Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

BREXIN 20MG TABLETTA 6X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Chiesi Pharmaceuticals Gmbh
Hatástani csoport:
M01AC Oxicam származékok
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-08393/01
Hatóanyagok:
PiroxicamumDDD
Hatáserősség:
+ (egykeresztes), erős hatású (+)
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
25 °c alatt
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
Gyerekeknek nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Asztmás megbetegedés esetén megfontolandó
Laktóz intolerancia
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

A piroxikám felírását a gyulladásos és degeneratív rheumás betegségekben szenvedő betegek diagnosztikus vizsgálatában és kezelésében jártas orvosnak kell elkezdeni.

Ajánlott adagolás: naponta 1 tabletta.
A napi maximális javasolt adag 20 mg.

A nemkívánatos hatások előfordulása a legkisebb hatékony adag lehető legrövidebb ideig történő alkalmazásával minimálisra csökkenthető. A kezelés hasznát és a tolerálhatóságát 14 napon belül felül kell vizsgálni. Ha a kezelés folytatását szükségesnek ítélik, akkor azt gyakori ellenőrzésnek kell kísérnie.
A piroxikámról kimutatták, hogy alkalmazása a gastrointestinalis szövődmények fokozott kockázatával jár, ezért gyomorvédő szerekkel (pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) való együttes alkalmazása gondosan mérlegelendő, különösen idős betegeknél.

Gyermekek és serdülők
A piroxikám-betadex biztonságosságát és hatásosságát gyermekek és serdülők esetében még nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. A Brexin ellenjavallt 12 éven aluli gyermekeknél.

Idősek
Idős betegek a mellékhatásokat kevésbé tolerálhatják, és gyakrabban szenvednek vese-, máj-, vagy cardiovascularis megbetegedésben, így náluk az adagolást fokozott körültekintéssel kell meghatározni, és mérlegelni kell a feltüntetett adagok esetleges csökkentését.

Az alkalmazás módja
A Brexin-t naponta egyszer kell szedni. Étkezés közben vagy után, lehetőleg minden nap azonos időben célszerű bevenni.

A tabletta felezhető: vágott felszínével felfelé, sima felületen, enyhén megnyomva két egyenlő részre
törik.




Ellenjavallat

4.3 Ellenjavallatok

- Az anamnézisben szereplő gastrointestinalis fekélyképződés, vérzés vagy perforáció.
- Az anamnézisben szereplő olyan gastrointestinalis megbetegedések, amelyek vérzésre hajlamosítanak, mint például colitis ulcerosa, Crohn-betegség, gastrointestinalis daganat vagy diverticulitis.
- Aktív pepticus fekélyben, gastrointestinalis gyulladásos kórképben vagy gastrointestinalis vérzésben szenvedő beteg.
- Egyéb NSAID-ok, köztük szelektív COX-2 gátlók és fájdalomcsillapító adagokban adott acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása.
- Antikoagulánsok egyidejű alkalmazása.
- Az anamnézisben szereplő, bármilyen típusú, súlyos allergiás gyógyszerreakció, különösen a bőrreakciók, mint például az erythema multiforme, Stevens-Johnson szindróma, toxicus epidermalis necrolysis.
- A gyógyszer hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység, korábbi bőrreakció (tekintet nélkül annak súlyosságára) piroxikámra, egyéb NSAID-ra vagy más gyógyszerekre.
- Az anamnézisben szereplő asthma, orrpolip, angioedema vagy urticaria, melyek kialakulása acetilszalicilsav vagy egyéb NSAID szedésével összefüggésbe volt hozható.
- Mérsékelt vagy súlyos szívelégtelenség.
- Hypertonia.
- Súlyos májelégtelenség.
- Súlyos veseelégtelenség.
- Súlyos hematológiai megbetegedés vagy haemorrhagiás diathesis.
- Terhesség vagy annak gyanúja, szoptatás (lásd 4.6 pont).
- 12 év alatti életkor.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A nemkívánatos hatások előfordulása a legkisebb hatékony adag lehető legrövidebb ideig történő alkalmazásával minimálisra csökkenthető.

A klinikai előnyt és a tolerabilitást időnként ismételten értékelni kell, és a kezelést a bőrreakciók vagy a jelentős gastrointestinalis események első jelentkezésekor azonnal félbe kell szakítani.

Gastrointestinalis hatások, a gastrointestinalis fekélyképződés, vérzés és perforáció kockázata
A nem-szteroid gyulladásgátlók, köztük a piroxikám súlyos gastrointestinalis eseményeket, köztük a gyomor, a vékonybél vagy a vastagbél vérzését, kifekélyesedését és a perforációját okozhatja, ami végzetes is lehet. Ezek a kezelés ideje alatt bármikor, figyelmeztető tünetekkel vagy azok nélkül is jelentkezhetnek.

A nem-szteroid gyulladásgátlók esetében mind a rövid, mind pedig a hosszú expozíció fokozott kockázatot jelent a súlyos gastrointestinalis események tekintetében. A megfigyeléseken alapuló vizsgálatok alapján a súlyos gastrointestinalis toxicitásra vonatkozóan a piroxikám a többi NSAID-hoz képest nagyobb kockázattal bír.

A súlyos gastrointestinalis események tekintetében jelentős kockázati tényezőkkel rendelkező betegeket csak alapos mérlegelést követően szabad piroxikámmal kezelni (lásd a 4.3 pontot és a továbbiakat). Gyomorvédő szerekkel (pl. mizoprosztollal vagy protonpumpa-gátlókkal) történő együttes alkalmazását körültekintően kell mérlegelni (lásd 4.2 pont).

Súlyos gastrointestinalis szövődmények, fokozott kockázatnak kitett személyek
A gastrointestinalis szövődmények kialakulásának veszélye a kor előrehaladtával növekszik. Hetven év feletti korban a szövődmények kockázata magas. Alkalmazását 80 évnél idősebb betegeknél kerülni kell.

Azok a betegek, akik egyidejűleg orális kortikoszteroidokat, szelektív szerotonin-visszavétel gátlókat (SSRI-k) vagy thrombocyta-aggregáció gátló szereket, pl. kis dózisú acetilszalicilsavat szednek, súlyos gastrointestinalis szövődmények fokozott kockázatának vannak kitéve (lásd alább és a 4.5 pontot). A többi nem-szteroid gyulladáscsökkentőhöz hasonlóan a piroxikám gyomorvédő szerekkel (pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) történő együttes alkalmazását ezeknél a kockázatnak kitett betegeknél meg kell fontolni.

Mind a betegeknek, mind pedig az orvosoknak a piroxikám-kezelés alatt folyamatosan figyelemmel kell lennie a gastrointestinalis fekélyképződést és/vagy vérzést kísérő jelekre és tünetekre. A betegeket meg kell kérni, hogy a kezelés során jelentsenek bármiféle új vagy szokatlan hasi tünetet. Ha a kezelés alatt felmerül egy gastrointestinalis szövődmény gyanúja, a piroxikám alkalmazását azonnal abba kell hagyni, és mérlegelni kell további klinikai kivizsgálás és kezelés szükségességét.

Cardiovascularis és cerebrovascularis rendellenességek
Hypertonia és/vagy pangásos szívelégtelenség előzetes fennállása esetén a beteget folyamatosan ellenőrizni kell és tanácsokkal kell ellátni, mivel a NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan előfordult folyadékretenció és oedema.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok, hosszabb ideig történő alkalmazása esetén. A piroxikám-betadex tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy ezt a kockázatot ki lehessen zárni.

Nem megfelelően beállított hypertonia, pangásos szívelégtelenség, diagnosztizált ischaemiás szívbetegség, perifériás artériás betegség és/vagy cerebrovascularis betegség esetén a piroxikám-betadex-kezelést csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni. Hasonlóan megfontolandó olyan betegek kezelése, akiknél cardiovascularis betegségekre hajlamosító tényezők (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) fennállnak.

Veseműködési zavar
A karbamid-N- és a kreatinin-szintek reverzibilis emelkedését figyelték meg.

NSAID-ok alkalmazásával összefüggésben ritkán megfigyelték interstitialis nephritis, glomerulonephritis, papillaris necrosis és nephrosis előfordulását. A NSAID-ok gátolják a vese eredetű prosztaglandin szintézisét, ami a vese megfelelő véráramlásának fenntartását segíti elő olyan betegeknél, akiknél csökkent vértérfogat vagy a vese csökkent véráramlása figyelhető meg. Az ilyen betegeknél NSAID-ok alkalmazása veseelégtelenség kialakulásához vezethet, ami a NSAID-kezelés felfüggesztése után helyreáll. Ebből a szempontból fokozott kockázatnak vannak kitéve a pangásos szívelégtelenségben, májzsugorban, nephrosis szindrómában és veseműködési zavarban szenvedő betegek. Az ilyen betegeket NSAID-kezelés során fokozott megfigyelés alatt kell tartani.

A piroxikám-betadex fokozott óvatossággal adható kiszáradással veszélyeztetett betegek esetében.

A piroxikám-betadex fokozott óvatossággal adható beszűkült veseműködésű betegek esetében.

Bőrreakciók
Életveszélyes bőrreakciókat [Stevens-Johnson szindrómát (SJS) és toxicus epidermalis necrolysist (TEN)] jelentettek NSAID-ok használatával kapcsolatban.

A betegeket megfelelően ellenőrizni és tájékoztatni kell a bőrreakciókra vonatkozó jeleket, tüneteket illetően. SJS és TEN legnagyobb valószínűséggel a kezelés első heteiben alakul ki.

A piroxikám alkalmazását azonnal abba kell hagyni, ha a SJS vagy a TEN tünetei vagy jelei kialakulnak (pl. progrediáló bőrkiütések, amelyek gyakran hólyagokkal vagy nyálkahártya-léziókkal együtt jelentkeznek).

A SJS és a TEN megfelelő kezeléséhez korai diagnózis és az érintett gyógyszer alkalmazásának azonnali felfüggesztése szükséges. A mielőbbi gyógyszerelhagyás kedvezőbb prognózist eredményez.

Soha nem szabad újra piroxikámmal kezelni olyan beteget, akinél piroxikám-kezeléssel összefüggésben SJS vagy TEN alakult ki.

Fixált gyógyszerkiütés eseteit jelentették a piroxikám alkalmazásával összefüggésben.
A piroxikám alkalmazása nem kezdhető újra olyan betegeknél, akiknél korábban a
piroxikámmal összefüggő fixált gyógyszerkiütést tapasztaltak. Előfordulhat keresztreakció más
oxikámokkal.

Súlyos bőrreakciókat, melyek közül néhány halálos kimenetelű volt, köztük exfoliativ dermatitist, Stevens-Johnson szindrómát és toxicus epidermalis necrolysist nagyon ritkán jelentettek nem-szteroid gyulladásgátlókkal kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A megfigyeléseken alapuló vizsgálatok adatai arra engednek következtetni, hogy a piroxikám alkalmazása a súlyos bőrreakciókat tekintve nagyobb kockázattal jár, mint a többi, nem "oxikám" típusú nem-szteroid gyulladáscsökkentőé. Úgy tűnik, hogy a betegek ezeknek a kockázatnak a kezelés elején vannak leginkább kitéve.

Egyéb
A Brexin és az arachidonsav metabolizmusa között interakció léphet fel, ezért asthmás, illetve asthmára hajlamos egyénekben bronchospasmus, sokk vagy egyéb allergiás reakció léphet fel.

A piroxikám, más NSAID-hoz hasonlóan, csökkenti a thrombocyta aggregációt és megnyújtja a vérzési időt. Ezt a hatást figyelembe kell venni vérvétel esetén, illetve ha a beteg egyidejűleg thrombocyta-aggregáció gátló gyógyszert is kap.

Mivel néhány szemészeti elváltozást megfigyeltek nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása során, hosszantartó kezelés esetén rendszeres szemészeti ellenőrzés ajánlott.

Diabéteszes betegek vércukorszintjének, illetve dikumarol származékokkal kezelt betegek prothrombin idejének rendszeres ellenőrzése javasolt.

Különleges figyelemmel kezelendők a beszűkült májfunkciójú betegek. Ezekben az esetekben, különösen hosszan tartó kezelés során, rendszeres orvosi ellenőrzés, laborkontroll javasolt.

Más prosztaglandin és ciklooxigenáz-szintézis gátlókhoz hasonlóan a piroxikám alkalmazása sem javasolt terhességet tervező nők számára.
A piroxikám alkalmazását le kell állítani fogamzási problémákkal küzdő nőknél vagy fogamzóképességi teszt elvégzésekor.

A Brexin 20 mg tabletta kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként azaz gyakorlatilag "nátriummentes".

A Brexin 20 mg tabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz.
Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A készítmény olyan mértékben csökkentheti az éberséget, ami zavarhatja a gépjárművezetéshez vagy a gyors reflexeket igénylő tevékenységek végzéséhez szükséges képességeket.
Mivel piroxikám kezeléssel összefüggésben jelentettek már szem körüli duzzanatot, homályos látást, szemirritációt, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy gépjárművezetés vagy gépek kezelése során fokozott óvatossággal járjanak el; még ha rutin szemészeti és réslámpás vizsgálatok nem is mutattak egyértelmű szemkárosodásokat, e tünetek jelentkezésekor szemészeti vizsgálatok elvégzése indokolt.


4.9 Túladagolás

A túladagolás legjelentősebb tünetei a fejfájás, aluszékonyság, szédülés és az ájulás. Szupportív és tüneti kezelés javasolt; az aktív szén csökkentheti a piroxikám-betadex felszívódását.
Bár vizsgálatokkal nem támasztható alá, hemodialízissel valószínűleg nem gyorsítható a piroxikám kiválasztása, mivel a szer nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A többi NSAID-hoz hasonlóan, a piroxikám együttes alkalmazását acetilszalicilsavval vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentővel, beleértve a piroxikám egyéb gyógyszerformáit is, el kell kerülni, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő adat annak bizonyítására, hogy az ilyen kombinációkkal nagyobb javulás érhető el, mint önmagában a piroxikámmal. Mi több, ezekben az esetekben a mellékhatások kialakulásának lehetősége fokozott (lásd 4.4 pont). A piroxikám és az acetilszalicilsav együttes alkalmazása a szokásos érték 80%-ára csökkenti a piroxikám plazmakoncentrációját (lásd 4.3 pont).

Kortikoszteroidok: a gastrointestinalis fekélyképződés és vérzés kockázata fokozott (lásd 4.4 pont).

Antikoagulánsok: NSAID-ok, köztük a piroxikám fokozhatják az antikoagulánsok, pl. a warfarin hatásait. Éppen ezért a piroxikám és az antikoagulánsok együttes alkalmazását el kell kerülni (lásd 4.3 pont).

Thrombocyta-aggregáció gátlók és szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k): a gastrointestinalis vérzés kockázata fokozott (lásd 4.4 pont).

Plazmafehérjéhez nagymértékben kötődő gyógyszerek: A piroxikám nagymértékben kötődik a plazmafehérjékhez, így az egyéb fehérjekötődésű gyógyszereket a plazma-kötőhelyekről leszoríthatja. Nagy fehérjekötődésű gyógyszereket szedő betegek esetében a piroxikám alkalmazásakor az orvosnak gondosan ellenőriznie kell a beteget az esetleges dózismódosítás szükségessége miatt.

Lítium: Az együttadás a lítium plazmaszintjét növeli. Emiatt a piroxikám-betadex kezelés megkezdésekor, módosításakor és elhagyásakor a lítium plazmaszintjét ellenőrizni kell.

Savkötők: Az egyidejű alkalmazás nem befolyásolja a piroxikám plazmaszintjét.
Szívglikozidok (digoxin vagy digitoxin): NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomerulus filtrációs rátát (GFR) és növelhetik a szívglikozidok plazmaszintjét. Piroxikám-betadex és digoxin vagy digitoxin egyidejű alkalmazása nem befolyásolta egyik gyógyszer plazmaszintjét sem.

Cimetidin: Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy cimetidinnel történő együttadás esetén a piroxikám felszívódása kismértékben, de egyértelműen fokozódik, ugyanakkor a kiválasztódás és a féléletidő vonatkozásában nincsen szignifikáns változás. Csekély annak a valószínűsége, hogy a felszívódás ilyen kismértékű fokozódása klinikai jelentőséggel bírna.

Diuretikumok, ACE-gátlók és angiotenzin II antagonisták: A nem-szteroid gyulladásgátlók csökkenthetik a diuretikumok és más antihipertenzív szerek hatását. Csökkent vesefunkciójú betegekben (dehidrált betegek vagy beszűkült vesefunkciójú idős betegek) az ACE gátlók vagy angiotenzin II antagonisták együttes adása olyan szerekkel, melyek gátolják a ciklooxigenázt, tovább ronthatják a vesefunkciót, akut veseelégtelenséget is előidézhetnek, mely rendszerint reverzibilis. Ezekre az interakciókra gondolni kell olyan betegeknél, akik NSAID-ot és ACE gátlót vagy angiotenzin II antagonistát szednek egyidejűleg. Ezért ezt a kombinációt óvatosan szabad csak alkalmazni, különösen időskorban. A betegeket megfelelően kell hidrálni és a kombinált kezelés megkezdése után, majd azt követően időszakosan a vesefunkció monitorozása szükséges.
A NSAID-ok nátrium-, kálium- és vízretenciót okozhatnak, és befolyásolhatják a vízhajtók natriuretikus hatását; ezeket figyelembe kell venni szívelégtelenség vagy magas vérnyomás miatt veszélyeztetett betegek piroxikámmal történő kezelésekor, hogy ezen állapotok rosszabbodása elkerülhető legyen.

Ciklosporin és takrolimusz: NSAID-ok és ciklosporin vagy takrolimusz egyidejű alkalmazásakor fennállhat a vesekárosodás kialakulásának fokozott veszélye.

A piroxikám csökkentheti a diuretikumok és más antihipertenzív szerek hatását. Kálium-tartalmú gyógyszerek vagy kálium-visszatartó diuretikumok egyidejű szedése esetén fokozott lesz a szérum káliumkoncentráció megemelkedésének (hyperkalaemia) kockázata.

Piroxikám kezelés során az alkohol fogyasztása kerülendő.

Nem-szteroid gyulladásgátlók együttadása kinolonnal nem javasolt.

A piroxikám csökkentheti az intrauterin fogamzásgátló eszközök hatékonyságát.


6.2 Inkompatibilitások

Nem ismertek.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások előfordulási gyakoriságának leírása az alábbi osztályozást követi: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - <1/10), nem gyakori (?1/1000 - <1/100), ritka (? 1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).

Szervrendszer
Mellékhatás
Gyakoriság
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek
Anaemia, thrombocytopenia, leukopenia, eosinophilia
Gyakori

Aplasticus anaemia, haemolyticus anaemia.
Nem ismert
Immunrendszeri betegségek
Szérumbetegség, anaphylaxia
Nem ismert
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek
Anorexia, hyperglycaemia
Gyakori

Hypoglycaemia
Nem gyakori

Folyadékretenció
Nem ismert
Pszichiátriai kórképek
Depresszió, szokatlan álmok, hallucinációk, álmatlanság, zavartság, kedélyállapot megváltozása, idegesség
Nem ismert
Idegrendszeri betegségek
Szédülés, fejfájás; aluszékonyság
Gyakori

Paraesthesia
Nem ismert
Szembetegségek
Homályos látás
Nem gyakori

Szem irritációja, szem körüli oedema
Nem ismert
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei
Vertigo, tinnitus
Gyakori

Halláskárosodás
Nem ismert
Szívbetegségek
Palpitatio
Nem gyakori
Érbetegségek
Hypertonia, vasculitis
Nem ismert
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek
Dyspnoe, bronchospasmus, epistaxis
Nem ismert
Emésztőrendszeri betegségek
Hasi diszkomfort és fájdalom, székrekedés, hasmenés, epigastrialis diszkomfort vagy fájdalom, flatulencia, hányinger, hányás, emésztési zavarok
Gyakori

Stomatitis
Nem gyakori

Gastritis, gastrointestinalis vérzés, gastrointestinalis perforatio, melaena, haematemesis, pepticus fekély, pancreatitis, szájszárazság
Nem ismert
Máj- és epebetegségek
Sárgaság, hepatitis.
Nem ismert
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei
Bőrkiütés, pruritus
Gyakori

Súlyos bőrreakciók (SCARs): Stevens-Johnson szindrómát (SJS) és toxicus epidermalis necrolysist (TEN) jelentettek (lásd 4.4 pont).
Nagyon ritka

Alopecia, angioedema, exfolitív dermatitis, erythema multiforme, onycholysis, fotoallergiás reakciók, urticaria, vesiculo-bullosus bőrreakciók, nem thrombocytopeniás purpura, fixált gyógyszerkiütés (lásd 4.4 pont).
Nem ismert
Vese- és húgyúti betegségek
Interstitialis nephritis, papillaris necrosis, nephrosis szindróma, veseelégtelenség.
Ritka

Glomerulonephritis.
Nem ismert
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Oedema.
Gyakori

Rossz közérzet
Nem ismert
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Emelkedett szérum transzamináz-szint, testsúlynövekedés
Gyakori

Testsúlycsökkenés, emelkedett alkalikus foszfatáz-szint, pozitív ANA eredmény, haemoglobin- és haematokrit érték csökkenése
Nem ismert

Oedemát, hypertoniát és szívelégtelenséget jelentettek NSAID-okkal történő kezelés kapcsán.
Emiatt idős betegek, valamint szívbetegség szempontjából veszélyeztetett betegek esetében a szívelégtelenség előidézésének kockázatát szem előtt kell tartani.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok, hosszabb ideig történő alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).

A Brexin gastrointestinalis szinten feltehetőleg jobban tolerálható, mint a hagyományos piroxikám; tekintettel arra, hogy a hatóanyag kevesebb időt tölt a gastrointestinalis traktusban, csökken a közvetlen érintkezés miatti irritáció kockázata.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Nem-szteroid gyulladásgátlók és reuma ellenes készítmények
ATC-kód: M01A C01

Az N-heterociklusos karboxamid-benzotiazin-csoportba tartozó piroxikám egy új nem-szteroid gyulladásgátló csoport, az oxikámok első tagja. A piroxikám más nem-szteroid gyulladásgátlókhoz hasonló gyulladáscsökkentő, fájdalom- és lázcsillapító hatást fejt ki. Állatkísérletek szerint a piroxikám hatással van a gyulladás helyére történő sejtmigrációra. Más NSAID-okhoz hasonlóan a piroxikám is gátolja a prosztaglandin-szintézist, a ciklooxigenáz enzim gátlásával. Az indometacintól eltérően a piroxikám a prosztaglandin-szintézis reverzibilis gátlója. 9 aktív reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteggel elvégzett vizsgálatban a piroxikám (20 mg/nap 15 napon át) jelentősen csökkentette a polymorphonuclearis (PMN) sejtek működését, a szuper-oxid anionok termelődését a perifériás vérben és a synovialis folyadékban, valamint a PMN és a PMN-elasztáz koncentrációt a synovialis folyadékban. A PMN aktivitás modulációja hozzájárulhat a piroxikám gyulladáscsökkentő hatásához.

A Brexin a piroxikám olyan új formája, melyben a hatóanyag komplexet képez a betadex-szel (béta-ciklodextrin).
A béta-ciklodextrin egy ciklikus oligoszacharid, mely enzimatikus hidrolízissel keményítőből nyerhető. Sajátos kémiai struktúrájának köszönhetően a béta-ciklodextrin zárvány komplexeket képez különböző gyógyszerekkel (molekuláris enkapszuláció), így megváltoztatja azok egyes tulajdonságait, mint oldékonysági ráta, stabilitás és biohasznosulás.

A piroxikám-béta-ciklodextrin kitűnően oldódik vízben és per os sokkal gyorsabban felszívódik, mint a piroxikám.

Ennek a megnövekedett oldékonyságnak a következtében a piroxikám béta-ciklodextrin plazmaszintje gyorsan növekszik, a piroxikámhoz képest a csúcskoncentrációt hamarabb éri el, ami klinikailag abban nyilvánul meg, hogy a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatás gyorsabban alakul ki és erőteljesebb.

A piroxikám hosszú felezési ideje a Brexin készítményekben változatlan, lehetővé téve így a napi egyszeri adagolást.

A karrageninnel kiváltott talp oedema teszt során a Brexin gyulladáscsökkentő hatása gyorsabban kialakult, mint a piroxikámé; a beadás utáni első órában a per os, illetve rectalisan alkalmazott Brexin is 2-3-szor aktívabb volt, mint a piroxikám.

A Brexin per os fájdalomcsillapító hatását egerekben a fenilkinonnal kiváltott fájdalom csillapításában vizsgálták. A molekula komplex maximális hatását a beadás után 5 perccel érte el (max. csillapító hatás 99%-a), míg ugyanez az adat a piroxikám esetében 78% volt. Mindkét gyógyszer hatása állandó volt a beadástól számított két órán át.

A Brexin és a piroxikám terápiás indexét úgy számították ki, hogy összehasonlították a patkányokban karrageninnel kiváltott talp oedema teszttel értékelt gyulladáscsökkentő hatást az ugyanezen állatfajban észlelt gyomorirritáló hatással.
A per os alkalmazott Brexin terápiás indexe 2,65-ször magasabb volt, mint a per os adott piroxikámé.
A Brexin jobb gastrointestinalis tolerálhatóságát férfiaknál igazolták három, kettős-vak, kontrollos vizsgálatban, amelyekben a székletben található vért 51Cr izotóppal jelzett vörösvérsejt módszerrel vizsgálták. A kezelés időtartama mindegyik vizsgálatban 28 nap volt. Két vizsgálat szerint a széklettel történő vérveszteség jelentősen alacsonyabb volt a Brexin csoportban a 4 hetes vizsgálati időszak végéig, és a harmadik vizsgálatban is ehhez hasonló trendet figyeltek meg.
Egy másik vizsgálatban a Brexin gastointestinalis tolerálhatóságát hasonlították össze az egyszerű piroxikámmal, indometacinnal és placebóval 14 napos alkalmazást követően; a gastricus potenciál különbséget (max. GPD) is meghatározták. A Brexin kevésbé volt hatással erre a paraméterre, mint a piroxikám vagy az indometacin, és pozitív összefüggés mutatkozott a max. GPD és az endoszkópos pontszámok között.
Következésképp a Brexin esetében kedvezőbb a farmakodinámiás hatás és a gastrointestinalis toxicitás aránya, mint a hagyományos piroxikám esetén.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás és eloszlás
Brexin per os alkalmazása során csak a hatóanyag (a piroxikám) szívódik fel és nem az egész molekula komplex.
Egészséges önkéntesekben végzett vizsgálatok azt bizonyították, hogy egyszeri ekvivalens adagban (20 mg piroxikámnak megfelelő) Brexinnel a plazma-csúcskoncentráció hamarabb volt elérhető (Brexin alkalmazásakor 30-60 percen belül), mint a hagyományos piroxikámmal (per os adásakor 2 óra múlva).

Elimináció
Az eliminációs paraméterekben, Kel, felezési idő, nincs különbség a piroxikámhoz képest, mivel a béta-ciklodextrin komplex csak a felszívódást befolyásolja, az eliminációt nem. A hatóanyag mintegy 72 órán belül a vizelettel ürül Brexin és piroxikám esetében is, ez a bevitt mennyiség kb. 10%-a.

A komplex per os alkalmazása után a változatlan béta-ciklodextrin nem mutatható ki sem a plazmában, sem a vizeletben. A béta-ciklodextrin metabolizációja a vastagbélben történik, az intestinalis mikroflóra bontja le dextrinre, maltózra és glükózra.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény nem jelent különleges veszélyt az emberre.
Más prosztaglandin-szintézis gátolókhoz hasonlóan a piroxikám is megnöveli a dystocia és a késői szülés előfordulási gyakoriságát állatoknál, ha a gyógyszert a vemhesség folyamán végig alkalmazzák. A NSAID-ok alkalmazása vemhes patkányoknál a magzati artériás vezeték összehúzódását okozhatja. Ezen kívül a vemhesség utolsó trimeszterében fokozott a gastro-duodenalis toxicitás.
A nem klinikai vizsgálatok szerint maximális dózis esetén (amely az emberi adagnak több mint 60-szorosa) előfordulnak olyan hatások, mint például gastrointestinalis elváltozások és vesepapilla necrosis.
Ez a piroxikám expozíció az emberi maximális expozíciót jelentősen meghaladja, így a gyógyszer klinikai alkalmazása során ilyen hatások nem várhatóak.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

6 db, 10 db, 20 db, 30 db tabletta fehér, átlátszatlan PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban és dobozban.

Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

Megjegyzés ? (egy keresztes)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25oC-on tárolandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év
A megjelölt felhasználhatósági időtartam a megfelelően tárolt, bontatlan készítményre vonatkozik.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Chiesi Pharmaceuticals GmbH
Gonzagagasse 16/16, A-1010, Bécs, Ausztria


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-8393/01 6× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban
OGYI-T-8393/04 10× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban
OGYI-T-8393/02 20× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban
OGYI-T-8393/03 30× PVC/PVDC//AL/PVDC buborékcsomagolásban


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. március 19.
A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2010. december 20.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. január 18.



2









OGYÉI/69948/2022




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Termékenység
A piroxikám-betadex ronthatja a nők termékenységét, így alkalmazása nem javasolt terhességet tervező nők számára. A piroxikám alkalmazásának leállítása javasolt fogamzási problémákkal küzdő vagy fogamzóképességi teszt elvégzése előtt álló nőknél.

Terhesség
Állatkísérletek során a piroxikám-betadex nem mutatott teratogén hatást. Ugyanakkor terhesség vagy szoptatás idején történő alkalmazásának biztonságossága nem kellőképpen megalapozott.

A piroxikám - más NSAID-hoz hasonlóan - a ciklooxigenáz reverzibilis gátlásán keresztül gátolja a prosztaglandin szintézisét és felszabadulását. Ennek a hatásnak köszönhető, hogy a terhesség késői szakaszában alkalmazott piroxikám a kísérleti állatokban elhúzódó és késleltetett szülést eredményezett.
A terhesség 20. hetétől kezdődően a piroxikám-betadex alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül - a második trimeszterben végzett kezelést követően - ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Ennek megfelelően általánosságban kerülendő a NSAID-ok használata a terhesség első két trimeszterében és a szülés alatt, kivéve, ha az anya számára várható klinikai előny meghaladja a magzatnak okozott esetleges károsodás kockázatát.

Tekintettel a NSAID-ok magzati szív- érrendszerre kifejtett ismert hatására (a ductus arteriosus szűkületének/ korai elzáródásának veszélye és a pulmonalis hypertensio), valamint a vesekárosodás (lásd fent), a piroxikám alkalmazása a terhesség alatt ellenjavallt.

A prosztaglandin szintézis gátlása negatívan befolyásolhatja a terhességet. Epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy prosztaglandinszintézis-gátlók koraterhességben történt alkalmazását követően megemelkedhet a spontán abortusz kockázata. Állatkísérletekben a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása beágyazódás előtti és utáni veszteséget eredményezett.

A Brexin ellenjavallt a terhesség időtartama alatt.

Szoptatás
Adatok arra utalnak, hogy az anyatejben a piroxikám koncentrációja az anyai plazmakoncentráció körülbelül 1-3%-a. Akár 52 napig tartó kezelés alatt sem figyeltek meg piroxikám-felhalmozódást az anyatejben a plazmában lévő koncentrációhoz viszonyítva. Mivel a klinikai biztonságosság újszülöttek esetében még nem lett megállapítva, a piroxikám-betadex alkalmazása szoptató anyák esetében nem adható.