Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Fehér, kapszula alakú tabletta, egyik oldalán bemetszéssel. A tabletta egyenlő adagokra osztható. Hosszúság: kb. 18 mm; szélesség: kb. 7,5 mm. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 500 mg paracetamol és 30 mg kodein-foszfát-hemihidrát tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása magnézium-sztearát sztearinsav povidon (K29-32) mikrokristályos cellulóz Javallat4.1 Terápiás javallatok Nem gyulladásos eredetű, közepes erősségű fájdalom rövid távú csillapítása, amennyiben kombináció alkalmazása indokolt. A kodein 12 évesnél idősebb gyermekek és serdülők részére olyan akut, közepes erősségű fájdalom csillapítására javallt, mely nem enyhül olyan más fájdalomcsillapítókra, mint a paracetamol vagy ibuprofén (önmagában). Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Felnőttek Felnőtteknek az ajánlott adag 1-2 tabletta 4-6 óránként. A maximális napi dózis 6 tabletta. A kodeint a legkisebb hatásos adagban a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni. Ezt az adagot legfeljebb naponta 4-szer, legalább 6 órás időközönként lehet bevenni. A maximális napi adag nem lépheti túl a 180 mg-ot. A tolerancia elkerülése érdekében kizárólag akkor kell bevenni, ha szükség van rá. A kezelés időtartamát 3 napra kell korlátozni, és ha nem érhető el hatásos fájdalomcsillapítás, a betegeknek/gondozóiknak javasolni kell, hogy kérjék ki egy orvos véleményét. Vesekárosodás Veseelégtelenség esetében (kreatinin-clearance <30 ml/perc) az egyszeri dózis 1 tabletta, és a dózisok közötti intervallum legalább 6 óra. Gyermekek és serdülők 12-18 éves gyermekek és serdülők: 12 éves vagy idősebb gyermekek és serdülők részére a kodein javasolt adagja 6 óránként 30-60 mg, amennyiben szükséges, az adag legfeljebb a napi maximális adagig (180 mg) emelhető. Az adagot a testtömeg határozza meg (0,5-1 mg/ttkg). 12 évesnél fiatalabb gyermekek: A kodein 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél nem alkalmazható az opioid-toxicitás kockázata miatt, melyet a kodein morfinná történő alakulása és kiszámíthatatlan metabolizmusa okoz (lásd 4.3 és 4.4 pontok). Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. A tablettát sok folyadékkal kell bevenni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Légzésdepresszió Asztma Epe-, húgyvezetéki-, vagy gastrointestinalis görcs Súlyos májkárosodás Veseelégtelenség Opioid-dependencia Krónikus székrekedés (lásd 4.4 pont). A készítményt nem szabad használni: - 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél. - Minden olyan gyermekkorú betegnél (0-18 éves), akinél obstruktív alvási apnoe miatt tonsillectomiát és/vagy adenotomiát végeznek, mivel fokozott a súlyos és életet veszélyeztető mellékhatások kialakulásának kockázata (lásd 4.4 pont). - Szoptatás alatt (lásd 4.6 pont). - Ismert CYP2D6 ultragyors metabolizáló betegeknél. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Elővigyázatosság ajánlott, amikor a paracetamolt flukloxacillinnel együtt alkalmazzák, mivel jelentős a kockázata az emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózis (high anion gap metabolic acidosis, HAGMA) kialakulásának, különösen a vesekárosodásban, sepsisben, malnutrícióban vagy glutationhiány kialakulását elősegítő egyéb állapotban (pl. alkoholizmus) szenvedő betegek esetében, valamint azon betegeknél, akiknél a paracetamol maximális napi dózisát alkalmazzák. Szoros monitorozás javasolt, beleértve a vizelet 5-oxoprolin-tartalmának ellenőrzését is. Az alkohol rontja a központi idegrendszer működését, légzésdepresszió alakulhat ki, ezért az alkoholfogyasztás és az opioidokat tartalmazó gyógyszerek egyidejű alkalmazását el kell kerülni. A kodeint óvatosan kell alkalmazni olyan gyógyszerekkel (például benzodiazepinekkel, antipszichotikumokkal vagy anesztetikumokkal) való együttadáskor, amelyek deprimálják a központi idegrendszert. A morfinnal összehasonlítva, a kodeinhez való hozzászokás veszélye csekély, de nem elhanyagolható. A kodein nem okoz eufóriát, ha az ajánlott dózisokban (<200 mg/nap) alkalmazzák. Túladagolás esetében az eufória, tolerancia és hozzászokás veszélye megnő. Azok a betegek, akik hajlamosak visszaélni a központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel, túladagolhatják az analgetikumokat. Ezért a kodeint tartalmazó gyógyszereket nem szabad a központi idegrendszerre ható gyógyszerekkel visszaélő betegeknek felírni. Az opioidok összehúzzák a gastrointestinalis traktus és a húgyvezeték záróizmait, ezért székrekedést, ileust vagy vizelet-visszatartást okozhatnak. Ezt a gyógyszert óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknél megnőtt az intracerebralis nyomás, akiknek epe- vagy vesekövük, prostata hypertrophiájuk, székrekedésük vagy atonusos hólyagjuk van. A kodein fokozhatja az epe-, vese- vagy bélgörcsöket, és a készítmény alkalmazása nem ajánlott görcsös fájdalom kezelésére. A készítmény kombinálható egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel, de egyéb opioiddal való kombinációs terápia nem ajánlott az opioidok mellékhatása miatt. Általában fájdalomcsillapítók hosszan tartó szedése, különösen gyulladáscsökkentő, lázcsillapító hatóanyagokkal kombinálva, tartós vesekárosodást, veseelégtelenséget idézhet elő (analgetikum nephropathia). Ugyanúgy, mint egyéb opioid esetében, a kodein hatásával szemben is kialakulhat tolerancia és dependencia. A légzési kontrollra gyakorolt depresszív hatása azonban nem változik. A hosszú ideig tartó folyamatos terápia nem javasolt (lásd 4.2 pont). A készítményt fokozott óvatossággal kell alkalmazni (dóziscsökkentéssel vagy az adagolási időközök növelésével) Gilbert-szindróma esetén. CYP2D6 metabolizmus A kodein a CYP2D6 májenzim révén alakul át aktív metabolitjává, morfinná. Amennyiben egy betegnél részben vagy teljesen hiányzik ez az enzim, megfelelő fájdalomcsillapítás nem érhető el. Becslések szerint a kaukázusi népesség legalább 7%-ának lehet ilyen enzimhiánya. Extenzív vagy ultragyors metabolizáló betegeknél azonban szokásos adagolás során is fokozott az opioid-toxicitás kialakulásának kockázata. Ezek a betegek gyorsan alakítják át a kodeint morfinná, ezáltal a vártnál magasabb szérum morfinszinteket eredményezve. Az opioid-toxicitás általános tünetei közé tartozik a zavartság, aluszékonyság, felületes légzés, szűk pupillák, hányinger, hányás, székrekedés és étvágytalanság. Súlyos esetekben előfordulhat életet veszélyeztető, ritkán fatális keringési- és légzési elégtelenség Az ultragyors metabolizálók becsült előfordulása a különböző népességek/rasszok körében az alábbiakban került összefoglalásra: Népesség Előfordulás % Afrikai/Etióp 29% Afro-amerikai 3,4% - 6,5% Ázsiai 1,2% - 2% Kaukázusi 3,6% - 6,5% Görög 6,0% Magyar 1,9% Észak-európai 1%-2% Posztoperatív alkalmazása gyermekeknél A szakirodalomban közlemények jelentek meg arról, hogy obstruktív alvási apnoe miatt végzett tonsillectomia és/vagy adenotomia után alkalmazva, a kodein ritka, de életet veszélyeztető mellékhatásokhoz - beleértve a halált is- vezetett (lásd 4.3 pont). Minden gyermek a megfelelő dózistartományban lévő kodein adagokat kapta, ugyanakkor bizonyíték volt arra nézve, hogy ezek a gyermekek ultragyors vagy extenzív metabolizálók voltak a kodein morfinná metabolizálásának képességét tekintve. Károsodott légzésfunkciójú gyermekek A kodein nem javasolt azon gyermekek számára, akiknél a légzésfunkció károsodott lehet, ideértve a neuromuscularis betegségeket, súlyos szív- vagy légzőszervi állapotokat, felső légúti vagy tüdőfertőzéseket, sokszoros traumát vagy kiterjedt sebészeti beavatkozásokat. Ezek a tényezők súlyosbíthatják a morfin-toxicitás tüneteit. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A készítmény alkalmazása károsan befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.9 Túladagolás A paracetamol a májban glükuronid- és szulfát konjugátumokká metabolizálódik (lásd 5.2 pont). Paracetamol-túladagolás esetében, amikor a metabolizmus ezen útvonalai telítettek, egy toxikus metabolit képződése fokozódik. A glutation inaktiválja ezt a metabolitot. Az acetilcisztein fokozza a glutation mennyiségét a májban, és csökkenti az irreverzibilis májkárosodás kockázatát. A valószínűleg májkárosodást okozó paracetamol dózis 150 mg/ttkg (10 g felnőttekben). Tünetek A paracetamol-túladagolás után az első tünetek közé tartozik a hányinger, hányás és gyomorfájdalom. A májkárosodásnak és a májenzimszintek növekedésének klinikai tünetei csak néhány nap múlva jelentkeznek. A methaemoglobinaemia cianózist indukál. A kodein-túladagolás legsúlyosabb mellékhatása a légzésdepresszió, amely súlyosbodik, amikor az öntudat szintje csökken. A többi tünet általában reverzibilis: székrekedés, vizeletürítési nehézségek, epegörcs, hangulatváltozás, nyugtalanság, pupillaszűkület, fáradtság és esetleg arrhythmiák. Kezelés A túladagolás azonnali kezelése a gyomormosás és aktív szén alkalmazása. Ha a bevett paracetamol dózis több mint 125 mg/ttkg, vagy ha a paracetamol lenyelése után a paracetamol szintje meghaladja az alábbi értékeket: 1350 ?mol/l (4 óra múlva), 990 ?mol/l (6 óra múlva) és 660 ?mol/l (9 óra múlva), akkor az intravénás acetilciszteinnel való kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. Alkoholistáknál, vagy olyan betegeknél, akik olyan gyógyszert szednek, amely a májban metabolizálódik, kisebb dózist kell alkalmazni. Az acetilcisztein-kezelés még a túladagolás után 24-72 órával is hasznos lehet. A kodein-túladagolás kezelése főleg tüneti: légút-biztosítás, oxigén-utánpótlás és folyadék biztosítása. A gyomormosás még több óra elteltével is hasznos, mivel a kodein késlelteti a gyomor ürülését. Ha a kodein dózisa feltehetően több mint 500 mg, akkor megfontolandó egy opioid antagonistával, azaz például naloxonnal való kezelés. A máj- és vesefunkciót, a vér-aggregációt és az elektrolit egyensúlyt laboratóriumi tesztekkel kell követni. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A CYP2E1 hepatikus mikroszomális izoenzim katalizálja a paracetamol metabolizmusát, és a CYP2D6 katalizálja a kodein morfinná való demetilezését. Alkohol Az alkohol fokozza a készítmény hatóanyagai által esetlegesen okozott légzésdepressziót és májtoxicitást. CYP2E1-indukálók és probenecid A CYP2E1 izoenzim indukálószerei, azaz például az izoniazid és a rifampicin, karbamazepin, fenitoin és fenobarbitál felgyorsítják a paracetamol metabolizmusát, és fokozhatják májtoxicitását. A probenecid késlelteti a paracetamol metabolitjainak eliminálását, és ezzel fokozhatja a paracetamol májtoxicitását. CYP2D6-inhibitorok A CYP2D6 inhibitorok, azaz például a kinidin, fluoxetin és néhány neuroleptikus gyógyszer csökkenti a kodein analgetikus hatását (lásd 5.2 pont). Metoklopramid és domperidon A metoklopramid és a domperidon felgyorsíthatja a paracetamol felszívódását. Warfarin Mind a paracetamol, mind a kodein fokozhatja a warfarin antikoaguláns hatását, amit ellenőrizni kell, ha a készítményt egy hétnél tovább szedik. Kolesztiramin A kolesztiramin csökkentheti a paracetamol felszívódását. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek Ugyanúgy, mint egyéb opioidok, a kodein dózisfüggő módon fokozza a központi idegrendszeri depressziót okozó gyógyszerek, azaz például az anesztetikumok, benzodiazepinek, fentiazinok, centrális relaxánsok és az alkohol hatását. Befolyásolhatja a triciklusos antidepresszánsok és a MAO-gátlók hatását. Flukloxacillin Elővigyázatossággal kell eljárni olyankor, amikor a paracetamolt flukloxacillinnel párhuzamosan alkalmazzák, mivel egyidejű alkalmazásukkor emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózis alakulhat ki, különösen olyan betegeknél, akiknél ennek kockázati tényezői fennállnak (lásd 4.4 pont). 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások Az ajánlott dózisban a mellékhatások ritkák. A kodein által okozott káros mellékhatások előfordulási gyakorisága és súlyossága dózisfüggő. A paracetamolról azt is leírták, hogy dózistól függetlenül nagyon ritkán anafilaxiát okoz. A káros mellékhatások gyakoriság szerinti osztályozása: - Nagyon gyakori (?1/10) - Gyakori (?1/100 - <1/10) - Nem gyakori (?1/1000 - <1/100) - Ritka (?1/10 000 - <1/1000) - Nagyon ritka (<1/10 000) - Nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg). Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek: Nagyon ritka: thrombocytopenia, leukopenia Nem ismert: agranulocytosis, pancytopenia Immunrendszeri betegségek és tünetek: Ritka: allergiás reakciók, azaz például bőrkiütés/csalánkiütés, bőrvörösödés és láz Nagyon ritka: túlérzékenységi reakciók Idegrendszeri betegségek és tünetek Ritka: fejfájás, szédülés, hangulatváltozás és szignifikáns légzési depresszió, alvászavar Szembetegségek és szemészeti tünetek: Ritka: pupillaszűkület A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei: Ritka: tinnitus Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek: Nagyon ritka: bradycardia Érbetegségek és tünetek: Nagyon ritka: perifériás értágulat, hypotonia Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek: Nagyon gyakori: köhögésgátlás Nem ismert: apnoe Emésztőrendszeri betegségek és tünetek: Nagyon gyakori: székrekedés, fáradtság, kimerültség Nem gyakori: hányinger, gyomorfájdalom és hányás Máj- és epebetegségek, illetve tünetek: Ritka: emelkedett májenzim-szintek, epegörcs Nagyon ritka: irreverzibilis májkárosodás, fatális májelégtelenség, icterus A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei: Nagyon ritka: súlyos bőrreakciók Vese- és húgyúti betegségek és tünetek: Ritka: vizelet-visszatartás Nagy dózisok hosszan tartó alkalmazása dependencia kialakulásához vezethet. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Opioidok ATC kód: N02AJ06 A készítmény paracetamolt és kodeint tartalmaz, melyek mind perifériás, mind központi hatással rendelkeznek. A paracetamolnak ugyanolyan fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása van, mint a szalicilátoknak, azonban gyulladáscsökkentő hatása elhanyagolható, mivel csak gyengén gátolja a prosztaglandinok perifériás szintézisét. A paracetamol nem befolyásolja a thrombocyta-aggregációt vagy a vérzési időt. Nem irritálja az acetilszalicilsavra érzékeny betegek gyomrát, és akiknek gyomorfekélyük van, általában tolerálják a paracetamolt. A kodein centrálisan ható gyenge fájdalomcsillapító. Hatását a µ-opioid receptorokon keresztül fejti ki. Bár kicsi az affinitása ezekhez a receptorokhoz, és fájdalomcsillapító hatása morfinná történő átalakulásának köszönhető. A kodein, főleg más analgetikumokkal kombinálva, mint a paracetamol, hatékonynak bizonyult akut nociceptív fájdalom esetén. A paracetamol és a kodein kombinációs készítményt nem-gyulladásos eredetű fájdalom ideiglenes enyhítésére lehet használni, ilyen például a műtét utáni, a poszt-traumatikus, neuropátiás fájdalom, vagy a fájdalomérző idegek fájdalma. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás: A paracetamol és a kodein gyorsan, és majdnem teljesen (>90%) felszívódik a gastrointestinalis traktusból. A csúcskoncentrációt egy óra alatt éri el, a fájdalomcsillapító hatás fél-egy órán belül észlelhető, és a maximális hatás 2 óra múlva észlelhető. Eloszlás A paracetamol meglehetősen egyenletesen oszlik el a szervezetben, és gyengén kötődik a plazmafehérjékhez (<20%). A kodein fehérjéhez való kötődése klinikailag nem szignifikáns (<10%). Az eloszlás átlagos térfogata 0,9 l/ttkg paracetamollal és 3,5 l/ttkg kodeinnel. Biotranszformáció A paracetamol majdnem teljesen (>95%) metabolizálódik a májban, főleg glükuroniddá és szulfát konjugátumokká (összesen körülbelül 90%). Egy kisebb jelentőségű út (<5%), amit a CYP2E1 enzim katalizál, eredményezi egy intermedier toxikus metabolit, az N-acetil-p-benzokinonimin keletkezését. Ezt fiziológiás körülmények között a glutation méregteleníti, és a vizelettel eliminálódik, ciszteinnel és merkaptopurinnal való konjugálás után (lásd 4.9 pont). A kodein elsődleges metabolizmusa szignifikáns és változó (20-40%). A kodein részben a májban metabolizálódik: O-demetilezéssel a CYP2D6 morfinná alakítja a dózis 10-15 %-át (lásd 4.5 pont), illetve N-demetilezéssel norkodeinné alakul át (a dózis 15-25 %-a). Elimináció A paracetamol átlagos felezési ideje a plazmában 2,3 óra. Metabolitjai majdnem teljesen a veséken keresztül választódnak ki. Súlyos vese- vagy májelégtelenség esetében a metabolitok metabolizmusa és eliminációja elhúzódik (lásd 4.2 és 4.4 pontok). A kodein átlagos felezési ideje a plazmában 2,5-3,5 óra, és főleg kodein- (körülbelül 50%) és norkodein konjugátumok, valamint szabad kodein (<10%) formájában választódik ki. A kiválasztás főleg a vesén keresztül játszódik le (a felszívódott mennyiség 85%-a). Valamennyi kodein az epével választódik ki, konjugált formában. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Paracetamollal való krónikus expozíció esetében gastrointestinalis lesiók, a vérkép megváltozása, valamint a máj és a vese parenchyma degenerálódása volt megfigyelhető patkányokban és egerekben. Ezeknek a változásoknak a határdózisai több tízszer nagyobbak, mint a klinikai használatban javasolt dózisok. Azonban a paracetamolt nem ajánlott hosszabb ideig (hónapokig) szedni. A paracetamollal patkányokon és egereken végzett hosszú időtartamú vizsgálatok nem szolgáltattak bizonyítékot genotoxikus, teratogén vagy karcinogén hatásokra. A reprodukciót és a fejlődést érintő toxicitást értékelő, jelenleg elfogadott standardokat követő, hagyományos vizsgálatok nem állnak rendelkezésre. Az opioidok (például a kodein) terhesség alatt való szedése késleltetheti a magzat fejlődését és a légzőszervek hibás kifejlődését eredményezheti. Mindkét vegyület bejut a méhlepénybe és az anyatejbe is kiválasztódik. Kodeinre vonatkozó szignifikáns összefüggés volt kimutatható emberben a kodein első négy terhességi hónapban való alkalmazása és a magzati légzőszervi károsodások között. Bizonyított továbbá, hogy az újszülöttben elvonási tünetek jelentkezhetnek, ha az anya a terhesség utolsó három hónapjában kodeint (napi 48 mg-ig) szedett. Kodein anyai alkalmazása a szülés folyamán az újszülöttben légzésdepressziót idézhet elő. Epidemiológiai tanulmányok sora igazolta, hogy opioidok anyai alkalmazása fokozza a magzati rendellenességek kialakulásának veszélyét. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 10 db vagy 20 db vagy 30 db vagy 50 db vagy 100 db tabletta fehér LDPE kupakkal ellátott, fehér HDPE tartályban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 5 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Vitabalans Oy Varastokatu 8, 13500 Hämeenlinna Finnország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-20299/01 10x OGYI-T-20299/02 20x OGYI-T-20299/03 30x OGYI-T-20299/04 50x OGYI-T-20299/05 100x 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. február 12. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2012. április 27. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. május 10. 9 OGYÉI/30178/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Paracetamol A terhes nőkre vonatkozó nagy mennyiségű adat nem utal sem malformációt előidéző, sem foetalis/neonatalis toxicitásra. A méhen belül paracetamol-expozícióban részesült gyermekek idegrendszeri fejlődésével foglalkozó epidemiológiai vizsgálatok eredményei nem egyértelműek. A terhesség során paracetamolt és kodeint tartalmazó kombinációs készítmény használata kizárólag ideiglenesen, rövid időre, és kis dózisokban ajánlott. A kodein a légzőszervek torz kialakulását, valamint szülés közben nagy dózisokban alkalmazva az újszülött légzésdepresszióját okozhatja. Szoptatás A kodein nem alkalmazható szoptatás alatt (lásd 4.3 pont). A kodein és aktív metabolitja nagyon alacsony dózisban jelen lehet az anyatejben szokásos terápiás adagok mellett, de nem valószínű, hogy hátrányosan hat a szoptatott csecsemőre. Ha azonban a beteg egy ultragyors CYP2D6 metabolizáló, akkor az anyatejben az aktív metabolit, a morfin magasabb szintjei lehetnek jelen az anyatejben, és nagyon ritka esetekben a csecsemőnél opioid-toxicitás tüneteihez vezethetnek, mely fatális lehet. | 
