Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Koncentrátum oldatos infúzióhoz. Tiszta, színtelen ill. gyengén sárga színű, látható részecskéktől mentes, steril vizes oldat. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóTEVA Gyógyszergyár Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 250 mg furoszemidet tartalmaz ampullánként. Ismert hatású segédanyagok: 0,7875 mmol (18 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Mannit, nátrium-hidroxid, injekcióhoz való víz. Javallat4.1 Terápiás javallatok A nagydózisú Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz készítmény kizárólag erősen csökkent glomerularis filtrációban szenvedő betegek (glomerularis filtrációs értékek < 20 ml/perc) kezelésére javasolt. * Fenyegető és már meglévő akut veseelégtelenség (a folyadék-kiválasztás fenntartására és a parenteralis táplálás megkönnyítésére, feltéve, hogy még van rezidualis filtráció). * Krónikus, folyadékretencióval és hypertoniával kísért veseelégtelenség dialízist megelőző stádiumában. * Terminális veseelégtelenségben: a rezidualis diuresis fenntartására. * Nephrosis szindrómában azon betegeknél, akik a 120 mg furoszemid/nap per os adagolásra nem reagálnak (ilyen esetekben elsődleges fontosságú az alapbetegség kezelése). Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A furoszemid adagolását egyénenként - elsősorban a kezelési eredmény alapján - kell megállapítani. Mindig a legkisebb, még hatásos dózist kell alkalmazni. Felnőttek számára az alábbi adagolási irányelvek érvényesek: Akut veseelégtelenség: Sokkos betegek esetében a kezelést megelőzően, a megfelelő beavatkozásokkal meg kell szüntetni a hypovolaemiát és a hypotensiót, továbbá a szérum elektrolit- és a sav-bázis egyensúly súlyos zavarait is rendezni kell. Amennyiben a tesztdózisként lassan adagolt iv. 40 mg furoszemid oldatos injekció nem eredményez fokozott folyadék-kiválasztást, megkezdhető a Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz készítménnyel végzett terápia. Perfúzor segítségével naponta 50-100 mg/óra furoszemid adható. A napi dózis a kielégítő diuresis elérését szolgálja, amiből a maximális dózis nem lehet több mint 1500 mg furoszemid/nap. Folyadékretencióval és hypertoniával járó krónikus veseelégtelenség dialízis előtti stádiuma, nephrosis szindróma: A nátriuretikus válasz számos változótól, pl. a veseelégtelenség súlyosságától, a nátriumháztartás egyensúlyától, stb. függ, és ezért egyedi esetekben nem lehet pontosan meghatározni a megfelelő adagot, hanem fokozatos dózisemeléssel kell beállítani. A hatás gyors kialakulása miatt a dózis félórás/órás időközönként növelhető. A javasolt kezdő dózis 0,1 mg/perc, iv. infúzió formájában. Mivel a krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében a folyadék eliminációja lassan megy végbe, a dózist úgy kell megállapítani, hogy a beteg naponta kb. 1 kg-ot (140 mmol Na+) veszítsen testsúlyából. Nephrosis szindrómában szenvedő betegek esetében a halmozottan jelentkező nemkívánatos hatások kockázata miatt körültekintőbb adagolás szükséges. Gyermekek és serdülők A Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz készítmény csecsemőknek és 15 éven aluli gyermekeknek parenteralisan csak kivételes körülmények között, életveszélyes állapotok kezelésére adható. Az átlagos napi dózis 0,5 mg furoszemid/ttkg. Kivételes esetekben legfeljebb 1 mg furoszemid/ttkg adható intravénásan. Különleges betegcsoportok Oliguria a kialakult és a végstádiumú veseelégtelenségben (predialízisben és dialízis esetén) Annak érdekében, hogy a diuresis növekedjen, naponta legfeljebb 1000 mg furoszemid adható, feltéve, hogy a beteg megfelelő hidráltsági állapotban van és a szérum elektrolitszintjeit monitorozzák. Előfordul, hogy a kezelést abba kell hagyni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy a furoszemid vajon még mindig növeli-e diuresist. Az alkalmazás módja és időtartama A Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz készítményt általában perfúzorral kell beadni. Az infúzió beadási sebessége a 0,4 ml Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz/perc (megfelel 4 mg furoszemid/perc-nek) sebességet nem haladhatja meg. Előrehaladott veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében (szérum kreatinin > 5 mg/dl) az infúzió beadási sebessége nem lépheti túl a 0,25 ml Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz/perc (megfelel 2,5 mg furoszemid/perc-nek) sebességet. Szükség esetén az infúziós oldat izotóniás nátrium-klorid oldattal hígítható (lásd 6.3 pont). Az optimális hatás elérése és az ellenszabályozás elnyomása érdekében a bólus injekció ismételt beadásával szemben a folyamatos furoszemid-infúziót kell előnyben részesíteni. A furoszemid iv. beadása csak akkor javasolt, ha a szájon át történő alkalmazás nem lehetséges vagy hatástalan (pl. gyenge intestinalis felszívódás esetén), illetve ha azonnali hatásra van szükség. Amint azt a beteg állapota megengedi, a Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz parenteralis adagolásáról át kell térni a per os adagolásra. Az alkalmazás időtartama a betegség típusától és súlyosságától függ. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz készítmény nem alkalmazható a következő esetekben: - a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy szulfonamidokkal szembeni túlérzékenység esetén; - anuriával társuló veseelégtelenségben; - coma és praecoma hepaticum állapotában; - súlyos hypokalaemiaban; - súlyos hyponatraemiaban; - hypovolaemia vagy dehydratio esetén; - digitálisz-túladagolás esetén; - nephro- vagy hepatotoxicus anyagok okozta veseelégtelenségben; - szoptatás alatt. A fentieken kívül a Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzió nem alkalmazható az alábbi esetekben: - normális veseműködés vagy vesekárosodás esetén, ha a glomerularis filtráció értéke > 20 ml/perc, mivel ilyen esetekben fennáll a súlyos folyadék- és elektrolitvesztés kockázata. A Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz bólus injekcióban nem alkalmazható. A véletlen túladagolás elkerülése érdekében az infúziós volument, illetve az infúzió sebességét végig felügyelni kell az infúzió beadása alatt. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Fokozott orvosi ellenőrzés szükséges az alábbi esetekben: - hypotonia; - manifeszt vagy látens diabetes mellitus (a vércukorszint rendszeres ellenőrzése); - köszvény (a szérum húgysavszint rendszeres ellenőrzése); - vizeletürítési nehézségek (pl. prostata hypertrophia, hydronephrosis, ureterstenosis); - hypoproteinaemia, pl. nephrosis szindrómában (óvatos dózisbeállítás szükséges); - májcirrózis és egyidejűleg fennálló vesekárosodás; - azon betegek esetében, akik a nagyfokú, nemkívánatos vérnyomásesést követően különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, pl. cerebrovascularis keringési zavarokban vagy szívkoszorúér-betegségben szenvedők; - hallászavarok esetén; - icterusos gyermekek esetén; - pancreatitis; - lupus erythematosus; - koraszülöttek esetében (fennáll a nephrocalcinosis/nephrolithiasis kialakulásának kockázata, vesefunkció ellenőrzése, veseszonográfia szükséges); - időskor (cerebralis ischaemia kockázata miatt). Respiratoricus distress szindrómában szenvedő koraszülöttek esetében a furoszemiddel való diuretikus kezelés az első élethetekben fokozhatja a perzisztáló nyitott ductus arteriosus Botalli kialakulásának kockázatát. Vizeletürítési zavarokban (pl. prostata hypertrophia) szenvedő betegeknél a furoszemid csak abban az esetben alkalmazható, ha biztosított a szabad vizelet-elvezetés, mivel a hirtelen felgyülemlő vizeletmennyiség vizelet-visszatartást, és ezen keresztül a húgyhólyag túlzott feszülését idézheti elő. További információk: Hosszú távú furoszemid-kezelés során rendszeresen ellenőrizni kell a szérum elektrolitszintjeit (elsősorban kálium, nátrium és kalcium), a bikarbonát-, a kreatinin-, az urea- és a húgysavszinteket, valamint a vércukorszintet. Különösen szoros ellenőrzés szükséges azoknál a betegeknél, akiknél nagy az elektrolitzavarok vagy a súlyos folyadékveszteség kialakulásának kockázata (pl. hányás, hasmenés vagy intenzív izzadás következtében). A hypovolaemiát, a dehydratiót, továbbá az elektrolit-, illetve a sav-bázis egyensúly jelentős zavarait rendezni kell. Ez a furoszemid-kezelés átmeneti felfüggesztésével járhat. A fokozott diuresis következtében fellépő súlyvesztés a vizeletkiválasztás mértékétől függetlenül nem haladhatja meg az 1 kg/nap értéket. Nephrosis szindrómában szenvedő betegek esetében a halmozottan jelentkező nemkívánatos hatások fokozott kockázata miatt körültekintőbb adagolás szükséges. Tüneteket okozó hypotonia, mely szédüléshez, ájuláshoz vagy eszméletvesztéshez vezet, is előfordulhat furoszemiddel kezelt betegeknél, elsősorban időseknél, olyanoknál, akik más hypotoniát okozó gyógyszereket is szednek, valamint olyan betegeknél, akik olyan egyéb betegségben szenvednek, mely az alacsony vérnyomás kialakulásának kockázatával jár. Segédanyagok Nátrium A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Az egyénileg változó reakciók miatt ezek a gyógyszerek előírás szerinti alkalmazás esetén is oly mértékben megváltoztathatják a reakcióképességet, hogy befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ez a hatás fokozottan érvényes a kezelés elején, a dózis emelésekor és készítményváltáskor, valamint alkohollal kölcsönhatásban. 4.9 Túladagolás A túladagolás tünetei Az akut vagy krónikus túladagolás klinikai tünetei a víz- és elektrolit-vesztés mértékétől függenek. A túladagolás okozhat hypotoniát, orthostaticus keringési zavarokat, elektrolit-egyensúlyzavarokat (hypokalaemia, hyponatraemia, hypochloraemia) vagy alkalosist. Súlyos folyadékvesztéskor kifejezett hypovolaemia, dehydratio, keringés-összeomlás és trombózisra való hajlammal társuló haemoconcentratio fordulhat elő. Hirtelen víz- és elektrolitvesztéskor delirium jelentkezhet. Ritkán anaphylaxiás sokkot (tünetei: verejtékezés, émelygés, cyanosis, súlyos vérnyomásesés és akár comáig súlyosbodó tudatzavarok stb.) figyeltek meg. A túladagolás kezelése A furoszemid-kezelést túladagolás vagy hypovolaemia jelei (hypotonia, orthostaticus keringési zavarok) esetén azonnal abba kell hagyni. Akut, szájon át történő túladagoláskor a toxin eltávolítását célzó intézkedések (hánytatás, gyomormosás) és a felszívódó gyógyszermennyiséget csökkentő intézkedések (aktív szén) a legfontosabbak. Súlyos esetekben (Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz készítménnyel történő túladagolást követően: minden esetben) ellenőrizni kell a vitális paramétereket, valamint bizonyos időközönként a folyadék- és elektrolit-háztartást, a sav-bázis egyensúlyt, a vércukorszintet és a vizelet összetételét, és adott esetben az eltéréseket rendezni kell. Vizeletürítési zavarokban szenvedő betegek (pl. prostata hypertrophiában szenvedő betegek) esetében, mivel a hirtelen felgyülemlő vizeletmennyiség hólyagfeszüléssel járó anuriát okozhat, gondoskodni kell a szabad vizeletelvezetésről. Hypovolaemiában szenvedő betegek kezelése: volumenpótlás. Hypokalaemiában szenvedő betegek kezelése: kálium-szubsztitúció. Keringési collapsus kezelése: a beteg Trendelenburg-pozícióba helyezése, szükség esetén sokkterápia. Sürgősségi beavatkozások anaphylaxiás sokk azonnali kezelésére: Az első tüneteknél (pl. olyan bőrtünetek, mint az urticaria vagy bőrpír, izgatottság, fejfájás, verejtékezés, émelygés, cyanosis): - Parenterális gyógyszerformákkal történő kezelés: az injekció ill. infúzió adásának befejezése, vénás kapu megtartása. - Orális gyógyszerformákkal történő kezelés: vénás kapu létrehozása/megtartása - A mérgezések egyébként szokásos kezelése mellett a beteget le kell fektetni, lábait a fej és a test szintje fölé kell emelni. A légutakat szabaddá kell tenni, továbbá oxigénterápiát kell folytatni. - Amennyiben szükséges, további beavatkozások, esetenként intenzív ellátás (többek között adrenalin adása, volumenpótlás, glükokortikoidok) alkalmazása is indokolt lehet. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Furoszemid és glükokortikoidok, illetve a karbenoxolon vagy hashajtók egyidejű adása fokozott káliumvesztést okozhat. Az édesgyökér (Liquorice) hatása ebben az esetben ugyanolyan, mint a karbenoxoloné. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. indometacin és acetilszalicilsav) csökkenthetik a furoszemid hatását. Azoknál a betegeknél, akiknél a furoszemid-kezelés alatt hypovolaemia alakul ki vagy dehidratáltak, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők egyidejű adása akut veseelégtelenséget válthat ki. A nagydózisú szalicilátok toxikus hatása fokozódhat a furoszemid egyidejű alkalmazásával. A furoszemidhez hasonlóan, a jelentős mértékű renalis tubularis szekréción keresztülmenő gyógyszerek, pl. a probenecid, metotrexát és más gyógyszerek gyengíthetik a furoszemid hatását. Fenitoin egyidejű alkalmazásakor a furoszemid hatásának gyengüléséről számoltak be. Mivel a szukralfát csökkenti a furoszemid felszívódását, és így gyengíti annak hatását, a gyógyszerek beadása között legalább 2 óra szünetet kell hagyni. Szívglikozidok egyidejű alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a furoszemid-terápia alatt kialakuló hypokalaemia és/vagy hypomagnesaemia fokozza a myocardium szívglikozidokkal szembeni érzékenységét. Az elektrolit-egyensúly zavara esetén kamrai arrhythmia (ideértve a torsade de pointes-t is) fokozott kockázata állhat fenn a QT-szakasz megnyúlását előidéző gyógyszerek (pl. terfenadin, egyes I. és III. osztályú antiaritmikumok) egyidejű alkalmazásakor. A nephrotoxicus antibiotikumok (pl. aminoglikozidok, cefalosporinok, polimixinek) toxikus hatását a furoszemid erősítheti. Az aminoglikozidok (pl. kanamicin, gentamicin, tobramicin) és más ototoxicus gyógyszerek ototoxicus hatását a furoszemid egyidejű alkalmazása fokozhatja. A jelentkező hallászavarok közül bármelyik irreverzibilissé válhat, ezért a fenti gyógyszerek együttes alkalmazása kerülendő. Ciszplatin és furoszemid egyidejű alkalmazása esetén fennáll a halláskárosodás lehetősége. Amennyiben a ciszplatin-kezelés alatt furoszemiddel létrehozott forszírozott diuresisre van szükség, a furoszemid kizárólag kis dózisokban (pl. 40 mg normál vesefunkcióval rendelkező betegek esetében) és pozitív folyadékegyensúly mellett alkalmazható. Ellenkező esetben a ciszplatin által előidézett nephrotoxicitás súlyosbodhat. Furoszemid és lítium egyidejű alkalmazása csökkenti a lítium kiürülését, ami viszont fokozza a lítium cardio- és neurotoxicus hatását. Ezért a két gyógyszert egyidejűleg alkalmazó betegeknél a plazma lítiumszintjének szoros ellenőrzése ajánlott. A furoszemid felerősítheti egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Néha egészen a sokkig vezető vérnyomásesést és vesefunkció-károsodást (elszigetelt esetekben akut veseelégtelenséget) figyeltek meg a furoszemid ACE-gátlókkal történő kombinációja során, amikor az ACE-gátló először került alkalmazásra, vagy az ACE-gátló kezelést nagy dózissal kezdték (kezdő dózis hypotonia). Ezért - ha erre lehetőség van - az ACE-gátlóval való kezelés megkezdése vagy az ACE-gátló dózisának növelése előtt a furoszemid-kezelést átmenetileg fel kell függeszteni, vagy a furoszemid dózisát legalább 3 napon keresztül csökkenteni kell. A furoszemid csökkentheti a probenecid, metotrexát és más olyan gyógyszerek renalis eliminációját, amelyek a furoszemidhez hasonlóan jelentős mértékben választódnak ki a vesetubulosokon keresztül. A nagy dózisokkal végzett kezelés (különösen, ha mind a furoszemidet, mind a másik gyógyszert nagy dózisban adják) megnövelheti a szérumszintet, és ezzel együtt a furoszemid vagy a párhuzamosan adott gyógyszer okozta nemkívánatos hatások kockázatát is. A teofillin vagy kuráre-típusú izomrelaxánsok hatását a furoszemid fokozhatja. Az antidiabetikumok vagy presszoraminok (pl. adrenalin, noradrenalin) hatását a furoszemid egyidejű alkalmazása gyengítheti. Egyéb kölcsönhatások Egyes elszigetelt esetekben, ha a furoszemid intravénás beadását követő 24 órán belüli klorál-hidrátot is alkalmaznak, forróságérzet, verejtékezés, nyugtalanság, émelygés, vérnyomás-emelkedés és tachycardia jelentkezhet. A fentiek miatt a furoszemid és a klorál-hidrát egyidejű alkalmazását kerülni kell. 6.2 Inkompatibilitások A savas vagy gyengén savas reakciót indukáló és a savas tartományban jelentős pufferkapacitással rendelkező infúziós oldatokat a Furon 250 mg koncentrátum oldatos infúzióhoz készítménnyel nem szabad elegyíteni. Ilyen elegyekben ugyanis a pH-érték a savas tartományba tolódik el, és a nehezen oldódó furoszemid kristályos csapadék formájában kiválik. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A mellékhatások osztályozása a következő gyakorisági kategóriák alapján történik: Nagyon gyakori ? 1/10 Gyakori ? 1/100-< 1/10 Nem gyakori ? 1/1000-< 1/100 Ritka ? 1/10 000-< 1/100 Nagyon ritka < 1/10 000 Nem ismert a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg. Érbetegségek és tünetek A túlzott vizeletkiválasztás keringési zavarokhoz vezethet, különösen idős betegek és gyermekek esetén, melyek elsődlegesen fejfájásként, szédülésként, látászavarként, szájszárazságként és szomjúságérzetként, alacsony vérnyomásként és orthostaticus szabályozási rendellenességekként jelentkeznek. A hypovolaemia és a haemoconcentratio miatt dehydratio és a keringés összeomlása fordulhat elő. Az utóbbi növelheti a trombózis kockázatát, elsősorban az idős betegek esetében. Ritka: vasculitis. Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek: Nem gyakori: thrombocytopenia Ritka: eosinophilia, leukopenia Nagyon ritka: haemolyticus anaemia, aplasticus anaemia, agranulocytosis Idegrendszeri betegségek és tünetek: Ritka: paraesthesia Nem ismert: szédülés, ájulás és eszméletvesztés (tüneteket okozó hypotonia miatt) A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei: Nem gyakori: süketség (néha irreverzibilis) Ritka: a furoszemid által előidézett ototoxicitás következtében - többnyire reverzibilis - hallászavarok és/vagy fülzúgás (tinnitus auricum) fordulnak elő. Ezzel a mellékhatással elsősorban iv. injekció túl gyors beadásakor - főként egyidejűleg fennálló veseelégtelenség vagy hypoproteinaemia (pl. nephrosis szindróma) esetén - kell számolni. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: Ritka: emésztőrendszeri panaszok (pl. émelygés, hányás és hasmenés) Vese- és húgyúti betegségek és tünetek: A furoszemid-kezelés alatt, a szérum kreatinin- és ureaszint átmeneti növekedése figyelhető meg. A furoszemid vizeletürítési zavart (pl. prostata hypertrophia, hydronephrosis vagy ureterstenosis) idézhet elő vagy fokozhatja ennek tüneteit. Másodlagos komplikációkkal kísért ischuria (vizeletretenció) ugyancsak bekövetkezhet. Ritka: interstitialis nephritis. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori: pruritus, bőr- és nyálkahártya-reakciók (pl. bullosus exanthema, urticaria, purpura, erythema multiforme, dermatitis exfoliativus, fényérzékenység) Ritka: vasculitis Nem ismert: Stevens-Johnson-szindróma (SJS), toxicus epidermalis necrolysis (TEN), akut generalizált exanthematosus pustulosis (AGEP), eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS). Endokrin betegségek és tünetek Furoszemiddel való kezelés alatt csökkenhet a glükóz tolerancia és hyperglykaemiás állapotok jelentkezhetnek, ami manifeszt diabetes mellitus esetén rontja az anyagcserét. A látens diabetes mellitus manifesztálódhat. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Gyakori: Furoszemid-terápia alatt a fokozott elektrolit-kiválasztás következtében a folyadék- és elektrolit-háztartás zavarait figyelték meg. Ezért javasolt a szérum elektrolitok (főként a kálium, nátrium és kalcium) szintjeinek rendszeres ellenőrzése. Az elektrolitzavarok lehetséges kialakulását befolyásolják a már meglévő betegségek (pl. májcirrózis, szívelégtelenség), az egyidejűleg szedett gyógyszerek (lásd 4.5 pont) és a táplálkozás. A fokozott renalis nátriumvesztés következtében - különösen csökkent nátrium-klorid-bevitel esetén -tünetekkel társuló hyponatraemia alakulhat ki. A nátriumhiányos állapot gyakran megfigyelt tünetei: apathia, lábikragörcsök, étvágytalanság, gyengeségérzet, álmosság, hányás és zavart állapot. Különösen egyidejűleg csökkent káliumbevitel és/vagy emelkedett extrarenalis káliumvesztés mellett (pl. hányás vagy krónikus hasmenés miatt) a fokozott renalis káliumvesztés következtében hypokalaemia jelentkezhet, ami neuromuscularis (izomgyengeség, paraesthesia, paresis), intestinalis (hányás, obstipatio, meteorismus), renalis (polyuria, polydypsia) és cardialis (ingerképzési és ingerületvezetési zavarok) tünetek formájában nyilvánulhat meg. A súlyos káliumvesztés paralyticus ileushoz vagy akár comával fenyegető eszméletvesztéshez is vezethet. A fokozott renalis kalciumvesztés hypocalcaemiát okozhat, ami ritkán tetaniát válthat ki. Fokozott renalis magnéziumveszteség esetén, a hypomagnesiaemia következtében ritkán tetaniát vagy szívritmuszavarokat figyeltek meg. A furoszemid-kezelés mellett bekövetkező elektrolit- és folyadékvesztés metabolikus alkalosist okozhat, vagy a már fennálló metabolikus alkalosis rosszabbodhat. Furoszemid-terápia alatt gyakran előfordul hyperuricaemia, ami arra hajlamos betegeknél köszvényes rohamokhoz vezethet. A furoszemid-kezelés során emelkedhet a szérum koleszterin- és trigliceridszintje. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Ritka: lázas állapotok A terhesség, a gyermekágy és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek Furoszemiddel kezelt koraszülötteknél nephrolithiasis és/vagy nephrocalcinosis alakulhat ki. Furoszemiddel végzett diuretikus kezelés az első élethetekben a respiratoricus distress szindrómában szenvedő koraszülötteknél fokozhatja a perzisztáló nyitott ductus arteriosus Botalli kockázatát. Immunrendszeri betegségek és tünetek: Nem gyakori: pruritus, bőr- és nyálkahártya-reakciók (lásd a "Bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei" c. pont) Ritka: lázas állapotok, érgyulladás (vasculitis), vesegyulladás (interstitialis nephritis), súlyos anaphylaxiás és anaphylactoid reakciók, mint pl. az anaphylaxiás sokk (kezelését lásd a 4.9 pontban). Máj- és epebetegségek illetve tünetek Nagyon ritka: intrahepaticus cholestasis, emelkedett májtranszamináz-értékek Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Nagyhatású diuretikumok ATC kód: C03C A01 Hatásmechanizmus A furoszemid nagyhatású kacsdiuretikum, aminek hatása rövid ideig tart, és a hatás gyorsan kialakul. A Henle-kacs felszálló ágában a Na+/K+/2Cl- iontranszport gátlásán keresztül blokkolja ezeknek az ionoknak a visszaszívását. Ezért a szakaszos nátrium-kiválasztás a glomerulusokon keresztül filtrált nátriumnak akár a 35%-át is elérheti. A fokozott nátrium-kiválasztás következtében az ozmotikusan kötött víz másodlagosan fokozott vizeletkiválasztást és a distalis tubularis K+-szekréció emelkedését okozza. A Ca2+- és Mg2+-ionok kiválasztása ugyancsak fokozódik. A fenti elektrolitok elvesztése mellett csökkenhet a húgysavkiválasztás, és a sav-bázis háztartás zavarai az egyensúlyt a metabolikus alkalosis irányába tolhatják el. A furoszemid megzavarja a macula densa tubuloglomerularis visszacsatolási mechanizmusát, tehát nem csökken a szaluretikus hatás. Farmakodinámiás hatások A furoszemid dózistól függően stimulálja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert. Szívelégtelenség esetén a furoszemid a vénás kapacitáserek tágításán keresztül akut módon csökkenti a szív előterhelését. Ezt a korai vascularis hatást látszólag a prosztaglandinok idézik elő, de ennek előfeltétele a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktiválása által fenntartott megfelelő veseműködés és funkcionáló prosztaglandin-szintézis. A furoszemid a fokozott nátrium-klorid-kiválasztáson keresztül vérnyomáscsökkentő hatást is kifejt, mivel csökkenti az erek simaizomzatának érösszehúzó ingerekre adott válaszát, továbbá vértérfogat-csökkenést is létrehoz. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Eloszlás Furoszemid intravénás beadását követően a hatás kialakulása 2-15 percen belül várható. A furoszemidnek kb. 95%-a kötődik plazmaproteinekhez; ez az arány veseelégtelenségben akár 10%-kal is csökkenhet. A relatív megoszlási térfogat 0,2 l/ttg. (újszülötteknél 0,8 l/ttg.). Biotranszformáció A furoszemid a májban csak kismértékben (kb. 10%) metabolizálódik, és túlnyomórészt változatlanul ürül. Az elimináció kétharmad részben renális úton, egyharmad részben az epén és a székleten keresztül zajlik. Elimináció Az eliminációs felezési idő normális veseműködés esetén kb. 1 óra; terminális veseelégtelenségben akár 9 órára is megnyúlhat. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Akut és krónikus toxicitás Az akut per os toxicitás minden vizsgált faj esetében alacsony volt. A patkányokon és kutyákon végzett krónikus toxicitási vizsgálatok veseelváltozáshoz vezettek (többek között a vese fibrózisához és kalcifikációjához). A genetikai toxicitást vizsgáló in vitro és in vivo tesztek a furoszemid genotoxikus potenciáljára vonatkozóan nem adtak klinikailag releváns eredményeket. Mutagenitás és karcinogenitás Patkányon és egéren végzett hosszútávú vizsgálatok nem mutattak karcinogén hatást. Reproduktív toxicitás A furoszemid átjut a placentán, és a köldökzsinór vérében az anyai szérumkoncentráció 100%-át éri el. Ember esetében furoszemiddel összefüggésbe hozható fejlődési rendellenességek eddig nem váltak ismertté. Azonban az embriót/magzatot érintő esetleges károsító hatás végleges megítélésére elegendő tapasztalat nem áll rendelkezésre. A magzatban in utero körülmények között vizeletképződést stimulálhat. Koraszülöttek furoszemiddel való kezelésekor urolithiasist figyeltek meg. Reproduktív toxicitási vizsgálatok során nagy dózist követően az újszülött patkányoknál kisebb számban fejlődtek ki normál glomerulusok, továbbá csontváz-anomáliák alakultak ki a lapockán, a felkarcsonton és a bordákon (hypokalaemia eredményeként). Újszülött egerek és nyulak esetében hydronephrosist mutattak ki. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 25 ml töltettérfogatú oldat, fehér színű törőponttal ellátott, barna színű ampullába töltve. 5 db ampulla műanyag tálcában és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Az infúziós oldatot nem szabad egyéb gyógyszerekkel elegyítve beadni. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített infúzióhoz való oldat pH értéke a gyengén alkalikus vagy semleges tartományban legyen (a pH-érték ne csökkenjen 7 alá). A hatóanyag esetleges kicsapódása miatt savas oldatokat nem szabad alkalmazni. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II./3 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §-nak ga pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I). 6.4 Különleges tárolási előírások Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható! A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 4 év. A felhasználásra kész keverék izotóniás nátrium-klorid oldattal elegyítve szobahőmérsékleten 24 óráig őrzi meg kémiai és fizikai stabilitását. Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni, kivéve, amikor a felbontás/elkészítés/hígítás módszere kizárja a mikrobiológiai szennyeződés kockázatát. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Teva Gyógyszergyár Zrt. 4042 Debrecen, Pallagi út 13. 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-5554/05 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. március 17. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. szeptember 22. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. május 7. 11 OGYÉI/72037/2021 Várandósság,szopt.4.6 Terhesség és szoptatás Terhesség A furoszemid a terhesség ideje alatt csak rövid ideig és erősen indokolt esetben alkalmazható, mivel a furoszemid átjut a placentaris barrieren. Terhesség alatt a diuretikumok a hypertonia és ödéma rutinszerű kezelésére nem alkalmazhatóak, mivel csökkentik a placentaris perfúziót és ezáltal lassítják az intrauterin fejlődést. Amennyiben az anya szív- vagy veseelégtelenségét mégis furoszemid-terápiával kívánják kezelni, elengedhetetlen az elektrolit- és hematokrit-értékek, illetve a magzat fejlődésének szoros ellenőrzése. Feltételezik, hogy a furoszemid kiszorítja az albuminkötésből a bilirubint, és ezáltal hyperbilirubinaemiában fokozza a bilirubin encephalopathia előfordulásának kockázatát. A furoszemid átjut a placentaris barrieren és a köldökzsinórvérben az anyai szérumkoncentráció 100%-át éri el. Ez idáig embereknél nem tapasztaltak furoszemid-expozíció miatt bekövetkező fejlődési rendellenességet. Nincsenek azonban kielégítő tapasztalatok az embryót/foetust esetlegesen károsító hatás végleges megítéléséhez. A méhen belüli magzati vizeletképzés fokozódhat. Koraszülöttek furoszemiddel való kezelése során urolithiasis megjelenését figyelték meg. Szoptatás A furoszemid kiválasztódik az anyatejbe, és gátolja a tejelválasztást. Szoptató nők furoszemiddel való kezelése ezért nem ajánlott. Amennyiben mégis szükséges, a szoptatást abba kell hagyni (lásd még a 4.3 pont). | 
