Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Por és oldószer szuszpenziós injekcióhoz. Fehér vagy törtfehér por és tiszta, színtelen oldószer. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóMSD Pharma Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Elkészítés után egy adag (0,5 ml) tartalma: Bárányhimlő vírus* Oka/Merck törzs (élő, attenuált) legalább 1350 PFU** * humán diploid sejteken (MRC-5) előállítva ** PFU = plakk-formáló egység A vakcina nyomokban neomicint tartalmazhat (lásd 4.3 és 4.4 pont). A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Por: szacharóz, hidrolizált zselatin, karbamid, nátrium-klorid, nátrium-L-glutamát, vízmentes dinátrium-hidrogén-foszfát, kálium-dihidrogén-foszfát, kálium-klorid További információ a nyomokban előforduló maradvány összetevőkről a 2, 4.3 és 4.4 pontokban található. Oldószer: injekcióhoz való víz Javallat4.1 Terápiás javallatok A Varivax javallott 12 hónapos és annál idősebb személyek bárányhimlő megbetegedésének elsődleges megelőzésére aktív immunizálással (lásd 4.2 és 5.1 pont). A Varivax beadható csecsemőknek 9 hónapos kortól, olyan különleges körülmények esetén, mint például a nemzeti oltási kampány előírásai miatt, vagy járványveszélyben (lásd 4.2, 4.5 és 5.1 pont). Varivax adható azon fogékony személyeknek is, akik bárányhimlő vírus expozíciónak voltak kitéve. Az expozíciót követően 3 napon belül beadott vakcina megelőzheti a klinikai tünetekkel járó fertőzést vagy módosíthatja a fertőzés lefolyását. Ezenfelül, korlátozott adatok azt mutatják, hogy a fertőzést követő 5 napon belül beadott vakcina módosíthatja a fertőzés lefolyását (lásd 5.1 pont). Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás A Varivax-ot a vonatkozó hivatalos ajánlások szerint kell alkalmazni. 9 hónaposnál fiatalabb személyek A Varivax 9 hónaposnál fiatalabb személyeknek nem adható. 9 hónaposnál idősebb személyek Az alanyoknak két adag Varivax-ot kell kapniuk a varicella elleni optimális védelem biztosítása érdekében (lásd 5.1 pont). * 9-12 hónapos személyek Ha a vakcinációt 9-12 hónapos korban kezdik el, egy második adagra van szükség, és a két adag beadása között legalább 3 hónapnak kell eltelnie (lásd 5.1 pont). * 12 hónapos és 12 éves kor közötti személyek 12 hónaposnál idősebb személyek esetén az első és második dózis között legalább egy hónapnak kell eltelnie (lásd 5.1 pont). Megjegyzés: a vonatkozó hivatalos nemzeti ajánlások változóak lehetnek az egy vagy két dózis beadásának szükségességét és a varicella vírust tartalmazó vakcinák dózisainak beadása közötti időt illetően. 12 hónapos és 12 éves kor közötti tünetmentes HIV-hordozó személyeknek ?CDC 1. stádium?, akiknél az életkornak megfelelő CD4+ T-lymphocyta arány ? 25%, két adag adandó 12 hetes időköz tartásával. * 13 éves vagy annál idősebb személyek 13 éves vagy annál idősebb személyeknek két adag adandó 4-8 hetes időköz tartásával. Amennyiben a két dózis beadása közötti időszak a 8 hetet túllépi, a második adagot a lehető legrövidebb időn belül be kell adni (lásd 5.1 pont). A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a védőhatás a vakcina beadását követően legfeljebb 9 éven át fennállhat (lásd 5.1 pont). Mindazonáltal, az emlékeztető oltás szükségessége eddig még nem eldöntött kérdés. Amennyiben a Varivax-ot olyan szeronegatív személyeknek adják, akik a jövőben tervezetten vagy várhatóan immunszuppresszáltak lesznek (például szervátültetésre várnak, vagy rosszindulatú betegség remissziós periódusában vannak), a vakcináció időzítésekor figyelembe kell venni, hogy a második adag beadása után el kell telnie bizonyos időnek, mire a maximális védettségre lehet számítani (lásd 4.3, 4.4 és 5.1 pont). 65 év feletti szeronegatív személyek esetében a Varivax hatására kialakult protektív hatásosságra vagy immunválaszra vonatkozóan nincsenek adatok. Az alkalmazás módja A vakcina intramuscularisan (im.) vagy subcutan (sc.) is beadható. A preferált beadási hely kisgyermekeknél a comb anterolateralis régiója, míg idősebb gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél a deltoid régió. A vakcinát thrombocytopeniás vagy bármely más véralvadási zavarban szenvedő betegeknél subcutan kell beadni. AZ ÉRRENDSZERBE BEADNI TILOS. A gyógyszer alkalmazás előtti elkészítésére vagy beadására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * Bármilyen bárányhimlő vakcinával, a vakcina 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, vagy neomicinnel (amely nyomokban a vakcinában maradhat, lásd 2 és 4.4 pont) szembeni túlérzékenység. * Vérképződési rendellenességek, leukémia, bármely típusú lymphoma vagy egyéb rosszindulatú daganatok, melyek a vérképző- és nyirokrendszert érintik. * Immunszuppresszív kezelésben (beleértve a nagy adagú kortikoszteroid-kezelést) részesülő személyek (lásd 4.8 pont). * Súlyos humorális vagy sejtes (elsődleges vagy szerzett) immunhiány, pl. súlyos kombinált immunhiány, agammaglobulinaemia és AIDS vagy tünetekkel járó HIV-fertőzés illetve életkorspecifikus CD4+ T-lymphocyta százalékos arány 12 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél: CD4+ < 25%; 12-35 hónapos gyermekeknél: CD4+ ? 20%; 36-59 hónapos gyermekeknél: CD4+ ? 15% (lásd 4.4 és 4.8 pont). * Azon személyek, akiknek családjában előfordult veleszületett vagy örökletes immundeficiencia, kivéve, ha a potenciális beoltandó személy immunrendszerének megfelelő működése igazolt. * Aktív, kezeletlen tuberculosis. * Bármilyen > 38,5 °C lázzal járó betegség; a hőemelkedés önmagában azonban nem ellenjavallata a vakcinációnak. * Terhesség. Ezen felül a védőoltás beadását követő 1 hónapban kerülni kell a teherbe esést (lásd 4.6 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Nyomonkövethetőség A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni. Mint minden injekciós vakcina esetében, megfelelő orvosi ellátásnak és felügyeletnek mindig rendelkezésre kell állnia a vakcina beadását követően ritkán fellépő anafilaxiás reakció kezelésére. Mint egyéb vakcinák esetében is, kialakulhatnak túlérzékenységi reakciók, nem csupán a hatóanyaggal, hanem a vakcina 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy a neomicinnel szemben (amely nyomokban a vakcinában maradhat, lásd 2. és 4.3 pont). Hasonlóan más vakcinákhoz, a Varivax sem véd meg teljesen minden oltott személyt a természetes úton szerzett bárányhimlő fertőzéstől. Klinikai vizsgálatokban a hatásosságot csak az oltás beadását követő 6. héttől kezdődően vizsgálták a legfeljebb 12 éves, egészséges személyek egyetlen adaggal való oltásakor, illetve idősebb személyek esetében hat héttel a második adag beadását követően (lásd 5.1 pont). A védőoltás beadása mérlegelhető bizonyos immunhiányos betegeknél, akiknél az előnyök meghaladják a kockázatokat (pl. tünetmentes HIV-fertőzöttek, IgG alosztály hiányállapotok, veleszületett neutropenia, krónikus granulomás betegség és komplementhiányos betegségek). Azok az immunkompromittált betegek, akiknél nem áll fenn ellenjavallat erre a védőoltásra (lásd 4.3 pont), nem feltétlenül reagálnak olyan jól, mint az immunokompetens személyek; ezért közülük néhányan fertőzött személlyel való kontaktus esetén elkaphatják a bárányhimlőt a megfelelő vakcináció ellenére is. Ezeket a betegeket gondos, rendszeres ellenőrzés alatt kell tartani a bárányhimlő jeleit vizsgálva. A vakcináltak tartózkodjanak szalicilátok szedésétől a vakcinációt követő 6 héten át (lásd 4.5 pont). Vírusátvitel A varicella vakcinavírus (Oka/Merck törzs) átvitele ritkán előfordulhat, és varicella fertőzést eredményezhet, beleértve a disszeminált megbetegedést is (varicellaszerű kiütéseket mutató vagy nem mutató) beoltottak és varicellára fogékony kontaktok között, beleértve az egészséges és fokozottan veszélyeztetett egyéneket is (lásd 4.8 pont). Ezért ajánlott, hogy a beoltottak, amikor csak lehetséges, tartózkodjanak a fogékony, veszélyeztetett személyekkel való szoros érintkezéstől a vakcina beadását követő 6 hét során. Olyan körülmények között, amikor elkerülhetetlen a veszélyeztetett személyekkel való érintkezés, a védőoltás beadását megelőzően mérlegelni kell a vakcinavírus lehetséges átvitelének veszélyét a vad típusú bárányhimlő vírussal való megfertőződés és átvitelének lehetőségével szemben (lásd 4.8 pont). A fogékony, veszélyeztetett személyek közé tartoznak: * immunszupprimált személyek (lásd 4.3 pont); * terhes nők, akiknek nem volt dokumentált vagy laboratóriumilag igazolt bárányhimlő megbetegedésük korábban; * azon nők újszülöttjei, akiknek nem volt dokumentált vagy laboratóriumilag igazolt bárányhimlő megbetegedésük korábban. Nátrium A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". Kálium A készítmény kevesebb mint 1 mmol (39 mg) káliumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag "káliummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. 4.9 Túladagolás Beszámoltak a bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) ajánlott adagjánál nagyobb dózis véletlenszerű beadásáról (vagy a javasoltnál nagyobb adagot, vagy egynél több injekciót adtak be, illetve az injekciók beadása közötti időköz rövidebb volt az ajánlottnál). Ezekben az esetekben a következő mellékhatásokat jelentették: bőrpír, érzékenység, gyulladás az injekció beadásának helyén; irritabilitás; gastrointestinalis panaszok (pl. haematemesis, bélsárhányás, hányással és hasmenéssel járó gastroenteritis); köhögés és vírusfertőzés. Egyetlen esetben sem számoltak be hosszú távú következményekről. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A Varivax nem elegyíthető egyéb oltóanyagokkal vagy más gyógyszerekkel ugyanabban a fecskendőben. Más injekciós vakcinák vagy egyéb gyógyszerek külön injekcióként, más testfelületekbe adandók. Együttadás más vakcinákkal A Varivax-ot azonos időben, de különböző helyekre adták be kisgyermekeknek kombinált kanyaró, mumpsz és rubeola vakcinával; konjugált b típusú Haemophilus influenzae, hepatitisz B, diftéria/tetanusz/teljes sejtes pertussis, és orális poliovírus vakcinákkal. Nem találtak bizonyítékot klinikailag jelentős különbségre az immunválasz kialakulásában a Varivax-szal együtt adott antigének egyikénél sem. Amennyiben az élő bárányhimlő vakcinát (Oka/Merck törzs) nem együtt adják az élő kanyaró, mumpsz és rubeola vírus vakcinával, úgy a 2 élővírus tartalmú vakcina beadása között 1 hónapos időközt kell tartani. A Varivax és tetravalens, pentavalens vagy hexavalens (diftéria, tetanusz és acellularis pertussis [DTaP]) alapú vakcinák együttadását nem vizsgálták. A vakcináció legalább 5 hónappal elhalasztandó vér- vagy plazmatranszfúzió, illetve normál humán immunglobulin vagy varicella-zoster immunglobulin (VZIG) beadását követően. Varicella-zoster vírus ellenanyag-tartalmú vérkészítmény, pl. VZIG vagy egyéb immunglobulin készítmények beadása egy Varivax oltást követő 1 hónapon belül csökkentheti a vakcinára adott immunválaszt, ezáltal csökkentve a vakcina védőhatását. Ezért tartózkodni kell ezen készítmények bármelyikének beadásától a Varivax-szal való vakcinációt követő egy hónapon belül, kivéve, ha alkalmazásuk elengedhetetlenül szükséges. A vakcináltak tartózkodjanak szalicilát-készítmények szedésétől a Varivax vakcinációt követő 6 héten át, mivel vad típusú bárányhimlő fertőzés során alkalmazott szalicilát használatakor Reye-szindróma kialakulásáról számoltak be (lásd 4.4 pont). 6.2 Inkompatibilitások Ez a vakcina nem keverhető más gyógyszerekkel. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások a. A biztonságossági profil összegzése Klinikai vizsgálatok során a bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) fagyasztott és hűtőszekrényben eltartható formáit közel 17 000, 12 hónapos vagy annál idősebb egészséges személynek adták be, majd az oltottakat 42 napon át figyelték meg minden egyes adag után. Nem tapasztalták a mellékhatások megjelenésének fokozott kockázatát szeropozitív személyek Varivax-szal történő oltása után. A hűtőszekrényben eltartható bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) biztonságossági profilja általában megegyezett a vakcina korábbi formáinak biztonságossági profiljával. Egy kettős vak, placebokontrollos vizsgálatba 956, 12 hónap és 14 év közötti egészséges személyt vontak be, akik közül 914 szerológiailag igazoltan fogékony volt a bárányhimlőre. E vizsgálat során csak a következő mellékhatások bizonyultak szignifikánsan gyakoribbnak a vakcinával oltottak körében, mint a placebóval kezelt csoportban: fájdalom (26,7% szemben a 18,1%-kal), bőrpír az injekció beadásának helyén (5,7% szemben 2,4%-kal), és nem az injekció beadásának helyén kialakult bárányhimlőszerű kiütés (2,2% szemben a 0,2%-kal). Egy klinikai vizsgálat során 752 gyermek kapott Varivax-ot, vagy intramuscularisan, vagy subcutan. Mindkét beadási mód esetén hasonló volt az általános biztonságossági profil, habár az injekció beadásának helyén fellépő reakciók az intramuscularis alkalmazáshoz képest (20,9%) gyakrabban fordultak elő a subcutan beadás során (34,3%). Egy forgalomba hozatalt követően a bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) végzett vizsgálatban, amelyet a rövid távú biztonságosság értékelése céljából végeztek (30 vagy 60 napos követéssel) körülbelül 86 000, 12 hónap és 12 év közötti gyermek és 3600, 13 éves és annál idősebb személye bevonásával, nem jelentettek a vakcinával összefüggő súlyos nemkívánatos eseményeket. b. A mellékhatások táblázatba foglalása Klinikai vizsgálatok Az ok-okozati viszonyt értékelő klinikai vizsgálatok során (5185 alany) az alábbi, a vakcinációval időbeli összefüggésbe hozható mellékhatásokat jelentették: A nemkívánatos események gyakoriságát az alábbi megállapodás szerint határozták meg: Nagyon gyakori (? 1/10), Gyakori (? 1/100 - < 1/10), Nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100), Ritka (? 1/10 000 - < 1/1000) Egészséges, 12 hónap és 12 év közötti személyek (1 adag) Nemkívánatos események Gyakoriság Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek lymphadenopathia, lymphadenitis, thrombocytopenia Ritka Idegrendszeri betegségek és tünetek fejfájás, aluszékonyság Nem gyakori apátia, agitáció, hypersomnia, járászavarok, lázgörcs, tremor Ritka Szembetegségek és szemészeti tünetek conjunctivitis Nem gyakori acut conjunctivitis, könnyezés, szemhéjak oedemája, irritáció Ritka A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei fülfájás Ritka Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek köhögés, orrdugulás, légutak nyálkahártyáinak vérbősége, rhinorrhoea Nem gyakori sinusitis, tüsszögés, tüdővizenyő, rhinitis, zihálás, bronchitis, légúti fertőzés, pneumonia Ritka Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek anorexia Nem gyakori Fertőző betegségek és parazitafertőzések felső légúti fertőzés Gyakori gastroenteritis, fülgyulladás, középfülgyulladás, pharyngitis, bárányhimlő, vírusos kiütés, vírusfertőzés Nem gyakori fertőzés, influenzaszerű megbetegedés Ritka Emésztőrendszeri betegségek és tünetek hasmenés, hányás Nem gyakori hasi fájdalom, nausea, haematochesia, szájfekély Ritka A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei kiütés, maculopapulosus bőrkiütés, bárányhimlőszerű kiütés (generalizált medián 5 laesio) Gyakori contact dermatitis, erythema, pruritus, urticaria Nem gyakori kipirulás, hólyagok, atopiás dermatitis, csalánszerű kiütés, zúzódás, dermatitis, gyógyszer okozta kiütés, bőrfertőzés Ritka A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei vázizom-fájdalom, myalgia, merevség Ritka Érbetegségek és tünetek extravasatio Ritka Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók láz Nagyon gyakori erythema, kiütés, fájdalom/érzékenység/kellemetlen érzés, duzzanat és bárányhimlőszerű kiütés az injekció beadásának helyén (medián 2 laesio az injekció beadásának helyén) Gyakori asthenia/fáradtság; ecchymosis, haematoma, induratio, kiütés az injekció beadásának helyén; rossz közérzet Nem gyakori ekcéma az injekció beadásának helyén, duzzanat, melegség, csalánszerű kiütés, elszíneződés, gyulladás, merevség, oedema/duzzanat, melegségérzés; meleg tapintás Ritka Pszichiátriai kórképek ingerlékenység Gyakori sírás, insomnia, alvászavarok Nem gyakori Egészséges, 12 hónapos és 12 éves kor közötti személyek (2 dózis ? 3 hónap időköz tartásával) Az alábbi, a vakcinációval időbeli összefüggést mutató, súlyos mellékhatásokat jelentették 12 hónap és 12 év közötti, bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) oltott személyeknél: hasmenés, lázgörcs, láz, fertőzést követő arthritis, hányás. A szisztémás klinikai mellékhatások aránya a Varivax második dózisa után általában hasonló vagy alacsonyabb volt, mint az első dózis után. A beadás helyén fellépő reakciók (elsődlegesen erythema és duzzanat) aránya magasabb volt a második dózis beadása után (a vizsgálat leírásáról lásd 5.1 pont). 13 éves vagy annál idősebb, egészséges személyek (a többségük 2 adagot kapott 4-8 hetes időköz tartásával) A súlyos mellékhatások kivételével ok-okozati viszonyt nem állapítottak meg a 13 éves és annál idősebb személyeknél. A klinikai vizsgálatokban (1648 személy) azonban a következő eseményeket hozták időbeli összefüggésbe a vakcinációval: Nemkívánatos események Gyakoriság A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei bárányhimlőszerű kiütés (generalizált medián 5 laesio) Gyakori Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók láz ? 37,7 °C a szájban mérve; erythema, fájdalom és duzzanat az injekció beadásának helyén Nagyon gyakori kiütés az injekció beadásának helyén, pruritus és bárányhimlőszerű kiütés (medián 2 laesio az injekció beadásának helyén) Gyakori ecchymosis, haematoma, induratio, zsibbadás és melegség az injekció beadásának helyén Nem gyakori hiperpigmentáció, merevség Ritka A forgalomba hozatalt követő megfigyelések A Varivax beadásával összefüggésbe hozható, alábbi nemkívánatos események a forgalomba hozatalt követő spontán jelentésekből származnak. Nemkívánatos események+ Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek aplasticus anemia, thrombocytopenia (beleértve az idiopathiás thrombocytopeniás purpurát (ITP) is), lymphadenopathia Idegrendszeri betegségek és tünetek cerebrovascularis történés, lázas és nem lázas konvulziók, Guillain-Barré-szindróma, myelitis transversa, Bell-féle bénulás, ataxia*, vertigo/szédülés, paresthesia, syncope Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek pneumonitis A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Stevens-Johnson-szindróma, erythema multiforme, Henoch-Schönlein-purpura, a bőr és lágy szövetek másodlagos bakteriális fertőzései, beleértve a cellulitist is Fertőző betegségek és parazitafertőzések encephalitis*‡, pharyngitis, pneumonia*, varicella (vakcina törzs), herpes zoster*‡, asepticus meningitis‡ Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Irritabilitás Immunrendszeri betegségek és tünetek anaphylaxia (beleértve az anaphylaxiás sokkot is) és ezzel összefüggő jelenségek, pl.: angioneuroticus oedema, arc-oedema és peripherialis oedema; anaphylaxia, függetlenül attól, hogy a beteg anamnézisében allergia szerepel-e vagy nem Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hányinger, hányás +Mivel ezeket az eseményeket önkéntes alapon, bizonytalan méretű populáción belül jelentették, nem mindig lehetséges megbízhatóan megbecsülni gyakoriságukat vagy ok-okozati összefüggésbe hozni őket a vakcina alkalmazásával. Következésképpen, ezen nemkívánatos események gyakorisága "nem ismert". *A megjelölt mellékhatások, amelyeket a bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) alkalmazása során jelentettek, a vad típusú bárányhimlő fertőzésnek is következményei. A forgalomba hozatalt követő aktív megfigyeléses vizsgálatok vagy a forgalomba hozatalt követő passzív megfigyelések adatai alapján nincs jele annak, hogy a vakcinációt követően a vad vírus okozta megbetegedéssel összehasonlítva megnövekedne a fenti nem kívánt mellékhatások előfordulásának kockázata (lásd az 5.1 pontot). ‡ Lásd a c. részt. A vakcináció után kialakult kiütések - amelyekből Oka/Merck törzs vírust izoláltak - általában enyhe lefolyásúak voltak (lásd 5.1 pont). c. A kiemelt mellékhatások leírása Herpes zoster-esetek klinikai vizsgálatokban Klinikai vizsgálatok során 9543, 12 hónap és 12 év közötti beoltott személy közül 12 esetben jelentettek herpes zostert a 84 414 személy-évnyi megfigyelés alatt. A megfigyelések alapján számított incidencia minimum 14 eset/100 000 személy-év, míg a vad típusú bárányhimlő fertőzés esetében 77 eset/100 000 személy-év. 1652, 13 éves vagy annál idősebb beoltott személy közül 2 esetben számoltak be herpes zosterről. Mind a 14 eset enyhe lefolyású volt, és nem észleltek komplikációkat. Egy másik, 12 hónap és 12 év közötti személyek bevonásával végzett klinikai vizsgálatban a vakcina egy dózisát kapó csoportban két herpes zoster eset fordult elő, míg a két dózist kapó csoportban egy esetet sem jelentettek. A beoltottakat a vakcináció után 10 évig követték. Varicella vakcinával (élő, Oka/Merck törzs) beoltott és a vakcináció után 14 évig követett gyermekek aktív megfigyelésének adatai nem mutatták a herpes zoster gyakoriságának növekedését azokhoz a gyerekekhez képest, akik a vakcina felfedezése előtti időszakban vad típusú varicella vírussal fertőződtek. Ezek a megfigyelési adatok valójában arra utalnak, hogy a varicella ellen beoltott gyermekeknél kisebb a herpes zoster kockázata. A varicella vakcina (élő, Oka/Merck törzs) herpes zoster incidenciájára gyakorolt hosszú távú hatása azonban jelenleg nem ismert (lásd 5.1 pont). Varicellával összefüggő szövődmények Immunkompromittált vagy immunkompetens személyeknél varicella vakcina törzs okozta szövődményeket jelentettek, beleértve a herpes zostert és a disszeminált megbetegedéseket is, mint például az asepticus meningitis és az encephalitis. Vírusátvitel A forgalomba hozatalt követő megfigyelésekből származó egyedi esetjelentések alapján a vakcinavírus átvitele ritkán előfordulhat varicellaszerű kiütéseket mutató vagy nem mutató beoltottak és kontaktjaik között (lásd 4.4 pont). A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) és egyéb gyermekgyógyászatban alkalmazott vakcinák egyidejű használata Amikor a bárányhimlő vakcinát (élő) (Oka/Merck törzs) kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR-II) vakcinával egyidőben adták 12-23 hónapos személyeknek, a beoltottak 26-40%-nál lázról számoltak be (? 38,9 °C szájban mérve, a vakcina beadását követő 0-42. napon). d. Egyéb különleges betegcsoportok Immunkompromittált egyének (lásd 4.3 pont) Immunkompromittált egyéneknél nekrotizáló retinitist jelentettek a forgalomba hozatalt követően. Idősek A klinikai vizsgálatok során a biztonságossági profil vonatkozásában nem találtak eltérést az idősek (? 65 év) és a fiatalabb személyek között. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: virális vakcinák, varicella vakcinák; ATC-kód: J07BK01 A klinikai hatásosság értékelése Klinikai hatásosság 12 hónaposnál fiatalabb személyeknél 12 hónaposnál fiatalabb korban történő vakcináció esetében a klinikai hatásosságot nem értékelték. Egyadagos immunizáció 12 hónapos és 12 éves kor közötti egészséges személyeknél A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) korábbi formáival végzett kombinált klinikai vizsgálatokban a vizsgált dózisok 1000-17 000 PFU vírust tartalmaztak. A bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) oltott, és vad típusú vírusfertőzésnek kitett vizsgálati alanyok többsége vagy teljesen védett volt a bárányhimlő megbetegedéssel szemben, vagy csak enyhébb formában jelentkezett náluk a betegség. A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) védőhatását három különböző módon értékelték a vakcina beadását követő 42. naptól kezdődően: 1) egy kettős vak, placebokontrollos, 2 éven át tartó vizsgálatban (n=956; hatásosság 95-100%; 17 430 PFU-t tartalmazó vakcinával); 2) a megbetegedés kivédésének értékelésével, 7-9 évig tartó megfigyelési szakaszban közös háztartásban előfordult megbetegedés esetén (n=259; hatásosság 81-88%; 1000-9000 PFU-t tartalmazó vakcinával); és 3) a bárányhimlő esetek számának összehasonlításával az oltottak 7-9 évig tartó megfigyelését összevetve az 1972-1978 közötti történeti kontroll adatokkal (n=5404; hatásosság 83-94%; 1000-9000 PFU-t tartalmazó vakcinával). Egy 9202 tagú, 12 hónap és 12 év közötti, egy adag bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) beoltott csoportban 1149 fertőzéses esetet találtak (a vakcinációt követő 6 héten túl) a legfeljebb 13 évig tartó megfigyelési periódusban. Ebből az 1149 esetből 20 (1,7%) minősült súlyosnak (a léziók száma ? 300, szájban mért testhőmérséklet ? 37,8 °C). A nem oltott történeti kontrollokban a vad típusú vírusfertőzések következtében kialakult súlyos esetek 36%-os arányához képest a fent említett adatok a kialakult súlyos esetek arányának 95%-os relatív csökkenését mutatják a beoltott, majd később megfertőződött személyeknél. A bárányhimlő megbetegedés profilaxisát az expozíciót követő 3 napon belül végzett oltással, két kisebb vizsgálatban értékelték. Az első vizsgálatban kimutatták, hogy bárányhimlő vírussal fertőzöttekkel közös háztartásban elő 17 oltott gyermek egyike sem fertőződött meg bárányhimlő vírussal, míg a 19 nem oltott kontakt mindegyike megbetegedett. Egy második, placebokontrollos posztexpozíciós profilaxis vizsgálatban a vakcina-csoportban 10 gyermek közül egy, míg a placebocsoportban 13-ból 12 gyermek betegedett meg bárányhimlő fertőzés következtében. Egy nem kontrollos kórházi vizsgálat során 148 beteg (közülük 35 immunszupprimált) kapott egy adag bárányhimlő vakcinát az expozíció után 1-3 nappal; egyikük sem betegedett meg bárányhimlőben. Korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a bárányhimlő megbetegedés megelőzésére vonatkozóan a fertőzést követő 4-5. nap után adott vakcinával. Egy kettős vak vizsgálatban 26 fogékony, aktív bárányhimlő fertőzésnek kitett gyermekkorú testvért randomizáltak placebo és bárányhimlő vakcinációban részesülő csoportokba. A bárányhimlő vakcinával oltottak csoportjában a 13 gyermekből 4 (30,8 %) betegedett meg bárányhimlőben, 3 közülük a fertőzést követő 4-5. napon kapta az oltóanyagot. Mindazonáltal, a betegség enyhe lefolyású volt (1, 2 és 50 lézió). Ezzel szemben a placebocsoportban a 13 gyermekből 12 (92,3%) típusos bárányhimlő megbetegedést (60-600 lézió) vészelt át. Következésképpen, az expozíciót követő 4-5. napon beadott vakcina módosíthatja a kialakuló bárányhimlő megbetegedés lefolyását. Kétadagos immunizáció 12 hónapos és 12 éves kor közötti egészséges személyeknél Egy vizsgálatban, amely az egyadagos (n=1114), illetve a három hónap különbséggel adott kétadagos (n=1102) immunizációt hasonlította össze, a bármilyen súlyosságú bárányhimlő elleni védettség becsült hatékonysága egy 10 éves megfigyelési időszakban 94% volt az egyadagos és 98% volt a kétadagos immunizációt követően (p< 0,001). A bárányhimlő kumulatív aránya a 10 éves megfigyelési időszakban 7,5% volt az egyadagos és 2,2% volt a kétadagos immunizációt követően. Az egyadagos, illetve kétadagos immunizáción átesett személyeknél jelentett bárányhimlős esetek többsége enyhe volt. Kétadagos immunizáció 13 éves vagy annál idősebb egészséges személyeknél 13 éves vagy annál idősebb személyeknek, 4-8 hetes időközzel beadott két dózis védőhatását értékelték a közös háztartásban való kitettséggel összefüggésben, a vakcinációt követő 6-7 évben. A klinikai hatásosság aránya körülbelül 80-100% volt. A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) immunogenitása Egyadagos immunizáció 12 hónapos és 12 éves kor közötti személyeknél Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a hűtőszekrényben eltartható formula immunogenitása hasonló a hatásosság értékelésére használt, korábbi formulák immunogenitásához. Hat héttel a vakcina beadása után kapott ? 5 gpELISA egység/ml értéke (a gpELISA igen érzékeny vizsgálat, amely nincs kereskedelmi forgalomban) megközelítőleg egybevág a klinikai védettséggel. Az azonban nem ismert, hogy a ? 0,6 gpELISA egység/ml jelent-e a hosszú távú védettséget. A humorális immunválasz 12 hónapos és 12 éves kor közötti személyeknél Szerokonverziót (a mennyiségi meghatározás határértéke általában megfelel a ? 0,6 gpELISA egység/ml-nek) 9610, 12 hónapos és 12 éves kor közötti fogékony személy 1000-50 000 PFU-val végzett oltása után az oltottak 98%-ában észleltek. A bárányhimlő ellenanyag ? 5 gpELISA egység/ml értékben az oltottak hozzávetőleg 83%-ában volt kimutatható. 12-23 hónapos személyek Varivax "hűtött" (8000 PFU/adag vagy 25 000 PFU/adag) vakcinával végzett oltása után 6 héttel a beoltottak 93%-ában volt ? 5 gpELISA egység/ml bárányhimlő ellenanyag. A humorális immunválasz 13 éves vagy annál idősebb személyeknél 934, 13 éves vagy annál idősebb személy bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) hozzávetőleg 900-17 000 PFU-t tartalmazó adagjával végzett oltása során több klinikai vizsgálat eredménye szerint 1 adag vakcina beadását követően a szerokonverziós arány 73-100% között volt (bárányhimlő ellenanyag titer ? 0,6 gpELISA egység/ml). A ? 5 gpELISA egység/ml ellenanyaggal rendelkező személyek aránya 22-80% volt. Két adag vakcina beadása után (601 személy) hozzávetőleg 900-9000 PFU/adag tartalmú vakcina hatására a szerokonverzió 97-100%, és a ? 5gpELISA egység/ml ellenanyaggal rendelkező személyek aránya 76-98% volt. Nincsenek adatok ? 65 éves korú Varicella zoster vírus (VZV) szeronegatív személyek Varivax vakcináció hatására adott immunválaszára. Humorális immunválasz a beadás módja szerint Egy 752 személy bevonásával (akik a Varivax-ot vagy intramuscularisan vagy subcutan kapták) végzett összehasonlító vizsgálatban mindkét beadási mód esetén hasonló immunogenicitási profilt igazoltak. Kétadagos immunizáció 12 hónapos és 12 éves kor közötti egészséges személyeknél Egy multicentrikus vizsgálatban, 12 hónapos és 12 éves kor közötti egészséges gyermekek kaptak egy adag vagy két adag Varivax-ot három hónap különbséggel. Az immunogenitási eredményeket a következő táblázat foglalja össze. VARIVAX egyadagos immunizáció (n = 1114) VARIVAX kétadagos immunizáció (n = 1102) 6 héttel a vakcináció után 6 héttel az első adag után 6 héttel a második adag után Szerokonverziós arány 98,9% (882/892) 99,5% (847/851) 99,9% (768/769) ? 5 gpELISA egység/ml VZV antitest titerrel rendelkezők százalékos aránya (szeroprotekciós arány) 84,9% (757/892) 87,3% (743/851) 99,5% (765/769) Mértani átlagtiter (gpELISA egység/ml) 12,0 12,8 141,5 E vizsgálat és egyéb vizsgálatok során, ahol 3-6 évvel az első adag után beadásra került egy második adag vakcina, az eredmények a VZV antitestválasz szignifikáns felerősödését mutatták a második adag beadása után. Ha a második adagot az első adag után 3-6 évvel adták be, a VZV antitestszintek hasonlóak voltak ahhoz, mint amikor 3 hónap különbséggel adták be a két dózist. A szerokonverziós arány megközelítőleg 100% volt az első adag és 100% a második adag után. A vakcina szeroprotekciós aránya (? 5 gpELISA egység/ml) megközelítőleg 85% volt az első adag és 100% a második adag után, és a mértani átlagtiter (geometric mean titres, GMT) megközelítőleg átlagosan tízszeresére emelkedett a második adag után (a biztonságossági adatokat lásd 4.8 pont). Kétadagos immunizáció az első adag beadásakor 9-12 hónapos egészséges személyeknél Egy klinikai vizsgálatban 1620 egészséges, az első adag beadása idején 9-12 hónapos személyeknek adták be a kombinált kanyaró, mumpsz, rubeola és varicella (Oka/Merck) vakcinát (MMRV), kétadagos immunizációval, az adagok között 3 hónapos időközt tartva. Az első és második adagot követően a biztonságossági profil általánosságban véve hasonló volt mindegyik korcsoportban. A teljes elemzési halmazban (összes beoltott személy a vizsgálat kezdetekor mért antitest titertől függetlenül) a második adag után a szeroprotekciós arány 100% volt, függetlenül a beoltott személy korától az első adag beadása idején. A varicella szeroprotekciós arányát és a mértani átlagtiterét (geometric mean titres, GMT) a teljes elemzési halmazban a következő táblázat mutatja: MMRV vakcina 1. adag 9 hónapos korban / 2. adag 12 hónapos korban (n=527) MMRV vakcina 1. adag 11 hónapos korban / 2. adag 14 hónapos korban (n=480) MMRV vakcina 1. adag 12 hónapos korban / 2. adag 15 hónapos korban (n=466) 6 héttel az első adag után 6 héttel a második adag után 6 héttel az első adag után 6 héttel a második adag után 6 héttel az első adag után 6 héttel a második adag után A varicella szeroprotekciós aránya [95%-os CI] (gpELISA egység/ml) 93,1% [90,6; 95,1] 100% [99,3; 100] 97% [95,1; 98,4] 100% [99,2; 100] 96,5% [94,4; 98] 100% [99,2; 100] Mértani átlagtiter [95%-os CI] (gpELISA egység/ml) 12 [12; 13] 321 [293; 352] 15 [14; 15] 411 [376; 450] 15 [14; 15] 481 [441; 526] Az immunválasz időtartama Egyadagos immunizáció 12 hónapos és 12 éves kor közötti személyeknél Azokban a klinikai vizsgálatokban, amelyekben egészséges, 12 hónapos és 12 éves kor közötti, egyetlen adag vakcinával oltott személyek védettségét hosszú távon követték nyomon, azt találták, hogy 1 év után 99,1%-ban (3092/3120); 2 év után 99,4%-ban (1382/1391); 3 év után 98,7%-ban (1032/1046); 4 év után 99,3%-ban (997/1004); 5 év után 99,2%-ban (727/733) és 6 év után 100%-ban (432/432) volt kimutatható bárányhimlő ellenanyag (gpELISA ? 0,6 egység/ml). Kétadagos immunizáció 12 hónapos és 12 éves kor közötti személyeknél Kilenc év követés alatt a mértani átlagtiter és azoknak az alanyoknak a százaléka, akik ? 5 gpELISA egység/ml VZV antitestszinttel rendelkeztek, a követés első évében magasabb volt a kétadagos immunizáción átesettek személyeknél, mint az egyadagos immunizáción átesetteknél és a követés egész ideje alatt hasonló maradt. A VZV antitest jelenlét kumulatív aránya mindkét csoportban nagyon magas maradt a kilencedik évben (99,0% az egyadagos csoportban és 98,8% a kétadagos csoportban). 13 éves és annál idősebb személyek Azokban a vizsgálatokban, amelyekben 13 éves és annál idősebb személyeket oltottak 2 adag bárányhimlő vakcinával, megállapították, hogy 1 év után 97,9%-ban (568/580); 2 év után 97,1%-ban (34/35); 3 év után 100%-ban (144/144); 4 év után 97,0%-ban (98/101); 5 év után 97,5%-ban (78/80) és 6 év után 100%-ban (45/45) volt kimutatható bárányhimlő ellenanyag (gpELISA ? 0,6 egység/ml). Ezekben a vizsgálatokban az ellenanyagszint emelkedését figyelték meg a beoltottakban vad típusú bárányhimlő vírusfertőzésnek történő kitettséget követően, ami a vakcináció hatására kialakult ellenanyagszint hosszú távú jelenlétének magyarázata lehet. A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) által kiváltott ellenanyagszint fennmaradásának időtartama vad típusú emlékeztető hatás elmaradása esetén nem ismert (lásd 4.2 pont). Az immunmemória működését bizonyította egy bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) emlékeztető adag beadása az első vakcinációt követő 4-6 évben 419 személynek, akik 1-17 évesek voltak az első oltás beadásakor. A mértani átlagtiter (GMT) az emlékeztető adag beadását megelőzően 25,7 gpELISA egység/ml volt, ami 143,6 gpELISA egység/ml-re emelkedett körülbelül 7-10 nappal az emlékeztető adag beadása után. A varicella vakcina (élő, Oka/Merck törzs) hatékonysága A Varivax hosszú távú hatékonyságának obszervációs vizsgálatai Két, Egyesült Államokban végzett obszervációs, hatékonyságot monitorozó vizsgálat adatai igazolták, hogy a széleskörű varicella vakcináció kb. 90%-kal csökkenti a varicella kockázatát. Ráadásul a varicella kockázatának csökkenése populációs szintjén több mint 15 évig fennmaradt mind a beoltott, mind a be nem oltott személyeknél. Az adatok arra is utalnak, hogy a varicella vakcináció csökkentheti a herpes zoster kockázatát a beoltott egyéneknél. Az első vizsgálatban, amely egy hosszú távú, prospektív kohorsz vizsgálat volt, a varicella és a herpes zoster előfordulásának megbecsülése érdekében kb. 7600 olyan gyermeket követtek aktívan 14 évig, akiket 1995-ben, a második életévükben oltottak be varicella vakcinával. A vizsgálat végén 2009-ben a gyermekek 38%-áról volt ismert, hogy megkapták a varicella második adagját. Megjegyzésképp, 2006-ban az Egyesült Államokban a varicella vakcina második adagjának beadását javasolták. A követés teljes időtartama során a varicella incidenciája a beoltottak körében hozzávetőleg 10-szer alacsonyabb volt, mint az ugyanolyan életkorú gyermekeknél a vakcina felfedezése előtti időszakban (a vakcina becsült hatékonysága a vizsgálat időtartama alatt 73% és 90% között volt. A herpes zostert illetően a követés ideje alatt kevesebb herpes zoster eset fordult elő a varicellával beoltottak között, mint a vakcina felfedezését megelőzően ugyanolyan életkorban vad típusú varicellával fertőződött gyermekek között (relatív kockázat: 0,61; 95%-os CI 0,43-0,89). Az oltást követően előforduló varicella és zoster esetek többnyire enyhe lefolyásúak voltak. Egy második, hosszú távú surveillance vizsgálatban 1995-től (a vakcina felfedezését megelőző időszak) 2009-ig, 15 éven keresztül öt keresztmetszeti felmérést végeztek a varicella előfordulásával kapcsolatban, amelyek mindegyikét hozzávetőleg 8000, véletlenszerűen kiválasztott gyermekkel és 5-19 éves serdülőkkel végezték el. Az eredmények 1995-től 2009-ig minden korcsoportban, mind a beoltott, mind a be nem oltott gyermekek és serdülők körében a varicella arányának fokozatos, 90-95%-os (kb. 10-20-szoros) csökkenését mutatták. Ezen felül minden korcsoportban a varicella miatti hospitalizáció arányának kb. 90%-os (kb. 10-szeres) csökkenését figyelték meg. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Farmakokinetikai tulajdonságok értékelése vakcinák esetében nem szükséges. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Hagyományos preklinikai biztonságossági vizsgálatokat nem végeztek, de nincsenek olyan preklinikai eljárások, amelyek az alkalmazási előírás egyéb pontjaiban ismertetett adatokon kívüli, a klinikai biztonságosság szempontjából jelentős adatokkal szolgálnának. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése Injekciós üveg Port tartalmazó 3 ml-es (I-es típusú) injekciós üveg, dugóval (butil gumi) és lepattintható kupakkal (alumínium). Előretöltött fecskendő Oldószert tartalmazó 1 ml-es előretöltött fecskendő (I-es típusú üveg), dugattyúval (klórbutil gumi) és zárósapkával (sztirén-butadién gumi), tű nélkül. Oldószert tartalmazó 1 ml-es előretöltött fecskendő (I-es típusú üveg), dugattyúval (klórbutil gumi) és zárósapkával (sztirén-butadién gumi), 2 különálló tűvel buborékcsomagolásban. Egy- és tízadagos csomagolás. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Elkészítés előtt az injekciós üvegben a por fehér vagy törtfehér, és az előretöltött fecskendőben az oldószer tiszta, színtelen folyadék. A szuszpendálás után a vakcina tiszta, színtelen vagy halványsárga folyadék. A fertőtlenítőszerekkel való érintkezést el kell kerülni. A vakcina elkészítéséhez csak az előretöltött fecskendőben levő oldószert szabad felhasználni. Fontos, hogy minden beteg oltásánál egyszer használatos, steril fecskendőt és tűt használjunk a fertőző ágensek egyik beoltandó személyről a másikra való átvitelének megakadályozása érdekében. Egy tűt az elkészítéshez, egy másik, új tűt a beadáshoz kell használni. Útmutatás a vakcina elkészítéséhez Az injekciós tű felhelyezéséhez a tűt a fecskendő végére kell nyomni, majd egy negyed fordulattal (90°) elcsavarva kell rögzíteni. Az előretöltött fecskendő teljes tartalmát a port tartalmazó injekciós üvegbe kell fecskendezni. Az alapos elkeveredést óvatos rázogatással kell biztosítani. Az elkészített vakcinát vizuálisan meg kell vizsgálni, hogy látható-e benne bármilyen idegen részecske és/vagy a külleme eltér-e a normálistól. A vakcina nem használható fel, ha bármilyen idegen részecske látható benne, vagy ha a szuszpendálás után nem tiszta, színtelen vagy halványsárga folyadék jött létre. A hatásosság elvesztésének minimalizálása érdekében ajánlatos a vakcinát az elkészítés után azonnal beadni. Amennyiben az elkészített vakcina 30 percen belül nem kerül felhasználásra, meg kell semmisíteni. Az elkészített vakcina nem fagyasztható! Az injekciós üveg teljes tartalmát vissza kell szívni egy fecskendőbe, injekciós tűt kell cserélni, és a vakcinát be kell adni subcutan vagy intramuscularis injekció formájában. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Hűtve (2 ?C - 8 ?C) tárolandó és szállítandó. A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa a dobozában. Nem fagyasztható! A gyógyszer elkészítés utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 2 év. Elkészítés után a vakcinát azonnal fel kell használni. Ugyanakkor stabilitását 20 °C és 25 °C között 30 percig megtartja. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA MSD Pharma Hungary Kft. 1095 Budapest Lechner Ödön fasor 10/B Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-20120/01 1× port tartalmazó injekciós üveg + előretöltött fecskendő tű nélkül OGYI-T-20120/02 10× port tartalmazó injekciós üveg + előretöltött fecskendő tű nélkül OGYI-T-20120/05 1× port tartalmazó injekciós üveg + előretöltött fecskendő 2 tűvel OGYI-T-20120/06 10× port tartalmazó injekciós üveg + előretöltött fecskendő 2 tűvel 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2006. május 16. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2008. június 19. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2024. január 15. 2 OGYÉI/32984/2023 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Termékenység A Varivax-szal nem végeztek reprodukciós állatkísérleteket. A Varivax termékenységet befolyásoló hatását nem vizsgálták. Terhesség Terhes nők nem olthatók be Varivax-szal. A Varivax-szal terhes nőkkel nem végeztek vizsgálatokat. Mindazonáltal nem dokumentáltak magzatkárosodást olyan esetekben, amikor varicella vakcinákkal oltottak terhes nőket. Nem ismert, hogy a Varivax terhes nőknek való adása veszélyezteti-e a magzatot, vagy hatással van-e a fogamzóképességre. A teherbe esést az oltás beadását követő 1 hónapban kerülni kell. A gyermeket vállalni kívánó nőknek azt kell tanácsolni, hogy halasszák el a teherbe esést. Szoptatás A vakcinavírus törzs anyáról csecsemőre való átvitelének teoretikus kockázata miatt a Varivax adása általában nem ajánlott szoptató anyáknak (lásd még 4.4 pont). Azokat a fertőzésveszélynek kitett nőket, akiknél nem ismert korábbi bárányhimlő megbetegedés, vagy akik ismerten szeronegatívak, egyedi elbírálás alapján lehet Varivax vakcinációban részesíteni. | 
