Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Kemény kapszula Sárga alsó részből és sárga felső részből álló kemény kapszulák. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 100 mg makrokristályos nitrofurantoint tartalmaz kemény kapszulánként. Ismert hatású segédanyag 207 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz kemény kapszulánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Kapszulatöltet: kukoricakeményítő, laktóz-monohidrát és talkum. Kapszulahéj: sárga vas-oxid (E172), titán-dioxid (E171) és zselatin. Javallat4.1 Terápiás javallatok Spontán vagy sebészeti beavatkozások után kialakult, akut vagy visszatérő, szövődménymentes alsó húgyúti fertőzések vagy pyelitis kezelése és profilaxisa felnőtteknél vagy 3 hónaposnál idősebb gyermekeknél és serdülőknél. Kifejezetten indokolt, amikor nitrofurantoinra érzékeny mikroorganizmusok, mint Escherichia coli, Enterococcus spp., Staphylococcus spp., Citrobacter spp., Klebsiella spp. és Enterobacter spp. okozzák a fertőzést. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Felnőttek Fertőzések kezelése: 300-400 mg naponta (3-4-szer 1 kapszula) étkezés közben bevéve, 7 napig. Hosszú távú, fenntartó kezelés: 100 mg naponta egyszer este étkezés közben bevéve. Profilaxis: 100 mg naponta egyszer a beavatkozás napján és azt követően 3 napig. Három hónaposnál idősebb csecsemők, gyermekek és serdülők Akut húgyúti fertőzések: 3 mg/ttkg naponta, 4 részre elosztva, 7 napig. Fenntartó kezelés: 1 mg/ttkg naponta egyszer. Amennyiben a 100 mg-nál kisebb egyszeri adag alkalmazása a 100 mg-os kemény kapszulával nem megvalósítható, ebben az esetben a megfelelő, nitrofurantoin hatóanyagtartalmú (ill. magisztrális) készítmény alkalmazandó. Idősek Amennyiben nem áll fenn olyan súlyos vesekárosodás, amelyben a nitrofurantoin ellenjavallt, a felnőtteknél javasolt adagot kell alkalmazni. Lásd a hosszú távú kezeléssel kapcsolatos óvintézkedések és kockázatok időseknél (lásd 4.8 pont). Vesekárosodás Vesekárosodásban és 45 ml/perc alatti becsült glomerulusfiltrációs ráta (eGFR-érték) esetén a nitrofurantoin ellenjavallt (lásd 4.3 és 4.4 pont). Az alkalmazás módja Szájon át történő alkalmazásra. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * A készítmény hatóanyagával, egyéb nitrofuránokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. * Vesekárosodás és 45 ml/perc alatti eGFR. * Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány (lásd még 4.6 pont: "Szoptatás" című rész). * Acut porphyria. * Három hónaposnál fiatalabb életkor esetén, valamint a terhesség végső szakaszában (vajúdás és szülés). Ilyen esetekben fennáll annak a kockázata, hogy az éretlen erytrocyta-enzimrendszer miatt a magzatnál vagy az újszülöttnél haemolyticus anaemia alakul ki. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A nitrofurantoin nem hatásos egyoldali nem működő vese parenchymalis fertőzéseinek kezelésében. Súlyos vagy visszatérő esetekben a sebészeti okokat ki kell zárni. A nitrofurantoin kellő körültekintéssel alkalmazható egyéni esetekben 30-44 ml/perc közötti eGFR-érték esetén is, kizárólag rezisztens patogének okozta szövődménymentes alsó húgyúti fertőzések rövid távú kezelésére, amennyiben az előnyök várhatóan meghaladják a kockázatokat. Tüdőbetegségben, májműködési zavarokban, idegrendszeri betegségekben és allergiás diathesisben szenvedő betegeknél a nitrofurantoint kellő körültekintéssel kell alkalmazni, mert a fennálló betegségek tünetei elfedhetik a mellékhatásokat. Perifériás neuropathia kialakulása, illetve súlyosbodása vagy irreverzibilissé válása előfordult és életveszélyes lehet. Ezért a kezelést azonnal abba kell hagyni az idegrendszeri érintettség (paraesthesia) első jeleinél. Anémiában, diabetes mellitusban, az elektrolit-háztartás zavarában, B-vitamin- (elsősorban folát-) hiányban szenvedő és legyengült állapotban lévő betegeknél a nitrofurantoint kellő körültekintéssel kell alkalmazni. Akut, szubakut és krónikus tüdőreakciókat figyeltek meg nitrofurantoinnal kezelt betegeknél. Amennyiben ezek a reakciók jelentkeznek, a kezelést azonnal abba kell hagyni. Krónikus tüdőreakciók (beleértve a tüdőfibrózist és diffúz intersticiális pneumonitist) alattomosan is kialakulhatnak, leggyakrabban időseknél. A hosszú távú kezelésben részesülő betegek (különösen az idősek) tüdőfunkcióinak szoros monitorozása szükséges. Hepatotoxicitás Ritkán kialakulhatnak a máj kóros állapotai, beleértve a hepatitist, az autoimmun hepatitist, a cholestaticus sárgaságot, a krónikus aktív hepatitist és a necrosis hepatist. Halálos esetekről is beszámoltak. A krónikus, aktív hepatitis alattomosan is kialakulhat, és a betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a biokémiai vizsgálatok nem jeleznek-e májkárosodást. Hepatitis kialakulása esetén a gyógyszer szedését azonnal abba kell hagyni és meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. A nitrofurantoin szedése után sárgábbá vagy barna színűvé válhat a vizelet. Nitrofurantoint szedő betegeknél a vizeletcukor-vizsgálatok is álpozitív eredményt adhatnak (vércukorszint-csökkentők hatékonyságának ellenőrzésekor). Azoknál a betegeknél, akik feltételezhetően a glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz enzim hiányában szenvednek, azonnal abba kell hagyni a nitrofurantoin-kezelést, ha a haemolysis bármely jele jelentkezik. A gyógyszer étellel vagy tejjel történő bevételével, valamint dózismódosítással az emésztőrendszeri reakciók minimálisra csökkenthetők. Azonnal meg kell szakítani a nitrofurantoin-kezelést, ha bármilyen tisztázatlan eredetű tüdő-, máj-, hematológiai vagy neurológiai tünetegyüttes jelentkezik. Segédanyagok A készítmény laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A nitrofurantoin befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Szédülést és álmosságot okozhat, ezért azok a betegek, akiknél jelentkeznek ezek a tünetek, nem vezethetnek gépjárművet és nem kezelhetnek gépeket. 4.9 Túladagolás Tünetek A túladagolás tünetei és jelei: gyomorirritáció, hányinger és hányás. Kezelése Specifikus antidotuma nem ismert. Azonban, ha a bevétel nem régen történt, a nitrofurantoin dializálható. Az általános kezelés hánytatás vagy gyomormosás. A teljes vérkép, illetve a máj- és a tüdőfunkció monitorozása ajánlott. Bő folyadékbevitel javasolt a renális kiválasztás fokozása érdekében. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók * Táplálék jelenléte vagy a gyomorürülést késleltető gyógyszerek növelik a felszívódást. * A magnézium-triszilikát csökkenti a felszívódást. * A probenecid és a szulfinpirazon csökkentik a nitrofurantoin renalis szekrécióját. * A karboanhidráz-gátlók és a vizelet lúgosítása csökkentik az antibakteriális hatást. * A kinolon típusú antibiotikumok antagonizálják az antibakteriális hatást. * Néhány vizeletcukor-vizsgálattal kölcsönhatásba lép. * Inaktiválja az orális tífuszvakcinát (mivel antibakteriális hatású). 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A mellékhatások szervrendszerek szerint az alábbi gyakorisági kategóriák alkalmazásával kerültek feltüntetésre: Ritka (?1/10 000 - ? 1/1000). Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Szervrendszer Gyakoriság Mellékhatás Fertőző betegségek és parazitafertőzések Nem ismert gombák vagy rezisztens baktériumok (mint Pseudomonas) okozta felülfertőződés, melyek az urogenitális rendszerre korlátozódnak Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Ritka Nem ismert aplasticus anaemia agranulocytosis, leucopenia, granulocytopenia, haemolyticus anaemia, thrombocytopenia, glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány okozta anaemia, megaloblasztos anaemia, eosinophilia Immunrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert allergiás bőrreakciók, angioneurotikus ödéma és anaphylaxia Pszichiátriai kórképek Nem ismert depresszió, eufória, zavartság, pszichotikus reakciók Idegrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert perifériás neuropátia, beleértve a neuritis nervi opticit (szenzoros és motoros érintettség), nystagmus, vertigo, szédülés, fejfájás és álmosság, benignus intracranialis hypertensio Szívbetegségek és szívvel kapcsolatos tünetek Ritka ájulás és cyanosis Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Nem ismert akut, szubakut vagy krónikus pulmonalis reakciók*, köhögés, dyspnoe, pulmonalis fibrosis, ami lupus erythematosus-szerű szindrómával társulhat Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nem ismert sialadenitis, pancreatitis, hányinger, anorexia, hányás, hasi fájdalom és hasmenés Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Nem ismert cholestaticus sárgaság, krónikus, aktív hepatitis (halálos kimenetelről is beszámoltak), hepaticus necrosis, autoimmun hepatitis A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem ismert átmeneti alopecia, exfoliativ dermatitis és erythema multiforme (beleértve a Stevens-Johnson-szindrómát), maculopapulosus, erythematosus vagy ekzematosus eruptiók, urticaria, bőrkiütés és pruritus; lupus-szerű tünetegyüttes pulmonalis reakciókkal, eozinofíliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS-szindróma), cutan vasculitis Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Nem ismert interstitialis nephritis, sárgább vagy barna színű vizelet Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Nem ismert gyengeség, láz, hidegrázás és arthralgia Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Nem ismert álpozitív vizeletcukor-vizsgálati eredmények *Az akut pulmonális reakciók általában a kezelés első hetében jelentkeznek, és a kezelés abbahagyása után megszűnnek. Az akut pulmonális reakciók általában láz, hidegrázás, köhögés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, a mellkasi röntgenfelvételen látható tüdő-infiltráció, -consolidatio és pleurális folyadékgyülem, valamint eosinophilia formájában jelennek meg. A szubakut tüdőreakciók esetében láz és eosinophilia ritkábban fordul elő, mint az akut formáknál. Krónikus pulmonális reakciók ritkán előfordulnak olyan betegeknél, akik 6 hónapon át vagy tovább folyamatos kezelést kaptak, és gyakoribbak az időseknél. Az EKG megváltozása is előfordult a tüdőelváltozáshoz kapcsolódóan. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: egyéb antibakteriális szerek, nitrofurán-származékok, ATC kód: J01XE01 Hatásmechanizmus Széles spektrumú antibakteriális szer. Hatásspektruma a legtöbb, húgyúti fertőzést előidéző kórokozóra kiterjed. A baktériumok széles köre érzékeny a baktericid hatással szemben, mint: Escherichia coli Enterococcus faecalis Klebsiella spp. Enterobacter spp. Staphylococcus spp., pl. S. aureus, S. saprophyticus, S. epidermidis Citrobacter spp. A klinikai gyakorlatban előforduló kórokozók többsége érzékeny a nitrofurantoinra. A Serratia- és a Proteus-törzsek többsége rezisztens. Minden Pseudomonas-törzs rezisztens. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A nitrofurantoin makrokristályokat speciális eljárással állítják elő. Az ellenőrzött kristályméretet a felszívódás sebességének szabályozása érdekében határozták meg, hogy ezáltal csökkentsék a hányinger gyakoriságát. Klinikai vizsgálatok és állatkísérletek igazolták, hogy a makrokristályos forma csökkenti a hányinger valószínűségét szoknál a betegeknél, akiknél a nitrofurantoin-kezelés során ezek a tünetek jelentkezhetnek. Ez a speciális eljárás nem csökkentette a nitrofurantoin antibakteriális hatásosságát. Felszívódás A per os adagolt nitrofurantoin könnyen felszívódik a gasztrointesztinális traktus felső szakaszából; ez a felszívódás lassabb és kevésbé teljes, mint a mikrokristályos nitrofurantoin esetén. Terápiás dózisban adagolva a vérszintek általában alacsonyak. Elimináció A vizelettel történő kiválasztás általában 4-5 órával a makrokristályos nitrofurantoin adását követően éri el maximumát. A dózis 25-30%-a nyerhető vissza a vizeletből. A nitrofurantoin eliminációs felezési ideje kb. 30 perc vagy kevesebb. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Állatkísérletek során a nitrofurantoin karcinogén hatást mutatott. Azonban a humán vizsgálati adatok és a több mint 50 éves, széleskörű alkalmazás során nyert adatok ezeket a megfigyeléseket nem támasztották alá. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 20 db kapszula PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy keresztes szer) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Q Pharma Kft. 8000 Székesfehérvár, Zsurló utca 15. Magyarország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-23647/01 20× PVC//Al buborékcsomagolás 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2020. március 18. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2020. március 18. 7 OGYÉI/30980/2019 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Állatkísérletek során a nitrofurantoin nem volt teratogén. A nitrofurantoin 1952 óta széles körben alkalmazott gyógyszer, és a terhesség alatt történő alkalmazása jól dokumentált. Azonban, mint minden gyógyszernél, az anyánál jelentkező mellékhatások kedvezőtlenül befolyásolhatják a terhességet. A gyógyszert az adott indikáció legkisebb hatásos adagjával és körültekintő értékelést követően szabad alkalmazni. A nitrofurantoin három hónaposnál fiatalabb újszülötteknél, valamint a terhesség végső szakaszában (vajúdás és szülés) ellenjavallt, a csecsemő éretlen vörösvérsejteinek lehetséges haemolysis-kockázata miatt. Szoptatás Azokat a csecsemőket, akik ismerten vagy feltételezhetően erythrocyta-enzimhiányban (beleértve a glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiányt) szenvednek, a kezelés alatt tilos szoptatni, mivel a nitrofurantoin nyomokban kimutatható az anyatejben. | 
