rhabdomyolisisre hajlamosító tényezőkkel rendelkező betegeknél, így a 70 éven felülieknél, azoknál, akiknél egyéni vagy családi anamnézisében örökletes izombetegségek fordultak elő, valamint beszűkült vesefunkció, hypothyreosis vagy nagy mennyiségű alkoholfogyasztás esetén, nagyobb lehet a rhabdomyolysis kialakulásának kockázata. Ezen betegeknél a fenofibrát-kezelés előny-kockázat arányát gondosan mérlegelni kell. Izomtoxicitásra kell gyanakodni, ha a betegnél diffúz izomfájdalom, myositis, izomgörcsök, illetve izomgyengeség jelentkezik, és/vagy ha a kreatin-kináz (CK) enzim szintje jelentősen megemelkedik (meghaladja a normálérték felső határának 5-szörösét). Ilyen esetben a fenofibrát-kezelést meg kell szakítani. Az izomtoxicitás kockázata nőhet, amennyiben a fenofibrátot egy másik fibráttal vagy egy HMG-CoA-reduktáz-inhibitorral együtt alkalmazzák, főleg azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében izombetegség szerepel. Ebből kifolyólag a fenofibrát HMG-CoA-reduktáz-inhibitorral vagy egy másik fibráttal való kombinációját csak olyan súlyos, kevert típusú dyslipidaemiás betegek kezelésére kell fenntartani, akiknek a cardiovascularis kockázata magas és kórtörténetében nem szerepel semmilyen izombetegség, és a betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani az izomkárosodásra utaló jelek kiszűrése céljából. Vesefunkció: A FenoSwiss Forte ellenjavallt súlyos vesekárosodás esetén (lásd 4.3 pont). A FenoSwiss Forte elővigyázatosan alkalmazható enyhe vagy közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegek esetén. Az adag módosítása szükséges azon betegeknél, akiknél a becsült glomerulus filtrációs ráta 30 és 59 ml/perc/1,73 m2 között van (lásd 4.2 pont). A szérumkreatinin-szint reverzíbilis emelkedését jelentették fenofibrát-monoterápiában vagy sztatinnal kombinált terápiában részesülő betegek esetében. A szérumkreatinin-szint emelkedése idővel általában megállt egy stabil szinten, nem volt jele a szérumkreatinin-szint további emelkedésének a hosszú távú terápia során, és a kezelés befejezése után visszatért a kiindulási szintre. Klinikai vizsgálatok során a betegek 10%-ánál észleltek a kiindulási értékhez képest 30 mikromol/l mértéket meghaladó kreatininszint-emelkedést fenofibrát és szimvasztatin együttes alkalmazásakor, míg sztatin-monoterápia esetén ez 4,4% volt. A kombinált terápiában részesülő betegek 0,3%-ánál tapasztaltak klinikailag jelentős, 200 mikromol/l fölötti értéket elérő kreatininszint-emelkedést. A kezelést meg kell szakítani, ha a kreatininszint 50%-kal meghaladja a normálérték felső határát. A kezelés megkezdése utáni első 3 hónapban, majd később is javasolt a kreatininszint rendszeres monitorozása. A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A FenoSwiss Forte 267 mg kemény kapszula nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket 4.9 Túladagolás Csak kevés túladagolási esetet jelentettek. Ezen esetek többségében nem számoltak be túladagolási tünetekről. Specifikus antidotum nem ismert. Amennyiben túladagolás gyanúja merül fel, tüneti kezelést és megfelelő szupportív terápiát kell alkalmazni. A fenofibrát hemodialízissel nem távolítható el. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Orális antikoagulánsok A fenofibrát növeli az orális antikoagulánsok hatását, így megnövelheti a vérzések kockázatát. Orális antikoagulánst szedő betegek esetében az antikoagulánsok dózisát a fenofibrát-terápia kezdetén kb. egyharmadával csökkenteni kell, majd amennyiben erre szükség van, az INR (International Normalised Ratio) érték eredményétől függően fokozatosan módosítani kell. Ciklosporin Néhány esetben súlyos, de reverzibilis vesekárosodást írtak le fenofibrát és ciklosporin egyidejű alkalmazásakor. Ezeknél a betegeknél a vesefunkció szoros ellenőrzése szükséges, és a fenofibrát-terápiát azonnal fel kell függeszteni, amennyiben a laborértékekben komoly változások tapasztalhatók. HMG-CoA-reduktáz-inhibitorok és egyéb fibrátok Növekedhet a súlyos izomtoxicitás kockázata, amennyiben egy fibrátot HMG-CoA-reduktáz-inhibitorokkal vagy más fibrátokkal együtt alkalmaznak. Ezt a kombinált terápiát körültekintően kell alkalmazni, és a betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani az izomkárosodásra utaló jelek kiszűrése céljából (lásd 4.4. pont). Glitazonok: A HDL-koleszterin reverzibilis paradox csökkenéséről számoltak be néhány olyan esetben, amikor a fenofibrátot glitazonokkal egyidejűleg alkalmazták. A HDL-koleszterin szintjét ezért monitorozni javasolt, ha e két gyógyszer közül bármelyiket a másikkal folytatott terápiához társítják, és valamelyiknek az adagolását le kell állítani, ha a HDL-koleszterin szintje túl alacsony. Citokróm P450 enzimek Humán májmikroszómákat alkalmazó in vitro vizsgálatok szerint a fenofibrát és a fenofibrinsav nem gátolja az alábbi citokróm (CYP) P450 enzimeket: CYP3A4, CYP2D6, CYP2E1 vagy CYP1A2. Terápiás koncentrációban gyengén gátolják a CYP2C19-et és a CYP2A6-ot, valamint enyhén, ill. mérsékelten a CYP2C9-et. Azokat a betegeket, akiket a fenofibrát mellett CYP2C19-en, CYP2A6-on, és különösen ha CYP2C9-en metabolizálódó, szűk terápiás indexű gyógyszerekkel kezelnek, gondos megfigyelés alatt kell tartani, és szükség esetén módosítani kell ezeknek a gyógyszereknek az adagját. Egyéb párhuzamos terápiák Nem áll rendelkezésre klinikai bizonyíték arra, hogy a fenofibrát más gyógyszerekkel interakcióba lépne. In vitro interakciós vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy a fenofibrát leszorítja a fenilbutazont a plazmafehérje kötőhelyeiről. Rágcsálókban, más fibrátokhoz hasonlóan, a fenofibrát növeli a microsomialis kevert-funkciójú oxidációt, amely szerepet játszik a zsírsavak lebontásában így interakcióba léphet, olyan gyógyszerekkel, melyek ezeken az enzimeken keresztül metabolizálódnak. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A fenofibrát-terápia alatt leggyakrabban előforduló mellékhatások emésztési, gyomor- vagy bélrendszeri rendellenességek. Placebokontrollos klinikai vizsgálatok során (n=2344) a következő mellékhatásokat figyelték meg az alábbi gyakoriságokkal: MedDRA - szervrendszer-adatbázis Gyakori (? 1/100 - < 1/10) Nem gyakori (? 1/1000 - <1/100) Ritka (> 1/10 000 - < 1/1000) Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek A haemoglobinszint csökkenése, a fehérvérsejtszám csökkenése Immunrendszeri betegségek és tünetek Túlérzékenység Idegrendszeri betegségek és tünetek Fejfájás Érbetegségek és tünetek Thromboemboliás megbetegedés (tüdőembólia, mélyvénás trombózis)* Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Gastrointestinalis panaszok és tünetek (hasi fájdalom, émelygés, hányás, hasmenés és puffadás) Pancreatitis* Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Transzaminázszintek emelkedése (lásd 4.4 pont) Cholelithiasis (lásd 4.4 pont) Hepatitis A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei A bőr túlérzékenysége (pl. kiütés, pruritus, urticaria) Alopecia, fényérzékenységi reakciók A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Izomrendellenességek (pl. myalgia, myositis, izomgörcsök és izomgyengeség) A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Szexuális diszfunkció Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Emelkedett szérum-homociszteinszint** Emelkedett szérumkreatinin-szint Emelkedett szérumhúgysav-szint * A 9795, 2-es típusú diabetesben szenvedő beteg bevonásával végzett randomizált, placebokontrollos FIELD vizsgálatban statisztikailag szignifikáns különbséget figyeltek meg a pancreatitis-esetek előfordulási gyakoriságában a fenofibráttal kezelt, ill. a placebót szedő betegek csoportjai között (0,8% a fenofibrátcsoportban, szemben a placebocsoport 0,5%-ával; p = 0,031). Ugyanebben a vizsgálatban statisztikailag szignifikáns mértékben tért el a tüdőembólia előfordulási gyakorisága is (0,7% a placebocsoportban, 1,1% a fenofibrátcsoportban; p = 0,022), míg a mélyvénás trombózis előfordulási gyakoriságában mutatkozó különbség statisztikailag nem volt szignifikáns (a placebocsoportban 1,0% [4900 betegből 48], míg a fenofibrátcsoportban 1,4% [4895 beteg közül 67]; p = 0,074). ** A FIELD vizsgálatban a szérumhomocisztein-szint átlagos emelkedése a fenofibráttal kezelt betegeknél 6,5 µmol/l volt, mely a fenofibrát-kezelés leállításával reverzibilis volt. A vénás trombózisos események megnövekedett kockázata összefügghet a megnövekedett szérumhomocisztein-szinttel. Ennek klinikai jelentősége nem tisztázott. A klinikai vizsgálatok során tapasztalt mellékhatásokon túlmenően az alábbi spontán mellékhatás-bejelentések érkeztek a fenofibrát forgalombahozatalt követő alkalmazása kapcsán. A pontos gyakoriságot nem lehet meghatározni a rendelkezésre álló adatokból, ezért a gyakoriság a "nem ismert" kategóriába kerül besorolásra: Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek: Interstitialis pneumopathia. A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei: Rhabdomyolysis. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek: Sárgaság, cholelithiasis komplikációja (pl. epehólyag-gyulladás, epeúti gyulladás, epegörcs stb.). A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei: Súlyos bőrreakciók (pl. erythema multiforme, Stevens-Johnson-szindróma, toxicus epidermalis necrolysis). Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók: Kimerültség (fáradtságérzet). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: szérumlipidszintet csökkentők (koleszterin- és trigliceridszint-csökkentők), fibrátok ATC kód: C10A B05 Hatásmechanizmus A fenofibrát fibrinsavszármazék, melynek lipidmódosító hatása a peroxiszóma proliferátor aktiválta alfa-receptor (Peroxisome Proliferator Activated Receptor type alpha - PPARalfa) aktiválásával magyarázható. A PPARalfa aktiválása révén a fenofibrát növeli a lipolízist és a trigliceridben dús részecskék eliminációját a plazmából azáltal, hogy aktiválja a lipoprotein-lipázt és csökkenti az apolipoprotein CIII termelődését. A PPARalfa aktiválásával a fenofibrát fokozza az apolipoprotein AI és AII szintézisét is. Farmakodinámiás hatások A lipoproteinekre gyakorolt fenti hatásmechanizmuson keresztül a fenofibrát csökkenti az alacsony és nagyon alacsony sűrűségű apolipoprotein B-t tartalmazó VLDL és LDL lipidfrakciók plazmaszintjét és növeli a nagy sűrűségű apolipoprotein AI- és apolipoprotein AII-tartalmú HDL szintjét. Ezen túlmenően a VLDL katabolizmusának és szintézisének modulálásával a fenofibrát növeli az LDL kiürülését és csökkenti a kis sűrűségű LDL szintjét, ezeknek a szintje atherogén lipoprotein fenotípus esetén emelkedett, ami gyakori kórkép az olyan betegeknél, akiket veszélyeztet a koszorúér-betegség. Klinikai hatásosság és biztonságosság Klinikai vizsgálatokban a fenofibráttal az összkoleszterinszint 20-25%-os és a trigliceridszint 40-50%-os csökkenését és a HDL-koleszterin 10-30%-os emelkedését érték el. Hypercholesterinaemiás betegeken, akiknél 20-35%-os LDL-szint-csökkenést értek el, a koleszterinszintre gyakorolt hatás lemérhető az összkoleszterinszint/HDL, LDL/HDL vagy ApoB/ApoAI hányadosok csökkenésén is, amelyek mindegyike az atherogén kockázat markere. Bizonyított, hogy a fibrátokkal történő kezelés csökkentheti a koszorúér-betegségek előfordulását, azonban a cardiovascularis betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében nem csökkentették valamennyi halálok előfordulását. A Diabetes Atherosclerosis Intervention Study (DAIS) vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a fenofibrát szignifikánsan csökkentette a coronaria-atherosclerosis angiográfiával kimutatható progresszióját 2-es típusú diabetesben is szenvedő hyperlipoproteinaemiás betegek esetében. A DAIS kettős vak, randomizált, placebokontrollos vizsgálat volt, amelybe 418, 2-es típusú diabetesben és hyperlipoproteinaemiában szenvedő beteget vontak be (az összkoleszterin átlagos szintje 5,57 mmol/l volt, a trigliceridé 2,54 mmol/l, az LDL-koleszteriné 3,37 mmol/l, a HDL-koleszteriné 1,03 mmol/l). Az átlagosan 38 hónapig folytatott fenofibrátkezelés szignifikánsan, a kvantitatív coronaria-angiográfia mérései szerint 40%-kal csökkentette a coronaria-artériák léziójának progresszióját. Az extravascularis koleszterin-lerakódások (xanthoma tendinosum et tuberosum) jelentősen csökkenhetnek vagy teljesen el is tűnhetnek fenofibrát-terápia során. Emelkedett fibrinogén-, valamint Lp(a)-szintű betegeknél fenofibrát-terápia hatására ezek az értékek jelentősen csökkentek. Egyéb gyulladásos markerek, mint a C-reaktív protein szintje is csökkent fenofibrát-kezelés hatására. A fenofibrát urikozuriás hatása a húgysavszint mintegy 25%-os csökkenéséhez vezet, ami további kedvező hatás a hyperuricaemiás dyslipidaemiás betegek esetén. Állatkísérletek során is kimutatták a fenofibrát thrombocytaaggregáció-gátló hatását, és egy klinikai vizsgálatban is igazolták az ADP, az arachidonsav és adrenalin-indukálta thrombocytaaggregáció csökkenését. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A FenoSwiss Forte 267 mg kapszula 267 mg fenifibrátot tartalmaz, melynek egyszeri adagja (1×267 mg) bioekvivalensnek bizonyult a nem-mikronizált fenofibrát egyszeri 400 mg-os (4×100 mg) adagjával. Felszívódás: A maximális plazmakoncentráció (Cmax) az orális alkalmazást követően 4-5 órán belül alakul ki. Folyamatos kezelés során a plazmakoncentráció minden betegnél állandó maradt. Ha a készítményt étkezés közben veszik be, az fokozza a fenofibrát felszívódását. Eloszlás: A fenofibrinsav erősen kötődik a plazmafehérjékhez (több mint 99%-ban). Biotranszformáció: Orális alkalmazást követően a fenofibrátot észterázok gyorsan fenofibrinsavvá, a fenofibrát aktív metabolitjává hidrolizálják. A fenofibrát változatlan formában nem azonosítható a plazmában. A fenofibrát nem szubsztrátja a CYP 3A4-nek. Nem kell számolni hepatikus mikroszomális metabolizációval. Elimináció: A fenofibrát eliminációja döntően a vizelettel történik. A gyógyszer gyakorlatilag teljes mértékben kiürül 6 napon belül. A fenofibrát döntően fenofibrinsav és annak glükuronsavval konjugált formájában választódik ki. Idős betegek esetében sem módosul a fenofibrinsav teljes plazma-clearance-e. Egyszeri adag alkalmazását, valamint folyamatos kezelést követő kinetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyógyszer nem akkumulálódik. Hemodialízissel a fenofibrinsav nem eliminálódik. Plazmafelezési idő: A fenofibrinsav plazmafelezési eliminációs ideje kb. 20 óra. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Egy három hónapig tartó, orálisan adagolt fenofibrinsavval, a fenofibrát aktív metabolitjával patkányokon végzett nem-klinikai vizsgálat során vázizom-toxicitást (különösen az I-es típusú, lassú, oxidatív izomrostokban gazdag izmokon), valamint cardialis degenerációt, anaemiát és testtömegcsökkenést tapasztaltak. Nem jegyeztek fel vázizom-toxicitást 30 mg/kg-ig történő dózis adagolásával (kb. a maxmálisan ajánlott humán dózis (MRHD) 17-szeresével történő expozíció során). Nem jegyeztek fel szívizom-toxicitásra utaló jelet kb. 3-szoros MRHD-expozíció mellett. Egy vizsgálatban, melynek során 3 hónapig kezeltek kutyákat, reverzibilis fekélyek és eróziók jelentek meg a kutyák gastrointestinalis traktusában. A vizsgálatban nem jegyeztek fel gastrointestinalis léziókat kb. 5-szörös MRHD-expozíció mellett. A fenofibráttal végzett mutagenitási vizsgálatok eredménye negatív volt. Egerekben és patkányokban májtumorok alakultak ki nagy dózisok alkalmazása során, ezeket a peroxiszóma-proliferációval magyarázták. Ezek a jelenségek csak rágcsálókra specifikusak, más állatfajokban nem voltak megfigyelhetők hasonló adagolás mellett. Ennek az emberi terápiás alkalmazás során nincs jelentősége. Egereken, patkányokon és nyulakon végzett vizsgálatok során teratogén hatás nem volt igazolható. Embriotoxikus hatásokat figyeltek meg az anyai toxicitást előidéző dózistartományokban. Magas dózisok alkalmazása esetén a gesztációs periódus meghosszabbodása és nehéz ellés volt tapasztalható. Fiatal kutyákon fenofibrinsavval végzett ismételt adagolású dózistoxicitási vizsgálatokban azonban reverzibilis hypospermiát és vacuola-képződést a herékben, valamint a petefészkek éretlenségét figyelték meg. Fenofibráttal folytatott nem-klinikai, reproduktív toxicitási vizsgálatok során nem tapasztaltak a termékenységet befolyásoló hatást. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 14 db, 20 db, 28 db, 30 db, 50 db, 56 db, 60 db, 90 db, 98 db és 100 db kapszula PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. Nem minden kiszerelés kerül forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 30 °C-on, az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Bausch Health Ireland Limited 3013 Lake Drive, Citywest Business Campus, Dublin 24, D24PPT3 Írország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-23024/01 14× OGYI-T-23024/02 20× OGYI-T-23024/03 28× OGYI-T-23024/04 30× OGYI-T-23024/05 50× OGYI-T-23024/06 56× OGYI-T-23024/07 60× OGYI-T-23024/08 90× OGYI-T-23024/09 98× OGYI-T-23024/10 100× 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2016. május 10. A forgalomba hozatali engedély megújításának dátuma: 2020. október 9. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2020. október 9. 10 OGYÉI/45336/2020 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Terhességben nincs megfelelő adat a fenofibrát alkalmazásáról. Állatkísérletekben embriotoxikus hatást az anya toxicitási dózistartományában lehetett kimutatni (lásd 5.3 pont). Emberben a potenciális veszély nem ismert. A FenoSwiss Forte 267 mg kemény kapszulát ezért csak az előny/kockázat alapos mérlegelését követően szabad alkalmazni terhességben. Szoptatás Nem ismert, hogy a fenofibrát és/vagy metabolitjai kiválasztódnak-e az anyatejbe. A szoptatott újszülöttet/csecsemőt érintő kockázatot nem lehet kizárni. A FenoSwiss Forte 267 mg kemény kapszulát ezért nem javasolt alkalmazni szoptatás alatt. Termékenység Állatkísérletekben a készítmény termékenységre gyakorolt reverzibilis hatását figyelték meg (lásd 5.3 pont). A FenoSwiss Forte 267 mg alkalmazásával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre klinikai adatok a termékenységre gyakorolt hatásokról. | 
