Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

AMLODIPIN PHARMA VIM 5MG TABLETTA 30X BUB

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Pharma Vim Kft.
Hatástani csoport:
C08CA Dihydropiridin származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-22687/02
Hatóanyagok:
Amlodipinium besylicum
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
25 °c alatt
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
6 éves kor alatt nem adható
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás
Felnőttek
Mind hypertoniában, mind angina pectorisban a szokásos kezdő dózis 5 mg Amlodipin Pharma VIM naponta egyszer, ez a dózis a beteg egyéni válaszának megfelelően maximum napi 10 mg-ra emelhető.

Hypertoniás betegek esetében az Amlodipin Pharma VIM tiazid-diuretikummal, alfa-blokkolóval, béta-blokkolóval vagy ACE-gátlóval kombinációban alkalmazható.
Angina esetében az Amlodipin Pharma VIM alkalmazható monoterápiában vagy egyéb antianginás gyógyszerekkel kombinálva, nitrátokra és/vagy megfelelő adagban alkalmazott béta-blokkolókra refrakter esetekben is.

Egyidejű tiazid-diuretikumok, béta-blokkolók vagy ACE-gátlók alkalmazása nem teszi szükségessé az Amlodipin Pharma VIM dózisának módosítását.

Speciális populációk

Idősek
Az Amlodipin Pharma VIM tablettát hasonló adagokban alkalmazva idős és fiatal betegek egyaránt jól tolerálták. Idős betegek számára a szokásos adagolás ajánlott, de dózisemeléskor fokozott körültekintéssel kell eljárni (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás
Az enyhe- vagy a középsúlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél pontos adagolási javaslat nincs, ezért a dózist körültekintéssel kell kiválasztani, és az alacsonyabb dózistartománnyal kell kezdeni (lásd 4.4 és 5.2 pont). Súlyos májkárosodás esetén az amlodipin farmakokinetikáját nem vizsgálták. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetén az amlodipin adagolását a legalacsonyabb dózissal kell kezdeni, és lassan, fokozatosan kell beállítani.

Vesekárosodás
Az amlodipin plazmakoncentrációjának változása nem mutat összefüggést a vesekárosodás mértékével, ezért a szokásos adagolás ajánlott. Az amlodipin nem dializálható.

Gyermekek
6 -17 éves korú, hypertoniában szenvedő gyermekek és serdülők
6-17 éves pediátriai betegeknél hypertonia kezelésére a javasolt per os kezdő dózis naponta egyszer 2,5 mg. Amennyiben a célvérnyomást 4 hét után sem sikerül elérni, a dózis naponta egyszer 5 mg-ra emelhető. 5 mg-nál magasabb napi dózist nem vizsgáltak pediátriai betegeknél (lásd 5.1 és 5.2 pont).

6 éves kor alatti gyermekek
Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Hipertóniás krízisben az amlodipin biztonságosságát és hatékonyságát nem állapították meg.

Szívelégtelenségben szenvedő betegek
A szívelégtelenségben szenvedő betegeket fokozott óvatossággal kell kezelni. Egy súlyos (NYHA besorolás szerint III. és IV. stádiumú) szívelégtelenségben szenvedő betegek bevonásával végzett hosszú távú placebokontrollos klinikai vizsgálat során nagyobb gyakorisággal jelentették a tüdőödéma előfordulását az amlodipinnel kezelt csoportban a placebocsoporthoz képest, ez azonban nem függött össze a szívelégtelenség súlyosbodásával (lásd 5.1 pont). Pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében a kalcium-csatorna blokkolókat, beleértve az amlodipint fokozott körültekintéssel kell alkalmazni, mert fokozhatják a jövőbeli kardiovaszkuláris események kockázatát, valamint a mortalitást.

Májkárosodásban szenvedő betegeknél
Májkárosodásban szenvedő betegek esetében az amlodipin felezési ideje megnyúlik, és az AUC értékek magasabbak; pontos adagolási javaslat nincs. Ezért ezeknek a betegeknek az amlodipin adagolását az alacsonyabb dózistartománnyal kell kezdeni, és mind a kezelés elején, mind dózisemelés során fokozott körültekintéssel kell eljárni. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében lassú dózisemelésre és fokozott ellenőrzésre lehet szükség.

Idősek esetén
Idős betegek esetében a dózisemeléskor fokozott körültekintéssel kell eljárni (lásd 4.2 és 5.2 pont).

Vesekárosodásban szenvedő betegeknél
Az amlodipint ilyen betegeknél a szokásos adagban lehet alkalmazni. Az amlodipin plazmakoncentrációjának változása nem függ össze a vesekárosodás mértékével. Az amlodipin nem dializálható.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az amlodipin kis- vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ha az amlodipint szedő betegek szédüléstől, fejfájástól, fáradtságtól vagy hányingertől szenvednek, reakciókészségük romolhat. Javasolt az elővigyázatosság, elsősorban a kezelés elején.


4.9 Túladagolás

Emberben a szándékos túladagolással kapcsolatos tapasztalatok korlátozottak.

Tünetek:
A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy nagymértékű túladagolás fokozott perifériás értágulatot, és valószínűleg reflex tachycardiát okozhatnak. Kifejezett és feltehetően tartós szisztémás hypotenzióról - beleértve a halálos kimenetelű sokkot is - számoltak be.

Kezelés:
Túladagolás esetén klinikailag jelentős hypotonia jelentkezésekor aktív cardiovasculáris támogatás, a szívműködés és légzésfunkció gyakori monitorozása, a végtagok magasra polcolása, a keringő folyadéktérfogat és a vizelet mennyiségének ellenőrzése szükséges.

Ha alkalmazása nem kontraindikált, az értónus és a vérnyomás normalizálására vasoconstrictor adható. A kalcium-csatorna blokkoló hatás megszüntetésére intravénás kalcium-glükonát adása hasznos lehet.

Esetenként a gyomormosás hasznos lehet. Egészséges önkénteseknél 10 mg amlodipin bevétele után azonnal vagy 2 órán belül adott aktív szén csökkentette az amlodipin felszívódását.

Mivel az amlodipin nagymértékben kötődik plazmafehérjékhez, a dialízis alkalmazása valószínűleg nem jár kedvező hatással.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Egyéb gyógyszerkészítmények hatása az amlodipinre

CYP3A4 inhibitorok: Az amlodipin erős vagy közepesen erős CYP3A4 inhibitorokkal (proteáz inhibitorok, antifungális azolok, makrolidok mint az eritromicin vagy klarithromicin, verapamil vagy diltiazem) történő egyidejű alkalmazása szignifikánsan megemelheti az amlodipin expozíciót. Ezen farmakokinetikai változásoknak idősek esetében van nagyobb klinikai jelentősége. Ezért ellenőrzésre és a dózis beállítására lehet szükség.

CYP3A4 induktorok: Ismert CYP3A4-induktorokkal való egyidejű alkalmazás esetén megváltozhat az amlodipin plazmakoncentrációja. Emiatt monitorozni kell a vérnyomást, és meg kell fontolni a dózis módosítását az egyidejű gyógyszeralkalmazás alatt és után is, különösen erős CYP3A4-induktorok (pl.rifampicin, orbáncfű - Hypericum perforatum) használata esetén.

Az amlodipin együtt adása grépfrúttal vagy grépfrútlével nem javasolt, mert ez néhány betegnél az amlodipin biohasznosulásának a növekedéséhez vezethet fokozott vérnyomáscsökkentő hatást eredményezve.

Dantrolén (infúzió): Állatoknál hiperkalémiával társult letális kamrafibrillációt és keringés összeomlást figyeltek meg verapamil és dantrolén intravénás adagolása után. A hiperkalémia kockázata miatt a malignus hipertermiára hajlamos betegek esetében, és a malignus hipertermia kezelése alatt a kalciumcsatorna-blokkolók, mint pl. az amlodipin alkalmazását kerülni kell.

Az amlodipin hatása egyéb gyógyszerkészítményekre
Az amlodipin vérnyomáscsökkentő hatása hozzáadódik az egyéb antihipertenzív hatású gyógyszerkészítmények vérnyomáscsökkentő hatásához.

Klinikai kölcsönhatás vizsgálatokban az amlodipin nem befolyásolta az atorvasztatin, digoxin, warfarin vagy ciklosporin farmakokinetikáját.

Szimvasztatin: 10 mg amlodipin többszöri alkalmazása 80 mg szimvasztatin egyidejű szedése mellett 77%-kal emelte a szimvasztatin expozíciót, összehasonlítva a szimvasztatin önmagában történő alkalmazásával. Az amlodipinnel kezelt betegek esetében a szimvasztatin napi adagját 20 mg-ra kell csökkenteni.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonsági profil összefoglalása
A kezelés során a leggyakrabban jelentett mellékhatások az aluszékonyság, szédülés, fejfájás, palpitáció, arckipirulás, hasi fájdalom, hányinger, bokaduzzanat, ödéma és fáradékonyság voltak.

A mellékhatások táblázatos listája
Az amlodipinnel végzett kezelés alatt az alábbi mellékhatásokat figyelték meg és jelentették a következő gyakorisági kategóriák szerint: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - <1/10), nem gyakori (?1/1000 - <1/100), ritka (?1/10 000 - 1/1000), nagyon ritka (<1/10 000).

A nemkívánatos hatások (mellékhatások), minden gyakorisági kategóriában csökkenő súlyossági sorendben szerepelnek.

Szervrendszer
Gyakoriság
Mellékhatások
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
nagyon ritka
leukocytopenia, thrombocytopenia
Immunrendszeri betegségek és tünetek
nagyon ritka
allergiás reakciók
Anyagcsere és táplálkozási betegségek és tünetek
nagyon ritka
hyperglykaemia
Pszichiátriai kórképek
nem gyakori
insomnia, hangulatváltozások (beleértve a szorongást is), depresszió

ritka
zavartság
Idegrendszeri betegségek és tünetek
gyakori
aluszékonyság, szédülés, fejfájás (különösen a kezelés kezdetén)

nem gyakori
tremor, dysgeusia, syncope, hypaesthesia, paraesthesia

nagyon ritka
hypertonia,
perifériás neuropathia
Szembetegségek és szemészeti tünetek
nem gyakori
látászavarok (kettőslátás)
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
nem gyakori
tinnitus
Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos tünetek
gyakori
palpitáció

nagyon ritka
myocardialis infarctus, arrythmiák (bradycardia, kamrai tachycardia, pitvarfibrilláció)
Érbetegségek és tünetek
gyakori
arckipirulás

nem gyakori
hypotonia

nagyon ritka
vasculitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek
nem gyakori
nehézlégzés, rhinitis

nagyon ritka
köhögés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
gyakori
hasi fájdalom, hányinger

nem gyakori
hányás, dyspepsia, bélműködési zavarok (hasmenés és székrekedés), szájszárazság

nagyon ritka
pancreatitis, gastritis, gingiva hyperplasia
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
nagyon ritka
hepatitis, sárgaság, májenzim-szint emelkedés*
A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
nem gyakori
alopecia, purpura, a bőr elszíneződése, hyperhidrosis, viszketés, bőrkiütés, exanthema

nagyon ritka

angioödéma, erythema multiforme, csalánkiütés, exfoliatív dermatitis, Stevens-Johnson-szindróma, Quincke-ödéma, fényérzékenység

nem ismert
toxikus epidermalis necrolysis
A csont-izomrendszer és a kötőszövet betegségei és tünetei
gyakori
bokaduzzanat

nem gyakori
arthralgia, myalgia, izomgörcsök, hátfájás
Vese és húgyúti betegségek és tünetek
nem gyakori
vizeletürítési zavarok, nocturia, gyakoribb vizeletürítés
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
nem gyakori
impotencia, gynaecomastia
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
gyakori
ödéma, fáradékonyság

nem gyakori
mellkasi fájdalom, asthenia, fájdalom, rossz közérzet
Laboratóriumi vizsgálatok eredményei
nem gyakori
testtömeg-gyarapodás, testtömegcsökkenés
*az esetek többségében cholestasissal

Extrapyramidális szindróma kivételes eseteit jelentették.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Kalcium-csatorna blokkolók, szelektív kalcium-csatorna blokkolók, főként érhatásokkal. ATC kód: C08C A01

Az amlodipin a dihydropiridinek csoportjába tartozó kalcium-ion beáramlást gátló (ún. lassú kalcium-csatorna blokkoló), és gátolja a kalcium-ionok beáramlását a sejtmembránon keresztül a szívizomsejtekbe és az erek simaizomsejtjeibe.

Az amlodipin a vérnyomáscsökkentő hatását az erek simaizomzatának direkt relaxálása révén fejti ki.
Az amlodipin angina-ellenes hatásának pontos mechanizmusa nem teljesen ismert, de az amlodipin a teljes ischaemiás terhelést a következő két hatása útján csökkenti:

1. Az amlodipin tágítja a perifériás arteriolákat, és ez által csökkenti a teljes perifériás ellenállást (afterload), amivel szemben a szív dolgozik. Mivel a szívritmus nem változik, a szív kisebb terhelése csökkenti a szívizom energiafelhasználását és oxigénigényét.

2. Az amlodipin hatásmechanizmusához valószínűleg hozzátartozik, hogy tágítja a fő koszorúsereket és a koronária-arteriolákat mind az egészséges, mind az ischaemiás területeken. Az erek dilatációja növeli a szívizomzat oxigénellátását a koronáriák spazmusa esetében (Prinzmetal vagy variáns angina).

Hypertoniás betegek esetén a napi egyszeri adag klinikailag szignifikáns mértékben 24 órán át csökkenti a vérnyomást mind fekvő, mind álló helyzetben. A hatás lassan alakul ki, ezért akut hypotonia kialakulása az amlodipin alkalmazásakor nem jellemző.

Angina pectorisban az amlodipin napi egyszeri adagja növeli a teljes terhelhetőségi időt, és az anginás roham, illetve az 1 mm-es ST depresszió felléptéig eltelt időtartamot, valamint csökkenti az anginás rohamok gyakoriságát és a nitroglicerin tabletta szükségletet.

Az amlodipin nem hozható összefüggésbe káros metabolikus hatásokkal vagy a plazmalipidek változásával, asthmában, diabetes mellitusban és köszvényben szenvedő betegeknek is adható.

Alkalmazása koronária-betegségben (coronary artery disease: CAD) szenvedő betegeknél

Az amlodipin hatékonyságát ismert koszorúér-betegségben (CAD) szenvedő normotóniás betegek klinikai eseményeinek megelőzésében igazolták az 1997 beteggel végzett független, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos CAMELOT vizsgálatban (Comparison of Amlodipine vs. Enalapril to Limit Occurrences of Thrombosis). Két éven keresztül 663 beteget 5-10 mg amlodipinnel, 673 beteget 10-20 mg enalaprillal és 655 beteget placebóval kezeltek, a sztatinokkal, béta-blokkolókkal, diuretikumokkal és acetilszalicilsavval folytatott standard terápia mellett. A legfontosabb hatékonysági eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. Az eredmények azt mutatják, hogy koszorúér-betegek esetében az amlodipin-kezelés csökkentette a nemkívánt kardiovaszkuláris események számát, az angina miatti hospitalizációt és a revaszkularizáció szükségességét.

1.táblázat. Szignifikáns klinikai eredmények előfordulása a CAMELOT vizsgálatban


Kardiovaszkuláris események aránya, No. (%)
amlopidin vs. placebo
Eredmények
amlopidin
placebo

enalapril
Veszélyességi ráta (95% CI)
P érték
Elsődleges végpont





Nemkívánt kardiovaszkuláris esemény
110 (16,6)
151 (23,1)
136 (20,2)
0,69 (0,54-0,88)
0,003
Egyéni komponensek





Koronária revaszkularizáció
78 (11,8)
103 (15,7)
95 (14,1)
0,73 (0,54-0,98)
0,03
Hospitalizáció angina miatt
51 (7,7)
84 (12,8)
86 (12,8)
0,58 (0,41-0,82)
0,002
Nem halálos MI
14 (2,1)
19 (2,9)
11 (1,6)
0,73 (0,37-1,46)
0,37
Stroke vagy TIA
6 (0,9)
12 (1,8)
8 (1,2)
0,50 (0,19-1,32)
0,15
Kardiovaszkuláris halálozás
5 (0,8)
2 (0,3)
5 (0,7)
2,46 (0,48-12,7)
0,27
Hospitalizáció CHF-miatt
3 (0,5)
5 (0,8)
4 (0,6)
0,59 (0,14-2,47)
0,46
Újraélesztés szívmegállás miatt
0
4 (0,6)
1 (0,1)
NA
0,04
Újkeletű perifériás érbetegség
5 (0,8)
2 (0,3)
8 (1,2)
2,6 (0,50-13,4)
0,24
Rövidítések: CHF: krónikus szívelégtelenség; CI: megbízhatósági intervallum; MI: myocardiális infarktus; PCI: perkután koronária intervenció; TIA: átmeneti agyi keringési zavar

Alkalmazása szívelégtelenségben szenvedő betegeknél
Haemodinamikai vizsgálatok, valamint NYHA II.-IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegeken terheléssel végzett kontrollos klinikai vizsgálatok szerint az amlodipin a betegek klinikai állapotát a terhelhetőség, a bal kamrai ejekciós frakció és a klinikai tünetek alapján megítélve nem rontotta.

Egy placebokontrollos vizsgálat (PRAISE) során, amit NYHA III-IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő, digoxin, diuretikumot és angiotenzin-konvertáz enzim (ACE)-gátlót szedő betegeken végeztek, az amlodipin kiegészítő adása nem vezetett a szívelégtelenségben szenvedő betegek mortalitásának, illetve a kombinált mortalitás és morbiditás kockázatának növekedéséhez.

Egy az amlodipinnel végzett hosszú távú, placebokontrollos utánkövetéses vizsgálatban (PRAISE-2) ischaemiás szívbetegség meglétére utaló klinikai tünetek vagy vizsgálati leletek nélküli, NYHA III.-IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegekben ACE-gátlók, szívglikozidok és diuretikumok állandó dózisának szedése mellett az amlodipinnek nem volt hatása az összmortalitásra, illetve a cardiovasculáris mortalitásra. Ugyanebben a betegpopulációban az amlodipinnel összefüggésben a pulmonalis ödémáról szóló jelentések száma növekedett.

Antihypertenziv és lipidcsökkentő kezelés szerepe a szívroham megelőzésében" elnevezésű vizsgálat (Antihypertensive and Lipid-Lowering Treatment to Prevent Heart Attack Trial - ALLHAT)
Az "Antihypertenziv és lipidcsökkentő kezelés szerepe a szívroham megelőzésében" elnevezésű randomizált, kettős vak, morbiditást-mortalitást elemző klinikai vizsgálatban enyhe-közepes fokú hypertoniában hasonlították össze az újabb gyógyszeres terápiás protokollokat: 2,5-10 mg/nap amlodipin (kalcium csatorna blokkoló) és/vagy 10-40 mg/nap lizinopril (ACE-gátló), mint az egyik lehetséges első vonalbeli kezelést a tiazid típusú diuretikum (12,5-25 mg/nap klórtalidon) hagyományos kezeléssel.

Összesen 33357 számú 55 éves vagy idősebb hipertóniás beteget randomizáltak a vizsgálatban, és átlagosan 4,9 évig követték őket. A betegeknek legalább még egy (koronária-betegségre hajlamosító) kockázati állapota vagy rizikófaktora volt: korábbi myocardialis infarctus vagy stroke (a beválasztást megelőzően fél évnél korábbi) vagy egyéb más dokumentált atheroscleroticus cardiovasculáris betegség (összesen 51,5%), 2-es típusú diabetes mellitus (36,1%); HDL-koleszterin < 35 mg/dl (11,6%), EKG-val vagy kardiális UH-gal diagnosztizált balkamrai hypertrophia (20,9%) ill. dohányzás (21,9%).

Az elsődleges végpont a halálos kimenetelű koronária-betegség vagy nem halálos kimenetelű myocardialis infarctus események száma által alkotott összetett végpont volt. Az elsődleges végpont tekintetében nem volt szignifikáns különbség az amlodipin alapú, ill. a klórtalidon alapú kezelés között: RR 0,98 95% CI [0,90-1,07] p=0,65. A másodlagos végpontok közül a szívelégtelenség (része az összetett cardivoszkuláris végpontnak) előfordulása szignifikánsan magasabb volt az amlodipin-csoportban a klórtalidon-csoporthoz hasonlítva (10,2% szemben 7,7%, RR 1,38, 95% CI [1,25-1,52] p<0,001). Nem volt szignifikáns különbség továbbá a bármilyen eredetű mortalitás tekintetében sem az amlodipin, ill. a klórtalidon alapú kezelés között. RR 0,96 95% CI [0,89-1,02] p=0,20.

Alkalmazás gyermekeknél (6 éves és annál idősebb)
Egy 268 túlnyomórészt szekunder hypertoniában szenvedő 6-17 éves gyermek részvételével végzett vizsgálatban az amlodipin 2,5 mg és 5,0 mg-os dózisainak placebóval történő összehasonlítása azt mutatta, hogy minkét dózis a placebóhoz képest szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást. A két dózis közötti különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.

Az amlodipin hosszú távú hatását a növekedésre, pubertásra és az általános fejlődésre nem vizsgálták.
Az amlodipin hosszú távú hatásossága a felnőttkori cardiovascularis morbiditás és mortalitás csökkentésében gyermekkorban történt kezelés esetén nem bizonyított.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás, eloszlás, plazmafehérje kötődés:
Terápiás adagok per os adását követően az amlodipin jól felszívódik, a plazma csúcskoncentrációk a bevétel után 6 - 12 órán belül alakulnak ki. Abszolút biohasznosulása 64-80 %. Eloszlási térfogata megközelítőleg 21 l/kg. In vitro vizsgálatok szerint a keringő amlodipin 97,5 %-a kötődik a plazmafehérjékhez.

Az amlodipin biohasznosulása nincs összefüggésben az étkezéssel.

Biotranszformáció:
A terminális felezési idő 35-50 óra, ez megfelel a napi egyszeri alkalmazásnak. A májban nagymértékben metabolizálódik inaktív metabolitokká. A változatlan forma 10 %-a, az inaktív metabolitok 60 %-a a vizelettel választódik ki.

Alkalmazása májkárosodás esetén
Az amlodipin májkárosodásban szenvedő betegnél történő alkalmazásáról nagyon kevés klinikai adat áll rendelkezésre. Májelégtelenségben szenvedő betegek esetében csökken az amlodipin clearence, ami hosszabb felezési időt, és körülbelül 40-60%-kal magasabb AUC-értéket eredményez.

Alkalmazása időseknél
A plazma csúcskoncentráció kialakulásának ideje idős és fiatalabb személyekben hasonló. Idős betegekben az amlodipin clearance valamelyest csökken, az AUC és az eliminációs felezési idő nő. Pangásos szívelégtelenségben az AUC és a felezési idő növekedése a vizsgált korosztálynak megfelelő volt.

Alkalmazása gyermekeknél
Egy populációs farmakokinetikai vizsgálatot végeztek 74 hypertoniában szenvedő, 1-17 éves gyermek részvételével (34 beteg 6-12 éves korú és 28 beteg 13-tól 17 éves korú), akik naponta egyszer vagy kétszer 1,25 mg és 20 mg közötti adagban kaptak amlodipint.
6-12 éves gyermekeknél a jellemző orális clearance (CL/F) fiúknál 22,5 l/h és lányoknál 16,4 l/h, 13-17 év közötti serdülőkorúaknál ez az érték a fiúknál 27,4 l/h és a lányoknál 21,3 l/h. Az egyének közötti expozíció tekintetében nagy variabilitást figyeltek meg.
6 év alatti gyermekeknél korlátozott számú adat áll rendelkezésre.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Reprodukciós toxicitás:
Patkányokkal és egerekkel végzett reprodukciós vizsgálatok a szülés időpontjának későbbre tolódását, a vajúdás időtartamának megnyúlását és az utódok alacsonyabb túlélését mutatták, az ember számára maximálisan javasolt dózis 50-szeresét alkalmazva mg/testsúly kg-ra vonatkoztatva.

Fertilitás károsodása:
Legfeljebb 10 mg/ttkg/napi dózisú (ami a mg/m2 alapon számolt maximálisan 10 mg javasolt humán dózis 8-szorosa*) amlodipinnel kezelt patkányoknál (hímek 64 napon át, nőstények 14 napon át párzás előtt) termékenységére gyakorolt hatás nem volt. Egy másik patkányokkal végzet vizsgálatban, amiben hím patkányokat kezeltek 30 napon keresztül, mg/kg-ra vonatkoztatva az embernél alkalmazott dózisokhoz hasonló amlodipin-bezilát adagokkal, csökkent a plazma folliculusstimuláló hormon- és tesztoszteron szintje, valamint a spermium denzitásának, az érett spermiumok számának és a Sertolli sejtek számának csökkenését tapasztalták.

Karcinogenitás, mutagenitás- Patkányok és egerek 2 éves táplálékhoz adott amlodipin-kezelése 0,5, 1,25 és 2,5 mg/ttkg/nap dózisszintet biztosító számolt koncentrációnál nem mutatott karcinogenitást. A legmagasabb adag (egereknél hasonló, patkányoknál a kétszerese a mg/m2 alapon javasolt 10 mg-os maximális klinikai dózisszintnek) megközelítette az egereknél mért maximális tolerálható adagot, azonban a patkányoknál nem.

Mutagenitási vizsgálatok gyógyszerrel kapcsolatos hatást sem gén-, sem kromoszómaszinten nem mutattak.

*50 kg-os testtömeget véve alapul.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

20 (2 x 10) vagy 30 (3 x 10) db tabletta OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés ? (egy kereszt)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25°C-on tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Pharma VIM Korlátolt Felelősségű Társaság
1029 Budapest,
Ady liget, Pipitér u.5.


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

Amlodipin Pharma VIM 5 mg tabletta:
OGYI-T-22687/01 20x
OGYI-T-22687/02 30x

Amlodipin Pharma VIM 10 mg tabletta:
OGYI-T-22687/03 20x
OGYI-T-22687/04 30x


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. július 3.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2019. január 14.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2019. január 14.



11



OGYÉI/52101/2018
OGYÉI/52104/2018




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
Terhes nőknél az amlodipin biztonságosságát nem bizonyították.

Állatkísérletekben a magas dózisok esetében reprodukciós toxicitást figyeltek meg (lásd 5.3 pont)

A készítmény alkalmazása a terhesség ideje alatt csak akkor javasolt, ha nincs biztonságosabb alternatíva, és a betegség önmagában nagyobb kockázatot jelent az anya és a magzat számára.

Szoptatás
Az amlodipin kiválasztódik a humán anyatejbe. Becslések szerint a csecsemő által felvett dózis az anyai dózis 3-7%-os interkvartilis tartományában található, de legfeljebb 15%. Az amlodipin hatásai a csecsemőre nem ismertek. El kell dönteni, hogy folytatják/felfüggesztik a szoptatást, vagy folytatják/megszakítják az amlodipinkezelést, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint az amlodipinterápia előnyét az anyára nézve.

Termékenység
Kalcium-csatorna blokkolókkal kezelt néhány beteg esetében a spermium feji végének reverzíbilis biokémiai változásait figyelték meg. Az amlodipinnek a termékenységre gyakorolt lehetséges hatásáról nincs elegendő klinikai adat. Egy patkánykísérletben a hímeknél a termékenységre gyakorolt nemkívánt hatást tapasztaltak. (lásd 5.3 pont).