Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Oldatos infúzió. Az oldat tiszta vagy enyhén opálos, színe a színtelen és a halványsárga között lehet. Az oldat pH-értéke 4,0 - 5,5 közötti, ozmolalitása pedig min. 240 mOsmol/kg. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóHumán BioPlazma Kft. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Humán normál immunglobulin (IVIg). Az oldat milliliterenként 50 mg humán normál immunglobulint tartalmaz (melynek legalább 95%-a IgG). A 20 ml-es injekciós üveg tartalma: 1 g humán normál immunglobulin. Az 50 ml-es injekciós üveg tartalma: 2,5 g humán normál immunglobulin. A 100 ml-es injekciós üveg tartalma: 5 g humán normál immunglobulin. A 200 ml-es injekciós üveg tartalma: 10 g humán normál immunglobulin. Az IgG alosztályok százalékos megoszlása (közelítő értékek): IgG1 62,1% IgG2 34,8% IgG3 2,5% IgG4 0,6% A maximális IgA tartalom 50 mikrogramm/ml. Előállítása humán donorok plazmájából történik. Ismert hatású segédanyagok: A gyógyszer milliliterenként 100 mg maltózt tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Maltóz. Injekcióhoz való víz. Javallat4.1 Terápiás javallatok Immunglobulin-pótló terápia felnőttek, gyermekek és serdülők (0 - 18 év) számára az alábbi esetekben: * Károsodott antitesttermeléssel társuló primer immunhiányos szindrómák (primer immundeficienciák - PID). * Szekunder immunhiányos állapotokban (szekunder immundeficienciák - SID), ha a beteg súlyos vagy recidiváló fertőzésben szenved, és az antimikrobiális kezelés hatástalan, és vagy bizonyított specifikus antitest termelési elégtelenség (proven specific antibody failure - PSAF)* áll fenn, vagy a szérum IgG-szint < 4 g/l * PSAF = az IgG antitest titer legalább kétszeresére történő emelése sikertelen a pneumococcus poliszacharid és polipeptid antigén vakcinák ellenére Immunmoduláns kezelés felnőttek, gyermekek és serdülők (0 - 18 év) számára az alábbi esetekben: * Primer immunthrombocytopenia (ITP) magas vérzési kockázattal vagy műtétek előtt a vérlemezkeszám korrigálására * Guillain-Barré-szindróma * Kawasaki-betegség (acetilszalicilsavval együtt adva; lásd 4.2 pont) * Krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (chronic inflammatory demyelinating polyradiculoneuropathy - CIDP) * Multifocalis motoros neuropathia (MMN) Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Az immunglobulin-pótló terápiát immunhiány kezelésében járatos orvos felügyelete alatt kell megkezdeni és monitorozni. Adagolás Az adag, az alkalmazás gyakorisága és időtartama a javallattól függ. A dózist a beteg klinikai válaszától függően, egyénileg kell meghatározni. A testtömeg alapján meghatározott dózis esetén a sovány vagy túlsúlyos betegeknél szükség lehet dózismódosításra. Az alábbi dózisajánlások útmutatásként szolgálnak. Immunglobulin-pótló terápia primer immunhiányos állapotokban A kezeléssel legalább 6 g/l IgG vagy a populációs kornak megfelelő normál referencia tartományba eső völgykoncentrációt kell elérni (az IgG meghatározást a következő infúzió előtt kell elvégezni). A kezelés kezdetétől számítva általában három-hat hónap szükséges az egyensúlyi állapot (steady-state IgG-szintek) eléréséhez. Az ajánlott kezdő adag 0,4 - 0,8 g/ttkg egy adagban, melyet három-négy hetenként minimum 0,2 g/ttkg adaggal kell folytatni. A 6 g/l völgykoncentráció eléréséhez 0,2 - 0,8 g/ttkg havi adag szükséges. A dinamikus egyensúlyi állapot elérését követően az adagolási intervallum 3 - 4 hét között változhat. Az IgG völgykoncentrációt a fertőzések incidenciájával együttesen kell mérni és értékelni. A bakteriális fertőzések mértékének csökkentése érdekében szükséges lehet a dózis növelése és a magasabb völgykoncentrációk elérése. Szekunder immunhiányos állapotok (a 4.1 pontban található meghatározás szerint) Az ajánlott dózis 0,2 - 0,4 g/ttkg három - négy hetenként. Az IgG völgykoncentrációt a fertőzés incidenciájával összefüggésben kell mérni és értékelni. A dózist a fertőzések elleni optimális védelem eléréséhez szükséges mértékig kell módosítani. Persistáló infectio esetén szükség lehet dózisemelésre; amennyiben a beteg fertőzésmentes marad, meg kell fontolni a dóziscsökkentést. Primer immunthrombocytopenia Két alternatív terápiás rend alkalmazható: * 0,8 - 1 g/ttkg az első napon; ez a dózis 3 napon belül egyszer ismételhető * 0,4 g/ttkg naponta, 2 - 5 napon át. A kezelés relapsus esetén megismételhető. Guillain-Barré-szindróma 0,4 g/ttkg/nap 5 napon át (relapsus esetén a kezelés megismételhető). Kawasaki-betegség 2,0 g/ttkg egyszeri adag alkalmazandó. A betegeknek egyidejűleg acetilszalicilsavat kell szedniük. Krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (CIDP) Kezdő dózis: 2 g/ttkg 2-5 egymást követő napon belül elosztva. Fenntartó dózis: 1 g/ttkg egy vagy 2 egymást követő napon át, 3 hetente. A terápiás hatást minden egyes ciklus után értékelni kell; amennyiben az első 6 hónap után nincs a kezelésnek hatása, a kezelést abba kell hagyni. Ha a kezelés hatásos, a hosszan tartó kezelésről az orvos dönt, a beteg kezelésre adott válasza és a terápiás válasz fenntarthatósága alapján. Előfordul, hogy az adagolást és az adagolási időközöket a betegségnek az adott betegnél tapasztalt lefolyásához kell igazítani. Multifocalis motoros neuropathia (MMN) Kezdő dózis: 2 g/ttkg 2-5 egymást követő napon belül elosztva. Fenntartó dózis: 1 g/ttkg 2-4 hetente vagy 2 g/ttkg 4-8 hetente. A kezelés hatását minden ciklus után ki kell értékelni; amennyiben az első 6 hónap után nincs a kezelésnek hatása, a kezelést abba kell hagyni. Ha a kezelés hatásos, a hosszan tartó kezelésről az orvos dönt, a beteg kezelésre adott válasza és a terápiás válasz fenntarthatósága alapján. Előfordul, hogy az adagolást és az adagolási időközöket a betegségnek az adott betegnél tapasztalt lefolyásához kell igazítani. Az adagolási ajánlásokat az alábbi táblázat foglalja össze: Javallat Dózis Beadási gyakoriság Szubsztitúciós terápia: Primer immunhiányos szindrómák - Kezdő dózis: 0,4 - 0,8 g/ttkg - Fenntartó dózis: 0,2 - 0,8 g/ttkg 0, 3 - 4 hetente Szekunder immunhiányos állapotok (a 4.1 pontban meghatározva) 0,2 - 0,4 g/ttkg 3 - 4 hetente Immunmoduláció: Primer immunthrombocytopenia 0,8 - 1 g/ttkg vagy 0,4 g/ttkg/nap az első napon Amennyiben szükséges, 3 napon belül egy alkalommal ismételhető. 2 - 5 napon át Guillain-Barré-szindróma 0,4 g/ttkg/nap 5 napon át Kawasaki-betegség 2 g/ttkg egy dózisban, acetilszalicilsav alkalmazása mellett Krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia (CIDP) - Kezdő dózis: - 2 g/ttkg Fenntartó dózis: - 1 g/ttkg 2 - 5 napon át elosztott adagokban 3 hetente 1 - 2 napig Multifocalis motoros neuropathia (MMN) - Kezdő dózis: - 2 g/ttkg - Fenntartó dózis: - 1 g/ttkg - - vagy - - 2 g/ttkg 2 - 5 napon át elosztott adagokban 2 - 4 hetente vagy 4 - 8 hetente 2 - 5 napig Gyermekek és serdülők Az adagolás gyermek- és serdülőkorban (0 - 18 életév) nem különbözik a felnőttekétől, mert az adagolás minden javallat esetében testtömegre vonatkoztatva van megadva és az adagolást a fenti kórállapotok klinikai kimeneteléhez is igazítják. Májkárosodás Nincs rendelkezésre álló bizonyíték arra vonatkozólag, hogy dózismódosításra lenne szükség. Vesekárosodás Nem szükséges a dózismódosítás, hacsak klinikailag nem indokolt, lásd 4.4 pont. Idősek Nem szükséges a dózismódosítás, hacsak klinikailag nem indokolt, lásd 4.4 pont. CIDP A betegség ritka előfordulásának és következésképpen az összességében rendelkezésre álló kevés számú vizsgálati személynek tulajdoníthatóan csak korlátozott tapasztalatokkal rendelkezünk az immunglobulinoknak a CIDP-ben szenvedő gyermekek kezelésében történő felhasználásával kapcsolatban, ezért csak irodalmi adatokkal rendelkezünk. A publikált adatok azonban egybehangzóak abban a tekintetben, hogy az IVIg-kezelés hasonlóképpen egyformán hatékony felnőttekben és gyermekekben, mint az IVIg más megállapított indikációiban. Az alkalmazás módja Intravénás alkalmazásra. A humán normál immunglobulint intravénás infúzióban kell alkalmazni 0,46 - 0,92 ml/ttkg/óra, (10-20 csepp percenkénti) kezdeti sebességgel 20-30 percig. Lásd 4.4 pont. Mellékhatások jelentkezése esetén vagy az infúzió sebességét kell csökkenteni, vagy le kell állítani az infúziót. Ha a beteg jól tolerálja ezt a sebességet, az infúzió sebessége fokozatosan 1,85 ml/ttkg/óra (40 csepp/perc) sebességre növelhető. Azoknál a PID betegeknél, akik tolerálják a 0,92 ml/ttkg/óra infúziós sebességet, az infúzió sebessége fokozatosan, 20-30 percentként 2 ml/ttkg/órára, 4 ml/ttkg/órára, de maximum 6 ml/ttkg/órára emelhető, azonban csak abban az esetben, ha a beteg az infúziót jól tolerálja. Általánosságban az adagolást és az infúziós sebességet egyénileg, a beteg igényeinek megfelelően kell meghatározni. A beteg testtömegétől, a dózistól és a mellékhatások előfordulásától függően nem minden betegnél érhető el a maximális infúziós sebesség. Mellékhatások jelentkezése esetén az infúzió alkalmazását azonnal le kell állítani, és egy, a beteg számára megfelelő infúziós sebességgel újra kell kezdeni. Lásd még a 6.6 pontot is. Speciális betegcsoportok Gyermek- és serdülőkorban (0 - 18 életév) és időseknél (> 64 életév) a kezdeti alkalmazási sebességnek 20-30 percig 0,46 - 0,92 ml/ttkg/órának (10 - 20 csepp/perc) kell lennie. Ha a beteg jól tolerálja, figyelembe véve a klinikai állapotát, a sebesség fokozatosan maximum 1,85 ml/ttkg/órára (40 csepp/perc) növelhető. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagával (humán immunglobulinok) vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység (lásd még a 4.4 és 6.1 pontokat). Olyan, szelektív IgA-hiányban szenvedő betegek, akiknél IgA elleni antitestek alakultak ki, mivel esetükben IgA tartalmú készítmény beadása anaphylaxiát eredményezhet. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Ez a készítmény milliliterenként 100 mg maltózt tartalmaz. A maltóz a vércukorszint vizsgálatnál tévesen megemelkedett cukorszintet eredményezhet és ennek következtében a nem megfelelő inzulin adagolás életveszélyes hypoglykaemiához és halálhoz vezethet. Előfordulhat az is, hogy a tényleges hypoglykaemia kezeletlenül marad, ha a hypoglykaemiás állapotot a téves vércukorszint-eredmények elfedik. További részletekért olvassa el a 4.5 pontot. Az akut veseelégtelenséget lásd alább. Ez a gyógyszer kb. 3 mmol/liter (vagy 69 mg/liter) nátriumot tartalmaz. Ezt kontrollált nátrium-diéta esetén figyelembe kell venni. Nyomonkövethetőség A biológiai gyógyszerek nyomon követhetőségének javítása érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen dokumentálni kell. Alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A potenciális szövődmények gyakran elkerülhetők: - ha először lassan adják be az immunglobulint és így meggyőződnek róla, hogy a beteg nem érzékeny az immunglobulinra (a beadás sebessége: 0,46 - 0,92 ml/ttkg/óra); - amennyiben a beteget az infúzió alkalmazásának időtartama alatt gondosan monitorozzák minden előforduló tünet tekintetében. Azon betegeket, akik először kapnak immunglobulint vagy akiknél IVIg készítményváltás kerül végrehajtásra, vagy akiknél hosszú idő telt el az előzőleg alkalmazott infúzió adása óta, az első infúzió időtartama alatt és azt követően egy órán keresztül monitorozni kell a kórházban az esetlegesen előforduló mellékhatások jelei tekintetében. Minden más beteget a beadást követően legalább 20 percig kell megfigyelés alatt tartani. Az IVIg alkalmazása minden beteg esetében szükségessé teszi: - a megfelelő hidratáció biztosítását az IVIg infúzió megkezdése előtt; - az ürített vizeletmennyiség monitorozását; - a szérum kreatininszint monitorozását; - az egyidejű kacsdiuretikum alkalmazás elkerülését (lásd 4.5 pont). Mellékhatások jelentkezése esetén vagy az infúzió sebességét kell csökkenteni, vagy le kell állítani az infúziót. A szükséges kezelés a mellékhatás természetétől és súlyosságától függ. Infúzióval összefüggő reakciók Bizonyos mellékhatások (pl. fejfájás, kipirulás, hidegrázás, izomfájdalom, zihálás, tachycardia, derékfájdalom, hányinger és hypotensio) az infúzió sebességével állhatnak kapcsolatban. A 4.2 pontban javasolt infúziós sebességet szigorúan be kell tartani. A beteget az infúzió teljes ideje alatt gondosan ellenőrizni kell, és figyelni kell bármilyen tünet előfordulását. Mellékhatások gyakrabban fordulhatnak elő * olyan betegeknél, akik először kapnak humán normál immunglobulint, vagy ritka esetekben, amikor más humán normál immunglobulin készítményre váltottak, vagy ha túl sok idő telt el az előző infúzió óta. * olyan betegeknél, akiknek kezeletlen fertőző betegségük vagy a háttérben meghúzódó krónikus gyulladásuk van. Túlérzékenység A túlérzékenységi reakciók ritkán fordulnak elő. Anaphylaxia olyan betegeknél is kialakulhat: * akiknél az IgA-szint nem detektálható, és akikben IgA ellenes antitestek termelődnek; * akik jól tolerálták az előző humán normál immunglobulin-kezelést. Sokk esetén az érvényes orvosi ajánlások szerinti sokk kezelési módot kell alkalmazni. Thromboembolia Klinikai bizonyítékok állnak rendelkezésre az IVIg alkalmazása és a thromboemboliás események pl. myocardialis infarctus, agyi éresemény (közte stroke), tüdőembolia és mélyvénás thrombosis közötti összefüggésről, amelyről feltételezik, hogy fokozott kockázatú betegeknél a vér viszkozitásának az immunglobulinok gyors beáramlása miatti relatív fokozódásával kapcsolatos. Óvatosan kell rendelni és infundálni IVIg-et elhízott betegeknek és olyanoknak, akik a thrombosisos események korábbról fennálló kockázati tényezőivel rendelkeznek (pl. idős kor, hypertonia, diabetes mellitus és érbetegségek, illetve thrombotikus epizódok a kórtörténetben, szerzett vagy veleszületett thrombophiliás rendellenességek, elhúzódó immobilizáció, súlyos hypovolaemia, a vér viszkozitását fokozó betegségek). Thromboemboliás mellékhatások kockázata esetén az IVIg készítményeket a lehető legkisebb infúziós sebességgel és legkisebb dózisban kell alkalmazni. Akut veseelégtelenség Az IVIg-terápiában részesülő betegeknél akut veseelégtelenség eseteket jelentettek. A legtöbb esetben kockázati tényezőket (pl. előzetesen fennálló veseelégtelenséget, diabetes mellitust, hypovolaemiát, túlsúlyt, egyidejűleg alkalmazott nephrotoxikus gyógyszereket, illetve 65 év feletti életkort) azonosítottak. Az IVIg infúzió beadása előtt a vesefunkciót jelző paramétereket ki kell értékelni, különösen azoknál a betegeknél, akiknél úgy ítélik meg, hogy fokozott az akut veseelégtelenség kialakulásának kockázata, és ezt az ellenőrzést megfelelő időközönként meg kell ismételni. Az akut veseelégtelenség kockázatának kitett betegeknél az IVIg készítményeket a lehető legkisebb infúziós sebességgel és dózisban kell beadni. Vesekárosodás fennállása esetén megfontolandó az IVIg terápia felfüggesztése. Noha a vesefunkció romlásáról vagy akut veseelégtelenségről több olyan, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező intravénás immunglobulin készítmény alkalmazása kapcsán beszámoltak, melyek különböző stabilizáló segédanyagot tartalmaztak, pl. szacharózt, glükózt vagy maltózt, a legtöbb eset azonban azoknál a készítményeknél fordult elő, amelyek stabilizátorként szacharózt tartalmaztak. A veszélyeztetett betegek esetében megfontolandó olyan IVIg-készítmények használata, amelyek nem tartalmazzák ezeket a segédanyagokat. A Humaglobin Liquid maltózt tartalmaz. (Lásd segédanyagokat fent). Asepticus meningitis szindróma (AMS) Az IVIg-terápiával összefüggésben asepticus meningitis szindrómát jelentettek. A szindróma rendszerint az IVIg-kezelést követően több órától 2 napig terjedő időtartam után kezdődik. A liquor vizsgálata gyakran pozitív akár több ezer sejt/mm3-es pleocytosissal, legfőképpen a granulocyták közül, valamint több száz mg/dl-es mértékre emelkedett proteinszintekkel. Az AMS gyakrabban fordul elő nagydózisú (2 g/ttkg) IVIg-kezelés esetén. A meningitis egyéb okainak kizárása érdekében az ilyen jelekkel és tünetekkel rendelkező betegeket alapos neurológiai vizsgálatnak kell alávetni, beleértve a liquor vizsgálatát is. Az IVIg-kezelés abbahagyása néhány napon belül az AMS következmények nélküli remisszióját eredményezte. Haemolyticus anaemia Az IVIg készítmények tartalmazhatnak olyan vércsoport antitesteket, amelyek hemolizinként hathatnak és in vivo kötődhetnek a vörösvértestekhez, mely által pozitív direkt antiglobulin reakciót (Coombs teszt) és ritkán haemolysist okozhatnak. Az IVIg terápia következtében haemolyticus anaemia alakulhat ki a fokozott vörösvértest-szekvesztráció következtében. Az IVIg-kezelésben részesülő betegeket rendszeres megfigyelés alatt kell tartani a haemolysis jelei és tünetei vonatkozásában (lásd 4.8 pont). Neutropenia/Leukopenia A neutrophilszám átmeneti csökkenését és/vagy neutropeniás epizódokat, néha súlyos eseteket jelentettek, IVIg-kezelést követően. Ez jellemzően az IVIg beadását követő órákban vagy napokban következik be, és 7-14 napon belül spontán rendeződik. Transzfúzióval összefüggő akut tüdőkárosodás (Transfusion related acute lung injury, TRALI) IVIg-kezelésben részesülő betegeknél néhány esetben akut, nem cardialis eredetű pulmonalis oedemáról (TRALI) számoltak be. A TRALI jellemzője a súlyos hypoxia, dyspnoe, tachypnoe, cyanosis, láz és hypotensio. A TRALI tünetei jellemzően a transzfúzió alatt vagy a transzfúzió beadását követő 6 órán belül alakulnak ki, gyakran 1-2 órán belül. Ezért az IVIg-kezelésben részesülő betegeket pulmonalis mellékhatások tekintetében monitorozni kell, és ilyen mellékhatások előfordulása esetén az IVIg infúziót azonnal le kell állítani. A TRALI egy potenciálisan életveszélyes állapot, amely azonnali intenzív ellátást igényel. Szerológiai vizsgálatok befolyásolása Az immunglobulin beadását követően a beteg vérében átmenetileg megemelkedő antitestszint félrevezető pozitív eredményekhez vezethet a szerológiai vizsgálatoknál. Az erythrocita antigének elleni antitestek (pl. az A, B, D) passzív átvitele zavarhatja a vörösvértest allo-antitestek bizonyos szerológiai vizsgálatait (pl. direkt antiglobulin teszt /DAT/, Coombs vizsgálat). Fertőző ágensek Az emberi vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek alkalmazásával összefüggő fertőző betegségek elkerülésére egységesített eljárások felölelik a donorok kiválasztását, a levett anyag egyedi vizsgálatát és a plazmakeverékek vizsgálatát specifikus infekciós markerek irányába és hatékony vírusinaktiváló és/vagy víruseltávolító eljárások beillesztését a gyártási folyamatba. Mindezek ellenére emberi vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek alkalmazásakor a fertőző betegségeket okozó ágensek átvitelének lehetősége nem zárható ki teljesen. Ez jelentheti akár eddig ismeretlen vagy új vírusok és más kórokozók átvitelét is. Az alkalmazott eljárások hatékonynak tekinthetők a lipidburokkal rendelkező vírusok ellen, mint a HIV, HBV és HCV vírus ellen, valamint a lipidburokkal nem rendelkező HAV vírus ellen. A lipidburokkal nem rendelkező Parvovírus B19 vírus esetében ezen eljárások hatékonysága korlátozott lehet. A klinikai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az immunglobulinokkal való kezelés során nem fordult elő a hepatitis A vagy Parvovírus B19 átvitele. Feltételezhető továbbá, hogy az antitest-tartalom aktívan hozzájárul a vírusbiztonsághoz. A betegek érdekében szigorúan ajánlott minden egyes alkalommal, amikor Humaglobin Liquidet kapnak, a készítmény nevének és gyártási számának dokumentálása, hogy a beteg és a gyártási tétel közötti kapcsolat rögzítésre kerüljön. Gyermekek és serdülők Néhány gyermeknél glucosuriat jelentettek a készítmény alkalmazását követően. Ezek az esetek rendszerint enyhe lefolyásúak és átmenetiek, klinikai jelek nélkül. A Humaglobin Liquid milliliterenként 100 mg maltóz segédanyagot tartalmaz. A maltóz a vesetubulusokban glükózzá hidrolizálódik, ami felszívódik, és általában csak nagyon kis mennyiségben választódik ki a vizeletben. A glükóz reabszorpciója korfüggő. A plazma maltóz szintjének átmenti növekedése meghaladhatja a vesék cukor reabszorpciós kapacitását, és vizeletvizsgálatnál pozitív cukor tesztet eredményez. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Humaglobin Liquid egyes mellékhatásai károsan befolyásolhatják a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Azoknak a betegeknek, akiknél mellékhatások lépnek fel, várniuk kell ezek megszűnésére, mielőtt gépjárművet vezetnek vagy gépeket kezelnek. 4.9 Túladagolás A túladagolás folyadék-túlterheléshez és hiperviszkozitáshoz vezethet, különösen veszélyeztetett betegek esetében, ideértve az idős, valamint a szív- vagy veseelégtelenségben szenvedő betegeket (lásd 4.4 pont). Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Élő gyengített vírustartalmú vakcinák Az immunglobulin alkalmazása csökkentheti az élő, gyengített vírustartalmú vakcinák (pl. kanyaró, rubeola, mumpsz, bárányhimlő) hatékonyságát egy legalább 6 héttől akár 3 hónapig terjedő időtartamon át. Csak a gyógyszer beadását követő 3 hónap elteltével szabad élő, gyengített vírustartalmú vakcinákat alkalmazni. A kanyaró esetében ez a gyengítő hatás akár 1 évig is fennállhat, ezért a kanyaró vakcinával oltott betegeknél az oltást követően ellenőrizni kell az antitest státuszt. Kacsdiuretikumok Együttadása kacsdiuretikumokkal kerülendő. Vércukorszint meghatározás Egyes vércukorszint meghatározó rendszerek (például a glükóz-dehidrogenáz-pirrolo-kinolin-kinon enzim (GDH-PQQ), illetve a glükóz-oxidoreduktáz-színreakció alkalmazásán alapuló rendszerek) a Humaglobin Liquid infúzióban lévő maltózt (100 mg/ml) tévesen glükóznak mérik. Így tévesen magas vércukorszint-eredmények születhetnek az infúzió adagolása alatt és az infúzió befejezését követő kb. 15 órás időszakban, minek következtében nem megfelelő inzulinadag kerülhet beadásra, életveszélyes vagy akár halálos kimenetelű hypoglykaemiát okozva. Előfordulhat az is, hogy a tényleges hypoglykaemia kezeletlenül marad, ha a hypoglykaemiás állapotot a téves vércukorszint-eredmények elfedik. Ezért Humaglobin Liquid vagy maltózt tartalmazó egyéb parenteralis készítmények alkalmazása esetén a vércukorszint-vizsgálatot glükóz-specifikus módszerrel kell elvégezni. A vércukorszintmérő rendszer és a tesztcsíkok használati utasítását alaposan át kell tanulmányozni annak eldöntése érdekében, hogy a teszt alkalmazható-e maltózt tartalmazó parenteralis készítmények használata esetén. Bizonytalanság esetén fel kell venni a kapcsolatot a mérőrendszer gyártójával annak tisztázása céljából, hogy a mérőrendszer alkalmazható-e maltózt tartalmazó parenteralis készítmények használata esetén. Gyermekek és serdülők Jóllehet célzott kölcsönhatás vizsgálatokat nem végeztek a gyermekek körében, nem várható különbség a felnőttek és a gyerekek között. 6.2 Inkompatibilitások Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel és más egyéb IVIg készítményekkel sem. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A készítmény biztonságossági profiljának összefoglalása. A humán normál immunglobulinok okozta mellékhatások (csökkenő gyakoriság szerinti sorrendben) a következők (továbbá lásd 4.4 pont): * hidegrázás, fejfájás, szédülés, láz, hányás, allergiás reakció, hányinger, arthralgia, alacsony vérnyomás és mérsékelt deréktáji fájdalom; * reverzibilis haemolyticus reakciók; különösen A, B és AB vércsoportú betegeknél, és (ritkán) transzfúziót szükségessé tevő haemolyticus anaemia; * (ritkán) hirtelen vérnyomáscsökkenés és izolált esetekben anaphylaxiás shock, még akkor is, ha a beteg korábbi alkalmazás során nem mutatott túlérzékenységi reakciót; * (ritkán) átmeneti bőrreakciók (ideértve a cutan lupus erythematosust is -gyakoriság nem ismert) * (nagyon ritkán) thromboemboliás reakciók, mint például myocardialis infarctus, stroke, tüdőembolia, mélyvénás thrombosist; * reverzibilis asepticus meningitis; * megnövekedett szérum kreatininszint és/vagy akut veseelégtelenség; * transzfúzióhoz társult akut tüdőkárosodás (TRALI). A készítmény biztonságosságát négy klinikai vizsgálatban értékelték, melyek során összesen 1189 infúziót alkalmaztak. A CIDP vizsgálatban 24 krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathiában (CIDP) szenvedő beteget kezeltek a készítménnyel, amely során összesen 840 infúzió alkalmazására került sor. A PID vizsgálatba 16 primer immunhiányos betegségben (PID) szenvedő beteget válogattak be, akik összesen 145 infúziót kaptak. Az ITP vizsgálatba 15 primer immunthrombocytopeniában (ITP) szenvedő személy lett bevonva, akik összesen 80 infúziót kaptak. Az ID/ITP vizsgálatba 43 immunhiányos betegségben (ID) vagy ITP-ben szenvedő beteget válogattak be, akik összesen 124 infúziót kaptak. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az alábbi táblázatok a MedDRA szervrendszerek szerinti osztályozását követi (szervrendszerenkénti csoportosítás és ajánlott kifejezés). Az 1. táblázat a klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatásokat tartalmazza, a 2. táblázat pedig a forgalomba hozatalt követően észlelt mellékhatásokat. A gyakoriságok értékelése a következő kategóriák szerint történt: nagyon gyakori (előfordulása ?1/10); gyakori (?1/100 - <1/10); nem gyakori (?1/1000 - <1/100); ritka (?1/10 000 - <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatások gyakorisága az infúziók százalékos aránya (összes beadott infúzió száma: 1189) alapján kerültek megállapítására. A forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatások gyakorisága "nem ismert", mivel a mellékhatások bejelentése önkéntes és a populáció mérete ismeretlen, így nem lehet megbecsülni a felsorolt mellékhatások gyakoriságát. A biztonsági adatbázis forrása (pl. klinikai vizsgálatokból, engedélyezés utáni biztonsági vizsgálatokból és / vagy spontán jelentésekből) 1. táblázat A klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatások gyakorisága MedDRA szervrendszerenkénti csoportosítás (SOC) Mellékhatás Gyakoriság betegenként Gyakoriság (a mellékhatások száma / infúziószám) Idegrendszeri betegségek és tünetek Fejfájás Gyakori Ritka Aluszékonyság Gyakori Ritka Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nausea Gyakori Ritka A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Hátfájás Gyakori Nem gyakori Izomfájdalom Gyakori Ritka Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Gyengeség Gyakori Ritka Pyrexia Gyakori Ritka Fáradtság Gyakori Ritka 2. táblázat A forgalomba hozatalt követően észlelt mellékhatások gyakorisága MedDRA szervrendszerenkénti csoportosítás (SOC) Mellékhatás Gyakoriság betegenként Gyakoriság (a mellékhatások száma / infúziószám) Fertőző betegségek és parazitafertőzések Asepticus meningitis Nem ismert Nem ismert Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Haemolysis Nem ismert Nem ismert Haemolyticus anaemia Nem ismert Nem ismert Immunrendszeri betegségek és tünetek Anaphylaxiás shock Nem ismert Nem ismert Hypersensitivitas Nem ismert Nem ismert Pszichiátriai kórképek Zavarodottság Nem ismert Nem ismert Idegrendszeri betegségek és tünetek Cerebralis insultus Nem ismert Nem ismert Fejfájás Nem ismert Nem ismert Szédülés Nem ismert Nem ismert Remegés Nem ismert Nem ismert Paraesthesia Nem ismert Nem ismert Szívbetegségek Szívizom infarctus Nem ismert Nem ismert Cyanosis Nem ismert Nem ismert Tachycardia Nem ismert Nem ismert Bradycardia Nem ismert Nem ismert Szívdobogás érzés Nem ismert Nem ismert Érbetegségek és tünetek Mélyvénás thrombosis Nem ismert Nem ismert Embolisatio Nem ismert Nem ismert Hypotensio Nem ismert Nem ismert Hypertensio Nem ismert Nem ismert Sápadtság Nem ismert Nem ismert Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek Pulmonalis embolisatio Nem ismert Nem ismert Tüdőödéma Nem ismert Nem ismert Bronchospazmus Nem ismert Nem ismert Dyspnoe Nem ismert Nem ismert Köhögés Nem ismert Nem ismert Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Vomitus Nem ismert Nem ismert Nausea Nem ismert Nem ismert Hasmenés Nem ismert Nem ismert Hasi fájdalom Nem ismert Nem ismert A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Angioedema Nem ismert Nem ismert Urticaria Nem ismert Nem ismert Erythema Nem ismert Nem ismert Dermatitis Nem ismert Nem ismert Kiütés Nem ismert Nem ismert Pruritus Nem ismert Nem ismert Eczema Nem ismert Nem ismert Hyperhidrosis Nem ismert Nem ismert A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Arthralgia Nem ismert Nem ismert Hátfájás Nem ismert Nem ismert Myalgia Nem ismert Nem ismert Nyakfájás Nem ismert Nem ismert Musculoskeletalis merevség Nem ismert Nem ismert Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Acut veseelégtelenség Nem ismert Nem ismert Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Pyrexia Nem ismert Nem ismert Hidegrázás Nem ismert Nem ismert Phlebitis az infúzió beadási helyén Nem ismert Nem ismert Mellkasi fájdalom Nem ismert Nem ismert Arcödéma Nem ismert Nem ismert Rossz közérzet Nem ismert Nem ismert Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Csökkent vérnyomás Nem ismert Nem ismert Emelkedett kreatinin vérszint Nem ismert Nem ismert A fertőző ágensek átvitelével kapcsolatos biztonsági információkat lásd a 4.4 pontban. Gyermekek és serdülők Gyermekeknél a mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága várhatóan ugyanaz, mint felnőtteknél. A készítmény alkalmazását követően átmeneti glucosuriát figyeltek meg gyermekeknél. Ez az esemény a készítmény maltóz tartalmának és a vesetubulusok eltérő glükóz reabszorpciós kapacitásának tudható be, ami egy korfüggő mechanizmus. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Immunszérumok és immunglobulinok: Immunglobulinok, normál humán, intravascularis alkalmazásra ATC kód: J06BA02 A humán normál immunglobulin főleg immunglobulin G (IgG) molekulákat tartalmaz, melyek a fertőző kórokozók elleni antitestek széles spektrumát jelentik. A humán normál immunglobulin a normál populációban előforduló IgG antitesteket tartalmazza. Általában legalább 1000 donortól származó plazmakeverékből állítják elő. Az immunglobulin G alosztályok eloszlása megközelítőleg arányos a natív humán plazmában találhatóval. A gyógyszer megfelelő adagolás mellett a kórosan alacsony immunglobulin G szintet visszaállíthatja a normális tartományba. A készítmény hatásmechanizmusa a szubsztitúciós terápián túlmenően nem teljesen ismert. Klinikai hatásosság és biztonságosság A Humaglobin Liquid készítménnyel megegyező gyógyszerformájú, valamint mennyiségi-minőségi összetételű Ig VENA készítménnyel négy klinikai vizsgálatot végeztek: hármat a primer immunhiányos betegségben (PID), immunthrombocythopeniában (ITP), illetve krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathiában (CIDP) szenvedő betegek kezelésében mutatott hatásosság és biztonságosság megállapítására; egyet pedig annak feltárására, hogy az immunhiányos (ID) vagy ITP-betegek mekkora biztonsággal és milyen mértékben tolerálják a fokozott infúziós sebességgel beadott készítményt. Egy primer immunhiányos szindrómában szenvedő betegekkel végzett III. fázisú, prospektív, nyílt vizsgálatban elsődleges célként a készítmény farmakokinetikai profilját tanulmányozták. A másodlagos cél a terápiás hatékonyság vizsgálata a fertőzéses epizódok megelőzésében és a biztonságosság volt rövid távú tolerálhatóság szempontjából. A tizenhat 28 és 60 év közötti beválogatott betegből 15-nél a hatásosságot értékelték a készítménnyel 24 héten keresztül történő kezelés során (összesen 140 infúzió). A készítmény farmakokinetikai profilja 26,4 napos terminális felezési időt mutatott, amely összhangban van az irodalmi adatokkal. Egy betegnél a 18 hetes kezelést követően pneumonia alakult ki, de ez a páciens már a megelőző 10 évben is többször szenvedett súlyos pulmonáris fertőzésben. A vizsgálatban részt vevő többi beteg nem számolt be komoly fertőzésről. A KB028 vizsgálat során keletkezett adatok tanúsága szerint a készítmény biztonságos és hatásos szer a primer immunhiányos szindrómák kezelésére. Az ITP vizsgálat (KB027) egy III. fázisú, nyílt, prospektív vizsgálat volt, melynek célja a készítmény hatásosságának és tolerálhatóságának értékelése volt krónikus idiopátiás trombocitopéniás purpurában szenvedő felnőtt betegek esetében. A vizsgálat elsődleges célja a vérlemezkeszám emelkedésének értékelése volt. Másodlagos cél a következők értékelése: haemorrhagiás események számának csökkenése, thrombocyta-válasz időtartama és a nemkívánatos események előfordulása. Tizenöt beteg kapott összesen 2 g/ttkg-nak megfelelő szert öt egymást követő napra elosztva, napi 400 mg/ttkg infúzió formájában. A második kezelési ciklusban egy beteg 2 g/ttkg-nak megfelelő szert kapott 14 napon át. Összesen 80 infúziót használtak fel. Valamennyi résztvevő beteg esetében ? 50×109/l thrombocytaszámot értek el, kivéve egy beteget, aki második kezelési ciklusban is részesült, de a megcélzott thrombocytaszámot mégsem sikerült elérni (válaszarány 93,3%, 90%-os konfidencia intervallum 68,1 és 99,8 között). Nemkívánatos eseményekről nem érkezett jelentés. A KB027 vizsgálat eredményei alátámasztják a készítmény tolerálhatóságát és terápiás hatékonyságát az ITP kezelésében. A KB057 III. fázisú klinikai vizsgálatban a fokozott infúziós sebességgel beadott készítmény tolerálhatóságát és biztonságosságát értékelték 43 felnőtt beteg bevonásával: 38 immunhiányos (ID) és 5 ITP-beteg a betegségek indikációjának megfelelő IVIg adagolást kapott. Harminchét ID beteget 3 infúzió, egy ID beteget 2 infúzió alkalmazása során tartottak megfigyelés alatt. Négy ITP-s beteg 2 napi infúzióban, míg egy beteg 3 nap alatt kapta meg a tervezett dózist (összesen 124 infúzió). A második infúziónál a 43-ból 38 beteg a maximális 8 ml/ttkg/óra sebességgel kapta a készítményt; a 43-ból 13 esetében csak 6 ml/ttkg/óra maximális sebességet lehetett elérni, mivel az ő kezelésük véget ért, mielőtt a magasabb sebességi fokozatra válthattak volna. A klinikai vizsgálatok során két beteg nem érte el a 8 ml/ttkg/óra sebességet, mivel esetükben már a kisebb sebesség mellett is 3 nemkívánatos esemény jelentkezett. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a magasabb infúziós sebességgel beadott készítményt az ID- és az ITP-betegek egyaránt jól tolerálták, valamint, hogy a maximális infúziós sebességet 6 ml/ttkg/órára, illetve korlátozott számú páciensnél 8 ml/ttkg/órára lehetett emelni. Nemkívánt gyógyszerreakcióról az ID betegek kevesebb mint 10 százalékánál számoltak be, és az IVIg alkalmazással általában összefüggő reakciók voltak (pl. pyrexia, hátfájás, myalgia, asthenia, aluszékonyság és fáradtság). Komoly mellékhatásról, illetőleg a beadás helyén jelentkező helyi reakcióról nem érkezett jelentés. Krónikus gyulladásos demyelinisatiós poliradiculoneuropathiában szenvedő betegeken végzett klinikai vizsgálatok CIDP Nagy dózisú intravénás immunglobulinokkal (IVIg) végzett hosszú távú kezelés (adagolás: 2 g/ttkg/hónap 4 egymást követő napon 6 hónapig) és nagy dózisú intravénás metilprednizolonnal (IVMP) végzett hosszú távú kezelés (adagolás: 2 g/hónap 4 egymás követő napon 6 hónapig) hatásosságát és tolerálhatóságát hasonlították össze a krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyradiculoneuropathia kezelésében (CIDP) (KB034) egy összesen 46 randomizált beteg bevonásával végzett kettős vak, ellenőrzött, III. fázisú klinikai vizsgálatban. A 21 IVMP-vel kezelt beteg közül tíz (47,6%) fejezte be a 6 hónapos vizsgálatot, szemben az IVIg-gel kezelt 21/24 beteggel (87,5%) (p = 0,0085). A kezelés megszakításának kumulatív valószínűsége szignifikánsan magasabb volt az IVMP csoportban, mint az IVIg-gel kezelt csoportban a kezelés 15. napján, valamint a kezelés 2. és 6. hónapjában. Az IVMP kezelést abbahagyó 11 beteg közül nyolc az állapotában a kezelés megkezdését követően bekövetkező progresszív rosszabbodás (5 beteg) vagy a második kezelési sorozat után is elmaradó állapotjavulás (3 beteg) miatt szakította meg a kezelést, míg egy betegnél nemkívánatos esemény (gastritis) (9,1%) következett be, és további 2 beteg (18,2%) önként lépett vissza vizsgálattól. Az IVIg csoportban három beteg szakította meg a kezelést, kettő az állapotában a kezelés megkezdése után bekövetkezett rosszabbodás, egy pedig a második kezelési sorozat után is elmaradó állapotjavulás miatt. Valamennyi az IVPM vagy IVIg-kezelés után állapotában rosszabbodó vagy nem javuló beteg alternatív terápiára lett átállítva, míg az a három beteg, aki a terápiától nemkívánatos esemény miatt vagy önként lépett vissza elutasította a további kezelést. A vizsgálat másodlagos végpontja eredményeinek összefoglalása az alábbi táblázatban látható (a statisztikailag szignifikáns eltérések félkövér számokkal láthatóak). Kezelni tervezett betegek A protokollt végig követő betegek Másodlagos végpontok IVIg 10 g/ 200 ml MPIV p-érték IVIg 10 g/ 200 ml MPIV p- érték Visszaesők aránya * 45,8% (n 11/24) 52,4% (n 11/21) 0,7683 38,1% (n 8/21) 0% (n 0/10) 0,0317 MRC skála szerinti pontérték összesen [delta (p-érték)] +4,7 (0,0078) +1,8 (0,1250) 0,6148 +4,0 (0,0469) +2,0 (0,5000) 0,5473 INCAT (p-érték) 0,0004 0,1877 0,3444 0,0057 0,2622 0,9065 Vibrációs pontérték - Jobb oldali belső boka (p-érték) <0,0001 0,6515 0,0380 0,0009 0,2160 0,4051 Markoló erő, jobb kéz [delta (p-érték)] +19,4 (0,0005) +5,4 (0,6169) 0,0641 +16,5 (0,0044) +14,7 (0,0156) 0,5012 Markoló erő, bal kéz [delta (p-érték)] +16,9 (0,0011) +8,8 (0,1170) 0,1358 +12,7 (0,0014) +10,5 (0,0156) 0,3330 10 méter megtételéhez szükséges idő [delta (p-érték)] -3,2 (0,0025) -0,5 (0,2051) 0,0800 -3,5 (0,0043) -2,0 (0,4453) 0,2899 ONLS skála szerinti pontérték (p-érték) 0,0006 0,0876 0,4030 0,0033 0,0661 0,8884 Rankin skála szerinti pontérték (p-érték) 0,0006 0,0220 0,3542 0,0132 0,2543 0,8360 Rotterdam skála szerinti pontérték [delta (p-érték)] +1,4 (0,0071) +1,3 (0,0342) 0,6465 +1,1 (0,0342) +1,1 (0,0859) 0,4056 SF-36 QoL +14,2 (0,0011) +16,7 (0,0008) 0,3634 +11,1 (0,0091) +16,0 (0,1094) 0,6518 *Kezelni tervezett betegek: a vizsgálat teljes időtartama alatt (12 hónap); A protokollt végig követő betegek: utánkövetési fázis (6 hónap) Gyermekek és serdülők A publikált hatásossági és biztonságossági adatok nem mutatnak jelentős különbséget azonos betegségben szenvedő gyermekek és felnőttek között. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A humán normál immunglobulin intravénás beadást követően azonnal és teljes mértékben hasznosítható a szervezetben biológiailag. Viszonylag gyorsan eloszlik a plazma és az extravascularis folyadék között és kb. 3-5 napon belül egyensúly áll be az intra- és extravascularis terek között. A humán normál immunglobulin felezési ideje körülbelül 26 nap. A felezési idő betegenként különböző, különösen elsődleges immunhiány esetén. Az IgG és IgG komplexek a reticuloendothelialis rendszer sejtjeiben bomlanak le. Gyermekek és serdülők A publikált farmakokinetikai adatok nem mutatnak jelentős különbséget azonos betegségben szenvedő gyermekek és felnőttek között. A CIDP-ben szenvedő gyermekgyógyászati betegek esetén nem áll rendelkezésre adat a farmakokinetikai tulajdonságokra vonatkozóan. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Az immunglobulinok az emberi szervezet természetes alkotóelemei. Továbbá, mivel az állatkísérletek során alkalmazott immunglobulin antitestek képződéséhez vezethet, a preklinikai biztonságossági adatok korlátozott értékűek. Azonban a kevés számú állatkísérletben az akut és szubakut toxicitási vizsgálatok alapján emberekre különleges veszély nem mutatható ki. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 20 ml oldat halobutil gumidugóval, alumínium kupakkal és műanyag védőlappal lezárt injekciós üvegbe töltve (I. típus). 50, 100, 200 ml oldat halobutil gumidugóval, alumínium kupakkal és műanyag védőlappal lezárt injekciós üvegbe töltve (I. típus). A csomagolás tartalmaz egy felfüggesztő pántot. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Felhasználás előtt a Humaglobin Liquid oldatos infúziót szoba- vagy testhőmérsékletűre kell felmelegíteni. Az oldatnak tisztának vagy enyhén opálosnak, színtelennek vagy halványsárga színűnek kell lennie. A zavaros vagy üledéket tartalmazó oldatot nem szabad felhasználni. Az oldatot beadás előtt ellenőrizni kell, a készítmény nem tartalmazhat látható részecskéket és nem színeződhet el. A felfüggesztő pánt használati utasítása (csak az 50, 100 és 200 ml-es készítményekhez) 1. Fordítsuk el a címke alsó részét úgy, hogy az akasztóhorgot képezzen. (A ábra) 2. Ha szükséges, nyújtsuk meg az akasztót (az eredeti hossz legfeljebb 300%-áig). (B ábra) 3. A címkét használva akasszuk fel az üveget. (C ábra) (A ábra) (B ábra) (C ábra) Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II./1 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, szakorvosi/kórházi diagnózist követő járóbeteg-ellátásban alkalmazható gyógyszer (J). 6.4 Különleges tárolási előírások Hűtőszekrényben (2 °C - 8 °C) tárolandó. Az üveg az eredeti csomagolásban tárolandó. Felhasználás előtt, de a felhasználási időn belül az 50, 100 és 200 ml-es kiszerelésű készítmények szobahőmérsékleten (max. +25 °C) 6 hónapig tárolhatók. A szobahőmérsékleten ennél tovább tárolt termék nem használható fel. A szobahőmérsékleten történő tárolás után a termék már nem tehető vissza a hűtőszekrénybe. A szobahőmérsékleten való tárolás kezdeti időpontját a külső dobozon fel kell tüntetni. Nem fagyasztható! 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év. A készítményt felbontás után azonnal fel kell használni. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA HUMAN BioPlazma Kft. 2100 Gödöllő Táncsics Mihály út 80. Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI OGYI-T-9757/05 1 g/20 ml 20 ml-es injekciós üveg (I-es típus) OGYI-T-9757/06 2,5 g/50 ml 50 ml-es injekciós üveg (I-es típus) + felfüggesztő pánt OGYI-T-9757/07 5 g/100 ml 100 ml-es injekciós üveg (I-es típus) + felfüggesztő pánt OGYI-T-9757/08 10 g/200 ml 200 ml-es injekciós üveg (I-es típus) + felfüggesztő pánt 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2015. május 14. A forgalomba hozatali engedély megújításának dátuma: 2019. november 19. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2020. október 1. 2 OGYÉI/47830/2020 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A Humaglobin Liquid készítmény terhesség alatti alkalmazásának biztonságossága nincs alátámasztva ellenőrzött klinikai vizsgálatokkal, ezért a terhesség és szoptatás időszakában csak óvatossággal alkalmazható. Az IVIg készítmények átjutnak a placentán, fokozott mértékben a harmadik trimeszterben. A klinikai tapasztalatok arra utalnak, hogy az immunglobulinok alkalmazásának valószínűleg nincsenek káros hatásai a terhesség folyamatára, a magzatra vagy az újszülöttre. Szoptatás Az immunglobulinok kiválasztódnak az anyatejbe. Anyatejjel táplált újszülött gyermekekre/csecsemőkre kifejtett negatív hatás nem várható Termékenység A klinikai tapasztalatok arra utalnak, hogy az immunglobulinok alkalmazásának valószínűleg nincsenek káros hatásai a termékenységre. |