Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

NUROFEN RAPID 200MG LÁGY KAPSZULA 24X BUB

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Reckitt Benckiser \(magyarország\) Kft.
Hatástani csoport:
M01AE Propionsav származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-06793/90
Hatóanyagok:
IbuprofenumDDD
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
VN Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerkészítmények.
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Recept nélkül0,000,00
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
25 °c alatt
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Asztmás megbetegedés esetén ellenjavallt
12 éves kor alatt nem adható
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Kizárólag rövid távú alkalmazásra. A kapszulákat nem szabad szétrágni.

A mellékhatások minimalizálhatók oly módon, hogy a legalacsonyabb hatásos dózist alkalmazzák a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd 4.4 pont).

Felnőttek, serdülők és 20 kg testtömeg (kb. 6 éves kor) feletti gyermekek részére.

Felnőttek és serdülők (? 40 kg):
A kezdő dózis 200 mg vagy 400 mg ibuprofén. A továbbiakban, amennyiben szükséges, újabb 1 vagy 2 kapszula (200 mg vagy 400 mg ibuprofén) bevehető. A megfelelő adagolási időközt a megfigyelt tünetek és a javasolt maximális napi adag szerint kell megválasztani. Ez a 400 mg-os dózis esetében nem lehet 6 óránál, a 200 mg-os dózis esetében pedig 4 óránál rövidebb. A maximális napi adagot jelentő 1200 mg ibuprofént nem szabad túllépni egyetlen 24 órás időszakban sem.

Testsúly
Egyszeri dózis a kapszulák számában kifejezve
Maximális napi dózis a kapszulák számában kifejezve
?40 kg
Serdülők, felnőttek és idősek
1 vagy 2 kapszula
(200 mg vagy 400 mg ibuprofénnek felel meg)
6 kapszula
(1200 mg ibuprofénnek felel meg)

Gyermekek ? 39 kg:
A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula csak a legalább 20 kg testsúly feletti gyermekeknek adható. Az ibuprofén maximális napi adagja 20-30 mg/ttkg, 3-4 adagra elosztva, 6-8 órás adagolási időközökkel. A javasolt maximális napi adagot nem szabad túllépni. A teljes adagot jelentő 30 mg/ttkg ibuprofént egyetlen 24 órás időszakban sem szabad túllépni. A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula gyermekeknél való alkalmazására az alábbi adagolási útmutatót használjuk:
Testsúly

Egyszeri dózis a kapszulák számában kifejezve
Maximális napi dózis a kapszulák számában kifejezve
Gyermekek 20 kg - 29 kg
1 (200 mg ibuprofénnek felel meg)
3 (600 mg ibuprofénnek felel meg)
Gyermekek 30 kg - 39 kg
1 (200 mg ibuprofénnek felel meg)
4 (800 mg ibuprofénnek felel meg)

Amennyiben gyermekeknek és serdülőknek 3 napnál tovább kell szedni, vagy ha a tünetek rosszabbodnak, orvossal kell konzultálni.

Amennyiben felnőtteknek ezt a készítményt láz esetén 3 napnál, illetve fájdalomcsillapítás céljából 4 napnál tovább kell szedni, vagy ha a tünetek rosszabbodnak, a betegnek javasolt orvoshoz fordulni.

Érzékeny gyomrú betegeknek ajánlott a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszulát étkezés közben bevenni.

Amennyiben a készítményt röviddel étkezés után veszik be, az késleltetheti a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula hatásának kezdetét. Ebben az esetben ne vegyen be a 4.2 pontban (adagolás) javasoltnál több Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszulát, illetve ne vegyen be újabb Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszulát amíg a megfelelő újraadagolási időköz le nem telt.

Különleges betegcsoportok

Gyermekek
Gyermekek esetén a 4.3 pontot is figyelembe kell venni.

Idősek:
Nem szükséges az adagolás módosítása. Az esetlegesen fellépő nem kívánatos mellékhatások profilja miatt (lásd 4.4 pont) javasolt az időseket rendkívül alaposan ellenőrizni.

Vesekárosodás:
Enyhe és közepes vesekárosodás esetén nem szükséges az adag csökkentése (súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeket illetően lásd a 4.3 pontot).

Májkárosodás (lásd 5.2 pont):
Enyhe és közepes májkárosodás esetén nem szükséges az adag csökkentése (súlyos májkárosodásban szenvedő betegeket illetően lásd a 4.3 pontot).

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra. A kapszulákat nem szabad szétrágni.




Ellenjavallat

4.3 Ellenjavallatok

* Ibuprofénnel, Ponceau 4R-rel (E124) vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
* A beteg kórelőzményében szereplő túlérzékenységi reakciók (pl. bronchospasmus, asthma, rhinitis, angio-oedema vagy urticaria), melyek acetilszalicilsav, ibuprofén vagy más nem-szteroid gyulladásgátló készítmények (NSAID-ok) szedésével összefüggésében jelentkeztek.
* Aktív, vagy a kórelőzményben szereplő visszatérő peptikus fekély/vérzés (bizonyított fekély vagy vérzés két vagy több megkülönböztethető epizódja).
* Korábbi NSAID-kezelés kapcsán fellépő gastrointestinalis vérzés vagy perforatio a kórelőzményben.
* Súlyos máj- vagy veseelégtelenségben, vagy súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek esetén (NYHA Class IV) (lásd még 4.4 pont).
* 20 kg alatti gyermekek.
* Cerebrovascularis vagy más aktív vérzés.
* Tisztázatlan vérképzési zavarok.
* Súlyos (hányás, hasmenés vagy elégtelen folyadékbevitel következtében kialakuló) dehidráció.
* A terhesség utolsó trimesztere (lásd 4.6 pont).




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A mellékhatások minimalizálhatók oly módon, hogy a legalacsonyabb hatásos dózist alkalmazzák a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig (lásd alább a gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatokat).

Idősek:
Az idősek esetében megnövekedett az NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban kialakuló mellékhatások gyakorisága, különösen a gastrointestinalis vérzés és perforatio, amely végzetes kimenetelű is lehet (lásd 4.2 pont). Az idősek fokozottabban ki vannak téve a mellékhatások következményeinek.

Óvatosan kell alkalmazni bizonyos betegeknél, akiknél állapotrosszabbodást okozhat:
* szisztémás lupus erythematosus (SLE) és kevert kötőszöveti betegség - az aszeptikus meningitis megnövekedett kockázata miatt (lásd 4.8 pont)
* a porphyrin-anyagcsere veleszületett zavara (pl. akut intermittáló porphyria)
* gastrointestinalis rendellenesség vagy krónikus gyulladásos bélbetegség (pl. colitis ulcerosa, Crohn-betegség) (lásd 4.8 pont)
* a kórelőzményben szereplő hypertonia és/vagy szívelégtelenség esetén, mivel a nem-szteroid gyulladásgátló készítmények szedésével összefüggésben folyadék visszatartás és oedema jöhet létre (lásd 4.3 és 4.8 pontok)
* vesekárosodás, mivel romolhat a veseműködés (lásd 4.3 és 4.8 pontok)
* májkárosodás (lásd 4.3 és 4.8 pontok)
* nagyobb műtétek után közvetlenül
* azoknál a betegeknél, akik korábban allergiásan reagáltak más anyagokra, mert náluk a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula használata esetén is fennáll a túlérzékenységi reakciók előfordulásának megnövekedett kockázata.
* azoknál a betegeknél, akik szénanáthától, orrpoliptól vagy krónikus obstruktív légúti betegségtől szenvednek, mert náluk fennáll az allergiás reakciók előfordulásának megnövekedett kockázata. Ezek asthmás rohamokként (ún. analgetikum asthma), Quincke-oedema vagy urticaria formájában jelentkezhetnek.

Egyéb NSAID-ok:
A készítmény együttes alkalmazása egyéb NSAID-okkal, beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2 gátlókat is, fokozza a mellékhatások előfordulásának kockázatát (lásd 4.5 pont), ezért kerülendő.

Fennálló fertőzések tüneteinek elfedése
A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula elfedheti a fertőzés tüneteit, ami miatt késhet a megfelelő kezelés megkezdése és ezáltal kedvezőtlenebb lehet a fertőzés kimenetele. Ezt bakteriális, területen szerzett tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében észlelték. Ha a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula fertőzés kapcsán láz és fájdalom csillapítására alkalmazzák, ajánlatos a fertőzést figyelemmel kísérni. Nem kórházi környezetben a betegnek orvossal kell konzultálnia, ha a tünetek tartósan fennállnak vagy súlyosbodnak.

Gastrointestinalis hatások:
Valamennyi NSAID-dal történt kezelés során beszámoltak a kezelés alatt bármikor jelentkező és akár halált is okozó gastrointestinalis vérzésről, fekélyképződésről vagy perforatióról, figyelmeztető tünetek jelentkezésével vagy a kórelőzményben szereplő korábbi gastrointestinalis eseményt követően, vagy akár azok nélkül is.
Ha az ibuprofént szedő betegnél gastrointestinalis vérzés vagy fekélyképződés következik be, tanácsos megszüntetni a kezelést.
A gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforatio kialakulásának kockázata növekszik az NSAID dózisának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében fekélybetegség szerepel, különösen, ha az vérzéssel vagy perforatioval komplikált (lásd 4.3 pont), illetőleg időskorban.
Ezen betegek kezelését a lehető legalacsonyabb dózissal kell kezdeni.
Ezen betegek esetében megfontolandó a gyomorvédő szerekkel (mint pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) történő együttes kezelés, továbbá azoknál a betegeknél is, akik együttesen alacsony dózisú acetilszalicilsavat vagy a gastrointestinalis kockázatot valószínűleg fokozó más hatóanyagot szednek (lásd alább és 4.5 pont).
Azon betegeknek, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis toxicitás szerepel - különösen az idősek -, főleg a kezelés kezdeti szakaszában jelenteniük kell minden szokatlan hasi tünetet (különösen a gastrointestinalis vérzést).
Óvatosság ajánlott azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, melyek növelhetik a vérzés vagy fekélyképződés kialakulásának kockázatát, mint a szájon át szedhető kortikoszteroidok, antikoagulánsok, mint a warfarin, szelektív szerotonin-visszavétel gátlók, vagy thrombocyta aggregáció-gátló készítmények, mint az acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont).
NSAID-ok csak óvatosan alkalmazhatók azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis betegség (pl. colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség) szerepel, mivel a betegség fellángolhat (lásd 4.8 pont).

Súlyos bőrreakciók:
Az NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban ritkán súlyos (esetenként halálhoz vezető) bőrreakciókról számoltak be, például exfoliatív dermatitisről, Stevens-Johnson szindrómáról és toxikus epidermalis necrolysisről (lásd 4.8 pont). Úgy tűnik, hogy a terápia korai szakaszában a legnagyobb az ilyen reakciók kockázata, az esetek többségében a reakció a kezelés első hónapjában lép fel. Az ibuprofént tartalmazó gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatosan akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP) előfordulásáról számoltak be. A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula alkalmazását fel kell függeszteni olyan jelek és tünetek első jelentkezésekor, mint a bőrkiütés, nyálkahártya-elváltozások vagy a túlérzékenységre utaló bármely egyéb tünet.

Különösen a bárányhimlő lehet a súlyos bőr- és lágyszöveti fertőzéses komplikációk kiindulópontja. Varicella esetén ajánlott kerülni a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula szedését.

Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások
Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl.: myocardialis infarctus vagy stroke). Általánosságban, epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén kis dózisban (pl. ? 1200 mg/nap) történő alkalmazása az artériás thromboticus események emelkedett kockázatával járna.
A nem kontrollált hypertoniában, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III), kialakult ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek csak gondos mérlegelés után kezelhetők ibuprofénnel, és a nagy dózisok (2400 mg/nap) kerülendők.
Gondos mérlegelés szükséges olyankor is, mielőtt hosszú távú kezelést indítanak magas cardiovascularis kockázatú betegek esetében (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás), különösen olyankor, ha az ibuprofént nagy dózisban (2400 mg/nap) lenne szükséges alkalmazni.

Egyéb észrevételek
Súlyos akut túlérzékenységi reakciók (pl. anaphylaxiás sokk) nagyon ritkán figyelhetők meg. A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula bevétele/beadása után a túlérzékenységi reakció első jelére le kell állítani a kezelést. A tüneteknek megfelelően a szakorvosnak el kell végeznie az orvosilag szükséges beavatkozásokat.

Az ibuprofén, a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula hatóanyaga, átmenetileg akadályozhatja a vérlemezke funkciót (a thrombocyta-aggregációt). Ezért a koagulációs zavarokkal rendelkező betegek gondos ellenőrzése javasolt.

A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula tartós alkalmazása esetén a máj- és vesefunkció, valamint a vérkép rendszeres ellenőrzése szükséges.

A fájdalomcsillapító gyógyszerek fejfájásra való hosszantartó alkalmazása a fejfájást fokozhatja. Ez esetben az orvosi tanácsát kell kérni és abba kell hagyni a gyógyszer szedését. A gyógyszer által kiváltott fejfájás főleg azon páciensek esetén fordul elő, akiket gyakran vagy naponta gyötör fejfájás fájdalomcsillapító szedése ellenére is (vagy emiatt).

Alkohol egyidejű fogyasztása esetén az NSAID-ok használata fokozhatja a hatóanyaggal összefüggő nemkívánatos mellékhatásokat, különösen azokat, amelyek a gastrointestinalis traktust vagy a központi idegrendszert érintik.

Vese:
Általánosságban, a fájdalomcsillapítók rendszeres bevétele, különösen több hatóanyag kombinációja, a veseelégtelenség kockázatával járó tartós vesekárosodáshoz vezethet (analgetikum nephropathia). Ennek kockázatát növelheti a sóvesztéssel és dehidrációval együtt járó fizikai megterhelés, ezért az kerülendő.

Gyermekek és serdülők:
Dehidratált gyermekek és serdülők esetében fennáll a vesekárosodás kockázata.

Női termékenység károsodása:
Lásd 4.6 pont.

Termékspecifikus figyelmezetések:
A gyógyszer szorbitot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában a készítmény nem szedhető, kivéve, ha feltétlenül szükséges.

A készítmény Ponceau 4R vörös festéket is tartalmaz, amely allergiás reakciókat okozhat.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Mindamellett nagyobb adagban alkalmazva nemkívánatos központi idegrendszeri mellékhatások jelentkezhetnek, mint szédülés, fáradtság, ezért egyes esetekben ronthatja a reakciókészséget, a közúti forgalomban való aktív részvétel és a gépkezelés képességét. Az alkoholfogyasztás nagymértékben fokozza a gyógyszernek ezen mellékhatásait.


4.9 Túladagolás

Gyermekeknél a 400 mg/ttkg-nál nagyobb mennyiségű ibuprofén bevitele tüneteket okozhat. Felnőtteknél a dózis-hatás közötti összefüggés kevésbé egyértelmű.

A túladagolás tünetei:
A túladagolás tünetei lehetnek hányinger, hányás, epigastrialis fájdalom vagy ritkábban hasmenés. Nystagmus, homályos látás, fülcsengés, fejfájás, gastrointestinalis vérzés szintén előfordulhat. Súlyosabb mérgezés esetén a központi idegrendszerben jelentkeznek toxikus tünetek, mint vertigo, szédülés, álmosság, esetenként izgatottság és dezorientáció, eszméletvesztés vagy kóma. Esetenként konvulziók is kialakulhatnak. Súlyos mérgezés esetén metabolikus acidózis alakulhat ki. Hypothermia és hyperkalaemia alakulhat ki, és a keringő, véralvadásban szerepet játszó faktorokkal történő interakció következtében a protrombin idő/INR megnyúlhat. Akut veseelégtelenség, májkárosodás, alacsony vérnyomás, légzésdepresszió, cianózis előfordulhat. Asthmás betegeknél lehetséges az asthma exacerbációja.

Terápiás intézkedések túladagolás esetén:
Nincs specifikus antidotuma.
Szimptomatikus és szupportív kezelés szükséges, a szabad légutak biztosításával és a szívműködés illetve a vitál-funkciók monitorozásával a beteg állapotának stabilizálódásáig. Ha a beteg potenciálisan mérgező mennyiséget vett be, megfontolandó aktív szén szájon át történő bevitele vagy gyomormosás 1 órán belül.
Ha az ibuprofén már felszívódott, lúgos anyagok alkalmazásával elősegíthető a vizelettel történő kiválasztása. Gyakori vagy elhúzódó konvulziók esetén intravénás diazepám vagy lorazepám adható. Asztma kialakulásának esetén hörgtágítókat kell adni. Orvosi tanácsért a helyi toxikológiai központhoz kell fordulni.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Az ibuprofén egyidejű alkalmazása kerülendő:

* Más nem-szteroid gyulladásgátlókkal, beleértve szelektív ciklooxigenáz-2 inhibitorokat: Több nem-szteroid gyulladásgátló szer együttes alkalmazása kerülendő, mivel ezen anyagok megnövelhetik a gastrointestinalis mellékhatások kockázatát (lásd 4.4 pont).

Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 5.1 pont).

Az ibuprofén (mint a többi nem-szteroid gyulladásgátló) alábbiakban felsorolt gyógyszerekkel való együttadása fokozott óvatosságot igényel:

Lehetséges hatások:
Szívglikozidok pl. digoxin:
A nem-szteroid gyulladásgátlók súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik glomeruláris filtrációs rátát, és növelhetik a plazmában a szívglikozidok szintjét.
A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula digoxinnal történő együttes alkalmazása növelheti a digoxin szérumszintjét. A szérum digoxin-szint ellenőrzésére megfelelő szedés esetén általában nincs szükség (legfeljebb 4 napon túl).
Kortikoszteroidok:
A kortikoszteroidok a nemkívánatos hatások rizikóját növelhetik, különösen a gastrointestinalis traktusban (gastrointestinalis fekély vagy vérzés) (lásd 4.4 pont).
Thrombocyta aggregáció-gátló szerek és szelektív szerotonin visszavétel inhibitorok (SSRI):
Fokozódik a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4 pont).
Acetilszalicilsav (alacsony dózisú)
Ibuprofén és acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általánosságban nem ajánlott a mellékhatások növekedésének lehetősége miatt.
Antikoagulánsok:
Az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, mint pl. a warfarin hatását (lásd 4.4 pont).
Fenitoin:
A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula fenitoin készítményekkel történő együttes alkalmazása növelheti a fenitoin szérumszintjét. A szérum fenitoinszint ellenőrzésére megfelelő szedés esetén általában nincs szükség (legfeljebb 4 napon túl).
Lítium:
A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula lítiummal történő együttes alkalmazása növelheti a lítium szérumszintjét. A szérum lítiumszint ellenőrzésére megfelelő szedés esetén általában nincs szükség (legfeljebb 4 napon túl).
Probenecid és szulfinpirazon:
Probenecid és szulfinpirazon tartalmú készítmények késleltethetik az ibuprofén kiválasztódását.
Vérnyomáscsökkentők (ACE gátlók, béta-receptor blokkolók és angiotenzin-II antagonisták) és diuretikumok:
Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentő gyógyszerkészítmények hatását. Néhány csökkent vesefunkciójú betegnél (pl. dehidrált betegek vagy csökkent vesefunkciójú idős betegek) ciklooxigenáz-gátló szerek együttes alkalmazása ACE-gátlókkal, béta-receptor blokkolókkal vagy angiotenzin II-antagonistákkal a vesefunkció további romlását eredményezheti, az akut veseelégtelenséget is beleértve, azonban a folyamat általában reverzíbilis. Ezért ilyen kombináció csak fokozott óvatossággal alkalmazható, különösen az időseknél. A betegeket megfelelően kell hidrálni, és meg kell fontolni a vesefunkció ellenőrzését a kombinált terápia kezdetén és a kezelés alatt rendszeresen.
A diuretikumok növelhetik a nem-szteroid gyulladásgátló szerek nefrotoxikus hatását.
Káliummegtakarító diuretikumok:
A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula és a káliummegtakarító diuretikumok együttadása hyperkalaemiához vezethet (javasolt a szérum káliumszint rendszeres ellenőrzése).
Metotrexát:
Bizonyított a metotrexát plazmakoncentrációjának emelkedése. A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula alkalmazása a metotrexát adása előtt vagy után 24 órán belül megemelheti a metotrexát koncentrációját és fokozhatja toxikus hatásait.
Ciklosporin:
A vesekárosodás kockázata fokozódhat.
Takrolimusz:
A két készítményt egyidejűleg adagolva a nephrotoxicitás kockázata fokozódik.
Zidovudin:
Zidovudin és ibuprofén együttadása bizonyítottan fokozza a haemarthrosis és a haematomák előfordulását HIV pozitív haemophiliás betegeken.
Szulfonilureák:
A klinikai vizsgálatok a nem-szteroid gyulladásgátló szerek és a szulfonilurea típusú antidiabetikumok közötti kölcsönhatásra mutattak rá. Bár ezidáig nem írtak le kölcsönhatást ibuprofén és szulfonilureák között, egyidejű alkalmazáskor elővigyázatosságból ajánlott a vércukorszint ellenőrzése.
Kinolon antibiotikumok:
Állatkísérletes adatok szerint az NSAID-ok növelhetik a kinolon antibiotikumokkal járó konvulziók kockázatát. Az NSAID-okat és kinolokat szedő betegeknél nagyobb lehet a konvulziók kialakulásának kockázata.
CYP2C9 gátlók
Az ibuprofén CYP2C9 gátlókkal való együttadása növelheti az ibuprofén expozícióját (CYP2C9 szubsztrát). Egy vorikonazollal és flukonazollal (CYP2C9 gátlók) kapcsolatos tanulmányban 80-100%-kal megnövekedett S(+)-ibuprofén expozíciót mutattak ki. Megfontolandó az ibuprofén dózis csökkentése erős CYP2C9 gátlókkal való együttadása esetén, különösen akkor, ha nagy dózisú ibuprofént alkalmaznak együtt vorikonazollal vagy flukonazollal.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A következő nemkívánatos hatások listája magában foglalja az összes olyan nemkívánatos hatást, amely az ibuprofén kezelés során ismertté vált, a reumás betegeknél nagy dózissal folytatott, hosszú távú kezeléseket is beleértve. A meghatározott gyakoriságok, amelyek túlmutatnak a nagyon ritka beszámolókon, a szájon át bevett maximum 1200 mg-os ibuprofén napi adag és a végbélkúp formájában bevitt maximum 1800 mg-os napi adag rövid távú használatára utalnak.

A következőkben ismertetett nemkívánatos gyógyszer mellékhatásokat illetően számításba kell venni, hogy azok túlnyomó részben dózisfüggőek és személyenként eltérnek.

A leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos hatások gastrointestinalis jellegűek. A nemkívánatos mellékhatások túlnyomó részben dózisfüggőek, különösen a gastrointestinalis vérzés megjelenésének kockázata függ az alkalmazott dózistól, illetve a kezelés időtartamától.
Különösen az időseknél, néha halálos kimenetelű peptikus fekélybetegség, perforáció vagy gastrointestinalis vérzés alakulhat ki (lásd 4.4 pont). A szedést követően hányingert, hányást, hasmenést, flatulenciát, székrekedést, emésztési zavart, hasi fájdalmat, melaenát, haematemesist, ulcerativ stomatitist, súlyosbodó colitist és Crohn-betegséget jelentettek (lásd 4.4 pont). Ritkábban gastritis is megfigyelhető volt.

Oedema, hypertonia és szívelégtelenség előfordulásáról számoltak be NSAID alkalmazásával kapcsolatban.

Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása - különösen akkor, ha nagy dózisban történik (2400 mg/nap) - az artériás thromboticus események kissé emelkedett kockázatával járhat (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) (lásd 4.4 pont).

A fertőzésekhez társuló gyulladások súlyosbodását írták le (pl. necrotizáló fasciitis kialakulása), amely egybeesett a nem-szteroid gyulladásgátló készítmények szedésével. Mindez valószínűleg a nem-szteroid gyulladásgátló készítmények hatásmechanizmusával van összefüggésben.

Ha a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula szedésekor a fertőzés jelei mutatkoznak vagy rosszabbodnak, a betegnek javasolt késlekedés nélkül orvoshoz fordulnia. Meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e az antiinfektív/antibiotikus kezelés indikációja.

Tartós kezelés esetén a vérképet rendszeresen ellenőrizni kell.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy haladéktalanul forduljon orvoshoz és ne szedje tovább a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszulát ha túlérzékenységi reakció lép fel, ami akár az első alkalmazásnál is előfordulhat, ilyenkor azonnali orvosi segítség szükséges.

A beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy a gyógyszer szedését függessze fel és haladéktalanul forduljon orvoshoz, ha erős fájdalmat érez a has felső részén, ha széklete véres, illetve ha vért hány.

Az ibuprofénnel összefüggésbe hozható mellékhatások az alábbiakban szervrendszerek és előfordulásuk gyakorisága szerint kerülnek megadásra.

Gyakorisági kategóriák szerint:
Nagyon gyakori (?1/10),
Gyakori (?1/100 - <1/10),
Nem gyakori (?1/1000 - <1/100),
Ritka (?1/10 000 - <1/1000),
Nagyon ritka (<1/10 000),
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Nagyon ritka
A fertőzésekhez társuló gyulladások súlyosbodását írták le (pl. necrotizáló fasciitis kialakulása), rendkívüli esetekben bárányhimlő fertőzések során súlyos bőrfertőzések és lágyszöveti komplikáció alakulhatnak ki
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka
A vérképzőszervi zavarok (anaemia, leukopenia, thrombocytopenia, pancytopenia, agranulocytosis), melynek első jelei lehetnek: láz, torokfájás, a nyálkahártya felületes fekélye, influenzaszerű tünetek, súlyos kimerültség, orr- és bőr-vérzés és kisebesedés. Ilyen esetekben a betegnek azonnal meg kell szakítania a kezelést, kerülnie kell a láz- és fájdalomcsillapítók saját maga által történő alkalmazását, és orvoshoz kell fordulnia
Immunrendszeri betegségek és tünetek



Nem gyakori
Túlérzékenységi reakciók, amelyek lehetnek1

Urticaria és pruritus

Nagyon ritka
Súlyos általános túlérzékenységi reakciók. Tünetei lehetnek az arc oedema, a nyelv és gége duzzanata, nehézlégzés, tachycardia, hypotonia (anaphylaxia, angioedema vagy súlyos sokk). Asthma súlyosbodása



Pszichiátriai kórképek
Nem ismert


Nagyon ritka
Légúti reakciók, mint asthma, súlyos asthma, bronchospasmus vagy nehézlégzés

Pszichotikus reakciók, depresszió.
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori



Nagyon ritka
Központi idegrendszeri zavarok, úgymint fejfájás, szédülés, álmatlanság, nyugtalanság, ingerlékenység vagy fáradtság

Aszeptikus meningitis2
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Nem gyakori
Látászavarok
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Ritka
Tinnitus
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nagyon ritka
Szívelégtelenség, palpitatio és oedema, myocardialis infarctus
Érbetegségek és tünetek
Nagyon ritka
Artériás hypertonia, vasculitis
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori
Gastrointestinalis panaszok, mint hasi fájdalom, émelygés és dyspepsia, hasmenés, flatulencia, székrekedés, gyomorégés, hányás és csekély gyomor-bélrendszeri vérvesztések, amelyek kivételes esetekben vérszegénységet is okozhatnak.

Nem gyakori
Potenciálisan vérzéssel vagy perforációval járó gastrointestinalis fekély. Fekélyes stomatitis, súlyosbodó colitis és Crohn-betegség (lásd 4.4 pont), gastritis.

Nagyon ritka
Oesophagitis, pancreatitis, diaphragmaszerű intestinalis stricturák kialakulása.
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nagyon ritka
A májműködés zavara, májkárosodás, főleg a huzamosabb ideig tartó alkalmazás esetén, májelégtelenség, akut hepatitis.
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Nem gyakori
Különböző bőrkiütések

Nagyon ritka



Nem ismert
Súlyos bőrreakciók, mint hólyagos bőrreakciók például Stevens-Johnson szindróma, erythema multiforme és toxicus epidermalis necrolysis, alopecia.

Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS szindróma).
Akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)
Fényérzékenységi reakciók
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek







Vizsgálatok
Ritka
Ritkán előfordulhat a veseszövet károsodása (papilláris nekrózis) és a karbamid és húgysav koncentráció megnövekedése a vérben.

Nagyon ritka




Ritka
Öedemák kialakulása, főleg artériás hypertoniában vagy veseelégtelenségben, nephrosis szindrómában, interstitialis nephritis-ben szenvedő betegeknél, amihez akut veseelégtelenség is társulhat.

Csökkent haemoglobin szint

A megjelölt mellékhatások leírása:

1 Az alábbiakban felsorolt túlérzékenységi reakciókat jelentették ibuprofénnel történő kezelést követően. Ezek lehetnek:
a) aspecifikus allergiás reakciók és anaphylaxia
b) légzőrendszeri tünetek, mint például asthma, asthma súlyosbodása, bronchospasmus, dyspnoe
c) különböző bőrreakciók pl.: különböző típusú kiütések, pruritus, urticaria, purpura, angioedema és ritkábban exfoliatív és hólyagos dermatitis (beleértve a toxicus epidermalis necrolysis-t, Stevens-Johnson-szindrómát és erythema multiforme-t is).

2 A hatóanyag aszeptikus meningitist kialakító hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott. Ugyanakkor rendelkezésre állnak adatok a NSAID-ok szedésével összefüggően jelentkező aszeptikus meningitisről (időbeli kapcsolat a gyógyszer szedésével és a tünetek eltűnése a gyógyszerszedés felfüggesztését követően). Említésre méltó, hogy egyes esetekben az aszeptikus meningitis tüneteit (tarkómerevség, fejfájás, hányinger, hányás, láz és dezorientáció) figyelték meg autoimmun betegségben (szisztémás lupus erythematosus, kevert kötőszöveti betegség) szenvedő betegeknél ibuprofén-kezelés alatt.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladásgátlók és reuma-ellenes készítmények, Propionsav-származékok.
ATC kód: M01A E01

Az ibuprofén nem-szteroid gyulladásgátló (NSAID), melynek prosztaglandin szintézis gátlásán keresztül kifejtett hatékonyságát állatokon végzett hagyományos, gyulladást vizsgáló kísérleti modellekben igazolták. Emberek esetében az ibuprofén csökkenti a gyulladásos fájdalmat, a duzzanatokat és a lázat, továbbá reverzíbilisen gátolja az ADP és kollagén indukálta vérlemezke-aggregációt.
Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolhatja a kis dózisban alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációra kifejtett hatását, ha beadásuk egyidejűleg történik. Néhány farmakodinámiás vizsgálatban azt mutatták ki, hogy amikor azonnali hatóanyag-leadású acetilszalicilsav adag (81 mg) bevétele előtt 8 órán belül, illetve bevétele után 30 percen belül egyszeri adagban 400 mg ibuprofént adtak be, csökkent az acetilszalicilsav thromboxán-képződésre vagy thrombocyta-aggregációra kifejtett hatása. Habár ezeknek az adatoknak a klinikai helyzetre való extrapolálásában bizonytalanságok vannak, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú használata csökkentheti a kis dózisú acetilszalicilsav kardioprotektív hatását. Az ibuprofén esetenkénti alkalmazásáról nem feltételezik, hogy klinikailag jelentős hatást okozna ebben a vonatkozásban (lásd 4.5 pont).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

A szájon át való alkalmazás esetén az ibuprofén részben a gyomorból, majd teljesen a vékonybélből szívódik fel.

A májmetabolizációt (hidroxiláció, karboxiláció) követően a farmakológiailag inaktív metabolitok teljesen kiürülnek, főként a vesén (90%), illetve részben az epén keresztül. Az eliminációs felezési idő egészséges önkénteseknél és máj- és vesebetegeknél 1,8-3,5 óra, a plazmafehérjéhez való kötődés kb. 99%.

A csúcs plazmaszint a normál kioldódású gyógyszerforma (tabletta) szájon át történő alkalmazása esetén a bevételt követően 1-2 óra múlva alakul ki. Ugyanakkor az ibuprofén a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula szájon át történő alkalmazása esetén gyorsabban szívódik fel a gastrointestinalis traktusból. Két farmakokinetikai vizsgálatban a plazma csúcskoncentráció eléréséhez szükséges idő (tmax) az ibuprofén sav tabletta esetében 60-90 perc volt, összehasonlítva a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszulával ez mindössze 35-40 perc volt. Az átlagos cmax érték eléréséhez a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula csak fele annyi időt igényelt a normál kioldódású gyógyszerformához képest (tabletta/bevont tabletta). A Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula hatóanyaga tehát kétszer olyan gyorsan szívódik fel, így fájdalomcsillapító hatását kétszer olyan gyorsan fejti ki, mint a hagyományos tabletta/bevont tabletta gyógyszerformájú készítmények. Az ibuprofén több mint 8 órával a Nurofen Rapid 200 mg lágy kapszula bevitele után is detektálható a plazmában.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az ibuprofén állatkísérletek során végzett szubkrónikus és krónikus toxikológiai vizsgálatai eredményeként főleg gyomor-bélrendszeri elváltozások és fekélyképződés volt megfigyelhető. Az in vitro és in vivo vizsgálatok nem szolgáltak klinikai szempontból releváns bizonyítékkal az ibuprofén mutagén hatására. Patkányon és egéren végzett vizsgálatok során az ibuprofénnek karcinogén hatását nem találtak. Az ibuprofén a nyulaknál az ovuláció gátlását, míg több állatfajnál (nyúl, patkány, egér) a beágyazódás zavarát okozta. A kísérletek kimutatták, hogy az ibuprofén az anya számára mérgező dózisban áthatol a placentán, és ekkor nagyobb számban figyelhető meg a fejlődési rendellenességek előfordulása (ventrikuláris septum defektus).





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

2 db, 4 db, 6 db 8 db, 10 db, 12 db, 16 db, 20 db, 24 db, 30 db, 40 db vagy 50 db lágy kapszula fehér, átlátszatlan PVC/PVdC//Al buborékcsomagolásban, dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés: ? (egy keresztes)
Osztályozás: I. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. Az eredeti csomagolásban tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

2 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Reckitt Benckiser Kft.
1113 Budapest,
Bocskai út 134-146.
Magyarország


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-6793/85 8×
OGYI-T-6793/86 10×
OGYI-T-6793/87 12×
OGYI-T-6793/88 16×
OGYI-T-6793/89 20×
OGYI-T-6793/90 24×


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2010. március 23.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2013. július 10.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. június 22.



2



OGYÉI/70631/2022




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
A prosztaglandin-szintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrio-foetalis fejlődést. Epidemiológiai vizsgálatok adatai szerint a vetélés, a szívfejlődési zavar és a hasfalzáródási rendellenesség kockázata fokozott, amennyiben a prosztaglandin-szintézis gátlókat a terhesség korai szakaszában szedik. A szívfejlődési zavar kockázata 1% alatti értékről kb. 1,5%-ra nőtt. A kockázat az adaggal és a kezelés időtartamával valószínűleg nő.

Állatokban, prosztaglandin-szintézis gátlót adva, megnövekedett pre- és posztimplantációs veszteséget és embrio-foetalis letalitást figyeltek meg. Azonkívül a különféle, például a cardiovascularis fejlődési rendellenességek gyakorisága nőtt az organogenezis idején prosztaglandin-szintézis gátlót kapott állatokban.
A terhesség 20. hetétől kezdődően az ibuprofén alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül - a második trimeszterben végzett kezelést követően - ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt.
Emiatt a terhesség első és második trimeszterében ibuprofén nem adható, hacsak nem feltétlenül szükséges.
Ha terhességet tervező nő szed ibuprofént, vagy a terhesség első és második trimesztere alatt, az adagot a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani és a kezelést a lehető legrövidebb ideig szabad csak folytatni. Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus-szűkület antenatalis monitorozása, ha az ibuprofén-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. Az ibuprofén alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.

A terhesség harmadik trimeszterében alkalmazott bármely prosztaglandinszintézis-gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra:
* cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkületéhez/elzáródásához és pulmonalis hypertensiohoz vezethet),
* vesekárosodás, ami oligohydroamnionnal járó veseelégtelenségig fokozódhat (lásd fent).

A terhesség végén az anyára és az újszülöttre a következő hatásokat fejtheti ki:
* a vérzési időt valószínűleg megnyújtja aggregáció-gátló hatása révén, ami még kis adagoknál is előfordulhat,
* gátolhatja a méhösszehúzódást, ezzel késleltetheti vagy megnyújthatja a vajúdást.

Következésképpen az ibuprofén adása a harmadik trimeszterben ellenjavallt.

Szoptatás
Az ibuprofén és metabolitjai alacsony koncentrációban kiválasztódhatnak az anyatejbe. Mivel gyermekekre káros hatások mostanáig nem váltak ismertté, a szoptatás megszakítása általában nem szükséges, amennyiben alkalmazása rövid ideig, a fájdalom és láz csillapítására előírt dózisban történik.

Termékenység:
Vannak arra utaló adatok, hogy a ciklooxigenáz/prosztaglandin szintézis-gátló szerek az ovulációra kifejtett hatásuk révén kedvezőtlenül befolyásolják a fertilitást. Ez a hatás a kezelés abbahagyását követően reverzíbilis.