Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Oldatos injekció Színtelen, átlátszó, steril vizes oldat. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóChiesi Pharmaceuticals GmbH Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Sufentanil Torrex 5 mikrogramm/ml oldatos injekció 0,05 mg szufentanilt (0,075 mg szufentanil-citrát formájában) tartalmaz ampullánként (10 ml). Sufentanil Torrex 50 mikrogramm/ml oldatos injekció 0,25 mg szufentanilt (0,375 mg szufentanil-citrát formájában) tartalmaz ampullánként (5 ml). 1,0 mg szufentanilt (1,5 mg szufentanil-citrát formájában) tartalmaz ampullánként (20 ml). Ismert hatású segédanyag: 3,54 mg nátriumot tartalmaz milliliterenként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása nátrium-klorid citromsav (pH beállításhoz) injekcióhoz való víz nitrogén Javallat4.1 Terápiás javallatok Endotracheális intubációval és mesterséges lélegeztetéssel végzett anesztézia során: fájdalomcsillapító komponensként kombinált általános érzéstelenítések bevezetésére és fenntartására; monoanesztetikumként nagy műtétek anesztéziájának bevezetésére és fenntartására. Epidurálisan az epidurálisan adott bupivakain mellett kiegészítő analgetikumként: posztoperatív fájdalomcsillapításra általános, mellkasi és ortopédiai sebészetben, valamint császármetszést követően; vajúdás és szülés alatti fájdalomcsillapításra. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás A szufentanil beadását csak olyan orvosok végezhetik, illetve csak olyan orvosok ellenőrzése mellett történhet, akik tisztában vannak a gyógyszer alkalmazásával és hatásaival. Csak a készítmény adásában jártas orvos adhatja mesterséges lélegeztetés mellett. Epidurális beadást csak kifejezetten az epidurális technikában járatos orvos végezhet. A tű vagy a katéter pozíciójának helyességét a beadás előtt ellenőrizni kell. A szufentanil adagját individuálisan kell meghatározni. A dózis meghatározásánál figyelembe kell venni a beteg életkorát, testtömegét, általános állapotát, alapbetegségét, az alkalmazott egyéb gyógyszerelést, az alkalmazott anesztézia típusát, valamint a sebészeti beavatkozás időtartamát és típusát. A kezdő dózis hatását figyelembe kell venni a további dózisok megállapításánál. A bradycardia kockázatának elkerülése végett ajánlatos egy antikolinerg szer kis dózisú intravénás alkalmazása közvetlenül az anesztézia bevezetése előtt. A hányinger és a hányás megelőzhető antiemetikus hatású gyógyszer beadásával. Az aneszteziológiában a szufentanilt elsősorban intravénás injekció formájában, hígítatlanul kell alkalmazni. Gyors, bolus injekcióként történő adása kerülendő, lassú bolusban adható. Amennyiben szedatívummal kombinálva kerül alkalmazásra, ügyelni kell arra, hogy az analgetikum és a szedatívum külön injekcióban kerüljön beadásra. Az intenzív ellátás során, amennyiben szükséges, a szufentanilt NaCl vagy glükóz infúzióban oldva, folyamatosan is lehet adagolni. Az így nyert oldatok kompatibilisek a műanyag infúziós szerelékekkel, és 24 órán belül felhasználásra kell, hogy kerüljenek. A szufentanil hatástartama körülbelül megegyezik a fentaniléval, amennyiben 1:10 arányú dózisban kerül alkalmazásra. Háromnál többször ismételve az 1:10 arányú dózist a szufentanil hatástartama rövidebb, mint a fentanilé, ami a szufentanil kisebb mértékű kumulációjával magyarázható. Ekvivalens analgetikus hatást nyújtó szufentanil/fentanil adás esetén (kb. szufentanil : fentanil 1 : 5-7 aránynál) a szufentanil valamivel rövidebb hatástartamú. A szufentanil rövidebb hatástartama elsősorban magas analgetikus dózisok alkalmazása esetén jelentkezik. Ez a beteg gyorsabb ébredésében, a spontán légzés gyorsabb helyreállásában mutatkozik meg, és a beteg hamarabb extubálható. Intravénás alkalmazás Adagolás felnőttek és serdülőkorúak esetében: Kombinált anesztéziában fájdalomcsillapító komponensként való alkalmazás: Bevezető dózis: 0,5 - 5,0 mikrogramm/ttkg intravénás bolusban vagy 2-10 perces infúzióban. A hatás időtartama dózisfüggő: 0,5 mikrogramm/ttkg hatástartama kb. 50 perc. Analgetikus fenntartó dózis: az analgézia csökkenésének klinikai jelei esetén 0,15 - 0,7 mikrogramm/ttkg. Az elválasztási fázis alatt a dózist nagyon lassan kell csökkenteni. Önálló anesztetikumként való alkalmazás: Bevezető dózis: 7-20 mikrogramm/ttkg intravénás bolusban vagy 2-10 perces rövid infúzióban. Anesztetikus fenntartó dózis: az anesztézia csökkenésének klinikai jelei esetén 25-50 mikrogramm/ttkg. (kb 0,36 - 0,7 mikrogramm/ttkg). A fenntartó dózis 25-50 mikrogramm szufentanil, amely gyakran elegendő a stabil kardiovaszkuláris állapot fenntartásához az anesztézia alatt. A fenntartó adagokat a betegek egyéni igényeinek, ill. a műtét várható időtartamának megfelelően kell meghatározni. Adagolás gyermekek esetében: A szufentanil injekció hatásosságát és biztonságosságát 2 évnél fiatalabb gyermekeknél csak korlátozott számú esetben dokumentálták. Anesztézia bevezetésére és fenntartására kardiovaszkuláris vagy általános sebészeti beavatkozások alatt 100% O2-nel történő lélegeztetés mellett a következő dózisok ajánlottak: újszülött, csecsemő és kisgyermek 3 éves korig: 5-15 mikrogramm/ttkg; gyermekek 12 éves korig: 5-20 mikrogramm/ttkg. Ebben az esetben is a dózisokat a betegek egyéni igényeinek, ill. a műtét várható időtartamának megfelelően kell meghatározni. A gyermekek esetében a magasabb clearance értékek miatt nagyobb dózisok, vagy gyakoribb időközönként történő alkalmazás lehet szükséges. A szufentanil egyedüli anesztetikumként bolusban adva nem biztosít megbízható mélységű anesztéziát, ezért adjuváns anesztetikum adagolása szükséges. Epidurális alkalmazásban, mint kiegészítő analgetikum az epidurálisan adott bupivakain mellett: Posztoperatív fájdalomcsillapítás esetén: Operáció alatti telítő dózis: 10-15 ml 0,25%-os bupivakain + 1 mikrogramm szufentanil/ml. Posztoperatív fázis: 0,175%-os bupivakain + 1 mikrogramm szufentanil/ml folyamatos infúzióban. A kezdeti infúziósebesség 5 ml/óra; a fenntartó infúziósebességet egyénileg kell meghatározni (4-14 ml/óra). A beteg kérésére további 2 ml adható bolus injekcióban. Vajúdás és szülés idején fájdalomcsillapításra: - 10 mikrogramm epidurálisan adott szufentanil epidurálisan adott bupivakain (0,125%-0,25%) mellett hosszantartó és jobb fájdalomcsillapítást eredményez. 10 ml injekció térfogat bizonyult optimálisnak. Először a szufentanilt kell adni, utána a bupivakaint a kívánt mennyiség eléréséig. Ha szükséges, az optimális 10 ml teljes térfogatot el lehet érni 0,9% nátrium-klorid oldat oldásával is. A szufentanil teljes dózisa 30 mikrogramm-nál több nem lehet. A Sufentanil Torrex oldatos injekció epidurális alkalmazása nem javasolt gyermekek számára a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok elégtelensége miatt. Különleges adagolási utasítások: Idős és legyengült betegeknél a többi opioidhoz hasonlóan a dózisok csökkentése szükséges. Idős betegeknél a szufentanil eliminációs felezési ideje nem hosszabb, de a kardiovaszkuláris rendellenességek kockázata nagyobb. Az ajánlott teljes dózist óvatosan titrálva kell beadni a következő betegségek valamelyikében szenvedőknek: hypothyreoidismus, tüdőbetegség, különösen, ha a vitálkapacitás csökkent, máj- és/vagy veseelégtelenség, kifejezett elhízás, alkoholizmus. Ezen betegek hosszabb ideig tartó posztoperatív monitorozása szintén javasolt (lásd 4.4 pont). Máj- és vesekárosodásnál a csökkent elimináció lehetőségét figyelembe kell venni, és a dózist ennek megfelelően kell csökkenteni. A krónikus opioid kezelésben részesülő betegek vagy az anamnézisben szereplő opioid-abúzus esetén magasabb dózisok adása válhat szükségessé. Gyors, bolus injekcióként történő adása kerülendő. A szufentanil injekció beadható egy egyszeri dózisban vagy ismételt dózisokban. Nyugtatóval történő együttes alkalmazás esetén külön fecskendőben kell beadni. Anensztetikumként történő alkalmazás esetén a használat időtartama függ a műtét várható időtartamától. Az epidurális alkamazás időtartama függ a klinikai állapottól. Kielégítő klinikai állapot esetén a műtétet követően 5 napig adható. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A Sufentanil Torrex oldatos injekció alkalmazása ellenjavallt a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy egyéb opioidokkal szembeni túlérzékenység esetén. Nem adható intravénásan szüléskor vagy császármetszéskor a köldökzsinór átvágását megelőzően, mivel a szufentanil az újszülötteknél légzésdepressziót okozhat. Ez nem érvényes a szülés alatti epidurális alkalmazás során, a 30 mikrogramm dózisig történő alkalmazás nem befolyásolja sem az anya, sem az újszülött állapotát (lásd 4.6 pont). Más epidurálisan alkalmazott opioidokhoz hasonlóan, a szufentanil epidurális alkalmazása ellenjavallt az alábbi állapotok esetén: - súlyos vérzés, sokk, szepszis, az injekció beadásának helye körüli bőrfertőzések, haemostasis zavarok (mint a thrombocytopenia és coagulopathia), szeptikus tünetek, antikoaguláns kezelés vagy olyan egyidejű gyógyszeres kezelés illetve betegségek, amelyek esetében ellenjavalt az epidurális alkalmazás. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A szufentanil dózisfüggő légzésdepressziót okozhat; ez teljesen visszafordítható specifikus antagonistával (naloxon). Mivel a szufentanil által okozott légzésdepresszió hosszabb ideig tarthat, mint az antagonista hatása, szükséges lehet az antagonista ismételt adása. A mély anesztéziát kifejezett légzésdepresszió kíséri, amely még fennállhat a posztoperatív fázisban is, és ha a szufentanilt intravénásan alkalmazták, akár vissza is térhet. Ezért továbbra is szükséges a betegek szoros monitorozása a posztoperatív szakaszban is. Biztosítani kell a beteg reszuszcitációjához szükséges felszereléshez és gyógyszerekhez (ideértve az antagonistákat) való azonnali hozzáférést. A beteg anesztézia alatti hyperventilatiója a légzőközpont CO2-stimulációra való csökkent érzékenységét eredményezheti, és ilyen módon posztoperatív légzési elégtelenséget okozhat. Előfordulhat izomrigiditás, ami érintheti a mellkasi légzőizmokat is. Ez a következő óvintézkedésekkel elkerülhető: a szufentanil intravénás injekció lassú beadása (általában elegendő alacsony dózisok alkalmazásánál), benzodiazepinekkel végzett premedikáció és izomrelaxánsok alkalmazása. Nem epileptikus myoclonusok felléphetnek. Fennáll a bradycardia és az esetleges szívmegállás kockázata, amennyiben az előzőleg alkalmazott antikolinerg szer dózisa elégtelen volt, vagy ha a szufentanil injekciót nem-vagolyticus hatású izomrelaxánssal együtt alkalmazzák. A bradycardia reagál atropinra. Opiodok alkalmazása vérnyomáscsökkenést válthat ki, különösen hypovolaemiás betegeknél. Ilyen esetekben megfelelő intézkedéseket kell tenni a stabil artériás nyomás fenntartása érdekében. Azon betegeknél, akiknél csökkent az agy vérellátása, az opioidok gyors bolus injekcióban történő alkalmazását célszerű elkerülni. Az ilyen betegeknél esetenként az artériás középnyomás átmeneti esését az agyi perfúziós nyomás rövid ideig tartó csökkenése kísérte. A krónikus opioid kezelésben részesülő betegek vagy az anamnézisből ismert opioid-abúzus esetén magasabb dózisok adása válhat szükségessé. Időseknél és legyengült betegek esetében a dózisok csökkentése szükséges. A következő betegségek esetén a dózist óvatosan titrálva kell beállítani : hypothyreoidismus; tüdőbetegség; csökkent légzési tartalék; alkoholizmus; károsodott máj- és/vagy veseműködés. Ezen betegek hosszabb ideig tartó posztoperatív monitorozása szintén javasolt. A szufentanil epidurális alkalmazása során óvatosan kell eljárni légzésdepresszió fennállása, beszűkült légzésfunkció valamint magzati ártalom jelenlétében. A beteget szorosan monitorozni kell minden adag szufentanil alkalmazása után legalább 2 órán keresztül, mivel felléphet korai légzésdepresszió. Tolerancia és opioidalkalmazási zavarok (abúzus és függőség) Opioidok ismétlődő beadása esetén tolerancia és fizikai és pszichológiai függőség, valamint opioidalkalmazási zavar (opioid use disorder, OUD) alakulhat ki. A Sufentanil Torrex-szel való visszaélés vagy szándékos helytelen alkalmazás túladagoláshoz vezethet és/vagy halált okozhat. Az OUD kialakulásának kockázata fokozott azoknál a betegeknél, akiknek személyes vagy családi (szülők vagy testvérek) anamnézisében szerepelnek szerhasználatból fakadó zavarok (beleértve az alkoholizmust is), akik aktuálisan dohányoznak, vagy azoknál a betegeknél, akiknek személyes anamnézisében egyéb mentális zavarok (pl. major depresszió, szorongás vagy személyiségzavarok) szerepelnek. A betegeknél monitorozni kell a kábítószer-kereső magatartás jelei tekintetében (pl. túl gyakori gyógyszerfelírási kérések). Ez magában foglalja az egyidejűleg alkalmazott opioidok és pszichoaktív szerek (például benzodiazepinek) ellenőrzését. Az OUD jeleit és tüneteit mutató betegek esetében mérlegelni kell az addiktológussal való konzultációt. A kezelés leállítása és elvonási szindróma A rövid szünetekkel ismétlődő, hosszabb időn át fenntartott alkalmazás a kezelés leállítása után elvonási szindróma kialakulásához vezethet. A Sufentanil Torrex hirtelen abbahagyást követően - különösen 3 napnál hosszabb ideig tartó alkalmazás után - ritka előfordulással jelentettek tüneteket, köztük tachycardiát, vérnyomás-emelkedést és az agitáltságot. A leírt esetkben az infúzió újranindítása és fokozatos dóziscsömkkentése kedvező hatású volt. A Sufentanil Torrex alkalmazása géppel lélegeztetett, intenzív ellátásban részesülő betegeknél nem ajánlott 3 napnál hosszabban. Alvással összefüggő légzészavarok Az opioidok alvással összefüggő légzési rendellenességeket okozhatnak, beleértve a centrális alvási apnoét (central sleep apnoea, CSA) és az alvással kapcsolatos hypoxaemiát. Az opioidok alkalmazása dózisfüggő módon növeli a CSA kockázatát. CSA-ban szenvedő betegeknél fontolja meg az opioidok összdózisának csökkentését. Opioid indukálta hyperalgesia Más opioidokhoz hasonlóan, a megnövelt szufentanil-dózisra adott válaszként elégtelen fájdalomcsillapítás esetén figyelembe kell venni az opioid-hyperalgesia lehetőségét. Indokolt lehet a szufentanil dózisának csökkentése vagy a szufentanil leállítása, illetve a kezelés áttekintése. Emésztőrendszeri hatások A szufentanil µ-opioidreceptor-agonistaként lassíthatja az emésztőrendszeri motilitást. Ezért a Sufentanil Torrex-et körültekintően kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknél az ileus kockázata fennáll. A szufentanil µ-opioidreceptor-agonistaként az Oddi-sphincter görcsét okozhatja. Ezért a Sufentanil Torrex körültekintéssel alkalmazandó epeúti betegségben szenvedő betegeknél, beleértve az akut hasnyálmirigy-gyulladást is. Ez a gyógyszer 3,54 mg nátriumot tartalmaz mililiterenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 0,18%-ának felnőtteknél. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A szufentanil alkalmazását követően csak megfelelő várakozási idő eltelte után engedélyezhető a betegnek a gépjárművezetés vagy a gépek kezelése. 4.9 Túladagolás Jelek és tünetek A szufentanil túladagolását a farmakológiai hatások fokozódása jelzi. Az egyéni érzékenységtől függően a túladagolás legsúlyosabb, legjelentősebb hatása a légzésdepresszió, mely bármely fokozatában megnyilvánulhat, a bradypnoetól az apnoeig. Kezelés Hypoventillatio vagy apnoe esetén oxigént kell adni asszisztált vagy kontrollált lélegeztetéssel. Specifikus antagonista szer, mint a naloxon mindig álljon rendelkezésre a légzésdepresszió feloldására. Egyidejűleg azonnali tüneti terápiát is alkalmazni kell. Mivel a szufentanil okozta légzésdepresszió hosszabb ideig tarthat, mint az antagonista hatása, az antagonista ismételt alkalmazására lehet szükség. Ha a légzésdepresszió izomrigiditással társul, izomrelaxáns alkalmazása válhat szükségessé az asszisztált vagy kontrollált lélegeztetés elősegítésére. A beteg szoros monitorozása, testhőmérsékletének és folyadékháztartásának egyensúlyban tartása szükséges. Súlyos vagy tartós hypotensio okaként hypovolaemiát kell feltételezni. Ilyen esetben megfelelő parenterális volumenpótlásról kell gondoskodni. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A légzésdepresszió kölcsönös potencírozása léphet fel, ha a szufentanil injekciót egyidejűleg alkalmazzák barbiturátokkal, benzodiazepinekkel, neuroleptikumokkal, halogén gázokkal, egyéb nem-szelektív központi idegrendszeri depresszánsokkal (például alkohollal). Ilyen kombinációs terápiákban a szükséges szufentanil dózisa kisebb lesz a szokásosnál. Hasonlóképpen szükséges csökkenteni az egyéb központi idegrendszeri depresszánsok dózisát a szufentanil alkalmazását követően. A szufentanilt főleg a humán citokróm P450 3A4 enzim metabolizálja. Az eritromicin (ismert citokróm P450 3A4 enzimgátló) gátló hatását in vivo vizsgálatokban nem figyelték meg. Annak ellenére, hogy interakcióval kapcsolatos klinikai megfigyelések ezideig nincsenek, a kísérleti adatok azt mutatják, hogy egyéb erős citokróm P450 3A4 inhibitorok, mint pl. ketokonazol, itrakonazol és ritonavir gátolhatják a szufentanil lebomlását, ami növelheti az elhúzódó vagy késleltetett légzésdepresszió kockázatát. Ilyen gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor a betegeket különös gondossággal kell monitorozni, végső soron szükségessé válhat a szufentanil dózisának csökkentése. Szerotonerg szerek A szufentanil együttes alkalmazása szerotonerg szerrel, például szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal (SSRI), szerotonin-norepinefrin visszavételgátlókkal (SNRI) vagy monoamin-oxidázgátlóval (MAOI) növelheti a szerotonin-szindróma kockázatát, amely életveszélyes állapot is lehet. A monoamin-oxidáz-gátlók szedése a Sufentanil Torrex oldatos injekció adása előtti 2 hét során vagy azzal egyidejűleg tilos. Gabapentinoidok Az opioidok és gabapentinoidok (gabapentin és pregabalin) egyidejű alkalmazása növeli az opioid-túladagolás, a légzésdepresszió és a halál kockázatát. 6.2 Inkompatibilitások A szufentanil-citrát fizikai inkompatibilitást mutat diazepámmal, lorazepámmal, fenobarbitál-nátriummal, fenitoin-nátriummal és tiopentál-nátriummal. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A szufentanil biztonságosságát 6 klinikai vizsgálatban értékelték, összesen 650 szufentanillal kezelt alany részvételével. A résztvevőkből 78-an 2 vizsgálatban vettek részt, melyekben a szufentanilt intravénásan alkalmazták anesztetikumként az anesztézia bevezetésére és fenntartására nagyobb sebészeti beavatkozások során (koronária-bypass vagy nyitott szívműtét). A fennmaradó 572 beteg 4 klinikai vizsgálatban vett részt, melyekben a szufentanilt vagy posztoperatív analgetikumként alkalmazták epidurálisan vagy az epidurálisan alkalmazott bupivakainhoz adták a fájdalomcsillapítás kiegészítéseként vajúdás és szülés alatt. Ezen vizsgálati alanyok legalább egy adag szufentanilt kaptak és biztonságossági adatokat szolgáltattak. A klinikai vizsgálat összevont biztonságossági adatai alapján a leggyakrabban (? 5% előfordulási arány) jelentett mellékhatások a következők: a szedáció (19,5%-os előfordulás arány), a pruritus (15,2%), a hányinger (9,8%) és a hányás (5,7%). Az alábbi táblázat a szufentanil alkalmazásával összefüggő, akár klinikai vizsgálatokból, akár posztmarketing tapasztalatokból származó nemkívánatos hatásokat ismerteti, ideértve a fent említett mellékhatásokat is. A mellékhatások felsorolása az alábbi gyakorisági beosztást követi: nagyon gyakori (?1/10), gyakori (?1/100 - <1/10), nem gyakori (?1/1000 - <1/100), ritka (?1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakorisága a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Szervrendszer Mellékhatások Előfordulás gyakorisága Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori Ritka Nem ismert Immunrendszeri betegségek és tünetek Túlérzékenység (allergiás reakciók) Anafilaxiás sokk, Anafilaxiás reakció, Anaphylactoid reakciók Pszichiátriai kórképek Apátia, Idegesség Idegrendszeri betegségek és tünetek Szedáció Neonatális tremor, Szédülés, Fejfájás Ataxia, Neonatális dyskinesia, Dystonia, Hyperreflexia, Hypertonia, Neonatális hypokinesia, Aluszékonyság Kóma, Görcsrohamok, Önkéntelen izomösszehúzó-dások Szembetegségek és szemészeti tünetek Látászavarok Miosis Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Tachycardia Atrioventricularis blokk, Cianózis, Bradycardia, Arrhythmia, Normálistól eltérő EKG Szívmegállás Érbetegségek és tünetek Hypertensio, Hypotensio, Sápadtság Sokk Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Neonatális cianózis Rhinitis Bronchospasmus, Hypoventilláció, Dysphonia, Köhögés, Csuklás, Légzőszervi rendellenességek Légzésleállás, Apnoea, LégzésdepreszióTüdőödéma, Laryngo-spasmus Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek Hányás, Hányinger A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Viszketés Bőrelszíne- ződés Allergiás dermatitis, Fokozott verejtékezés, Kiütés, Kiütés az újszülöttön, Száraz bőr Erythema A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Izomrángás Hátfájás, Neonatális hypotonia, Izommerevség Izomgörcs Vese-és húgyúti betegségek és tünetek Vizeletreten- ció, Vizelet inkontinencia Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Láz Hypothermia, Testhőmérséklet emelkedés /csökkenés, Hidegrázás, Beadás helyén fellépő reakciók /fájdalom, Fájdalom Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Érzéstelenítők / opioid érzéstelenítők ATC kód: N01AH03 A szufentanil erős hatású opioid analgetikum, specifikus µ-agonista, mely 7-10-szer nagyobb affinitással kötődik a µ-receptorokhoz, mint a fentanil. A szufentanil jóval erősebb analgetikus hatással rendelkezik, mint a fentanil, ugyanakkor fenntartja a haemodinamikai stabilitást és a myocardium jó oxigénellátását. A maximális hatás néhány percen belül elérhető intravénás alkalmazással. Farmakológiai vizsgálatok kardiovaszkuláris stabilitásról és a fentanil alkalmazásához hasonló EEG-képről számolnak be. Nem léptek fel immunszupresszív vagy hemolitikus hatások, sem fokozott hisztamin felszabadulás. Mint más opioidok esetében, a szufentanil a centrális vagalis magra kifejtett hatás által bradycardiát okozhat. A pankuronium által kiváltott szívfrekvencia-emelkedés nem vagy csak részben csökkenthető szufentanillal. A szufentanil terápiás szélessége nagy. Patkányoknál az LD50/ED50 aránya a legalacsonyabb analgézia szinten (25 211). A terápiás szélesség magasabb, mint a fentanilnál (277) vagy a morfinnál (69,5). A kompartmentekben való korlátozott felhalmozódás és az azokból történő gyors elimináció, gyors ébredést eredményez. Az analgézia mélysége dózisfüggő, és megfelelően igazítható a műtét alatti fájdalomszinthez. Minden szufentanil által okozott hatás azonnal és teljes mértékben megszüntethető antagonista, mint pl. naloxon alkalmazásával. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok 250-1500 mikrogramm intravénásan alkalmazott szufentanillal végzett vizsgálatok eredményei - ahol mintavétel és szérumkoncentráció-mérés hosszú távon megoldható volt - a következők voltak: A megoszlási fázisban mért felezési idő 2,3-4,5 perc és 35-73 perc, az átlagos eliminációs felezési idő 784 (656-938) perc, a megoszlási térfogat a központi kompartmentben 14,2 liter, a megoszlási térfogat steady state-ben 344 liter, és a clearance 917 ml/perc. A módszer érzékelési határának eredményeként az eliminációs felezési idő 250 mikrogramm dózist követően szignifikánsan rövidebb volt (240 perc), mint 500-1500 mikrogramm dózist követően (10-16 óra). Inkább a disztribúciós felezési idő, mint az eliminációs felezési idő a meghatározó a plazmakoncentráció terápiástól szubterápiás tartományig történő csökkenésében. A szufentanil lineáris farmakokinetikát mutatott a vizsgált dózistartományban. A hatóanyag biotranszformációja elsősorban a májban és a vékonybélben történik. Az alkalmazott dózis közel 80%-a 24 órán belül eliminálódik, s ennek csupán 2%-a változatlan formában. A szufentanil plazmafehérjékhez történő kötődése 92,5%. 3-30 mikrogramm szufentanil epidurális alkalmazása után a hatóanyag nagyon kis koncentrációban volt jelen egészségesek vagy vajúdó nők vérében. A szufentanil a köldökzsinórvérben is kimutatható volt. A maximális plazmakoncentráció az epidurális beadást követően 10 perc után alakul ki, és 4-6-szor alacsonyabb, mint ugyanakkora adag intravénás alkalmazása után. Egyidejű epinefrin (50-75 mikrogramm) alkalmazás a szufentanil abszorpció kezdeti szakaszát 25-50%-kal csökkenti. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Akut toxicitás A vizsgált fajoknál (egér, patkány, tengerimalac, kutya) mért LD50 >10 mg/ttkg. Amint az egy analgetikus-anesztetikus szernél várható, az állatok a légzésdepresszió következményeként jelentkező fulladásban pusztultak el (lásd még 4.9 pont). Szubakut és krónikus toxicitás Szufentanil injekció 1 hónapig tartó napi alkalmazását követően az analgéziára-anesztéziára jellemző hatásokat figyeltek meg. Kutyáknál ez ataxia, hypoxia, mydriasis és alvás formájában jelentkezett. Patkányoknál exophtalmust, izomrigiditást és az erektor reflexek elvesztését észlelték. Az összes vizsgált állatnál csökkent a táplálékfelvétel, és ezáltal a testtömeg. Az észlelt nem specifikus toxikus jelek ennek a hatásnak, valamint az ismételt napi fizikai aktivitás csökkenésének tulajdoníthatók. Reprodukciós toxicitás A szufentanil áthatol a placenta-barrieren. Patkánymagzatban a maximális plazmakoncentráció az anyaállatban mért koncentráció 33%-át érte el. Reproduktivitást érintő hatásokat (csökkent fertilitás, embriotoxikus hatások, foetotoxikus hatások, neonatális mortalitás előfordulása) patkányoknál és nyulaknál csak akkor észleltek, ha az anyaállatra nézve toxikus dózisokat alkalmaztak (a humán dózis 2,5-szeresét 10-30 napig). Teratogén hatásról nem számoltak be. Mutagenitás Mutagenitás-vizsgálatok publikált eredményei nem bizonyítják a szufentanil mutagén potenciálját. Karcinogenitás A szufentanil karcinogén potenciáljának állatokkal végzett hosszú távú vizsgálatairól publikációk nincsenek. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése Sufentanil Torrex 5 mikrogramm/ml oldatos injekció 5 db 10 ml töltettérfogatú, piros-piros-sárga kódgyűrűkkel és kék törőponttal ellátott színtelen, átlátszó, OPC üvegampulla műanyagtálcán és dobozban. Sufentanil Torrex 50 mikrogramm/ml oldatos injekció 5 db 5 ml töltettérfogatú, piros-piros-fehér kódgyűrűkkel és kék törőponttal ellátott színtelen, átlátszó, OPC üvegampulla műanyagtálcán és dobozban. 5 db 20 ml töltettérfogatú, piros-piros-fehér kódgyűrűkkel és kék törőponttal ellátott színtelen, átlátszó, OPC üvegampulla műanyagtálcán és dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk A Sufentanil Torrex injekció elegyíthető Ringer-oldattal, 0,9% NaCl- vagy 5% glükóz infúziós oldattal. A fel nem használt hígított injekciót meg kell semmisíteni. Az epidurálisan alkalmazáshoz a szufentanil injekciót 0,9%-os NaCl és / vagy bupivakain oldattal lehet keverni. A Sufentanil Torrex alkalmazása előtt az ampullák tartalmát szabad szemmel meg kell vizsgálni, hogy nem láthatók-e a készítményben részecskék, vagy a bomlás látható jelei, illetve nem sérült-e a csomagolás. Ha ilyen hibák figyelhetők meg, az oldatot meg kell semmisíteni. Megjegyzés: (két üres kereszt) jelzés: a gyógyszer kábítószernek minősül. Osztályozás: II./3 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §-nak ga pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I). Különleges rendelvényhez kötött, a külön jogszabály szerint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszer (KP). Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25°C-on tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. A hígítást követő tárolási előírásokat lásd a 6.3 pontban. 6.3 Felhasználhatósági időtartam Bontatlan csomagolásban 3 év Hígítást követően Az elkészített oldat kémiai és fizikai stabilitása 25°C-on 72 órán át igazolt. Mikrobiológiai szempontból a hígított készítményt azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználó felel az alkalmazást megelőző tárolási időért és körülményekért, ami általában nem haladhatja meg a 24 órát 2 és 8°C között, kivéve, ha a hígítás ellenőrzött és validáltan aszeptikus körülmények között történt. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Chiesi Pharmaceuticals GmbH 1010 Wien, Gonzagagasse 16/16 Ausztria 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI OGYI-T-8710/01 (Sufentanil Torrex 5 mikrogramm/ml oldatos injekció, 5 × 10 ml) OGYI-T-8710/02 (Sufentanil Torrex 50 mikrogramm/ml oldatos injekció, 5 × 5 ml) OGYI-T-8710/03 (Sufentanil Torrex 50 mikrogramm/ml oldatos injekció, 5 × 20 ml) 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2002. december 17. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. január 19. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2023. május 5. 2 OGYÉI/22529/2023 OGYÉI/22534/2023 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Humán terhesség vagy szoptatás idején történő biztonságos alkalmazással kapcsolatos tapasztalatok nem állnak rendelkezésre, bár az állatokkal végzett kísérletek során nem mutattak ki teratogén hatást. Csakúgy, mint más gyógyszerek esetében, a kezelés potenciális előnyeit mérlegelni kell annak kockázatával szemben. A szülés ideje alatt végzett kontrollált klinikai vizsgálatokban az epidurálisan adott szufentanil, az epidurálisan adott bupivakainnal együtt, amennyiben a dózis nem haladta meg a 30 mikrogrammot, nem volt ártalmas sem az anyára, sem az újszülöttre, de az intravénás alkalmazás ellenjavallt a szüléskor, mivel a szufentanil átjut a placentán. Epidurális alkalmazást követően, mely során a a dózis nem haladta meg a 30 mikrogrammot, 0,016 ng/ml-es átlagos plazmakoncentráció volt megfigyelhető a köldökvénában. Antidotumot mindig készenlétben kell tartani az újszülött számára. A szufentanil kiválasztódik az anyatejbe, ezért szoptató anyák esetén csak óvatossággal alkalmazható. | 
