Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta L-Thyroxin Henning 50 mikrogramm tabletta: fehér, kerek, lapos felületű, metszett élű tabletták, egyik oldalon bemetszéssel, a bemetszés bal oldalán "2", jobb oldalán "L" jelzéssel, a másik oldalon "2L" jelzéssel ellátva. L-Thyroxin Henning 100 mikrogramm tabletta: fehér, kerek, lapos felületű, metszett élű tabletták, egyik oldalon bemetszéssel, a bemetszés bal oldalán "4", jobb oldalán "L" jelzéssel, a másik oldalon "4L" jelzéssel ellátva. Törési felületük fehér színű. Átmérő: 8 ± 0,2 mm. Magasság: 2,6 ± 0,2 mm. A tabletta egyenlő adagokra osztható. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóSANOFI-AVENTIS Zrt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL L-Thyroxin Henning 50 mikrogramm tabletta: Hatóanyag: 50 mikrogramm levotiroxin-nátriumot tartalmaz tablettánként. L-Thyroxin Henning 100 mikrogramm tabletta: Hatóanyag: 100 mikrogramm levotiroxin-nátriumot tartalmaz tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Nátrium-karbonát, nátrium-tioszulfát, vízmentes kolloid szilícium-dioxid, hidrogénezett ricinusolaj, hidegen duzzadó kukoricakeményítő, kukoricakeményítő, mikrokristályos cellulóz. Javallat4.1 Terápiás javallatok * Jóindulatú euthyreoid struma kezelésére. * Euthyreoid struma recidíva profilaxisára strumectomiát követően, a műtétet követő hormonszinttől függően. * Szubsztitúció hypothyreosis esetén. * Szuppressziós kezelés pajzsmirigy-carcinomák esetén. * Pajzsmirigy-túlműködés esetén a thyreostaticum kiegészítésére. * Diagnosztikus céllal pajzsmirigy szuppressziós vizsgálatnál. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Individuális. Az itt megadott adagolási táblázat csak irányelveket tartalmaz. Az egyes betegek napi dózisának meghatározása a laboratóriumi és klinikai vizsgálatok alapján történik. Tekintettel arra, hogy számos betegnél magasabb T4 (tiroxin)- és fT4 (szabad tiroxin)-koncentráció tapasztalható, a thyreoid-stimuláló hormon (TSH) szérumszintje reálisabb alapja lehet a kezelésnek. A thyreoid-hormon kezelést alacsony dózissal kell kezdeni és fokozatosan kell az adagolást növelni 2, illetve 4 hetente mindaddig, amíg a szubsztitúciós szintet el nem éri. Gyermekek és serdülők Újszülötteknek és gyermekeknek veleszületett hypothyreosis esetén, ahol fontos a gyors szubsztitúció, az ajánlott kezdő dózis 10-15 mikrogramm/testtömegkilogramm naponta az első három hónapban. Ezt követően a dózist az egyéni szükséglethez kell igazítani, a klinikai tünetek és a thyreoid-hormon, TSH-szint alapján. Idősebb, koszorúér-betegségben szenvedő vagy súlyos, illetve hosszú ideje fennálló hypothyreosisban szenvedő betegeknél különös óvatossággal kell elkezdeni a pajzsmirigyhormonokkal való kezelést. Ilyen esetekben alacsony dózissal kell kezdeni (pl. 12,5 mikrogramm/nap), amelyet lassan és hosszú intervallumokban (pl. fokozatosan emelve 12,5 mikrogramm/nap dózissal 4 naponta) a pajzsmirigyhormonszint gyakori ellenőrzése mellett. A komplett szubsztitúciós terápiához szükséges dózisnál alacsonyabb dózis értelemszerűen nem eredményezi a TSH-szint teljes korrekcióját, ezért ezt figyelembe kell venni. Megfigyelések szerint alacsony testtömegű, valamint nagy és göbös strumás betegeknél elegendőnek bizonyultak a kisebb dózisok is. Javallat Ajánlott dózis (mikrogramm levotiroxin-nátrium/nap) Jóindulatú euthyreoid struma kezelése 75-200 Euthyreoid struma műtét utáni recidíva profilaxisára 75-200 Hypothyreosis szubsztitúciós kezelése felnőtteknél - kezdő dózis - fenntartó dózis 25-50 100-200 Hypothyreosis szubsztitúciós kezelése gyerekeknél - kezdő dózis - fenntartó dózis 12,5-50 100-150 mikrogramm/testfelület m2 Pajzsmirigy-túlműködés thyreostaticus kezelése mellett kísérő gyógyszerként 50-100 Szuppressziós terápia pajzsmirigyráknál 150-300 Diagnosztikus céllal: Pajzsmirigy szuppressziós teszt. 4. hét a teszt előtt 3. hét a teszt előtt 2. hét a teszt előtt 1 hét a teszt előtt 200 mikrogramm/nap 200 mikrogramm/nap A szükséges dózis napi egyszeri alkalommal beadható. Az alkalmazás módja Naponta egyszer, üres gyomorra, fél órával reggeli előtt, egészben (szétrágás nélkül), lehetőleg kevés folyadékkal (pl. fél pohár vízzel). A hatóanyag jobban felszívódik, ha éhgyomorra veszik be, mint étkezés előtt vagy után. Gyermekek legalább 30 perccel a napi első étkezés előtt kapják meg a tablettát. A tablettát kevés vízben fel kell oldani (10-15 ml), és az elkészített oldatot még egy kis víz (5-10 ml) hozzáadása után frissen kell beadni. Az oldatot minden alkalmazása előtt frissen kell készíteni. A kezelés időtartama A kezelés hossza a beteg egész életén át tart a hypothyreosis szubsztitúciós kezelésénél, valamint strumectomia és thyreoidectomia után, illetve euthyreoid golyva eltávolítása után a kiújulás megelőzésére. A hyperthyreosis kezelésénél kísérő gyógyszerként az euthyreoid állapot elérése után a kezelés időtartama addig tart, amíg a thyreostaticumot szedi a beteg. A jóindulatú euthyreoid struma kezelésénél a kezelés hosszúsága hat hónaptól két évig szükséges. Amennyiben ezen idő alatt a gyógyszeres kezelés nem volt kielégítő, a golyva műtéti vagy radioterápiás kezelése megfontolandó. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Kezeletlen mellékvese-elégtelenség, kezeletlen hipofíziselégtelenség és kezeletlen thyreotoxicosis és hyperthyroidismus. - Az L-Thyroxin-kezelést nem szabad megkezdeni acut myocardialis infarktus, acut miocarditis, és acut pancarditis esetén. - Terhesség alatt hyperthyreosis kezelésére nem szabad kombinációs terápiát kezdeni levotiroxinnal és antitireoid gyógyszerrel (lásd 4.6 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A kezelés megkezdése előtt: - A levotiroxin alkalmazása fokozott óvatosságot igényel cardiovascularis betegségben szenvedő betegek esetén, ezért a pajzsmirigyhormonnal történő kezelés, vagy thyreoid szupressziós teszt megkezdése előtt az alábbi betegségeket, illetve egészségügyi állapotokat kell kizárni, illetve kezelni: koszorúér-elégtelenség, angina pectoris, szívelégtelenség, myocardialis infarktus, arteriosclerozis, hypertonia, hipofízis-elégtelenség, mellékvese-elégtelenség. - A pajzsmirigy-autonómiát szintén ki kell zárni, vagy kezelni a thyreoid hormonnal való terápia megkezdése előtt. Ha pajzsmirigy-autonómia gyanúja merül fel, a kezelés előtt TRH-vizsgálatot vagy szuppressziós szcintigráfiás vizsgálatot kell végezni - Még enyhe gyógyszer okozta hyperthyreosist is meg kell akadályozni azoknál a betegeknél, akiknek koronária-elégtelensége, szívelégtelensége vagy tachycardiája van. Ezért ezekben az esetekben a thyreoid-hormon szintjét gyakran kell ellenőrizni. - Másodlagosan kialakult hypothyreosis esetén a helyettesítő terápia adása előtt ki kell vizsgálni az okot és amennyiben szükséges a mellékvese-elégtelenség kompenzálására kiegészítő terápiát kell kezdeni. A kezelés során: - Néhány esetben súlyos túlérzékenységi reakciókat (beleértve az angioödémát is), jelentettek az L-Thyroxin alkalmazásakor. Ha az allergiás reakciók jelei és tünetei jelentkeznek az L-Thyroxin-kezelést abba kell hagyni és megfelelő tüneti kezelést kell alkalmazni (lásd 4.3 és 4.8 pont). - Elővigyázatosság szükséges olyan idős, strúmás, normál pajzsmirigy-működésű betegek esetében, akiknek már volt myocardialis infarktusa, angina pectorisban, szívelégtelenségben vagy tachyarrhythmiában szenvednek. - Pajzsmirigyhormon-pótló kezelés kiválthat akut adrenalis krízist mellékvese-elégtelenségben szenvedő betegeknél vagy azoknál, akiknek hipofízis működési rendellenessége van megfelelő kortikoszteroid kiválasztás nélkül. - Monitorozni kell azokat a betegeket, akik a levotiroxinnal egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, amelyek befolyásolhatják a pajzsmirigyfunkciót (pl. amiodaron, tirozin-kináz-gátlók, nagy dózisban alkalmazott szalicilátok és furoszemid) (lásd 4.5 pont). - Óvatosság szükséges olyan betegek kezelésekor, akiknek az anamnézisében epilepszia szerepel, mivel ilyen esetekben megnő a görcsrohamok kialakulásának kockázata. A nagyon alacsony születési súlyú koraszülötteknél a levotiroxin-kezelés megkezdésekor monitorozni kell a hemodinamikai paramétereket, mivel az éretlen mellékveseműködés miatt összeomolhat a keringés. (Az irodalmi adatok szerint kis súlyú koraszülöttek esetében a levotiroxin stresszreakciót kiváltva növelheti a szervezet kortizol igényét, amit a fejletlen mellékvese nem tud kielégíteni, ezért annak elégtelen működéséhez vezethet, lásd 4.8 pont). - Levotiroxin-kezelés alatt változás korán átesett hypothyreosisos nőknél, akiknél fennáll az osteoporosis veszélye, a levotiroxin-nátrium dózisát a lehető legkisebb dózisra kell csökkenteni, és gyakran kell ellenőrizni a pajzsmirigyfunkciót (lásd 4.8 pont). További megfontolások: - A levotiroxin nem adható hyperthyreotikus állapotban, kivéve hyperthyreosis esetén antithyreoid gyógyszerrel történő kezelés mellett kiegészítő kezelésként. - A pajzsmirigyhormon nem alkalmas testtömegcsökkentésre. Euthyreoid betegek esetében a levotiroxin-kezelés egyáltalán nem eredményez testtömegcsökkenést. A szokásosnál nagyobb dózisoknak súlyos, vagy akár életveszélyes nemkívánatos mellékhatásokat okozhat (lásd 4.9 pont), különösen bizonyos hatóanyagokkal, főleg szimpatomimetikus aminokkal együttesen alkalmazva. Ha a levotiroxin-kezelés beállítódott, egy másik pajzsmirigyhormont tartalmazó gyógyszerre történő átállás esetén az átmeneti időszakban a laboratóriumi és klinikai paraméterek szoros monitorozása ajánlott a pajzsmirigy működésének lehetséges ingadozása miatt. Néhány beteg esetében a dózis módosítása válhat szükségessé. - Diabéteszes, illetve véralvadásgátló kezelés alatt álló betegek kezelése esetén lásd a 4.5. pontot. Laboratóriumi vizsgálatok során fellépő zavaró hatások: A biotin megzavarhatja a biotin/sztreptavidin kölcsönhatáson alapuló pajzsmirigy immunvizsgálatokat, ami tévesen csökkent vagy tévesen emelkedett vizsgálati értékekhez vezethet. A zavaró hatások kockázata fokozottan fennáll a biotin nagyobb adagban történő alkalmazásakor. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értelmezésekor figyelembe kell venni a biotin esetleges zavaró hatását, különösen, ha a klinikai képpel való koherencia hiánya figyelhető meg. Biotintartalmú készítményt szedő betegek esetében tájékoztatni kell a laboratóriumi személyzetet, ha pajzsmirigyműködési vizsgálat elvégzésére van szükség. Lehetőség szerint olyan alternatív vizsgálatokat kell alkalmazni, amelyek nem érzékenyek a biotin okozta interferenciára (lásd 4.5 pont). Az L-Thyroxin tabletta nátriumot tartalmaz. A gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag nátriummentes. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A készítményeknek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Ugyanakkor, mivel a levotiroxin azonos a természetben előforduló pajzsmirigyhormonnal, nem várható, hogy az L-Thyroxin befolyásolja a gépjárművezetéshez, gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.9 Túladagolás A T3-szint emelkedése megbízhatóbb jele a túladagolásnak, mint az emelkedett T4- vagy szabad T4-szint. 10 mg (öngyilkossági szándék) jól tolerálható komplikációk nélkül. Túladagolás esetén a felszívódás erős fokozódása fordulhat elő (lásd 4.8 pont). A túladagolás mértékétől függően ajánlott a kezelést megszakítani, és az alábbi kezeléseket elvégezni. Az intenzív béta-szimpatomimetikus hatás által okozott tünetek, mint például a tachycardia, szorongás, izgatottság és hyperkinesia béta-blokkolókkal csökkenthetők. Extrém túladagolás esetén a plasmapheresis segíthet. Akut túladagolás esetén a levotiroxin felszívódása aktivált szén adásával csökkenthető. Fogékony betegeknél, akiket az egyéni dózistolerancia-szintet meghaladó dózissal kezeltek, epilepszia izolált eseteiről számoltak be. Hosszú éveken át tartó nem megfelelő alkalmazás hirtelen szívhalálhoz vezetett néhány bejelentett esetben. A levotiroxin túladagolása esetén legalább 6 napig javasolt a beteg megfigyelése, mert a tünetek jelentkezése késlekedhet. Ennek oka a levotiroxin fokozatos lebomlása trijód-tironinná. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Antidiabetikumok: A levotiroxin csökkentheti a vércukorszintet csökkentő gyógyszerek hatását (pl. metformin, glimepirid, glibenklamid és inzulin). Ezért különösen a pajzsmirigyhormon-kezelés elején és a kezelés befejezésekor gyakran kell ellenőrizni a vércukorszintet, és ha szükséges, az antidiabetikumok dózisát módosítani kell. Kumarin-származékok: Az antikoaguláns-kezelések hatása növekedhet, mert a levotiroxin leszorítja az antikoaguláns gyógyszereket a plazmafehérjékről, ez megnövelheti a vérzés előfordulásának veszélyét (különösen központi idegrendszeri vagy gyomor-bélrendszeri vérzésekét idős betegeknél polipharmacia esetén). Ezért kezdetben és a kiegészítő terápia alatt gyakran kell ellenőrizni a véralvadási paramétereket. Ha szükséges, meg kell változtatni az antikoaguláns gyógyszer dózsát. HIV-proteáz-gátlók: A proteáz-gátlók (pl. ritonavir, lopinavir, indinavir) befolyásolhatják a levotiroxin hatását. A pajzsmirigyhormon-értékeket gyakran kell ellenőrizni. Szükség esetén a levotiroxin dózisát módosítani kell. A citokróm P-450 enziminduktor gyógyszerek hatása: Az enziminduktor gyógyszerek, mint pl. a rifampicin, karbamazepin, fenitoin és barbiturátok, valamint közönséges orbáncfüvet (Hypericum perforatum) tartalmazó készítmények növelhetik a pajzsmirigyhormon hepatikus clearence-ét, ami a pajzsmirigyhormonok szérumkoncentrációjának csökkenését eredményezi. Ezért a pajzsmirigyhormon-pótló kezelésben részesülő betegeknél az ilyen készítmények egyidejűleg történő alkalmazása esetén a pajzsmirigyhormon dózisának növelésére lehet szükség. A fenitoin továbbá befolyásolhatja a levotiroxin hatását a levotiroxin plazmafehérjéről való leszorítása révén, ez a szabad T4 és T3 frakciók emelkedésével jár. A thyroid-hormon paraméterek szoros megfigyelése ajánlott. Ioncserélő gyanták: Az ioncserélő gyanták - pl. kolesztiramin, kolesztipol, polisztirol-szulfonát, kalcium és nátriumsók - alkalmazása gátolja a levotiroxin-nátrium felszívódását. A levotiroxin-nátriumot az ilyen készítmények alkalmazása előtt 4-5 órával kell bevenni. A koleszevelám a levotiroxinhoz kötődve csökkenti annak felszívódását a gasztrointesztinális traktusban. Nem figyeltek meg gyógyszerkölcsönhatást, amikor a levotiroxin bevétele legalább 4 órával megelőzte a koleszevelámét, ezért a levotiroxint legalább 4 órával a koleszevalám előtt kell alkalmazni. Szevelamer: A szevelamer csökkentheti a levotiroxin felszívódását. Ezért ajánlott a betegek pajzsmirigyfunkciójának változását a kezelés során szorosan ellenőrizni. Amennyiben szükséges, meg kell változtatni a levotiroxin dózisát. Alumíniumot, illetve vasat tartalmazó gyógyszerek, kalcium-karbonát: A vonatkozó irodalmi adatok szerint az alumínium-tartalmú gyógyszerek (antacidumok, szukralfát) csökkenthetik a levotiroxin hatását. Ezért a levotiroxin-tartalmú gyógyszereket legalább 2 órával az alumíniumot tartalmazó készítmény adása előtt kell bevenni. Vas-sók: a vas-szulfát csökkenti a levotiroxin bélből való felszívódását. Ugyanez érvényes a kalcium-karbonátra. Szalicilátok, dikumarol, furoszemid, klofibrát: A szalicilátok (különösen 2,0 g/napnál nagyobb dózisban), dikumarol és a furoszemid nagy dózisban (250 mg), valamint a klofibrát és más anyagok gátolhatják a pajzsmirigyhormonok kötődését a hordozófehérjékhez, aminek a következtében a szabad pajzsmirigyhormonok szintje átmenetileg megnövekszik, majd a teljes pajzsmirigyhormonszint lecsökken. Tirozin-kináz-gátlók: A tirozin-kináz-gátlók (pl. imatinib, szunitinib) csökkenthetik a levotiroxin hatásosságát. Ezért ajánlott a betegek pajzsmirigyfunkciójának változását a kezelés elején vagy a végén ellenőrizni. Amennyiben szükséges, meg kell változtatni a levotiroxin dózist. Glükokortikoidok, propiltiouracil, béta-szimpatolítikumok (különösen a propanolol), és jódtartalmú kontrasztanyagok: Ezek az anyagok gátolják a T4-nek T3-má történő perifériás átalakulását, ami a T3 szérumszintjének csökkenéséhez vezethet. Amiodaron: Az amiodaron gátolja a T4-nek T3-má történő perifériás átalakulását, ami a T3 szérumszintjének csökkenését, és a TSH megnövekedett szérumszintjét eredményezi. Magas jódtartalmának köszönhetően az amiodaron hyperthyreosist vagy hypothyreosist válthat ki. Különös gondossággal kell eljárni az esetleges fel nem ismert pajzsmirigy-autonómiával társuló noduláris golyva esetében. Szertralin, klorokin/proguanil: Ezek a hatóanyagok csökkentik a levotiroxin hatását, és növelik a szérum TSH-szintjét. Ösztrogének: Az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlókat szedő vagy post-menopausában lévő, hormonpótló-kezelésben részesülő nők levotiroxin-szükséglete magasabb lehet. Protonpumpa-gátlók (PPI-k): A PPI-kkel történő egyidejű alkalmazás a pajzsmirigyhormonok felszívódásának csökkenését okozhatja, ami az intragastricus pH-értéknek a PPI-k által okozott növekedése miatt következik be. Egyidejűleg alkalmazott kezelés során a pajzsmirigy működésének rendszeres és klinikai ellenőrzése javasolt. Előfordulhat, hogy a pajzsmirigyhormonok dózisának növelésére van szükség. Körültekintően kell eljárni akkor is, amikor a PPI-kezelés véget ér. Szójatartalmú élelmiszerek: A szóját tartalmazó élelmiszerek csökkenthetik a levotiroxin bélből való felszívódását. Ezért az L-Thyroxin dózisának módosítására lehet szükség, különösen a szójatartalmú élelmiszerekkel kiegészített étrend fogyasztásának kezdetén vagy befejezését követően. Veleszületett hypothyreosisban szenvedő, szójadiétán lévő levotiroxinnal kezelt gyermekek esetében a TSH-szint emelkedését jelentették. Mivel a T4- és TSH-értékek normalizálódásához a levotiroxinnak a szokásosnál nagyobb dózisban történő adagolására lenne szükség, a szójadiéta alatt és a diétát követően a szérum T4- és TSH-szintjének szoros ellenőrzése szükséges a levotiroxin dózisának esetleges módosítása mellett. A levotiroxin kávéval történő egyidejű alkalmazását kerülni kell, mivel a kávé csökkentheti a levotiroxin bélből történő felszívódását. Ezért a levotiroxin bevétele és a kávé fogyasztása között javasolt fél-egyórás időtartamot hagyni, ami csökkentheti a kölcsönhatás kialakulásának kockázatát. Azok a betegek, akik rendszeresen fogyasztanak kávét és levotiroxin-kezelés alatt állnak, ne változtassák meg "kávéfogyasztási szokásaikat" anélkül, hogy a kezelőorvosuk nem ellenőrizte és nem monitorozná a levotiroxinszintjüket. Orlisztát: Hypothyreosis és/vagy a hypothyreosis-kezelés hatásosságának csökkenése fordulhat elő, ha a levotiroxint és az orlisztátot egyidejűleg alkalmazzák. Ennek oka a levotiroxin csökkent felszívódása lehet. Laboratóriumi vizsgálatok során fellépő zavaró hatások: A biotin befolyásolhatja a biotin/sztreptavidin kölcsönhatáson alapuló pajzsmirigy immunvizsgálatokat, ami tévesen csökkent vagy tévesen emelkedett vizsgálati értékekhez vezet (lásd 4.4 pont). A szemaglutid egyidejű alkalmazása befolyásolhatja a levotiroxin expozícióját. A tiroxin teljes expozíciója (AUC) (endogén szintekhez igazítva) 33%-kal növekedett a szemaglutid egyszeri orális dózisának alkalmazását követően, a maximális expozíció (Cmax) változatlan volt. Levotiroxinnal és szemaglutiddal egyidejűleg kezelt betegeknél szükséges lehet a pajzsmirigyhormon szintjének rendszeres monitorozása, illetve az levotiroxin dózisának módosítása. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A levotiroxinnal kapcsolatos mellékhatások általában túladagolással függnek össze. Amennyiben az adagolás a beteg egyéni levotiroxin-nátrium toleranciaszintjét meghaladja, vagy túladagolás történt, akkor a hyperthyreosisra jellemző klinikai tünetek léphetnek fel, különösen akkor, ha túl gyorsan növelték a dózist a kezelés elején. Ilyen esetekben a napi dózist csökkenteni kell, vagy a gyógyszer szedését néhány napig fel kell függeszteni. A nemkívánatos hatások elmúltával a terápia óvatos adagolással visszaállítható. Az L-Thyroxin bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység esetén allergiás reakciók léphetnek fel, különösen bőr (pl. angioödéma, bőrkiütés, urticaria) vagy a légzőszervi tünetek alakulhatnak ki. A feltüntetett gyakoriságokat a következő megegyezés felhasználásával határoztuk meg: Nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - ?1/10), nem gyakori (?1/1000 - ?1/100), ritka (?1/10 000 - ?1/1000), nagyon ritka (?1/10 000), nem ismert gyakoriság (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert gyakoriság: túlérzékenység Endokrin betegségek és tünetek Gyakori: hyperthyreosis Pszichiátriai kórképek Nagyon gyakori: insomnia Gyakori: idegesség Nem ismert gyakoriság: ingerlékenység Idegrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: fejfájás Nem ismert gyakoriság: tremor, pseudotumor cerebri, különösen gyermekeknél Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nagyon gyakori: palpitációk Gyakori: tachycardia Nem ismert gyakoriság: szívritmuszavarok, anginás panaszok Érbetegségek és tünetek Nem ismert gyakoriság: kipirulás, a keringés összeomlása kis súlyú koraszülötteknél (lásd 4.4 pont) Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert gyakoriság: hasmenés, hányás A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem ismert gyakoriság: angioödéma, bőrkiütés, urticaria, verejtékezés A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Nem ismert gyakoriság: izomgyengeség és görcsök, osteoporosis a levotiroxin szupresszív dózisánál, különösen a változókorban lévő nőknél elsősorban hosszú ideig tartó kezelés esetén A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Nem ismert gyakoriság: menstruációs zavarok Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nem ismert gyakoriság: melegintolerancia, láz Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nem ismert gyakoriság: testtömegcsökkenés Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: pajzsmirigyhormonok, ATC kód: H03AA01. A szintetikus levotiroxin hatása azonos a pajzsmirigy fő hormonjával. A tiroxin (T4) a pajzsmirigyben termelődik jodidból és tirozinból. A T4 részleges dejodinációval trijód-tironinná (T3) és reverz trijód-tironinná (rT3) alakul át. A T3 metabolikus aktivitása mintegy tízszer erősebb, mint a T4-é. A sejtmagban, a mitokondriumokban és a mikroszómákban receptorokhoz kötődve a T3 és a T4 befolyásolja az oxigénfogyasztást, a növekedést, a hőtermelést, a lipidek, proteinek, szénhidrátok, ásványi anyagok, nukleinsavak, vitaminok és más hormonok metabolizmusát. Továbbá lényeges szerepet játszanak a központi idegrendszer és a csontváz fejlődésében. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Az L-Thyroxin per os alkalmazás után 75-80%-ban szívódik fel a vékonybélből. Egyidejű táplálékfelvétel a felszívódást 40-60%-ra csökkenti. A csúcskoncentrációt a plazmában a bevétel után 6 órával éri el, azután a T4-szint fokozatosan csökken. (Ezért a T4-szintet a levotiroxint szedő betegeknél az utolsó dózis bevétele után 24 órával lehet meghatározni.) A gyógyszer hatása az orális kezelés megkezdése után 3-5 nappal jelentkezik. A levotiroxin mintegy kétharmada a tiroxinkötő globulinhoz (TBG), közel egyharmada a tiroxinkötő prealbuminhoz (TBPA) kötődik, egy kis része pedig az albuminhoz. A magas, 99,95%-os fehérjekötődés felelős a levotiroxin hosszú felezési idejéért (kb. 1 hét), és az alacsony metabolikus clearance-rátáért (1,2 l plazma/hét). A levotiroxin felezési ideje hypothyreosisban megnyúlik, hyperthyreosisban pedig lerövidül. A levotiroxin megoszlási térfogata 12 l. A pajzsmirigyből naponta felszabaduló tiroxin legalább 33%-a alakul át T3-má és rT3-má a májban, vesében és más szervekben. A magas fehérjekötődés miatt a levotiroxin csak igen kis hányada dializálható. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A nem klinikai vizsgálatok során csak a maximális humán adagolást jóval meghaladó expozíciónak voltak következményei, melyeknek a klinikai alkalmazás szempontjából csekély a jelentősége. 1.) Akut toxicitás A levotiroxin akut toxicitása igen kismértékű. A levotiroxinnal történő mérgezések (öngyilkossági kísérletek) azt igazolják, hogy még a 10 mg feletti dózistartományban is szövődménymentesen tolerálható a készítmény. A levotiroxin alkalmazása mellett súlyos szövődmények, mint az életfontosságú funkciók (légzés, keringés) fenyegetettsége nem várható, a koszorúér-betegségek kivételével. 2.) Krónikus toxicitás A krónikus toxicitást kutyákkal és patkányokkal vizsgálták. A levotiroxin magas dózisai patkányoknál májbetegséget, a spontán nephrosisok számának növekedését és a szervek súlyának változását okozták. Kutyáknál nem észleltek mellékhatásokat. Néhány levotiroxinnal hosszú ideig kezelt betegnél hirtelen szívhalált jelentettek. 3.) Karcinogenitás és mutagenitás Nem végeztek olyan hosszú távú vizsgálatokat állatokkal, amely igazolná a levotiroxin carcinogenitását. Nincsenek adatok a levotiroxin mutagenitásáról, valamint a pajzsmirigyhormonok génállományt módosító hatásáról, amely az utódok sérülését okozhatja. 4.) Reproduktív toxicitás A placentán csak kis mennyiségű pajzsmirigyhormon megy át. Csirke embriókba adott kis dózisú levotiroxin (24 mikrogrammig) hatására megnövekedett a stophosomus incidenciája. Embernél a terhesség minden szakaszában kiterjedt tapasztalatok állnak rendelkezésre a levotiroxin terápiáról. Nincsenek bizonyítékok a levotiroxin magzatkárosító és malformációkat okozó hatásáról. Mostanáig nem közöltek adatokat a levotiroxin férfi és női fertilitást károsító, valamint egyéb ártalmas hatásáról. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 50 db, 84 db, 100 db tabletta átlátszó PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt készítmény, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA SANOFI-AVENTIS Zrt. 1138 Budapest, Váci út 133. E épület 3. emelet Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-1417/01 (L-Thyroxin Henning 50 mikrogramm tabletta) 50 db OGYI-T-1417/02 (L-Thyroxin Henning 50 mikrogramm tabletta) 84 db OGYI-T-1417/03 (L-Thyroxin Henning 50 mikrogramm tabletta) 100 db OGYI-T-1417/04 (L-Thyroxin Henning 100 mikrogramm tabletta) 50 db OGYI-T-1417/05 (L-Thyroxin Henning 100 mikrogramm tabletta) 84 db OGYI-T-1417/06 (L-Thyroxin Henning 100 mikrogramm tabletta) 100 db 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1989. augusztus 9. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. október 12. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2023. március 25. 11 OGYÉI/81575/2022 OGYÉI/81577/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Körültekintően végzett epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak a levotiroxin-nátrium terhességre vagy a magzatra/újszülöttre gyakorolt káros hatására. Az L-Thyroxin Henning 50 mikrogramm vagy 100 mikrogramm tabletta terhesség alatt alkalmazható. A levotiroxin-kezelést terhesség és szoptatás alatt megszakítás nélkül kell folytatni. A szükséges dózisok terhesség alatt növekedhetnek. Terhesség és szoptatás alatt szuppressziós teszt elvégzése ellenjavallt. Terhesség A pajzsmirigyhormonok a placentán nehezen jutnak át, a klinikumban nem tapasztaltak magzati rendellenességeket. Terhesség alatt a pajzsmirigyhormonok normál szinten való tartása alapvető az anya és magzat egészségének biztosítása érdekében. A levotiroxin-kezelést terhesség alatt folytatni kell. Mivel a szérum TSH-szintjének emelkedése korán, már a terhesség első 4 hetében előfordulhat, a levotiroxin-kezelésben részesülő terhes nőknél a TSH-szintet mindegyik trimeszterben ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy az anyai szérum TSH-értékek az adott trimeszternek megfelelő referenciatartományban legyenek. Az emelkedett szérum TSH-szintet a levotiroxin dózisának növelésével kell korrigálni. Mivel a szülés utáni TSH-értékek hasonlóak a fogantatást megelőző értékekhez, a levotiroxin dózisát a szülés után azonnal a terhesség előtti dózisra kell visszaállítani. A szérum TSH-szintjét a szülést követő 6-8 hét alatt kell elérni. Terhesség alatt ellenjavallt a levotiroxin abban az esetben, ha azt kiegészítő terápiaként alkalmazzák a pajzsmirigyműködést gátló gyógyszerek mellé a hyperthyreosis kezelésére. A levotiroxin adása megnövelheti az antithyreoid gyógyszerek dózisát. A pajzsmirigyműködést gátló gyógyszerek hatékony dózisban, a levotiroxintól eltérően átjutnak a placentán, ennek következtében a magzatnál hypothyreosis alakulhat ki. A terhesség alatti hyperthyreosis csak kis dózisú pajzsmirigyműködést gátló gyógyszerrel kezelendő. Szoptatás A szoptatás időszakában a levotiroxin kiválasztódik az anyatejbe, de a javasolt terápiás dózisok mellett elért koncentrációk nem elegendőek ahhoz, hogy a csecsemőnél hyperthyreosis kialakulásához vagy a TSH-kiválasztás szuppressziójához vezessenek. Termékenység A hypothyreosis vagy hyperthyreosis valószínűleg hatást gyakorol a termékenységre. A hypothyreosis L-Thyroxinnal történő kezelését a laboratóriumi paraméterek ellenőrzése során kapott eredményekhez kell igazítani, mivel az alacsony dózis valószínűleg nem eredményez javulást, a túlzott adagolás pedig hyperthyreosis kialakulásához vezethet. | 
