Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Oldatos injekció. Tiszta, színtelen, ill. gyengén sárga színű, steril vizes oldat. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóTEVA Gyógyszergyár Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 20 mg furoszemidet tartalmaz 2 ml-es ampullánként. Ismert hatású segédanyagok: 7,2808 mg nátriumot tartalmaz ampullánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Nátrium-klorid, nátrium-hidroxid, injekcióhoz való víz, nitrogén. Javallat4.1 Terápiás javallatok A Furon 10 mg/ml oldatos injekció alkalmazása akkor javasolt, amikor a furoszemid szájon át történő alkalmazásával nem érhető el a megfelelő diurézis vagy a szájon át történő alkalmazás nem lehetséges. * Szív- vagy májbetegségek következtében kialakult ödéma és/vagy ascites, * Vesebetegség következtében jelentkező ödéma, * Égési sérülés következtében jelentkező ödéma, * Tüdőödéma (pl. akut szívelégtelenség következtében), * Agyödéma adjuváns kezelése, * Gestosis következményeként, illetve folyadékhiányos állapot megszüntetése után kialakuló oliguria (gestosis esetében az ödéma és/vagy hypertonia önmagában nem jelent indikációt), * Hypertoniás krízis (egyéb terápiás eljárások mellett). Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A furoszemid adagolását egyénenként - elsősorban a kezelési eredmény alapján - kell megállapítani. Mindig a legkisebb, még hatásos dózist kell alkalmazni. Felnőttek számára az alábbi adagolási irányelvek érvényesek: Szív- vagy májbetegség következtében kialakuló ödéma és/vagy ascites A kezdő dózis 2-4 ml (megfelel 20-40 mg furoszemidnek) iv. Nehezen mobilizálható ödéma esetében ez a dózis a kívánt diuretikus hatás eléréséig megfelelő időközönként ismételhető. Vesebetegség következtében kialakuló ödéma A kezdő adag 2-4 ml (megfelel 20-40 mg furoszemidnek) iv. Nehezen mobilizálható ödéma esetében ez a dózis a kívánt diuretikus hatás eléréséig megfelelő időközönként ismételhető. Nephrosis szindrómában szenvedő betegek esetében a halmozottan jelentkező nemkívánatos hatások kockázata miatt körültekintőbb adagolás szükséges. Égési sérülések következtében kialakuló ödéma A napi és/vagy egyszeri dózis 4-10 ml között változhat (megfelel 40-100 mg furoszemidnek). Kivételes esetekben, vesekárosodásban szenvedő betegek esetében akár 25 ml (megfelel 250 mg furoszemidnek) is adható. Az esetleges intravascularis volumenhiányt rendezni kell a Furon 10 mg/ml oldatos injekció alkalmazása előtt. Tüdőödéma (pl. akut szívelégtelenségben) Egyéb terápiás eljárással kombinálva adható. A kezdő dózis 2-4 ml (megfelel 20-40 mg furoszemidnek) iv. Amennyiben a diurézis nem fokozódik, 30-60 perc múlva a kezelést dupla dózissal lehet folytatni. Agyödéma adjuváns kezelése A napi és/vagy egyszeri dózis 4-10 ml (megfelel 40-100 mg furoszemidnek) között változhat. Kivételes esetekben, vesekárosodásban szenvedő betegeknek akár 25 ml (megfelel 250 mg furoszemidnek) is adható. Gestosis következtében kialakult oliguria Csak rendkívüli esetben adható! Az esetleges intravascularis volumenhiányt rendezni kell a Furon 10 mg/ml oldatos injekció alkalmazása előtt. A dózis napi 1-10 ml (megfelel 10-100 mg furoszemidnek) között változhat. A gestosisban szenvedő betegeknél kialakuló ödéma és/vagy hypertonia önmagában nem jelenti a Furon 10 mg/ml oldatos injekcióval végzett kezelés indikációját! Hypertoniás krízis Egyéb terápiás eljárások mellett 2-4 ml injekciós oldat (megfelel 20-40 mg furoszemidnek). Gyermekek és serdülők A Furon 10 mg/ml oldatos injekció csecsemőknek és 15 éven aluli gyermekeknek parenteralisan csak kivételesen és életveszélyes állapotok kezelésére adható. Az átlagos napi dózis 0,5 mg furoszemid/ttkg. Kivételes esetben iv. injekció formájában legfeljebb 1 mg furoszemid/ttkg adható. Különleges betegcsoportok Oliguria a kialakult és a végstádiumú veseelégtelenségben (predialízisben és dialízis esetén) Annak érdekében, hogy a diurézis növekedjen, naponta legfeljebb 1000 mg furoszemid adható, feltéve, hogy a beteg megfelelő hidráltsági állapotban van és a szérum elektrolitszintjeit monitorozzák. Előfordul, hogy a kezelést abba kell hagyni annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy a furoszemid vajon még mindig növeli-e a diurézist. Az alkalmazás időtartama és módja A Furon 10 mg/ml oldatos injekciót rendszerint intravénásan alkalmazzák. Kivételes esetekben, amikor sem orális, sem intravénás alkalmazás nem lehetséges, lehetőség van a Furon 10 mg/ml oldatos injekció intramuscularis alkalmazására, de nem akut esetekben (pl. tüdőödéma) és nem nagy dózisokban. Intravénás alkalmazás során a Furon 10 mg/ml oldatos injekciót lassan kell beadni. Az injekció beadásának sebessége nem haladhatja meg a 0,4 ml/percet (megfelel 4 mg furoszemid/perc-nek). Előrehaladott veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében (szérum kreatinin > 5 mg/dl) az injekció beadási sebessége nem lépheti túl a 0,25 ml Furon 10 mg/ml oldatos injekció/perc (megfelel 2,5 mg furoszemid/perc-nek) sebességet. Amennyiben 25 ml-re (megfelel 250 mg furoszemidnek) megemelt dózis alkalmazása szükséges, ezt a mennyiséget perfúzor segítségével kell beadni. Szükség esetén az injekciós oldat hígítható (lásd 6.3 pont). Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A Furon 10 mg/ml oldatos injekció nem alkalmazható a következő esetekben: - a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy szulfonamidokkal szembeni túlérzékenység esetén; - anuriával társuló veseelégtelenségben; - coma és praecoma hepaticum állapotában; - súlyos hypokalaemiaban; - súlyos hyponatraemiaban; - hypovolaemia vagy dehydratio esetén; - digitálisz-túladagolás esetén; - nephro- vagy hepatotoxicus anyagok okozta veseelégtelenségben; - szoptatás alatt. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Fokozott orvosi ellenőrzés szükséges az alábbi esetekben: - hypotonia; - manifeszt vagy látens diabetes mellitus (a vércukorszint rendszeres ellenőrzése); - köszvény (a szérum húgysavszint rendszeres ellenőrzése); - vizeletürítési nehézségek (pl. prostata hypertrophia, hydronephrosis, ureterstenosis); - hypoproteinaemia, pl. nephrosis szindrómában (óvatos dózisbeállítás szükséges); - májcirrózis és egyidejűleg fennálló vesekárosodás; - azon betegek esetében, akik a nagyfokú, nemkívánatos vérnyomásesést követően különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, pl. cerebrovascularis keringési zavarokban vagy szívkoszorúér-betegségben szenvedők; - hallászavarok esetén; - icterusos gyermekek esetén; - pancreatitis; - lupus erythematosus; - koraszülöttek esetében (fennáll a nephrocalcinosis/nephrolithiasis kialakulásának kockázata; a vesefunkció ellenőrzése, veseszonográfia szükséges); - időskor (cerebralis ischaemia kockázata miatt). Respiratoricus distress szindrómában szenvedő koraszülöttek esetében a furoszemiddel való diuretikus kezelés az első élethetekben fokozhatja a perzisztáló nyitott ductus arteriosus Botalli kialakulásának kockázatát. Vizeletürítési zavarokban (pl. prostata hypertrophia) szenvedő betegeknél a furoszemid csak abban az esetben alkalmazható, ha biztosított a szabad vizeletelvezetés, mivel a hirtelen felgyülemlő vizeletmennyiség vizelet-visszatartást, és ezen keresztül a húgyhólyag túlzott feszülését idézheti elő. További információk Hosszú távú furoszemid-terápia során rendszeresen ellenőrizni kell a szérum elektrolitszintjeit (elsősorban a kálium, nátrium és kalcium), a bikarbonát-, a kreatinin-, az urea- és a húgysavszinteket, valamint a vércukorszintet. Különösen szoros ellenőrzés szükséges azoknál a betegeknél, akiknél nagy az elektrolitzavarok vagy a súlyos folyadékveszteség kialakulásának kockázata (pl. hányás, hasmenés vagy intenzív izzadás következtében). A hypovolaemiát, a dehydratiót, továbbá az elektrolit-, illetve a sav-bázis egyensúly jelentős zavarait rendezni kell. Ez a furoszemid-kezelés átmeneti felfüggesztésével járhat. A forszírozott diurézis következtében fellépő súlyvesztés a vizeletkiválasztás mértékétől függetlenül nem haladhatja meg az 1 kg/nap értéket. Nephrosis szindrómában szenvedő betegek esetében a halmozottan jelentkező nemkívánatos hatások fokozott kockázata miatt körültekintőbb adagolás szükséges. Tüneteket okozó hypotonia, mely szédüléshez, ájuláshoz vagy eszméletvesztéshez vezet, is előfordulhat a furoszemidddel kezelt betegeknél, elsősorban időseknél, olyanoknál, akik más hypotoniát okozó gyógyszereket is szednek, valamint olyan betegeknél, akik olyan egyéb betegségben szenvednek, mely az alacsony vérnyomás kialakulásának kockázatával jár. Segédanyagok Nátrium A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Az egyénileg változó reakciók miatt ezek a gyógyszerek előírás szerinti alkalmazás esetén is oly mértékben megváltoztathatják a reakcióképességet, hogy befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ez a hatás fokozottan érvényes a kezelés elején, a dózis emelésekor és készítményváltáskor, valamint alkohollal kölcsönhatásban. 4.9 Túladagolás A túladagolás tünetei Az akut vagy krónikus túladagolás klinikai tünetei a víz- és elektrolitvesztés mértékétől függenek. A túladagolás okozhat hypotoniát, orthostaticus keringési zavarokat, elektrolitzavarokat (hypokalaemia, hyponatraemia, hypochloraemia) vagy alkalosist. Súlyos folyadékvesztéskor kifejezett hypovolaemia, dehydratio, keringés-összeomlás és trombózisra való hajlammal társuló haemoconcentratio fordulhat elő. Hirtelen víz- és elektrolitvesztéskor delirium jelentkezhet. Ritkán anaphylaxiás sokkot (tünetei: verejtékezés, émelygés, cyanosis, súlyos vérnyomásesés és akár comáig súlyosbodó tudatzavarok stb.) figyeltek meg. A túladagolás kezelése A furoszemid-kezelést túladagolás vagy hypovolaemia jelei (hypotonia, orthostaticus keringési zavarok) esetén azonnal abba kell hagyni. Akut, szájon át történő túladagoláskor a toxin eltávolítását célzó intézkedések (hánytatás, gyomormosás) és a felszívódó gyógyszermennyiséget csökkentő intézkedések (aktív szén) a legfontosabbak. Súlyos esetekben (Furon 10 mg/ml oldatos injekcióval történő túladagolást követően: minden esetben) ellenőrizni kell a vitális paramétereket, valamint bizonyos időközönként a folyadék- és elektrolit-háztartást, a sav-bázis háztartást, a vércukrot és a vizelet összetételét, és adott esetben az eltéréseket rendezni kell. Vizeletürítési zavarokban szenvedő betegek (pl. prostata hypertrophiában szenvedő betegek) esetében, mivel a hirtelen felgyülemlő vizeletmennyiség hólyagfeszüléssel járó anuriát okozhat, gondoskodni kell a szabad vizeletelvezetésről. Hypovolaemiában szenvedő betegek kezelése: volumenpótlás. Hypokalaemiában szenvedő betegek kezelése: kálium-szubsztitúció. Keringési collapsus kezelése: a beteg Trendelenburg-pozícióba helyezése, szükség esetén sokkterápia. Sürgősségi beavatkozások anaphylaxiás sokk azonnali kezelésére: Az első tüneteknél (pl. olyan bőrtünetek, mint az urticaria vagy bőrpír, izgatottság, fejfájás, verejtékezés, émelygés, cyanosis): - Parenteralis gyógyszerformákkal történő kezelés: az injekció, ill. infúzió adásának befejezése, vénás kapu megtartása. - Orális gyógyszerformákkal történő kezelés: vénás kapu létrehozása/megtartása - A mérgezések egyébként szokásos kezelése mellett a beteget le kell fektetni, lábait a fej és a test szintje fölé kell emelni. A légutakat szabaddá kell tenni, továbbá oxigénterápiát kell folytatni. - Amennyiben szükséges, további beavatkozások, esetenként intenzív ellátás (többek között adrenalin adása, volumenpótlás, glükokortikoidok) alkalmazása is indokolt lehet. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Furoszemid és glükokortikoidok, illetve a karbenoxolon vagy hashajtók egyidejű adása fokozott káliumvesztést okozhat. Az édesgyökér hatása ebben az esetben ugyanolyan, mint a karbenoxoloné. A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. indometacin és acetilszalicilsav) csökkenthetik a furoszemid hatását. Azoknál a betegeknél, akiknél a furoszemid-kezelés alatt hypovolaemia alakul ki vagy dehidratáltak, a nem-szteroid gyulladáscsökkentők egyidejű adása akut veseelégtelenséget válthat ki. A nagydózisú szalicilátok toxikus hatása fokozódhat a furoszemid egyidejű alkalmazásával. A furoszemidhez hasonlóan, a jelentős mértékű renalis tubularis szekréción keresztülmenő gyógyszerek, pl. a probenecid, metotrexát és más gyógyszerek, gyengíthetik a furoszemid hatását. Fenitoin egyidejű alkalmazásakor a furoszemid hatásának gyengüléséről számoltak be. Mivel a szukralfát csökkenti a furoszemid felszívódását, és így gyengíti annak hatását, a gyógyszerek beadása között legalább 2 óra szünetet kell hagyni. Szívglikozidok egyidejű alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a furoszemid-terápia alatt kialakuló hypokalaemia és/vagy hypomagnesaemia fokozza a myocardium szívglikozidokkal szembeni érzékenységét. Az elektrolit-egyensúly zavara esetén kamrai arrhythmia (ideértve a torsade de pointes-t is) fokozott kockázata állhat fenn a QT-szakasz megnyúlását előidéző gyógyszerek (pl. terfenadin, egyes I. és III. osztályú antiaritmikumok) egyidejű alkalmazásakor. A nephrotoxikus antibiotikumok (pl. aminoglikozidok, cefalosporinok, polimixinek) toxikus hatását a furoszemid erősítheti. Az aminoglikozidok (pl. kanamicin, gentamicin, tobramicin) és más ototoxicus gyógyszerek ototoxicus hatását a furoszemid egyidejű alkalmazása fokozhatja. A jelentkező hallászavarok közül bármelyik irreverzibilissé válhat, ezért a fenti gyógyszerek együttes alkalmazása kerülendő. Ciszplatin és furoszemid egyidejű alkalmazása esetén fennáll a halláskárosodás lehetősége. Amennyiben a ciszplatin-kezelés alatt furoszemiddel létrehozott forszírozott diurézisre van szükség, a furoszemid kizárólag kis dózisokban (pl. 40 mg normál vesefunkcióval rendelkező betegek esetében) és pozitív folyadékegyensúly mellett alkalmazható. Ellenkező esetben a ciszplatin által előidézett nephrotoxicitás súlyosbodhat. Furoszemid és lítium egyidejű alkalmazása csökkenti a lítium kiürülését, ami viszont fokozza a lítium cardio- és neurotoxicus hatását. Ezért a két gyógyszert egyidejűleg alkalmazó betegeknél a plazma lítium szintjének szoros ellenőrzése ajánlott. A furoszemid felerősítheti egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Néha egészen a sokkig vezető vérnyomásesést és vesefunkció-károsodást (elszigetelt esetekben akut veseelégtelenséget) figyeltek meg a furoszemid ACE-gátlókkal történő kombinációja során, amikor az ACE-gátló először került alkalmazásra, vagy az ACE-gátló kezelést nagy dózissal kezdték (kezdő dózis hypotonia). Ezért - ha erre lehetőség van - az ACE-gátlóval való kezelés megkezdése vagy az ACE-gátló dózisának növelése előtt a furoszemid-kezelést átmenetileg fel kell függeszteni, vagy a furoszemid dózisát legalább 3 napon keresztül csökkenteni kell. A furoszemid csökkentheti a probenecid, metotrexát és más olyan gyógyszerek renalis eliminációját, amelyek a furoszemidhez hasonlóan jelentős mértékben választódnak ki a vesetubulosokon keresztül. A nagy dózisokkal végzett kezelés (különösen, ha mind a furoszemidet, mind a másik gyógyszert nagy dózisban adják) megnövelheti a szérumszintet, és ezzel együtt a furoszemid vagy a párhuzamosan adott gyógyszer okozta nemkívánatos hatások kockázatát is. A teofillin vagy kuráre-típusú izomrelaxánsok hatását a furoszemid fokozhatja. Az antidiabetikumok vagy presszoraminok (pl. adrenalin, noradrenalin) hatását a furoszemid egyidejű alkalmazása gyengítheti. Egyéb kölcsönhatások Egyes elszigetelt esetekben, ha a furoszemid intravénás beadását követő 24 órán belüli klorál-hidrátot is alkalmaznak, forróságérzet, verejtékezés, nyugtalanság, émelygés, vérnyomás-emelkedés és tachycardia jelentkezhet. A fentiek miatt a furoszemid és a klorál-hidrát egyidejű alkalmazását kerülni kell. 6.2 Inkompatibilitások A savas vagy gyengén savas reakciót indukáló és a savas tartományban jelentős pufferkapacitással rendelkező injekciós oldatokat Furon 10 mg/ml oldatos injekcióval nem szabad elegyíteni. Ilyen elegyekben ugyanis a pH-érték a savas tartományba tolódik el, és a nehezen oldódó furoszemid kristályos csapadék formájában kiválik. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A mellékhatások osztályozása a következő gyakorisági kategóriák alapján történik: Nagyon gyakori ? 1/10 Gyakori ? 1/100 - < 1/10 Nem gyakori ? 1/1000 - < 1/100 Ritka ? 1/10 000 - < 1/1000 Nagyon ritka < 1/10 000 Nem ismert a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg. Érbetegségek és tünetek A forszírozott diurézis - főleg idős betegek és gyermekek esetében - keringési panaszok kialakulásához vezethet, amely elsősorban fejfájás, szédülés, látászavarok, szájszárazság és szomjúság, hypotonia és orthostaticus keringési zavarok formájában nyilvánul meg. A forszírozott diurézis szintén okozhat dehydratiót, és a hypovolaemia következtében keringés-összeomlás és haemoconcentratio léphet fel. A haemoconcentratio következtében - elsősorban idősebbeknél - fokozódhat a trombózisra való hajlam. Ritka: vasculitis. Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: thrombocytopenia Ritka: eosinophilia, leukopenia Nagyon ritka: haemolyticus anaemia, aplasticus anaemia, agranulocytosis Idegrendszeri betegségek és tünetek: Ritka: paraesthesia Nem ismert: szédülés, ájulás és eszméletvesztés (tüneteket okozó hypotonia miatt) A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Nem gyakori: süketség (néha irreverzibilis) Ritka: a furoszemid által előidézett ototoxicitás következtében - többnyire reverzibilis - hallászavarok és/vagy fülzúgás (tinnitus auricum) fordulnak elő. Ezzel a mellékhatással elsősorban iv. injekció túl gyors beadásakor - főként egyidejűleg fennálló veseelégtelenség vagy hypoproteinaemia (pl. nephrosis szindróma) esetén - kell számolni. Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Ritka: emésztőrendszeri panaszok (pl. émelygés, hányás és hasmenés) Nagyon ritka: akut pancreatitis Vese- és húgyúti betegségek és tünetek: A furoszemid-kezelés alatt, a szérum kreatinin és ureaszint átmeneti növekedése figyelhető meg. A furoszemid vizeletürítési zavart (pl. prostata hypertrophia, hydronephrosis vagy uretherstenosis) idézhet elő vagy fokozhatja ennek tüneteit. Másodlagos komplikációkkal kísért ischuria (vizeletretenció) ugyancsak bekövetkezhet. Ritka: interstitialis nephritis A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori: pruritus, bőr-és nyálkahártya reakciók (pl. bullosus exanthema, urticaria, purpura, erythema multiforme, dermatitis exfoliativus, fényérzékenység) Ritka: vasculitis Nem ismert: Stevens-Johnson-szindróma (SJS), toxicus epidermalis necrolysis (TEN), akut generalizált exanthematosus pustulosis (AGEP) és eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS). Endokrin betegségek és tünetek Furoszemiddel való kezelés alatt csökkenhet a glükóztolerancia és hyperglykaemiás állapotok jelentkezhetnek, ami manifeszt diabetes mellitus esetén rontja az anyagcserét. A látens diabetes mellitus manifesztálódhat. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Gyakori: furoszemid-terápia alatt a fokozott elektrolit-kiválasztás következtében a folyadék- és elektrolit-háztartás zavarait figyelték meg. Ezért javasolt a szérum elektrolitok (főként a kálium, nátrium és kalcium) szintjeinek rendszeres ellenőrzése. Az elektrolitzavarok lehetséges kialakulását befolyásolják a már meglévő betegségek (pl. májcirrózis, szívelégtelenség), az egyidejűleg szedett gyógyszerek (lásd 4.5 pont) és a táplálkozás. A fokozott renalis nátriumvesztés következtében - különösen csökkent nátrium-klorid-bevitel esetén -tünetekkel társuló hyponatraemia alakulhat ki. A nátriumhiányos állapot gyakran megfigyelt tünetei: apathia, lábikragörcsök, étvágytalanság, gyengeségérzet, álmosság, hányás és zavart állapot. Különösen egyidejűleg csökkent káliumbevitel és/vagy emelkedett extrarenalis káliumvesztés mellett (pl. hányás vagy krónikus hasmenés miatt) a fokozott renalis káliumvesztés következtében hypokalaemia jelentkezhet, ami neuromuscularis (izomgyengeség, paraesthesia, paresis), intestinalis (hányás, obstipatio, meteorismus), renalis (polyuria, polydypsia) és cardialis (ingerképzési és ingerületvezetési zavarok) tünetek formájában nyilvánulhat meg. A súlyos káliumvesztés paralyticus ileushoz vagy akár comával fenyegető eszméletvesztéshez is vezethet. A fokozott renalis kalciumvesztés hypocalcaemiát okozhat, ami ritkán tetaniát válthat ki. Fokozott renalis magnéziumveszteség esetén, a hypomagnesiaemia következtében ritkán tetaniát vagy szívritmuszavarokat figyeltek meg. A furoszemid-kezelés mellett bekövetkező elektrolit- és folyadékvesztés metabolikus alkalosist okozhat, vagy a már fennálló metabolikus alkalosis rosszabbodhat. Furoszemid-terápia alatt gyakran előfordul hyperuricaemia, ami arra hajlamos betegeknél köszvényes rohamokhoz vezethet. A furoszemid-kezelés során emelkedhet a szérum koleszterin- és trigliceridszintje. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Ritka: lázas állapotok Intramuscularis injekció beadását követően lokális reakciók, mint pl. fájdalom léphetnek fel. A terhesség, a gyermekágy és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek és tünetek Furoszemiddel kezelt koraszülötteknél nephrolithiasis és/vagy nephrocalcinosis alakulhat ki. Furoszemiddel végzett diuretikus kezelés az első élethetekben a légzési elégtelenség szindrómában (respiratoricus distress) szenvedő koraszülötteknél fokozhatja a perzisztáló nyitott ductus arteriosus Botalli kockázatát. Immunrendszeri betegségek és tünetek: Nem gyakori: pruritus, bőr- és nyálkahártya-reakciók (lásd a "Bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei" c. pont) Ritka: lázas állapotok, érgyulladás (vasculitis), vesegyulladás (interstitialis nephritis), súlyos anaphylaxiás- és anaphylactoid reakciók, mint pl. az anaphylaxiás sokk (kezelését lásd a 4.9 pontban). Máj- és epebetegségek illetve tünetek: Nagyon ritka: intrahepaticus cholestasis, emelkedett májtranszamináz-értékek. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Nagyhatású diuretikumok ATC kód: C03C A01 Hatásmechanizmus A furoszemid nagyhatású kacsdiuretikum, aminek hatása rövid ideig tart, és a hatás gyorsan kialakul. A Henle-kacs felszálló ágában a Na+/K+/2Cl- iontranszport gátlásán keresztül blokkolja ezeknek az ionoknak a visszaszívását. Ezért a szakaszos nátrium-kiválasztás a glomerulusokon keresztül filtrált nátriumnak akár a 35%-át is elérheti. A fokozott nátrium-kiválasztás következtében az ozmotikusan kötött víz másodlagosan fokozott vizeletkiválasztást és a distalis tubularis K+-szekréció emelkedését okozza. A Ca2+- és Mg2+-ionok kiválasztása ugyancsak fokozódik. A fenti elektrolitok elvesztése mellett csökkenhet a húgysavkiválasztás, és a sav-bázis háztartás zavarai az egyensúlyt a metabolikus alkalosis irányába tolhatják el. A furoszemid megzavarja a macula densa tubuloglomerularis visszacsatolási mechanizmusát, tehát nem csökken a szaluretikus hatás. Farmakodinámiás hatások A furoszemid dózistól függően stimulálja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert. Szívelégtelenség esetén a furoszemid a vénás kapacitáserek tágításán keresztül akut módon csökkenti a szív előterhelését. Ezt a korai vascularis hatást látszólag a prosztaglandinok idézik elő, de ennek előfeltétele a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktiválása által fenntartott megfelelő veseműködés és funkcionáló prosztaglandin-szintézis. A furoszemid a fokozott nátrium-klorid-kiválasztáson keresztül vérnyomáscsökkentő hatást is kifejt, mivel csökkenti az erek simaizomzatának érösszehúzó ingerekre adott válaszát, továbbá vértérfogat-csökkenést is létrehoz. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Eloszlás Furoszemid intravénás beadását követően a hatás kialakulása 2-15 percen belül várható. A furoszemidnek kb. 95%-a kötődik plazmaproteinekhez; ez az arány veseelégtelenségben akár 10%-kal is csökkenhet. A relatív megoszlási térfogat 0,2 l/ttkg. (újszülötteknél 0,8 l/ttkg.). Biotranszformáció A furoszemid a májban csak kismértékben (kb. 10%) metabolizálódik, és túlnyomórészt változatlanul ürül. Az elimináció kétharmad részben renalis úton, egyharmad részben az epén és a székleten keresztül zajlik. Elimináció Az eliminációs felezési idő normális veseműködés esetén kb. 1 óra; terminális veseelégtelenségben akár 9 órára is megnyúlhat. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Akut és krónikus toxicitás Az akut per os toxicitás minden vizsgált faj esetében alacsony volt. A patkányokon és kutyákon végzett krónikus toxicitási vizsgálatok veseelváltozáshoz vezettek (többek között a vese fibrózisához és kalcifikációjához). A genetikai toxicitást vizsgáló in vitro és in vivo tesztek a furoszemid genotoxikus potenciáljára vonatkozóan nem adtak klinikailag releváns eredményeket. Mutagenitás és karcinogenitás Patkányon és egéren végzett hosszú távú vizsgálatok nem mutattak karcinogén hatást. Reproduktív toxicitás A furoszemid átjut a placentán, és a köldökzsinór vérében az anyai szérumkoncentráció 100%-át éri el. Ember esetében furoszemiddel összefüggésbe hozható fejlődési rendellenességek eddig nem váltak ismertté. Azonban az embriót/magzatot érintő esetleges károsító hatás végleges megítélésére elegendő tapasztalat nem áll rendelkezésre. A magzatban in utero körülmények között vizeletképződést stimulálhat. Koraszülöttek furoszemiddel való kezelésekor urolithiasist figyeltek meg. Reproduktív toxicitási vizsgálatok során nagy dózist követően az újszülött patkányoknál kisebb számban fejlődtek ki normál glomerulusok, továbbá csontváz-anomáliák alakultak ki a lapockán, a felkarcsonton és a bordákon (hypokalaemia eredményeként). Újszülött egerek és nyulak esetében hydronephrosist mutattak ki. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 2 ml oldatos injekció sárga kódgyűrűvel és fehér törőponttal ellátott barna színű OPC ampullába töltve. 5×2 ml vagy 50×2 ml ampulla műanyag tálcában és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Szükség esetén az injekciós oldat izotóniás nátrium-klorid oldattal hígítható. Ügyelni kell arra, hogy az elkészített injekciós oldat pH értéke a gyengén alkalikus vagy semleges tartományban legyen (a pH-érték ne csökkenjen 7 alá). A hatóanyag esetleges kicsapódása miatt savas oldatokat nem szabad alkalmazni. A Furon 10 mg/ml oldatos injekciót nem szabad egyéb gyógyszerekkel együtt, ugyanazon fecskendőben beadni. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. Hűtőszekrényben nem tárolható! 6.3 Felhasználhatósági időtartam 5 év. A fiziológiás sóoldattal elegyített, felhasználásra kész oldat kémiai és fizikai stabilitását szobahőmérsékleten 24 óráig őrzi meg. Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni, kivéve, amikor a felbontás/elkészítés/hígítás módszere kizárja a mikrobiológiai szennyeződés kockázatát. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Teva Gyógyszergyár Zrt. 4042 Debrecen, Pallagi út 13. 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-5554/03 (Furon 10 mg/ml oldatos injekció 5×) OGYI-T-5554/04 (Furon 10 mg/ml oldatos injekció 50×) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2003. március 17. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. szeptember 22. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2020. szeptember 3. 11 OGYÉI/36474/2020 Várandósság,szopt.4.6 Terhesség és szoptatás Terhesség A furoszemid a terhesség ideje alatt csak rövid ideig és erősen indokolt esetben alkalmazható, mivel a furoszemid átjut a placentaris barrieren. Terhesség alatt a diuretikumok a hypertonia és ödéma rutinszerű kezelésére nem alkalmazhatóak, mivel csökkentik a placentaris perfúziót és ezáltal lassítják az intrauterin fejlődést. Amennyiben az anya szív- vagy veseelégtelenségét mégis furoszemid-terápiával kívánják kezelni, elengedhetetlen az elektrolit- és hematokrit-értékek, illetve a magzat fejlődésének szoros ellenőrzése. Feltételezik, hogy a furoszemid kiszorítja az albuminkötésből a bilirubint, és ezáltal hyperbilirubinaemiában fokozza a bilirubin encephalopathia előfordulásának kockázatát. A furoszemid átjut a placentaris barrieren és a köldökzsinórvérben az anyai szérumkoncentráció 100%-át éri el. Ez idáig embereknél nem tapasztaltak furoszemid-expozíció miatt bekövetkező fejlődési rendellenességet. Nincsenek azonban kielégítő tapasztalatok az embryót/foetust esetlegesen károsító hatás végleges megítéléséhez. A méhen belüli magzati vizeletképzés fokozódhat. Koraszülöttek furoszemiddel való kezelése során urolithiasis megjelenését figyelték meg. Szoptatás A furoszemid kiválasztódik az anyatejbe, és gátolja a tejelválasztást. Szoptató nők furoszemiddel való kezelése ezért nem ajánlott. Amennyiben mégis szükséges, a szoptatást abba kell hagyni (lásd még a 4.3 pont). | 
