Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

LETROX 50UG TABLETTA 100X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Berlin-chemie Ag
Hatástani csoport:
H03AA Pajzsmirigy-hormonok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-07546/02
Hatóanyagok:
Levothyroxinum natricum
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
721 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános577,00144,00
Közgyógy721,000,00
Üzemi baleset721,000,00
Teljes0,00721,00
Egyedi engedélyes0,00721,00
Tárolás:
25 °c alatt
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Adagolható kortól függően
Alkalmazási elôirat

Hatóanyag

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Letrox 50 mikrogramm tabletta:
53,2-56,8 mikrogramm levotiroxin-nátrium × H2O hatóanyagot tartalmaz (amely megfelel 50 mikrogramm levotiroxin-nátriumnak) tablettánként.

Letrox 75 mikrogramm tabletta:
79,8-85,2 mikrogramm levotiroxin-nátrium × H2O hatóanyagot tartalmaz (amely megfelel 75 mikrogramm levotiroxin-nátriumnak) tablettánként.

Letrox 100 mikrogramm tabletta:
106,4-113,6 mikrogramm levotiroxin-nátrium × H2O hatóanyagot tartalmaz (amely megfelel 100 mikrogramm levotiroxin-nátriumnak) tablettánként.

Letrox 125 mikrogramm tabletta:
133,0-142,0 mikrogramm levotiroxin-nátrium × H2O hatóanyagot tartalmaz (amely megfelel 125 mikrogramm levotiroxin-nátriumnak) tablettánként.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.





Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Pajzsmirigyhormon-terápia / -szubsztitúció

Adagolás
A bemutatott adagolási rendszert javaslatnak kell tekinteni. Az egyedi napi dózist a laboratóriumi eredmények és a klinikai vizsgálatok alapján kell meghatározni.
Megmaradt pajzsmirigyfunkció esetén alacsonyabb dózis alkalmazása is elégséges lehet.
Idősebb betegek, továbbá olyan betegek esetében, akik coronaria betegségben szenvednek, valamint anamnézisükben súlyos vagy tartós hypothyreosis szerepel, a pajzsmirigyhormon-kezelést különös óvatossággal szabad csak elkezdeni, azaz alacsony kezdő dózisok után a dózist csak lassan, hosszabb intervallumonként szabad emelni, és a pajzsmirigyhormonok szintjét gyakran kell ellenőrizni. Eddigi tapasztalatok szerint alacsony dózisok is elégségesek a kezeléshez alacsony testtömeg és nagyméretű göbös golyva esetén.
Tekintettel arra, hogy számos betegnél magasabb T4-és fT4-koncentráció tapasztalható a tireoid-stimuláló hormon (TSH) szérumszintje reálisabb alapja lehet a kezelésnek.

Javallat

Dózis (mikrogramm levotiroxin-nátrium/nap)
Hypothyreosis:
Felnőttek (2-4 hetes intervallumonként, 25-50 mikrogrammal növelve)

Kezdetben:

azután:

25-50

100-200
Golyva kiújulásának megelőzése

75-200
Benignus golyva euthyreoid funkcionális állapottal

75-200
Tireosztatikumokkal kezelt hyperthyreosis kiegészítő terápiája

50-100
Malignus pajzsmirigydaganat miatt pajzsmirigy-eltávolítást követően

150-300
Pajzsmirigy szuppressziós szcintigráfia

napi 150/200 mikrogramm (2 db 75 mikrogrammos vagy 2 db 100 mikrogrammos tabletta) (14 napon keresztül a szcintigram elkészítése előtt)

Idősek
Idős betegek esetén figyelmet kell fordítani az egyedi esetekre, például szívproblémák esetén a levotiroxin-nátrium dózisát fokozatosan kell emelni, és a TSH-szintet rendszeresen ellenőrizni kell.

Gyermekek és serdülők
A fenntartó dózis veleszületett és szerzett hypothyreosis esetén általában 100-150 mikrogramm levotiroxin-nátrium naponta testfelület m2-re számítva.

Újszülötteknek és csecsemőknek veleszületett hypothyreosis esetén, mikor a gyors levotiroxin-pótlás fontos, a javasolt kezdő dózis naponta 10-15 mikrogramm levotiroxin-nátrium testtömegkilogrammonként az első három hónapban. Ezután a dózist egyénileg, a klinikai állapottól, valamint a pajzsmirigyhormon- és TSH-értékektől függően kell beállítani.

Gyermekek szerzett hypothyreosisa esetén a javasolt kezdő dózis naponta 12,5-50 mikrogramm levotiroxin-nátrium. Az adagot 2-4 hetente fokozatosan kell növelni a klinikai állapottól, valamint a pajzsmirigyhormon- és TSH-értékektől függően, egészen a teljes pótló dózis eléréséig.

Az alkalmazás módja
A teljes napi dózist egyszerre kell bevenni megfelelő mennyiségű folyadékkal lenyelve, éhgyomorra, legalább fél órával a reggeli előtt.

Gyermekeknek a teljes napi adagot a napi első étkezés előtt legalább 1/2 órával kell beadni. A tabletták szuszpenzió formájában is beadhatók. E célból a tablettákat egy kevés (10-15 ml) vízben hagyni kell szétesni, és az egyenletes szuszpenziót (amit minden adagnál frissen kell elkészíteni!) további kis mennyiségű folyadékkal (5-10 ml) ajánlott beadni.

Az alkalmazás időtartama
Hypothyreosisban és a pajzsmirigy rosszindulatú daganat miatti eltávolítása esetén rendszerint élethosszig tartóan; euthyreoid golyvában és golyva kiújulásának megelőzésére néhány hónaptól vagy évtől terjedően akár élethosszig; hypothyreosis adjuváns kezelésére az alkalmazott tireosztatikum-kezelés időtartamától függően.
Euthyreoid golyvában hat hónaptól két évig terjedő kezelési periódusra van szükség. Ha a Letrox-kezelés nem jár az elvárt eredménnyel, megfontolandó más terápia választása.

Pajzsmirigy szuppressziós teszt
A pajzsmirigy szuppressziós teszt előkészítésére 14 napon keresztül napi 150-200 mikrogramm levotiroxin-nátriumot kell bevenni.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A pajzsmirigy hormonnal történő terápia elkezdése előtt a következő betegségeket ki kell zárni, vagy kezelésüket el kell kezdeni:
* coronaria betegség;
* angina pectoris;
* hypertonia;
* hypophysis- és/vagy mellékvesekéreg-elégtelenség;
* thyroid autonómia.

Ezeket a betegségeket, illetve állapotokat pajzsmirigy szuppressziós teszt elvégzése előtt is ki kell zárni, illetve kezelni kell, kivéve a pajzsmirigy-autonómiát, ami a teszt elvégzésének oka lehet.

Adrenokortikális diszfunkció esetén, a levotiroxin-kezelés megkezdése előtt, megfelelő pótló kezelést kell alkalmazni az akut mellékvese-elégtelenség megelőzése érdekében (lásd 4.3 pont).

Még enyhe, farmakológiailag indukált hyperthyreosist is mindenképpen el kell kerülni coronaria betegség, szívelégtelenség, tachyarrhythmiák, nem akut lefolyású myocarditis, tartósan fennálló hypothyreosis, illetve myocardiális infarctuson átesett betegeknél. Ilyen esetekben a pajzsmirigy-hormonokkal kapcsolatos paramétereket gyakrabban kell ellenőrizni (lásd 4.2 pont).

A másodlagos hypothyreosisban szenvedő beteget ki kell vizsgálni, hogy nincs-e egyidejűleg mellékvesekéreg-elégtelensége. Az utóbbi esetben először szubsztitúciós kezelést (hidrokortizonnal) kell végezni. Megfelelő kortikoszteroid-kezelés hiányában a pajzsmirigyhormon-terápia a mellékvesekéreg-elégtelenségben vagy agyalapimirigy-elégtelenségben szenvedő betegeknél Addison-krízist válthat ki.

Nagyon alacsony születési súlyú koraszülötteknél a levotiroxin-kezelés megkezdésekor monitorozni kell a hemodinamikai paramétereket, mivel az éretlen mellékvese-működés miatt összeomolhat a keringés.

Ha pajzsmirigy-autonómia gyanúja merül fel, a kezelés előtt TRH-vizsgálatot vagy szuppressziós szcintigráfiás vizsgálatot kell végezni.

Menopauza utáni nők esetében fokozott az osteoporosis kockázata ezért, ha ilyen beteg hypothyreosisának kezelésére alkalmaznak levotiroxint, akkor a levotiroxin-nátriummal dózistitrálást kell végezni a legkisebb hatásos dózis megállapítására, és a pajzsmirigyfunkciókat a szokásosnál gyakrabban kell ellenőrizni, hogy elkerülhető legyen a fiziológiásnál magasabb levotiroxin vérszint kialakulása (lásd 4.8 pont).

A pajzsmirigyhormon nem alkalmazható testtömegcsökkentésre. Euthyreoid betegek esetében a fiziológiás dózis egyáltalán nem eredményez testtömegcsökkenést. A szokásosnál nagyobb dózisoknak súlyos, vagy akár életveszélyes nemkívánatos hatásai lehetnek, különösen bizonyos testtömegcsökkentő készítményekkel, és legfőképpen szimpatomimetikus aminokkal kombinálva.

Néhány esetben súlyos túlérzékenységi reakciókat (beleértve az angioödémát is) jelentettek levotiroxin alkalmazásakor. Ha az allergiás reakciók jelei és tünetei jelentkeznek a Letrox-kezelést abba kell hagyni és megfelelő tüneti kezelést kell alkalmazni (lásd 4.3 és 4.8 pont).

Ha egy másik levotiroxint tartalmazó készítményre történő váltásra van szükség, az átmeneti időszakban szoros megfigyelés szükséges, beleértve a klinikai és laboratóriumi megfigyelést is, a pajzsmirigyhormon ingadozásának potenciális kockázata miatt. Néhány betegnél szükség lehet a dózis módosítására.

A pajzsmirigyfunkciót monitorozni kell azoknál a betegeknél, akik levotiroxint és egyidejűleg egyéb olyan gyógyszereket szednek, amelyek befolyásolhatják a pajzsmirigyet (például amiodaron, tirozin-kináz inhibitorok, szalicilátok és nagy dózisú furoszemid) (lásd még 4.5 pont).

Óvatosan kell eljárni a levotiroxin alkalmazása során olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében epilepszia szerepel, mivel ezeknél a betegeknél a görcsrohamok fokozott kockázata áll fenn.

Diabeteses és antikoagulált betegekre vonatkozóan lásd a 4.5 pontot.

Nagyon ritka esetekben hypothyreosis fordult elő szevelamer és levotiroxin együttes alkalmazásakor. A TSH-szint szoros ellenőrzése javasolt tehát azoknál a betegeknél, akiket a fenti gyógyszer- kombinációval kezelnek (lásd 4.5 pont).

Laboratóriumi vizsgálatok során fellépő zavaró hatások:
A biotin megzavarhatja a biotin/sztreptavidin kölcsönhatáson alapuló pajzsmirigy immunassay-vizsgálatokat, ami tévesen csökkent vagy tévesen emelkedett vizsgálati értékekhez vezethet. A zavaró hatások kockázata fokozottan fennáll a biotin nagyobb adagban történő alkalmazásakor.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értelmezésekor figyelembe kell venni a biotin esetleges zavaró hatását, különösen, ha a klinikai képpel való koherencia hiánya figyelhető meg.
Biotintartalmú készítményt szedő betegek esetében tájékoztatni kell a laboratóriumi személyzetet, ha pajzsmirigyműködési vizsgálat elvégzésére van szükség. Lehetőség szerint olyan alternatív vizsgálatokat kell alkalmazni, amelyek nem érzékenyek a biotin-okozta interferenciára (lásd 4.5. pont).

Nátrium
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes".


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem végeztek tanulmányokat arra vonatkozóan, hogy a készítmény befolyásolja-e a gépjárművezetéshez és gépkezeléshez szükséges képességeket.


4.9 Túladagolás

A T3-szint emelkedése megbízhatóbb jele a túladagolásnak, mint az emelkedett T4- vagy szabad T4-szint.

Túladagolás vagy mérgezés esetén az anyagcsere sebessége mérsékelt vagy súlyos fokozódásának tünetei jelentkeznek (lásd 4.8 pont). A túladagolás mértékétől függően a szedés megszakítása és egy kontrollvizsgálat javasolt.

Embernél történt mérgezéses esetekben (öngyilkossági kísérletek esetén) a levotiroxin 10 mg adagig szövődmények nélkül tolerálhatónak bizonyult. Súlyos szövődmények, például a vitális funkciók (légzés és keringés) fenyegetettsége nem valószínű, csak coronariabetegség fennállása esetén. Mindazonáltal jelentések érkeztek thyreotoxicus krízisről, konvulziókról, szívelégtelenségről és kómáról. Beszámoltak hosszú évekig tartó levotiroxin abúzust követő hirtelen szívhalálról is.

Akut túladagolás esetén a tápcsatornából történő felszívódás aktív szén alkalmazásával csökkenthető. A kezelés általában tüneti és szupportív. Súlyos béta-szimpatomimetikus hatások, például tachycardia, szorongás, agitáció vagy hyperkinesia jelentkezése esetén a panaszok béta-blokkolók alkalmazásával csökkenthetők. A tireosztatikumok ilyen esetekben nem megfelelőek, mivel a pajzsmirigy működése már teljes mértékben szupprimált.

Extrém nagy dózisok esetén (öngyilkossági kísérlet) a plazmaferezis jó hatású lehet.

A levotiroxin túladagolása tartós monitorozást igényel. A levotiroxin fokozatos liotironinná alakulása miatt a tünetek akár 6 nap késéssel is jelentkezhetnek.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Antidiabetikumok:
A levotiroxin ronthatja az antidiabetikumok (pl. metformin, glimepirid, glibenklamid és az inzulin) vércukorszintet csökkentő hatását. Diabeteses betegekben ezért a vércukorszint rendszeres ellenőrzése szükséges, különösen a pajzsmirigyhormon kezelés kezdeti és végső szakaszában, és szükségessé válhat a vércukorszintet csökkentő készítmények dózisának módosítása.

Kumarinszármazékok:
A kumarinszármazékok hatása fokozódhat, mivel a levotiroxin leszoríthatja az antikoagulánst a plazmafehérje kötőhelyekről. A véralvadási paramétereket ezért rendszeresen ellenőrizni kell párhuzamos kezelés esetén, és amennyiben szükséges, a véralvadásgátló dózisát módosítani (csökkenteni) kell.

Ioncserélő gyanták:
Az ioncserélő gyanták, például a kolesztiramin, a kolesztipol, illetve a polisztirén-szulfonsav nátrium- és kalciumsói gátolják a levotiroxin felszívódását, mivel megkötik a pajzsmirigyhormonokat a gasztrointesztinális traktusban, ezért ezeket a Letrox bevételét követően 4-5 óra múlva szabad csak bevenni.

Protonpumpa-gátlók (PPI-k):
A PPI-kkel történő egyidejű alkalmazás a pajzsmirigyhormonok felszívódásának csökkenését okozhatja, ami az intragastricus pH-értéknek a PPI-k által okozott növekedése miatt következik be.
Egyidejűleg alkalmazott kezelés során a pajzsmirigy működésének rendszeres és klinikai monitorozása javasolt. Előfordulhat, hogy a pajzsmirigyhormonok dózisának növelésére van szükség.
Körültekintően kell eljárni akkor is, amikor a PPI-kezelés véget ér.

Epesav megkötő szerek:
A koleszevelám a levotiroxinhoz kötődve csökkenti annak felszívódását a gasztrointesztinális traktusban. Nem figyeltek meg gyógyszerkölcsönhatást, amikor a levotiroxin bevétele legalább 4 órával megelőzte a koleszevelámét, ezért a Letroxot legalább 4 órával a koleszevalám előtt kell alkalmazni.

Alumíniumtartalmú gyomorsav-kötő gyógyszerek, illetve vasat és kalciumot tartalmazó gyógyszerek:
Alumíniumtartalmú, gyomorsavkötő gyógyszerek (antacidumok, szukralfát); valamint vasat és kalciumot tartalmazó gyógyszerek egyidejű szedése ronthatja a levotiroxin felszívódását. A Letrox tablettát ezért az ilyen gyógyszerek alkalmazását megelőzően legalább 2 órával kell bevenni.

Szevelamer és lantán-karbonát:
A szevelamer és a lantán-karbonát csökkentheti a levotiroxin biológiai hozzáférhetőségét (lásd 4.4 pont).

Propiltiouracil, glukokortikoidok, beta-receptor-blokkolók (különösen a propranolol):
Ezek az anyagok gátolják a T4-T3-átalakulást, és csökkenthetik a T3 szérumkoncentrációját.

Amiodaron és jódtartalmú kontrasztanyagok:
Az amiodaron és jódtartalmú kontrasztanyagok magas jódtartalmuk miatt mind hyperthyreosist, mind hypothyreosist okozhatnak. Különös gondossággal kell ezért eljárni göbös struma esetén az esetlegesen fel nem ismert autonomia miatt. Az amiodaron gátolja a T4-T3-átalakulást, ami a T3 plazmaszintjének csökkenéséhez és a TSH plazmaszintjének emelkedéséhez vezet. Az amiodaron pajzsmirigyfunkcióra gyakorolt hatása miatt ezért szükséges lehet a Letrox dózisának módosítása.

Szalicilátok, dikumarol, furoszemid, klofibrát:
A levotiroxint szalicilátok (különösen napi 2,0 g-nál magasabb adagokban), dikumarol, nagy dózisú furoszemid (250 mg), klofibrát és más anyagok is leszoríthatják a plazmafehérjék kötőhelyeiről. Ez a szabad tiroxin (fT4) plazmaszintjének kezdeti, átmeneti növekedéséhez vezethet, amit az összpajzsmirigyhormon szintjének csökkenése követ.

Ösztrogén tartalmú fogamzásgátlók, posztmenopauzában alkalmazott hormonpótló készítmények:
A levotiroxin szükséglet fokozódhat ösztrogén tartalmú kontraceptivumok szedése és posztmenopauzális hormonpótló terápia alkalmazása esetén. Fokozódhat a levotiroxin-kötődés, ami diagnosztikai és terápiás hibákhoz vezethet.

Szertralin, klorokin/proguanil
A szertralin és a klorokin/proguanil a levotiroxin hatékonyságát csökkentik, és növelik a szérum TSH szintjét.

A citokróm P-450 enziminduktor gyógyszerek hatásai:
Az enziminduktor gyógyszerek, mint pl. a rifampicin, karbamazepin, fenitoin és barbiturátok, valamint az orbáncfüvet (Hypericum perforatum L.) tartalmazó készítmények növelhetik a pajzsmirigyhormon hepatikus clearence-ét, ami a pajzsmirigyhormonok szérumkoncentrációjának csökkenéséhez vezet. Ezért a pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesülő betegeknél az ilyen készítmények egyidejűleg történő alkalmazása esetén a pajzsmirigyhormon dózisának növelésére lehet szükség.

Proteáz-gátlók
Beszámoltak arról, hogy lopinavirral/ritonavirral egyidejűleg alkalmazva csökken a levotiroxin hatása. Ezért levotiroxin és proteáz-inhibitorok egyidejű alkalmazása esetén a klinikai tüneteket és a pajzsmirigyfunckiót gondosan ellenőrizni kell. Levotiroxint szedő betegeknél ellenőrizni kell a tireoid-stimuláló hormon (TSH) szintjét legalább a kezelés megkezdése után egy hónappal, és/vagy a ritonavir-kezelés befejezését követően.

Tirozin-kináz-gátlók:
A tirozin-kináz-gátlók (pl. imatinib, szunitinib, szorafenib, motezanib) csökkenthetik a levotiroxin hatásosságát. Ezért levotiroxin és tirozin-kináz-gátlók egyidejű alkalmazása esetén a klinikai tüneteket és a pajzsmirigyfunckiót gondosan ellenőrizni kell. Szükség lehet a levotiroxin dózisának módosítására.

Orlisztát:
Hypothyreosis és/vagy a hypothyreosis-kezelés hatásosságának csökkenése fordulhat elő, ha a levotiroxint és az orlisztátot egyidejűleg alkalmazzák. Ennek oka a levotiroxin csökkent felszívódása lehet.

Szójatartalmú készítmények:
Szóját tartalmazó készítmények csökkenthetik a levotiroxin bélből történő felszívódását. Veleszületett hypothyreosisban szenvedő és szójatartalmú étrenden élő gyermekek esetében beszámoltak a szérum TSH-szint emelkedéséről. A normál T4-és TSH-szint eléréséhez különösen nagy dózis levotiroxin lehet szükséges. A szójatartalmú diéta során és annak befejeztével a szérum T4-és TSH-szint szoros ellenőrzése szükséges, és szükségessé válhat a levotiroxin dózisának csökkentése is.

Kávé:
Kerülni kell a levotiroxin kávéval történő egyidejű bevételét, mivel a kávé csökkentheti a levotiroxin felszívódását a gasztrointesztinális traktusból. Ezért a levotiroxin bevétele és a kávé fogyasztása között javasolt fél-egyórás időtartamot hagyni, ami csökkentheti a kölcsönhatás kialakulásának kockázatát.
Azok a betegek, akik rendszeresen fogyasztanak kávét és levotiroxin-kezelés alatt állnak, ne változtassák meg "kávéfogyasztási szokásaikat" anélkül, hogy a kezelőorvosuk nem ellenőrizte és nem monitorozná a levotiroxinszintjüket.

Szemaglutid
A szemaglutid egyidejű alkalmazása befolyásolhatja a levotiroxin expozícióját. A tiroxin teljes expozíciója (AUC) (endogén szintekhez igazítva) 33%-kal növekedett a szemaglutid egyszeri orális dózisának alkalmazását követően, a maximális expozíció (Cmax) változatlan volt. Levotiroxinnal és szemaglutiddal egyidejűleg kezelt betegeknél szükséges lehet a pajzsmirigyhormon szintjének rendszeres monitorozása, illetve az levotiroxin dózisának módosítása.

Laboratóriumi vizsgálatok során fellépő zavaró hatások:
A biotin befolyásolhatja a biotin/sztreptavidin kölcsönhatáson alapuló pajzsmirigy immunoassy-vizsgálatokat, ami tévesen csökkent vagy tévesen emelkedett vizsgálati értékekhez vezet (lásd 4.4. pont).


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Ha egyes esetekben a dózist a beteg nem jól tolerálja, ha túladagolás történt, vagy különösen akkor, ha a kezelés elején túl gyorsan történt az adag emelése, akkor hyperthyreosisra jellemző tünetek léphetnek fel. Ilyen esetekben a napi dózist csökkenteni kell, vagy a gyógyszerelést néhány napra fel kell függeszteni. A nemkívánatos hatások elmúlásakor a kezelés óvatos adagolással visszaállítható.

A levotiroxinnal vagy a Letrox egyéb segédanyagaival szembeni túlérzékenység esetén a bőrt (például angioödéma, bőrkiütés, urticaria) és a légutakat érintő allergiás reakciók léphetnek fel.

Egyes esetekben súlyos anafilaxiás sokkról is beszámoltak. Ebben az esetben a tabletta szedését meg kell szakítani.

A feltüntetett gyakoriságokat a következő megegyezés alapján határozták meg:

Nagyon gyakori (?1/10)
Gyakori (?1/100 - ?1/10)
Nem gyakori (?1/1000 - ?1/100)
Ritka (?1/10 000 - ?1/1000)
Nagyon ritka (?1/10 000)
Nem ismert gyakoriság (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert gyakoriság: hiperszenzitivitás.

Endokrin betegségek és tünetek
Gyakori: hyperthyreosis

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nagyon gyakori: palpitációk.
Gyakori: tachycardia.
Nem ismert gyakoriság: arrhythmia, angina pectoris.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem ismert gyakoriság: angioödéma, bőrkiütés, urticaria, fokozott verejtékezés.

Pszichiátriai kórképek
Nagyon gyakori: insomnia.
Gyakori: idegesség.
Nem ismert gyakoriság: ingerlékenység.

A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Nem ismert gyakoriság: izomgyengeség és -görcsök, osteoporosis a levotiroxin szuppresszív dózisainak, különösen a postmenopausában lévő nőknél, elsősorban hosszú ideig tartó kezelés esetén.

Érbetegségek és tünetek
Nem ismert gyakoriság: hőhullámok, a keringés összeomlása kis testtömegű koraszülötteknél (lásd 4.4 pont).

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Nem ismert gyakoriság: menstruációs zavarok.

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nem ismert gyakoriság: hasmenés, hányás és hányinger.

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Nem ismert gyakoriság: testtömegcsökkenés.

Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: fejfájás.
Ritka: pseudotumor cerebri (különösen gyermekeknél).
Nem ismert gyakoriság: tremor.

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nem ismert gyakoriság: hőintolerancia, láz.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül*.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Pajzsmirigy-terápia, pajzsmirigyhormonok,
ATC kód: H03AA01

Hatásmechanizmus
A Letroxban található szintetikus levotiroxin hatásában azonos a természetesen előforduló, a pajzsmirigy által legnagyobb mennyiségben termelt pajzsmirigyhormonnal. A szervezet nem képes megkülönböztetni az endogén és az exogén levotiroxint.

Farmakodinámiás hatások
Liotironinná (T3) való részleges átalakulása után, ami elsősorban a májban és a vesékben zajlik, valamint a sejtekbe történő felvétele után, a pajzsmirigyhormonok jellegzetes hatásai figyelhetők meg a fejlődésre, növekedésre és az anyagcserére, a T3 receptorok aktiválódásán keresztül.

Klinikai hatásosság és biztonságosság
A pajzsmirigyhormon-pótlás az anyagcserefolyamatok normalizálódásához vezet. Például a hypothyreosis miatti koleszterinszint emelkedés jelentősen csökken levotiroxin alkalmazását követően.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
Az éhgyomorra per os bejuttatott levotiroxin, a galenusi készítmény természetétől jelentősen függő mértékben, maximum 80%-ban szívódik fel, elsősorban a vékonybél felső szakaszából. Ha a készítményt étkezés közben veszik be, akkor a felszívódás mértéke jelentősen csökken.

A csúcs plazmakoncentrációk a bevétel után kb. 2-3 órával alakulnak ki.

Orális kezelés kezdetekor a hatás általában csak 3-5 nap után jelentkezik.

Eloszlás
A megoszlási térfogat kb. 10-12 l. A levotiroxinnak kb. 99,97%-a a specifikus transzport fehérjékhez kötődik. Ez a protein-hormon kötés nem kovalens, ami a szabad és a kötött hormonok közötti állandó és nagyon gyors cserélődést tesz lehetővé.

Elimináció
A levotiroxin metabolikus clearance-e 1,2 l plazma/nap. Lebontása főként a májban, vesékben, agyban és az izomzatban történik. A metabolitok a vizelettel és a széklettel választódnak ki.
A levotiroxin felezési ideje körülbelül 7 nap; ez hyperthyreosisban rövidebb (3-4 nap) és hypothyreosisban hosszabb (kb. 9-10 nap).

Terhesség és szoptatás
A levotiroxin csak kis mennyiségben jut át a placentán. Normál dózissal végzett kezelés esetén csak kis mennyiségű levotiroxin választódik ki az anyatejjel.

Vesekárosodás
A jelentős fehérjekötődés következtében a levotiroxin nem távolítható el hemodialízissel sem hemoperfúzióval.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Akut toxicitás
A levotiroxin akut toxicitása nagyon alacsony.

Krónikus toxicitás
A krónikus toxicitást különböző állatfajokkal vizsgálták (patkány, kutya). Nagy dózisoknál máj-károsodásra utaló jeleket, spontán nephrosisok fokozott előfordulását, valamint a szervek tömegének változását tapasztalták patkányoknál. Nem figyeltek meg lényeges mellékhatást kutyáknál.

Mutagén hatások
A levotiroxin mutagén hatásával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények. Mostanáig nem találtak a pajzsmirigyhormonok által a genom módosításán keresztül kiváltott károsodásra utaló, vagy annak gyanúját keltő jeleket.

Karcinogén hatások
A levotiroxinnal nem végeztek tartós vizsgálatokat állatokkal a szer tumorkeltő hatásával kapcsolatban.

Reproduktív toxicitás
A pajzsmirigyhormon csak nagyon kis mennyiségben jut át a placentán.
A férfi, illetve a női termékenységre vonatkozó kísérleti adatok nem állnak rendelkezésre, mindazonáltal ilyen hatással kapcsolatos gyanú vagy erre utaló jel nem áll fenn.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

25 db vagy 50 db vagy 100 db tabletta bevont alumínium fólia/alumínium fólia (OPA/Al/PVC//Al) buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ? (egy keresztes)
Kiadhatóság: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.
A fénytől való védelem érdekében az eredeti buborékcsomagolásban tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

BERLIN-CHEMIE AG
Glienicker Weg 125
12489 Berlin, Németország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-7546/01 Letrox 50 mikrogramm tabletta (50×)
OGYI-T-7546/02 Letrox 50 mikrogramm tabletta (100×)
OGYI-T-7546/03 Letrox 50 mikrogramm tabletta (25×)

OGYI-T-7546/04 Letrox 75 mikrogramm tabletta (25×)
OGYI-T-7546/05 Letrox 75 mikrogramm tabletta (50×)
OGYI-T-7546/06 Letrox 75 mikrogramm tabletta (100×)

OGYI-T-7546/07 Letrox 125 mikrogramm tabletta (25×)
OGYI-T-7546/08 Letrox 125 mikrogramm tabletta (50×)
OGYI-T-7546/09 Letrox 125 mikrogramm tabletta (100×)

OGYI-T-7546/10 Letrox 100 mikrogramm tabletta (25×)
OGYI-T-7546/11 Letrox 100 mikrogramm tabletta (50×)
OGYI-T-7546/12 Letrox 100 mikrogramm tabletta (100×)


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

Letrox 50 mikrogramm tabletta, Letrox 100 mikrogramm tabletta
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2000. július 31.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010.február 24.

Letrox 75 mikrogramm tabletta, Letrox 125 mikrogramm tabletta
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. június 29
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2011. november 15.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2024. március 09.
12

OGYÉI/59742/2023
OGYÉI/59745/2023
OGYÉI/59748/2023
OGYÉI/59750/2023




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség és szoptatás alatt a pajzsmirigyhormon-kezelést megszakítás nélkül kell folytatni.
Terhesség és szoptatás alatt szuppressziós tesztet nem szabad elvégezni.

Terhesség
Terhesség alatt a pajzsmirigyhormonok normál szinten való tartása alapvető az anya és a magzat egészségének biztosítása érdekében. Terhesség alatti nagy dózisban történő alkalmazás mellett ezidáig nem ismert a levotiroxin terhességre gyakorolt nemkívánatos hatása, illetve a magzatot/ újszülöttet veszélyeztető hatás.

Az ösztrogénnek köszönhetően a levotiroxin igény fokozódhat a terhesség alatt. Ezért a pajzsmirigyfunkciót a terhesség alatt és azt követően ellenőrizni kell, és szükség esetén módosítani kell a pajzsmirigyhormon dózisát.

Mivel a szérum TSH-szintjének emelkedése korán, már a terhesség első 4 hetében előfordulhat, a levotiroxin-kezelésben részesülő terhes nőknél a TSH-szintet mindegyik trimeszterben ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy az anyai szérum TSH-értékek az adott trimeszternek megfelelő referenciatartományban legyenek. Az emelkedett szérum TSH-szintet a levotiroxin dózisának növelésével kell korrigálni. Mivel a szülés utáni TSH-értékek hasonlóak a fogantatást megelőző értékekhez, a levotiroxin dózisát a szülés után azonnal a terhesség előtti dózisra kell visszaállítani. A szérum TSH-szintjét a szülést követő 6-8 hét alatt kell elérni.

Terhesség alatt ellenjavallt a levotiroxin-nátrium abban az esetben, ha azt kiegészítő terápiaként alkalmazzák a pajzsmirigyműködést gátló gyógyszerek mellé a hyperthyreosis kezelésére. A levotiroxin adása megnövelheti az antithyreoid gyógyszerek dózisát.
A pajzsmirigyműködést gátló gyógyszerek hatékony dózisban, a levotiroxintól eltérően átjutnak a placentán, ennek következtében a magzatnál hypothyreosis alakulhat ki. A terhesség alatti hyperthyreosis csak kis dózisú pajzsmirigyműködést gátló gyógyszerrel kezelendő.

Szoptatás
A szoptatás időszakában a levotiroxin kiválasztódik az anyatejbe, de a javasolt terápiás dózisok mellett elért koncentráció nem elegendő ahhoz, hogy a csecsemőnél hyperthyreosis kialakulásához vagy a TSH-kiválasztás szuppressziójához vezessen.

Termékenység
A hypothyreosis vagy a hyperthyreosis valószínűleg hatással lesz a termékenységre. A hypothyreosis Letrox-kezelési dózisát a laboratóriumi paraméterek monitorozása alapján kell beállítani, mivel a nem elegendő dózis valószínűleg nem javítja a hypothyreosist, a túladagolás hyperthyreosishoz vezethet.