Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Filmtabletta (tabletta) A tabletták leírása: * Citalompram Orion 10 mg filmtabletta: fehér, kerek, mindkét oldalán domború felületű filmtabletta, "A" jelöléssel az egyik oldalán, valamint "05" jelöléssel másik oldalán. * Citalopram Orion 20 mg filmtabletta: fehér, hosszúkás, mindkét oldalán domború felületű filmtabletta, "A" jelöléssel az egyik oldalán, valamint törővonallal "0" és "6" jelölés között a másik oldalán. A tabletta egyenlő adagokra osztható. * Citalopram Orion 40 mg filmtabletta: fehér, hosszúkás, mindkét oldalán domború felületű filmtabletta, "A" jelöléssel az egyik oldalán, valamint törővonallal "0" és "7" jelölés között a másik oldalán. A tabletta egyenlő adagokra osztható. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Citalopram Orion 10 mg filmtabletta 10 mg citaloprámnak megfelelő citaloprám-hidrobromidot tartalmaz filmtablettánként. Citalopram Orion 20 mg filmtabletta 20 mg citaloprámnak megfelelő citaloprám-hidrobromidot tartalmaz filmtablettánként. Citalopram Orion 40 mg filmtabletta 40 mg citaloprámnak megfelelő citaloprám-hidrobromidot tartalmaz filmtablettánként. Ismert hatású segédanyag: Citalopram Orion 10 mg filmtabletta Körülbelül 23 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként. Citalopram Orion 20 mg filmtabletta Körülbelül 46 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként. Citalopram Orion 40 mg filmtabletta Körülbelül 91 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1. pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Tablettamag: kukoricakeményítő laktóz-monohidrát kopovidon mikrokristályos cellulóz kroszkarmellóz-nátrium magnézium-sztearát. Filmbevonat hipromellóz makrogol 400 titán-dioxid (E 171) Javallat4.1 Terápiás javallatok * Major depressziós epizódok * Pánikbetegség agorafóbiával vagy anélkül * Depressziós epizódok kiújulásának megelőzése Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Depresszió esetén: Felnőttek: A citaloprám javasolt kezdődózisa 20 mg naponta egyszer, szájon át alkalmazva. A beteg egyéni reakciójától függően a napi dózis maximum 40 mg-ig emelhető. Pánikbetegségben: Felnőttek: A kezelés első hetében a citaloprám kezdődózisa 10 mg, naponta egyszer, szájon át alkalmazva. Egyhetes kezelés után a dózis napi 20 mg-ra emelhető. A beteg egyéni reakciójától függően a napi dózis maximum 40 mg-ig emelhető. Idősek (65 év felett): Idős betegek esetén a dózist az ajánlott dózis felére kell csökkenteni, azaz naponta 10-20 mg-ra. Az ajánlott maximális napi dózis 20 mg. Gyermekek és serdülők A citaloprám gyermekeknek és 18 éven aluli serdülőknek nem adható (lásd 4.4 pont)! Vesekárosodás: Enyhe és mérséklet vesekárosodásban a dózis módosítása nem szükséges. Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance <30 ml/min) szenvedő betegek kezelésével kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő információ (lásd 4.4 pont). Májkárosodás: Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodás esetén naponta 10 mg kezdődózis ajánlott a kezelés első két hetében. A beteg egyéni reakciójától függően a napi dózis maximum 20 mg-ig emelhető. Súlyos májkárosodásban elővigyázatosság és a dózis rendkívül óvatos titrálása szükséges (lásd 5.2 pont). A CYP2C19 enzimen gyengén metabolizáló betegek esetén: A CYP2C19 enzimen ismerten gyengén metabolizáló betegek kezdő dózisa napi 10 mg az első két hétben. A dózis a beteg válaszreakciójától függően szükség esetén napi 20 mg-ra emelhető (lásd 5.2 pont). A kezelés időtartama Az antidepresszív hatás kialakulása csak legalább 2-4 hetes kezelés után várható. A tünetmentesség kialakulása után a kezelést még legalább 6 hónapig folytatni kell. Visszatérő (unipoláris) depresszió esetén szükséges lehet a kezelést több évig folytatni. Pánikbetegség esetén a maximális hatékonyságot a citaloprám-kezelés körülbelül 3 hónap után éri el. A beteg egyéni válaszától függően szükséges lehet a kezelést több hónapig folytatni. A citaloprám-kezelést fokozatosan kell lecsökkenteni. A dózist egy-két hét alatt, fokozatosan ajánlott lecsökkenteni. A kezelés abbahagyásakor észlelt megvonási tünetek: Kerülni kell a kezelés hirtelen abbahagyását! A citaloprám-kezelés leállításakor a megvonásos reakciók veszélyének csökkentése érdekében a dózist egy-két hét alatt, fokozatosan kell lecsökkenteni (ld. 4.4 és 4.8 pont). Ha a dózis csökkentése során, vagy a kezelés abbahagyásakor nehezen tolerálható tünetek jelentkeznének, mérlegelni kell a korábbi dózissal történő kezelést. Ezt követően az orvos folytathatja a dózis csökkentését, de még kisebb lépésekben. Az alkalmazás módja A Citalopram Orion tablettát szájon át, naponta egyszer, reggel vagy este kell bevenni. A tablettát folyadékkal, étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül kell bevenni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. * A citaloprám nem adható monoamino-oxidáz (MAO) gátlókat, közöttük szelegilint napi 10 mg-nál nagyobb dózisban kapó betegeknek. A citaloprám-kezelés nem kezdhető el az irrevezibilis MAO-bénító elhagyása után 2 héten belül, illetve a reverzibilis MAO-bénító (RIMA) elhagyása után a gyógyszer alkalmazási előírásában meghatározott időn belül. A MAO inhibitor kezelés megkezdése előtt - a citaloprám-kezelés befejezése után - legalább 7 napnak kell eltelnie (lásd 4.5 pont)! * A citaloprám és a linezolid együttes alkalmazása ellenjavallt, kivéve, ha a vérnyomás szoros ellenőrzésére lehetőség van (lásd 4.5 pont). * A citaloprám kontraindikált olyan betegeknél, akiknél QT-intervallum megnyúlás vagy kongenitális hosszú QT-szindróma áll fenn. * A citaloprám együttadása kontraindikált más, ismerten QT-intervallum megnyúlást okozó gyógyszerekkel (lásd 4.5 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Öngyilkosság/öngyilkossági gondolatok, vagy klinikai tünetek rosszabbodása: Depresszió esetén fokozott az öngyilkossági gondolatok, az önkárosító magatartás és az öngyilkosság (öngyilkossággal kapcsolatos események) megjelenésének veszélye. A kockázat mindaddig fennáll, amíg jelentős remisszió nem következik be. Mivel előfordulhat, hogy a kezelés első néhány hete alatt, vagy még később sem történik javulás, a betegeket állapotuk javulásáig szoros ellenőrzés alatt kell tartani. Általános klinikai tapasztalat, hogy az öngyilkosság veszélye a gyógyulás korai szakaszában fokozódhat. Más olyan pszichiátriai állapotok is összefüggésbe hozhatók az öngyilkossággal kapcsolatos események megnövekedett kockázatával, melyek kezelésére a citaloprám szintén rendelhető. Ráadásul, ezek az állapotok major depresszióval is együtt járhatnak. Ezért az egyéb pszichiátriai kórképekkel kezelt betegek esetén ugyanazokra az elővigyázatossági intézkedésekre van szükség, mint major depresszióval kezelt betegeknél. Azok a betegek, akiknek kórelőzményében öngyilkossággal kapcsolatos események szerepelnek, vagy akiket jelentős mértékben foglalkoztatnak öngyilkossági gondolatok a terápia megkezdése előtt, az öngyilkossági gondolatok és kísérletek fokozott kockázatának vannak kitéve, ezért a kezelés alatt gondos megfigyelést igényelnek. A pszichiátriai betegségben szenvedő felnőttek bevonásával végzett, antidepresszánsokat vizsgáló, placebokontrollos klinikai vizsgálatok metaanalízise kimutatta, hogy a 25 évesnél fiatalabb betegekben az öngyilkos magatartás kockázata az antidepresszánst szedőkben fokozottabb, mint a placebót szedőkben. A betegeket, különösen a magas kockázati csoportba tartózóakat a gyógyszeres kezelés során gondos felügyelet alatt kell tartani, főként a terápia kezdetén, és a dózismódosításokat követően. A betegeket (és gondviselőiket) figyelmeztetni kell arra, hogy figyeljék a klinikai rosszabbodás, az öngyilkos magatartás vagy öngyilkossági gondolatok, vagy szokatlan magatartásbeli változások bármilyen megjelenését, és ha a felsorolt tünetek valamelyikét észlelik, sürgősen forduljanak orvoshoz. Reverzibilis, szelektív MAO-A gátlók: A citaloprám és a MAO-A gátlók együttadása a szerotonin szindróma kialakulásának kockázata miatt általában nem ajánlott (lásd a 4.5 pontot). A nem szelektív, irreverzibilis MAO gátlók együttadására vonatkozó információt lásd 4.5 pont. Szerotonerg hatású gyógyszerek: A citaloprám nem adható együtt olyan szerotonerg gyógyszerekkel, mint a szumatriptán és egyéb triptánok, tramadol, buprenorfin, oxitriptán vagy triptofán. Diabetes: Az SSRI gyógyszerek befolyásolhatják a diabeteses betegek szénhidrát egyensúlyát. Szükség lehet az inzulin és/vagy az orális antidiabetikumok adagjának módosítására. Görcsök: Az antidepresszáns szerek görcsöket válthatnak ki. Görcsök megjelenése esetén a citaloprám-kezelést nem szabad tovább folytatni. A citaloprám nem adható instabil epilepsziás betegeknek és a citaloprámmal kezelt stabil epilepsziásokat gondos ellenőrzés alatt kell tartani. A citaloprám adását le kell állítani, ha a kezelés alatt a görcsfrekvencia nő. Elektrokonvulzív terápia (ECT): A citaloprám és az elektrokonvulzív kezelés (ECT) együttes alkalmazásáról kevés klinikai tapasztalat áll rendelkezésre, ezért ilyen esetekben óvatosan kell eljárni. Mánia: Mániás depresszióban szenvedő betegeknél előfordulhat eltolódás a mániás fázis felé. A citaloprámot körültekintően kell adni olyan betegeknek, akiknek anamnézisében mánia vagy hipománia szerepel. A kezelést le kell állítani, ha a beteg átlép a mániás fázisba. Haemorrhagia: A SSRI-k adása során elhúzódó vérzéseket és/vagy vérzési rendellenességeket, például petechiákat, nőgyógyászati vérzést, gastrointestinalis vérzést, és egyéb bőr- és nyálkahártya-vérzéseket észleltek (lásd 4.8 pont). SSRI-kezelés alatt álló betegek esetében óvatosságra van szükség, különösen olyan gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor, melyek befolyásolják a thrombocyta funkciót, vagy fokozzák a vérzés kockázatát, valamint azoknál a betegeknél is, akiknek az anamnézisében vérzési rendellenességek szerepelnek (lásd 4.5 pont). Az SSRI-k/SNRI-k fokozhatják a post partum vérzés kockázatát (lásd 4.6 és 4.8 pont). Szerotonin szindróma: SSRI-kezelés kapcsán ritka mellékhatásként szerotonin szindróma előfordulását jelentették. Az olyan tünetek egyidejű jelentkezése, mint az agitáció, tremor, myoclonus és hyperthermia, az állapot kialakulására utalhatnak. Ilyen esetben a citaloprám adását azonnal le kell állítani és tüneti kezelést kell kezdeni. Pszichosis: A citaloprám súlyosbíthatja a pszichosisban szenvedő depressziós betegek pszichotikus tüneteit. Vesekárosodás: Súlyos vesekárosodás esetén (kreatinin-clearance <30 ml/min) a citaloprám alkalmazása nem javasolt, mert a gyógyszer hatásosságát és biztonságosságát ezeknél a betegeknél nem igazolták (lásd 4.2 pont)! Májkárosodás: Májkárosodásban a dózist csökkenteni kell (lásd 4.2 pont) és a májfunkciót rendszeresen ellenőrizni kell! Hyponatraemia: Ritkán, elsősorban idősebb betegeken, hyponatraemiát és inadekvát antidiuretikus hormonelválasztás szindrómát (SIADH) is megfigyeltek. Az állapot a kezelés abbahagyása után általában spontán rendeződik. Közönséges orbáncfű: A citaloprám és közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) tartalmú gyógynövénykészítmények együttes adása a mellékhatások gyakoribbá válását eredményezheti. A citaloprámot, ezért nem szabad orbáncfű tartalmú gyógynövénykészítményekkel együttadni (lásd 4.5 pont)! Paradox szorongás: Egyes pánikzavarban szenvedő betegeknél az antidepresszív kezelés kezdetekor fokozott szorongás léphet fel. Ez a paradox reakció a kezelés első két hetében általában megszűnik. A paradox szorongáskeltő hatás csökkentése érdekében kis kezdőadag alkalmazása javasolt (lásd 4.2 pont). A kezelés kezdetén esetleg előforduló álmatlanság és nyugtalanság az adag módosításával enyhíthető. QT-intervallum megnyúlás A citaloprám alkalmazása dózisfüggő QT-intervallum megnyúlással jár. A forgalomba hozatalt követő időszakban kamrai arrhythmiát - azon belül torsade de pointes-ot is - jelentettek elsősorban nők és olyan betegek körében, akiknél hypokalaemia, illetve már a kezelést megelőzően is QT-intervallum megnyúlás vagy más szívbetegség állt fenn (lásd 4.3, 4.5, 4.8, 4.9 és 5.1 pontokat). Óvatosság javasolt olyan betegeknél, akiknél jelentős bradycardia áll fenn, illetve akik a közelmúltban akut myocardialis infarktuson estek át vagy nem megfelelően kezelt szívelégtelenségben szenvednek. Elektrolitzavarok (pl. hypokalaemia/hypomagnesaemia) esetén, megnő a malignus arrhythmiák kialakulásának kockázata, így a citaloprám-kezelés megkezdése előtt azok korrekciója szükséges. Stabil szívbetegségben szenvedő betegek tervezett kezelése esetén megfontolandó az EKG ellenőrzése a citaloprám-kezelés megkezdése előtt. Ha a citaloprám-kezelés során arrhythmia jelei mutatkoznak, a kezelést meg kell szakítani, valamint az EKG ellenőrzése szükséges. Akathisia/pszichomotoros nyugtalanság: Az SSRI-k/SNRI-k alkalmazásakor előfordult akathisia, amelyre szubjektíve kellemetlen vagy aggasztó nyugtalanság és a nyugodt ülést vagy állást gyakran lehetetlenné tevő mozgáskényszer jellemző. E tünetek megjelenése a kezelés első heteiben a legvalószínűbb. Azoknál a betegeknél, akiknél ilyen tünetek jelentkeznek, az adag emelése hátrányos lehet. A kezelés abbahagyásakor jelentkező megvonási tünetek: A kezelés abbahagyásakor gyakoriak a megvonási tünetek, különösen, ha ez hirtelen történik (ld. 4.8 pont). Egy rekurrencia-megelőző citaloprám vizsgálatban az aktív kezelés megszakítását követően a betegek 40%-ánál, míg a citaloprám-kezelést folytató betegek 20%-ánál jelentkeztek mellékhatások. A megvonási tünetek kockázata számos tényezőtől függhet, beleértve az alkalmazott dózist és a kezelés időtartamát, valamint a dóziscsökkentés mértékét. Az SSRI/SNRI készítmények abbahagyása után a következő tüneteket figyelték meg: szédülés, érzészavarok (paraesthesia és áramütésérzés), alvási zavarok (álmatlanság és intenzív álmok), izgatottság vagy szorongás, hányinger és/vagy hányás, tremor, zavartság, izzadás, fejfájás, hasmenés, palpitatio, emocionális instabilitás, ingerlékenység és látási zavarok. Ezek a tünetek rendszerint enyhék vagy mérsékeltek, de néhány betegnél intenzitásuk súlyos is lehet. A tünetek általában a kezelés abbahagyását követő első napokban jelentkeznek, de nagyon ritkán voltak olyan betegek is, akik véletlenül, az alkalmazás során kihagytak egy dózist. Ezek a tünetek általában múló jellegűek és rendszerint két héten belül megszűnnek, bár néhány esetben tartósan fennállhatnak (2-3 hónapig, vagy tovább). Ezért ajánlatos a citaloprám dózisát fokozatosan, több hét vagy hónap alatt, a beteg állapotának megfelelően csökkenteni (lásd 4.2 pontban "A kezelés abbahagyásakor jelentkező megvonási tünetek"). Zárt zugú glaucoma Az SSRI-k, beleértve a citaloprámot is befolyásolhatják a pupilla méretét, mydriasist eredményezve. Ez a pupillatágító hatás magában rejti annak a lehetőségét, hogy szűkíti a szemzugot, megnövekedett intraokuláris nyomást és zárt zugú glaucomát okozva, különösen az arra hajlamos betegeknél. Ezért a citaloprám csak körültekintéssel alkalmazható zárt zugú glaucómában szenvedő betegeknél, vagy azoknál, akiknek anamnézisében glaucoma szerepel. Szexuális zavar A szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k)/szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI-k) szexuális diszfunkció tüneteit okozhatják (lásd 4.8 pont). Beszámoltak olyan, hosszan tartó szexuális diszfunkcióról is, ahol a tünetek a SSRI/SNRI leállítása ellenére sem szűntek meg. Gyermekek és serdülők A Citalopram Orion alkalmazása gyermekeknél és 18 éves kor alatti serdülőknél nem javallott. Klinikai vizsgálatokban antidepresszívummal kezelt gyermekeknél és serdülőknél gyakrabban fordult elő szuicid viselkedés (öngyilkossági kísérlet és öngyilkossági gondolatok) és ellenséges magatartás (elsősorban agresszivitás, ellenkezés és düh), mint a placebocsoportban. Amennyiben a kezelés klinikailag indokolt, úgy fokozottan kell figyelni a beteg öngyilkossági tüneteire. Nem állnak rendelkezésre adatok arra vonatkozóan, hogy gyermekeknél és serdülőknél, hosszú távú alkalmazás esetén mennyire biztonságos a készítmény a növekedés, serdülés illetve kognitiv funkciók és a viselkedés fejlődése szempontjából. Segédanyagok: A Citalopram Orion tabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. A készítmémy kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A citaloprám csak kismértékben, vagy mérsékelten befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A pszichoaktív gyógyszerek váratlan helyzetekben ronthatják a helyzetértékelést és a reakció-sebességet. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a gyógyszer szedése befolyásolhatja a gépjárművezetéshez vagy gépek kezeléséhez szükséges képességeket! 4.9 Túladagolás Toxicitás: A citaloprám túladagolásról csak kevés átfogó klinikai adat áll rendelkezésre, és az esetek nagy részénél egyéb gyógyszerek/alkohol együttes túladagolása is előfordult. Beszámoltak ugyan olyan fatális esetekről, amelyeknél egyedül citaloprámmal történt túladagolás, a fatális esetek többségénél a túladagolás más gyógyszerrel együtt történt. Tünetek: Citaloprám túladagolásnál a következő tünetekről számoltak be: görcsök, tachycardia, somnolentia, QT-megnyúlás, kóma, hányás, tremor, hypotensio, szívmegállás, hányinger, szerotonin szindróma, agitáció, bradycardia, szédülés, szárblokk, QRS-megnyúlás, hypertensio és mydriasis, torsade de pointes, stupor, izzadás, cyanosis, hyperventillatio, atrialis és kamrai arrhythmia. Kezelés: A citaloprámnak nincs ismert antidotuma. Általános tüneti szupportív kezelést kell folytatni. Aktív szén vagy ozmotikus hashajtók (pl. nátrium-szulfát) adását valamint a gyomormosást meg kell fontolni. Eszméletlen beteget intubálni kell. A vitális paramétereket monitorozni kell. Túladagoláskor ajánlott az EKG ellenőrzése olyan betegek esetében, akik pangásos szívelégtelenségben vagy bradyarrhythmiában szenvednek, egyidejűleg egyéb, a QT-intervallumot megnyújtó gyógyszereket szednek vagy megváltozott a metabolizmusuk (pl. májkárosodás esetén). Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Farmakodinámiás interakciók Farmakodinámiás szinten szerotonin szindrómát jelentettek citaloprámmal és moklobemiddel és buspironnal. Ellenjavallt kombinációk: MAO-gátlók: A citaloprám együttadása MAO-gátlókkal súlyos mellékhatásokat, szerotonin szindrómát is okozhat (lásd 4.3 és 4.4 pont). Súlyos és néha végzetes reakciókat jelentettek SSRI és MAO-gátlók kombinációjakor, beleértve az irreverzibilis MAO-gátló szelegilint és a reverzibilis MAO-gátló linezolidot és moklobemidet és azon betegeknél, akik nemrég hagyták abba a MAO-gátlók szedését és kezdték el az SSRI alkalmazásását. Egyes esetekben a szerotonin szindrómára emlékeztető tünetek fordultak elő. A MAO-gátló hatóanyag tartalmú szerekkel előforduló interakciók a következők: nyugtalanság, remegés, myoclonus és hyperthermia. Pimozid: Egyszeri 2 mg pimozid együttadása 11 napig napi 40 mg racém citaloprámmal kezelt betegeknél a pirmozid AUC és Cmax megnövekedését okozta ugyan, de a megnövekedés a vizsgálatban nem jelentkezett következetesen. A pimozid és a citaloprám együttadása átlagosan 10 msec-os QTc-megnyúlást okozott. A pimozid kis dózisával észlelt kölcsönhatás miatt a citaloprám és a pimozid együttadása ellenjavallt. QT-intervallum megnyúlás A citaloprám és QT-intervallum megnyúlást okozó gyógyszerek között nem végeztek farmakokinetikai/farmakodinámiás vizsgálatokat. A citaloprámot együtt adva ezekkel a gyógyszerekkel az additív hatás nem zárható ki. Így a citaloprám együttadása ellenjavallt a QT-intervallumot megnyújtó szerekkel, úgymint az I/A. és III. osztályba tartozó antiarrhythmiás gyógyszerekkel, antipszichotikumokkal (pl. fenotiazin származékok, pimozid, haloperidol), triciklusos antidepresszánsokkal, bizonyos antimikróbás gyógyszerekkel (pl. sparfloxacin, moxifloxacin, intravénásan alkalmazott eritromicin, pentamidin, antimaláriás kezelés, főként halofantrin), bizonyos antihisztaminokkal (asztemizol, mizolasztin) stb. Elővigyázatosságot igénylő kombinációk Szelegilin (szelektív MAO-B gátló): A napi 20 mg citaloprám és napi 10 mg szelegilin (szelektív MAO-B inhibitor) együttadásával végzett farmakokinetikai/farmakodinámiás vizsgálat nem bizonyított klinikailag jelentős interakciót. A citaloprám és a szelegilin (10 mg napi dózis felett) együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Szerotonerg hatású gyógyszerek: Szerotonerg gyógyszerekkel (pl. tramadol, buprenorfin, szumatriptan) való együttadás az 5-HT hatások fokozódásához vezethet. A citaloprám együttes alkalmazása 5-HT agonistákkal, szumatriptánnal és más triptánokkal mindaddig nem javasolt, amíg nem történnek az ilyen kombinációkkal alaposabb vizsgálatok (lásd 4.4 pont)! Farmakodinámiás szinten jelentettek szerotonin szindrómát citaloprám és buspiron alkalmazásakor. Lítium és triptofán Nem találtak farmakodinámiai kölcsönhatásokat azokban a klinikai vizsgálatokban, amelyekben a citaloprámot és a lítiumot együtt alkalmazták. Az SSRI szerek és a lítium illetve a triptofán együttes alkalmazásakor azonban a hatások fokozódását jelentették, ezért a citaloprám együttadása ezekkel a gyógyszerkészítményekkel körültekintést igényel. A lítiumszint rutin monitorozását a szokásos módon folytatni kell. A görcsküszöböt csökkentő gyógyszerek: Az SSRI-k csökkenthetik a görcsküszöböt. Óvatosság szükséges olyan gyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén, amelyek képesek csökkenteni a görcsküszöböt (pl. antidepresszánsok, mint a triciklusos vegyületek és SSRI-k), neuroleptikumok (fenotiazinok, tioxantének és butirofenonok), meflokin, bupropion és tramadol. Haemorrhagia: Óvatosság szükséges azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg antikoagulánsokat (pl. warfarin), a thrombocyta funkciót befolyásoló gyógyszereket, pl. nem-szteroid gyulladásgátlókat, acetilszalicilsavat, dipiramidolt, tiklopidint, vagy olyan gyógyszereket kapnak, melyek fokozhatják a vérzésveszélyt (pl. bizonyos atípusos antipszichotikumok, fenotiazinok vagy triciklusos antidepresszánsok) (lásd 4.4 pont). Közönséges orbáncfű: SSRI gyógyszerek és közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) tartalmú gyógynövény készítmények együttes adása fokozhatja a mellékhatások előfordulásának gyakoriságát (lásd 4.4 pont). A farmakokinetikai kölcsönhatásokat nem vizsgálták. Alkohol: A citaloprám és az alkohol között nem várható farmakodinámiás vagy farmakokinetikai interakció. Azonban a citaloprám-kezelés idején az alkoholfogyasztás nem javasolt. ECT (elektrokonvulzív terápia): Nincs klinikai vizsgálat az elektrokonvulzív terápia (ECT) és a citaloprám együttes alkalmazásának kockázatairól vagy előnyeiről (lásd 4.4 pont). Hypokalaemiat/hypomagnesaemiat okozó gyógyszerek: Óvatosság szükséges más a hypokalaemiat/hypomagnesaemiat okozó gyógyszerek együttes alkalmazásakor, mivel ezek a citaloprámhoz hasonlóan növelhetik a QTc-szakaszt és a veszélyes arrhythmiák kockázatát (lásd 4.4 pont). Farmakokinetikai interakciók A citaloprám dezmetil-citaloprámmá történő biotranszformációja a CYP2C19 (kb. 38%-ban), a CYP3A4 (kb. 31%-ban) és a CYP2D6 (kb. 31 %-ban) citokrom P450 izoenzimek révén történik. A tény, hogy a citaloprám metabolizmusa több CYP enzimen keresztül történik azt jelenti, hogy biotranszformációjának gátlása kevéssé valószínű, és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy együttadása más gyógyszerkészítményekkel farmakokinetikai kölcsönhatásokat okozna a klinikai gyakorlatban. Plazmafehérje kötődéssel összefüggő farmakokinetikai interakciók nem várhatók. Táplálék: A citaloprám felszívódását és egyéb farmakokinetikai tulajdonságait a táplálék nem befolyásolja. Más gyógyszerek hatása a citaloprám farmakokinetikájára CYP2C19 gátlók: Eszcitaloprám együttadása napi egyszeri 30 mg omeprazollal (CYP2C19 gátló) mérsékelten (kb 50%-kal) emelte az eszcitaloprám plazmakoncentrációit, emiatt a CYP2C19-gátlók (omeprazol, ezomeprazol, flukonazol, fluvoxamin, lanzoprazol, tiklopidin) együttadása óvatosságot igényel. Szükség lehet a citaloprám dózisának csökkentésére az együttes alkalmazás során kialakuló nemkívánatos hatások szoros megfigyelése alapján (lásd 4.4 pont). Cimetidin: A cimetidin (erős CYP2D6, 3A4 és 1A2 gátló) a citaloprám átlagos steady state szintjének mérsékelt emelkedését idézi elő. Óvatosság javasolt a citaloprám és a cimetidin együttadásakor; a dózis módosítása indokolt lehet. Metoprolol Az eszcitaloprám (a citaloprám aktív enantiomerje) a CYP2D6 enzim inhibitora. Citaloprám és másik, ezen az enzimen metabolizálódó szűk terápiás indexű gyógyszer, pl. flekainid, propafenon és metoprolol (szívelégtelenségben alkalmazva), és néhány központi idegrendszerre ható CYP2D6-on metabolizálódó gyógyszer, pl. dezipramin, klomipramin és nortriptilin vagy antipszichotikumok mint a riszperidon, tioridazin és halpopridol együttes alkalmazásakor óvatosságra van szükség, de a metoprolol hatása a vérnyomásra és a szívfrekvenciára nem nőtt meg statisztikailag szignifikáns mértékben. Együttes alkalmazása ketokonazollal (potenciális CYP3A4-gátló) nem változtatta meg a citaloprám farmakokinetikáját. A lítiummal és citaloprámmal végzett farmakokinetikai kölcsönhatás vizsgálat semmilyen farmakokinetikai kölcsönhatást sem mutatott ki. (lásd fentebb) A citaloprám hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára: A citaloprám és a dezmetil-citaloprám a CYP2C9, CYP2E1 és CYP3A4 enzimeket elhanyagolható mértékben a CYP1A2, CYP2C19 és CYP2D6 enzimeket pedig csak gyengén gátolja szemben más, bizonyítottan jelentős gátlást tanúsító SSRI szerekkel. Metoprolol: A citaloprám és a metoprolol (CYP2D6 szubsztrát) farmakokinetikai/farmakodinámiás kölcsönhatásának vizsgálata a metoprolol plazmaszintjeinek megduplázódását eredményezte. A vérnyomásra és szívfrekvenciára kifejtett klinikailag jelentős hatást nem észleltek. Dezipramin/imipramin: Egy farmakokinetikai vizsgálatban sem a citaloprám, sem az imipramin szintekben nem mutattak ki változást, bár a dezipraminnak, az imipramin elsődleges metabolitjának a szintje emelkedett. A dezipramint citaloprámmal kombinálva a dezipramin plazmakoncentrációjának emelkedését figyelték meg. Szükség lehet a dezipramin dózisának csökkentésére. Egyéb Így nem vagy csak minimális, klinikailag jelentéktelen farmakokinetikai változást tapasztaltak a citaloprám és CYP1A2 (klozapin és teofillin), CYP2C9 (warfarin), CYP2C19 (imipramin és mefenitoin), CYP2D6 (spartein, imipramin, amitriptilin, riszperidon) és CYP3A4 (warfarin, karbamazepin metabolitja a karbamazepin epoxid, valamint triazolam) szubsztrátok együttadása esetén. Egy farmakokinetikai interakciós vizsgálatban a citaloprám nem okozott változást a digoxin farmakokinetikájában, ami azt jelenti, hogy a citaloprám nem fokozza, és nem is gátolja a P-glikoproteint. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A citaloprám alkalmazása során megfigyelt mellékhatások általában enyhék és átmenetiek. A kezelés első heteiben a legkifejezettebbek és azután általában enyhülnek. A következő reakciók dózisfüggőek: fokozott verejtékezés, szájszárazság, insomnia, aluszékonyság, hasmenés, hányinger és fáradtság. A táblázat az SSRI-kre és/vagy a citaloprámra vonatkozó azon mellékhatásokat mutatja, amelyek, a kettős vak, placebokontrollos vizsgálatokban a betegek ? 1%-nál illetve a forgalomba hozatalt követően jelentkeztek. A mellékhatások gyakoriságának meghatározása a következő: Nagyon gyakori (>1/10), gyakori (>1/100 - <1/10), nem gyakori (>1/1000 - <1/100), ritka (>1/10000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem becsülhető meg). MedDRA Szervrendszer-osztályozás Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Ritka Nagyon ritka Nem ismert Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Thrombo-cytopenia Immunrendszeri betegségek és tünetek Túlérzékeny-ség, anaphylaxiás reakció Endokrin betegségek és tünetek Nem megfelelő ADH-szekréció Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Csökkent étvágy, testsúly csökkenése Fokozott étvágy, testsúly növekedése Hyponatraemia Hypokalaemia Pszichiátriai kórképek Alvás-zavarok, koncentrá-ciós zavarok, kóros álmok, amnézia, szorongás, a libido csökkenése, agitatio, idegesség, apátia, és zavart állapot, orgazmus-zavar nőknél Agresszió, deperszo-nalizáció, hallucináció, mánia, eufória, fokozott nemi vágy Pánikroham, fogcsikorga-tás, nyugtalanság, Öngyilkossági szándék és öngyilkossági késztetésre utaló viselkedés 2 Idegrendszeri betegségek és tünetek Aluszé-konyság, insomnia, fejfájás Migrén, termor, paraesthe-siák, szédülés, figyelem-zavar Syncope Grand mal görcsroham, dyskinesia, ízérzészavar Görcsök, szerotonin szindróma, extrapirami-dális tünetek, akathisia, mozgászavar, Szembetegségek és szemészeti tünetek Akkomo-dációs zavarok Mydriasis Látászavarok A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Tinnitus Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Palpitatio Bradycardia, tachycardia Supra-ventricularis arrhythmia QT-szakasz megnyúlása1 Kamrai arrhythmia, beleértve a torsade de pointes-ot is Érbetegségek és tünetek hypotonia, hypertonia Haemorrhagia Ortosztatikus hypotonia Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Ásítozás, rhinitis sinusitis Köhögés Epistaxis Emésztőrend-szeri betegségek és tünetek Hányinger, száj-szárazság Hasmenés, székrekedés, emésztési zavar, hányás, hasfájás, flatulencia, fokozott nyálképződés Gastro-intestinalis vérzés (beleértve a rektális vérzést) Máj- és epebetegségek illetve tünetek A májenzim-értékek emelkedése Hepatitis Abnormális májfunkciós értékek A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Fokozott izzadás Pruritus Urticaria, alopecia, bőrkiütés, purpura, fény-érzékenységi reakció Angioödéma, ecchymosis és más bőr- és nyálkahártya- vérzések A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Myalgia, arthralgia Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Vizeletürítési zavarok, polyuria Vizelet-retenció A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek Impotencia, ejakulációs zavarok, sikertelen ejakuláció, dysme-norrhoea, nőknél anorgasmia Nők: menorrhagia Galac-torrhoea Nők: metorrhagia, post partum vérzés3 férfiak: priapizmus Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Gyengeség Fáradtság Oedema, rossz közérzet Pyrexia Betegek száma: citaloprám/placebo = 1346 / 545 1 A forgalomba hozatalt követő időszakban kamrai arrhythmiát - azon belül torsade de pointes-ot is - jelentettek elsősorban nők és olyan betegek körében, akiknél hypokalaemia, illetve már a kezelést megelőzően is QT-intervallum megnyúlás vagy más szívbetegség állt fenn (lásd 4.3, 4.4, 4.5, 4.9 és 5.1 pont). 2 Öngyilkossági gondolatokról és öngyilkossági kísérletekről számoltak be citaloprám-kezelés alatt és időseknél röviddel a kezelés befejezését követően (lásd 4.4 pont). 3 Ezt az eseményt az SSRI/SNRI-k teljes terápiás csoportjára vonatkozóan jelentették (lásd: 4.4, 4.6 pont). A kezelés abbahagyásakor jelentkező megvonási tünetek: SSRI és SNRI gyógyszerek abbahagyása (különösen, ha hirtelen történik) gyakran vezet megvonási szindrómához. Szédülés, érzékelési zavarok (paraesthesia és áramütésérzés), alvászavarok (köztük álmatlanság és intenzív álmok), izgatottság vagy szorongás, hányinger és/vagy hányás, tremor, zavartság, izzadás, fejfájás, hasmenés, palpitatio, emocionális instabilitás, ingerlékenység és látászavarok jelentkezését észlelték. Ezek a tünetek rendszerint enyhék vagy mérsékeltek és múlandóak, azonban néhány betegnél súlyosak is lehetnek és/vagy elhúzódhatnak. Ezért, ha a citaloprám-kezelés már nem szükséges, ajánlatos a kezelést a dózis fokozatos csökkentésével abbahagyni (lásd 4.2 és 4.4 pont). Csoport hatások Javarészt 50 éves vagy idősebb betegekkel folytatott epidemiológiai vizsgálatok a csonttörések kockázatának növekedését mutatták SSRI-ket és TCA-kat szedő betegeknél. A kockázathoz vezető mechanizmus nem ismert. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5 FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Pszichoanaleptikumok, Szelektív szerotonin reuptake gátlók, ATC kód: NO6AB04. A citaloprám egy biciklusos izobenzofurán származék, amely nem áll kémiai rokonságban a triciklusos, tetraciklusos vagy más antidepresszánsokkal. A citaloprám racém keverék, ahol az egyik enantiomér (az S-forma) hatékony farmakológiailag. Farmakodinámiás hatások A farmakodinámiás hatás elsősorban az erőteljes és szelektív szerotonin (5-HT) reuptake gátlással függ össze. Klinikai hatásosság és biztonságosság A tartós citaloprám-kezelés nem okoz toleranciát az 5-HT újrafelvétel gátlása iránt. A citaloprám nem, vagy csak jelentéktelen mértékben hat a noradrenalin (NA), a dopamin (DA) és a gamma-aminovajsav (GABA) újrafelvételére. A citaloprám nem, vagy csak nagyon kis affinitással kötődik az 5-HT1A és 5-HT2 szerotoninreceptorokhoz, a D1 és D2 dopaminreceptorokhoz, az alfa1 és alfa2 receptorokhoz, a béta adrenoceptorokhoz, a hisztamin H1 receptorokhoz és a kolinerg (muszkarin) receptorokhoz. Egy egészséges egyéneken végzett, kettős vak, placebokontrollos EKG-vizsgálatban a QTcF (Fridericia szerint korrigált QT) kiindulási értékhez viszonyított változása a napi 20 mg-os dózis esetén 7,5 msec-nak (90%-os CI: 5,9-9,1), míg a napi 60 mg-os dózis esetén 16,7 msec-nak (90%-os CI: 15,0-18,4) adódott (lásd 4.3, 4.4, 4.5 és 4.9 pont). 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A citaloprám racém keverék, amelyben az S-enantiomért tartják felelősnek a farmakodinámiai hatásokért. A farmakokinetikai adatok a racém keveréken alapulnak. Felszívódás A felszívódás csaknem teljes és az étkezés nem befolyásolja. A plazmában a csúcskoncentráció az alkalmazás után körülbelül 4 órával alakul ki (1-6 óra között). Az orális biohasznosulás kb. 80%. Eloszlás A látszólagos eloszlási volumene (Vd) körülbelül 14 (12-17) l/ttkg. A citaloprám és fő metabolitjai kb. 85%-ban kötődnek a plazmafehérjékhez. Biotranszformáció A citaloprám dezmetil-citaloprámmá, didezmetil-citaloprámmá, citaloprám-N-oxiddá és a dezaminált propionsav-származékká metabolizálódik. A citaloprám fő metabolitjai, a dezmetil-citaloprám és a didezmetil-citaloprám; maguk is szelektív szerotonin reuptake gátlók (SSRI). Hatásuk a citaloprám hatásánál gyengébb és kevésbé szelektív. A citaloprám antidepresszív hatásához valószínűleg nem járulnak hozzá. Elimináció Az eliminációs felezési idő (t1/2 béta) körülbelül 36 óra (28-42 óra), és a citaloprám szisztémás plazma-clearance értéke (CLs) kb. 0,3-0,4 l/perc. A citaloprámot elsősorban (85%-ban) a máj választja ki, a többi (15%) a vesén át ürül. A napi dózis (12-23)%-a változatlan citaloprám formában távozik a vizelettel. A metabolikus clearance kb. 0,3 l/perc, a renális clearance kb. 0,05-0,08 l/perc. A citaloprám kinetikája lineáris. A steady state plazmaszintek 1-2 heti szedés után alakulnak ki, az egyes betegek között négyszeres különbségekkel. Nincs egyértelmű összefüggés a citaloprám plazmaszintje és terápiás hatása, illetve a mellékhatások között. Idősek (65 év felett) Idős betegeknél a lassabb anyagcsere-sebesség miatt hosszabb felezési időket és alacsonyabb clearance-értékeket mértek. A szisztémás expozíció (AUC) körülbelül 50%-kal magasabb az idősekben a fiatal egészséges önkéntesekhez képest (lásd 4.2 pont). Májkárosodás Csökkent májfunkció esetén a citaloprám eliminációja lassúbb. Adott dózis mellett a citaloprám felezési ideje és a steady state koncentrációja kétszerese a normális májfunkciójú betegek értékeinek. Vesekárosodás Csökkent vesefunkciójú betegeknél (CLcr 10-53 ml/perc) a citaloprám hosszabb felezési idejét és az expozíció kismértékű emelkedését figyelték meg. A metabolitok plazma koncentrációját nem vizsgálták, de emelkedhet (lásd 4.2 pont). Polimorfizmus Megfigyelték, hogy a CYP2C19 vonatkozásában gyenge metabolizálóknál az eszcitaloprám plazmakoncentrációja kétszerese az extenzív metabolizálókénak. Gyenge CYP2D6 metabolizálók esetében nem figyeltek meg különbséget az expozícióban (lásd 4.2 pont). 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Az állatkísérletek nem utaltak semmilyen speciális kockázatra a citaloprám humán alkalmazását illetően. Ez az eredmény a hagyományos farmakológiai biztonságossági vizsgálatok, a krónikus toxicitási, genotoxicitási és karcinogenitási vizsgálatok eredményén alapul. A patkányokon végzett ismételt dózistoxicitási vizsgálatok több szervet érintő foszfolipidózist mutatattak. Ez a reverzibilis reakció, melyet számos lipofil amin idézhet elő, nem járt morfológiai vagy funkcionális következményekkel. Klinikai jelentősége tisztázatlan. Vemhes patkányokon végzett embriotoxicitási vizsgálatokban nagy, toxikus dózisok alkalmazása szkeletális magzati elváltozásokat okozott. Ez vagy a citaloprám farmakológiai hatásával lehet kapcsolatban, vagy az anyai toxicitás indirekt következménye lehet. A peri- és postnatalis vizsgálatok az utódok csökkent túlélését mutatták a szoptatás alatt. A lehetséges humán kockázat nem ismert. Állatkísérletekből származó adatok alapján a humán expozíciót jóval meghaladó dózisok alkalmazása mellett, a citaloprám csökkenti a termékenységi és terhességi indexet, valamint a beágyazódások számát, és növeli a rendellenes hímivarsejtek számát. Csomagolás6.5 A csomagolás típusa és kiszerelése 28 (2×14) db vagy 98 (7×14) db filmtabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban vagy HDPE tartályban. HDPE tartály: Citalopram Orion 10 mg filmtabletta 30×, 100× és 1000×; Citalopram Orion 20 mg filmtabletta 30×, 56×, 100×, 250× és 1000×; Citalopram Orion 40 mg filmtabletta 30×, 56×, 100× és 500×; Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. 6.3 Felhasználhatósági időtartam Buborékcsomagolás: 4 év. Tartály: 3 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Orion Corporation Orionintie 1 FI-02200 Espoo Finnország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) Citalopram Orion 10 mg filmtabletta OGYI-T- 20342/01 (28×) Citalopram Orion 20 mg filmtabletta OGYI-T- 20342/02 (28×) Citalopram Orion 40 mg filmtabletta OGYI-T- 20342/03 (28×) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. május 9. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2011. augusztus 16. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2021. február 12. 16 OGYÉI/72918/2020 OGYÉI/72922/2020 OGYÉI/72924/2020 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A terhes nőkkel kapcsolatban rendelkezésre álló nagyszámú adat (több mint 2500 expozíció) nem utal fejlődési rendellenességet okozó magzati vagy újszülöttkori toxicitásra. Az alábbi szempontok figyelembevételével a citaloprám terhesség alatt is alkalmazható, ha klinikailag szükséges. Az állatkísérletek reprodukciós toxicitást mutattak ki (lásd 5.3 pont). Az emberre vonatkozó lehetséges kockázat nem ismert. Vannak adatok olyan esetekről, ahol azoknál az újszülötteknél, akiknek anyja a terhesség alatt SSRI-t szedett, megvonásos tünetek jelentkeztek. A citaloprámot nem szabad terhesség alatt alkalmazni, hacsak nem feltétlenül szükséges! Terhesség alatt adva csökkenteni kell a dózist, és ha lehetséges, a szülés előtti utolsó hetekben le kell állítani a kezelést. Az újszülötteket meg kell figyelni, ha az anya a terhesség késői szakaszában, különösen a harmadik trimeszterben folytatja a citaloprám-kezelést. Terhesség alatt kerülni kell a kezelés hirtelen abbahagyását. A terhesség késői szakaszában alkalmazott SSRI/SNRI-kezelés az alábbi tüneteket okozhatja újszülöttekben: légzési distress, cyanosis, apnoe, görcsök, instabil testhőmérséklet, táplálási nehézség, hányás, hypoglycaemia, izom-hypertonia, izom-hypotonia, hyperreflexia, tremor, reszketegség, ingerlékenység, letargia, állandó sírás, aluszékonyság és alvási problémák. Ezen tünetek szerotonerg hatások vagy megvonási tünetek lehetnek. Az esetek többségében ezek a szövődmények a szülést követően azonnal, vagy nem sokkal utána (24 órán belül) jelentkeznek. Epidemiológiai adatok azt mutatták, hogy az SSRI-k terhességben, különösen a késői terhességben történő alkalmazása növelheti az újszülöttkori perzisztáló pulmonalis hypertonia (PPHN) kialakulásának kockázatát. A megfigyelt kockázat mintegy 5 eset 1000 terhességre vonatkoztatva. A átlagos lakosságban 1-2 esetben fordul elő PPHN 1000 terhesség esetén. A megfigyeléses adatok a post partum vérzés fokozott (2-szeresnél kisebb növekedés) kockázatát mutatják az SSRI/SNRI-expozíciót követően a szülést megelőző hónapban (lásd: 4.4, 4.8 pont). Szoptatás A citaloprám kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejjel. A csecsemő szervezetébe jutó mennyiség becslések szerint körülbelül az anya testtömegkilogrammra vonatkoztatott napi adagjának (mg/ttkg) 5%-a. A csecsemőknél semmilyen vagy csak jelentéktelen hatásokat észleltek. Mindazonáltal a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a gyermekek veszélyeztetettségének megítéléséhez. A szoptatással járó előnynek meg kell haladnia a gyermeket veszélyeztető potenciális mellékhatásokat! Óvatosság ajánlott. Termékenység Állatkísérletekből származó adatok azt mutatták, hogy a citaloprám hatással lehet az ondó minőségére (lásd 5.3 pont). Néhány SSRI-vel kapcsolatos mellékhatás-bejelentés alapján az ondó minőségére gyakorolt hatás visszafordítható. A termékenységet befolyásoló hatást eddig nem figyeltek meg. |