Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

ZOPITIDIN 7,5MG FILMTABLETTA 20XPVC/PV

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Vitabalans Oy
Hatástani csoport:
N05CF Ciklopirrolonok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-20214/19
Hatóanyagok:
ZopiclonumDDD
Hatáserősség:
#M (egy üres keresztes), altatószer (#M)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
25 °c alatt
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Alkohol fogyasztása a készítmény szedése mellett ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
18 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2. Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőttek:
Felnőttek számára az adag 7,5 mg zopiklon közvetlenül lefekvés előtt.

Idősek:
Idősebb (65 év feletti) betegek részére a javasolt kezdő dózis 3,75 mg.

Vesekárosodás:
Vesekárosodásban szenvedő betegek részére a javasolt kezdő dózis 3,75 mg, annak ellenére, hogy a zopiklon és/vagy metabolitjainak a kumulálódása nem észlelhető.

Májkárosodás és krónikus légzési insufficientia:
A javasolt kezdő dózis 3,75 mg.

Gyermekek és serdülők:
18 éves kor alatti gyermekeknek és serdülőknek zopiklont nem szabad alkalmazni.

A 7,5 mg egyszeri adagot nem szabad túllépni.
Törekedni kell arra, hogy a zopiklon terápia olyan rövid legyen, amennyire csak lehetséges, pár naptól esetleg 2 hétig tartson.
Folyamatos alkalmazása esetén a kezelés időtartama legfeljebb 4 hét legyen, beleértve a kezelés fokozatos abbahagyását is.
A terápia meghosszabbítását, illetve a folyamatos kezelés lehetőségét minden esetben egyedileg kell elbírálni.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A Zopitidin adásakor különös óvatossággal kell eljárni idős betegek, illetve pszichiátriai betegségben szenvedő betegek, ill drogfogyasztók esetében, azon betegek esetében, akiknek az anamnézisében hasonló megbetegedés szerepel; valamint súlyos máj- és vesekárosodásban, és akut légzési elégtelenségben szenvedő betegek esetében (lásd 4.2 pont).
Mivel a zopiklon altató hatása nagyon gyorsan kialakul (a bevételt követő 15-20 perc múlva), a gyógyszert közvetlenül lefekvés előtt tanácsos bevenni.
Pszichózisban és súlyos depresszióban szenvedő betegek esetében a zopiklon önmagában nem alkalmazható, ilyen esetekben elsődlegesen az alapbetegség kezelése tanácsos.

Gyermek és serdülőkorban a Zopitidin adása ellenjavallt, mivel ebben a korcsoportban történő alkalmazásáról nem állnak rendelkezésre adatok.

Tolerancia
Néhány héten keresztül történő folyamatos kezelés kapcsán a benzodiazepinek és a benzodiazepin-szerű anyagok hatása gyengülhet, azonban a zopiklonnal történő rövid távú kezelés során, amely legfeljebb négy héten át tart, mostanáig nem tapasztalták tolerancia kialakulását.

Opioidokkal történő együttes alkalmazás kockázatai
A Zopitidin és opoidok együttes alkalmazása szedációhoz, légzésdepresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet. Ezen kockázatok miatt szedatív gyógyszerek, például benzodiazepinek vagy benzodiazepinekkel rokon gyógyszerek, mint a Zopitidin együttes felírása opiodokkal olyan betegek számára korlátozódik, akiknél alternatív kezelési lehetőségek nem lehetségesek.
Ha a Zopitidin és opioidok együttes felírásáról születik döntés, a legkisebb hatásos dózist kell a lehető legrövidebb ideig alkalmazni (lásd még az általános adagolási javaslatokat a 4.2 pontban).
A betegek szoros megfigyelése szükséges a légzésdepresszió és szedáció jeleinek és tüneteinek kialakulása szempontjából. Erősen ajánlott erről tájékoztatni a betegeket és (adott esetben) gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd 4.5 pont).

Dependencia
Egyéb benzodiazepinekhez és benzodiazepin-szerű készítményekhez hasonlóan fennáll a függőség kockázata. A dependencia kialakulásának kockázata fokozódhat a dózis és a kezelés időtartamának növelésekor. A kockázat becslésekor figyelembe kell venni, hogy szerepel-e az anamnézisben alkohol-, illetve drog-abúzus, személyiségzavar. Ha a függőség kialakult, akkor ajánlatos a zopiklonnal végzett terápiát fokozatosan abbahagyni, hogy elkerülhetők legyenek a megvonásos tünetek. A megvonásos tünetek a következők lehetnek: fejfájás; izomfájdalmak; súlyos szorongás; feszültség; nyugtalanság; konfúzió és irritabilitás. Súlyos esetben előfordulhatnak a következők: derealisatio; depersonalisatio; hyperacusis; végtagzsibbadás; végtagbizsergés; fénnyel, zajjal, fizikai kontaktussal szembeni túlérzékenység; hallucinációk vagy epilepsziás görcsök.
Ha a terápia csak négy héten át tartott, akkor a kezelés megszakításakor nem valószínű a megvonásos tünetek kialakulása. Azonban ilyen esetekben is tanácsos a kezelés fokozatos leépítése.

Rebound insomnia
Benzodiazepinekkel, illetve benzodiazepin-szerű anyagokkal végzett kezelés után átmenetileg előfordulhat, hogy a kezelés indikációját jelentő tünet (insomnia) a kezelés abbahagyása után fokozott formában jelentkezik - "rebound" jelenség. Hosszú távú kezelés, illetve a kezelés hirtelen abbahagyása fokozhatja a megvonásos tünetek, illetve a "rebound" jelenség kialakulását, ezért a kezelés megszüntetésekor tanácsos az adagolás fokozatos leépítése.

Depresszió:
A zopiklon nem alkalmazható depresszió kezelésére.
Az insomnia tüneti kezelése előtt minden lehetséges okot számba kell venni a depresszió okozta potenciálisan súlyos esetek kezelés alatt történő megjelenésének elkerülése érdekében.

Amnézia
Anterograd amnézia előfordulhat. Az amnézia kialakulásának megelőzésére tanácsolni kell a betegeknek, hogy közvetlenül lefekvés előtt vegyék be csak a tablettát, és lehetőség szerint ezután legalább 7-8 órát aludjanak megszakítás nélkül.

Pszichiátriai és paradox reakciók
Nyugtalanság, az alvászavar súlyosbodása, agitáció, irritabilitás, agresszivitás, érzékcsalódások, dührohamok, rémálmok, hallucinációk, inadekvát viselkedés és egyéb magatartási hatások szedatív/hipnotikus szerek alkalmazásakor ismerten megjelenhetnek. Ezen reakciók kialakulásakkor a kezelést fel kell függeszteni. Idős korban a paradox reakciók kialakulásának valószínűsége nagyobb.

Alvajárás és az azzal összefüggő viselkedésformák
Alvajárást és az azzal összefüggő egyéb viselkedésformákat, mint az "alvás közbeni vezetés", ételkészítésre és elfogyasztására, vagy telefonálásra vonatkozó amnéziát jelentettek, azoknál a betegeknél, akik zopiklon-t szedtek és nem voltak teljesen éber állapotban. Az alkohol és más központi idegrendszeri-depresszánsok együttes alkalmazása zopiklonnal, és a javasolt maximális adagnál nagyobb adagban alkalmazott zopiklon fokozzák ezen viselkedésformák előfordulásának valószínűségét. A zopiklon kezelés megszakítása erősen mérlegelendő azoknál a betegeknél, akiknél ilyen viselkedésformákat jelentenek.

A kezelés időtartama
Tanácsos a kezelés időtartamát 4 hétre korlátozni, beleértve a kezelés fokozatos leépítését is, így kerülhető el a függőség kialakulása (lásd 4.2 pont),. Tanácsos a beteget tájékoztatni a kezelés időtartamának rövidségéről és a lehetséges megvonásos tünetekről.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Szedatív hatása miatt a zopiklon hatással van a gépjárművezetéshez és a gépek biztonságos kezeléséhez szükséges képességekre. Amíg a zopiklon adásának egyénre gyakorolt individuális hatásai nem ismertek, addig a Zopitidin bevétele után legalább 8 órán keresztül kerülni kell a gépjárművezetést és azokat a tevékenységeket, amelyek speciális figyelmet igényelnek.


4.9 Túladagolás

A túladagolás tünete a központi idegrendszeri depresszió: aluszékonyság, szédülés, ataxia, és a dózistól függően eszméletvesztés. A túladagolás nem minden esetben életveszélyes, hacsak nem alkalmaztak egyéb központi idegrendszeri depresszív hatású anyagot (beleértve az alkoholt).
A túladagolás kezelése során aktív szenet kell alkalmazni, amilyen hamar csak lehetséges. A beteg respiratorikus és kardiovaszkuláris funkcióit szorosan kell monitorozni. Antidotumként flumazenil alkalmazható. A zopiklon túladagolásának kezelésére a hemodialízis nem alkalmas.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszer kölcsönhatások és egyéb interakciók

Alkohol fokozza a zopiklon altató hatását. Alkohol és zopiklon együttes alkalmazása ezért kerülendő.
A központi idegrendszerre ható egyéb gyógyszerekkel, mint például egyéb altatószerekkel, antipszichotikumokkal, anxiolitikumokkal, antidepresszánsokkal, antiepileptikumokkal, narkotikus analgetikumokkal és szedatív hatású antihisztaminokkal való együttes adáskor gondolni kell arra, hogy a zopiklon központi idegrendszeri depresszív hatása fokozódhat.
A gyomor ürülését befolyásoló szerek befolyásolhatják a zopiklon felszívódását.
A zopiklont a májbeli mikroszomális P450 enzimrendszer metabolizálja (főként a CYP3A4 és CYP2C8). Azok a gyógyszerek, amelyek ezeket az enzimeket gátolják, mint például a ketokonazol, eritromicin, klaritromicin, itrakonazol, ritonavir és nefazodon késleltethetik a zopiklon eliminációját, ezáltal fokozhatják annak hatását.
Az eritromicin fokozza a zopiklon felszívódását, ezáltal fokozhatja az altató hatását.
A CYP 3A4 enzim induktorainak, mint például a rifampicin, karbamazepin, fenobarbital, fenitoin és orbáncfű együttes adása esetén a zopiklon koncentrációja csökkenhet. Ebben az esetben szükségessé válhat a zopiklon adagjának növelése.
Kábító fájdalomcsillapítókkal történő együtt adás esetén a pszichés függőség kockázata megnő.
Óvatosan adható izomrelaxánsokkal.
Szedatív gyógyszerek, például a benzodiazepinek vagy a benzodiazepinnekkel rokon gyógyszerek, mint a Zopitidin, opioidokkal történő együttadása növeli a szedáció, légzésdepresszió, kóma és halál kockázatát az additív központi idegrendszeri depresszív hatás miatt. Korlátozni kell az egyidejű alkalmazás dózisát és a kezelés időtartamát (lásd 4.4 pont).


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A klinikai vizsgálatokban a zopiklon kezelés során tapasztalt nemkívánatos hatások, mellékhatások általában enyhék voltak, és csak ritkán vezettek a kezelés felfüggesztéséhez.
A leggyakoribb mellékhatások a következők voltak: keserű szájíz, szájszárazság és az adagolást követő másnap reggeli fáradtság-érzet.
Továbbá izomgyengeség, depresszió demaszkírozása, a kezelés kezdetén ideiglenesen jelentkezett ataxia, kettőslátás.

A tapasztalt mellékhatásokat az egyes szervrendszereken belül az alábbi gyakoriság szerint osztályozzuk:

Nagyon gyakori: ?1/10;
Gyakori: ?1/100 - <1/10;
Nemgyakori: ?1/1000 - <1/100;
Ritka: ?1/10 000 - <1/1000;
Nagyon ritka: <1/10 000
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Immunrendszeri betegségek és tünetek
Ritka: Allergiás reakciók, urticaria vagy kiütés.
Nagyon ritka: Anaphylaxiás reakciók, illetve angiooedema.

Pszichiátriai kórképek
Nem gyakori: szorongás
Ritka: megvonásos tünetek; "rebound" insomnia; a depresszió romlása
Nagyon ritka: anterograd amnézia; rémálmok; hallucinációk és viselkedésbeli rendellenességek, mint például irritabilitás, aggresszivitás, konfúzió, depresszió, libidó megváltozása. Pszihiátriai és paradox reakciók, az amnéziának köszönhetően irracionális viselkedés.

Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: fejfájás, szédülés,

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: keserű, illetve fémes szájíz
Gyakori: szájszárazság
Nem gyakori: hányinger, hányás, dyspepsia

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
Nagyon ritka,ill. nem ismert: enyhe-közepes szérum transzamináz és alkalikus foszfatáz szint emelkedés

Bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Ritka: kiütések, viszketés

Általános tünetek és az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Gyakori: fáradtság-érzet másnap reggel

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Altatók és nyugtatók, benzodiazepinnel rokon gyógyszerek
ATC kód: N05CF01

A zopiklon altatószer és a ciklopirolon vegyület-családba tartozik.
A GABA-A-benzodiazepin receptor komplex stimulációjával fokozza az inhibitoros klorid-csatornák nyitódását. A zopiklonnak szedatív és hipnotikus hatása van, de a benzodiazepinekkel ellentétben csekély az anxiolitikus, antikonvulzív és izomrelaxáns hatása a klinikai dózisokban.
A zopiklon adását követően az altató hatás 15-20 perc múlva kialakul.
A zopiklon csökkenti az elalváshoz szükséges időt, csökkenti az éjszakai felébredések számát, fokozza az alvás időtartamát és javítja az alvás és ébredés minőségét. A vizsgálatok alapján a zopiklonnak csekély a hatása az alvás fiziológiás struktúrájára. Terápiás adagokban nincs káros hatása a respiratorikus és kardiovaszkuláris funkciókra. Az adását követő másnap reggel minimális a hatása a pszichomotoros teljesítményre és a mentalis éberségre.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
A zopiklon gyorsan szívódik fel a gastrointestinalis traktusból. A plazma csúcskoncentrációt 1,5-2 óra alatt éri el, ez az érték 3,75 mg dózis adását követően 30 ng/ml, míg a 7,5 mg dózis alkalmazását követően 60 ng/ml. A felszívódást nem és táplálkozás nem befolyásolja.

Megoszlás
A hatóanyag gyorsan megoszlik a keringésben. A plazmafehérjékhez való kötődés nem jelentős (körülbelül 45%) és nem telített. A plazmafehérjékhez való kötődés miatti gyógyszeres interakciók lehetősége csekély.
A megoszlási térfogat felnőttekben 1,2-1,6 l/ttkg.
Laktáció során a tejben mért koncentrációk hasonlóak a plazmában mértekéhez. Szoptatás során az anya által alkalmazott dózis 1%-a az újszülöttet érintő expozíció.

Metabolizmus
A zopiklon a májban főként három úton metabolizálódik. Az interindividuális variációk minimálisak. Az aktív N-oximetabolit és az inaktív N-dezmetilmetabolit a fő metabolitok. A vizeletvizsgálatok alapján eliminációjuk féléletideje 4,5 és 7,4 óra. Az enzimrendszer indukcióját állatkísérletekben nem észlelték, még magas dózisok alkalmazása esetén sem. A zopiklon és metabolitjainak akkumulációja nem fordul elő, ha napjában csak egyszer alkalmazzák.

Elimináció
Az ajánlásban szereplő dózisok alkalmazása esetén a zopiklon eliminációjának féléletideje körülbelül 5 óra. A változatlan formájú zopiklon plazmaclearance-ét (232 ml/perc) összehasonlítva a minimális veseclearance-szel (8,4 ml/perc) azt kapjuk, hogy a zopiklon főként metabolizmus útján eliminálódik. A zopiklon és metabolitjai főként a vesével választódnak ki (körülbelül 80%), elsősorban szabad metabolitok formájában (N-oxi és N-dezmetil-származékok). Az alkalmazott zopiklon körülbelül 5%- ürül változatlan formában a vizelettel. A zopiklon kiválasztódik a nyállal is, amely magyarázza a keserű szájízt.
Idős betegeken az eliminációs féléletidő kb. 7 órára nyúlt meg.

Különleges betegcsoportok
Különböző tanulmányokban nem tapasztalták a szer akkumulációját egészséges, időskorú betegekben. Veseelégtelenségben nem tapasztalták a szer, illetve metabolitjainak akkumulációját. Májcirrhosisban a zopiklon plazma clearance-e 40%-kal csökken a dezmetiláció csökkenése következtében.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A zopiklon akut toxicitása alacsony. A per os adagolt zopiklon LD50 értéke körülbelül 3g/ttkg egerekben és 800 mg/ttkg patkányokban.
A szubkrónikus toxikológiai vizsgálatokban magas dózisok alkalmazása esetén növekedésbeli elmaradást és súlyvesztést tapasztaltak patkányokban.
Reverzibilis májtoxicitást tapasztaltak magas dózisok esetén kutyákban és patkányokban. Kutyákban anaemiát is tapasztaltak.
Nőstény patkányokban az emlőcarcinoma előfordulásának kockázata fokozódott, és ez összefüggésbe volt hozható a megnövekedett 17-béta-ösztradiol szinttel.
A pajzsmirigytumorok incidenciájának növekedése összefüggött a megnövekedett TSH-szinttel. Humán vizsgálatokban nem tapasztalták, hogy a zopiklon befolyásolná a pajzsmirigyfunkciót.
A zopiklon nagyon magas dózisa hím patkányokban károsította a sperma minőségét.
Patkány-kísérletekben a zopiklon nem okozott foetalis károsodást.
Nyulakban a gyógyszer nem volt hatással a fertilitásra.
Hosszú távú klinikai vizsgálatokban (7,5 mg 84 napon át) a zopiklon nem befolyásolta az ejakulátum térfogatát, valamint a spermiumok számát, mozgékonyságát és morfológiáját.





Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A zopiklon átjut a placentán.
Ezért terhesség alatt nem alkalmazható.
Habár állatkísérletekben a zopiklon nem bizonyult teratogénnek, klinikai alkalmazásáról terhesség és szoptatás ideje alatt nem áll még rendelkezésre elég adat a biztonságosság tekintetében.
A Zopitidin adását fel kell függeszteni, ha fogamzóképes korban lévő nő terhességet tervez, illetve ha gyanú van arra, hogy terhes.
Ha a terhes nő terhességének utolsó trimeszterében, illetve a szülés során zopiklont kap, az az újszülött hypothermiáját, hipotóniáját és légzés-depresszióját okozhatja.
A zopiklon és metabolitjai kiválasztódnak az anyatejbe. Újszülöttekben a zopiklon metabolizmusa lassúbb, mint felnőttekben, ezáltal a központi idegrendszerre gyakorolt depresszív hatása is súlyosabb lehet. A zopiklon a szoptatás időszaka alatt nem alkalmazható.