Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Oldatos injekció. Tiszta, színtelen vagy sárgás színű, szagtalan, steril vizes oldat. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 636 mg ioverzolt tartalmaz milliliterenként (0,788 mmol/ml ioverzol). 1 ml oldat 300 mg jódot tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. pH: 6,0-7,4 Ozmolalitás: 645 mOsm/kg H2O Viszkozitás: 8,2 mPaˇs (25°C-on) 5,5 mPaˇs (37°C-on) Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Nátrium-kalcium-edetát, trometamol, trometamol-hidroklorid, injekcióhoz való víz, valamint sósav (a pH beállítására) vagy nátrium-hidroxid (a pH beállítására). Javallat4.1 Terápiás javallatok Ez a gyógyszer kizárólag diagnosztikai célra alkalmazható. Az Optiray 300 nemionos kontrasztanyag felnőtteknél alkalmazható cerebralis, perifériás és abdominális angiographiához, beleértve az intraarteriális és intravénás digitalis subtractios angiographiát (IA-DSA és IV-DSA), a phlebographiát és az intravénás urographiát. Felnőtteknél alkalmazható a koponya és a test komputertomográfiás (CT) vizsgálataihoz is. Az Optiray 300 gyermekkorban is alkalmazható cerebralis, perifériás és abdominális angiographiához, valamint intravénás urographiához. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Javasolt adagolás felnőttek esetében: Vizsgálómódszer Adagolás Maximális összdózis Cerebralis angiographia * Arteria carotis vagy vertebralis * Négyeres angiographia 2-12 ml 20-50 ml 200 ml 200 ml Szükség esetén az egyszeri adag a meghatározott maximális adag eléréséig ismételhető. Perifériás arteriographia * Aorta bifurcatio * Arteria iliaca communis vagy femoralis * Arteria subclavia/brachialis 20-90 ml 10-50 ml 15-30 ml 250 ml 250 ml 250 ml Szükség esetén az egyszeri adag a meghatározott maximális adag eléréséig ismételhető. Abdominalis angiographia * Arteria coeliaca * Arteria mesenterica superior * Arteria mesenterica inferior * Renalis angiographia 12-60 ml 15-60 ml 6-15 ml 6-15 ml 250 ml 250 ml 250 ml 250 ml Szükség esetén az egyszeri adag a meghatározott maximális adag eléréséig ismételhető. IA-DSA 5-80 ml 250 ml Szükség esetén az egyszeri adag a meghatározott maximális adag eléréséig ismételhető. Figyelembe kell venni annak az érszakasznak az áramlási viszonyait, ahová a kontrasztanyag befecskendezése történik. IV-DSA 30-50 ml 250 ml Szükség esetén az egyszeri adag ismételhető. A perifériás vénákba adott injekció sebessége 8-12 ml/másodperc, a centrális vénákba adott, illetve a preatriális injekcióké pedig 10-20 ml/másodperc. Adott esetben a beavatkozás végeztével 20-50 ml fiziológiás sóoldat fecskendezhető be. Phlebographia 50-100 ml 250 ml A normál adag végtagonként 50-100 ml. Egyes esetekben ennél nagyobb vagy kisebb mennyiség lehet szükséges. A vizsgálat befejezése után a vénás rendszert megfelelő oldattal (például fiziológiás sóoldattal) át kell öblíteni. A kontrasztanyag végtagból való eliminációja felgyorsítható a végtag masszírozásával, illetve a lábak felpolcolásával vagy melegen tartásával. Urographia 50-100 ml 150 ml A dózis 1,6 ml/ttkg-ra történő emelése csak akkor szükséges, ha nem várható kielégítő ábrázolódás, például idős betegeknél, beszűkült vesefunkció következtében. A jó diagnosztikai minőség elérése érdekében az infúziót a lehető leggyorsabban kell beadni. Koponya-CT 50-100 ml 150 ml Test-CT 25-150 ml 150 ml Teljestest-CT esetén a beadás sebessége a vizsgálandó szervektől függ. Az Optiray beadható bolus injekcióban, gyors infúzióban, vagy e kettő kombinálásával. A bolus szokásos mennyisége 25-75 ml. A gyors infúzióban beadott mennyiség 50-100 ml. Az adag nagyságát általában az életkor, a testtömeg, a perctérfogat és a beteg általános állapota, továbbá a vizsgálandó érpálya jellege határozza meg. Ezen túlmenően függ a vizsgálati technikától, a műszeres felszereltségtől, valamint a választott jódkoncentrációtól is. Idősek: adagolás a felnőttek szokásos adagja szerint. Ha nem kielégítő ábrázolódás várható, a dózis a maximumra növelhető. Gyermekek és serdülők - javasolt adagolás: Cerebralis angiographia 1-3 ml/kg 100 ml Perifériás arteriographia 1-3 ml/kg 100 ml Abdominalis angiographia 1-3 ml/kg 100 ml Intravénás urographia 2 ml/kg (> 1 éves kor) 100 ml 3 ml/kg (> 1 éves kor) Gyermekek és serdülők esetében az Optiray 300 bármilyen egyéb alkalmazásának biztonságosságát és hatásosságát még nem igazolták. Beadás előtt javasolt az intravasalisan alkalmazott, jódtartalmú kontrasztanyagok testhőmérsékletre történő felmelegítése. Mint minden egyéb sugárfogó kontrasztanyag esetében, a lehető legalacsonyabb, még megfelelő megjelenítést biztosító adagot kell választani. A megfelelő újraélesztési eszközöknek rendelkezésre kell állniuk. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Jódtartalmú kontrasztanyagokkal szembeni túlérzékenység. Manifeszt hyperthyreosis. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Általános megjegyzések Jódtartalmú sugárfogó anyagok alkalmazása során súlyos, illetve halálos kimenetelű reakciókat tapasztaltak. Elengedhetetlenül fontos teljes mértékben felkészülni a kontrasztanyagra adott bármilyen reakció kezelésére. A diagnosztikai eljárások megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező személyzet irányítása alatt végezhetők el. A jódtartalmú röntgenkontrasztanyagok alkalmazásakor súlyos, esetenként halálos kimenetelű reakciók fordultak elő. Minden esetben rendelkezésre kell állniuk a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközöknek, illetve gyógyszereknek, valamint a mellékhatások valamennyi típusának felismerésében és kezelésében jártas személyzetnek. A beteget szigorú megfigyelés alatt kell tartani az utolsó injekció után még legalább 15 percen át, mert a súlyos mellékhatások előfordulása ebben az időszakban a legvalószínűbb. A betegnek az injekció után még egy órán át a kórházban kell maradnia (nem feltétlenül a radiológiai/kardiológiai osztályon), és bármilyen tünet jelentkezése esetén azonnal vissza kell térnie a radiológiai osztályra. Túlérzékenység A beteget tájékoztatni kell arról is, hogy a beadást követő néhány napon belül allergiás reakciók alakulhatnak ki. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni. A súlyos idiosyncrasiás reakciók előfordulása szükségessé tette néhány előtesztelési módszer alkalmazását. Nem lehet azonban az előtesztelésre hagyatkozni a súlyos reakciók előrejelzése tekintetében, és az előtesztelés önmagában is veszélyes lehet a betegre nézve. Felvetették, hogy a kontrasztanyag befecskendezése előtti alapos anamnézisfelvétel, különös tekintettel az allergiára és a túlérzékenységre, pontosabb lehet a potenciális mellékhatások előrejelzésében az előtesztelésnél. Az anamnézisben előforduló korábbi allergiás reakciók nem feltétlenül jelentik azt, hogy ellenjavallt a kontrasztanyag alkalmazása egy elengedhetetlennek vélt diagnosztikai eljárás során, de az alkalmazás során elővigyázatossággal kell eljárni (lásd 4.3 pont). Az újraélesztéshez szükséges eszközöknek rendelkezésre kell állniuk. Az ilyen betegeknél az antihisztaminokkal és kortikoszteroidokkal történő előzetes kezelés megfontolandó, a lehetséges allergiás reakciók elkerülése vagy minimálisra csökkentése céljából. Beszámolók alapján az ilyen előzetes kezelés nem előzi meg a súlyos, életet veszélyeztető reakciók kialakulását, de előfordulási gyakoriságukat és súlyosságukat egyaránt csökkentheti. Az ioverzollal szembeni intolerancia A többi röntgenkontrasztanyaghoz hasonlóan az ioverzol is okozhat túlérzékenységet, anaphylaxiás reakciókat és a túlérzékenység egyéb megjelenési formáit, például hányingert, hányást, nehézlégzést, erythemát, urticariát és hypotensiót. Fokozott a kockázat olyan betegek esetében, akiknél korábban előfordultak túlérzékenységi reakciók egyéb kontrasztanyagokkal szemben (lásd 4.3 pont), illetve akiknél ismert allergia (asthma bronchiale, szénanátha és ételallergiák) vagy túlérzékenység áll fenn. Ilyen betegek esetében az alkalmazás előnyeinek egyértelműen felül kell múlniuk a kockázatokat. Súlyos bőrreakciók (Severe cutaneous adverse reactions, SCAR) Az intravascularis kontrasztanyag beadását követő 1 órától néhány hétig terjedő időszakban SCAR alakulhat ki. Ezek közé a reakciók közé tartozik a Stevens-Johnson-szindróma és a toxikus epidermális nekrolízis (SJS/TEN), az akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP), valamint az eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS). A reakció súlyossága növekedhet, és a kialakulásig eltelt idő csökkenhet a kontrasztanyag ismételt alkalmazása esetén; előfordulhat, hogy a profilaktikus gyógyszerek nem akadályozzák meg vagy nem enyhítik a súlyos bőrreakciókat. Kerülje az ioverzol alkalmazását olyan betegeknél, akiknek az anamnézisében az ioverzollal szembeni súlyos bőrreakció szerepel. Alvadási zavarok In vitro vizsgálatok azt bizonyították, hogy a nemionos röntgenkontrasztanyagok véralvadás-csökkentő hatása az ionos kontrasztanyagokéhoz képest kifejezetten gyengébb. Néhány in vivo vizsgálatban hasonló következtetésre jutottak. Nemionos kontrasztanyag vérrel való, hosszabb ideig tartó érintkezése a fecskendőben véralvadék képződését eredményezte, emiatt kellő körültekintéssel alkalmazott angiographiás technikák javasoltak, pl. a standard angiographiás katéterek gyakori átmosása, valamint a vér és a kontrasztanyag hosszan tartó érintkezésének elkerülése a fecskendőkben és katéterekben. Intraarteriális alkalmazás esetén - az alvadék kialakulásának elkerülésére - véralvadásgátló (például heparin) adása javasolt. In vitro vizsgálatok szerint az Optiray-hez adott 2-5 NE heparin/ml véralvadásgátló hatása egy magas ozmolalitású, 370 mg/ml jódtartalmú kontrasztanyagénak felel meg. Pajzsmirigybetegségek A látens hyperthyreosisban szenvedő vagy autonom pajzsmirigygöbökkel rendelkező betegek esetében jódtartalmú sugárfogó anyagok intravascularis alkalmazása után kialakult thyreotoxicus krízisről szóló jelentések felvetik, hogy ezeknél a betegeknél bármilyen kontrasztanyag alkalmazása előtt értékelni kell a többletkockázatot (lásd 4.3 pont). Szív-és érrendszeri betegségek Angiographiás eljárások során a katéterrel és a kontrasztanyag befecskendezésével kapcsolatos tevékenységek során oda kell figyelni arra, hogy a behelyezett katéter elmozdulhat, illetve az érfal károsodhat, perforálódhat. Ajánlott próbabefecskendezés elvégzése a katéter megfelelő behelyezésének ellenőrzése céljából. A congestiv cardiomyopathiás betegeket az eljárást követően több órán át megfigyelés alatt kell tartani a késői típusú hemodinamikai zavarok észlelése érdekében, amelyek az ozmotikus terhelés átmeneti megnövekedésével összefüggésben alakulhatnak ki. A beteget tájékoztatni kell arról is, hogy még néhány nappal a beadás után is allergiás reakciók alakulhatnak ki; ilyen esetekben a betegnek azonnal orvoshoz kell fordulnia. Thromboemboliás betegségek Mind az ionos, mind a nemionos kontrasztanyagokkal végzett angiographia során myocardialis infarctushoz és apoplexiához vezető thromboemboliát figyeltek meg, amely igen ritkán halálos kimenetelű volt. Ezért - különösen angiographiánál - igen gondosan kell kiválasztani a vizsgálati technikát a thromboembolia elkerülése érdekében. Számos tényező járulhat hozzá a thromboembolia kialakulásához, mint például a beteg alapbetegsége, a vizsgálat időtartama, a katéter és a fecskendő anyaga, továbbá a beavatkozás során alkalmazott gyógyszerelés. Ezért gondos vizsgálati technika alkalmazása javasolt, beleértve a vezetődrótok és katéterek kezelését, háromállású csapok és/vagy összekötő elemek alkalmazását, a katéterek sóoldattal való gyakori átöblítését és a vizsgálat időtartamának lehetőség szerinti lerövidítését. In vitro üvegfecskendők helyett műanyagfecskendő alkalmazása csökkentette a véralvadék kialakulásának valószínűségét. Különös elővigyázatosság szükséges előrehaladott atherosclerosis, súlyos hypertonia, cardialis dekompenzáció és senilitas, az anamnézisben szereplő cerebralis thrombosis vagy embólia esetén, illetve súlyos migrénben szenvedő betegeknél. Ilyen esetekben gyakrabban léphetnek fel keringési tünetek, például bradycardia vagy vérnyomáscsökkenés, illetve vérnyomás-emelkedés. Homocystinuriában szenvedő betegek esetében a thrombosis és embólia fokozott kockázata miatt az angiographia lehetőség szerint kerülendő. Jódtartalmú röntgenkontrasztanyagokkal végzett katéterezési eljárások során súlyos thromboemboliás eseményeket figyeltek meg, valamint véralvadék kialakulásáról számoltak be, amennyiben a vér hosszabban érintkezik nemionos kontrasztanyagokat tartalmazó fecskendővel. A központi idegrendszer betegségei és tünetei A cerebralis, a spinalis és a gerincvelőt ellátó erekbe történt közvetlen befecskendezést követően, illetve angiographia után súlyos neurológiai következményeket figyeltek meg az arteria carotis óvatlan injektálása miatt. Ok-okozati összefüggést a kontrasztanyagokkal még nem állapítottak meg, mivel a betegek eleve meglévő betegségei és az eljárás technikája önmagukban is oki tényezők. Az ioverzol alkalmazása során (lásd 4.8 pont) encephalopathiát jelentettek. Kontrasztanyag-indukált encephalopathia jelentkezhet a neurológiai diszfunkció tüneteivel és jeleivel, például fejfájás, látászavar, vaklátás, zavartság, görcsök, koordinációs zavar, féloldali bénulás, afázia, eszméletlenség, kóma és agyi ödéma. A tünetek általában perceken vagy órákon belül jelentkeznek az ioverzol beadása után, és általában napokon belül elmúlnak. A vér-agy gát permeabilitását növelő tényezők megkönnyítik a kontrasztanyag átjutását az agyszövetbe, ami központi idegrendszeri reakciókhoz, pl. encephalopathiához vezethet. Ha a kontrasztanyag által kiváltott encephalopathia gyanúja merül fel, megfelelő orvosi kezelést kell kezdeni, és az ioverzol adását nem szabad megismételni. Veseelégtelenség Kerülni kell a nefrotoxikus gyógyszerekkel való együttes alkalmazást. Ha ez nem kerülhető el, fokozni kell a vesefunkció laboratóriumi monitorozását. A készítmény adása fokozott körültekintést igényel, különösen nagy dózisok alkalmazása esetén, az alábbi kórelőzményekkel rendelkező betegek esetében: súlyos vesekárosodás, kombinált vese- és májkárosodás, anuria, diabetes mellitus, a sarlósejtes betegség homozigóta formája, myeloma multiplex vagy egyéb paraproteinaemia. Ezeknél a betegeknél a vesét érintő súlyos hatások léphetnek fel, beleértve az akut veseelégtelenséget is. Az Optiray beadása előtt a hatékony folyadékpótlás elengedhetetlen, és csökkentheti a vesekárosodás kockázatát. A beadás előtti dehidráció veszélyes, és hozzájárulhat az akut veseelégtelenség kialakulásához. Bár külön-külön sem a kontrasztanyagról, sem a dehidrációról nem bizonyították, hogy a veseelégtelenség kiváltó okai lennének, gyanítható, hogy a kettő kombinációja kiváltó ok lehet. A vesekárosodásban szenvedő betegeknél fennálló kockázat nem jelenti az eljárás ellenjavallatát, ugyanakkor különleges óvintézkedések, többek között a normális hidratáltság fenntartása, valamint a beteg szoros monitorozása szükséges. Phaeochromocytoma Az ioverzolnak az ismerten vagy feltételezhetően phaeochromocytomában szenvedő betegeknél történő alkalmazásakor elővigyázatossággal kell eljárni. Amennyiben az orvos megítélése alapján az eljárásokból származó lehetséges előnyök felülmúlják a vélhető kockázatokat, az eljárás elvégezhető; ugyanakkor a befecskendezett ioverzol mennyiségének a lehető legkevesebbnek kell lennie. Kontrasztanyag intravascularis alkalmazásakor tanácsos előzetesen ?- és ß-blokkolókat adni a hypertoniás krízis elkerülése érdekében. A vérnyomást az eljárás során mindvégig ellenőrizni kell, és a hypertoniás krízis kezelésére szolgáló eszközöknek rendelkezésre kell állniuk. Sarlósejtes anaemia homozigóta formája A sarlósejtes betegség homozigóta formájában szenvedő betegeknél a hiperozmoláris anyagok, például az ioverzol az erythrocyták sarlósodását okozhatják. Ezért ilyen betegeknél alapos megfontolást igényel ezen anyagok intravascularis alkalmazása. Extravasatio Az érpályából való kilépés elkerülése érdekében az ioverzolt elővigyázatossággal kell befecskendezni - ez különösen fontos a súlyos artériás vagy vénás betegségben szenvedő betegeknél. Ennek ellenére előfordulhat az ioverzol érpályából való kikerülése, különösen automata injektor alkalmazása esetén. Az extravasatio általában különösebb szövetkárosodás nélkül tolerálható, megfelelő konzervatív kezelés mellett. Ugyanakkor elszigetelt esetekben sebészeti beavatkozást igénylő, súlyos szövetkárosodást (például kifekélyesedést) jelentettek. Érzéstelenített beteg Meghatározott betegeknél bizonyos eljárások során általános anesztézia alkalmazása lehet javallt; ugyanakkor ilyen betegek esetében a mellékhatások magasabb előfordulási gyakoriságáról számoltak be, ami feltételezhetően annak tulajdonítható, hogy a beteg nem képes észlelni a kellemetlen tüneteket, illetve annak, hogy az anesztetikum hypotensiót okoz. Venographia Thrombosis, phlebitis, súlyos ischaemia, lokális fertőzések fennállása, továbbá a vénák teljes elzáródása esetén különös körültekintés szükséges. Az injekció extravasalis adásának elkerülése érdekében röntgenátvilágítás ajánlott. Perifériás angiographia Azoknak az artériáknak, amelyekbe a röntgenkontrasztanyagot fecskendezni fogják, pulzálniuk kell. Thrombangitis obliterans vagy súlyos ischaemiával társuló felszálló fertőzés esetén az angiographiát, ha az egyáltalán lehetséges, különös körültekintéssel kell elvégezni. Gyermekek és serdülők Jódtartalmú kontrasztanyaggal történő kezelés után hypothyreosis vagy átmeneti pajzsmirigy-szuppresszió figyelhető meg. Ezt a mellékhatást olyan újszülötteknél is figyelni kell, akiknek édesanyja jódozott kontrasztanyagot kapott a terhesség alatt (lásd 4.6 pont). A hypothyreosis előfordulási gyakorisága a jódozott kontrasztanyaggal kezelt 3 évesnél fiatalabb betegeknél a vizsgálati alanyok életkorától és a jódozott kontrasztanyag adagjától függően 1% és 15% között van. A fiatalabb életkor, a nagyon alacsony születési súly, a koraszülöttség és más állapotok, mint például az újszülött vagy gyermek intenzív osztályra történő felvétele, valamint a szívbetegségek, fokozott kockázattal járnak. A szívbetegségben szenvedő gyermekgyógyászati betegek lehetnek a legnagyobb kockázatnak kitéve, mivel gyakran nagy dózisú kontrasztanyagot igényelnek az invazív szívsebészeti eljárások, például a katéterezés és a komputertomográfia (CT) során. Különös figyelmet kell fordítani a 3 évesnél fiatalabb gyermekgyógyászati betegekre, mert a korai életszakaszban előforduló nem megfelelő pajzsmirigyműködés káros lehet a motoros, hallási és kognitív fejlődésre, és átmeneti tiroxin- (T4) pótlást igényelhet. A pajzsmirigyfunkciót a jódozott kontrasztanyaggal történő expozíciót követő 3 héten belül minden 3 évesnél fiatalabb gyermekgyógyászati betegnél értékelni kell. Újszülötteknél, és különösen koraszülötteknél a jódozott kontrasztanyag beadását követő 7-10 nap és 1 hónap elteltével javasolt a TSH-szint és a T4-érték ellenőrzése. Hypothyreosis észlelésekor a pajzsmirigyfunkciót a megfelelő módon monitorozni kell, még pótlás esetén is. Interferencia a laboratóriumi vizsgálatokkal Az ioverzol csökkentheti a pajzsmirigy jódfelvételének kapacitását. Emiatt a PBI- (fehérjéhez kötött jód) és a radioaktívjód-felvételi vizsgálatok eredményei, amelyek jódbecsléstől függenek, nem tükrözik pontosan a pajzsmirigy működését a jódozott röntgenkontrasztanyag beadását követő 16 napig. A pajzsmirigyfunkciós vizsgálatok azonban nem függenek a jódbecsléstől, pl. a T3-gyantafelvételt és a teljes- vagy szabadtiroxin- (T4) teszteket nem befolyásolja. A segédanyagokkal kapcsolatos információk A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.9 Túladagolás A többi jódtartalmú röntgenkontrasztanyag túladagolásához hasonlóan az Optiray - feltehetően a cardiovascularis rendszerre és a légzőrendszerre ható - túladagolása is okozhat halált. A kezelés tüneti. A készítmény vérből való eltávolítására dialysis alkalmazható. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Az alábbi kölcsönhatások előfordulását jelentették jódtartalmú kontrasztanyagok együttadása esetén. Általánosan elfogadott, hogy ezek a kölcsönhatások ennek a kontrasztanyagcsoportnak tulajdoníthatók. Metformin Akut veseelégtelenséget és tejsavas acidózist figyeltek meg olyan betegek esetében, akiket metforminnal kezeltek a parenteralis, jódtartalmú kontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat idején. Ezért metforminnal kezelt cukorbetegeknél a metformin-kezelést a vizsgálat előtt le kell állítani. A metformin-kezelés nem folytatható a vizsgálatot követő 48 órán belül, és csak akkor kezdhető újra, ha a vesefunkció/szérum-kreatininszint a normál tartományon belül van, vagy visszatért a kiindulási értékre. Interleukin A szakirodalom megemlíti, hogy az interferonnal vagy interleukinnal kezelt betegek esetében nagyobb arányban fordulnak elő a 4.8 pontban leírt nemkívánatos reakciók. Ennek oka még nem tisztázott. Az irodalom szerint ezen reakciók fokozottabb előfordulási gyakoriságát, illetve késleltetett megjelenését figyelték meg az interleukin beadását követő két hétben. Diuretikumok Diuretikum-indukálta dehidráció esetén a jódozott kontrasztanyag alkalmazása miatt a betegek fokozottan ki vannak téve az akut veseelégtelenség kockázatának. Az ioverzol adása előtt a megfelelő hidrálás biztosítása érdekében szoros monitorozás szükséges. A diagnosztikai eredményhez szükséges legalacsonyabb dózisú ioverzolt kell alkalmazni. Vasopressor szerek Tilos intraarterialisan alkalmazni a röntgenkontrasztanyagot olyan esetben, ha röviddel előtte a beteg vasopressor szert kapott, ilyenkor ugyanis a neurológiai mellékhatások súlyosbodása következhet be. Szájon át szedhető cholecystographiás szerek Renalis toxicitás fordult elő egy májfunkciós zavarban szenvedő betegnél, aki cholecystographiás kontrasztanyagot kapott orálisan, majd ezt követően pedig intravascularis kontrasztanyagot. Ezért a kontrasztanyagok intravascularis alkalmazása későbbre halasztandó olyan betegeknél, akik röviddel előtte cholecystographiás kontrasztanyagot kaptak. Görcsküszöböt csökkentő gyógyszerek A görcsküszöböt csökkentő gyógyszerek, például fenotiazinok, triciklusos antidepresszánsok, MAO-gátlók, analeptikumok és neuroleptikumok görcsöket okozhatnak epilepsziás vagy fokális agyi defektusban szenvedő betegeknél. Ilyen gyógyszerekkel kezelt betegek esetében, amennyiben orvosilag lehetséges, a gyógyszer adását a vizsgálat előtt 48 órával - cerebralis angiographia esetén a vizsgálat előtt 24 órával - be kell szüntetni. Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. 6.2 Inkompatibilitások Más gyógyszer nem keverhető össze az Optiray-jel. A fenti figyelmeztetés a 4.4 pontban leírtak alapján nem vonatkozik a heparinra. Mellékhatás4.8 pontban leírt nemkívánatos reakciók. Ennek oka még nem tisztázott. Az irodalom szerint ezen reakciók fokozottabb előfordulási gyakoriságát, illetve késleltetett megjelenését figyelték meg az interleukin beadását követő két hétben. Diuretikumok Diuretikum-indukálta dehidráció esetén a jódozott kontrasztanyag alkalmazása miatt a betegek fokozottan ki vannak téve az akut veseelégtelenség kockázatának. Az ioverzol adása előtt a megfelelő hidrálás biztosítása érdekében szoros monitorozás szükséges. A diagnosztikai eredményhez szükséges legalacsonyabb dózisú ioverzolt kell alkalmazni. Vasopressor szerek Tilos intraarterialisan alkalmazni a röntgenkontrasztanyagot olyan esetben, ha röviddel előtte a beteg vasopressor szert kapott, ilyenkor ugyanis a neurológiai mellékhatások súlyosbodása következhet be. Szájon át szedhető cholecystographiás szerek Renalis toxicitás fordult elő egy májfunkciós zavarban szenvedő betegnél, aki cholecystographiás kontrasztanyagot kapott orálisan, majd ezt követően pedig intravascularis kontrasztanyagot. Ezért a kontrasztanyagok intravascularis alkalmazása későbbre halasztandó olyan betegeknél, akik röviddel előtte cholecystographiás kontrasztanyagot kaptak. Görcsküszöböt csökkentő gyógyszerek A görcsküszöböt csökkentő gyógyszerek, például fenotiazinok, triciklusos antidepresszánsok, MAO-gátlók, analeptikumok és neuroleptikumok görcsöket okozhatnak epilepsziás vagy fokális agyi defektusban szenvedő betegeknél. Ilyen gyógyszerekkel kezelt betegek esetében, amennyiben orvosilag lehetséges, a gyógyszer adását a vizsgálat előtt 48 órával - cerebralis angiographia esetén a vizsgálat előtt 24 órával - be kell szüntetni. Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. 4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Az Optiray terhesség során történő alkalmazására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. Állatkísérletekben nem mutatkozott teratogenitás. Ezért terhesség alatti adása nagy valószínűséggel biztonságos. Ugyanakkor, mivel a terhesség alatti röntgenvizsgálat kockázatot jelent, az előny/kockázat arányt gondosan mérlegelni kell. Ha rendelkezésre áll másik, jobban ismert és biztonságosabb vizsgálóeljárás, akkor a röntgenkontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat kerülendő. Az ioverzol jódot tartalmaz, amely magzati dysthyreosist okozhat, ha a vizsgálatot több mint 14 héttel a ciklus elmaradása után alkalmazzák. Az újszülöttek pajzsmirigyfunkcióját életük első hetében szorosan monitorozni kell, ha az anyánál a terhesség alatt jódozott kontrasztanyagot alkalmaztak. Javasolt a pajzsmirigyfunkciót 2 hetes korban ismételten ellenőrizni. Nem ismert, hogy az ioverzol átjut-e a placentaris gáton vagy eljut-e a magzati szövetekhez. Ugyanakkor emberek esetében számos befecskendezhető kontrasztanyag átjut a placentaris gáton, és passzívan bekerül a magzati szövetekbe. Mivel az állatokon végzett teratológiai vizsgálatok nem minden esetben képesek megbecsülni a humán reakciót, a gyógyszert terhesség alatt csak fokozott elővigyázatossággal szabad alkalmazni, és csak abban az esetben, ha az egyértelműen szükséges. Mivel a röntgenvizsgálat a magzat expozíciója miatt kockázattal járhat, ezért az előny/kockázat arányt gondosan mérlegelni kell. Ha rendelkezésre áll másik, jobban ismert és biztonságosabb vizsgálóeljárás, akkor a röntgenkontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat kerülendő. A standard vizsgálatok során nem mutatkozott mutagenitás. Szoptatás Nem áll rendelkezésre adat arról, hogy az ioverzol átkerül-e az anyatejbe. Ugyanakkor sok injektálható kontrasztanyag kb. 1%-os arányban változatlan formában kiválasztódik az anyatejbe. Bár nem bizonyított, hogy mellékhatások fordulhatnak elő szoptatás idején, intravascularis röntgenkontrasztanyagok adása szoptatós anyák esetében különös odafigyelést igényel a mellékhatások fellépésének lehetősége miatt, és megfontolandó a szoptatás felfüggesztése 24 órára. Termékenység Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a humán termékenység tekintetében. A termékenységre vonatkozóan azonban nem végeztek megfelelő és jól kontrollált klinikai vizsgálatokat. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Nincs olyan ismert hatás, amely befolyásolná a gépjárművezetéshez vagy gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ugyanakkor a korai reakciók kockázata miatt az injektálást követő 1 órában nem ajánlatos gépjárművet vezetni vagy gépet kezelni. 4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások Mellékhatások a következő gyakoriságokkal fordulhatnak elő: Nagyon gyakori (? 1/10) Gyakori (? 1/100 - < 1/10) Nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100) Ritka (? 1/10 000 - < 1/1000) Nagyon ritka (< 1/10 000) Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) a. A biztonságossági profil összefoglalása Az Optiray különböző kiszereléseinek alkalmazását követő mellékhatások általában a beadott adag nagyságától függetlenül jelentkeznek. Ezek rendszerint enyhék vagy közepesen súlyosak, rövid ideig tartanak és spontán (kezelés nélkül) szűnnek meg. Mindazonáltal az enyhe mellékhatások is lehetnek a jódozott kontrasztanyagok adását követően ritkán fellépő, súlyos, generalizált reakció előjelei. Az ilyen súlyos reakciók életveszélyesek és halálos kimenetelűek is lehetnek, és többnyire a cardiovascularis rendszert érintik. Az Optiray által okozott mellékhatások többsége az alkalmazást követő néhány percen belül lép fel, ugyanakkor a kontrasztanyag-túlérzékenységi reakciók néhány órától néhány napig terjedő késéssel is bekövetkezhetnek. A kontrasztanyag-injekció beadása nagyon gyakran jár együtt melegségérzéssel, és gyakran fájdalmas. b. A mellékhatások táblázatos összefoglalása A klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követő időszakban az alábbi mellékhatásokat jelentették Optiray alkalmazását követően: Szervrendszer/Mellékhatás Gyakoriság Fertőző betegségek és parazitafertőzések Rhinitis Ritka Immunrendszeri betegségek és tünetek Anaphylactoid (túlérzékenységi) reakció Nagyon ritka Anaphylaxiás sokk Nem ismert Endokrin betegségek és tünetek Hypothyreosis Nem ismert Pszichiátriai kórképek Zavart állapot; agitáció; szorongás Nagyon ritka Idegrendszeri betegségek és tünetek Szédülés; ízérzés zavara; fejfájás; paraesthesia Nem gyakori Ájulás; tremor Ritka Eszméletvesztés; bénulás; beszédzavarok; aluszékonyság; kábultság, aphasia; dysphasia, hypoaesthesia Nagyon ritka Görcsrohamok; kontrasztanyag okozta encephalopathia, dyskinesia; amnesia Nem ismert Szembetegségek és szemészeti tünetek Homályos látás, szemduzzanat; periorbitalis oedema Ritka Allergiás conjunctivitis (beleértve a szem irritációját, a szemgolyó hyperaemiáját, a könnyezést, a conjunctiva duzzanatát) Nagyon ritka Átmeneti vakság Nem ismert A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Vertigo Ritka Tinnitus Nagyon ritka Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Tachycardia Ritka Szívblokk, bradycardia; arrhythmia; angina pectoris; EKG-rendellenességek, pitvarfibrilláció Nagyon ritka Szívleállás; kamrafibrilláció; coronaria spasmus; cyanosis; extrasystole; palpitatio Nem ismert Érbetegségek és tünetek Vérnyomás-emelkedés Nem gyakori Hypotensio; kipirulás Ritka Cerebrovascularis betegség, hypertensio, vasodilatatio, phlebitis Nagyon ritka Sokk; thrombosis; vasospasmus, cyanosis, sápadtság Nem ismert Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Tüsszögés Nem gyakori Gégeödéma, gégegörcs, dyspnoe, gégeelzáródás (beleértve a torok feszülését és a sípoló légzést); orrdugulás; torokirritáció; köhögés Ritka Tüdőödéma; pharyngitis; hypoxia Nagyon ritka Légzésleállás; asthma; bronchospasmus; dysphonia Nem ismert Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hányinger Gyakori Hányás Nem gyakori Szájszárazság Ritka Sialoadenitis; alhasi fájdalom; a nyelv oedemája; dysphagia; fokozott nyálelválasztás Nagyon ritka Hasmenés Nem ismert A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Csalánkiütés; erythema, pruritus Nem gyakori Kiütés Ritka Angiooedema; hyperhidrosis (beleértve a hideg verejtékezést) Nagyon ritka Eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS); akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP); erythema multiforme (EM), Stevens-Johnson-szindróma (SJS)/toxikus epidermális nekrolízis (TEN) Nem ismert A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Izomgörcs Nagyon ritka Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Vizelési inger Ritka Akut vesekárosodás, kóros vesefunkció; inkontinencia; haematuria; csökkent kreatinin-clearance; emelkedett karbamidszint a vérben Nagyon ritka Anuria; dysuria Nem ismert Veleszületett, örökletes és genetikai rendellenességek: Veleszületett hypothyreosis Nem ismert Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Melegségérzés Nagyon gyakori Fájdalom Gyakori Arcödéma; garatödéma; hidegérzet; reszketés; hidegrázás Ritka Reakciók az injekció beadási helyén (beleértve a fájdalmat, az erythemát, a haemorrhagiát, amely egészen a necrosisig fokozódhat, különösen extravasatiót követően); mellkasi fájdalom; rossz közérzet; asthenia; fáradtság; szokatlan érzés, ödéma, lassúság Nagyon ritka Láz Nem ismert c. Kiválasztott mellékhatások leírása A mellékhatások az alábbiak szerint osztályozhatók: * Túlérzékenységi vagy anaphylactoid reakciók, amelyek legtöbbször enyhék vagy közepesen súlyosak, és tüneteik a bőrkiütés, bőrviszketés, csalánkiütés, nátha. Súlyos reakciók azonban előfordulhatnak. A súlyos anafilaxiás reakciók általában a szívet és az érrendszert, valamint a légzőrendszert érintik. Ezek életveszélyesek lehetnek, és magukban foglalhatják az anafilaxiás sokkot, a szív- és légzésleállást, a gégegörcsöt, az angiooedemát (például a gégeödémát), a gégeelzáródást (beleértve a torokszorítást, a sípoló légzést) vagy a tüdőödémát. Halálos eseteket is jelentettek. Azoknál a betegeknél, akiknek az anamnézisében allergiás reakciók szerepelnek, fokozott a túlérzékenységi reakció kialakulásának kockázata. Az egyéb 1-es típusú (azonnali) reakciók közé tartoznak a következők: hányinger és hányás, bőrkiütés, dyspnoe, szemduzzanat, periorbitalis oedema, allergiás conjunctivitis, rhinitis, tüsszögés, orrdugulás, köhögés, torokirritáció, paraesthesia vagy hypotensio. * Vasovagalis reakciók, melyek tünetei a szédüléstől a hypotensión át az ájulásig terjedhetnek. Vasovagalis reakciókat a kontrasztanyag vagy a beavatkozás is okozhat. * Kardiológiai mellékhatások szívkatéterezés során, melyek EKG-elváltozásokkal, arrhythmiával, vezetési zavarokkal vagy akár coronaria spasmussal járhatnak. Ezek a reakciók - melyeket a kontrasztanyag vagy a beavatkozás okozhat - nagyon ritkák. * Nephrotoxicus reakciók, köztük akut veseelégtelenség, nagyon ritkán, előzetesen már meglevő vesekárosodás esetén. * Neurotoxicus reakciók, például zavartság, látászavarok, görcsök vagy görcsrohamok a kontrasztanyag intraarterialis befecskendezését követően. A tünetek általában átmenetiek és néhány órán belül spontán mérséklődnek. * Lokális reakciók a beadás helyén, nagyon ritkán, bőrkiütéssel, duzzanattal, gyulladással, oedemával. Ezeket a reakciókat az esetek többségében valószínűleg a kontrasztanyag extravasatiója (érpályából való kikerülése) idézi elő. Kiterjedt paravasatum sebészi kezelést tehet szükségessé. d. Gyermekek és serdülők A gyermekek és serdülők esetében várható mellékhatások gyakorisága, jellege és súlyossága megegyezik a felnőttek esetében előforduló mellékhatásokéval. *Pajzsmirigy-diszfunkciót figyeltek meg a 0-3 éves gyermekeknél a jódtartalmú sugárfogó anyagok alkalmazása után. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: jódtartalmú röntgenkontrasztanyagok, ATC-kód: V08AB07 Az Optiray 300 nemionos röntgenkontrasztanyag. Az Optiray intravascularis beadása kontrasztossá teszi azokat az érpályákat, amelyeken a hatóanyag keresztülhalad, ezzel lehetővé teszi a belső képletek radiographiás ábrázolódását egészen a vérből való kiválasztódás lezajlásáig. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Az Optiray farmakokinetikai tulajdonságai, hidrofil karakterével, és a szérum- és plazmafehérjékhez való rendkívül alacsony kötődésével azt jelzik, hogy az Optiray az extracelluláris térben oszlik el, és gyorsan ürül a veséken keresztül, glomeruláris filtrációval. Az átlagos felezési idő (?SE) a vizelet esetében, 50 ml-es adag beadása után: 113 ? 8,4; 150 ml-es adag beadása után 104 ? 15 perc volt. A beadott adag több mint 95%-a kiválasztódott az első 24 órában. A széklettel történő kiürülés elhanyagolható. Az Optiray esetében nem figyeltek meg metabolizálódást, dejodinálódást vagy biotranszformációt. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Az Optiray preklinikai vizsgálatai során nem találtak a termék biztonságosságára vonatkozó, és az engedélyezett terápiás javallatokban történő használat esetén a gyógyszert rendelő orvost érintő olyan további adatokat, amelyek az alkalmazási előírásban nem szerepelnek. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése Injekció: 10 ml vagy 20 ml vagy 50 ml vagy 75 ml vagy 100 ml vagy 200 ml vagy 500 ml oldat, műanyag védőkupakkal ellátott, brómbutil gumidugóval és rolnizott alumíniumkupakkal lezárt, színtelen üvegben, dobozban. Kiszerelések: 10×10 ml, 10×20 ml, 10×50 ml, 10×75 ml, 10×100 ml, 10×200 ml, 5×500 ml, 25×50 ml, 12×100 ml, 12×200 ml, 6×500 ml, 10×500 ml. Előretöltött fecskendő: 50 ml vagy 100 ml vagy 125 ml oldat, kék színű gumikupakkal lezárt, átlátszó polipropilén fecskendőben, dobozban. Kiszerelések: 10×50 ml, 10×100 ml, 10×125 ml, 20×50 ml, 20×100 ml, 20×125 ml. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Az olyan oldat, amelyben részecskék vagy elszíneződés figyelhető meg, nem használható fel. Amennyiben az Optiray fagyott vagy kikristályosodott, meg kell vizsgálni, hogy tartalma nem károsodott-e. Amennyiben nem, szobahőmérsékletre melegítve erősen fel kell rázni, amíg a kristályok fel nem oldódnak. Az Optiray egyszeri adagokat tartalmazó kiszerelésekben van forgalomban. A vizsgálat során fel nem használt mennyiségeket ki kell önteni. Az Optiray 300 injekció 500 ml-es, infúziós palackos kiszerelése csak automata infúziós készülékkel használható. Mivel a készülék szennyeződik a készüléket a beteggel összekötő vezetékben lévő vérrel, ezért minden vizsgálat után cserélni kell. A vizsgálati nap végén az infúziós palackban maradt kontrasztanyagot és az infúziós rendszer valamennyi egyszer használatos elemét el kell dobni. Követni kell a készülék gyártójának erre vonatkozó utasításait. Előretöltött fecskendő: Az oldat, valamint az oldat útja steril, a fecskendő külső felülete nem steril. Az összeszerelésre és ellenőrzésre vonatkozó utasítások a fecskendők betegtájékoztatójában vannak feltüntetve. Megjegyzés: ? (egy kereszt) Osztályozás: II./3 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 30°C-on, a fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. Röntgensugárzástól védve tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Guerbet BP 57400 95943 Roissy CdG Cedex Franciaország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-1846/02 10×10 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/03 10×20 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/04 10×50 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/14 25×50 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/05 10×75 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/06 10×100 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/15 12×100 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/07 10×200 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/16 12×200 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/08 5×500 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/17 6×500 ml oldatos injekció OGYI-T-1846/18 10×500 ml oldatos injekció OGYI-T-6714/03 10×50 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben OGYI-T-6714/09 20×50 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben OGYI-T-6714/04 10×100 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben, nagynyomású injektáláshoz OGYI-T-6714/10 20×100 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben, nagynyomású injektáláshoz OGYI-T-6714/05 10×125 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben, nagynyomású injektáláshoz OGYI-T-6714/11 20×125 ml oldatos injekció előretöltött fecskendőben, nagynyomású injektáláshoz 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma:1992. április 14. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. április 20. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2023. február 17. 13 OGYÉI/81585/2021 OGYÉI/81592/2021 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Az Optiray terhesség során történő alkalmazására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok. Állatkísérletekben nem mutatkozott teratogenitás. Ezért terhesség alatti adása nagy valószínűséggel biztonságos. Ugyanakkor, mivel a terhesség alatti röntgenvizsgálat kockázatot jelent, az előny/kockázat arányt gondosan mérlegelni kell. Ha rendelkezésre áll másik, jobban ismert és biztonságosabb vizsgálóeljárás, akkor a röntgenkontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat kerülendő. Az ioverzol jódot tartalmaz, amely magzati dysthyreosist okozhat, ha a vizsgálatot több mint 14 héttel a ciklus elmaradása után alkalmazzák. Az újszülöttek pajzsmirigyfunkcióját életük első hetében szorosan monitorozni kell, ha az anyánál a terhesség alatt jódozott kontrasztanyagot alkalmaztak. Javasolt a pajzsmirigyfunkciót 2 hetes korban ismételten ellenőrizni. Nem ismert, hogy az ioverzol átjut-e a placentaris gáton vagy eljut-e a magzati szövetekhez. Ugyanakkor emberek esetében számos befecskendezhető kontrasztanyag átjut a placentaris gáton, és passzívan bekerül a magzati szövetekbe. Mivel az állatokon végzett teratológiai vizsgálatok nem minden esetben képesek megbecsülni a humán reakciót, a gyógyszert terhesség alatt csak fokozott elővigyázatossággal szabad alkalmazni, és csak abban az esetben, ha az egyértelműen szükséges. Mivel a röntgenvizsgálat a magzat expozíciója miatt kockázattal járhat, ezért az előny/kockázat arányt gondosan mérlegelni kell. Ha rendelkezésre áll másik, jobban ismert és biztonságosabb vizsgálóeljárás, akkor a röntgenkontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat kerülendő. A standard vizsgálatok során nem mutatkozott mutagenitás. Szoptatás Nem áll rendelkezésre adat arról, hogy az ioverzol átkerül-e az anyatejbe. Ugyanakkor sok injektálható kontrasztanyag kb. 1%-os arányban változatlan formában kiválasztódik az anyatejbe. Bár nem bizonyított, hogy mellékhatások fordulhatnak elő szoptatás idején, intravascularis röntgenkontrasztanyagok adása szoptatós anyák esetében különös odafigyelést igényel a mellékhatások fellépésének lehetősége miatt, és megfontolandó a szoptatás felfüggesztése 24 órára. Termékenység Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat a humán termékenység tekintetében. A termékenységre vonatkozóan azonban nem végeztek megfelelő és jól kontrollált klinikai vizsgálatokat. | 
