Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Filmtabletta Sedron: Fehér, kerek, mindkét oldalán domború felületű filmbevonatú tabletta, egyik oldalán mélynyomású "M14" jelöléssel ellátva. CalciviD Extra-D: Világos narancsszínű, ovális alakú, egyik oldalán bemetszéssel ellátott filmbevonatú tabletta. A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza. Törési felülete fehér. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóRichter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Sedron 70 mg filmtabletta: 70,0 mg alendronsavat tartalmaz (91,35 mg nátrium-alendronát-trihidrát formájában) filmtablettánként. CalciviD Extra-D filmtabletta: 600 mg kalciumot (1500 mg kalcium-karbonát formájában) és 20 µg kolekalciferolt (ami megfelel 800 NE D3-vitaminnak) tartalmaz filmtablettánként. Ismert hatású segédanyagok: 3,04 mg szacharózt és 0,6 mg hidrogénezett szójababolajat tartalmaz CalciviD Extra-D filmtablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Sedron Tablettamag: Mikrokristályos cellulóz (E460) Vízmentes kolloid szilícium-dioxid (E551) Kroszkarmellóz-nátrium (E468) Magnézium-sztearát (E572) Filmbevonat: Opadry QX white 321A180025, ami a következőket tartalmazza: Makrogol-poli(vinil-alkohol) fésűs kopolimer Talkum (E553b) Titán-dioxid (E171) glicerin-monokaprilokaprinát Poli(vinil-alkohol) (részlegesen hidrolizált) (E1203) CalciviD Extra-D Tablettamag: Kopovidon (K 25,2-30,8) Mikrokristályos cellulóz (E460) Kroszpovidon Magnézium-sztearát (E572) Hidrogénezett szójababolaj Szacharóz Zselatin Kukoricakeményítő All-rac-?-tokoferol (E307) Szilícium-dioxid (E551) Filmbevonat: Hipromellóz (E464) Talkum (E553b) Makrogol 400 Titán-dioxid (E171) Sárga vas-oxid (E172) Vörös vas-oxid (E172) Javallat4.1 Terápiás javallatok A CalciSedron-D Forte alkalmazása az osteoporosis olyan eseteinek kezelésére javasolt, amikor a Sedron javallata fennáll, a beteg napi kalcium- és D-vitamin felvétele nem elégséges, és ezek pótlását a kezelőorvos napi egy CalciviD Extra-D filmtabletta formájában tartja szükségesnek. A Sedron felnőttek postmenopausalis osteoporosis kezelésére javallt. A Sedron csökkenti a csigolya- és csípőtáji törések kockázatát. A CalciviD Extra a Sedron kiegészítésére javallt az osteoporosis adjuvans kezelése céljából. Adagolás4.2 Adagolás és az alkalmazás módja A CalciSedron-D Forte készítmény - hetente egyszer alkalmazandó Sedront és - naponta egyszer alkalmazandó CalciviD Extra-D-t tartalmaz. A Sedront az alábbiakban részletezett előírásoknak megfelelően rögtön felkelés után, egészben kell lenyelni. A Sedron és a CalciviD Extra egy időben nem vehető be, a CalciviD Extra-D-t legalább 3 órával a Sedron alkalmazását követően kell bevenni. A fentiek figyelembevételével az egyes összetevők adagolása és alkalmazásának módja a következőképpen ajánlott: Sedron Adagolás Az ajánlott adag hetente egyszer egy 70 mg-os filmtabletta. Figyelmeztetni kell a beteget, hogy ha elfelejti bevenni az egyik Sedron tablettát, akkor azt az észrevételt követő reggelen vegye be, de semmi esetre se vegyen be egy nap két tablettát. Ezt követően továbbra is az eredetileg kiválasztott napon, hetente egyszer vegye be a tablettát. A biszfoszfonát-kezelés optimális időtartamát osteoporosis esetén még nem állapították meg. A folyamatos kezelés szükségességét az egyes betegeknél az alendronát előnyeinek és potenciális kockázatainak alapján rendszeres időközönként újra kell értékelni, különösen a legalább 5 éve tartó alkalmazás után. Idősek Klinikai vizsgálatokban nem mutatkozott az életkorral összefüggő különbség az alendronát hatékonysága és biztonságossága tekintetében. Ezért nem szükséges az adagolást az életkor függvényében megváltoztatni. Vesekárosodás Tapasztalat hiányában az alendronsav nem javasolt olyan vesekárosodásban szenvedő betegek kezelésére, akiknél a kreatinin-clearance értéke 35 ml/percnél alacsonyabb. A 35 ml/perc értéket meghaladó kreatinin-clearance esetén nincs szükség az adagolás módosítására. Gyermekek és serdülők Az alendronsav biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb serdülők és gyermekek esetében nem igazolták. A Sedront nem szabad 18 év alatti serdülőknél és gyermekeknél alkalmazni. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az alendronsav gyermekeknél való alkalmazására vonatkozóan az 5.1 pontban található. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra Az alendronát megfelelő felszívódása érdekében: A Sedront a napi első étel, ital, vagy egyéb gyógyszer elfogyasztása előtt legalább 30 perccel, csapvízzel kell bevenni. Egyéb italok (beleértve az ásványvizet is), ételek, és egyes gyógyszerek csökkentik az alendronát felszívódását (lásd 4.5 pont). A gyógyszer gyomorba jutásának elősegítése, és ezáltal a lokális és a nyelőcsőben előforduló lehetséges helyi irritáció / mellékhatások kialakulásának csökkentése érdekében (lásd 4.4 pont): * A Sedront reggel, rögtön felkelés után, egy teli pohár vízzel (legalább 2 dl) kell bevenni. * A Sedront csak egészben szabad lenyelni. A filmtablettát tilos széttörni, szétrágni, vagy hagyni, hogy a szájban essen szét a száj- és garatfekély potenciális kialakulása miatt. * A Sedron bevétele és az azt követő első étkezés között el kell telnie min.30 percnek, amely során nem szabad lefeküdni. * A betegnek a Sedron bevétele után legalább 30 percig és a napi első étkezés befejezése előtt nem szabad lefeküdnie. * A Sedront este lefekvéskor, illetve a reggeli felkelés előtt nem szabad bevenni. Az alendronát glükokortikoid-indukálta osteoporosis kezelésében való alkalmazását ezidáig nem vizsgálták. CalciviD Extra-D Adagolás Azon betegeknek, akik számára a CalciSedron-D Forte javallata fennáll, a CalciviD Extra-D ajánlott adagja naponta 1 filmtabletta. Idősek Dózismódosítás nem szükséges. Májkárosodás Májkárosodásban szenvedő betegek esetén dózismódosítás nem szükséges. Vesekárosodás Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek a CalciviD Extra-D-t ne alkalmazzák. Gyermekek és serdülők A CalciviD Extra-D filmtabletta nem gyermekek és serdülők kezelésére szánt készítmény. Az alkalmazás módja A filmtablettát ajánlott étkezést követően egy-másfél órán belül, egy pohárnyi vízzel vagy gyümölcslével, egészben bevenni. A hétnek azon a napján, melynek reggelén a Sedront veszi be a beteg, a CalciviD Extra-D filmtablettát célszerű a déli vagy az esti étkezést követően bevenni. A CalciviD Extra-D filmtabletta a Sedron bevételét követő 3 órán belül nem vehető be. A tablettán lévő bemetszés csak a széttörés elősegítésére és a lenyelés megkönnyítésére szolgál, nem arra, hogy a készítményt egyenlő adagokra ossza. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A CalciSedron-D Forte a Sedron miatt ellenjavallt az alábbi esetekben: * a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység; * a nyelőcső rendellenességei, és minden olyan tényező jelenléte, mely a nyelőcső ürülését csökkenti (achalasia, strictura stb.); * ha a beteg nem tud legalább 30 percen keresztül állni vagy egyenesen ülni; * hypocalcaemia. A CalciSedron-D Forte a CalciviD Extra-D miatt ellenjavallt az alábbi esetekben: * a készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység (beleértve a szója- vagy a keresztallergia veszélye miatt a földimogyoró iránti túlérzékenységet is). * hypercalcaemia és/vagy hypercalciuria, illetve hypercalcaemiát és/vagy hypercalciuriát előidéző betegségek és/vagy állapotok (például myeloma, csontmetasztázis, primer hyperparathyreoidismus). * nephrolithiasis, nephrocalcinosis; * súlyos vesekárosodás vagy veseelégtelenség (glomerularis filtrációs ráta < 30 ml/min/1,73 m2). * D-hypervitaminosis. A CalciSedron-D Forte szójababolajat tartalmaz, ezért mogyoró- vagy szójaallergiában szenvedő betegeknek a gyógyszert tilos adni. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A CalciSedron-D Forte készítmény - hetente egyszer alkalmazandó Sedron filmtablettát és - naponta egyszer alkalmazandó CalciviD Extra-D filmtablettát tartalmaz. A Sedront rögtön felkelés után, egészben kell lenyelni. A Sedron és a CalciviD Extra-D egy időben nem vehető be, a CalciviD Extra-D filmtablettát legalább 3 órával a Sedron alkalmazását követően kell bevenni. A Sedron szedése miatt A tápcsatorna felső szakaszán jelentkező mellékhatások Az alendronát a nyálkahártya helyi irritációját okozhatja a felső gastrointestinalis traktusban. A felső gastrointestinalis traktus fennálló betegsége alendronát szedése mellett rosszabbodhat, ezért különös óvatossággal adható a tápcsatorna felső szakaszának betegségeiben, mint pl. a dysphagiában, a nyelőcső betegségeiben, gastritisben, duodenitisben, ulcus betegségben szenvedő betegeknek, valamint azoknak, akik anamnézisében a kezelés megkezdését megelőző egy éven belül jelentős gastrointestinalis betegség szerepel, mint pl. a pepticus fekély, az aktív gastrointestinalis vérzés, vagy sebészi beavatkozás, kivéve a pylorus plasztikát (lásd 4.3 pont). Azoknál a betegeknél, akikről ismert, hogy Barrett-oesophagusban szenvednek, a gyógyszert felíró orvosnak a betegnél egyénileg kell elbírálnia az alendronát előnyeit és esetleges kockázatait. Előfordultak már alendronátot szedő betegeknél olyan nyelőcső-reakciók (néha súlyosak, és a beteg kórházi kezelése is szükségessé válhat), mint az oesophagitis, az oesophagealis ulcus és erosio, melyeket ritkán oesophagealis strictura kialakulása követett. A kezelőorvosnak ezért fokozott figyelmet kell fordítani az esetleges nyelőcső-irritációra utaló jelekre és tünetekre. A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy minden olyan jel esetén, mely a nyelőcső irritációjára utal (mint a dysphagia, a nyelési fájdalom vagy a retrosternalis fájdalom, az újonnan kialakult vagy rosszabbodó gyomorégés) a készítmény szedését abba kell hagynia, és orvoshoz kell fordulnia (lásd 4.8 pont). Súlyos nyelőcső-károsodás kialakulásának veszélye azon betegeknél nagyobb, akik nem tartják be a gyógyszer szedésével kapcsolatos előírásokat, illetve akik nem hagyják abba a készítmény szedését a nyelőcső-irritáció tüneteinek megjelenéskor. Ezért nagyon fontos a beteg felvilágosítása a kezelést megelőzően a készítmény helyes szedéséről, és meg kell győződni arról, hogy azt a beteg megértette (lásd 4.2 pont). A beteget arról is tájékoztatni kell, hogy az adagolási utasítások be nem tartása esetén nagyobb a nyelőcső-mellékhatások kockázata. Nagy klinikai vizsgálatok nem utaltak a gyomor- és nyombélfekély kockázatának növekedésére, de a forgalomba hozatalt követően néhány esetben beszámoltak gyomor- és nyombélfekély jelentkezéséről, köztük súlyos és szövődményes esetekről is (lásd 4.8 pont). Az állkapocs osteonecrosisa Az állkapocs rendszerint fogeltávolításhoz és/vagy helyi fertőzéshez (ideértve az osteomyelitist) köthető osteonecrosisáról is beszámoltak olyan daganatos betegek esetében, akiknél elsősorban intravénásan adagolt biszfoszfonátokat tartalmazó kezelési rendet alkalmaztak. Ezen betegek közül sokan kemoterápiában és kortikoszteroid-kezelésben is részesültek. Az állkapocs osteonecrosisa biszfoszfonátot per os szedő osteoporoticus betegekben is előfordult. Az állkapocs-osteonecrosis lehetséges kialakulásának egyénenkénti értékelésekor az alábbi kockázati tényezőket kell figyelembe venni: * a biszfoszfonát hatásfoka (legnagyobb a zoledronsav esetében), az adagolás módja (lásd feljebb) és a kumulálódó dózis * daganat, kemoterápia, radioterápia, kortikoszteroid-kezelés, angiogenesis inhibitorok, dohányzás * fogbetegség a kórelőzményben, elhanyagolt szájhigiénia, periodontalis betegség, invazív fogászati beavatkozás és rosszul illeszkedő protézis. Rossz fogászati állapotú beteg per os biszfoszfonát kezelésének megkezdése előtt megfontolandó a fogászati vizsgálat és a megfelelő preventív fogászati beavatkozások elvégzése. A biszfoszfonát-kezelésben részesülő betegeknél lehetőleg kerülni kell az invazív fogászati beavatkozást. Ha a biszfoszfonátot szedő betegeknél az állkapocs osteonecrosisa már kialakult, a szájsebészeti beavatkozás súlyosbíthatja az állapotot. Nincs klinikai adat arra nézve, hogy a biszfoszfonát-kezelés megszakítása a szájsebészeti beavatkozás előtt befolyásolja-e az állkapocs-osteonecrosis kialakulásának valószínűségét. A betegek kezelési tervét a kezelőorvos személyre szabottan, a várható előny/kockázat hányados egyedi mérlegelése alapján határozza meg. A biszfoszfonát-kezelésben részesülő betegek figyelmét fel kell hívni a megfelelő szájhigiénia betartására, a rendszeres fogászati ellenőrzésen való részvételre és arra, hogy számoljanak be minden szájban jelentkező tünetről, mint pl. mozgó fog, fájdalom vagy duzzanat. A külső hallójárat osteonecrosisa Biszfoszfonátok alkalmazásakor a külső hallójárat osteonecrosisát jelentették, főként hosszan tartó kezeléssel összefüggésben. A külső hallójárat osteonecrosisának lehetséges kockázati tényezői közé a szteroid-használat és a kemoterápia, és/vagy olyan helyi kockázati tényezők tartoznak, mint például a fertőzés vagy a trauma. A külső hallójárat osteonecrosisának lehetőségét figyelembe kell venni azoknál a biszfoszfonátokat szedő betegeknél, akiknél fültünetek, például fájdalom vagy váladékozás, illetve krónikus fülfertőzés jelentkezik. Csont- és izomrendszeri fájdalom Csont-, ízületi és/vagy izomfájdalomról is beszámoltak biszfoszfonátot szedő betegek. A postmarketing adatok szerint ezek a panaszok ritkán voltak súlyosak és/vagy akadályozták a mozgást (lásd 4.8 pont). A biszfoszfonát kezelés kezdete és a panaszok jelentkezése között egy nap - több hónap között változó hosszúságú idő telt el. A kezelés befejezése után a legtöbb beteg esetén csökkentek a panaszok. E betegek közül néhányan a panaszok visszatértéről számoltak be, miután a korábban használt vagy más biszfoszfonáttal újrakezdték a kezelést. A femur atípusos törései A femur atípusos subtrochanter és diaphysis töréseiről számoltak be, elsősorban az olyan betegeknél, akik osteoporosis miatt hosszantartó biszfoszfonát-kezelést kaptak. Ezek a haránt vagy rövid ferde törések bárhol előfordulhatnak a femuron, közvetlenül a kistrochantertől lefelé, egészen a supracondylus kiöblösödés feletti részig. Ezek a törések minimális trauma után vagy a nélkül következnek be, és néhány beteg hetekkel vagy hónapokkal a bekövetkezett combcsonttörés jelentkezése előtt comb- vagy lágyéktáji fájdalmat észlel, melyek gyakran párosulnak fáradásos törésre utaló képalkotó jellemzőkkel. A törések gyakran bilaterálisak, ezért azoknál a biszfoszfonáttal kezelt betegeknél, akiknek igazolt femur diaphysis-törésük van, az ellenoldali combcsontot is meg kell vizsgálni. Ezeknél a töréseknél rossz gyógyulási hajlamról is beszámoltak. Azoknál a betegeknél, akiknél felmerül az atípusos femurtörés gyanúja, az egyéni előny/kockázat arány értékelése alapján, a beteg folyamatban lévő vizsgálatainak idejére mérlegelni kell a biszfoszfonát-kezelés felfüggesztését. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy a biszfoszfonát-kezelés ideje alatt számoljanak be bármilyen comb-, csípő- vagy lágyéktáji fájdalomról, és minden betegnél, aki ilyen tünetekkel jelentkezik, meg kell vizsgálni, hogy részleges femurtörés fennáll-e. Vesekárosodás Az alendronát alkalmazása nem ajánlott olyan vesekárosodásban szenvedő betegeknél, akiknél a kreatinin clearance értéke 35 ml/percnél alacsonyabb (lásd 4.2 pont). Csont- és ásványianyag-metabolizmus Az ösztrogénhiányon és az öregedésen kívül az osteoporosis egyéb lehetséges okait is számításba kell venni. Az alendronát-kezelés megkezdése előtt a hypocalcaemiát rendezni kell (lásd 4.3 pont). Az ásványi anyagok háztartását érintő egyéb betegségeket (pl. D-vitamin hiány, hypoparathyreosis) is hatékonyan kezelni kell ezen gyógyszer alkalmazásának megkezdése előtt. Az ilyen betegek szérum kalciumszintjét és a hypocalcaemia tüneteit az alendronát terápia ideje alatt ellenőrizni kell. Az alendronát hatásának következtében a csontok ásványi tartalma nő, ezért kisebb, tünetmentes szérum kalcium- és foszfátszint-csökkenés előfordulhat, különösen azon glükokortikoidokat szedő betegek esetében, akiknél a kalcium abszorpciója csökkent lehet. Ezek általában tünetmentesek. Mindazonáltal ritka esetekben beszámoltak tünetekkel járó hypocalcaemiáról, amely néha súlyos tünetekkel járt és gyakran olyan betegekben jelentkezett, akiknél valamely hajlamosító tényező is fennáll (pl. hypoparathyreosis, D-vitamin hiány, kalcium-felszívódási zavarok). A megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelt különösen fontos biztosítani azoknál a betegeknél, akik glükokortikoidokat is szednek. A CalciviD Extra-D szedése miatt Hosszantartó kezelés során ellenőrizni kell a szérumkalciumszintet és a vesefunkciót a szérumkreatinin-szint mérésével. Az ellenőrzés különösen fontos olyan idős betegek esetén, akik egyidejűleg szívglikozidokat vagy diuretikumokat is szednek (lásd 4.5 pont) és olyan betegek esetén, akikben a kőképződés veszélye nagy. Hypercalcaemia vagy vesekárosodás tüneteinek észlelésekor abba kell hagyni a CalciSedron-D Forte adagolását. Ajánlatos a kezelés ideiglenes megszakítása, ha a vizelet kalciumszintje meghaladja a 7,5 mmol/24 óra értéket (300 mg/24 óra). D-vitamin csak óvatosan adható károsodott vesefunkciójú betegeknek. Ilyen esetben a kalcium- és a foszfátszintek ellenőrzése szükséges. A lágyszövet-meszesedés veszélyével is számolni kell. Súlyos vesekárosodásban vagy veseelégtelenségben szenvedő betegekben a kolekalciferol nem metabolizálódik a szokásos módon. Ilyen esetben más D-vitamin formát kell választani (lásd 4.3 pont). A CalciviD Extra-D csak óvatosan adható sarcoidosisban szenvedő betegeknek a D-vitamin aktív formává történő gyors metabolizációjának kockázata miatt. Ilyen betegekben a vér és vizelet kalciumszintjének ellenőrzése szükséges. A CalciviD Extra-D filmtabletta óvatosan adható mozgásképtelen, osteoporosisban szenvedő betegeknek a hypercalcaemia fokozott veszélye miatt. Egyéb D-vitamin tartalmú készítmény egyidejű adása során figyelembe kell venni a készítmény D-vitamin (800 NE) tartalmát. Többlet kalcium vagy D-vitamin adása csak orvosi ellenőrzés mellett, a vér és vizelet kalciumszintjének gyakori ellenőrzése mellett javasolt. Tej-alkáli-szindróma (Burnett-szindróma), azaz hypercalcaemia, alkalosis és vesekárosodás jelentkezhet nagy mennyiségű kalcium felszívódó alkálikkal való elfogyasztásakor. Mivel a kalciumbevitel a táplálkozási szokásoktól nagymértékben függ, a kalciumpótlás szükségességét és mértékét javasolt a táplálkozási szokások jelentős megváltozása esetén, illetve bizonyos időközönként felülvizsgálni. Segédanyagok A Sedron filmtabletta kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". A CalciviD Extra-D filmtabletta szacharózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető. A CalciviD Extra-D szójababolajat tartalmaz. Földimogyoró- vagy szójaallergia esetén a készítmény nem alkalmazható. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Sedron Az alendronát nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Azonban előfordulhatnak bizonyos mellékhatások (pl. homályos látás, szédülés, erős csont-, izom- vagy ízületi fájdalom, lásd 4.8 pont), amelyek befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. CalciviD Extra-D Nincs arra adat, hogy a gyógyszer szedése negatívan befolyásolná a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A javasolt adagolásban valószínűleg nem befolyásolja az ezekhez szükséges képességeket. 4.9 Túladagolás A Sedron túladagolása esetén: Tünetek A per os túladagolás hypocalcaemiát, hypophosphataemiát és felső gastrointestinalis mellékhatásokat, úgymint gyomorpanaszokat, gyomorégést, oesophagitist, gastritist vagy fekélyt okozhat. Kezelés Az alendronát-túladagolás kezelésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét adatok. Az alendronát megkötésére tejet vagy antacidokat kell adni. A nyelőcsőirritáció elkerülése miatt a beteget nem szabad hánytatni, és a betegnek függőleges (álló vagy ülő) testhelyzetben kell maradnia. A CalciviD Extra-D túladagolása esetén: A készítmény túladagolása hypervitaminosist (D-vitamin) és hypercalcaemiát idézhet elő. A hypercalcaemia tünetei: hypercalcuria, anorexia, szomjúságérzés, hányinger, hányás, székrekedés, hasi fájdalom, izomgyengeség, fáradtság, zavartság, polydipsia, polyuria, csontfájdalom, mészlerakódás a vesékben, vesekőképződés, súlyos esetekben szívritmus zavar. Extrém esetben a hypercalcaemia kómához, halálhoz vezethet. A tartósan magas kalciumszint irreverzibilis vesekárosodást, a lágyszövetek meszesedését idézheti elő. Tej-alkáli-szindróma (Burnett-szindróma) jelentkezhet nagy mennyiségű kalcium felszívódó alkáli sókkal (pl. bikarbonát) való egyidejű elfogyasztásakor. A tünetek a gyakori vizelési inger, folyamatos fejfájás, étvágytalanság, hányinger, vagy hányás, szokatlan fáradtság vagy gyengeség, hypercalcaemia, alkalosis és vesekárosodás. A D-vitamin (kolekalciferol) ún. tolerálható legmagasabb napi beviteli értéke (Tolerable Upper Intake Level - UL) napi 4000 NE (100 µg), a kalcium esetében az UL érték napi 2500 mg. A jelenleg is elfogadott biztonságossági vizsgálatok alapján a D-vitamin hiányban nem szenvedő felnőtteknél a tartósan adagolt akár napi 4000 NE D3-vitamin sem okozott hypercalcaemiát vagy hypercalciuriát. Toxikus, kórosan emelkedett kalciumértékekkel járó tüneteket csak napi 10 000 NE feletti D-vitamin dózis tartós adása esetén írtak le. A hypercalcaemia kezelése: A kalcium és D-vitamin szedését abba kell hagyni. Ilyen esetben ugyancsak fel kell függeszteni a tiazid-diuretikum, lítium, A-vitamin, D-vitamin, szívglikozid adását is. Tudatzavaros beteg esetén a gyomor kiürítése szükséges. Rehidrálás és a súlyossági foktól függően mono- vagy kombinált kezelés alkalmazható kacs-diuretikumokkal, biszfoszfonátokkal, kalcitoninnal és kortikoszteroidokkal. A szérum elektrolitokat, a vesefunkciót és diuresist ellenőrizni kell. Súlyos esetben az EKG és a centrális vénás nyomás monitorozása is szükséges. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A Sedron hatóanyagának felszívódását a CalciviD Extra-D egyidejű bevétele ronthatja, ezért a Sedront legalább 3 órával a CalciviD Extra-D bevétele előtt kell alkalmazni. A készítmény egyidejű szedése más biszfoszfonát-tartalmú vagy kalcium- és D-vitamin-tartalmú készítményekkel a túladagolás veszélye miatt kerülendő. Fentiek figyelembevételével a CalciSedron-D Forte egyes összetevőire vonatkozó gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók az alábbiak: Sedron Kalciumtartalmú étrendkiegészítők, antacidok, néhány szájon át szedhető gyógyszer, valamint az étel és ital (beleértve az ásványvizet is) befolyásolhatja az alendronát felszívódását, amennyiben egyszerre veszik be az alendronát-tartalmú készítménnyel. Ezért a Sedron filmtabletta bevételét követően legalább fél órát várni kell az egyéb, szájon át szedhető gyógyszerek alkalmazásával (lásd 4.2 és 5.2 pont). Más klinikailag jelentős gyógyszerkölcsönhatás nem várható. Az elvégzett klinikai vizsgálatok során több beteg kapott (intravaginalis úton, bőrön vagy szájon át) ösztrogént az alendronát szedése alatt. Az együttadásnak tulajdonítható mellékhatásokat nem mutattak ki. Mivel a NSAID-használat gyomorirritációval hozható összefüggésbe, alendronáttal történő együttes alkalmazásuk esetén óvatossággal kell eljárni. Bár konkrét kölcsönhatás-vizsgálatokat nem végeztek, klinikai vizsgálatokban az alendronátot számos egyéb gyógyszerrel adták már együtt anélkül, hogy kedvezőtlen klinikai kölcsönhatásokra utaló jeleket figyeltek volna meg. CalciviD Extra-D A tiazid típusú diuretikumok csökkentik a kalcium vizelettel való kiválasztását. A hypercalcaemia fokozott kockázata miatt tiazid típusú vizelethajtóval történő párhuzamos adagolás esetén a szérum kalciumszint rendszeres ellenőrzése szükséges. A szisztémásan alkalmazott kortikoszteroidok gátolják a kalcium felszívódását. Egyidejű adagolásuk szükségessé teheti a CalciviD Extra-D filmtabletta adagjának növelését. Az ioncserélő gyanták, mint pl. a kolesztiramin, vagy hashajtók, mint a paraffinolaj csökkenthetik a D-vitamin felszívódását. A kalcium-karbonát befolyásolhatja az egyidejűleg adott tetraciklin és kinolon antibiotikumok felszívódását. Ezért a tetraciklin- és a kinolon-tartalmú antibiotikum készítményt legalább 2 órával a CalciviD Extra-D filmtabletta bevétele előtt, vagy 4-6 órával a CalciviD Extra-D filmtabletta bevétele után kell alkalmazni. A kalcium- és D-vitamin-kezelés során a hypercalcaemia növelheti a szívglikozidok toxicitását. Egyidejű adagolás esetén az EKG és a szérumkalciumszint ellenőrzése szükséges. Nátrium-fluorid vagy biszfoszfonátok és CalciviD Extra-D filmtabletta egyidejű adagolása esetén, e gyógyszereket legalább 3 órával a CalciviD Extra-D filmtabletta bevétele előtt kell alkalmazni, mert felszívódásuk csökkenhet. A rifampicin, a fenitoin és a barbiturátok csökkenthetik a D3-vitamin hatását, mivel gyorsítják a metabolizmust. A citotoxikus aktinomicin és a gombaellenes imidazol-származékok a vesében található, a 25-hidroxi-D3-vitamin 1,25-dihidroxi-D3-vitaminná alakítását végző, 1-alfa-hidroxiláz enzim gátlásával csökkentik a D3-vitamin aktivitását. A kalcium-sók gátolhatják a vas, a cink és a stroncium felszívódását. Következésképp vas-, cink- vagy stronciumtartalmú készítmények és a kalciumtartalmú készítmények bevétele között legalább 2 órának kell eltelni. A kalcium-sók gátolhatják az esztramusztin vagy a pajzsmirigyhormonok felszívódását. Ezen készítmények és a CalciviD Extra-D filmtabletta bevétele között legalább 2 óra teljen el. A spenótban, sóskában és a rebarbarában lévő oxálsav, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélékben található fitinsav gátolhatja a kalcium felszívódását, mivel a kalcium-ionokkal oldhatatlan komplexet képeznek. Magas oxál- és fitinsavtartalmú ételek fogyasztását követő 2 órán belül a beteg ne vegyen be kalciumtartalmú készítményt. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A biztonságossági profil összefoglalása Az egyedi gyógyszerkomponensekre (alendronsav és kalcium-kolekalciferol) vonatkozó mellékhatások külön vannak felsorolva. A mellékhatások szervrendszerek szerint osztályozva és gyakoriságuk feltüntetésével a következők. A klinikai vizsgálatok során és/vagy a forgalomba hozatalt követő alkalmazáskor a következő mellékhatásokról számoltak be: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), ritka (?1/10 000 - < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A Sedron szedése miatt: Egy egyéves, osteoporosisban szenvedő postmenopausalis nők bevonásával végzett vizsgálatban a heti egyszeri 70 mg-os alendronát tabletta (n = 519) és a naponta 10 mg-os adagban szedett alendronát (n = 370) biztonságossági profilja összességében hasonló volt. Két másik, gyakorlatilag azonos módon megtervezett, de hároméves vizsgálatban postmenopausalis nőkben (10 mg alendronát: n = 196, placebo: n = 397) a 10 mg-os napi adagban szedett alendronát és a placebo biztonságossági profilja összességében hasonló volt. A következőkben azokat a vizsgálatvezetők által esetleg, valószínűleg vagy biztosan a gyógyszerrel összefüggőnek ítélt mellékhatásokat tüntetjük fel, amelyek az egyéves vizsgálatban valamelyik kezelési csoportban ? 1%-os gyakorisággal fordultak elő, illetve amelyek a hároméves vizsgálatokban az alendronát 10 mg/nap dózisával kezelt betegek ? 1%-ában és a placebót kapott betegekben észleltnél nagyobb gyakorisággal fordultak elő. Egyéves vizsgálat Hároméves vizsgálatok alendronát 70 mg hetente 1x (n = 519) % alendronát 10 mg/nap (n = 370) % alendronát 10 mg/nap (n = 196) % placebo (n = 397) % Emésztőrendszeri betegségek és tünetek hasi fájdalom 3,7 3,0 6,6 4,8 dyspepsia 2,7 2,2 3,6 3,5 sav-visszaáramlás 1,9 2,4 2,0 4,3 hányinger 1,9 2,4 3,6 4,0 haspuffadás 1,0 1,4 1,0 0,8 székrekedés 0,8 1,6 3,1 1,8 hasmenés 0,6 0,5 3,1 1,8 dysphagia 0,4 0,5 1,0 0,0 flatulentia 0,4 1,6 2,6 0,5 gastritis 0,2 1,1 0,5 1,3 gyomorfekély 0,0 1,1 0,0 0,0 oesophagealis fekély 0,0 0,0 1,5 0,0 A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei csont-, izom- vagy ízületi fájdalom 2,9 3,2 4,1 2,5 izomgörcs 0,2 1,1 0,0 1,0 Idegrendszeri betegségek és tünetek fejfájás 0,4 0,3 2,6 1,5 Mellékhatások felsorolása Az alábbi mellékhatásokról is beszámoltak klinikai vizsgálatok során és/vagy a forgalomba hozatalt követően: Immunrendszeri betegségek és tünetek: Ritka: túlérzékenységi reakciók, többek között urticaria és angioedema Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek: Ritka: tünetekkel járó hypocalcaemia, gyakran hajlamosító tényezőkkel összefüggésben§ Idegrendszeri betegségek és tünetek: Gyakori: fejfájás, szédülés† Nem gyakori: dysgeusia† Szembetegségek és szemészeti tünetek: Nem gyakori: szemgyulladás (uveitis, scleritis, episcleritis) A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei: Gyakori: vertigo† Nagyon ritka: a külső hallójárat osteonecrosisa (biszfoszfonátok csoportjára jellemző mellékhatás) ?§. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: Gyakori: hasi fájdalom, emésztési zavar, székrekedés, hasmenés, flatulentia, nyelőcsőfekély*, nyelési zavar*, haspuffadás, savvisszaáramlás Nem gyakori: hányinger, hányás, gastritis, oesophagitis*, nyelőcső-eróziók*, melaena† Ritka: nyelőcsőszűkület*, oropharyngealis fekélyek*, a gyomor-bélrendszer felső szakaszán fellépő vérzés, fekélyek és perforatio§ A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei Gyakori: alopecia†, pruritus† Nem gyakori: bőrkiütés, bőrpír Ritka: bőrkiütés fényérzékenységgel, súlyos bőrreakciók, beleértve a Stevens-Johnson-szindrómát és a toxicus epidermalis necrolysist‡ A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Nagyon gyakori: vázizomrendszeri (csont-, izom- vagy ízületi) fájdalom, mely néha súlyos†§ Gyakori: ízületi duzzanat† Ritka: állkapocs-osteonecrosis‡§ , atípusos subtrochanter és diaphysealis femurtörések (biszfoszfonátcsoport-mellékhatás) ?§ Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók: Gyakori: asthenia†, perifériás oedema† Nem gyakori: a kezelés megkezdésével összefüggő, átmeneti, akut fázisos reakciónak megfelelő tünetek (myalgia, rossz közérzet és ritkán láz)† §Lásd 4.4 pont. †A klinikai vizsgálatokban a gyógyszer- és a placebo-csoportban a gyakoriság hasonló volt. *Lásd 4.2 és 4.4 pont. ‡Ezt a mellékhatást a forgalomba hozatal utáni surveillance során azonosították. A ritka gyakoriságot a releváns klinikai vizsgálatok alapján becsülték meg. ? A forgalomba hozatalt követően számoltak be róluk. A CalciviD Extra-D szedése miatt: Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek: Nem gyakori: hypercalcaemia és hypercalciuria Nagyon ritka: tej-alkáli-szindróma (Burnett-szindróma) általában túladagoláskor észlelhető (lásd 4.9 pont). Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: Ritka: székrekedés, felfúvódás, émelygés, hasi fájdalom, hasmenés A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei: Ritka: pruritus, bőrkiütés és urticaria Különleges betegcsoportok Vesekárosodásban szenvedő betegeknél: hyperphosphataemia, nephrolithiasis és nephrocalcinosis lehetséges kockázata. Lásd 4.4 pont. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: csontbetegségek kezelésének gyógyszerei, mineralisatióra és a csontstruktúrára ható szerek, ATC kód: M05BB05 A CalciSedron-D Forte két összetevőből áll. Hatásmechanizmus Sedron Hatóanyaga az alendronát-nátrium-trihidrát egy biszfoszfonát, mely az osteoclastok csontreszorpcióját gátolja, de nem befolyásolja a csontépítő folyamatokat. A preklinikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az alendronát elsősorban az aktív reszorpció helyszíneire lokalizálódik. Bár az osteoclastok aktivitását gátolja, nem befolyásolja azok lokális felszaporodását és a csontfelülethez való kötődését. Az alendronát-kezelés alatt normális struktúrájú és összetételű csont keletkezik. CalciviD Extra-D A kalcium és D3-vitamin adagolás ellensúlyozza a parathormon (PTH) kalciumhiány okozta termelés-növekedését, amely megnövekedett csontreszorpcióhoz vezet. A D-vitamin növeli a kalcium intestinalis felszívódását. Klinikai hatásosság és biztonságosság CalciviD Extra-D Egy intézményben ápolt D-vitaminhiányos betegek körében végzett klinikai vizsgálat azt mutatta, hogy napi két 500 mg kalciumot és 400 NE D3-vitamint tartalmazó tabletta 6 hónapon át történő szedése normalizálta a D3-vitamin 25-hidroxilezett metabolitjának plazmaszintjét, enyhítette a szekunder hyperparathyreosist és csökkentette az alkalikusfoszfatáz-szintet. Egy 18 hónapos kettősvak, placebo-kontrollos, 3270 intézményben ápolt, 84 ? 6 éves nő bevonásával végzett vizsgálat során a résztvevők 800 NE/nap D-vitamint és 1200 mg/nap elemi kalciumnak megfelelő kalcium-foszfátot kaptak, amelynek következtében, szignifikánsan csökkent a PTH-szekréció. A 18 hónapos kezelés után végzett "intent-to-treat" analízis alapján 80 csípőcsonttörést találtak a kalcium-D-vitaminnal kezelt és 110 törést a placebo csoportban (p = 0,004). A 36 hónapos követéses vizsgálat után a kezelt csoportból 137 nő esetében (n= 1176), míg a placebo csoportból 178 fő esetében (n = 1127) regisztráltak legalább egy csípőcsonttörést (p< 0,02). Sedron A postmenopausalis osteoporosis kezelése Osteoporosisnak nevezzük a gerinc, illetve a csípő BMD értékének a fiatalkori csonttömeg-átlagnál 2,5 standard deviációval alacsonyabb értékét, valamint a BMD értéktől függetlenül a kórtörténetben szereplő fragilitás miatti csonttörést. Egy postmenopausalis osteoporosisban szenvedő nők bevonásával végzett, egyéves multicentrumos vizsgálatban bebizonyították a heti egyszeri 70 mg (n = 519) és a napi egyszeri 10 mg alendronát (n = 370) terápiás egyenértékűségét. A gerincoszlop lumbaris régiójában mért BMD érték kiindulástól számított átlagos emelkedése a heti egyszeri 70 mg-mal kezelt csoportban 5,1% (95% CI; 4,8, 5,4%), a napi 10 mg-mal kezelt csoportban 5,4% (95% CI: 5,0, 5,8%) volt. A BMD-érték átlagos növekedése a combnyakban mérve 2,3% (heti egyszeri 70 mg) és 2,9% (napi egyszeri 10 mg), illetve az egész csípőben 2,9% (heti egyszeri 70 mg) és 3,1% (napi egyszeri 10 mg) volt. Az egyéb helyeken mért BMD növekedések tekintetében is hasonlóság mutatkozott a két csoport között. Az alendronát hatásait a postmenopausalis nők csonttömegére és csonttöréseinek gyakoriságára először két azonos elrendezésű hatásossági vizsgálatban (n = 994), majd az ún. "Fracture Intervention Trial"-ban (FIT: n = 6459) tanulmányozták. Az először végzett hatásossági vizsgálatokban a napi 10 mg alendronát-kezelésben részesült betegekben a csontdenzitás (BMD) átlagos növekedése lumbalis, a combnyak és a trochanter területén mérve három év után 8,8%, 5,9%, illetve 7,8% volt a placebóval kezelt betegek adataihoz viszonyítva. Az egész testre vonatkozó BMD érték szintén szignifikánsan nőtt. A placebóval kezelt csoporthoz képest az alendronátot szedő betegek csoportjában 48%-kal (alendronát: 3,2%, placebo: 6,2%) csökkent azon betegek aránya, akiknél egy vagy több csigolyatörés következett be. E vizsgálatok kétéves meghosszabbítása során a gerinc és a trochanter BMD értéke tovább nőtt, a combnyak és az egész test BMD értéke pedig az elért értéken maradt. A FIT két placebo-kontrollos vizsgálatból állt, melyekben a betegek napi egyszeri alendronátot kaptak (napi 5 mg-ot 2 éven át, és napi 10 mg-ot további 1, illetve 2 éven keresztül): FIT 1: Egy hároméves vizsgálat, amelyben 2027 beteg szerepelt, akiknek a vizsgálat kezdetekor legalább egy (kompressziós) csigolyatörésük volt. Ebben a vizsgálatban az alendronát napi adása 47%-kal (alendronát: 7,9%, placebo: 15,0%) csökkentette az 1 vagy több új csigolyatörés incidenciáját. Ezenfelül a csípőtáji törések incidenciájának statisztikailag szignifikáns csökkenését (alendronát: 1,1%, placebo: 2,2%, 51%-os csökkenés) is megfigyelték. FIT 2: Egy négyéves vizsgálat, melyben 4432 alacsony csonttömegű beteg szerepelt, akiknek a vizsgálat kezdetekor nem volt csigolyatörésük. Ebben a vizsgálatban szignifikáns különbség volt megfigyelhető az osteoporosisban szenvedő nők alcsoportjának (a vizsgálatban résztvevők 37%-a, az osteoporosis fenti definíciója alapján) elemzésekor a csípőtáji törések incidenciájában (alendronát: 1,0%, placebo: 2,2%, 56%-os csökkenés), valamint az 1 vagy több csigolyatörés incidenciájában (2,9%, ill. 5,8%, 50%-os csökkenés). Laboratóriumi vizsgálati eredmények A klinikai vizsgálatokban a szérum kalcium- és foszfátkoncentrációjának tünetmentes, enyhe és átmeneti csökkenését észlelték a napi 10 mg alendronátot szedő betegek mintegy 18%, illetve 10%-ában, szemben a placebóval kezeltek 12%, illetve 3% os arányával. A 8,0 mg/dl-nél (2,0 mmol/l) alacsonyabb szérum kalciumkoncentráció és a 2,0 mg/dl (0,65 mmol/l), vagy annál kisebb szérum foszfátkoncentráció előfordulása azonban hasonló volt a két kezelési csoportban. Gyermekek és serdülők Kisszámú, 18 év alatti betegen osteogenesis imperfecta kezelésében vizsgálták az alendronát-nátrium hatását. Az eredmények nem kielégítőek ahhoz, hogy javasolható legyen az alkalmazása gyermekkorban. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Alendronát Felszívódás Egy éjszakányi éhezést követően és két órával a standard összetételű reggeli elfogyasztása előtt, az intravénás referencia dózishoz képest, az alendronát orális biohasznosíthatósága nők esetén 5-70 mg közötti adagok alkalmazásakor 0,64% volt. Ha az alendronátot egy vagy fél órával a standard reggeli előtt adták be, annak biohasznosíthatósága hasonlóan, becslések szerint 0,46%-ra, illetve 0,39%-ra csökkent. Az osteoporosis vizsgálatokban az alendronát akkor volt hatásos, ha azt a napi első étel, vagy ital fogyasztása előtt legalább 30 perccel vették be. Standard összetételű reggeli közben, vagy azt követően két órán belül bevéve a biohasznosíthatóság elhanyagolható volt. Kávéval, vagy narancslével való együttadása a biohasznosíthatóságot 60%-kal csökkenti. Egészséges egyénekben a per os adott prednizon (5 napon át, napi 3-szor 20 mg) nem módosította klinikailag jelentős mértékben az alendronát orális biológiai hozzáférhetőségét (20-44%-os átlagos emelkedés). Eloszlás Patkányokon végzett vizsgálatokban kimutatták, hogy az alendronát 1 mg/ttkg intravénás adagolás után átmenetileg eloszlik a lágyszövetekben, majd gyors újramegoszlás után a csontba jut, vagy kiválasztódik a vizelettel. Emberben a megoszlási térfogat egyensúlyi állapotban - a csont kivételével - átlagosan legalább 28 liter. Terápiás orális adagok alkalmazása után plazmakoncentrációja nem éri el az analitikai kimutathatóság határát (<5 ng/ml). A plazmafehérjékhez való kötődése körülbelül 78% emberben. Biotranszformáció Sem humán, sem állatkísérletes adat nem utal arra, hogy az alendronát metabolizálódna. Elimináció [14C] alendronát egyszeri intravénás beadása után a radioaktivitás kb. 50%-ban választódott ki a vizelettel 72 órán belül, a székletben pedig alig vagy egyáltalán nem volt kimutatható. Egyszeri 10 mg intravénás adása után az alendronát renalis clearance-e 71 ml/perc volt, a szisztémás clearance nem haladta meg a 200 ml/perc-et. Az adagolás után 6 órával a plazmakoncentráció több, mint 95%-kal csökken. A terminális felezési idő emberben megközelítőleg 10 év, mely az alendronátnak a csontból való felszabadulását jelenti. Patkányokban az alendronát nem választódik ki a vese savi vagy bázikus transzportrendszerein keresztül, így várhatóan emberben sem zavarja más gyógyszerek e rendszereken keresztül történő ürítését. Vesekárosodás Preklinikai adatok szerint a csontban nem felhalmozódó gyógyszer gyorsan kiürül a vizelettel. Állatokban, folyamatos adagolással, 35 mg/kg kumulatív iv. dózisig nem telítődött a csont felvevőképessége. Bár klinikai adatok nem állnak rendelkezésre, valószínű, hogy az állatkísérletekben tapasztaltakhoz hasonlóan az alendronát vesén át történő kiválasztódása csökken beszűkült vesefunkciójú betegekben, ezért kissé fokozottabb csontbeli felhalmozódásra lehet számítani (lásd 4.2 pont). Kalcium Felszívódás A szájon át bevitt kalcium mintegy 30%-a szívódik fel a tápcsatornából. Eloszlás és biotranszformáció A szervezet kalciumtartalmának 99%-a a csontok és a fogak ásványi anyagokból felépülő részében található. A fennmaradó 1% az intra- és az extracellularis térben fordul elő. A vér összes kalciumtartalmának kb. 50%-a az élettani szempontból aktív, ionizált forma, hozzávetőleg 10%-a citráttal, foszfáttal és más anionokkal komplexet képez. A szérumkalcium fennmaradó 40%-a fehérjékhez, elsősorban albuminhoz kötve fordul elő. Elimináció: A kalcium a vizelettel, a széklettel és a verejtékkel ürül ki. A vizelettel történő kiválasztás a glomerularis filtratiótól és a tubularis reabszorpciótól függ. D3-vitamin Felszívódás A D3-vitamin a vékonybélből szívódik fel. Eloszlás és biotranszformáció A kolekalciferol és metabolitjai a vérben egy specifikus globulinhoz kapcsolódva keringenek. A kolekalciferolt a máj hidroxilálja aktív 25-hidroxi-kolekalciferollá, ami a vesében 1,25-hidroxi-kolekalciferollá alakul. Az 1,25-hidroxi-kolekalciferol metabolit felelős a kalciumfelszívódás emelkedéséért. A nem metabolizálódott D-vitamin a zsír- és izomszövetben raktározódik. Elimináció A D-vitamin a széklettel és a vizelettel ürül. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Sedron A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási és karcinogenitási - vizsgálatokból származó nem klinikai adatok azt igazolták, humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Vemhes patkányokon végzett alendronát kezelés a magzatban a hypocalcaemia következtében a szülés során a csontok deformitását okozza. Patkányokon végzett vizsgálatokban a nagy dózisok adását követően megnőtt a hiányos magzati csontosodás előfordulási gyakorisága. Ennek az emberre vonatkozó relevanciája nem ismert. CalciviD Extra-D: Állatkísérletekben a humán terápiás dózis többszörösének alkalmazásakor teratogén hatást figyeltek meg. Az alkalmazási előírás más részeiben leírtakon kívül a készítmény biztonságosságának megítélése szempontjából nem áll rendelkezésre egyéb lényeges információ. Környezeti kockázatbecslés A CalciviD Extra-D filmtabletta nem rendelkezik ismert károsító hatással a környezetre. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 4 db Sedron filmtabletta OPA/Alumínium/PVC/Alumínium buborékcsomagolásban. 14 db CalciviD Extra-D filmtabletta színtelen, átlátszó PVC/Alumínium buborékcsomagolásban. A kombinált csomagolás 1 buborékcsomagolás Sedron és 2 buborékcsomagolás CalciviD Extra-D vagy 3 buborékcsomagolás Sedron és 6 buborékcsomagolás CalciviD Extra-D filmtablettát tartalmaz dobozonként, betegtájékoztatóval. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes, erős hatású szer) Osztályozás: II./1 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25°C-on tárolandó. A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tartandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 2 év 7. A FORGALOMIBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Richter Gedeon Nyrt. H-1103 Budapest Gyömrői út 19-21 Magyarország Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Sedron Terhesség Az alendronát terhes nőkben történő alkalmazására vonatkozóan nincsenek vagy csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre megfelelő adatok. Állatokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak. Vemhes patkányoknak adott alendronát a hypocalcaemiával összefüggő dystociát okozott (lásd 5.3 pont). A Sedron nem alkalmazható terhesség alatt. Szoptatás Nem ismert, hogy az alendronát vagy a metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Újszülötteket/csecsemőket érintő kockázat nem zárható ki. A Sedron nem adható szoptató nőknek. Termékenység A biszfoszfonátok beépülnek a csontállományba, melyből az évek során fokozatosan felszabadulnak. A felnőtt csontba beépült biszfoszfonát mennyisége, tehát a szisztémás keringésbe történő visszaáramlás szempontjából elérhető mennyiség közvetlen összefüggésben áll a biszfoszfonát adagjával és a kezelés időtartamával (lásd 5.2 pont). Humán magzati kockázatra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat. Fennáll azonban a - főként a csontvázat érintő - magzati károsodás elméleti kockázata, amennyiben a teherbe esés a biszfoszfonát-kezelés befejezését követően történik. Az egyes változók, pl. a biszfoszfonát-terápia és a fogamzás között eltelt idő, az alkalmazott biszfoszfonát fajtája és az alkalmazás módja (intravénás alkalmazás szemben az oralis alkalmazással) kockázatra gyakorolt hatását nem vizsgálták. CalciviD Extra-D Termékenység A normál tartományban lévő endogén kalcium és D-vitamin szinteknek nem ismert a termékenységre gyakorolt bármilyen káros hatása. Nem áll rendelkezésre adat a CalciviD Extra-D filmtabletta termékenységre való hatásáról. Terhesség A CalciviD Extra-D filmtabletta alkalmazása terhesség idején általában nem javasolt, de kalcium- és D-vitaminhiány esetén alkalmazható. Terhesség alatt a napi kalciumbevitel ne haladja meg a 2500 mg-ot, a D-vitaminbevitel pedig a 4000 NE-t. Nagy dózisú D-vitamin állatkísérletekben reproduktív toxicitást mutatott (lásd 5.3 pont). Terhesség alatt a kalcium és D-vitamin túladagolást kerülni kell, mivel a folyamatosan fennálló hypercalcaemia a testi és szellemi fejlődés visszamaradásához, supravascularis aorta stenosishoz és retinopátiához vezethet a magzatban. Arra nincs adat, hogy emberben a terápiás adagban alkalmazott D-vitamin teratogén lenne. Szoptatás Szoptatás alatt adható a CalciviD Extra-D filmtabletta. A kalcium és a D-vitamin bejut az anyatejbe. Ezt figyelembe kell venni, amikor a csecsemőnek D-vitamin pótlást adunk. | 
