Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Koncentrátum oldatos infúzióhoz. Tiszta, színtelen vagy halványsárga színű, látható részecskéktől mentes oldat. pH: 3,0 - 4,0 Ozmolaritás: körülbelül 300 mOsm/l. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóFresenius Kabi Hungary Kft. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 1 mg noradrenalin bázist tartalmaz milliliterenként, 2 mg noradrenalin-tartarát formájában. Az ampullánkénti mennyiségek az alábbi táblázatban láthatók: A koncentrátum térfogata A noradrenalin bázis mennyisége A noradrenalin-tartarát mennyisége 1 ml 1 mg 2 mg 4 ml 4 mg 8 mg 5 ml 5 mg 10 mg 8 ml 8 mg 16 mg 10 ml 10 mg 20 mg Az ajánlott hígítást követően 40 mikrogramm noradrenalin bázist tartalmaz milliliterenként, 80 mikrogramm noradrenalin-tartarát formájában. Ismert hatású segédanyagok: 3,4 mg nátriumot tartalmaz milliliterenként. 8 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz 27,2 mg nátriumot tartalmaz. 10 ml koncentrátum oldatos infúzióhoz 34 mg nátriumot tartalmaz. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása nátrium-klorid nátrium-hidroxid (pH beállításához) sósav (pH beállításához) injekcióhoz való víz Javallat4.1 Terápiás javallatok A Noradrenaline Kabi 1 mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz akut hypotonia esetén sürgősségi beavatkozásként javallott a vérnyomás helyreállítására felnőtteknél. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Felnőttek A 6.6 pontban ajánlott módon történő hígítást követően az infúziós oldat koncentrációja 40 mg/l noradrenalin bázis, amely 80 mg/l noradrenalin-tartaráttal egyenértékű. A klinikai gyakorlatban esetenként eltérő hígítást alkalmaznak. A 40 mg/l-től eltérő koncentrációjú oldat esetén az infúzió sebességének számítását a kezelés megkezdése előtt gondosan ellenőrizni kell. Az infúzió kezdeti sebessége Az infúzió kezdeti sebességének 10 ml/óra és 20 ml/óra (0,16-0,32 ml/perc) között kell lennie. Ez 0,4-0,8 mg/óra noradrenalin bázis (azaz 0,8-1,6 mg/óra noradrenalin-tartarát) alkalmazásának felel meg. A klinikai gyakorlatban esetenként ennél alacsonyabb, 5 ml/óra (0,08 ml/perc) kezdeti sebességet alkalmaznak, ami 0,2 mg/óra noradrenalin bázissal (0,4 mg/óra noradrenalin-tartaráttal) egyenértékű. Dózistitrálás A noradrenalin-infúzió bekötése után az adagolást a megfigyelt presszorhatás függvényében, 0,05-0,1 mikrogramm/kg/perc noradrenalin bázisnak megfelelő lépésekben kell titrálni. A normotenzió eléréséhez és fenntartásához szükséges dózis egyénenként igen eltérő. A cél a normál tartomány alsó részébe eső (100-120 Hgmm) szisztolés vérnyomás vagy megfelelő (a beteg állapotától függően, 65-80 Hgmm-nél magasabb) artériás középnyomás beállítása. 1. táblázat Az oldatos infúzió dózistitrálása Noradrenalin oldatos infúzió 40 mg/l (40 mikrogramm/ml) noradrenalin bázis Beteg testtömege Adagolás (mikrogramm/kg/perc) noradrenalin bázis Adagolás (mg/óra) noradrenalin bázis Infúziós sebesség (ml/óra) 50 kg 0,05 0,15 3,75 0,1 0,3 7,5 0,25 0,75 18,75 0,5 1,5 37,5 1 3 75 60 kg 0,05 0,18 4,5 0,1 0,36 9 0,25 0,9 22,5 0,5 1,8 45 1 3,6 90 70 kg 0,05 0,21 5,25 0,1 0,42 10,5 0,25 1,05 26,25 0,5 2,1 52,5 1 4,2 105 80 kg 0,05 0,24 6 0,1 0,48 12 0,25 1,2 30 0,5 2,4 60 1 4,8 120 90 kg 0,05 0,27 6,75 0,1 0,54 13,5 0,25 1,35 33,75 0,5 2,7 67,5 1 5,4 135 A kezelés időtartama és a monitorozás A noradrenalin-infúziót addig kell alkalmazni, amíg a megfelelő vérnyomás és szöveti perfúzió kezelés nélkül fenntartható lesz. A beteg állapotát a noradrenalin-kezelés alatt gondosan monitorozni kell. A noradrenalint csak olyan egészségügyi szakember adhatja be, aki jártas a gyógyszer alkalmazásában és rendelkezésre áll a szükséges felszerelés a beteg megfelelő monitorozásához. A kezelés leállítása Az infúzió adagolását fokozatosan kell csökkenteni, elkerülve a hirtelen elvonást, amely akut hypotoniát okozhat. Vese- vagy májkárosodás Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek kezelését illetően nincs tapasztalat. Idősek Általánosságban, idősek esetén óvatosan kell eljárni a dózis megválasztásakor. A kezelés kezdetén a dózistartomány kisebb dózisait kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy időseknél gyakrabban fordul elő máj- vagy vesekárosodás, szívműködési zavar, valamint társbetegségek vagy más gyógyszerek alkalmazása. Gyermekek és serdülők A noradrenalin biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja Az alkalmazás módja Intravénás alkalmazásra. Felhasználás előtt hígítandó. Az alkalmazás előtti hígításra vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban. Az infúziót kontrollált sebességgel kell beadni, fecskendős pumpa, infúziós pumpa vagy cseppszámláló alkalmazásával. A Noradrenaline Kabi 1 mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz alkalmazás előtt hígítandó és centrális vénás katéteren keresztül kell beadni. Amennyiben nem centrális vénás katéteren keresztül kerül beadásra, az ischaemiás nekrózis (bőr, végtagok) kockázatának csökkentése érdekében a noradrenalin-infúziót nagy vénába kell beadni, különös tekintettel a kar antecubitalis regiójára (lásd 4.4 pont - "Extravsatio"). A "catheter tie-in" technikát kerülni kell, mert a katétercső körüli véráramlás gátlása vérpangást és a gyógyszer helyi koncentrációjának növekedését okozhatja. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. - Hypovolaemia okozta hypotonia (lásd 4.4 pont). - Ciklopropánnal vagy halotánnal (általános érzéstelenítők) együtt nem alkalmazható, mivel együttes alkalmazásuk súlyos cardialis arrhythmiát - beleértve kamrafibrillációt - okozhat. A gyógyszerkölcsönhatásokat lásd a 4.5 pontban. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Hígitás nélkül nem alkalmazható. A noradrenalin hypvolaemia okozta hypotoniában szenvedő betegeknél ellenjavallt, kivéve sürgősségi beavatkozásként, a koszorúerek és az agyi artériák perfúziójának fenntartására, amíg a vérvolumenpótló-kezelés be nem fejeződik (lásd 4.3 pont). A noradrenalin kizárólag megfelelő vérvolumenpótlással együtt alkalmazható (lásd 4.8 pont). A vérnyomás fenntartása céljából folyamatosan alkalmazott noradrenalin a vérvolumen pótlása nélkül az alábbi tüneteket okozhatja: súlyos perifériás és visceralis vasoconstrictio, a vese vérátáramlásának csökkenése, vizelettermelés csökkenése, gyenge szisztémás véráramlás a "normális" vérnyomás ellenére, szöveti hypoxia és laktátacidózis. A vérvolumenpótlás alkalmazható a noradrenalin beadása előtt és/vagy közben is, azonban ha a vérvolumenpótláshoz teljes vér vagy vérplazma alkalmazása szükséges, a készítményeket külön szereléken keresztül kell beadni (pl. egyidejű alkalmazás esetén Y-csatlakozót és külön infúziós tartályt kell használni). Bármilyen erős hatású vazopresszor elhúzódó adása a plazmavolumen csökkenését eredményezheti, amit megfelelő folyadékpótló- és elektrolitpótló-kezeléssel folyamatosan korrigálni kell. Ha a plazmavolument nem korrigálják, a noradrenalin alkalmazásának abbahagyásakor visszatérhet a hypotonia, vagy a vérnyomás csak súlyos perifériás vagy visceralis vasoconstrictio (például csökkent renalis perfúzió) kockázata árán tartható fenn. Ennek következtében a csökkenő véráramlás és szöveti perfúzió miatt szöveti hypoxia és laktátacidózis, valamint esetlegesen ischaemiás károsodás léphet fel. Ritkán a végtagokban gangréna kialakulását jelentették. A noradrenalin infundálása közben a vérnyomást és az infúzió sebességét gyakran kell ellenőrizni a hypertonia elkerülése érdekében, amely bradycardiával, fejfájással, perifériás ischaemiával (beleértve a ritkán, a végtagokban jelentkező gangrénát is) járhat. Az extravasatio az infúzió beadási helyén a szövetek nekrózisát okozhatja (lásd az "Extravasatio" című részt alább). Különös körültekintéssel kell eljárni coronaria, mesenterialis vagy perifériás trombózisos betegeknél, mivel a noradrenalin fokozhatja az ischaemiát és növelheti az infarktusos terület kiterjedését, kivéve, ha a kezelőorvos megítélése szerint a noradrenalint életmentő kezelésként szükséges alkalmazni. Hasonlóan körültekintően kell eljárni myocardialis infarctust követően hypotoniás, valamint anginás, különösen Prinzmetal-anginás betegeknél, valamint diabetes mellitus, hypertonia vagy hyperthyreoidismus esetén. Akut hypotoniával járó jelentős bal kamrai diszfunkció esetén elővigyázatosság szükséges. A diagnosztikai vizsgálatokkal egyidejűleg meg kell kezdeni a szupportív kezelést. A noradrenalint cardiogen sokkos állapotban lévő és refrakter hypotoniás betegek - különösen a nem emelkedett szisztémás vascularis rezisztenciájú betegek - számára kell fenntartani. A kezelés során fellépő szívritmuszavar esetén az adagolást csökkenteni kell. A noradrenalin szívérzékenyítő gyógyszerekkel történő egyidejű alkalmazása során szívritmuszavarok léphetnek fel, amelyek gyakoribbak lehetnek hypoxiás vagy hypercapniás betegeknél. A presszoraminok együttes alkalmazása kloroformmal, enfluránnal vagy más halogéntartalmú anesztetikumokkal súlyos cardialis arrhythmiát okozhat. A kamrafibrilláció emelkedett kockázatának lehetősége miatt, a noradrenalin csak körültekintéssel alkalmazható az ezeket a gyógyszereket vagy bármilyen más szívérzékenyítő gyógyszert kapó, illetve jelentősen hypoxiás vagy hypercapniás betegeknél (lásd 4.5 pont). Ciklopropánnal és halotánnal (anesztetikumok) való együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A noradrenalin csak rendkívüli elővigyázatossággal adható olyan betegeknek, akik monoamin-oxidáz (MAO)-inhibitorokat szednek vagy a MAO-gátlóval történő kezelést kevesebb mint 14 napja hagyták abba, illetve olyan betegeknek, akiket triciklusos antidepresszánsokkal, szerotonerg-adrenerg gyógyszerekkel vagy linezoliddal kezelnek, mivel súlyos, hosszan tartó hypertonia alakulhat ki (lásd 4.5 pont). Különös elővigyázatosság szükséges májelégtelenségben, súlyos vesekárosodásban, ischemiás szívbetegségben és emelkedett koponyaűri nyomásban szenvedő betegek esetén. A túladagolás vagy a noradrenalinra túlzottan érzékeny betegeknél (pl. pajzsmirigy-túlműködésben szenvedőknél) a szokásos dózisok alkalmazása súlyos hypertoniát okozhat rendkívül heves fejfájással, photophobiával, szaggató retrosternalis fájdalommal, sápadtsággal, intenzív verejtékezéssel és hányással. A hypertonia végső soron akut pulmonális ödémához, arrhythmiához vagy szívmegálláshoz vezethet. Diabeteses betegeknél történő alkalmazása során elővigyázatosság szükséges, mivel a noradrenalin növeli a vér glükózszintjét (a májban kifejtett glikogenolitikus hatás és az inzulin hasnyálmirigyből történő felszabadulásának gátlása révén). Az idősek különösen érzékenyek lehetnek a noradrenalin hatásaira, mivel esetükben gyakrabban fordul elő máj-, vese- vagy szívműködési zavar, valamint társbetegségek fennállása vagy más gyógyszerek alkalmazása. A noradrenalin alkalmazása gyermekek és serdülők esetén nem javasolt (lásd 4.2 és 5.2 pont). A noradrenalint kizárólag olyan orvos adhatja be, aki járatos a gyógyszer alkalmazásában. Amikor indokolt, a noradrenalin-kezelést megelőzően és/vagy a kezelés alatt megfelelő vér- vagy folyadékpótló-kezelést kell alkalmazni, miközben a beteg a hátán fekszik, megemelt lábakkal. A hypertonia elkerülése érdekében noradrenalin beadása közben a vérnyomást és az infúzió sebességét gyakran kell ellenőrizni. Ennek megfelelően a vérnyomást a beadás megkezdésétől a kívánt vérnyomás eléréséig javasolt két percenként feljegyezni, azt követően pedig öt percenként, amennyiben a kezelést folytatják. Az infúzió sebességét folyamatosan figyelni kell és a beteget a noradrenalin-kezelés alatt soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. A hypertonia végső soron akut pulmonális ödémához, arrhythmiához vagy szívmegálláshoz vezethet. A noradrenalin-infúziót fokozatosan kell leállítani, mert a hirtelen megvonás végzetes vérnyomásesést eredményezhet. Az erekre gyakorolt adrenerg hatás által kiváltott vazopresszor hatás mérsékelhető alfa-blokkolók egyidejű alkalmazásával, míg béta-blokkolók alkalmazása a noradrenalin szívre gyakorolt stimuláló hatásának csökkenését eredményezi, és (az arteriolák dilatációjának csökkentése révén) fokozhatja a béta-1-adrenerg stimulációból eredő hipertenzív hatását. Extravasatio Az infúzió beadási helyén gyakran ellenőrizni kell az infúzió szabad áramlását. Ügyelni kell a noradrenalin-tartarát extravasatiójának elkerülésére, mivel a noradrenalin érszűkítő hatása a beadás helyén a szövetek nekrózisát okozhatja. Az infúzió beadása során fellépő bőrelhalványulást (olykor látható extravasatio nélkül) a vérerek összehúzódásának tulajdonítják, amelynek során a vénafal permeabilitása fokozódik és bizonyos mértékű szivárgás alakul ki. Ez ritkán felületes hámlásig fokozódik, különösen, ha az intravénás infúziót idős betegek vagy okkluzív érbetegségben szenvedők lábába adják be. A szövetek elhalványulásakor megfontolandó az infúzió beadási helyének megváltoztatása, hogy a lokális vasoconstrictio hatásai rendeződhessenek. Az okkluzív érbetegségek (például atherosclerosis, arteriosclerosis, a diabeteses endarteritis, Buerger-kór) nagyobb arányban fordulnak elő az alsó végtagban, mint a felső végtagban, ezért az idős betegek és az ilyen betegségben szenvedők esetén kerülni kell a lábvénák beadási helyként történő használatát. FONTOS - Extravasatio okozta ischaemia kezelése Az extravasatio területén kialakuló hámlás és nekrózis megelőzésére a területet a lehető leggyorsabban át kell mosni 5-10 mg fentolamint (adrenerg-blokkoló) tartalmazó 10-15 ml fiziológiás sóoldattal. Ezt vékony tűvel ellátott fecskendővel kell végezni és az érintett területet (amely könnyen felismerhető hideg és kemény tapintásáról és halvány színéről) az oldattal bőségesen át kell mosni. A fentolaminnal végzett szimpatikus blokád azonnali és látható helyi hyperaemiás változásokat okoz, ha a területet 12 órán belül átmossák. A fentolamin alkalmazását az extravasatio észlelését követően a lehető leghamarabb el kell kezdeni és az infúziót le kell állítani. Nátrium A készítmény 3,4 mg nátriumot tartalmaz milliliterenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 0,17%-ának felnőtteknél. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Nem állnak rendelkezésre adatok, ezért a gépjárművezetés és a gépek kezelése nem javasolt. 4.9 Túladagolás Tünetek A túladagolás súlyos hypertoniát, reflex bradycardiát, a perifériás rezisztencia jelentős emelkedését és a perctérfogat csökkenését okozhatja. Mindezt kínzó fejfájás, agyvérzés, photophobia, retrosternalis fájdalom, sápadtság, láz, intenzív verejtékezés, pulmonális ödéma és hányás kísérheti. Kezelés Véletlen túladagolás esetén, amit a rendkívül magas vérnyomás jelez, a kezelést le kell állítani mindaddig, amíg a beteg állapota stabilizálódik. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Nem ajánlott kombinációk: - halogéntartalmú, inhalációs anesztetikumok: súlyos kamrai arrhythmia (a cardialis ingerlékenység fokozódása) (lásd 4.3 és 4.4 pont); - imipramin-típusú antidepresszánsok: paroxysmalis hypertonia arrhythmia lehetőségével (a szimpatomimetikumok szimpatikus rostokba történő bejutásának gátlása); - szerotonerg-adrenerg antidepresszánsok: paroxysmalis hypertonia arrhythmia lehetőségével (a szimpatomimetikumok szimpatikus rostokba történő bejutásának gátlása); - digitálisz glikozidok; - levodopa; - klórfeniramin-hidroklorid, tripelenamin-hidroklorid és dezipramin: jelentősen fokozza a noradrenalin toxicitását; - antihisztaminok, mivel ezek közül néhány gátolja a perifériás szövetek katekolamin-felvételét és fokozza a beadott noradrenalin toxicitását. Elővigyázatosságot és szoros orvosi felügyeletet igénylő kombinációk (lásd 4.4 pont): - nem szelektív monoamin-oxidáz (MAO)-inhibitorok: a szimpatomimetikum presszorhatásának rendszerint közepes mértékű fokozódása; - szelektív MAO-A-inhibitorok: a nem szelektív MAO-inhibitorok alapján extrapolálva a presszorhatás fokozódása; - linezolid: a nem szelektív MAO-inhibitorok alapján extrapolálva a presszorhatás fokozódása. A noradrenalin hatásait a következő gyógyszerek felerősíthetik: guanetidin, guanadrel, reszerpin, metildopa vagy triciklusos antidepresszánsok, amfetamin, doxapram, mazindol, rauwolfia alkaloidok. A noradrenalin alfa- és béta-blokkolókkal történő adásakor elővigyázatosság szükséges, mivel súlyos hypertonia léphet fel. A noradrenalin alábbi gyógyszerekkel történő adásakor elővigyázatosság szükséges, mivel ezek a cardialis hatások fokozódását okozhatják: pajzsmirigyhormonok, szívglikozidok, antiaritmikumok. Az ergot-alkaloidok (ergoloid-mezilátok, ergotamin, dihidroergotamin, ergometrin, metilergometrin és metilszergid) és az oxitocin fokozhatják a vazopresszor és a vazokonstriktor hatásokat. A propofol és a noradrenalin egyidejű alkalmazása propofol-infúziós szindrómához (PRIS) vezethet. A dezmopresszin vagy vazopresszin diuretikus hatása csökken. A lítium csökkenti a noradrenalin hatását. A noradrenalin infúziós oldat kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. 6.2 Inkompatibilitások A Noradrenaline Kabi 1 mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. Noradrenalin-tartarátot tartalmazó infúziós oldatok esetén beszámoltak az alábbi hatóanyagokkal való inkompatibilitásról: vassók, lúgos kémhatású anyagok és oxidálószerek, barbiturátok, klórfeniramin, klórtiazid, nitrofurantoin, novobiocin, fenitoin, nátrium-bikarbonát, nátrium-jodid, sztreptomicin, szulfadiazin, szulfafurazol. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A noradrenalin alkalmazását követően tapasztalt mellékhatások a 2. táblázatban kerülnek felsorolásra. Ezek az adatok túlnyomórészt spontán jelentésekből származnak, és mivel spontán bejelentések esetén a gyakoriság kiszámítása problematikus, a felsorolt mellékhatásokat a "nem ismert" gyakorisági kategóriába sorolták (gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). A mellékhatások az egyes szervrendszereken belül csökkenő előfordulási gyakorisággal kerülnek feltüntetésre. 2. táblázat A noradrenalin alkalmazása során, spontán jelentésekből származó mellékhatások Szervrendszer Mellékhatások Pszichiátriai kórképek szorongás, álmatlanság, zavartság, gyengeség, pszichotikus állapot Idegrendszeri betegségek és tünetek átmeneti fejfájás, tremor Szembetegségek és szemészeti tünetek glaucomas roham (anatómiailag prediszponált betegeknél a csarnokzug elzáródása miatt nagyon gyakori) Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek bradycardia1, arrhythmia (lásd 4.4 pont), EKG-felvételen látható változások, tachycardia, cardiogen sokk, stress cardiomyopathia, palpitatio, a szívizom kontraktilitásának fokozódása a szívre gyakorolt béta-adrenerg (inotrop és chronotrop) hatás révén, akut szívelégtelenség Érbetegségek és tünetek hypertonia (lásd 4.4 pont), perifériás ischaemia2, beleértve a végtagokban jelentkező gangrenát is, elhúzódó alkalmazással összefüggő plazmavolumen-csökkenés Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek dyspnoe, légzési nehézség vagy elégtelenség Emésztőrendszeri betegségek és tünetek hányinger, hányás A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei sápadtság, a bőr hegesedése, a bőr kékes elszíneződése, hőhullámok vagy a bőr kivörösödése, bőrkiütés, csalánkiütés vagy viszketés Vese- és húgyúti betegségek és tünetek vizeletretenció Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók extravasatio, az infúzió beadási helyén fellépő nekrózis 1Bradycardia, vélhetően a vérnyomásemelkedés által kiváltott reflexválasz révén 2Ischaemia, az erős vasoconstrictor hatás és szöveti hypoxia miatt Hypertonia léphet fel, amely esetenként bradycardiával, valamint fejfájással és perifériás ischaemiával (beleértve a végtagokban jelentkező gangrénát is) járhat. A vérnyomás fenntartása céljából folyamatosan alkalmazott vazopresszor a vérvolumen pótlása nélkül az alábbi tüneteket okozhatja (lásd 4.4 pont): - súlyos perifériás és visceralis vasoconstrictio, - a vese véráramlásának csökkenése, - vizelettermelés csökkenése, - hypoxia, - a szérum laktátszintjének emelkedése. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: szívre ható szerek, adrenerg és dopaminerg szerek, ATC kód: C01CA03 Hatásmechanizmus A klinikumban általában alkalmazott dózisok mellett megfigyelhető vascularis hatások a szív és az érrendszer alfa- és béta-adrenerg receptorainak egyidejű stimulációjából erednek. A szív kivételével a hatás elsődlegesen az alfa-receptorokon keresztül valósul meg. Farmakodinámiás hatások Fokozódik a szívizom összehúzódásának ereje (és vagalis gátlás hiányában) a frekvenciája. Nő a perifériás ellenállás, valamint emelkedik a szisztolés és diasztolés vérnyomás. Klinikai hatásosság és biztonságosság A vérnyomás-emelkedés a szívfrekvencia reflexes csökkenését válthatja ki. A vasoconstrictio a vese, a máj, a bőr és a simaizmok perfúziójának csökkenését eredményezheti. A lokális vasoconstrictio haemostasist és/vagy nekrózist okozhat. A vérnyomásra gyakorolt hatás az infúzió beadásának leállítása után 1-2 perccel megszűnik. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A noradrenalinnak két sztereoizomerje létezik; a Noradrenaline Kabi 1 mg/ml koncentrátum oldatos infúzióhoz a biológiailag aktív L-izomert tartalmazza. Felszívódás: - Subcutan: gyenge - Per os: a noradrenalin per os alkalmazást követően gyorsan inaktiválódik a gastrointestinalis rendszerben - Intravénás alkalmazást követően a noradrenalin plazma felezési ideje körülbelül 1-2 perc. Eloszlás A noradrenalin celluláris reuptake és metabolizmus kombinációja révén gyorsan kiürül a plazmából. A vér-agy gáton nem jut át könnyen. Biotranszformáció - Metiláció a katechol-O-metiltranszferáz által. - Dezamináció a monoamin-oxidáz (MAO) által. - Mindkét folyamat végső metabolitja a 4-hidroxi-3-metoxi-mandulasav. - Intermedier metabolitok: normetanefrin és 3,4-dihidroxi-mandulasav. Elimináció A noradrenalin főként a metabolitok glükuronid- és szulfátkonjugátumai formájában távozik a vizelettel. Az intravénás dózis legfeljebb 16%-a választódik ki változatlan formában a vizeletbe, metilált és deaminált metabolitok szabad és konjugált formáival együtt. Gyermekek és serdülők Gyermekek és serdülők esetén nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai vizsgálatok tapasztalataiból származó adatok. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A szimpatomimetikumok mellékhatásainak többsége a szimpatikus idegrendszer különböző adrenerg receptorokon keresztül megvalósuló túlzott stimulációjából ered. A noradrenalin csökkentheti a placentáris perfúziót és magzati bradycardiát válthat ki. Ezen kívül fokozhatja a terhes uterus kontraktilitását, és a terhesség késői szakaszában magzati asphyxiát okozhat. Csomagolás6.5 A csomagolás típusa és kiszerelése 1 ml oldat I-es típusú, színtelen, átlátszó üvegampullában. 5 db, 10 db vagy 50 db üvegampulla dobozban. 4 ml, 5 ml, 8 ml vagy 10 ml oldat I-es típusú, színtelen, átlátszó üvegampullában. 5 db vagy 10 db üvegampulla dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Kizárólag egyszeri alkalmazásra. Beadás előtt szemmel ellenőrizni kell az oldatot. Az oldat nem használható fel, ha barna színű vagy látható részecskéket tartalmaz. Hígítási előírás Fecskendős pumpával történő alkalmazáskor adjon 2 ml koncentrátumot 48 ml oldószerhez, vagy cseppszámlálóval történő alkalmazáskor adjon 20 ml koncentrátumot 480 ml oldószerhez. Mindkét esetben az infúziós oldat végső koncentrációja 40 mg/l noradrenalin bázis (ami 80 mg/l noradrenalin-tartaráttal egyenértékű). 40 mg/l noradrenalin bázisnak megfelelő koncentrációjú oldattól eltérő hígítás is alkalmazható (lásd 4.2 pont). 40 mg/l noradrenalin bázist tartalmazó hígítástól eltérő hígítás alkalmazásakor az infúzió sebességének számítását a kezelés megkezdése előtt gondosan ellenőrizni kell. A következő oldószerek használhatók: - 9 mg/ml-es (0,9%) nátrium-klorid-oldat és 50 mg/ml-es (5%) glükóz-oldat elegye; - 50 mg/ml-es (5%) glükóz-oldat; - 9 mg/ml-es (0,9%) nátrium-klorid-oldat. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ?? (két keresztes) Osztályozás: II./3 csoport Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 3. §-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A fénytől való védelem érdekében az ampullát tartsa a dobozában. A gyógyszer hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban. 6.3 Felhasználhatósági időtartam Bontatlanul: 2 év. Az ampulla felnyitása után Felnyitás után azonnal tovább kell hígítani. Hígítás után A hígított oldat kémiai és fizikai stabilitása 25 °C-on 24 óráig igazolt. Mikrobiológiai szempontból a hígított oldatot azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, amely általános esetben 2-8 °C közötti hőmérsékleten tárolva nem haladhatja meg a 24 órát. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Fresenius Kabi Hungary Kft. Szépvölgyi út 6. H-1025 Budapest Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-23852/01 5×1 ml OGYI-T-23852/02 10×1 ml OGYI-T-23852/03 50×1 ml OGYI-T-23852/04 5×4 ml OGYI-T-23852/05 10×4 ml OGYI-T-23852/06 5×5 ml OGYI-T-23852/07 10×5 ml OGYI-T-23852/08 5×8 ml OGYI-T-23852/09 10×8 ml OGYI-T-23852/10 5×10 ml OGYI-T-23852/11 10×10 ml 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2021. április 13. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2021. december 3. 11 OGYÉI/67341/2021 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A noradrenalin csökkentheti a placentáris perfúziót és magzati bradycardiát válthat ki. Ezen kívül fokozhatja a terhes uterus kontraktilitását, és a terhesség késői szakaszában magzati asphyxiát okozhat. Ezeket a magzatot érintő lehetséges kockázatokat tehát mérlegelni kell az anyára gyakorolt potenciális előnnyel szemben. Szoptatás Nem ismert, hogy a noradrenalin kiválasztódik-e az anyatejbe. Akut hypotonia esetén sürgősségi beavatkozásként alkalmazott noradrenalin-kezelés alatt a szoptatás nem ajánlott. Termékenyég A noradrenalin termékenységre gyakorolt hatásaira vonatkozóan nem végeztek vizsgálatokat. | 
