Mellékhatás4.8 pontban („Nemkívánatos hatások,
mellékhatások”) felsorolt mellékhatások közül néhány átmenetileg befolyásolhatja a
gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
Gyermekek és serdülők
6 hetes-2 évesnél fiatalabb csecsemők és gyermekek
A Vaxneuvance biztonságosságát egészséges csecsemőknél, beleértve a koraszülött csecsemőket is (az
első oltás alkalmával legalább 6 hetes kor), és gyermekeknél (11-15 hónapos kor) a háromadagos vagy
a négyadagos oltási séma alapján 5 klinikai vizsgálatban értékelték, amelyekben összesen 7229 egyén
vett részt.
Mind az 5 vizsgálatban értékelték a Vaxneuvance biztonságosságát rutin gyermekkori vakcinákkal
egyidejűleg alkalmazva. Ezekben a vizsgálatokban 4286 résztvevő kapta meg Vaxneuvance-ból a
teljes oltási sorozatot, 2405 résztvevő kapta meg 13-valens pneumococcus konjugált vakcinából
(PCV) a teljes oltási sorozatot, és 538 résztvevőnél fejezték be Vaxneuvance-szal a 13-valens PCV-vel
elkezdett oltási sorozatot (vegyes oltási rend).
A leggyakrabban jelentkező mellékhatások a következők voltak: pyrexia ?38 °C (75,2%), irritabilitás
(74,5%), aluszékonyság (55,0%), fájdalom az injekció beadási helyén (44,4%), erythema az injekció
beadási helyén (41,7%), csökkent étvágy (38,2%), induratio az injekció beadási helyén (28,3%), és
duzzanat az injekció beadási helyén (28,2%), amelyek olyan –3589 főnél tapasztalt – eredményeken
alapulnak (1. táblázat), amiből kizárták a vegyes oltási rend szerint beoltottakat. A szervezett
adatgyűjtésből származó mellékhatások többsége (az intenzitás vagy a kiterjedés alapján) enyheközepesen súlyos volt és rövid ideig (?3 napig) állt fenn. Súlyos reakciók (olyan események, amelyek
nagymértékben akadályozzák a megszokott napi tevékenységek végzését, vagy olyan reakciók,
amelyek esetében az injekció beadási helyén jelentkező reakció kiterjedése meghaladja a 7,6 cm-t) a
csecsemők és gyermekek ?3,5%-ánál fordultak elő az adagok valamelyikének beadása után, az
irritabilitás kivételével, amely a vizsgálatban részt vevők 11,4%-ánál fordult elő.
2 éves-18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők
A Vaxneuvance biztonságosságát egészséges gyermekeknél és serdülőknél egy olyan klinikai
vizsgálatban értékelték, amelybe összesen 352, 2 éves-18 évesnél fiatalabb személyt vontak be, akik
közül 177-en egyetlen adag Vaxneuvance-ot kaptak. Ebben az életkori kohorszban a vizsgálatban részt
vevők 42,9%-a kapott már korábban alacsonyabb valensű pneumococcus konjugált vakcinát.
A leggyakrabban jelentkező mellékhatások a következők voltak: fájdalom az injekció beadási helyén
(54,8%), myalgia (23,7%), duzzanat az injekció beadási helyén (20,9%), erythema az injekció beadási
helyén (19,2%), fáradtság (15,8%), fejfájás (11,9%), induratio az injekció beadási helyén (6,8%), és
pyrexia ?38 °C (5,6%) (1. táblázat). A szervezett adatgyűjtésből származó mellékhatások többsége
(az intenzitás vagy a kiterjedés alapján) enyhe-közepesen súlyos volt, és rövid ideig (?3 napig) állt
fenn. Súlyos reakciók (olyan események, amelyek nagymértékben akadályozzák a megszokott napi
tevékenységek végzését, vagy olyan reakciók, amelyek esetében az injekció beadási helyén jelentkező
reakció kiterjedése meghaladja a 7,6 cm-t) a gyermekek és serdülők ?4,5%-ánál fordultak elő.
18 éves vagy annál idősebb felnőttek
A Vaxneuvance biztonságosságát egészséges, immunkompetens felnőtteknél 6 klinikai vizsgálatban
értékelték, amelyekben 7136, 18 éves vagy annál idősebb felnőtt vett részt. Egy másik klinikai
vizsgálatban 302, 18 éves vagy annál idősebb HIV-fertőzött felnőttet vizsgáltak. A Vaxneuvance-ot
5630 felnőttnek adták be, akik közül 1241-en 18–49 évesek, 1911-en 50–64 évesek, és 2478-an pedig
65 évesek vagy annál idősebbek voltak. A Vaxneuvance-szal beoltottak közül 1134 fő volt 18-49 éves
immunkompentens felnőtt, akik közül voltak, akik nem rendelkeztek kockázati tényezővel a
pneumococcus okozta megbetegedés kialakulására nézve (n=285), de voltak, akiknél 1 (n=620), illetve
2 vagy annál több (n=229) kockázati tényező is fennállt; és 152 fő volt 18 éves vagy annál idősebb,
HIV-fertőzött felnőtt. Továbbá 5253 fő még soha nem kapott pneumococcus-vakcinát, 377 főt pedig
oltottak már be korábban 23-valens pneumococcus-poliszacharid-vakcinával (PPV23), legalább
1 évvel a vizsgálatba történő bekerülést megelőzően.
A Vaxneuvance beadása után fellépő leggyakrabban jelentett mellékhatások szervezett adatgyűjtésből
származnak. A 7 klinikai vizsgálat összesített elemzése alapján a leggyakrabban tapasztalt
mellékhatások a következők voltak: fájdalom az injekció beadási helyén (64,6%), fáradtság (23,4%),
myalgia (20,7%), fejfájás (17,3%), duzzanat az injekció beadási helyén (16,1%), erythema az injekció
beadási helyén (11,3%), és arthralgia (7,9%) (1. táblázat). A szervezett adatgyűjtésből származó
mellékhatások többsége (az intenzitás vagy a kiterjedés alapján) enyhe volt és rövid ideig (?3 napig)
állt fenn; súlyos reakciók (olyan események, amelyek megakadályozzák a megszokott napi
tevékenységek végzését, vagy olyan reakciók, amelyek esetében az injekció beadási helyén jelentkező
reakció kiterjedése meghaladja a 10 cm-t) a felnőttek ?1,5%-ánál fordultak elő a klinikai program
során.
Az idősebb felnőttek kevesebb mellékhatásról számoltak be, mint a fiatalabbak.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Felnőttekkel végzett klinikai vizsgálatokban a lokális mellékhatásokról a vakcina beadása után
5 napig, a szisztémás mellékhatásokról pedig a vakcina beadása után 14 napig, valamint
csecsemőknél, gyermekeknél és serdülőknél a vakcina beadása után 14 napig gyűjtöttek adatokat
minden nap. A nem szervezett adatgyűjtésből származó mellékhatásokat minden betegpopulációban a
vakcina beadása után 14 napig jelentették.
Az egyes korcsoportokban jelentett mellékhatásokat ebben a pontban soroljuk fel, szervrendszeri
kategóriáknak megfelelően, gyakoriságuk és súlyosságuk szerint csökkenő sorrendben.
A mellékhatások gyakoriságát az alábbiak szerint állapították meg:
- Nagyon gyakori (?1/10)
- Gyakori (?1/100 – <1/10)
- Nem gyakori (?1/1000 – <1/100)
- Ritka (?1/10 000 – <1/1000)
- Nagyon ritka (<1/10 000)
- Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
1.táblázat: A mellékhatások táblázatos felsorolása
Szervrendszer Mellékhatások Gyakoriság
Csecsemők/Gyermekek/Serdülők Felnőttek
6 hetes2 évesnél
fiatalabb
2 éves18 évesnél
fiatalabb§
Emésztőrendszeri
betegségek és
tünetek
Csökkent étvágy Nagyon gyakori Gyakori -
Pszichiátriai
kórképek
Irritabilitás Nagyon gyakori Gyakori -
Immunrendszeri
betegségek és
tünetek
Túlérzékenységi reakciók
beleértve a nyelvödémát,
kipirulást, és a
gégeszűkületet
- - Ritka
Idegrendszeri
betegségek és
tünetek
Aluszékonyság Nagyon gyakori Gyakori -
Fejfájás - Nagyon
gyakori
Nagyon gyakori
Szédülés - - Nem gyakori†
A bőr és a bőr alatti
szövet betegségei
és tünetei
Urticaria Gyakori Gyakori Ritka
Bőrkiütés Gyakori Nem ismert‡ Nem gyakori
Emésztőrendszeri
betegségek és
tünetek
Hányinger - Gyakori Nem gyakori†
Hányás Gyakori Nem gyakori Nem gyakori
A csont- és
izomrendszer,
valamint a
kötőszövet
betegségei és
tünetei
Myalgia - Nagyon
gyakori
Nagyon gyakori
Arthralgia - - Gyakori*
Általános tünetek,
az alkalmazás
helyén fellépő
reakciók
Pyrexia? Nagyon gyakori Gyakori Nem gyakori†
?39 °C Nagyon gyakori - -
?40 °C Gyakori - -
Fájdalom az injekció
beadási helyén
Nagyon gyakori Nagyon
gyakori
Nagyon gyakori
Erythema az injekció
beadási helyén
Nagyon gyakori Nagyon
gyakori
Nagyon gyakori
Duzzanat az az injekció
beadási helyén
Nagyon gyakori Nagyon
gyakori
Nagyon gyakori
Induratio az injekció
beadási helyén
Nagyon gyakori Gyakori -
Urticaria az injekció
beadási helyén
Nem gyakori - -
Fáradtság - Nagyon
gyakori
Nagyon gyakori
Pruritus az injekció beadási
helyén
- - Gyakori
Melegség az injekció
beadási helyén
- - Nem gyakori
Bőrbevérzés/haematoma az
injekció beadási helyén
Gyakori Gyakori Nem gyakori
Hidegrázás - - Nem gyakori†
§ A vizsgálatban részt vevő 2 éves-3 évesnél fiatalabb személyeknél éltérő szisztémás mellékhatásokat gyűjtöttek, mint a legalább 3 éves, de
18 évesnél fiatalabb részt vevőknél. A vizsgálatban részt vevő, 3 évesnél fiatalabb személyeknél (Vaxneuvance N=32, 13-valens PCV N=28)
csökkent étvágy, irritabilitás, aluszékonyság és urticaria mellékhatásokat gyűjtöttek a vakcinációt követő 1– 14 napon. A 3 éves vagy annál
idősebb, de 18 évesnél fiatalabb vizsgálatban részt vevő személyeknél fáradtság, fejfájás, myalgia és urticaria mellékhatásokat gyűjtöttek a
vakcinációt követő 1–14 napon.
†gyakori a 18-49 éves felnőtteknél
‡A klinikai vizsgálatokban, az egészséges gyermekeknél és serdülőknél nem figyeltek meg ilyen eseményeket a Vaxneuvance beadása után,
illetve két eseményt figyeltek meg a különleges betegcsoportokban (sarlósejtes anémia és HIV).
*nagyon gyakori a 18-49 éves felnőtteknél
?38 °C-os vagy annál magasabb testhőmérsékletként határozták meg.
További információk más adagolási sémákra, oltási rendekre és különleges betegcsoportokra
vonatkozóan
Vegyes adagolási séma különböző pneumococcus konjugált vakcinákkal
Az egészséges csecsemőknél és gyermekeknél a Vaxneuvance-ot és 13-valens PCV-t alkalmazó
vegyes, négyadagos adagolási sémák biztonságossági profiljai általában hasonlóak voltak a teljes
oltási sorozat alatt csak Vaxneuvance-ot vagy csak 13-valens PCV-t alkalmazó négyadagos adagolási
sémák biztonságossági profiljaihoz (lásd 5.1 pont).
Felzárkóztató (catch-up) oltási rend
A biztonságosságot a catch-up oltási rend esetében is értékelték 126 egészséges,7 hónapos-2 évesnél
fiatalabb csecsemőnél és gyermeknél, akik a vizsgálatba belépéskor az életkoruk alapján 2 vagy
3 adag Vaxneuvance-ot kaptak. A catch-up oltási rend biztonságossági profilja általában konzisztens
volt a 6 hetes kortól elkezdett rutin oltási rend biztonságossági profiljával (lásd 5.1 pont).
Sarlósejtes anémiában szenvedő vagy HIV -fertőzött gyermekek és serdülők
A biztonságosságot 69, 5 éves-18 évesnél fiatalabb, sarlósejtes anémiában szenvedő gyermeknél és
serdülőnél és 203, 6 éves-18 évesnél fiatalabb, HIV-fertőzött gyermeknél és serdülőnél is értékelték,
akik mindannyian egyetlen adag Vaxneuvance-ot kaptak. Az ezen betegségekben szenvedő
gyermekeknél a Vaxneuvance biztonságossági profilja általában konzisztens volt az egészséges
gyermekeknél tapasztalt biztonságossági profillal (lásd 5.1 pont).
Haemopoeticus-őssejt-átültetésben részesülő gyermekek és felnőttek
A biztonságosságot 131 felnőttnél és 8, három éves vagy annál idősebb gyermeknél is értékelték, akik
3-6 hónappal a vizsgálatba belépés előtt allogén haemopoeticus-őssejt-átültetésben (allo-HSCT)
részesültek, és akik mindannyian 1-4 adag Vaxneuvance-ot kaptak. Az allo-HSCT-ben részesülő
egyéneknél a Vaxneuvance biztonságossági profilja általában konzisztens volt az egészséges egyének
populációjában tapasztalt biztonságossági profillal.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez
fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen
kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság
részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: vakcinák, pneumococcus-vakcinák, ATC kód: J07AL02
Hatásmechanizmus
A Vaxneuvance 15 tisztított pneumococcus-tokpoliszacharidot tartalmaz. Ezek a Streptococcus
pneumoniae-ből (1, 3, 4, 5, 6A, 6B, 7F, 9V, 14, 18C, 19A, 19F, 23F, és a további, 22F és
33F-szerotípusok) származnak, és mindegyikük hordozófehérjéhez (CRM197-hez) konjugált. A
Vaxneuvance T-sejt-függő immunválasz kiváltása révén antitesteket indukál, amelyek fokozzák a
pneumococcusok opszonizációját, fagocitózisát és elpusztítását, ezzel védelmet nyújtanak a
pneumococcus okozta betegség ellen.
A természetes Streptococcus pneumoniae-expozíció vagy pneumococcus-vakcina beadása után
kialakuló immunválasz az opszonofagocitotikus aktivitás (opsonophagocytic activity, OPA) és az
immunglobulin G- (IgG) válasz mérésével határozható meg. Az OPA funkcionális antitestek
jelenlétére utal, amit a pneumococcus okozta betegség elleni védelem fontos helyettesítő
immunológiai mérőeszközének tekintenek felnőtteknél. A gyermekeknél a WHO enzimhez kötött
immonoszorbens vizsgálattal (ELISA) meghatározott ?0,35 mikrogramm/ml szerotípusra specifikus
IgG-antitest szintje volt a pneumococcus konjugált vakcinák klinikai értékelésének alsó határértéke.
Klinikai immunogenitás egészséges csecsemőknél, gyermekeknél és serdülőknél
Az immunogenitást a szerotípusra specifikus IgG-k válaszarányai (a vizsgálatban részt vevők azon
aránya, akik elérték a szerotípusra specifikus IgG ?0,35 mikrogramm/ml-es határértékét) és az
IgG-koncentrációk geometriai átlagai (geometric mean concentration, GMC) révén értékelték az
alapimmunizáció és/vagy az emlékeztető oltás beadását követő 30. napon. A résztvevők egyik
alcsoportjában az OPA-titerek mértani átlagát (geometric mean titre, GMT) is mérték az
alapimmunizáció és/vagy az emlékeztető oltás beadását követő 30. napon.
Rutin oltási rend szerint beoltott csecsemők és gyermekek
Háromadagos adagolási séma (2 adagos alapimmunizáció + 1 adag emlékeztető oltás)
A kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos vizsgálatban (Protocol 025) 1184, vizsgálatban részt vevő
személy kapott a randomizáció szerint Vaxneuvance-ot vagy 13-valens PCV-t a háromadagos
adagolási rend alapján. Az első két adag oltást a csecsemők 2 és 4 hónapos korban kapták meg
(alapimmunizáció), a harmadik adagot pedig 11-15 hónapos korban adták be a gyermekeknek
(emlékeztető oltás). A vizsgálatban részt vevő egyének egyidejűleg egyéb gyermekkori oltásokat is
megkaptak, beleértve a rotavírus-vakcinát (élő), amelyet a csecsemőkori alapimmunizációval együtt
kaptak meg, és a diphtheria, tetanus, pertussis (acellularis), hepatitis B (rDNS), poliomyelitis
(inaktivált), „b” típusú Haemophilus influenzae konjugált (adszorbeált) vakcinát, amelyet a teljes
oltási sorozat alatt mind a három adaggal, egyidejűleg kaptak meg.
A Vaxneuvance a vakcinában található mind a 15 szerotípusra kiváltott immunválaszokat, amit az
IgG-válaszarányok, az IgG-koncentrációk geometriai átlagai (GMC) és OPA-titerek mértani
átlagainak (GMT) mérésével határoztak meg. A kétadagos alapimmunizáció beadását követő
30. napon a szerotípusra specifikus IgG-k válaszarányai és a geometriai átlagkoncentrációk a
Vaxneuvance-ot kapott egyéneknél általánosságban hasonlóak voltak a 13 közös szerotípus esetén, és
magasabbak voltak a további 2 szerotípust (22F és 33F) illetően, a 13-valens PCV-t kapott egyénekhez
képest. Az emlékeztető adag beadását követő 30. napon a Vaxneuvance a 13 közös szerotípus
vonatkozásában nem volt rosszabb (noninferior) a 13-valens PCV-nél, és jobb volt (szuperior) a
további 2 szerotípus tekintetében, amit az IgG-válaszarány és az IgG-koncentrációk geometriai átlaga
(IgG GMC) mérésével igazoltak (2. táblázat).
2. táblázat: Szerotípusra specifikus IgG-válaszarányok és IgG GMC-k a kétadagos
alapimmunizációt követő 30. napon (háromadagos adagolási séma, Protocol 025)
Pneumococcusszerotípus
IgG-válaszarányok ?0,35 µg/ml IgG GMC-k
Vaxneuvance
(n=497)
13-valens
PCV
(n=468-
469)
Százelékpontos
eltérés*
(Vaxneuvance
- 13-valens
PCV)
(95%-os CI)*
Vaxneuvance
(n=497)
13-valens
PCV
(n=468-
469)
GMC-arány**
(Vaxneuvance/
13-valens PCV)
(95%-os CI)**
Észlelt
válaszarány
%
Észlelt
válaszarány
%
GMC GMC
13 közös szerotípus†
1 95,6 97,4 -1,9 (-4,3; 0,5) 1,30 1,60 0,81 (0,74; 0,89)
3 93,2 66,1
27,1 (22,3;
31,9)
0,87 0,45 1,91 (1,75; 2,08)
4 93,8 96,8 -3,0 (-5,9; -0,4) 1,40 1,25 1,12 (1,01; 1,24)
5 84,1 88,1 -4,0 (-8,3; 0,4) 0,88 1,03 0,86 (0,76; 0,97)
6A 72,6 92,3
-19,7 (-24,3;
-15,1)
0,64 1,39 0,46 (0,40; 0,53)
6B 57,7 50,2 7,5 (1,2; 13,8) 0,43 0,33 1,31 (1,11; 1,56)
7F 97,8 98,9 -1,1 (-3,0; 0,5) 2,03 2,42 0,84 (0,76; 0,92)
9V 88,3 95,3
-7,0 (-10,5, -
3,6)
1,23 1,39 0,88 (0,78; 0,99)
14 96,8 97,2 -0,4 (-2,7; 1,8) 3,81 4,88 0,78 (0,68; 0,90)
18C 92,2 92,5 -0,4 (-3,8; 3,0) 1,16 1,30 0,89 (0.80; 0,99)
19A 96,2 97,2 -1,1 (-3,4; 1,3) 1,68 2,09 0,81 (0,72; 0,90)
19F 98,8 99,4 -0,6 (-2,0; 0,8) 2,63 3,35 0,79 (0,71; 0,87)
23F 77,9 70,1 7,8 (2,3; 13,3) 0,75 0,58 1,30 (1,14; 1,50)
A Vaxneuvance-ban található további 2 szerotípus‡
22F 95,6 5,390,2 (87,1;92,6)
2,74 0,05 57,67 (50,95;
65,28)
33F 48,1 3,045,1 (40,4;49,7)
0,30 0,05 6,11 (5,32; 7,02)
* A becsült eltérés és a százalékpontos eltérés CI-ja a Miettinen & Nurminen módszeren alapult.
** A GMC-arányt és a CI-t t-eloszlással számolták ki, amelyben a varianciabecslés a szerotípus-specifikus lineáris modellből származott,
és a természetes logaritmus-transzformált antitest-koncentrációt tekinti válasznak és a vakcinációs csoportba sorolás egyetlen
feltételének.
† A 13 közös szerotípusra vonatkozó noninferioritást a 95%-os CI alsó határa alapján állapították meg, amely a (Vaxneuvance és a
13-valens PCV közti) IgG-válaszarány-különbségek esetében > -10 százalékpont volt, ill. a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti)
IgG GMC-arány esetében > 0,5 volt.
‡ A további 2 szerotípusra vonatkozó szuperioritást 95%-os CI alsó határa alapján állapították meg, amely a (Vaxneuvance és a 13-valens
PCV közti) IgG-válaszarány-különbségek esetében > 10 százalékpont volt, ill. a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti)
IgG GMC-arány esetében > 2,0 volt.
n= A randomizált, oltott és az elemzésben szereplő résztvevők száma.
CI= megbízhatósági tartomány (confidence interval); GMC=a koncentráció geometriai átlaga (geometric mean concentration)
(mikrogramm/ml); IgG=immunglobulin G.
3. táblázat: Szerotípusra specifikus IgG-válaszarányok és IgG GMC-k az emlékeztető oltást
követő 30. napon (háromadagos oltási séma, Protocol 025)
Pneumococcusszerotípus
IgG-válaszarányok ?0,35 µg/ml IgG GMC-k
Vaxneuvance
(n=510-511)
13-valens
PCV
(n=504-
510)
Százelékpontos
eltérés*
(Vaxneuvance
- 13-valens
PCV)
(95%-os CI)*
Vaxneuvance
(n=510-511)
13-valens
PCV
(n=504-
510)
GMC-arány**
(Vaxneuvance/
13-valens PCV)
(95%-os CI)**
Észlelt
válaszarány%
Észlelt
válaszarány%
GMC GMC
13 közös szerotípus†
1 96,5 99,4 -2,9 (-5,0; -1,3) 1,28 2,05 0,62 (0,57; 0,68)
3 91,8 83,7 8,1 (4,1; 12,1) 0,84 0,66 1,29 (1,18; 1,41)
4 95,7 97,8 -2,1 (-4,5; 0,0) 1,29 1,74 0,74 (0,67; 0,82)
5 99,0 100,0 -1,0 (-2,3; -0,2) 1,98 3,01 0,66 (0,60; 0,72)
6A 98,4 98,8 -0,4 (-2,0; 1,2) 3,09 4,53 0,68 (0,61; 0,76)
6B 97,3 99,0 -1,8 (-3,7; -0,1) 4,15 4,33 0,96 (0,85; 1,08)
7F 99,8 99,8 0,0 (-0,9; 0,9) 3,08 3,89 0,79 (0,73; 0,86)
9V 98,8 100,0 -1,2 (-2,5, -0,4) 2,14 2,97 0,72 (0,66; 0,78)
14 99,8 100,0 -0,2 (-1,1; 0,6) 5,22 6,90 0,76 (0,68; 0,84)
18C 98,8 99,2 -0,4 (-1,8; 1,0) 1,93 2,18 0,89 (0.81; 0,97)
19A 99,0 100,0 -1,0 (-2,3; -0,2) 4,65 5,61 0,83 (0.75; 0,92)
19F 99,6 100,0 -0,4 (-1,4; 0,4) 4,06 4,59 0,89 (0.81; 0,97)
23F 96,9 97,2 -0,4 (-2,6; 1,8) 1,52 1,69 0,90 (0.81; 1,00)
A Vaxneuvance-ban található további 2 szerotípus‡
22F 99,6 5,993,7 (91,2;95,5)
5,97 0,08 71,76 (64,88;79,38)
33F 99,0 4,494,7 (92,3;96,3)
3,38 0,07 46,38 (41,85;51,40)
* A becsült eltérés és a százalékpontos eltérés CI-ja a Miettinen & Nurminen módszeren alapult.
** A GMC-arányt és a CI-t t-eloszlással számolták ki, amelyben a varianciabecslés a szerotípus-specifikus lineáris modellből származott, és
a természetes logaritmus-transzformált antitest-koncentrációt tekinti válasznak és a vakcinációs csoportba sorolás egyetlen feltételének.
† A 13 közös szerotípusra vonatkozó noninferioritást a 95%-os CI alsó határa alapján állapították meg, amely a (Vaxneuvance és a 13-valens
PCV közti) IgG-válaszarány-különbségek esetében > -10 százalékpont volt, ill. a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti)
IgG GMC-arány esetében > 0,5 volt.
‡ A további 2 szerotípusra vonatkozó szuperioritást a 95%-os CI alsó határa alapján állapították meg, amely a (Vaxneuvance és a 13-valens
PCV közti) IgG-válaszarány-különbségek esetében > 10 százalékpont volt, ill. a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti) IgG GMC-arány
esetében > 2,0 volt.
n= A randomizált, oltott és az elemzésben szereplő résztvevők száma.
CI= megbízhatósági tartomány (confidence interval); GMC=a koncentráció geometriai átlaga (geometric mean concentration)
(mikrogramm/ml); IgG=immunglobulin G.
Azonkívül a Vaxneuvance elősegíti a funkcionális antitestek megjelenését, amit a szerotípusra
specifikus OPA-titerek mértani átlagának (GMT) mérésével határoztak meg az emlékeztető oltás
beadását követő 30. napon, amelyek a 13-valens PCV-ben is megtalálható 13 szerotípus esetén
általánosságban hasonlóak, ugyanakkor enyhén alacsonyabbak voltak. Az enyhén alacsonyabb válasz
klinikai relevanciája nem ismert. Az OPA-titerek mértani átlaga (GMT) a Vaxneuvance-ot kapott
egyéneknél magasabb volt a 22F és 33F-szerotípusokat illetően, a 13-valens PCV-t kapott egyénekhez
képest.
Egy másik kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos vizsgálatban (Protocol 026) 1191, vizsgálatban
részt vevő személy kapott a randomizáció szerint Vaxneuvance-ot vagy 13-valens PCV-t a
háromadagos oltási séma alapján egyéb gyermekkori oltásokkal egyidejűleg, beleértve a három
adaggal adott Vaxelis-t, és az emlékeztető adaggal együtt adott M-M-RvaxPro-t és Varivax-ot. Az
alapimmunizációs oltásokat a csecsemők 3 és 5 hónapos korban kapták meg, ami után 12 hónapos
korban az emlékeztető adag következett.
A Vaxneuvance a vakcinában található mind a 15 szerotípus esetén kiváltott immunválaszokat,
amelyeket az IgG-válaszarányok, az IgG-koncentrációk geometriai átlagai (GMC) és OPA-titerek
mértani átlagainak (GMT) mérésével határoztak meg. Az emlékeztető adag beadását követő 30. napon
a Vaxneuvance IgG-válaszarányok mérése alapján nem volt rosszabb (noninferior) a 13-valens
PCV-nél a 13 közös szerotípus vonatkozásában, illetve jobb volt (superior) a további 2 szerotípus (22F
és 33F) tekintetében. Az IgG-koncentrációk geometriai átlagainak (GMC) mérése alapján a
Vaxneuvance szintén nem volt rosszabb (noninferior) a 13-valens PCV-nél a 13 közös szerotípus
vonatkozásában, illetve jobb volt (superior) a 13-valens PCV-nél a további 2 szerotípus tekintetében.
A Vaxneuvance emlékeztető adagjának beadása után funkcionális antitestek (OPA-titerek mértani
átlaga) jelentek meg mind a 15 szerotípus esetén, ami általánosságban hasonló volt a 13-valens
PCV-nél tapasztaltaknál.
Négyadagos adagolási séma (3 adagos alapimmunizáció + 1 adag emlékeztető oltás)
A négyadagos adagolási sémát egészséges csecsemőknél egy II-es fázisú és három III-as fázisú
klinikai vizsgálatban értékelték. Az alapimmunizációs oltásokat a csecsemők 2, 4 és 6 hónapos korban
kapták meg, az emlékeztető adagot pedig 12-15 hónapos korban adták be a gyermekeknek.
Egy kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos vizsgálatban (Protocol 029) 1720 vizsgálatban részt vevő
személy kapott a randomizáció szerint Vaxneuvance-ot vagy 13-valens PCV-t. A vizsgálatban részt
vevők egyidejűleg egyéb gyermekkori oltásokat is megkaptak a csecsemőkorban beadott oltásokkal,
beleértve a HBVaxPro-t (hepatitis B vakcina [rekombináns]), RotaTeq-et (rotavírus-vakcina, élő,
orális, pentavalens), és a diphtheria, tetanus toxoidok, acellularis pertussis – adszorbeált, poliomyelitis
(inaktivált), „b” típusú Haemophilus influenzae konjugált vakcina (tetanus toxoid, konjugált). A „b”
típusú Haemophilus influenzae konjugált vakcinát (tetanus toxoid, konjugált), az M-M-RvaxPro-t
(kanyaró-, mumpsz- és rubeolavírus-vakcina, élő), a Varivax-ot (varicellavírus-vakcina, élő) és a
Vaqta-t (hepatitis A-vakcina, inaktivált) a Vaxneuvance emlékeztető adagjával egyidejűleg adták be.
A Vaxneuvance a vakcinában található mind a 15 szerotípus esetén kiváltott immunválaszokat,
amelyeket az IgG-válaszarányok, az IgG-koncentrációk geometriai átlagai (GMC) és OPA-titerek
mértani átlagainak (GMT) mérésével határoztak meg. Az alapimmunizációs sorozat beadását követő
30. napon a Vaxneuvance nem volt rosszabb (noninferior) a 13-valens PCV-nél a 13 közös szerotípus
vonatkozásában, amit az IgG-válaszarányok mérésével határoztak meg (4. táblázat). A Vaxneuvance a
további 2 szerotípus tekintetében nem volt rosszabb (noninferior), amit a Vaxneuvance-ot kapott
egyéneknél a 22F- és 33F-szerotípusra adott IgG-válaszarányok mérésével határoztak meg, a
13-valens PCV-t kapott egyének 23F-szerotípusra adott válaszarányával összehasonlítva (a közös
szerotípusok közül – a 3-as szerotípust leszámítva – az a szerotípus, amelyre legalacsonyabb
válaszarány született); a százalékpontos eltérés 6,7% (95%-os CI: 4,6; 9,2) volt a 22F-szerotípus
esetében és -4,5% (95%-os CI: -7,8; -1,3) volt a 33F-szerotípus esetében.
Az alapimmunizációs sorozat beadását követő 30. napon a szerotípusra specifikus IgG-koncentrációk
geometriai átlagai (GMC) a 13 közös szerotípus közül 12 vonatkozásában nem voltak rosszabbak
(noninferior) a 13-valens PCV-nél. A 6A-szerotípusra specifikus IgG-válasz esetében az előre
meghatározott noninferioritási kritériumok egy kis eltéréssel nem teljesültek (0,48 vs. >0.5)
(4. táblázat). A Vaxneuvance a további 2 szerotípus tekintetében nem volt rosszabb (noninferior) a
13-valens PCV-nél, amit a Vaxneuvance-ot kapott egyéneknél a 22F- és 33F-szerotípusra specifikus
IgG-k koncentrációi geometriai átlagainak (GMC) mérésével határoztak meg, a 13-valens PCV-t
kapott egyéneknél a 4-es szerotípusra specifikus IgG koncentrációinak geometriai átlagával (GMC)
összehasonlítva (a legalacsonyabb IgG-koncentrációra vonatkozó geometriai átlag (GMC) a közös
szerotípusok – kivéve a 3-as szerotípus – esetén); a koncentrációk geometriai átlagának (GMC) aránya
3,64 volt a 22F-szerotípusnál, illetve 1,24 volt a 33F-szerotípusnál.
Azonkívül a Vaxneuvance a közös 3-as szerotípus és a további 2 szerotípus vonatkozásában is kivált
immunválaszokat, amelyek lényegesen magasabbak voltak a 13-valens PCV által kiváltott
immunválaszokhoz képest, amit az alapimmunizációs sorozat beadását követő 30. napon az
IgG-válaszarányok és az IgG-koncentrációk geometriai átlaga (GMC) mérésével határoztak meg
(4. táblázat).
4. táblázat: Szerotípusra specifikus IgG-válaszarányok és IgG GMC-k a háromadagos
alapimmunizáció beadását követő 30. napon (négyadagos adagolási séma, Protocol 029)
Pneumococcusszerotípus
IgG-válaszarányok ?0,35 µg/mL IgG GMC-k
Vaxneuvance
(n=698-702)
13-valens
PCV
(n=660-665)
Százalékpontos
eltérés*
(Vaxneuvance
- 13-valens
PCV)
(95%-os CI)*
Vaxneuvance
(n=698-702)
13-valens
PCV
(n=660-665)
GMC-arány**
(Vaxneuvance/
13-valens PCV)
(95%-os CI)** Észlelt
válaszarány%
Észlelt
válaszarány%
GMC GMC
13 közös szerotípus†
1 95,7 99,1 -3,4 (-5,2; -1,8) 1,21 1,89 0,64 (0,59; 0,69)
3
94,7 79,2 15,6 (12,1;
19,2)
1,08 0,62 1,73 (1,61; 1,87)
4 96,4 98,6 -2,2 (-4,0; -0,6) 1,29 1,35 0,95 (0,88; 1,03)
5 95,3 97,4 -2,1 (-4,2; -0,2) 1,63 2,25 0,72 (0,66; 0,80)
6A 93,7 98,6 -4,9 (-7,1; -3,0) 1,55 2,95 0,52 (0,48; 0,58)
6B 88,6 92,0 -3,4 (-6,6; -0,3) 1,60 1,97 0,81 (0,71; 0,93)
7F 99,0 99,8 -0,8 (-1,9; -0,1) 2,48 3,23 0,77 (0,71; 0,83)
9V 97,1 98,2 -1,0 (-2,8; 0,6) 1,73 1,89 0,91 (0,84; 1,00)
14 97,9 97,9 -0,0 (-1,6; 1,6) 4,78 6,80 0,70 (0,63; 0,78)
18C 97,4 98,3 -0,9 (-2,6; 0,7) 1,53 2,00 0,76 (0,70; 0,83)
19A 97,9 99,7 -1,8 (-3,2; -0,8) 1,63 2,29 0,71 (0,65; 0,77)
19F 99,0 100,0 -1,0 (-2,1; -0,4) 2,01 2,72 0,74 (0,69; 0,79)
23F 91,5 91,8 -0,3 (-3,2; 2,7) 1,31 1,47 0,89 (0,80; 0,99)
A Vaxneuvance-ban található további 2 szerotípus
22F
98,6 3,5 95,1 (93,1;96,5)
4,91 0,05 92,03 (83,47;101,47)
33F
87,3 2,1 85,2 (82,3;87,7)
1,67 0,06 29,50 (26,16;33,26)
* A becsült eltérés és a százalékpontos eltérés CI-ja a Miettinen & Nurminen módszeren alapult.
** A GMC-arányt és a CI-t t-eloszlással számolták ki, amelyben a varianciabecslés a szerotípus-specifikus lineáris modellből származott, és
a természetes logaritmus-transzformált antitest-koncentrációt tekinti válasznak és a vakcinációs csoportba sorolás egyetlen feltételének.
† A 13 közös szerotípusra vonatkozó noninferioritást a 95%-os CI alsó határa alapján állapították meg, amely a (Vaxneuvance és a 13-valens
PCV közti) IgG-válaszarány-különbségek esetében > -10 százalékpont volt, ill. a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti)
IgG GMC-arány esetében > 0,5 volt.
n= A randomizált, oltott és az elemzésben szereplő résztvevők száma.
CI= megbízhatósági tartomány (confidence interval); GMC=a koncentráció geometriai átlaga (geometric mean concentration)
(mikrogramm/ml); IgG=immunglobulin G.
Az emlékeztető oltás beadását követő 30. napon a Vaxneuvance esetében a szerotípusra specifikus
IgG-koncentrációk geometriai átlaga (GMC) a 13 közös szerotípus és a további 2 szerotípus
vonatkozásában nem volt rosszabb (noninferior) a 13-valens PCV-hez képest, amelyeket a
Vaxneuvance-ot kapott egyéneknél a 22F- és 33F-szerotípusra specifikus IgG-koncentrációk
geometriai átlagának (GMC) mérésével határoztak meg, a 13-valens PCV-t kapott egyéneknél a 4-es
szerotípusra specifikus IgG-koncentráció geometriai átlagával (GMC) összehasonlítva (a
legalacsonyabb IgG-koncentrációra vonatkozó geometriai átlag (GMC) a közös szerotípusok – kivéve
a 3-as szerotípus – esetén); a koncentrációk geometriai átlagának (GMC) aránya 4,69 volt a
22F-szerotípusnál, illetve 2,59 volt a 33F-szerotípusnál (5. táblázat).
A Vaxneuvance a közös 3-as szerotípus és a további 2 szerotípus vonatkozásában is kivált
immunválaszokat, amelyek lényegesen magasabbak voltak a 13-valens PCV által kiváltott
immunválaszokhoz képest, amit az emlékeztető adag beadását követő 30. napon az IgG-válaszarányok
és az IgG-koncentrációk geometriai átlagának (GMC) mérésével határoztak meg (5. táblázat).
5. táblázat: Szerotípusra specifikus IgG-válaszarányok és IgG GMC-k az emlékeztető adag
beadását követő 30. napon (négyadagos adagolási séma, Protocol 029)
Pneumococcusszerotípus
IgG-válaszarányok ?0,35 µg/mL IgG GMC-k
Vaxneuvance
(n=712-716)
13-valens
PCV
(n=677-
686)
Százalékpontos
eltérés*
(Vaxneuvance
- 13-valens
PCV)
(95%-os CI)*
Vaxneuvance
(n=712-716)
13-valens
PCV
(n=677-
686)
GMC-arány**
(Vaxneuvance/
13-valens PCV)
(95%-os CI)** Észlelt
válaszarány%
Észlelt
válaszarány%
GMC GMC
13 közös szerotípus†
1 96,6 99,4 -2,8 (-4,4; -1,4) 1,35 2,03 0,66 (0,62; 0,72)
3
‡ 94,0 86,9 7,1 (4,0; 10,2) 0,96 0,71 1,35 (1,25; 1,46)
4 95,1 97,5 -2,4 (-4,5; -0,4) 1,23 1,60 0,77 (0,71; 0,84)
5 99,2 99,9 -0,7 (-1,7; 0,1) 2,49 3,95 0,63 (0,58; 0,69)
6A 98,7 99,3 -0,5 (-1,7; 0,6) 3,70 6,21 0,60 (0,54; 0,65)
6B 98,7 99,3 -0,5 (-1,7; 0,6) 4,76 6,43 0,74 (0,67; 0,81)
7F 99,6 99,9 -0,3 (-1,1; 0,4) 3,42 4,85 0,70 (0,65; 0,77)
9V 99,4 99,7 -0,3 (-1,2; 0,6) 2,40 3,29 0,73 (0,67; 0,80)
14 99,3 99,6 -0,3 (-1,2; 0,7) 5,61 6,95 0,81 (0,73; 0,89)
18C 99,7 99,6 0,2 (-0,6; 1,0) 2,62 3,08 0,85 (0,78; 0,93)
19A 99,9 99,9 0,0 (-0,7; 0,7) 4,10 5,53 0,74 (0,68; 0,80)
19F 99,7 99,7 0,0 (-0,8; 0,8) 3,55 4,47 0,79 (0,74; 0,86)
23F 98,6 99,0 -0,4 (-1,7; 0,9) 2,04 3,32 0,61 (0,56; 0,68)
A Vaxneuvance-ban található további 2 szerotípus
22F
99,6 7,2 92,4 (90,1;94,2)
7,52 0,11 68,80 (63,10;75,02)
33F
98,9 6,2 92,7(90,4;94,4)
4,15 0,09 44,91 (41,04;49,14)
* A becsült eltérés és a százalékpontos eltérés CI-ja a Miettinen & Nurminen módszeren alapult.
** A GMC-arányt és a CI-t t-eloszlással számolták ki, amelyben a varianciabecslés a szerotípus-specifikus lineáris modellből származott, és
a természetes logaritmus-transzformált antitest-koncentrációt tekinti válasznak és a vakcinációs csoportba sorolás egyetlen feltételének.
† A 13 közös szerotípusra vonatkozó noninferioritást a 95%-os CI alsó határa alapján állapították meg, amely a (Vaxneuvance és a 13-valens
PCV közti) IgG-válaszarány-különbségek esetében > -10 százalékpont volt, ill. a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti)
IgG GMC-arány esetében > 0,5 volt.
n= A randomizált, oltott és az elemzésben szereplő résztvevők száma.
CI= megbízhatósági tartomány (confidence interval); GMC=a koncentráció geometriai átlaga (geometric mean concentration)
(mikrogramm/ml); IgG=immunglobulin G.
A Vaxneuvance elősegíti a funkcionális antitestek megjelenését, amit a szerotípusra specifikus
OPA-titerek mértani átlagának (GMT) mérésével határoztak meg az alapimmunizáció, illetve az
emlékeztető oltás beadását követő 30. napon, amelyek a 13-valens PCV-ben is megtalálható
13 szerotípus esetén általánosságban hasonlóak, ugyanakkor enyhén alacsonyabbak voltak. Az
enyhén alacsonyabb válasz klinikai relevanciája nem ismert. A 22F- és a 33F-szerotípus
vonatkozásában az OPA-titerek mértani átlaga (GMT) a Vaxneuvance-ot kapott egyéneknél magasabb
volt a 13-valens PCV-t kapott egyénekhez képest.
Vegyes adagolási séma szerint, különböző pneumococcus konjugált vakcinákkal oltott csecsemők és
gyermekek
Egy kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos, leíró jellegű vizsgálatban (Protocol 027) 900 vizsgálatban
részt vevő személyt randomizáltak 1:1:1:1:1 arányban öt vizsgálati csoportba, amelyekben vagy a
pneumococcus konjugált vakcinák teljes oltássorozatát kapták, vagy egy vegyes adagolási séma
alapján oltották őket. Két oltottsági csoportban a vizsgálatban részt vevők vagy a Vaxneuvance vagy a
13-valens PCV négyadagos adagolási sémája szerint kaptak oltást. A másik három oltottsági
csoportban az oltássorozatot a 13-valens PCV-vel kezdték, majd a 2., 3. vagy 4. adagnál
Vaxneuvance-szal folytatták. A vizsgálatban részt vevők egyidejűleg egyéb gyermekkorban adandó
oltásokat is kaptak, beleértve a HBVaxPro-t (hepatitis B-vakcina [rekombináns]) és a RotaTeq-et
(rotavírus-vakcina, élő, orális, pentavalens). Az emlékeztető oltás beadását követő 30. napon a
13 közös szerotípus vonatkozásában a szerotípusra specifikus IgG-k koncentrációinak geometriai
átlagai (GMC) általánosságban hasonlóak voltak a vegyes adagolási séma szerint Vaxneuvance-szal és
13-valens PCV-vel beoltott, vizsgálatban részt vevő személyeknél, és a 13-valens PCV teljes oltási
sorozatával oltott, vizsgálatban részt vevő egyéneknél, amit az IgG-koncentrációk geometriai
átlagának (GMC) mérésével határoztak meg.
A 22F- és 33F-szerotípus esetén csak akkor figyeltek meg magasabb antitestszinteket, amikor a
csecsemőkori alapimmunizáció során, illetve kisgyermekkorban legalább egy adag Vaxneuvance-ot
alkalmaztak.
Immunogenitás koraszülött csecsemőknél
A pneumococcus konjugált vakcina 4 adagjával oltott koraszülött csecsemőknél megfigyelt
immunválaszok (szerotípusra specifikus IgG és OPA) a 4, kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos
vizsgálatban (Protocol 025, Protocol 027, Protocol 029 és Protocol 031) általánosságban
konzisztensek voltak az ezekben a vizsgálatokban részt vevő egészséges csecsemők
összpopulációjában (beleértve a koraszülött és az időre született csecsemőket) megfigyelt
immunválaszokkal.
Felzárkóztató (catch-up) oltási rend szerint oltott csecsemők, gyermekek és serdülők
Egy kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos, leíró jellegű vizsgálatban (Protocol 024) 606 olyan
gyermek kapott a randomizáció szerint 1-3 adag Vaxneuvance-ot vagy 13-valens PCV-t három
különböző életkori kohorsz alapján (7-11 hónaposak, 12-23 hónaposak és 24 hónapos-18 évesnél
fiatalabbak), valamint az életkornak megfelelő oltási rend alapján, akik nem kaptak még
pneumococcus elleni védőoltást, vagy nem kapták meg a teljes oltási sorozatot, vagy akiknél az oltási
sorozat kevesebb valensű pneumococcus konjugált vakcinával történt. A Vaxneuvance-szal végzett
catch-up vakcináció a 7 hónapos-18 évesnél fiatalabb gyermekeknél kiváltotta az immunválaszokat,
amelyek a 13 közös szerotípus vonatkozásában hasonlóak voltak a 13-valens PCV-hez, és a további
2 szerotípus tekintetében (22F és 33F) magasabbak voltak a 13-valens PCV-nél. Az egyes életkori
kohorszokon belül, az utolsó adag vakcina beadását követő 30. napon a szerotípusra specifikus IgG-k
koncentrációinak geometriai átlagai (GMC) a 13 közös szerotípus vonatkozásában hasonlóak voltak
mindegyik oltottsági csoportban, a további 2 szerotípus tekintetében pedig magasabbak voltak a
Vaxneuvance esetében.
Subcutan beadás után jelentkező immunválaszok csecsemőknél és gyermekeknél
Egy kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos, leíró jellegű vizsgálatban (Protocol 033) 694 egészséges,
2–6 hónapos japán csecsemő kapott a randomizáció szerint subcutan módon történő beadással
Vaxneuvance-ot vagy 13-valens PCV-t a négyadagos adagolási séma alapján. Az első adag oltást
2-6 hónapos korban kapták meg, a második és harmadik adagot az előző adag beadását követően
27 vagy több nap különbséggel, a negyedik adagot pedig 12–15 hónapos korban adták be. A
Vaxneuvance az egészséges csecsemőknél és kisgyermekeknél szerotípusra specifikus
immunválaszokat (IgG és OPA) váltott ki, amelyek általánosságban a közös szerotípusok
vonatkozásában hasonlóak voltak a 13-valens PCV-hez, a további 2 szerotípusnál pedig az értékek
magasabbak voltak a Vaxneuvance esetében.
Klinikai immunogenitás 18 éves vagy annál idősebb immunkompetens felnőtteknél
Öt klinikai vizsgálatot (Protocol 007, Protocol 016, Protocol 017, Protocol 019 és Protocol 021)
végeztek az amerikai kontinensen, Európában és Ázsia csendes-óceáni részén, amelyekben a
Vaxneuvance immunogenitását egészséges, immunkompetens felnőtteknél különböző
korcsoportokban, köztük pneumococcus elleni vakcinációban részesült és nem részesült személyeken
tanulmányozták. Ezekben a klinikai vizsgálatokban olyan felnőttek vettek részt, akiknél stabil
alapbetegség (például diabetes mellitus, veseproblémák, krónikus szívbetegség, krónikus májbetegség,
krónikus tüdőbetegség, beleértve az asztmát) állt fenn és/vagy olyan viselkedésbeli kockázati
tényezőik voltak (például aktív dohányzás, fokozott alkoholfogyasztás), amelyek ismerten növelik a
pneumococcus okozta megbetegedés kockázatát.
Az immunogenitást mindegyik vizsgálatban a szerotípusra specifikus OPA- és IgG-válaszokkal
értékelték a vakcina beadását követő 30. napon. A vizsgálati végpontok között szerepelt az
OPA-titerek mértani átlaga (geometric mean titre, GMT) és az IgG-koncentrációk geometriai átlaga
(geometric mean concentration, GMC). A kulcsfontosságú (pivotális) (Protocol 019) vizsgálat célja az
volt, hogy igazolja az OPA-titerek mértani átlagának noninferioritását a Vaxneuvance-ban és a
13-valens pneumococcus poliszacharid konjugált vakcinában egyaránt megtalálható 13 szerotípusból
12 vonatkozásában; igazolja a noninferioritást és a szuperioritást a mindkét vakcinában megtalálható
3-as szerotípus esetén, és igazolja a Vaxneuvance szuperioritását a további 22F- és 33F-szerotípust
illetően. A Vaxneuvance szuperioritásának értékelési alapja a 13-valens pneumococcus poliszacharid
konjugált vakcinával szemben az OPA GMT-k csoportok közötti összehasonlítása, valamint azon
résztvevők aránya volt, akiknél a szerotípusra jellemző OPA-titer a vakcinálás előtti érték ?4-szeresére
emelkedett a vakcina beadása utáni 30. napra.
Pneumococcus elleni védőoltást még nem kapott felnőttek
A kulcsfontosságú (pivotális), kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos vizsgálatban (Protocol 019)
1205, pneumococcus elleni védőoltásban nem részesült, 50 éves vagy annál idősebb immunkompetens
személy kapott a randomizáció szerint Vaxneuvance-ot, vagy 13-valens pneumococcus poliszacharid
konjugált vakcinát. A vizsgálatban részt vevő személyek medián életkora 66 év volt (50-92 éves
korosztály), akiknek körülbelül 69%-a volt 65 évnél idősebb, és körülbelül 12%-a volt 75 évnél
idősebb. A résztvevők 57,3%-a nő volt és 87%-uk számolt be legalább egy alapbetegségről a
kórtörténetben.
A vizsgálat igazolta, hogy a Vaxneuvance nem rosszabb (noninferior), mint a 13-valens
pneumococcus poliszacharid konjugált vakcina a 13 közös szerotípus vonatkozásában, valamint, hogy
jobb annál (szuperior) a további 2 szerotípust és a mindkét vakcinában megtalálható 3-as szerotípust
illetően. A 6. táblázat a vakcinációt követő 30. napon megállapított OPA GMT-ket összesíti. Az
IgG-koncentrációk geometriai átlaga (GMC) általánosságban konzisztensek voltak az OPA-titerek
mértani átlagánál megfigyelt eredményekkel.
6. táblázat: Szerotípusra specifikus OPA GMT-k a vakcinációt követő 30. napon a
pneumococcus-vakcinát korábban nem kapott ?50 éves felnőtteknél (Protocol 019)
Pneumococcus-szerotípus Vaxneuvance
(N=602)
13-valens PCV
(N=600)
GMT-arány*
(Vaxneuvance/13-valens PCV)
n GMT* n GMT* (95%-os CI)*
13 közös szerotípus†
1 598 256,3 598 322,6 0,79 (0,66; 0,96)
3
‡ 598 216,2 598 135,1 1,60 (1,38; 1,85)
4 598 1125,6 598 1661,6 0,68 (0,57; 0,80)
5 598 447,3 598 563,5 0,79 (0,64; 0,98)
6A 596 5407,2 598 5424,5 1,00 (0,84; 1,19)
6B 598 4011,7 598 3258,2 1,23 (1,02; 1,48)
7F 597 4617,3 598 5880,6 0,79 (0,68; 0,90)
9V 598 1817,3 597 2232,9 0,81 (0,70; 0,94)
14 598 1999,3 598 2656,7 0,75 (0,64; 0,89)
18C 598 2757,7 598 2583,7 1,07 (0,91; 1,26)
19A 598 3194,3 598 3979,8 0,80 (0,70; 0,93)
19F 598 1695,1 598 1917,8 0,88 (0,76; 1,02)
23F 598 2045,4 598 1740,4 1,18 (0,96; 1,44)
A Vaxneuvance-ban található további 2 szerotípus§
22F 594 2375,2 586 74,6 31,83 (25,35; 39,97)
33F 598 7994,7 597 1124,9 7,11 (6,07; 8,32)
*A GMT-értékeket, a GMT-arányt és a 95%-os CI-t egy cLDA modell alapján becsülték.
†A 13 közös szerotípusra vonatkozó noninferioritást a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti) becsült GMT-arány 95%-os CI-ának alsó
határa alapján állapították meg, amely >0,5 volt.
‡A 3-as szerotípusra vonatkozó szuperioritást a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti) becsült GMT-arány 95%-os CI-ának alsó határa
alapján állapították meg, amely >1,2 volt.
§A további 2 szerotípusra vonatkozó szuperioritást a (Vaxneuvance és a 13-valens PCV közti) becsült GMT-arány 95%-os CI-ának alsó
határa alapján állapították meg, amely >2,0 volt.
N = randomizált és oltott résztvevők száma; n = az elemzésben szereplő résztvevők száma.
CI = megbízhatósági tartomány (confidence interval); cLDA = korlátozott longitudinális adatelemzés; GMT = titer (a hígítás reciproka)
mértani átlaga; OPA = opszonofagocitotikus aktivitás (opsonophagocytic activity); PCV = pneumococcus konjugált vakcina
(pneumococcal conjugate vaccine).
Egy kettős vak, leíró vizsgálatban (Protocol 017) 1515 immunkompetens, 18–49 éves, a
pneumococcus okozta betegség kockázati tényezőivel rendelkező vagy nem rendelkező személy a
randomizáció szerint 3:1 arányban kapott Vaxneuvance-ot vagy a 13-valens pneumococcus
poliszacharid konjugált vakcinát, hat hónappal később pedig PPV23-at. A pneumococcus okozta
betegség kockázati tényezői a következők voltak: diabetes mellitus, krónikus szívbetegség (beleértve a
szívelégtelenséget is), krónikus májbetegség kompenzált cirrhosissal, krónikus tüdőbetegség
(beleértve a perzisztáló asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget [COPD] is), aktív dohányzás,
és fokozott alkoholfogyasztás. Általánosságban, azok közül, akik Vaxneuvance-ot kaptak, 285 fő
(25,2%) esetén nem állt fenn kockázati tényező, 620 fő (54,7%) 1 kockázati tényezővel, és 228 fő
(20,1%) pedig 2 vagy több kockázati tényezővel rendelkezett.
A Vaxneuvance a vakcinában található mind a 15 szerotípus esetén kiváltott immunválaszt az
OPA-titerek mértani átlagai (7. táblázat) és az IgG-koncentrációk geometriai átlagai alapján mérve. Az
OPA-titerek mértani átlagai és az IgG-koncentrációk geometriai átlagai általánosságban hasonlók
voltak mindkét vakcinációs csoportban a 13 közös szerotípusra vonatkozóan, és a további 2 szerotípust
illetően pedig magasabbak voltak a Vaxneuvance-ot kapott csoportban. A PPV23-mal végzett oltás
után az OPA-titerek mértani átlagai és az IgG-koncentrációk geometriai átlagai általánosságban
hasonlók voltak mindkét vakcinációs csoportban mind a 15 szerotípusra vonatkozóan.
Az egyik alcsoport analízise alapján, amely a jelentett kockázati tényezők számán alapult, a
Vaxneuvance a vakcinában található mind a 15 szerotípus esetén kiváltott immunválaszokat a
kockázati tényezővel nem rendelkező, illetve az 1, 2 vagy több kockázati tényezővel rendelkező
felnőtteknél, a vakcinációt követő 30. napon mért OPA-titerek mértani átlagai és az IgG-koncentrációk
geometriai átlagai alapján. Az egyes alcsoportokban kapott eredmények általánosságban konzisztensek
voltak a teljes vizsgálati populációban megfigyeltekkel. A Vaxneuvance és a 6 hónappal később adott
PPV23 egymást követő alkalmazása szintén immunogénnek bizonyult a Vaxneuvance-ban található
mind a 15 szerotípus vonatkozásában.
7. táblázat: Szerotípusra specifikus OPA GMT-k a vakcinációt követő 30. napon a
pneumococcus-vakcinát korábban nem kapott, 18–49 éves, pneumococcus okozta betegség
kockázati tényezőivel rendelkező vagy nem rendelkező felnőtteknél (Protocol 017)
Pneumococcusszerotípus
Vaxneuvance
(N = 1133)
13-valens PCV
(N = 379)
n Észlelt GMT 95%-os CI* n Észlelt GMT 95%-os CI*
13 közös szerotípus
1 1019 268,6 (243,7; 296,0) 341 267,2 (220,4; 323,9)
3 1004 199,3 (184,6; 215,2) 340 150,6 (130,6; 173,8)
4 1016 1416,0 (1308,9; 1531,8) 342 2576,1 (2278,0; 2913,2)
5 1018 564,8 (512,7; 622,2) 343 731,1 (613,6; 871,0)
6A 1006 12928,8 (11923,4; 14019,0) 335 11282,4 (9718,8; 13097,5)
6B 1014 10336,9 (9649,4; 11073,4) 342 6995,7 (6024,7; 8123,2)
7F 1019 5756,4 (5410,4; 6124,6) 342 7588,9 (6775,3; 8500,2)
9V 1015 3355,1 (3135,4; 3590,1) 343 3983,7 (3557,8; 4460,7)
14 1016 5228,9 (4847,6; 5640,2) 343 5889,8 (5218,2; 6647,8)
18C 1014 5709,0 (5331,1; 6113,6) 343 3063,2 (2699,8; 3475,5)
19A 1015 5369,9 (5017,7; 5746,8) 343 5888,0 (5228,2; 6631,0)
19F 1018 3266,3 (3064,4; 3481,4) 343 3272,7 (2948,2; 3632,9)
23F 1016 4853,5 (4469,8; 5270,2) 340 3887,3 (3335,8; 4530,0)
A Vaxneuvance-ban található további 2 szerotípus
22F 1005 3926,5 (3645,9; 4228,7) 320 291,6 (221,8; 383,6)
33F 1014 11627,8 (10824,6; 12490,7) 338 2180,6 (1828,7; 2600,2)
*A csoporton belüli 95%-os CI-ket a t-eloszláson alapuló természetes logaritmus-értékek átlagára vonatkozó CI-k hatványozásával
állapították meg.
N = randomizált és oltott résztvevők száma; n = az elemzésben szereplő résztvevők száma.
CI = megbízhatósági tartomány; GMT = titer (a hígítás reciproka) mértani átlaga; OPA = opszonofagocitotikus aktivitás;
PCV = pneumococcus konjugált vakcina.
Pneumococcus-vakcinák egymást követő alkalmazása felnőtteknél
A Vaxneuvance és a PPV23 egymást követő alkalmazását a Protocol 016, Protocol 017 számú
vizsgálatban (lásd az 5.1 pontban, a „Pneumococcus elleni védőoltást még nem kapott felnőttek”
részt), és a Protocol 018 számú vizsgálatban (lásd az 5.1 pontban a „ HIV-fertőzött felnőttek” részt)
értékelték.
Egy kettős vak, aktívkomparátor-kontrollos vizsgálatban (Protocol 016) 652, pneumococcus elleni
védőoltásban még nem részesült, 50 éves vagy annál idősebb személy kapott a randomizáció szerint
Vaxneuvance-ot vagy 13-valens pneumococcus poliszacharid konjugált vakcinát, egy évvel később
pedig PPV23-at.
A PPV23-mal végzett vakcináció után az OPA-titerek mértani átlagai és az IgG-koncentrációk
geometriai átlagai hasonlók voltak mindkét oltottsági csoportban a Vaxneuvance-ban megtalálható
mind a 15 szerotípus esetén.
A Vaxneuvance által kiváltott immunválasz a vakcináció után 12 hónapig megmaradt az OPA GMT-k
és az IgG GMC-k alapján meghatározva. A szerotípus-specifikus OPA-titerek mértani átlagai idővel
csökkentek, mivel 12 hónap elteltével alacsonyabbak voltak, mint a 30. napon, de a Vaxneuvance-ban
vagy a 13-valens pneumococcus poliszacharid konjugált vakcinában található összes szerotípus esetén
is a kiindulási érték felett maradtak. Az OPA-titerek mértani átlagai és az IgG-koncentrációk
geometriai átlagai 12 hónap elteltével általánosságban hasonlóak voltak a 13 közös szerotípus
vonatkozásában az intervenciós csoportokban, és a további 2 szerotípust illetően pedig magasabbak
voltak a Vaxneuvance-ot kapott egyéneknél.
Pneumococcus-vakcinát már korábban kapott felnőttek
Egy kettős vak, leíró jellegű vizsgálatban (Protocol 007) 253, a vizsgálatba való belépés előtt legalább
egy évvel már PPV23-védőoltásban részesült, 65 éves vagy annál idősebb személyt randomizáltak
vagy a Vaxneuvance-ot, vagy a 13-valens pneumococcus poliszacharid konjugált vakcinát kapó
csoportba.
Az IgG-koncentrációk geometriai átlagai és az OPA-titerek mértani átlagai általánosságban hasonlók
voltak mindkét vakcinációs csoportban a 13 közös szerotípus esetén, a további 2 szerotípust illetően
pedig magasabbak voltak a Vaxneuvance-ot kapott csoportban.
Egy klinikai vizsgálatban, amelyben a PPV23 beadása után legfeljebb 1 évvel egy másik PCV-t is
beadtak, a közös szerotípusok vonatkozásában alacsonyabb immunválaszokat figyeltek meg ahhoz
képest, amikor a PCV-t önmagában alkalmazták vagy a PPV23 előtt adták be. Ennek a klinikai
jelentősége nem ismert.
Klinikai immunogenitás különleges betegcsoportokban
HIV-fertőzött gyermekek
Egy kettős vak, leíró jellegű vizsgálatban (Protocol 030) a Vaxneuvance-ot 203, 6-18 évesnél fiatalabb
HIV-fertőzött gyermeknél értékelték, akik közül 17 gyermeknél (8,4%) a CD4+ T-sejt-szám
<500 sejt/mikroliter, a plazmában lévő HIV-ribonukleinsav (RNS) pedig <50 000 kópia/ml volt.
Ebben a vizsgálatban, 407, vizsgálatban részt vevő személy kapott a randomizáció szerint egyetlen
adag Vaxneuvance-ot vagy 13-valens PCV-t, amely után 2 hónappal PPV 23-at kaptak. A
Vaxneuvance immunogén volt, amit a Vaxneuvance-ban található mind a 15 szerotípus esetén a
szerotípusra specifikus IgG-k koncentrációinak geometriai átlaga (GMC) és az OPA-titerek mértani
átlagának (GMT) mérésével határoztak meg a vakcinációt követő 30. napon. A szerotípusra specifikus
IgG-k koncentrációinak geometriai átlagai (GMC) és az OPA-titerek mértani átlagai (GMT)
általánosságban, a 13 közös szerotípus vonatkozásában hasonlóak, illetve a további 2 szerotípus (22F
és 33F) tekintetében magasabbak voltak. A
