Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

OXYCONTIN 40MG RETARD FILMTABLETTA 30X (Törzskönyvből törölt)

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Mundipharma Gmbh
Hatástani csoport:
N02AA Természetes opium-alkaloidok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-07166/05
Hatóanyagok:
OxycodoniumDDD
Hatáserősség:
#M#M (két üres keresztes), kábítószer (#M#M)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
KP Kábítószerként és pszichotrop (II) anyagként minősített gyógyszerek.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Különleges tárolást nem igényel
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Alkohol fogyasztása a készítmény szedése mellett ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Dopping listán szereplő
Asztmás megbetegedés esetén ellenjavallt
Laktóz intolerancia
Alkalmazási elôirat

Hatóanyag

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

OxyContin 10 mg retard filmtabletta
10 mg oxikodon-hidrokloridot tartalmaz (egyenértékű 8,96 mg oxikodonnal) retard filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: 69,25 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz retard filmtablettánként.

OxyContin 20 mg retard filmtabletta
20 mg oxikodon-hidrokloridot tartalmaz (egyenértékű 17,93 mg oxikodonnal) retard filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: 59,25 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz retard filmtablettánként.

OxyContin 40 mg retard filmtabletta
40 mg oxikodon-hidrokloridot tartalmaz (egyenértékű 35,85 mg oxikodonnal) retard filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: 35,25 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz retard filmtablettánként.

OxyContin 80 mg retard filmtabletta
80 mg oxikodon-hidrokloridot tartalmaz (egyenértékű 71,7 mg oxikodonnal) retard filmtablettánként.
Ismert hatású segédanyagok: 78,5 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz retard filmtablettánként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.





Segédanyag

6.1 Segédanyagok felsorolása

Mag: magnézium-sztearát, glicerin-triacetát, talkum, povidon K30, szorbinsav (E200), ammónium-metakrilát-kopolimer, sztearil-alkohol, laktóz-monohidrát.

Bevonat:
OxyContin 10 mg retard filmtabletta:
"Opadry White Y-5-18024-A": makrogol 400, titán-dioxid (E171), hidroxipropilcellulóz, hipromellóz.

OxyContin 20 mg retard filmtabletta:
"Opadry Pink YS-1-14518-A": makrogol 400, titán-dioxid (E171), hipromellóz (E464), vörös vas-oxid (E172), poliszorbát 80.

OxyContin 40 mg retard filmtabletta:
"Opadry Yellow YS-1-12525-A": makrogol 400, titán-dioxid (E171), hipromellóz (E464), sárga vas-oxid (E172), poliszorbát 80.

OxyContin 80 mg retard filmtabletta:

"Opadry Green Y-5-11167-A": makrogol 400, titán-dioxid (E171), hidroxipropilcellulóz, hipromellóz (E464), indigókármin (E132), sárga vas-oxid (E172).




Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Szájon át történő alkalmazásra.

Az adagolást a fájdalom intenzitásához és a betegek egyéni érzékenységéhez kell igazítani. A dózis meghatározásához a készítménynek különböző hatáserősségei állnak rendelkezésre.
Azon betegek esetében, akiknek kezelését már egy alkohol-rezisztens retard oxikodon-készítménnyel beállították, nem célszerű a kezelés átállítása egy alkohol-érzékeny oxikodon-készítményre.

Amennyiben az orvos nem rendeli másképpen, a készítmény adagolása a következőképpen történjen:

Felnőttek és 12 évesnél idősebb serdülők

Kezdő adag
A szokásos kezdő adag opioidot még nem szedett beteg esetében 10 mg oxikodon-hidroklorid per os, 12 óránként adva.

Korábban opioidot már szedett beteg esetében a kezdő OxyContin adag lehet magasabb, figyelembe véve az opioidokkal korábban szerzett tapasztalatokat.

Az OxyContin 80 mg retard filmtablettát nem szedhetik azok a betegek, akik korábban nem alkalmaztak opioid típusú gyógyszereket, mivel ez a hatáserősség az életet veszélyeztető légzési elégtelenséghez vezethet ezeknél a betegeknél.

Megfelelően ellenőrzött klinikai vizsgálatok alapján 10-13 mg oxikodon-hidroklorid 20 mg morfin-szulfátnak felel meg, mindkét esetben elhúzódó hatású leadásra vonatkoztatva.

Dózisbeállítás
Az OxyContin egy elhúzódó hatású készítmény ezért nem áttörő fájdalom kezelésére javallott. Ellenőrzött hatóanyagleadású opiod kezelésben részesülő betegek esetében "mentő" gyógyszerként azonnali hatóanyagleadású fájdalomcsillapító adására volt szükség az áttörő fájdalom kezelésére. Az egyszeri "mentő" dózis az equianalgetikus napi dózis 1/6-a lehet. Napi kettőnél több "mentő" dózis szükségessége esetében az OxyContin adagjának növelésére lehet szükség. A titrálást 1 vagy 2 napos időközönként lehet megtenni, amikor már kialakult egy stabil 12 óránkénti dózis. A 10 mg-ról 20 mg-ra történő 12 óránkénti dózisnövelés mellett a dózist 1/3-val lehet emelni, ameddig a kívánt hatást el nem érik. A cél egy beteg-specifikus 12 óránkénti adag beállítása a fájdalomcsillapító kezelés ideje alatt, ami megfelelő fájdalomcsillapító hatású, elfogadható mellékhatásokkal rendelkezik és minimálisak a "mentő" gyógyszeradagok.

Mindaddig, amíg szimmetrikus (azonos adag reggel és este), 12 óránkénti adagolás a betegek többségénél megfelelő, egyes betegeknél az aszimmetrikus adagolás hatékonyabb, amelyet az egyedi igényeiknek megfelelően osztanak be.
Általában a legalacsonyabb hatékony dózist kell kiválasztani. Nem daganat-eredetű fájdalom esetében a napi 40 mg elegendő, esetleg magasabb dózisokra is szükség lehet. Daganat-eredetű fájdalom esetében a napi dózis 80-120 mg között változhat, egyedi esetekben elérve akár a 400 mg-ot is.

Gyermekek és serdülők
Az OxyContin nem javasolt 12 év alatti gyermekek számára a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok elégtelensége miatt.

Idős betegek
A dózismódosításra általában nincs szükség idős betegeknél.

Vese- vagy májkárosodás
Ezeknél a betegeknél a kezdő dózisnak követnie kell a konzervatív megközelítést. Az ajánlott felnőtt kezdő adagot csökkenteni kell 50%-kal (például a teljes napi adag 10 mg orálisan opioid kezelésben még nem részesült betegek esetén), és minden beteget egyénileg kell beállítani a megfelelő fájdalomcsillapítás eléréséig a klinikai állapotának megfelelően.

Az alkalmazás módja

Az OxyContin retard filmtabletta meghatározott adagjait naponta kétszer a meghatározott időpontokban kell bevenni.
A tabletták bevehetők megfelelő mennyiségű folyadékkal, étellel vagy anélkül. Az OxyContin tablettákat nem szabad eltörni vagy elrágni.

Az alkalmazás időtartama
Az OxyContin retard filmtablettát csak addig kell adagolni, ameddig ténylegesen szükséges.

A kezelés megszakítása
Amennyiben a beteg többé nem igényel oxikodon terápiát, tanácsos lehet az adagot fokozatosan csökkenteni az elvonási tünetek megelőzése érdekében.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Opioid túladagolás esetén a fő veszélyt a légzési elégtelenség jelenti. Óvatosan kell eljárni oxikodon alkalmazása esetén legyengült időseknél; súlyosan károsodott tüdőfunkciójú betegeknél; csökkent máj-vagy vesefunkciójú betegeknél; myxoedema, hypothyreosis, Addison-kór, toxikus pszichózis, prosztata megnagyobbodás, mellékvesekéreg-elégtelenség, alkoholizmus, delirium tremens, epeúti betegségek, pancreatitis, gyulladásos bélbetegségek, hypotonia, hypovolaemia, fejsérülés (fokozott koponyaűri nyomás veszélye) fennállása esetén, benzodiazepineket vagy egyéb központi idegrendszeri depresszánsokat (ideértve az alkoholt is) vagy MAO-gátlókat szedő betegeknél.

A szedatív gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek egyidejű használatából adódó kockázat:
A Oxycontin és szedatív gyógyszerek, mint például a benzodiazepinek és hasonló gyógyszerek egyidejű alkalmazása szedálást, légzésdepressziót, kómát és halált okozhat. E kockázatok miatt az ilyen szedatív gyógyszerekkel együtt történő felírás olyan betegek részére van fenntartva, akiknél nincs alternatív kezelési lehetőség. Ha szedatív gyógyszerekkel egyidejűleg alkalmazandó OxyContin felírásáról dönt az orvos, a lehető legkisebb hatásos dózist kell használni, és a lehető legrövidebbre kell szabni a kezelés időtartamát.
Fokozottan kell figyelemmel kísérni a légzésdepresszió és szedálás jeleit és tüneteit a betegeken. E tekintetben nyomatékosan javasolt tájékoztatni a betegeket és a gondozóikat, hogy tisztában legyenek ezekkel a tünetekkel (lásd a 4.5 pont).

Mint minden opioid készítményt, így az oxikodont is óvatosan kell adni hasi műtétet követően, mivel az opioidok lassítják a bélmotilitást, és nem szabad használni, amíg az orvos meg nem győződött arról, hogy a beteg bélműködése normális.

Krónikus kezelésnél a betegekben tolerancia alakulhat ki a hatóanyaggal szemben és a fájdalomcsillapítás érdekében egyre magasabb dózisokra lehet szükség. Tartós használata szomatikus függőséghez vezethet és megvonási szindróma alakulhat ki adagolásának hirtelen abbahagyása után. Amennyiben a beteg többé nem igényel oxikodon terápiát, tanácsos lehet az adagot fokozatosan csökkenteni az elvonási tünetek megelőzése érdekében. Elvonási tünetek lehetnek ásítozás, pupillatágulat, könnyezés, orrfolyás, remegés, fokozott verejtékezés, szorongás, nyugtalanság, görcsök, álmatlanság.
További oxikodon dózisemelésre nem reagáló hyperalgesia ritkán, jellemzően nagy dózisoknál fordul elő. Ekkor dóziscsökkentésre vagy alternatív opioidra történő váltásra lehet szükség.

Az oxikodon abúzus profilja hasonló a többi erős agonista opioidéhoz. Látens vagy manifeszt szenvedélybetegségben fennáll a hozzászokás és abúzus lehetősége. Az opioid fájdalomcsillapítók, beleértve az oxikodont is, alkalmazása esetén kialakulhat pszichés függőség (addikció). Az OxyContin használatakor különös figyelemmel kell eljárni olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében alkohol-vagy kábítószer függőség előfordult.

A készítmény elnyújtott hatóanyagleadási tulajdonságainak megtartása érdekében a tablettákat egészben kell lenyelni, nem szabad összetörni, szétrágni vagy összezúzni. Az összetört, szétrágott vagy összezúzott tabletták adagolása akár halálos oxikodon-adag gyors felszabadulásához és felszívódásához vezethet (lásd 4.9 pont).

Az orális adagolási formák visszaélése parenterális beadással várhatóan súlyos mellékhatásokat okozhat, ami halálos kimenetelű is lehet. Az OxyContin egy kettős polimér mátrixból áll, ami csak szájon át történő adagolásra alkalmazható. A filmtabletta komponenseivel (például talkum) vénás injekcióban való adagolással történő visszaélés esetén helyi szövetelhaláshoz, tüdőgranulóma kialakulásához vagy egyéb súlyos, akár fatális reakciókhoz vezethet.

Alkohol és az OxyContin egyidejű használata fokozhatja az OxyContin nemkívánatos hatásait; az egyidejű alkalmazást kerülni kell.

Az OxyContin adagolása nem ajánlott műtéti beavatkozás előtt vagy 12-24 órával műtéti beavatkozást követően.
A széklet üres mátrixokat (tablettákat) tartalmazhat.

A készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, laktóz-intoleranciában vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

Az opioidok, például az oxikodon, befolyásolhatják a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely működését, és a nemi hormonok termelését. Megemelkedhet a szérum prolaktinszint, és csökkenhet a plazma kortizol és a tesztoszteron szintje. Ezek a hormonális változások klinikai tüneteket okozhatnak.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetésre és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Az oxikodon befolyásolhatja a gépjárművezetésre és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ez főleg az OxyContin kezelés elkezdésekor, dózisnöveléskor, készítményváltáskor fordulhat elő vagy abban az esetben, ha az OxyContin-t alkohollal vagy más KIR depresszánssal együtt adják.
Stabil dózist szedő betegeket nem kell feltétlenül eltiltani. Az orvos egyénileg dönti el, hogy a beteg vezethet-e, illetve kezelhet-e gépeket.


4.9 Túladagolás

A túladagolás tünetei
A mérgezés tünetei a következők lehetnek: myosis, légzési elégtelenség, aluszékonyság, mely eszméletlenségig progrediálhat, a harántcsíkolt izomzat-petyhüdtsége, bradycardia valamint hypotonia. Súlyos esetekben előfordulhat: kóma, nem-cardialis eredetű tüdő oedema és sok esetben súlyos keringési elégtelenség, mely akár halálos kimenetelű is lehet.

A túladagolás kezelése
A beteg légutait biztosítani kell.
A mérgezéskor jelentkező tünetek kezelése: a túladagolás kezelése opioid antagonistákkal történhet (pl. naloxon-hidroklorid 0,4-2 mg intravénás adagolása). Ez szükség esetén 2-3 perces időközönként ismételhető, vagy 2 mg naloxon-hidroklorid 500 ml fiziológiás sóoldatban, illetve 5 %-os dextróz -oldatban (0,004 mg/ml naloxon-hidroklorid) infundálható. Az infúzió sebessége függ az előzőleg bólusban adott dózistól és attól, hogy a beteg hogyan reagál.

A gyomor kiürítése megfontolandó.

A keringés összeomlásának kezelésére szupportív terápiát kell alkalmazni (mesterséges lélegeztetés, oxigenizáció, vazopresszorok és infúzió).
Szívmegállás vagy aritmia kezelésére szívmasszázs vagy defibrilláció alkalmazandó. A mesterséges lélegeztetést szükség esetén biztosítani kell. A víz- és elektrolit-háztartás fenntartása szükséges.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Szedatív gyógyszerek, mint például benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek:
Az opioidok és az olyan szedatív gyógyszerek együttes használata, mint például a benzodiazepinek vagy hasonló gyógyszerek, az additív központi idegrendszeri (CNS) depresszáns hatás miatt növelik a szedálás, a légzésdepresszió, a kóma és a halál kockázatát. Az együttes használat dózisát és időtartamát korlátozni kell (lásd 4.4 pont).

MAO-inhibitorok ismerten kölcsönhatásba lépnek a kábító fájdalomcsillapítókkal. MAO-gátlók hatására központi idegrendszeri izgatottság vagy depresszió jelentkezhet hypertensiv vagy hypotensiv krízissel társulva (lásd 4.4 pont). MAO-gátlókkal kezelt betegek vagy a megelőző két hétben MAO-gátló kezelésben részesült betegek esetében az oxikodont óvatosan kell alkalmazni (lásd 4.4 pont).

Az oxikodon egyidejű alkalmazása szerotonerg szerekkel - pl. szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSRI) vagy a szerotonin-noradrenalin visszavételgátlókkal (SNRI) - toxikus szerotonin-hatást okozhat. A toxikus szerotonin-hatás lehetséges tünetei az elmeállapot változása (pl. izgatottság, hallucinációk, coma), vegetatív idegrendszeri instabilitás (pl. tachycardia, vérnyomás-ingadozás, hyperthermia), neuromuscularis rendellenességek (pl. hyperreflexia, mozgáskoordinációs zavar, izommerevség) és/vagy gastrointestinalis tünetek (pl. hányinger, hányás, hasmenés). Az ezeket a gyógyszereket szedő betegeknél az oxikodont körültekintően kell alkalmazni, és adagolásának csökkentése is szükségessé válhat.

Az alkohol fokozhatja az OxyContin farmakodinámiás hatásait; az egyidejű alkalmazást kerülni kell.

Oxikodon és antikolinerg szerek vagy antikolinerg aktivitású gyógyszerek egyidejű alkalmazása (például a triciklusos antidepresszánsok, antihisztaminok, antipszichotikumok, izomlazítók, anti-Parkinson szerek) növelhetik az antikolinerg mellékhatásokat.

Az oxikodon főleg a CYP3A4 által metabolizálódik, de a lebomlásban a CYP2D6 is szerepet játszik. Ezen metabolikus utakat különböző egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek vagy étrendkiegészítők gátolhatják vagy indukálhatják. Az oxikodon dózisát ennek megfelelően esetleg módosítani szükséges.

CYP3A4 gátlók, mint pl. makrolid antibiotikumok (pl. klaritromicin, eritromicin és telitromicin), azol szerkezetű gombaellenes szerek (pl. ketokonazol, vorikonazol, itrakonazol, és pozakonazol), proteáz-gátlók (pl. boceprevir, ritonavir, indinavir, nelfinavir és szakvinavir), cimetidin és grapefruit lé az oxikodon clearance csökkenését okozhatják, ami az oxikodon plazmakoncentrációjának emelkedéséhez vezethet. Ezért az oxikodon dózisát ennek megfelelően esetleg módosítani szükséges.

Néhány konkrét példát az alábbiakban ismertetünk:

* Az erős CYP3A4 gátló itrakonazol, per os 200 mg-os dózisban öt napon keresztül adva megnövelte az orálisan adott oxikodon AUC értékét. Átlagosan az AUC mintegy 2,4-szer volt nagyobb (tartomány 1,5-3,4).

* Az erős CYP3A4 gátló vorikonazol, naponta kétszer 200 mg-os dózisban négy napon keresztül (az első két adag 400 mg volt) adva, megnövelte az orálisan adott oxikodon AUC értékét. Átlagosan az AUC mintegy 3,6-szor volt nagyobb (tartomány 2,7-5,6).

* Az erős CYP3A4 gátló telitromicin, per os 800 mg-os dózisban négy napon keresztül adva megnövelte az orálisan adott oxikodon AUC értékét. Átlagosan, az AUC mintegy 1,8-szor volt nagyobb (tartomány 1,3-2,3).

* A szintén CYP3A4 gátló grapefruitlé, 200 ml-t adva naponta háromszor öt napig, megnövelte az orálisan adott oxikodon AUC értékét. Átlagosan, az AUC mintegy 1,7-szer magasabb volt (tartomány 1,1 - 2,1).

CYP3A4 induktorok, mint a rifampicin, karbamazepin, fenitoin és a közönséges orbáncfű indukálhatja az oxikodon metabolizmusát, ami az oxikodon clearance emelkedéséhez vezethet, ezáltal csökkentve az oxikodon plazmakoncentrációját. Ezért az oxikodon dózis módosítására lehet szükség.

Néhány konkrét példát az alábbiakban ismertetünk:

* A CYP3A4 induktor közönséges orbáncfű, napi háromszor 300 mg dózisban adva tizenöt napon keresztül csökkentette az orálisan adott oxikodon AUC értékét. Átlagosan, az AUC mintegy 50%-kal volt alacsonyabb (tartomány 37-57%).

* A CYP3A4 induktor rifampicin, napi egyszeri 600 mg dózisban hét napon keresztül adva, csökkentette az orálisan adott oxikodon AUC értékét. Átlagosan, az AUC mintegy 86%-kal volt alacsonyabb.

Gyógyszerek, amelyek gátolják a CYP2D6 aktivitást, mint a paroxetin és a kinidin, csökkentheti az oxikodon clearance-t, ami az oxikodon plazmakoncentráció növekedéséhez vezethet.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Farmakológiai jellemzőiből adódóan, az oxikodon légzési elégtelenséget, myosist, bronchospasmust, simaizom-görcsöt okozhat, illetve elnyomhatja a köhögési reflexet.

A leggyakrabban jelentett mellékhatás a hányinger (főleg a kezelés megkezdésekor) és a székrekedés.
A légzési elégtelenség a fő veszély az opioidok túladagolásakor és leggyakrabban idős vagy legyengült betegeknél jelentkezhet. Az opioidok arra érzékeny betegeknél súlyos vérnyomáscsökkenést okozhatnak.
A nemkívánatos hatások osztályozásának alapját az alábbi gyakorisági kategóriák képezik:
Nagyon gyakori: ? 1/10
Gyakori: ? 1/100 - <1/10
Nem gyakori: ? 1/1 000 - <1/100
Ritka: ? 1/10 000 - <1/1 000
Nagyon ritka: <1/10 000,
Nem ismert: A gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg

Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: túlérzékenység
Nem ismert: anafilaktoid, vagy anafilaxiás reakció tünetei

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Gyakori: csökkent étvágy
Nem gyakori: dehidráció

Pszichiátriai kórképek
Gyakori: szorongás, zavartság, depresszió, álmatlanság, idegesség, kóros gondolkodás.
Nem gyakori: agitáltság, érzelmi labilitás, eufórikus hangulat, hallucinációk, csökkent libidó, kábítószer-függőség (lásd 4.4 pont)
Nem ismert: agresszió

Idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori aluszékonyság, szédülés, fejfájás
Gyakori: tremor, letargia
Nem gyakori: amnézia, epileptiform görcsök, fokozott izomtónus, hypesthesia, akaratlan izom-összehúzódások, beszédzavar, syncope, paraesthesia, dysgeusia.
Nem ismert: hyperalgesia.

Szembetegségek és szemészeti tünetek
Nem gyakori: látászavar, myosis

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
Nem gyakori: szédülés

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Nem gyakori: palpitatio (a megvonási szindrómával összefüggésben)

Érbetegségek és tünetek
Nem gyakori: vasodilatatio.
Ritka: hypotonia, orthostaticus hypotonia.

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Gyakori: dyspnoe
Nem gyakori: légzésdepresszió

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon gyakori: székrekedés, hányás, hányinger
Gyakori: hasi fájdalom, diarrhoea, szájszárazság, emésztési zavarok
Nem gyakori: dysphagia, puffadás, böfögés, ileus
Nem ismert: fogszuvasodás

Máj- és epebetegségek illetve tünetek
Nem gyakori: emelkedett májenzimek
Nem ismert: cholestasis, epegörcs

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei
Nagyon gyakori: (bőr)viszketés
Gyakori: bőrkiütés, hyperhidrosis
Nem gyakori: száraz bőr
Ritka: csalánkiütés

Vese és húgyúti betegségek és tünetek
Nem gyakori: vizelet retentio

A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek
Nem gyakori: erectilis diszfunkció, hypogonadizmus
Nem ismert: amenorrhoea

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Gyakori: erőtlenség, fáradtság
Nem gyakori: hidegrázás, szomatikus függőség elvonási tünetegyüttessel, rossz közérzet, oedema, perifériás oedema, tolerancia, szomjúság.
Nem ismert: újszülöttkori elvonási tünetek

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Opioidok
ATC kód: N02A A05

Hatásmechanizmus
Az oxikodon opioid agonista, antagonista tulajdonsággal nem rendelkezik. Hatása a morfinéhoz hasonló. Affinitást mutat a kappa-, mű és delta-opioid receptorokhoz az agyban és a gerincvelőben. Elsősorban analgetikus, nyugtató, köhögéscsillapító és anxiolitikus (szorongás-csökkentő) hatású.

Endokrin rendszer
Lásd 4.4 pont.

Emésztőrendszer
Az opioidok az Oddi-sphincter görcsét és epeúti nyomásfokozódást, valamint dózisfüggő módon székrekedést okozhatnak

Más farmakológiai hatások
In vitro és állatkísérletek azt mutatják, hogy a természetes opiátoknak, mint például a morfinnak számos hatása van az immunrendszerre; ennek klinikai jelentősége nem ismert.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás:
Az oxikodon a gyomor-bél rendszerből gyorsan és jól felszívódik. Abszolút biohasznosulása nagy, orális alkalmazást követően elérheti a 87 %-ot is. Az orálisan alkalmazott OxyContin retard tabletták biohasznosulása összevethető a hagyományos orális oxikodonnal, azonban a retard tabletták a maximális plazma koncentrációt mintegy 3-5 óra alatt érik el, szemben a mintegy 1-1,5 óra időtartammal. A 12 óránként alkalmazott OxyContin tablettákból felszabaduló oxikodon legmagasabb és legalacsonyabb koncentrációja megegyezik a 6 óránként alkalmazott fele mennyiségű hatóanyagot tartalmazó hagyományos oxikodon készítményekkel. A táplálékbevitelnek nincs hatása az oxikodon felszívódására az OxyContinból.
Az oxikodon az OxyContin tablettából két fázisban szabadul fel, az első fázisban egy relatíve gyors felszabadulás (release) következik be, amely egy gyors fájdalomcsillapító hatást eredményez, amelyet jobban kontrollált felszabulás követ, amely meghatározza a mintegy 12 órán át tartó hatást. Az oxikodon felszabadulás az OxyContin tablettából a pH-tól független.
A 10 mg, 20 mg, 40 mg és 80 mg-os OxyContin tabletták bioekvivalensek a felszívódás hatásfokát és mértékét illetően.

Eloszlás:
Az oxikodon eloszlik az egész testben. Kb. 45% kötődik plazmafehérjékhez.

Biotranszformáció és elimináció:
Az oxikodon a májban a CYP3A4-en és CYP2D6-on keresztül metabolizálódik noroxikodonra, oximorfonra és noroximorfonra, amelyek ezt követően glükuronidálódnak. A noroxikodon és noroximorfon a fő keringő metabolitok. A noroxikodon gyenge mu opioid agonista. A noroximorfon potens mu opioid-agonista; azonban nem jut át a vér-agy gáton jelentős mértékben. Az oximorfon potens mu opioid agonista, azonban nagyon kis koncentrációban van jelen az oxikodon beadását követően. Ezen metabolitok egyike sem járul hozzá klinikailag jelentős mértékben az oxikodon fájdalomcsillapító hatásához. Az oxikodon is metabolizálódik a vesében és a bél nyálkahártyájában. A felezési ideje 4,5 óra. Kiválasztása a vesén keresztül (vizelet) többnyire morfin-3-glükuronid formájában és kisebb mértékben morfin-6-glükuronid formájában történik. 7-10% ürül a széklettel. Az oxikodon plazmakoncentrációját normál esetben csak az életkor befolyásolja, így 15% -kal nagyobb idősebb, mint fiatal egyéneknél.

Nőknél, átlagosan, az oxikodon plazmakoncentrációja akár 25% -kal magasabb, mint férfiaknál a testsúlyra vonatkoztatva.
Az enyhétől a súlyos májműködési zavarban szenvedő betegeknél az oxikodonnak és noroxikodonnak lehet magasabb plazmakoncentrációja és az oximorfonnak alacsonyabb plazmaszintje. Az eliminációs felezési idő oxikodon esetében megemelkedhet és ez együtt járhat a gyógyszer hatás intenzitásának növekedésével.
Az enyhétől a súlyos veseműködési zavarban szenvedő betegeknél az oxikodonnak és metabolitjainak lehet magasabb plazmakoncentrációja. Az eliminációs felezési idő oxikodon esetében meghosszabbodhat. Az idősek esetében a morfin anyagcsere lassabb, ezért magasabb csúcskoncentráció és hosszabb felezési idő várható.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Az oxikodon nem indukál mellékhatásokat patkányokban 8 mg/ttkg/nap dózisban és nyulakban 5 mg/ttkg/nap dózisban alkalmazva.

Teratogenitás
Az oxikodonnak nem volt hatása a fertilitásra és a korai embrionális fejlődésre patkányban és nem okozott malformációt patkányoknál és nyulaknál a human dózis többszörösét meghaladó adagokban sem.
Amikor nyulak magzatait vizsgálták, a statisztikai értékelés során dózisfüggő fejlődési rendellenesség megjelenését figyelték meg (megnövekedett mértékben fordult elő 27 presacralis csigolya, extra bordapár fejlődött ki). Amikor ezeket a paramétereket az almon vizsgálták, csak a 27 presacralis csigolya kifejlődésének incidenciája növekedett meg az anyaállatra toxikus dózisban.
Peri- és posztnatális fejlődési vizsgálatok során patkányokban az F1 generáció testtömege kisebb volt az anyaállatra toxikus (táplálékfelvételét csökkentő) dózisban Nem befolyásolta a fizikai, reflexológiai, érzékszervi fejlődési paramétereket és a viselkedési és reprodukciós mutatókat sem.

Karcinogenitás
Nem végeztek állatkísérleteket az oxikodon karcinogén potenciáljának értékelésére.

Mutagenitás
Az oxikodon potenciálisan clastogen, azonban ilyen hatást az in vivo vizsgálatokban nem tapasztaltak, még toxikus dózisok esetén sem.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

30 db filmtabletta buborékcsomagolásban és dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Megjegyzés: (két üres kereszt) jelzés: a gyógyszerkészítmény kábítószernek minősül.
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).
Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP).



6.4 Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Mundipharma Gesellschaft m.b.H.,
A-1070 Bécs, Apollogasse 16-18,
Ausztria


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI

OGYI-T-7166/03 (OxyContin 10 mg retard filmtabletta 30x)
OGYI-T-7166/04 (OxyContin 20 mg retard filmtabletta 30x)
OGYI-T-7166/05 (OxyContin 40 mg retard filmtabletta 30x)
OGYI-T-7166/06 (OxyContin 80 mg retard filmtabletta 30x)


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1999. január 1.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. március 31.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2019. szeptember 12.
3






OGYÉI/19684/2019
OGYÉI/19687/2019
OGYÉI/19690/2019
OGYÉI/19693/2019