Mediris

Mellékhatás

4.8 pont (Nemkívánatos hatások, mellékhatások).

A következő figyelmeztetések és óvintézkedések általánosságban vonatkoznak a béta-adrenerg-antagonisták alkalmazására.

Anesztézia
A béta-blokkolók folyamatos adása csökkenti az aritmiák kockázatát műtéti anesztézia bevezetésekor és intubáció idején. Ha a műtéti előkészítés során a béta-blokkolók adását megszakítják, akkor a béta-adrenerg-antagonisták adását legalább 24 órával a műtét előtt kell felfüggeszteni.
Különös óvatossággal kell eljárni bizonyos altatószerek esetén, amelyek a miokardium depresszióját okozhatják, mint például a ciklopropán, éter vagy a triklóretilén. A beteg váguszreakciójának kivédését ilyenkor atropin intravénás adása biztosíthatja.

Kardiovaszkuláris megbetegedések
Általánosságban, a béta-blokkolók nem alkalmazhatók kezeletlen kongesztív szívelégtelenségben, hacsak a beteg állapotát nem stabilizálják.
Iszkémiás szívbetegségben szenvedő betegek esetén a béta-adrenerg antagonisták adását csak lépésenként, a dózis fokozatos 1-2 hét alatt történő csökkentésével szabad abbahagyni. Amennyiben szükséges, ezzel egyidőben helyettesítő terápiát kell kezdeni az angina pektorisz súlyosbodásának elkerülésére.
A béta-adrenerg-antagonisták bradikardiát okozhatnak: ha a beteg nyugalmi szívfrekvenciája 50-55/perc alá csökken, vagy a beteg panaszai összefüggésbe hozhatók bradikardiával, akkor a dózis csökkentése válhat szükségessé.

A béta-adrenerg antagonisták csak különös óvatossággal adhatók:
- perifériás keringési rendellenességben szenvedő betegek esetén (Raynaud-kór, vagy -szindróma, claudicatio intermittens), mivel a gyógyszer szedése az állapot rosszabbodását idézheti elő;
- elsőfokú atrioventrikuláris blokk esetén, mivel a béta-blokkolók az átvezetési idő megnyúlását okozhatják;
- Prinzmetal angina esetén, mikor az alfa-receptorok által kiváltott koronária vazokonstrikciót nem ellensúlyozza egyéb kezelés; a béta-adrenerg antagonisták az anginás rohamok gyakoriságát és időtartamát növelhetik.

A nebivolol verapamil- illetve diltiazem-típusú kalciumcsatorna-blokkolókkal, I. osztályba tartozó antiaritmiás szerekkel és centrális hatású vérnyomáscsökkentőkkel történő kombinációja nem javasolt (lásd 4.5 pont).

Anyagcsere/endokrin betegségek
A Nebilet diabéteszes betegeknél nem befolyásolja a szérum glükózszintjét. Diabéteszes betegeknél azonban csak óvatossággal adható, mivel a nebivolol a hipoglikémia bizonyos tüneteit (tahikardia, palpitáció) elfedheti.
Hipertireotikus betegeknél a béta-adrenerg-blokkolók csökkenthetik a tahikardiát. A kezelés hirtelen történő abbahagyása fokozhatja ezeket a tüneteket.

Légzőrendszeri betegségek
Krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegeknél a béta-adrenerg-antagonisták csak óvatossággal adhatók, mivel ezek a szerek fokozhatják a légutak konstrikcióját.

Egyéb betegségek
Csak alapos megfontolás után szedhetik a béta-adrenerg-antagonistákat azok a betegek, akiknek anamnézisében pszoriázis szerepel.
A béta-adrenerg-antagonisták az allergénekkel szembeni érzékenységet fokozhatják, valamint növelhetik az anafilaxiás reakciók súlyosságát.

A krónikus szívelégtelenség nebivolol-kezelése rendszeres orvosi ellenőrzést tesz szükségessé. Az adagolás és az alkalmazás módja a 4.2 pontban található. A kezelés felfüggesztése nem történhet azonnali módon, hacsak nem feltétlenül szükséges. További információk a 4.2 pontban találhatók.

Ez a gyógyszer laktózt tartalmaz, ezért ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz-malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Farmakodinámiás kölcsönhatások
A következő kölcsönhatások a béta-adrenerg-antagonistákra általánosságban vonatkoznak.

Nem javasolt kombinációk:
I. osztályba tartozó antiaritmiás szerek (kinidin, hidrokinidin, cibenzolin, flekainid, dizopiramid, lidokain, mexiletin, propafenon): fokozódhat ezeknek a szereknek az intraatriális vezetési időre kifejtett hatása, valamint a negatív inotróp hatásuk (lásd 4.4 pont).

Verapamil-/diltiazem-típusú kalciumantagonisták: a kontraktilitásra és az atrioventrikuláris vezetésre gyakorolt negatív hatásuk miatt az együttes alkalmazás nem javasolt. Béta-blokkoló-kezelésben részesülő betegeknél a verapamil intravénás adása kontraindikált a jelentős hipotónia, illetve AV-blokk kialakulásának kockázata miatt (lásd 4.4 pont).

Centrális hatású antihipertenzív szerek (klonidin, guanfacin, moxonidin, metildopa, rilmenidin): a párhuzamosan alkalmazott centrális hatású vérnyomáscsökkentők ronthatják a szívelégtelenséget a központi szimpatikus tónus csökkentésével (a szívfrekvencia csökkenése, a perctérfogat csökkenése, értágulat) (lásd 4.4 pont). Ezen hatóanyagok szedésének hirtelen elhagyása (különösen a béta-blokkoló-kezelés abbahagyása előtt) fokozhatja a "rebound hipertónia" kialakulásának kockázatát.

Óvatosságot igénylő kombinációk:
III. osztályba tartozó antiaritmiás szerek (amiodaron): az atrioventrikuláris átvezetési időre gyakorolt hatás felerősödhet.

Anesztetikumok, belélegezhető halogének: A béta-adrenerg-antagonisták és az anesztetikumok együttes alkalmazása elnyomhatja a reflex tahikardiát és növelheti a hipotónia kialakulásának kockázatát (lásd 4.4 pont). Általános szabályként kerüljük el a béta-blokkoló-kezelés hirtelen felfüggesztését. Az aneszteziológust tájékoztatni kell arról, ha a beteg Nebilet-kezelés alatt áll.

Inzulin és egyéb orális antidiabetikus szerek
Bár a Nebilet a glükózszintet nem befolyásolja, a hipoglikémia bizonyos tüneteit (palpitáció, tahikardia) elfedheti.

Baklofén (görcsoldó szer) amifosztin (daganatellenes kezelésben alkalmazott adjuváns szer)
Vérnyomáscsökkentő szerekkel történő együttadásuk feltehetően növeli a vérnyomásesést, ezért a vérnyomáscsökkentő szer adagolását ennek megfelelően kell beállítani.

Figyelmet igénylő kombinációk:
Digitálisz glikozidok
Együttes alkalmazásuk az atrioventrikuláris átvezetési időt növelheti. A nebivolollal végzett klinikai vizsgálatok nem szolgáltattak klinikai bizonyítékot az interakcióra. A nebivolol a digoxin kinetikáját nem befolyásolja.

Dihidropiridin-típusú kalciumantagonista szerek (amlodipin, felodipin, lacidipin, nifedipin, nikardipin, nimodipin, nitrendipin)
Együttes alkalmazásánál növekedik a hipotónia kockázata, illetve nem zárható ki a szív pumpafunkciójának további rosszabbodása szívelégtelenségben szenvedőknél.

Antipszihotikumok, antidepresszánsok (triciklusos antidepresszánsok, barbiturátok és fenotiazinok)
Együttes alkalmazásnál a béta-blokkoló-kezelés vérnyomáscsökkentő hatása erősödik (additív hatás).

Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok)
Nincsenek hatással a nebivolol vérnyomáscsökkentő hatására.

Szimpatomimetikus szerek
Együttes alkalmazásnál a béta-adrenerg antagonistákkal ellentétes hatás alakulhat ki. Alfa- és béta-adrenerg hatással rendelkező szimpatomimetikus szerekkel kombinálva nem ellensúlyozott alfa-adrenerg aktivitáshoz vezethet (hipertónia, súlyos bradikardia és szívblokk kockázata).

Farmakokinetikai interakciók:
Mivel a nebivolol lebontásában a CYP2D6-izoenzim is részt vesz, ezért az ezen enzimet gátló hatóanyagokkal (különösen a paroxetinnel, a fluoxetinnel, a tioridazinnal és a kinidinnel) történő együttes alkalmazás során megemelkedhet a nebivolol plazmaszintje, ami a bradikardia és a mellékhatások előfordulásának valószínűségét növeli.

Cimetidinnel együttesen alkalmazva a nebivolol plazmaszintje megemelkedik, de a klinikai hatása nem változik. Ranitidinnel együttesen alkalmazva a nebivolol farmakokinetikája nem változik.

Ha biztosítjuk, hogy a beteg a Nebilet-et az étkezések alatt vegye be, az antacid szereket pedig az étkezések között, akkor a kétféle kezelés alkalmazható párhuzamosan.

A nebivololt nikardipinnel együtt adva mindkét hatóanyag plazmaszintje enyhén megemelkedett, klinikai hatásuk nem változott.

Alkohollal, furoszemiddel vagy hidroklorotiaziddal együttesen adva nem változik a nebivolol farmakokinetikája.

A nebivolol nem változtatja meg a warfarin farmakokinetikáját és farmakodinámiáját.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A nebivolol olyan farmakológiai hatásokkal rendelkezik, melyek ártalmasak lehetnek a terhességre és/vagy a magzatra, illetve az újszülöttre. Általánosságban, a béta-blokkolók csökkentik a placentáris perfúziót, ami a növekedés lelassulásához, intrauterin magzati elhaláshoz, vetéléshez vagy koraszüléshez vezethet. Mellékhatások (pl. hipoglikémia és bradikardia) is előfordulhatnak a magzatban vagy az újszülöttben. Ha béta-blokkoló-kezelés válik szükségessé, a béta1-szelektív szerek preferálandók.
A nebivolol nem javasolt terhességben, hacsak nem kifejezetten szükséges. Ha a nebivolol-kezelést szükségesnek ítélik, az uteroplacentáris vérátáramlást és a magzati növekedést szorosan ellenőrizni kell. A terhességre vagy a magzatra kifejtett káros hatás esetén meg kell fontolni egy alternatív kezelésre való áttérést. Az újszülöttet szorosan ellenőrizni kell. A hipoglikémia és bradikardia általában az első 3 életnapon várható.

Szoptatás
Állatkísérletes adatok szerint a nebivolol kiválasztódik a tejbe. Nem ismert azonban, hogy a nebivolol kiválasztódik-e a humán anyatejbe. A legtöbb béta-blokkoló, különösen a lipofil tulajdonságúak, mint amilyenek a nebivolol és aktív metabolitjai, változó mennyiségben választódnak ki az anyatejbe. A csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Ezért a nebivololt szedő anyák nem szoptathatnak.

Termékenység
A nebivolol nem befolyásolta a patkányok termékenységét, kivéve a maximálisan ajánlott humán dózis többszörösét alkalmazva, amelynél hím és nőstény patkányok és egerek nemi szerveire gyakorolt mellékhatásokat figyeltek meg.
A nebivolol hatása az emberi termékenységre nem ismert.

4.7. A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nincsenek vizsgálatok a Nebilet hatásáról a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre. A farmakodinámiás tanulmányok szerint a Nebilet 5 mg tabletta a pszichomotoros funkciókat nem befolyásolja. Járművezetéskor és gépek kezelésekor figyelembe kell venni, hogy szédülés és fáradtságérzés előfordulhat.

4.8. Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások külön kerültek felsorolásra, aszerint, hogy hipertóniában, illetve krónikus szívelégtelenségben történő alkalmazást követően tapasztalták őket, hiszen ilyenkor az alapbetegségek is különbözőek.

Szervrendszer
Gyakori (? 1/100 - < 1/10)
Nem gyakori
(? 1/1000 - ? 1/100)
Nagyon ritka (? 1/10 000)
Nem ismert
Immunrendszeri betegségek és tünetek

angioneurotikus ödéma, túlérzékenység
Pszichiátriai kórképek

rémálmok, depresszió

Idegrendszeri betegségek és tünetek
fejfájás, szédülés, paresztéziák

szinkope

Szembetegségek és szemészeti tünetek

látásromlás

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

bradikardia, szívelégtelenség, lassult AV-vezetés / AV-blokk

Érbetegségek és tünetek

hipotónia, claudicatio intermittens (súlyosbodása)

Légzőrendszeri, mellkasi és mediasztinális betegségek és tünetek
diszpnoe
bronhospazmus

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
székrekedés, émelygés, hasmenés
diszpepszia, flatulencia, hányás

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei

viszketés, eritémás bőrkiütés
a pszoriázis rosszabbodása
urtikária
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek

impotencia

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
fáradtság, ödéma

A következő mellékhatások ismertek még béta-adrenerg antagonisták alkalmazása esetén: hallucinációk, pszihózisok, konfúzió, hideg/cianótikus végtagok, Raynaud-jelenség, szemszárazság és praktolol-típusú okulo-mukokután toxicitás.

Krónikus szívelégtelenség

A krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében tapasztalt mellékhatások egy placebokontrollos vizsgálatból származnak, melyben 1067 beteg kapott nebivololt és 1061 beteg kapott placebót. Ebben a vizsgálatban a nebivololt szedő betegek közül 449 (42,1%) számolt be olyan mellékhatásról, amely legalább lehetséges oki viszonyba volt hozható a kezeléssel, míg a placebót szedők közül 334 (31,5%). A nebivolollal kezelt betegek esetében a leggyakoribb mellékhatás a bradikardia és a szédülés volt, mindkettő körülbelül 11%-ban fordult elő. Ugyanezek a mellékhatások a placebóval kezelt betegek esetében 2%-ban, illetve 7%-ban fordultak elő.
A következő mellékhatás előfordulási gyakoriságokat jelentették, amelyek legalább lehetséges összefüggésben voltak a kezeléssel, és a szívelégtelenség kezelése szempontjából jelentősek:
- a szívelégtelenség súlyosbodása a nebivolol-terápiában részesülőknél 5,8%, a placebocsoportban 5,2% gyakorisággal fordult elő.
- poszturális hipotónia előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 2,1%, a placebocsoportban 1,0% gyakorisággal fordult elő.
- a gyógyszerintolerancia előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 1,6%, a placebocsoportban 0,8% gyakorisággal fordult elő.
- az első fokú AV-blokk előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 1,4%, a placebocsoportban 0,9% gyakorisággal fordult elő.
- az alsó végtagi ödéma előfordulása a nebivolol-terápiában részesülőknél 1,0%, a placebocsoportban 0,2% gyakorisággal fordult elő.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.