Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Tabletta. Vidotin 4 mg tabletta Fehér színű, ovális, lapos tabletta. Az egyik oldalán bemetszéssel, a másik oldalon "C53" jelzéssel ellátva. A tabletta egyenlő adagokra osztható. Vidotin 8 mg tabletta Fehér színű, kerek tabletta, egyik oldalán "C54" jelzéssel ellátva. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóRichter Gedeon Vegyészeti Gyár NyRt. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Vidotin 4 mg tabletta: 4 mg perindopril-terc-butilamin (egyenértékű 3,338 mg perindoprillel) tablettánként. Ismert hatású segédanyagok: 60,30 mg laktóz-monohidrát tablettánként. Vidotin 8 mg tabletta: 8 mg perindopril-terc-butilamin (egyenértékű 6,676 mg perindoprillel) tablettánként. Ismert hatású segédanyagok: 120,60 mg laktóz-monohidrát tablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Mikrokristályos cellulóz Laktóz-monohidrát Vízmentes kolloid hidrofób szilícium-dioxid Magnézium-sztearát Javallat4.1 Terápiás javallatok Hypertonia Hypertonia kezelése. Szívelégtelenség Tünetekkel járó szívelégtelenség kezelése. Csak a 4 mg-os tabletta alkalmazható a betegség kezelésére! Stabil koszorúér-betegség Cardiovascularis rizikófaktorok csökkentése olyan betegek körében, akiknek kórelőzményében myocardialis infarctus és/vagy revaszkularizáció szerepel. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Az adagot a beteg egyéni klinikai állapota (lásd 4.4 pont) és a kezelés hatására változó vérnyomásértékek alapján kell megállapítani. Hypertonia A Vidotin tablettát monoterápiában, vagy más osztályba tartozó antihipertenzív szerrel kombinációban is lehet alkalmazni (lásd 4.3, 4.4, 4.5 és 5.1 pont). A javasolt kezdő adag 4 mg naponta egyszer, reggelenként. Azok a betegek, akiknél a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitása fokozott (különösen renovascularis hypertonia, só- és/vagy folyadék-felhalmozódás, cardialis decompensatio vagy súlyos hypertonia fennállása), túlzott vérnyomáscsökkenés fordulhat elő a kezdő adag bevétele után. Ezeknél a betegeknél 2 mg-os dózisú kezdő adag ajánlott és a kezelést orvosi ellenőrzés mellett kell elkezdeni. Egyhavi kezelés után a napi adag egyszer 8 mg-ra növelhető. Tünetekkel járó hypotonia alakulhat ki a Vidotin-kezelés kezdete után, főként azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg diuretikumot szednek. Fentiek miatt óvatosság ajánlott, mert ezeknél a betegeknél hypovolaemia és/vagy sóhiány állhat fenn. Amennyiben lehetséges, a Vidotin adagolásának elkezdése előtt 2-3 nappal ajánlatos abbahagyni a diuretikum szedését (lásd 4.4 pont). Azoknál a hypertoniás betegeknél, akiknél a diuretikumot nem lehet abbahagyni, 2 mg Vidotinnal kell elkezdeni a kezelést. A veseműködést és a szérum káliumszintet ellenőrizni kell. A Vidotin dózisát a továbbiakban a mért vérnyomásérték alapján kell módosítani. Ha szükséges, a diuretikus kezelést újra el lehet kezdeni. Az idősek kezelését 2 mg-os dózissal kell elkezdeni; ez egyhavi kezelés után 1×4 mg-ra növelhető. Ha szükséges, a dózis további 1 hónap után - a veseműködés állapotától függően - fokozatosan 1×8 mg-ra növelhető (lásd táblázat). Tünetekkel járó szívelégtelenség: (csak a Vidotin 4 mg-os tablettára vonatkozik!) A perindoprilt általában káliumürítő diuretikum- és/vagy digoxin- és/vagy béta-blokkoló-kezelés kiegészítéseképpen alkalmazzák; adagolását ajánlatos gondos orvosi felügyelettel elkezdeni. A javasolt kezdő adag 2 mg, reggelenként. A napi adag 2 hét után, 2 mg-mal növelhető 1×4 mg-ig, ha ezt a beteg tolerálja. A dózismódosítást mindig az adott betegen megfigyelt terápiás hatás alapján kell végrehajtani. A súlyos szívelégtelenségben szenvedő, ill. a magas kockázatú (beszűkült veseműködésű, elektrolitzavarra hajlamos, egyidejűleg diuretikumokkal és/vagy értágítókkal is kezelt) betegek kezelését gondos orvosi felügyelettel kell elkezdeni (lásd 4.4 pont). Tüneteket okozó hypotonia fokozott kockázata esetén (pl. hyponatraemiával társuló vagy anélküli sóhiányban, hypovolaemiában, forszírozott diuretikus kezelés során) a Vidotin-kezelés elkezdése előtt lehetőség szerint meg kell szüntetni a folyadék- és elektrolit-háztartás rendellenességeit. A Vidotin alkalmazásának elkezdése előtt és ideje alatt gondosan monitorozni kell a beteg vérnyomását, veseműködését és a szérum káliumszintjének alakulását (lásd 4.4 pont). Stabil koszorúér-betegség A Vidotin kezelést napi 1×4 mg-os adaggal kell elkezdeni és két héten keresztül folytatni, majd a dózis 1×8 mg-ra emelhető a beteg veseműködésének és annak a függvényében, hogy hogyan tolerálja a 4 mg-os adagot. Az időskorú betegeknek napi 1×2 mg-ot kell kapniuk egy héten keresztül, majd napi 1×4 mg-ot a következő héten, mielőtt a veseműködéstől függően, a napi dózist 1×8 mg-ra emelnék. (lásd 1. sz. táblázat: Dózismódosítás vesekárosodás esetén). Az adagot csak akkor lehet emelni, ha az előzőleg alkalmazott alacsonyabb dózist a beteg jól tolerálta. Speciális betegcsoportok Vesekárosodás Károsodott veseműködésű betegek kezelésekor a perindorpil adagját a kreatinin-clearance (ClKr) alapján kell meghatározni (lásd az 1. táblázatban). 1. táblázat: Dózismódosítás vesekárosodás esetén. Kreatinin-clearance (ml/perc) Javasolt adag ClKr ? 60 4 mg/nap 30 < ClKr < 60 2 mg/nap 15 < ClKr < 30 2 mg másodnaponként Hemodializált betegek* ClKr < 15* 2 mg a dialízis napján * A perindoprilát dialízis-clearance-e 70 ml/perc. Hemodializált betegeknek a művesekezelés után kell bevenniük az esedékes dózist. Májkárosodás Károsodott májműködésű betegek kezelésekor nem szükséges dózismódosítás (lásd 4.4 és 5.2 pont). Gyermekek és serdülők A perindopril biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása az 5.1 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat. Ennek megfelelően gyermekek és serdülők esetében az alkalmazása nem javasolt. Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. A Vidotin tablettát naponta egyszer, reggelenként, étkezés előtt ajánlatos bevenni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, vagy más ACE-gátlókkal szembeni túlérzékenység. - A kórelőzményben szereplő angiooedema korábbi ACE-gátló-kezelés során (lásd 4.4 pont). - Örökletes vagy ismeretlen eredetű angiooedema. - A terhesség második és harmadik trimesztere (lásd 4.4 és 4.6 pont). - A Vidotin egyidejű alkalmazása aliszkiréntartalmú készítményekkel diabetes mellitusban szenvedő vagy károsodott veseműködésű betegeknél (GFR < 60 ml/perc/1,73 m2) (lásd 4.5 és 5.1 pont). - Szakubitril/valzartánnal egyidejű alkalmazása. A Vidotin-kezelést legkorábban 36 órával a szakubitril/valzartán utolsó adagját követően szabad elkezdeni (lásd 4.4 és 4.5 pont). - Olyan extrakorporális kezelés, amelynek során a vér negatív töltésű felülettel érintkezik (lásd 4.5 pont). - Jelentős bilateralis arteria renalis stenosis, vagy az egyetlen működő veséhez vezető artéria stenosisa (lásd 4.4 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Stabil koszorúér-betegség Ha a perindopril-kezelés első hónapjában súlyos, vagy nem súlyos instabil angina pectoris epizód jelentkezik, a kezelés folytatása előtt az előny/kockázat gondos becslését kell elvégezni. Hypotonia Az ACE-gátlók vérnyomásesést okozhatnak. Szövődménymentes hypertoniában szenvedő betegnél ritkán fordul elő tüneteket okozó hypotonia; nagyobb valószínűséggel inkább diuretikus kezelés, sószegény étrend, dialízis, hasmenés, hányás miatt hypovolaemiás, ill. súlyos, reninfüggő hypertoniában szenvedő betegeken várható (lásd 4.5 és 4.8 pont). Tünetekkel járó, veseelégtelenséggel kísért vagy azzal nem kísért szívelégtelenségben ugyancsak észleltek tünetekkel járó hypotoniát. Ez legnagyobb valószínűséggel a súlyosabb fokú, és emiatt nagy adag kacsdiuretikummal kezelt, hyponatraemiával és funkcionális vesekárosodással járó szívelégtelenségben jelentkezik. Tünetekkel járó hypotonia fokozott kockázata esetén gondos orvosi felügyelettel kell elkezdeni a kezelést, ill. elvégezni a dózismódosítást (lásd 4.2 és 4.8 pont). Hasonló körültekintés szükséges ischaemiás szívbetegségben és agyi érbetegségben szenvedő betegnél, mert a túlzott mértékű vérnyomásesés myocardialis infarctust vagy cerebrovascularis eseményt idézhet elő. Hypotonia fellépésekor a beteget hanyatt kell fektetni és szükség esetén fiziológiás sóoldatot (nátrium-klorid 9 mg/ml (0,9%)-os oldat) kell adni intravénás infúzióban. Átmeneti hypotonia fellépése nem zárja ki a további kezelést, ami már általában nem ütközik nehézségbe a vérnyomás volumenpótlással végzett normalizálása után. Egyes, szívelégtelenségben szenvedő, normotenziós, vagy alacsony vérnyomású betegek szisztémás vérnyomása Vidotin hatására tovább csökkenhet. Erre számítani lehet, és bekövetkezése általában nem indokolja a kezelés abbahagyását. Ha a hypotonia tüneteket okoz, szükségessé válhat a Vidotin adagjának csökkentése, vagy adagolásának megszakítása. Aorta-/mitrális billentyű-stenosis, hypertrophiás cardiomyopathia Más ACE-gátlókhoz hasonlóan, a mitralis billentyű stenosisa, valamint a bal kamra kiáramlási pályájának obstrukciója esetén (pl. aortastenosisban, hypertrophiás cardiomyopathiában) a Vidotint is körültekintően kell alkalmazni. Vesekárosodás Vesekárosodás esetén (kreatinin-clearance < 60 ml/perc) a perindopril kezdő adagját a beteg kreatinin-clearance-ének megfelelően (lásd 4.2 pont), később a terápiás hatás függvényében kell módosítani. Vesebetegek kezelésekor a szokványos ellátás része a kálium- és kreatininszintek rendszeres ellenőrzése (lásd 4.8 pont). Tünetekkel járó szívelégtelenségben az ACE-gátló-kezelés elkezdésekor fellépő hypotonia tovább ronthatja valamelyest a veseműködést. Heveny veseelégtelenség is kialakulhat, azonban ez általában reverzibilis. Az arteria renalis kétoldali (vagy egy vesével élők veseartériájának) szűkülete esetén az ACE-gátló-kezelés ideje alatt a vér karbamid- és kreatininszintje emelkedhet, mely változás reverzibilis, általában a kezelés felfüggesztésével megszűnik. E laboratóriumi értékek változása különösen fennálló veseelégtelenség esetén valószínű. Társuló renovascularis hypertoniában fokozott a súlyos hypotonia és a veseelégtelenség kialakulásának kockázata. Ezen betegek kezelését gondos orvosi felügyelet mellett és kis adaggal kell elkezdeni, majd körültekintően kell növelni a perindopril dózisát. Az említett rendellenességek kialakulásához a diuretikumok is hozzájárulhatnak, ezért ezek alkalmazását a Vidotin-kezelés első néhány hetében mellőzni kell és a veseműködést ellenőrizni kell. Egyes, a veseerek kimutatható betegségében nem szenvedő hypertoniás betegeken a szérum karbamid- és kreatininszint általában kismértékű és átmeneti emelkedését figyelték meg, különösen, ha a Vidotint diuretikummal adták együtt. Ez a rendellenesség régebb óta fennálló vesekárosodásban nagyobb eséllyel jelentkezik; a diuretikum és/vagy a Vidotin adagjának csökkentését és/vagy elhagyását teheti szükségessé. Hemodializált betegek ACE-gátlókkal kezelt és egyidejűleg ún. "high flux" membránokkal hemodializált betegeken anaphylactoid reakciókat észleltek. Hemodialízisre szoruló betegek kezelésekor megfontolandó más típusú dializáló membrán használata, vagy más csoportba tartozó vérnyomáscsökkentő alkalmazása. Vesetranszplantáció Közelmúltban veseátültetésen átesett betegek Vidotin-kezelésével kapcsolatosan nincsenek tapasztalatok. Renovascularis hypertonia Fokozott a hypotonia és a veseelégtelenség kockázata a kétoldali veseartéria-stenosisban vagy az egyetlen működő vese artériájának stenosisában szenvedő, ACE-gátlóval kezelt betegeknél (lásd 4.3 pont). A diuretikumokkal végzett kezelés hozzájárulhat az állapot kialakulásához. A vesefunkció elvesztése még az egyoldali veseartéria-stenosisban szenvedő betegeknél is kialakulhat a szérum kreatinin csupán kismértékű változása mellett. Túlérzékenység/angiooedema ACE-gátlókkal (pl. Vidotinnal) kezelt betegeken ritkán észlelték az arc, a végtagok, az ajak, a nyálkahártyák, a nyelv, a glottis és/vagy a gége angiooedemáját (lásd 4.8 pont). Ez a kezelés ideje alatt bármikor előfordulhat. Angiooedema kialakulásakor azonnal abba kell hagyni a Vidotin adását, és a tünetek teljes megszűnéséig szakszerűen monitorozni kell a beteg állapotát. Az arcra és az ajakra korlátozódó duzzanat általában spontán megszűnik, de antihisztaminok adásával is enyhíthetők ezek a tünetek. A gége angiooedemája életveszélyesnek bizonyulhat. A nyelv, a glottis vagy a gége vizenyős duzzanata légúti elzáródáshoz vezethet, ezért sürgős ellátást igényel. Ennek keretében adrenalin adása és/vagy a légutak biztosítása válhat szükségessé. A beteget a tünetek teljes és végleges megszűnéséig gondos orvosi felügyelet alatt kell tartani. A kórelőzményben szereplő más eredetű angiooedema esetén potenciálisan nagyobb az esélye annak, hogy az ACE-gátló-kezelés is kivált angiooedemát (lásd 4.3 pont). Az ACE-gátlóval kezelt betegek esetében ritkán intestinalis angiooedemáról számoltak be. Ezek a betegek hasi fájdalomra panaszkodtak (hányinger és hányás kíséretében vagy ezek nélkül); ezt egyes esetekben nem előzte meg az arc vizenyője, és a C-1-eszteráz-szint normális volt. Az angiooedema diagnózisát hasi CT-vel, ultrahanggal vagy műtétkor állapították meg, és a tünetek megszűntek az ACE-gátló leállítása után. A hasi fájdalommal jelentkező, ACE-gátlót szedő betegek esetében az intestinalis angiooedema lehetőségét is be kell venni a differenciáldiagnózisba. Az ACE-gátlók szakubitril/valzartán-nal történő egyidejű alkalmazása ellenjavallt az angiooedema kialakulásának fokozott kockázata miatt. A szakubitril/valzartán-kezelést legkorábban 36 órával a Vidotin utolsó adagját követően szabad elkezdeni. A Vidotin-kezelést legkorábban 36 órával a szakubitril/valzartán utolsó adagját követően szabad elkezdeni (lásd 4.3. és 4.5 pont). Az ACE-gátlók racekadotrillel, mTOR-gátlókkal (pl. szirolimusz, everolimusz, temszirolimusz) és vildagliptinnel történő egyidejű alkalmazása az angiooedema kialakulásának fokozott kockázatához vezethet (pl. a légutak vagy a nyelv duzzanata légzéskárosodással vagy anélkül) (lásd 4.5 pont). Egyéb NEP-gátló- (nukleáris exportprotein-gátlók) (pl. racekadotril), mTOR-gátló- és vildagliptin-kezelés megkezdésekor elővigyázatosság szükséges azoknál a betegeknél, akik már ACE-gátló-kezelésben részesülnek. Anaphylactoid reakciók LDL-aferezis során ACE-gátlóval kezelt betegeknél, az alacsony denzitású lipoprotein (LDL) frakció dextrán-szulfátos aferezise közben ritkán előfordultak életveszélyes anaphylactoid reakciók. Ezek a reakciók elháríthatóak voltak, ha minden egyes aferezis-kezelés előtt átmenetileg felfüggesztették az ACE-gátló-kezelést. Deszenzibilizálás közben fellépő anaphylaxiás reakciók ACE-gátlót szedő betegek, pl. Hymenoptera méreggel végzett deszenzibilizáló kezelés során, anaphylactoid reakciókat észleltek. Ugyanezen betegekben ezek a reakciók elkerülhetőek voltak, ha az ACE-gátló-kezelést átmenetileg szüneteltették, míg az ACE-gátló véletlen alkalmazása esetén ismét jelentkeztek. Májelégtelenség ACE-gátlók alkalmazása során ritkán cholestaticus sárgasággal kezdődő, fulmináns májnekrózisba torkolló, olykor halálhoz vezető tünetegyüttest észleltek, melynek pathomechanizmusa nem ismert. Ha ACE-gátlóval kezelt betegen icterus alakul ki és számottevően emelkednek a májenzim-értékek, abba kell hagyni az ACE-gátló szedését és szakszerű orvosi felügyelet alatt kell tartani a beteget (lásd 4.8 pont). Neutropenia/agranulocytosis/thrombocytopenia/anaemia ACE-gátlókkal kezelt betegeken neutropenia/agranulocytosis, thrombocytopenia, és anaemia kialakulásáról számoltak be. Ép veseműködés esetén, ill. egyéb súlyosbító tényezők híján ritka a neutropenia fellépése. Kollagén-érbetegségekben, immunszuppresszív kezelés során, allopurinol vagy prokainamid adagolásának ideje alatt (és mindezek kombinációiban) különösen körültekintően kell alkalmazni a perindoprilt, főleg, ha eleve károsodott a beteg veseműködése. E betegek közül néhány esetben súlyos fertőzés alakult ki, ami olykor nem reagált az erélyes antibiotikus kezelésre. Ha ebben a betegcsoportban alkalmazzák a perindoprilt, ajánlatos időszakosan ellenőrizni a fehérvérsejtszámot, ill. figyelmeztetni kell a betegeket, hogy jelezzék, ha bármilyen fertőzésre utaló tünetet (pl. torokfájás, láz) észlelnek. Rassz Az ACE-gátlók feketebőrű betegekben sűrűbben idéznek elő angiooedemát, mint nem-feketebőrű betegekben. A többi ACE-gátlóhoz hasonlóan a perindopril hatékonysága is kisebbnek bizonyulhat feketebőrű betegekben, mint nem-feketebőrű betegekben. Ennek feltehetően az az oka, hogy a feketebőrű hypertoniás betegek populációjában magasabb az alacsony plazma reninaktivitás prevalenciája. Köhögés ACE-gátlókkal kezelt betegeknél köhögés jelentkezéséről számoltak be. Ez a köhögés jellegzetes, improduktív és tartós, ill. a kezelés abbahagyása után megszűnik. A köhögés differenciáldiagnózisa során az ACE-gátló mellékhatásaként fellépő köhögést is számításba kell venni. Műtét/általános érzéstelenítés Jelentős műtéti beavatkozás vagy vérnyomáscsökkenést okozó szerekkel végzett anesztézia során a Vidotin gátolhatja a kompenzatorikus renin-felszabadulás kiváltotta angiotenzin II-képződést. A műtét előtt egy nappal a kezelést abba kell hagyni. Ha ezzel a mechanizmussal magyarázható hypotonia lép fel, az volumenpótlással megszüntethető. Szérum káliumszint Az ACE-gátlók hyperkalaemiát okozhatnak, mivel gátolják az aldoszteron felszabadulását. Ez a hatás az ép vesefunkciójú betegeknél általában nem jelentős. Hyperkalaemia azonban kialakulhat károsodott vesefunkció, romló veseműködés, 70 év feletti életkor, diabetes mellitus, interkurrens történések, különösen dehidráció, akut szívelégtelenség, metabolikus acidózis esetén; káliummegtakarító vízhajtók (pl. spironolakton, eplerenon, triamteren, amilorid), káliumpótlók (beleértve a sópótlókat), a szérum káliumszint emelkedésével járó gyógyszerek (pl. heparin, trimetoprim vagy ko-trimoxazol, más néven trimetoprim/szulfametoxazol, továbbá különösen aldoszteron-antagonisták vagy angiotenzin-receptor-blokkolók) egyidejű alkalmazása esetén. A hyperkalaemia súlyos, néha végzetes szívritmuszavarokat okozhat. Amennyiben a fent említett szerek egyidejű használata egyértelműen szükséges, akkor óvatosan és a szérum káliumszint és a vesefunkció gyakori ellenőrzése mellett kell alkalmazni őket (lásd 4.5 pont). Cukorbetegek Orális antidiabetikumokkal vagy inzulinnal kezelt cukorbetegekben az ACE-gátló-kezelés első hónapjában gondosan ellenőrizni kell a vércukorszint-beállítás hatásosságát (lásd 4.5 pont). Lítium A lítiumot és a perindoprilt általában nem javallt egyidejűleg alkalmazni (lásd 4.5 pont). A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer kettős blokádja (RAAS) Bizonyíték van rá, hogy az ACE-gátlók, angiotenzin II-receptor-blokkolók vagy az aliszkirén egyidejű alkalmazása fokozza a hypotonia, hyperkalaemia és csökkent veseműködés kockázatát (beleértve az akut veseelégtelenséget is). Ezért a RAAS ACE-gátlók, angiotenzin II-receptor-blokkolók vagy aliszkirén kombinált alkalmazásával történő kettős blokádja nem javasolt (lásd 4.5 és 5.1 pont). Ha a kettős blokád-kezelést abszolút szükségesnek ítélik, az csak szakorvos felügyeletével, a vesefunkció, elektrolitszintek és a vérnyomás gyakori és szoros ellenőrzése mellett történhet. Az ACE-gátlók és angiotenzin II-receptor-blokkolók nem alkalmazhatók egyidejűleg diabeteses nephropathiában szenvedő betegeknél. Primaer aldosteronismus A primaer hyperaldosteronismusban szenvedő betegek általában nem reagálnak a renin-angiotenzin rendszer gátlásán keresztül ható vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre. Ezért ennek a készítménynek az alkalmazása nem ajánlott. Terhesség ACE-gátlóval történő kezelést terhesség alatt nem szabad elkezdeni. Hacsak az ACE-gátlóval történő folyamatos kezelés nem elengedhetetlen, a terhességet tervező betegeket más, olyan antihipertenzív kezelésre kell átállítani, melynek biztonságossága terhességben alátámasztott. Az ACE-gátló szedését azonnal abba kell hagyni, amennyiben terhességet állapítottak meg. Szükség esetén más, megfelelő kezelésre kell átállni (lásd 4.3 és 4.6 pont). Laktóz A Vidotin tabletta laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktóz-intoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Vidotin közvetlenül nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket, de a vérnyomás csökkenése miatt a betegek egy részében egyedileg eltérő reakciók jelentkezhetnek, különösen a kezelés kezdetekor vagy más antihipertenzív szerrel való együttadásakor. Emiatt romolhatnak a gépjárművezetéshez, a gépek kezeléséhez szükséges képességek. 4.9 Túladagolás A perindopril túladagolásáról kevés a humán adat. Az ACE-gátlók túladagolásának tünetei lehetnek: hypotonia, keringési elégtelenség, elektrolitzavarok, veseelégtelenség, hyperventillatio, tachycardia, palpitatio, bradycardia, szédülés, szorongás, és köhögés. A túladagolás javasolt kezelése: fiziológiás sóoldat (9 mg/ml (0,9%-os) nátrium-klorid oldat) intravénás infúzióban történő adása. Hypotonia esetén a beteget felpolcolt alsó végtagokkal hanyatt kell fektetni (sokk-fektetés). Ha rendelkezésre áll, mérlegelhető angiotenzin II-infúzió, és/vagy katekolaminok intravénás adása. A perindopril a szisztémás keringésből hemodialízissel eltávolítható (lásd 4.4 pont). A kezelésre rezisztens bradycardia esetén pacemaker bevezetése javasolt. A beteg vitális funkcióit, szérum elektrolit- és kreatininszintjét folyamatosan monitorozni kell. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A klinikai vizsgálati adatok azt mutatták, hogy a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek (RAAS) ACE-gátlók, angiotenzin II-receptor-blokkolók vagy aliszkirén kombinációjával történő kettős blokádja nagyobb gyakorisággal okoz mellékhatásokat, például hypotoniát, hyperkalaemiát és beszűkült veseműködést (beleértve az akut veseelégtelenséget is), mint a csak egyféle RAAS-ra ható szer alkalmazása (lásd 4.3, 4.4 és 5.1 pont). Káliummegtakarító diuretikumok, káliumpótlók vagy káliumtartalmú sópótlók és egyéb gyógyszerek, melyek növelhetik a szérum kálimszintet Bár a szérum káliumszintje általában a normáltartományon belül marad, egyes perindoprillel kezelt betegeknél hyperkalaemia fordulhat elő. A káliummegtakarító diuretikumok (pl. spironolakton, triamteren vagy amilorid), a káliumpótlók vagy káliumtartalmú sópótlók a szérum káliumszintjének jelentős növekedését válthatják ki. Elővigyázatosság szükséges a perindopril egyéb, a szérum káliumszintet növelő készítményekkel történő együttes alkalmazásakor is, így például a trimetoprimmel és ko-trimoxazollal (trimetoprim/szulfametoxazol) történő együttes alkalmazáskor, ugyanis ismert, hogy a trimetoprim a káliummegtakarító diuretikumhoz, például az amiloridhoz, hasonló hatást fejt ki. Ezért a perindopril együttes adása az említett gyógyszerekkel nem ajánlatos. Amennyiben az együttadás indokolt, megfelelő óvatossággal és a szérum káliumszint gyakori monitorozása mellett kell ezeket alkalmazni. Ciklosporin Az ACE-gátlók ciklosporinnal vagy takrolimusszal történő egyidejű alkalmazásakor hyperkalaemia fordulhat elő. Javasolt a szérum káliumszint monitorozása. Heparin Az ACE-gátlók heparinnal történő egyidejű alkalmazásakor hyperkalaemia fordulhat elő. Javasolt a szérum káliumszint monitorozása. Együttadás ellenjavallt (lásd 4.3 pont) Aliszkirén Diabetes mellitusban szenvedő vagy károsodott veseműködésű betegeknél a hyperkalaemia kialakulásának kockázata, a vesefunkció romlása, és a cardiovascularis morbiditás és mortalitás fokozódik. Extrakorporális kezelések Azoknál az extrakorporális kezeléseknél, amelyek során a vér negatív töltésű felületekkel érintkezik, pl. bizonyos nagy átáramlási sebességű (high flux) membránokkal (úgymint poliakril-nitril membránok) végzett dialízis vagy hemofiltráció, valamint dextrán-szulfáttal végzett, alacsony denzitású lipoprotein-aferezis során fokozott a súlyos anaphylactoid reakciók kockázata (lásd 4.3 pont). Amennyiben ilyen kezelések szükségesek, megfontolandó egy másik típusú dializáló membrán vagy egy másik osztályba tartozó antihipertenzív szer alkalmazása. Szakubitril/valzartán Az ACE-gátlók egyidejű alkalmazása szakubitril/valzartán-nal ellenjavallt az angiooedema kialakulásának fokozott kockázata miatt (lásd 4.3. és 4.4 pont). A szakubitril/valzartánt csak a perindopril-terápia utolsó dózisának bevétele után 36 órával szabad elkezdeni. Perindopril-terápia csak 36 órával a szakubitril/valzartán utolsó adagjának bevételét követően kezdhető el (lásd 4.3 és 4.4 pont). Együttadás nem ajánlott (lásd 4.4 pont) Aliszkirén Azoknál a betegeknél, akik nem szenvednek diabetesben vagy a veseműködésük nem károsodott a hyperkalaemia kialakulásának kockázata, a vesefunkció romlása, és a cardiovascularis morbiditás és mortalitás fokozódik. ACE-gátló és angiotenzin-receptor-blokkoló egyidejű alkalmazása Atheroscleroticus betegségben, szívelégtelenségben, vagy célszervi károsodással járó diabetesben szenvedő betegeknél, ACE-gátló és angiotenzin-receptor-blokkoló egyidejű alkalmazása esetén a szakirodalomban nagyobb gyakorisággal számoltak be hypotonia, ájulás, hyperkalaemia és romló vesefunkció (beleértve az akut veseelégtelenséget is) előfordulásáról, mint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszeren ható monoterápia esetén. A kettős blokád (pl. egy ACE-inhibitor és egy angiotenzin II-receptor-antagonista kombinációja) alkalmazását az egyedi esetekre kell korlátozni, a vesefunkció, káliumszint és vérnyomás szoros ellenőrzése mellett. Esztramusztin A mellékhatások, mint pl. angioneuroticus oedema (angiooedema) előfordulásának kockázata fokozódik. Lítium Lítium és ACE-gátlók egyidejű alkalmazásakor a lítium szérumszintjének reverzíbilis emelkedéséről és a toxicitás fokozódásáról számoltak be. Perindopril és lítium együttes alkalmazása nem ajánlott, de ha a kombináció mégis elkerülhetetlen, akkor gondosan ellenőrizni kell a szérum lítiumszinteket (lásd 4.4 pont). Együttadás fokozott óvatosságot igényel Antidiabetikumok (inzulin, orális antidiabetikumok) Epidemiológiai vizsgálatok eredményei szerint ACE-gátlók egyidejű alkalmazása során fokozódhat az antidiabetikumok (inzulin, orális antidiabetikumok) vércukorszint-csökkentő hatása és fennállhat a hypoglykaemia kockázata. Ez a jelenség legnagyobb valószínűséggel fordul elő a kombinált kezelés első heteiben, illetve vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Baklofén Fokozott vérnyomáscsökkentő hatás. Monitorozni kell a vérnyomást és a vérnyomáscsökkentő adagját módosítani kell, amennyiben szükséges. Nem káliummegtakarító diuretikumok Diuretikus kezelés alatt álló betegeknél, különösen volumen- és/vagy elektrolithiány fennállásakor, az ACE-gátló-terápia megkezdése után jelentős vérnyomásesés alakulhat ki. A hypotonia előfordulásának valószínűsége csökkenthető, ha a diuretikumot a kezdetben alacsony dózisú, majd progresszíven emelkedő adaggal végzett perindopril-kezelés előtt felfüggesztik és növelik a folyadék- vagy sóbevitelt. Artériás hypertoniában, amikor az előzetes diuretikus terápia miatt volumen- és/vagy sóhiány állhat fenn, vagy a diuretikum alkalmazását kell felfüggeszteni az ACE-gátló-kezelés megkezdése előtt és egy nem-káliummegtakarító diuretikumra kell a beteget átállítani, vagy az ACE-gátlót kell alacsony kezdő dózisban adni, majd később fokozatosan növelve adagolni. Diuretikummal kezelt pangásos szívelégtelenség esetén az ACE-gátló-kezelést nagyon alacsony dózissal kell megkezdeni, miután lehetőség szerint lecsökkentették az alkalmazott nem-káliummegtakarító diuretikum dózisát. A vesefunkciót (kreatininszint) az ACE-gátlóval végzett kezelés első néhány hetében minden esetben monitorozni kell. Káliummegtakarító diuretikumok (eplerenon, spironolakton) Napi 12,5-50 mg eplerenon vagy spironolakton és alacsony dózisú ACE-gátlók: Az olyan, szívelégtelenségben szenvedő betegek (NYHA II.-IV.) esetében, akiknél az ejekciós frakció < 40%, és akiket már kezelnek ACE-gátlókkal, valamint kacsdiuretikumokkal, fennáll az akár halálos kimenetelű hyperkalaemia veszélye, különösen, ha nem tartják be a kombinációra vonatkozó adagolási útmutatásokat. A kombinációs kezelés megkezdése előtt ki kell zárni a hyperkalaemia és a vesekárosodás jelenlétét. Ajánlott a kálium- és kreatininszint szoros monitorozása, a kezelés első hónapjában hetente, majd havonta. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), ideértve az acetilszalicilsavat (? 3 g/nap) is ACE-gátlók és nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. gyulladáscsökkentő dózisú acetilszalicilsav, COX-2-gátlók és nem-szelektív NSAID-ok) együttadásakor gyengülhet a vérnyomáscsökkentő hatás. ACE-gátlók és NSAID-ok egyidejű alkalmazása fokozhatja a veseműködés romlásának kockázatát, beleértve az akut veseelégtelenség lehetőségét, valamint a szérum káliumszint emelkedését, különösen fennálló veseelégtelenség esetén. A kombináció, különösen időskorú betegeknél, fokozott körültekintéssel alkalmazandó. A betegek megfelelő hidráltsági állapotát biztosítani kell, és mérlegelendő a veseműködés monitorozása az egyidejű kezelés megkezdése után, majd azt követően rendszeresen. Racekadotril Az ACE-gátlók egyidejű alkalmazása racekadotrillel az angiooedema kialakulásának fokozott kockázatához vezethet (lásd 4.4 pont). mTOR- (Mammalian Target of Rapamycin) gátlók (pl. szirolimusz, everolimusz, temszirolimusz) Az ACE-gátlók egyidejű alkalmazása mTOR-gátlókkal az angiooedema kialakulásának fokozott kockázatához vezethet (lásd 4.4 pont). Együttadás óvatosságot igényel Vérnyomáscsökkentők és értágítók Ezen gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor fokozódhat a perindopril vérnyomáscsökkentő hatása. Nitroglicerin és más nitrátkészítmények, vagy egyéb értágítók egyidejű alkalmazása esetén tovább csökkenhet a vérnyomás. Gliptinek (linagliptin, szaxagliptin, szitagliptin, vildagliptin) ACE-gátlóval történő egyidejű alkalmazás során fokozódik az angiooedema kockázata, a gliptinek okozta csökkent dipeptidil-peptidáz-IV (DPP-IV) aktivitás következtében (lásd 4.4 pont). Triciklusos antidepresszánsok/antipszichotikumok/anesztetikumok Bizonyos anesztetikumok, triciklusos antidepresszánsok és antipszichotikumok fokozhatják az ACE-gátlók vérnyomáscsökkentő hatását (lásd 4.4 pont). Szimpatomimetikumok A szimpatomimetikumok csökkenthetik az ACE-gátlók antihipertenzív hatását. Arany Ritkán nitritoid reakciókról (melynek tünetei az arc kipirulása, émelygés, hányás, hypotonia) számoltak be parenterális aranykészítmények (nátrium-aurotiomaleát) és ACE-gátlók (köztük a perindopril) együttes adagolása esetén. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A biztonságossági profil összefoglalása A perindopril biztonságossági profilja megegyezik az ACE-gátlók biztonságossági profiljával: A perindoprillel kapcsolatban a klinikai vizsgálatok során jelentett és megfigyelt leggyakoribb mellékhatások a következők: szédülés, fejfájás, paresthaesia, vertigo, látászavarok, tinnitus, hypotonia, köhögés, dyspnoea, hasi fájdalom, székrekedés, hasmenés, ízérzészavar, dyspepsia, émelygés, hányás, pruritus, bőrkiütés, izomgörcsök és asthenia. A mellékhatások táblázatos felsorolása Perindopril-kezelés során a következő mellékhatásokat észlelték a klinikai vizsgálatok alatt és a forgalomba hozatalt követően, ezek az alábbi gyakoriság szerint kerülnek felsorolásra: Nagyon gyakori (? 1/10); Gyakori (? 1/100 - < 1/10); Nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100); Ritka (? 1/10000 - < 1/1000); Nagyon ritka (< 1/10 000); Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). MedDRA szervrendszer Nemkívánatos hatások Gyakoriság Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Eosinophilia Nem gyakori* Agranulocytosis vagy pancytopenia Nagyon ritka Hemoglobinszint- és hematokrit-csökkenés Nagyon ritka Leukopenia/neutropenia Nagyon ritka Haemolyticus anaemia az örökletes G-6PDH-hiányban szenvedő betegeknél (lásd 4.4 pont) Nagyon ritka Thrombocytopenia Nagyon ritka Endokrin betegségek és tünetek Nem megfelelő antidiuretikushormon-termelés szindróma (SIADH) Ritka Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Hypoglykaemia (lásd 4.4 és 4.5 pont) Nem gyakori* Hyperkalaemia, amely a kezelés leállításakor reverzíbilis (lásd 4.4 pont) Nem gyakori* Hyponatraemia Nem gyakori* Pszichiátriai kórképek Hangulatzavarok Nem gyakori Alvászavarok Nem gyakori Depresszió Nem gyakori Idegrendszeri betegségek és tünetek Szédülés Gyakori Fejfájás Gyakori Paraesthesia Gyakori Vertigo Gyakori Somnolentia Nem gyakori* Syncope Nem gyakori* Zavartság Nagyon ritka Szembetegségek és szemészeti tünetek Látászavarok Gyakori A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Tinnitus Gyakori Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Palpitatio Nem gyakori* Tachycardia Nem gyakori* Angina pectoris (lásd 4.4 pont) Nagyon ritka Arrhythmia Nagyon ritka Myocardialis infarctus, a magas kockázatú betegeknél, valószínűleg a túlzott mértékű vérnyomásesés miatt (lásd 4.4 pont) Nagyon ritka Érbetegségek és tünetek Hypotonia (és a hypotonia okozta következmények) Gyakori Vasculitis Nem gyakori* Kipirulás Ritka Stroke a magas kockázatú betegeknél, valószínűleg a túlzott mértékű vérnyomásesés miatt (lásd 4.4 pont) Nagyon ritka Raynaud-jelenség Nem ismert Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Köhögés Gyakori Dyspnoea Gyakori Bronchospasmus Nem gyakori Eosinophil pneumonia Nagyon ritka Rhinitis Nagyon ritka Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hasi fájdalom Gyakori Székrekedés Gyakori Hasmenés Gyakori Dysgeusia Gyakori Dyspepsia Gyakori Hányinger Gyakori Hányás Gyakori Szájszárazság Nem gyakori Pancreatitis Nagyon ritka Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Cytolyticus vagy cholestaticus hepatitis (lásd 4.4 pont) Nagyon ritka A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Pruritus Gyakori Bőrkiütés Gyakori Urticaria (lásd 4.4 pont) Nem gyakori Az arc, végtagok, ajkak, nyálkahártyák, nyelv, glottis és/vagy larynx angiooedemája (lásd 4.4 pont). Nem gyakori Fényérzékenységi reakciók Nem gyakori* Pemphigoid Nem gyakori* Fokozott verítékezés Nem gyakori A psoriasis súlyosbodása Ritka* Erythema multiforme Nagyon ritka A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Izomgörcsök Gyakori Arthralgia Nem gyakori* Myalgia Nem gyakori* Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Veseelégtelenség Nem gyakori Anuria/Oliguria Ritka Akut veseelégtelenség Ritka A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Erectilis dysfunctio Nem gyakori Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Asthenia Gyakori Mellkasi fájdalom Nem gyakori* Rossz közérzet Nem gyakori* Perifériás ödéma Nem gyakori* Láz Nem gyakori* Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei A vér karbamidszintjének emelkedése Nem gyakori* A vér kreatininszintjének emelkedése Nem gyakori* A vér bilirubinszintjének emelkedése Ritka Májenzimszint emelkedés Ritka Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények Elesés Nem gyakori* * A spontán jelentésekből származó nemkívánatos események gyakorisága a klinikai vizsgálatokból számolva. Klinikai vizsgálatok Az EUROPA vizsgálat randomizációs időszaka alatt csak a súlyos mellékhatásokat gyűjtötték. Kevés betegnél jelentkeztek súlyos mellékhatások: a perindoprillel kezelt 6122 beteg közül 16-nál (0,3%), a placebót kapó 6107 beteg közül 12-nél (0,2%). A perindoprillel kezelt betegek közül 6 betegnél hypotoniát, 3 betegnél angiooedemát és 1 betegnél hirtelen szívmegállást figyeltek meg. Több beteg hagyta abba a kezelést köhögés, hypotonia, vagy a perindoprillel szemben fellépő intolerancia miatt a perindoprilt kapó, mint a placebót kapó betegek közül (6,0%; n = 366; vs. 2,1%; n = 129). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: ACE-gátlók, önmagukban; ATC kód: C09AA04 Hatásmechanizmus A perindopril az angiotenzin I-angiotenzin II átalakulást katalizáló angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlószere. A konvertáló enzim (vagy kináz) exopeptidáz, mely katalizálja az angiotenzin I konverzióját a vazokonstriktor hatású angiotenzin II-vé, és a vazodilatátor hatású bradikinin inaktív heptapeptiddé történő lebontását. Az ACE-gátlás csökkenti a plazma angiotenzin II-szintjét, ennek következtében, a renin-felszabadulás negatív visszacsatolásának (feedback) gátlása miatt, fokozódik a plazma reninaktivitása és csökken az aldoszteron-elválasztás. Minthogy az ACE inaktiválja a bradikinint, gátlása esetén mind a szisztémás keringésben, mind a szövetekben fokozódik a kallikrein-kinin rendszer működése (és a prosztaglandin rendszer is aktiválódik). Elképzelhető, hogy ez a mechanizmus is hozzájárul az ACE-gátlók vérnyomáscsökkentő hatásához, ill. részben felelős e szerek mellékhatásaiért (pl. a köhögésért). A perindopril farmakológiai hatásait aktív metabolitja, a perindoprilát fejti ki; más metabolitjai in vitro nem gátolják az ACE működését. Klinikai hatásosság és biztonságosság Hypertonia A perindopril a hypertonia összes stádiumában (enyhe, középsúlyos és súlyos) hatékony. Fekvő és álló helyzetben egyaránt csökkenti a szisztolés és a diasztolés vérnyomást. A perindopril csökkenti a perifériás érellenállást és ezáltal a szisztémás vérnyomást. Következésképp, a szívfrekvencia változása nélkül nő a perifériás véráramlás. A vese véráramlása rendszerint nő, míg a glomerulus filtrációs ráta (GFR) általában változatlan marad. A vérnyomáscsökkentő hatás az egyszeri adag bevétele után 4-6 órával tetőzik és legalább 24 órán át fennáll; a maradékhatás a csúcshatás kb. 87-100%-a. A vérnyomás rövid időn belül csökken. A perindoprilra kedvezően reagáló betegek vérnyomása egy hónapon belül normalizálódik és a terápiás hatás tachyphylaxia jelentkezése nélkül fennmarad. A kezelés abbahagyása után nem jelentkezik "rebound" vérnyomás-emelkedés. A perindopril mérsékli a balkamra-hypertrophiát. A perindopril kimutatott értágító hatását emberben bizonyították. A perindopril fokozza a nagyartériák elaszticitását és a kisartériákban csökkenti a media/lumen hányados értékét. Egyidejű alkalmazás esetén additív szinergizmust mutat a tiazid-diuretikum és a perindopril. ACE-gátlóval történő kombináció a diuretikum mellékhatásaként kialakuló hypokalaemia kockázatát is csökkenti. Szívelégtelenség (csak a Vidotin 4 mg-os tablettára vonatkozik!) A perindopril a szív elő- és utóterhelésének csökkentésével mérsékli a szív munkaterhelését. Szívelégtelenségben szenvedőkön elvégzett vizsgálatok szerint a perindopril: - csökkenti a bal és a jobb kamra töltőnyomását, - csökkenti a teljes perifériás vaszkuláris rezisztenciát, - növeli a perctérfogatot, és előnyösen befolyásolja a szívindexet. Enyhe és középsúlyos szívelégtelenségben szenvedőkkel végzett összehasonlító vizsgálatok szerint a perindopril kezdeti, 2 mg-os dózisa hatására mért vérnyomáscsökkenés nem különbözött szignifikánsan a placebo-csoportban mért vérnyomástól. Stabil koszorúér-betegségben szenvedők Az EUROPA tanulmány multicentrikus, nemzetközi, randomizált, kettős vak, placebokontrollos, 4 évig tartó klinikai vizsgálat volt. Tizenkétezer-kettőszáztizennyolc (12 218) 18 évnél idősebb beteget vontak be a vizsgálatba, akik randomizáltan 8 mg/nap perindopril-terc-butilamint (10 mg perindopril-argininnel ekvivalens) (n = 6110), vagy placebót (n = 6108) szedtek. A vizsgálati populációban a koszorúér-betegség bizonyított volt, szívelégtelenségre utaló klinikai tünetek nem voltak. Összességében a betegek 90%-ának volt korábban myocardialis infarctusa és/vagy korábban coronaria-revaszkularizációja. A legtöbb beteg a vizsgálati gyógyszerelést a szokott gyógyszerein felül kapta, amelyek között thrombocyta-aggregáció-gátlók, lipidszint-csökkentők és béta-blokkolók voltak. Az elsődleges hatásossági végpont összetevői a cardiovascularis eredetű halál, a nem-halálos myocardialis infarctus és/vagy a sikeres újraélesztéssel végződő szívmegállás voltak. A napi egyszer alkalmazott 8 mg perindopril-terc-butilamin (10 mg perindopril-argininnel ekvivalens) kezelés szignifikáns, abszolút csökkenést (1,9%) eredményezett az elsődleges végpontban (relatív kockázatcsökkenés: 20%; 95%CI: 9,4-28,6; p < 0,001). Azoknál a betegeknél, akiknél myocardialis infarctus és/vagy revaszkularizáció szerepelt a kórelőzményben, az abszolút csökkenés 2,2% volt az elsődleges végpontban a placebóhoz képest (amely 22,4% relatív rizikócsökkenésnek (RRR) felel meg, 95%CI: 12,0-31,6; p < 0,001). Alkalmazása gyermekek és serdülők esetében A perindopril biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Egy nyílt, nem összehasonlító klinikai vizsgálatban, melyben 62, 2-15 év közötti magasvérnyomás-betegségben szenvedő, olyan gyermek vett részt, akiknek glomerulus filtrációs rátája > 30 ml/perc/1,73 m2 volt, a betegek átlagosan 0,07 mg/ttkg adagban kaptak perindoprilt. Az adagokat egyénre szabták a betegprofil és a vérnyomásválasz alapján, a maximális dózis 0,135 mg/ttkg/nap volt. 59 beteg fejezte be a 3 hónapos vizsgálati periódust, és 36-an teljesítették a kiterjesztett szakaszt, ami legalább 24 hónapos követést jelentett (a vizsgálat átlagos tartama 44 hónap volt). Azoknál a betegeknél, akiket korábban már kezeltek más vérnyomáscsökkentőkkel, mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomás stabil maradt a beválasztástól az utolsó mérésig, míg a korábban nem kezelt betegeknél az értékek csökkentek. A gyermekgyógyászati betegek több mint 75%-ánál a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékek az utolsóként mért érték 95%-a alatt voltak. A biztonságosság összhangban volt a perindopril ismert biztonságossági profiljával. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) kettős blokádja, klinikai vizsgálati adatok Két nagy, randomizált, kontrollos vizsgálatban (ONTARGET [ONgoing Telmisartan Alone and in combination with Ramipril Global Endpoint Trial] és VA NEPHRON-D [The Veterans Affairs Nephropathy in Diabetes]) vizsgálták az ACE-gátló és angiotenzin II-receptor-blokkoló kombinált alkalmazását. Az ONTARGET vizsgálatot olyan betegeken végezték, akiknek a kórtörténetében cardiovascularis vagy cerebrovascularis betegség, vagy szervkárosodással járó 2-es típusú diabetes mellitus szerepelt. A VA NEPHRON-D vizsgálatot 2-es típusú diabetesben és diabeteses nephropathiában szenvedő betegeken végezték. Ezek a vizsgálatok nem mutattak ki szignifikánsan előnyös hatásokat a renalis és/vagy cardiovascularis kimenetel és a mortalitás vonatkozásában, miközben a monoterápia esetén megfigyelthez képest nőtt a hyperkalaemia, akut veseelégtelenség és/vagy hypotonia kockázata. A hasonló farmakodinámiás tulajdonságok alapján ezek az eredmények más ACE-gátlók és angiotenzin II-receptor-blokkolók esetében is relevánsak. Ezért az ACE-gátlók és angiotenzin II-receptor-blokkolók nem adhatók együtt diabeteses nephropathiában szenvedő betegeknek. Az ALTITUDE (Aliskiren Trial in Type 2 Diabetes Using Cardiovascular and Renal Disease Endpoints) vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, előnyös-e a standard ACE-gátló- vagy angiotenzin II-receptor-blokkoló-kezelés kiegészítése aliszkirénnel a 2-es típusú diabetesben és krónikus vesebetegségben, illetve cardiovascularis betegségben vagy mindkettőben szenvedő betegeknél. A vizsgálatot idő előtt leállították, mert nőtt a mellékhatások kockázata. A cardiovascularis eredetű halál és a stroke szám szerint gyakoribb volt az aliszkiréncsoportban, mint a placebocsoportban, és a jelentős mellékhatások illetve súlyos mellékhatások (hyperkalaemia, hypotonia és veseműködési zavar) is gyakoribbak voltak az aliszkiréncsoportban, mint a placebocsoportban. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Felszívódás Szájon át történő alkalmazást követően a perindopril gyorsan felszívódik a tápcsatornából, plazma csúcskoncentrációját 1 órán belül éri el. A perindopril felezési ideje a vérplazmában 1 óra. A perindopril prodrug. A bevett perindopril 27%-a kerül aktív metabolitként, perindoprilátként a szisztémás keringésbe. Ezen kívül 5 inaktív perindopril-metabolit is képződik. A perindoprilát plazma csúcskoncentrációja 3-4 órán belül alakul ki. Minthogy a táplálék csökkenti a perindopril perindopriláttá alakulását és ezáltal a biohasznosulását is, ezért a perindopril-arginin napi adagját egyszerre, a reggeli étkezés előtt kell bevenni. A perindopril dózisa és a plazmakoncentráció között lineáris az összefüggés. Eloszlás A szabad perindoprilát megoszlási térfogata hozzávetőleg 0,2 l/ttkg. A plazmafehérjékhez való kötődés 20%-os, a perindoprilát főként az ACE-hez kötődik, koncentrációfüggő módon. Elimináció A perindoprilát a vizelettel ürül ki, a nem-kötött frakció eliminációs félideje kb. 17 óra. A steady state plazmakoncentráció kb. 4 nap után alakul ki. Speciális betegcsoportok Időskorban, ill. szív- és veseelégtelenségben csökken a perindoprilát elimináció üteme. Veseelégtelenség fennállása esetén ajánlatos a betegség súlyosságának megfelelően (a kreatinin-clearance függvényében) csökkenteni a perindopril adagját. A perindoprilát a keringésből dialízissel eltávolítható; clearance-e 70 ml/perc. Májcirrózisban módosulnak a perindopril farmakokinetikai jellemzői: az anyamolekula hepaticus clearance-e felére csökken. Mindazonáltal a képződő aktív perindoprilát metabolit mennyisége nem csökken, ezért nem szükséges módosítani a perindopril adagolását (lásd 4.2 és 4.4 pont). 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A patkányon és majmon elvégzett krónikus toxicitási vizsgálatok során a vese volt a célszerv; reverzibilis vesekárosodás következett be. Az in vitro és in vivo vizsgálatok nem mutattak ki mutagén hatást. A patkányon, egéren, nyúlon és majmon elvégzett reprodukciós toxicitási vizsgálatok során nem észleltek embryotoxicitásra vagy teratogenitásra utaló jeleket. Mindazonáltal, az ACE-gátlók csoportjára jellemző, hogy bizonyítottan káros hatásúak a magzati fejlődés késői szakaszában. Rágcsálókban és nyulakban magzati halálozást és veleszületett rendellenességeket (vese-elváltozásokat) okoznak, továbbá fokozzák a peri- és postnatalis mortalitást. A termékenységet nem károsította sem hím, sem nőstény patkányoknál. Az egéren és patkányon végzett hosszú távú vizsgálatok során nem észleltek rákkeltő hatást. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 30 db vagy 90 db tabletta Al//Al buborékcsomagolásban és dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest Gyömrői út 19-21. Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-20646/01 Vidotin 4 mg tabletta 30× OGYI-T-20646/02 Vidotin 8 mg tabletta 30× 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2008. október 14. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2013. április 24. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2021. október 7. 17 OGYÉI/63747/2021 OGYÉI/63750/2021 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség ACE-gátló alkalmazása a terhesség első trimeszterében nem javasolt (lásd 4.4 pont). ACE-gátló alkalmazása ellenjavallt a második és harmadik trimeszterben (lásd 4.3 és 4.4 pont). Az ACE-gátlók első trimeszterben történő szedését követő teratogén kockázatra vonatkozó epidemiológiai bizonyíték nem egyértelmű, a kockázat kismértékű növekedése azonban nem zárható ki. Hacsak az ACE-gátlóval történő folyamatos kezelés nem elengedhetetlen, a terhességet tervező betegeket más, olyan antihipertenzív kezelésre kell átállítani, melynek biztonságossága terhességben alátámasztott. Az ACE-gátló szedését azonnal abba kell hagyni, amennyiben terhességet állapítottak meg. Szükség esetén más, megfelelő kezelésre kell átállni. Ismert, hogy az ACE-gátlók második és harmadik trimeszterben történő szedése emberben magzatkárosodást (csökkent veseműködés, oligohydramnion, a koponya csontosodásának visszamaradása) és újszülöttkori toxicitást (veseelégtelenség, hypotonia, hyperkalaemia) okozhat (lásd 5.3 pont). Amennyiben az ACE-gátló szedése a terhesség második illetve harmadik trimeszterében történt, javasolt a vesefunkció és a koponya ultrahangos ellenőrzése. ACE-gátlót szedő anyák csecsemőit fokozottan kell vizsgálni hypotonia esetleges kialakulása szempontjából (lásd 4.3 és 4.4 pont). Szoptatás Mivel nem áll rendelkezésre adat a Vidotin szoptatásban történő alkalmazására vonatkozóan, a Vidotin nem javasolt adni szoptatás alatt, hanem szoptatás alatt ajánlott átállni olyan készítményre, melynek biztonságossági profilja jobban alátámasztott, különösen újszülöttek és koraszülöttek esetén. Termékenység Nem volt hatással a reproduktív teljesítményre, illetve a termékenységre. | 
