Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Oldatos injekció: tiszta, színtelen, steril vizes oldat. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 200 mg teofillin 10 ml vizes oldatban ampullánként. Ismert hatású segédanyag(ok): 27,31 mg (1,19 mmol) nátrium ampullánként A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Nátrium-hidroxid, glicin és injekcióhoz való víz. Javallat4.1 Terápiás javallatok Akut és súlyos dyspnoés állapotok kezelésére, krónikus obstruktív tüdőbetegségek esetén: * asthma bronchiale, status asthmaticus, * különböző eredetű reverzibilis bronchospasticus állapotok (pl. krónikus bronchitis és tüdőemphysema). A teofillint nem szabad első választandó szerként alkalmazni asztmás gyermekek kezelésében. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Kezdő adag (6 órán belül): Felnőtteknek, serdülőknek és 6 hónaposnál idősebb gyermekeknek 4-6 mg teofillin/ttkg (0,2-0,3 ml injekció/ttkg). Fenntartó adag (6 óránként): Nemdohányzó felnőtteknek: 2,4 mg teofillin/ttkg (0,12 ml injekció/ttkg). A fenntartó adag: kb. 0,4 mg teofillin/ttkg/óra (azaz 0,02 ml injekciós oldat/ttkg/óra). 6 hónap-9 év közötti gyermekeknek: 4,8 mg teofillin/ttkg (0,24 ml injekció/ttkg). 9 év fölötti gyermekeknek és serdülőknek: 4,2 mg teofillin/ttkg (0,21 ml injekció/ttkg). A mindenkori adag egyénenként változó. 900 mg teofillin/nap dózis feletti adagolás során szérumszint mérést kell végezni. Dózis csökkentése: Amennyiben 12-24 órán belül már kapott a beteg teofillint vagy teofillin-származékot, az előzetesen alkalmazott teofillin kezelés dózisától függően csökkentett adagokat kell adni intravénásan. Az elhúzódó teofillin elimináció miatt kisebb dózisokat kell adni az alábbi esetekben: * dekompenzált szívelégtelenség, * beszűkült máj és/vagy veseműködés (pl. májcirrhosis, krónikus alkoholizmus), * akut tüdőödéma, * cor pulmonale, * vírusos infekció és akut lázas betegségek, * idősebb betegek. Más gyógyszerekkel (lásd 4.5 pont) együtt adagolva is elhúzódhat a teofillin elimináció, aminek következtében kedvezőtlenül magasra nőhet a teofillinszérumszint. Ilyen esetben az adagot csökkenteni kell. Alacsony kreatinin clearence-ű betegek esetében a hosszú ideig tartó kezeléskor fokozatosan csökkentett dózist kell alkalmazni. Kezdő adag (6 órán belül): 2-3 mg teofillin/ttkg (0,1-0,15 ml injekció/ttkg) A teofillin vérkoncentráció a dózisnak megfelelően változik (közelítően: 0,5 mg teofillin/ttkg adag a teofillin vérkoncentrációt kb. 1 ?g/ml értékkel növeli.) Fenntartó adag (6 óránként): Kb. 1,2 mg teofillin/ttkg (0,06 ml injekció/ttkg) A fenntartó adag: kb. 0,2 mg teofillin/ttkg/óra (azaz 0,01 ml injekciós oldat/ttkg/óra). Dózis emelése: Dohányzók és súlyos obstruktív légúti megbetegedésben szenvedők esetében általában magasabb ttkg-onkénti fenntartó dózis szükséges, mint nemdohányzó felnőtteknek. 900 mg teofillin/nap dózis feletti adagolás esetén szérumszint mérést kell végezni. Fenntartó adag (6 óránként): Dohányzóknak és súlyos obstruktív légúti megbetegedésben szenvedőknek: 4,2 mg teofillin/ttkg (0,21 ml injekció/ttkg) A fenntartó adag: 0,7-0,8 mg teofillin/ttkg/óra (azaz 0,035-0,04 ml injekciós oldat/ttkg/óra). Orális adagolás: Szükség esetén az orvos utasítására 1-2 ampulla tartalma (az adagolás hasonló az iv. adagoláshoz) folyadékkal hígítva megiható. Az adagok csökkentésére vagy növelésére és injekció beadási idejére vonatkozó további információk a 4.5 pontban találhatók. Hosszú ideig tartó kezelés egyéni dózisbeállítást igényel szérumszint mérés alapján és a klinikai hatékonyság egyidejű értékelésével. Gyermekek 6 hónapos kor alatti gyermekek: A Theospirex 200 mg / 10 ml oldatos injekciót nem szabad alkalmazni 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél. Az alkalmazás módja Csak intravénásan adagolható: lassú injekcióként (kb. 5 perc), vagy rövid ideig tartó infúzióként (kb. 10 perc/1 ampulla infúziós oldatban), vagy cseppinfúzióként (folyamatos infúziós oldatban, perfúzorral). Kivételes esetekben per os is alkalmazható. A teofillin metabolizmusa egyénenként és életkortól függ, ezért egyedi beállítása szükséges a klinikai reakciótól és a tűrőképességtől függően. Ez főként a gyermekekre és a serdülőkre vonatkozik. Lehetőleg teofillinszérumszint mérést kell végezni. Az alábbiakban mg-ban megadott adagok minden esetben vízmentes teofillinre értendők. Testsúlyon az ideális testsúly értendő; a teofillin nem kerül a zsírszövetekbe. Infúziós oldatok készítése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Az infúziós alapoldattal való elegyítésnél különösen ügyelni kell az esetleges elszíneződésre, zavarosodásra és kicsapódásra. Infúziós alapoldatként a legmegfelelőbb a fiziológiás (0,9%-os) nátrium-klorid infúzió és a Ringer-laktát infúzió. A teofillin tartalmú injekciós oldatot egyes gyártók glükóz infúziós oldatával elegyítve néha halványsárga szín jelenik meg. Más infúziós alapoldatokkal csak akkor szabad elegyíteni, ha az illető kereskedelmi termékre vonatkozóan kompatibilitási adatok rendelkezésre állnak. A Theospirex injekciót, a legtöbb injekciós oldathoz hasonlóan, nem szabad más injekciós oldatokkal egyazon fecskendőbe felszívni, mivel kicsapódás vagy kémiai elváltozás következhet be. A farmakológiai kölcsönhatásokra szintén figyelni kell. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * A készítmény hatóanyagával, illetve más xantin származékokkal, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni ismert túlérzékenység. * Akut szívinfarktus. * Sokk, kollapszus. * Akut tachycardiás szívritmuszavar esetén. * Gyermekeknek 6 hónapos kor alatt. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A Theospirex injekció csak különösen indokolt esetben és körültekintően alkalmazható: * súlyos hypertonia, * instabil angina pectoris, * tachycardiás szívritmuszavarra való hajlam, * hypertrophias obstruktív cardiomyopathia, * hyperthyreois, * epilepszia, * ulcus ventriculi, ulcus duodeni, * súlyos máj és veseműködési zavarok, * porfíria esetén. Az ajánlott adagolás melletti nem megfelelő hatásosság, valamint mellékhatás jelentkezése esetén a teofillin plazma-koncentrációját figyelemmel kell kísérni. Akut lázas betegség A lázas állapot csökkenti a teofillin clearance-ét. Ilyen esetekben szükségessé válhat az alkalmazott dózis csökkentése az intoxikáció megelőzése érdekében. Ismert hatású segédanyagok: A készítmény 27,31 mg (1,19 mmol) nátriumot tartalmaz 10 ml-es ampullánként, amit csökkent veseműködésű betegeknél, illetve kontrollált nátrium diéta esetén figyelembe kell venni. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre A készítmény központi idegrendszerre kifejtett hatása (pl. nyugtalanság, fejfájás, tachycardia) vagy remegés hátrányosan befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.9 Túladagolás A teofillin intoxikáció tünetei (20 ?g/ml-nél magasabb teofillin plazmakoncentráció esetén): hányás, remegés, nyugtalanság, zavartság, alvászavar, súlyos gyomor-bél rendellenességek (egyebek mellett gastrointestinalis vérzés), hirtelen vérnyomásesés, tachycardia, valamint életveszélyes aritmia és konvulzió. Fokozott egyéni teofillin túlérzékenység esetén a túladagolás tünetei már a megadott plazmakoncentrációk alatt is felléphetnek. Túladagolás esetén alkalmazandó terápia: Kismértékű túladagolás esetén a készítmény adagolását fel kell függeszteni és teofillin plazmakoncentráció mérést kell végezni. A kezelés folytatásakor az adagot az eredménytől függően kell csökkenteni. Központi idegrendszeri reakciók esetén (pl. nyugtalanság és görcsök) a légutak szabadon tartandók, oxigenáció alkalmazandó, diazepam adandó (0,1-0,3 mg/ttkg, összesen maximum 10 mg lassan i.v.). Életveszély esetén a vitális funkciók ellenőrzendők, szükség esetén intubáció, oxigenizáció, és ha indokolt, i.v. folyadékpótlás alkalmazandó plazmaexpanderekkel, a folyadék és elektrolitháztartást ellenőrizni kell és szükség esetén be kell állítani. Nagyon magas teofillin plazmakoncentráció esetén hemoperfúziót is számításba kell venni. Fenyegető szívritmuszavar esetén verapamilt kell adagolni i.v. (A propranolol asztmás betegeknél súlyos hörgőgörcsöt okozhat.) Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A teofillin elimináció elhúzódhat az alábbi gyógyszerek hatására, aminek következtében megnőhet a teofillin szérumszint, megnövelve a túladagolás veszélyét és a mellékhatás kockázatát: allopurinol, cimetidin, orális fogamzásgátlók, makrolid antibiotikumok (pl. klaritromicin, eritromicin, troleandomicin), bizonyos fluorokinolonok (pl. enoxacin, ciprofloxacin, pefloxacin, pipemidsav- lásd lentebb), vidarabin, izoniacid, bizonyos antidepresszánsok (pl. viloxacin, fluvoxamin), kalcium-antagonisták (pl. diltiazem), ß-adrenoreceptor-blokkolók (pl. propranolol), mexiletin, tocainid, propafenon, ?-interferon, diszulfiram, takrin, tiklopidin, tiabendazol, metotrexát, BCG-oltás, influenza védőoltás. Ilyen esetekben a dózis csökkentése szükséges. Egyidejű ranitidin-kezelés mellett egyes esetekben teofillin túladagolási jelenségek mutatkoztak. Mivel az interakció veszélye teljesen nem zárható ki, ilyenkor a teofillin adagját a ranitidin mennyiségének megfelelően kell csökkenteni. Fluorokinolonok Ciprofloxacin egyidejű adásakor a teofillin szokásos adagjának legfeljebb 60%-át, enoxacin egyidejű adásakor a teofillin szokásos adagjának legfeljebb 30%-át szabad adni. Ilyenkor a teofillin szérumszintjének azonnali szigorú ellenőrzése ajánlott. Más fluorokinolonok is (pl. pefloxacin, pipemidsav) felerősíthetik a teofillin tartalmú gyógyszerek hatását. Ezért kinolonokkal történő egyidejű kezelés esetén feltétlenül ajánlott a teofillin koncentráció mérése. A teofillin lebontás fokozódhat a következő gyógyszerek hatására, aminek következtében csökken a teofillin szérumszint: barbiturátok (fenobarbitál, pentobarbitál), fenitoin, karbamazepin, rifampicin, aminoglutetimid, izoproterenol, moricizin, hypericin tartalmú készítmények (Hypericum sp. gyógyszerei) valamint szulfinpirazon. Ilyen esetekben esetleg dózisemelés válhat szükségessé. A teofillin szinergikus hatást fejt ki ß-szimpatomimetikumokkal, furoszemiddel, digitálisz glikozidokkal, reserpinnel, efedrin- és xantin tartalmú gyógyszerekkel (koffein). Lítiumkarbonát és béta-receptorblokkoló gyógyszerek hatását a teofillin csökkenti. Halothannal együtt adva súlyos szívritmuszavar következhet be. Ketaminnal együtt adagolva tachycardiát válthat ki. 6.2 Inkompatibilitások Lásd 4.2 pont utolsó bekezdését. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások Az injekcióban lévő endogén aminosav (aminoecetsav = glicin) elősegíti a teofillin oldódását az injekciós oldatban. Többnyire egyéni túladagolás következtében (individuális túlérzékenység) gyomorpanaszok (hányinger, hányás, hasmenés, gyomorbántalom), neurológiai (görcsök, szédülés, remegés, fejfájás, nyugtalanság, alvászavar) vagy cardiális (palpitatio, tachycardia, extrasystole, ventricularis arritmia) mellékhatások, valamint a szérum elektrolitszint változása (elsősorban hypokalaemia, hypophosphataemia, hyponatraemia, szérum kalcium és kreatininszint növekedése), hyperglykaemia vagy hyperurikaemia következhet be. Az adag csökkentése után többnyire ezek a tünetek megszűnnek. A teofillin által kiváltott túlérzékenységi reakció ritkán lép fel. Az alsó oesophagus-sphinkter tónuscsökkenése miatt a fennálló gyomor-nyelőcső reflux felerősödhet. Egyes esetekben, különösen túl gyors intravénás beadás során, lecsökkenhet a vérnyomás és tachycardia léphet fel. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Obstruktív légúti betegségekre ható egyéb systemás szerek ATC kód: R03D A04 A teofillin szerkezetileg a metilxantin csoporthoz (purin származékok) tartozik. A teofillin a dózistól függő mértékben relaxálja a bronchusok és bronchiolusok simaizomzatát. Fokozza a rekeszizmok kontraktilitását, javítja a nyákürülést és csökkenti a kisvérköri perifériás ellenállást. A teofillin gátolja az antigének által indukált bronchospasmust, valamint a mediátorok (pl. hisztamin) felszabadulását a hízósejtekből, továbbá stimulálja a légzőközpontot, pozitív inotrop és chronotrop hatást gyakorol a szívizomra, enyhén diuretikus hatású. A teofillin immunmodulátor és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Hatásmechanizmusa a foszfodiészteráz enzim gátlásán, adenozin antagonizmuson, a katekolamin kiválasztás növelésén és a kalcium szint változtatásán alapul. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A hatásos teofillin plazmakoncentráció 8-12 ?g/ml között van (nem haladhatja meg a 20 µg/ml-t). Terápiás koncentráció esetén a teofillin 60%-a kötődik a plazmafehérjékhez (újszülöttek és májcirrhosisos betegek esetén kb. 40%-a). A véráramból a teofillin a testben mindenhol eloszlik a zsírszövetek kivételével. Átjut a vér-agy gáton és a méhlepényen. Plazmafelezési ideje jelentős eltéréseket mutat. Átlagos felnőttek esetén a felezési idő 7-9 óra, dohányosoknál 4-5 óra, gyermekeknél 3-5 óra, azonban koraszülötteknél, tüdőbetegeknél, szívelégtelenségben vagy májbetegségben szenvedőknél meghaladhatja a 24 órát. A teofillin a májban metabolizálódik és elsősorban a veséken keresztül ürül ki a szervezetből. A metabolizáció során főleg xantin származékokká alakul, és csak mintegy 10%-a ürül ki átalakulás nélkül a vizelettel. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Nem tapasztaltak embriotoxikus vagy teratogén hatást vemhes patkányokban. Vemhes egerekben a teofillin szájpadhasadékot és fejlődési rendellenességet okozott. Ezeknek a megfigyeléseknek emberekre vonatkoztatott jelentősége nem ismert. Ismételt toxicitás vizsgálatok során orális adagolást követően sem kutyában, sem patkányban nem figyeltek meg szerv-toxikus hatást. Emberekben nem tapasztaltak karcinogén, mutagén és teratogén hatást. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 5 x 10 ml oldat kék törőponttal ellátott, színtelen, forrasztott OPC ampullában. Az ampullák műanyag tálcában és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Megjegyzés: ? egy keresztes, erős hatású Osztályozás: II.csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25°C-on, fénytől védve tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Gebro Pharma GmbH Bahnhofbichl 13 6391 Fieberbrunn Ausztria 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA OGYI-T-4246/03 (5 x 10 ml) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA 1994. november / 2009. október 6. 10 A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2013. december 15. 4 OGYI/45279/2013 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A terhesség ideje alatt, különösen az első három hónapban a gyógyszer csak a terápiás előny/kockázat arány gondos mérlegelését követően alkalmazható. Embereknél teratogén hatást teofillin adagolást következtében eddig nem figyeltek meg, extrém magas dózisoknál állatkísérletekben azonban igen. Emberekben a teofillin bejut a méhlepénybe. Szoptatás A teofillin kiválasztódik az anyatejben, ezért teofillinnel történő kezelés előtt a szoptatást abba kell hagyni. | 
