Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Hüvelykrém. Fehér, homogén, szinte teljesen szagtalan, o/v típusú emulziós kenőcs. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóDr. Kade Pharmazeutische Fabrik GmbH Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL A hüvelykrém 1 mg ösztriolt tartalmaz grammonként. Ismert hatású segédanyag: propilénglikol. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása dekvalínium-klorid dokuzát-nátrium propilénglikol dimetikon 350 önemulgeáló glicerin-monosztearát telített, közepes lánchosszúságú trigliceridek "Softisan 601" (80-90% (mono-,di-,tri-)gliceril-alkanoátok (C8-C18), 10-20% makrogol-cetil-sztearil-éter) tisztított víz Javallat4.1 Terápiás javallatok Ösztrogén-hiány okozta panaszok kezelésére: A genitáliák atrophias tünetei: vulvovaginalis panaszok (pruritus, égő érzés, hüvelyszárazság), dyspareunia, atrophias colpitis és vulvitis, ösztrogénhiány okozta fluor, cervicitis, a vagina beszűkülése, a vagina és a portio nyomás- és tágulásfüggő fekélyei. Kísérő kezelés vaginalis infekciók esetén. Elő- és utókezelés ösztrogénhiányban szenvedő nők vaginalis operációi esetén. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Naponta 0,5 g hüvelykrémet (1/2 applikátortöltet, ami 0,5 mg ösztriolt tartalmaz), vagy kivételesen, szükség esetén, 1 g hüvelykrémet (1 applikátortöltet, ami 1 mg ösztriolt tartalmaz), kell a hüvelybe felvinni, illetve a megfelelő mennyiségű hüvelykrémet a külső nemi szervek területén eloszlatni. Az előirt maximális adagot nem szabad túllépni. A genitáliák atrophias tüneteinek kezelésére 3 héten keresztül naponta általában 0,5 g hüvelykrémet kell alkalmazni. Ezután többnyire elegendő fenntartó adagként hetente 1-2 alkalommal 0,5 g hüvelykrém alkalmazása. A hüvelyi epithelium hormonhiányos tüneteinek mértékétől függően a készítmény alkalmazására hosszabb ideig is szükség lehet. Ebben az esetben 6 hónaponként el kell végezni a hüvelyi epithelium citológiai vizsgálatát is tartalmazó orvosi vizsgálatot, hogy dönteni lehessen a kezelés folytatásáról. A postmenopausalis tünetek kezelésének elkezdésére és folytatására a legalacsonyabb hatásos dózist a legrövidebb ideig kell alkalmazni (lásd még 4.4 pont). Azoknál a hüvelyi alkalmazásra szánt ösztrogéntartalmú készítményeknél, ahol a szisztémás ösztrogénexpozíció a normál postmenopausalis tartományon belül marad, progesztagén kiegészítő adása nem javasolt (lásd még 4.4 pont). Vaginalis operációk elő- és utókezelésére az operáció előtt kb. 2 hétig naponta általában 1/2 applikátortöltetet, az operáció után hetente kétszer 1/2 applikátortöltetet kell fenntartó adagként alkalmazni. Hüvelykenet nehezen megítélhető atrophias sejtképének tisztítására 10-14 napon keresztül naponta egyszer, este, 1/2 applikátortöltetnyi hüvelykrémet kell alkalmazni. Az alkalmazás módja Vaginalis, illetve külsőleges alkalmazásra. A hüvelykrémet a mellékelt applikátor segítségével este, fekvő helyzetben, mélyen a hüvely hátsó boltozatához kell felvinni. Külsőleges alkalmazáskor a hüvelykrémet az ujjak segítségével kell a kezelendő felületekre felvinni és bedörzsölni. Kihagyott adag * A kezelés első (2-)3 hetében, naponta történő alkalmazás esetén: Ha az adag kimaradását nem veszik észre a következő nap előtt, azt nem szabad pótolni. Ebben az esetben a betegnek a szokásos adagolási rendet kell folytatnia. * Ha hetente kétszer alkalmazzák: Ha a gyógyszer alkalmazását a hetente kétszeri kezelés alatt felejtik el egyszer, akkor azt a lehető legkorábban pótolni kell. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok * Ismert, vagy kórelőzményben szereplő emlőrák, vagy annak gyanúja. * Ismert ösztrogén-dependens malignus tumor, vagy annak gyanúja (például endometrialis carcinoma). * Tisztázatlan eredetű hüvelyi vérzés. * Kezeletlen endometrialis hyperplasia. * A kórelőzményben szereplő idiopátiás, vagy fennálló vénás thromboembolia (mélyvénás thrombosis, tüdőembólia). * Ismert thrombophiliára hajlamosító betegségek (például protein-C-hiány, protein-S-hiány vagy antithrombinhiány, lásd 4.4 pont). * Aktív, vagy a közelmúltban előfordult artériás thromboemboliás megbetegedés (például angina, szívinfarktus). * Akut májbetegség, vagy a kórelőzményben szereplő májbetegség, amennyiben a májfunkciós eredmények még nem normalizálódtak. * Porphyria. * Terhesség, szoptatás. * Súlyos veseelégtelenség (dekompenzált retenció). * A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Postmenopausalis tünetek kezelésére csak abban az esetben alkalmazandó HRT, ha a tünetek kedvezőtlenül befolyásolják az életminőséget. Minden esetben legalább évente egyszer gondosan mérlegelni kell az előnyöket és a kockázatokat, és a HRT csak akkor folytatandó, ha az előnyök meghaladják a kockázatokat. Korai menopausa kezelésére alkalmazott HRT kockázatáról kevés adat áll rendelkezésre. Ugyanakkor, fiatalabb nőknél az alacsony abszolút kockázat miatt az előny-kockázat arány kedvezőbb lehet, mint az idősebb nőknél. Orvosi vizsgálat/követés HRT elkezdése vagy újrakezdése előtt komplett egyéni és családi anamnézist kell felvenni. Az orvosi vizsgálatot (a medence és az emlők vizsgálatát is beleértve) az ennek során nyert információk, valamint az ellenjavallatoknál és a figyelmeztetéseknél leírtak által vezérelve kell végezni. A kezelés alatt rendszeresen - egyénre szabott gyakorisággal és jelleggel - sort kell keríteni kontrollvizsgálatokra. Tájékoztatni kell a nőket, hogy az emlőjükben észlelt változások közül melyiket kell jelenteniük orvosuknak vagy a nővérnek (lásd "Emlőrák" lentebb). A vizsgálatokat, beleértve a megfelelő képalkotó eljárásokat, például a mammográfiát, a jelenleg elfogadott szűrési gyakorlatnak megfelelően, egyénre igazítva kell elvégezni. Felügyeletet igénylő állapotok Ha az alábbi állapotok bármelyike jelen van, előfordult korábban, vagy súlyosbodott terhesség vagy korábbi hormonkezelés alatt, a beteg szoros felügyeletre szorul. Gondolni kell arra, hogy ezek az állapotok kiújulhatnak vagy súlyosbodhatnak az Estrokad-kezelés alatt. Különösen az alábbiak: * leiomyoma (méhfibromák) vagy endometriosis; * thromboemboliás betegségek rizikófaktorai (lásd lentebb); * ösztrogén-dependens tumorok rizikófaktorai, pl. emlőrák egy elsőfokú rokonnál, * hypertonia; * májbetegségek (pl. adenoma); * diabetes mellitus az erek érintettségével vagy anélkül; * cholelithiasis; * migrén vagy (súlyos) fejfájás; * szisztémás lupus erythematosus; * endometrialis hyperplasia az anamnézisben (lásd lentebb); * epilepsia; * asthma; * otosclerosis. A terápia azonnali felfüggesztésének indokai A kezelés azonnal felfüggesztendő bármely ellenjavallat felfedezésekor vagy az alábbi helyzetekben: * sárgaság vagy a májműködés romlása; * a vérnyomás jelentős emelkedése; * migrén jellegű fejfájás első jelentkezése; * terhesség. Endometrialis hyperplasia és carcinoma Az endometrialis hyperplasia vagy méhrák megnövekedett kockázatát nem hozták összefüggésbe az ösztriollal, hüvelyi alkalmazás esetén. A nőknél intact uterus esetében az endometrialis hyperplasia és carcinoma kockázata megnövekszik, ha a szisztémás ösztrogéneket monoterápiában, hosszabb időn át alkalmazzák. Az olyan hüvelyi alkalmazású, ösztrogéntartalmú készítmények esetében, ahol a szisztémás ösztrogénexpozíció a normál postmenopausalis tartományon belül marad, progesztagén kiegészítő adása nem javasolt. Az ösztrogén hosszú távú (több mint egy éves) vagy ismételt helyi (vaginalis) alkalmazása esetén a kezelés biztonságossága az endometrium tekintetében nem tisztázott. Ezért ismételt alkalmazás esetén a kezelést legalább évente felül kell vizsgálni. A nem ellensúlyozott ösztrogénstimuláció a residualis endometriosisos gócok premalignus vagy malignus átalakulásához vezethet. Ezért elővigyázatosság javasolt, ha ezt a készítményt olyan nőknél alkalmazzák, akik endometriosis miatt hysterectomián estek át, különösen akkor, ha ismert, hogy residualis endometriosisuk van. Ha a kezelés alatt bármikor vérzés vagy pecsételő vérzés jelentkezik, annak okát ki kell vizsgálni, amelybe beletartozhat az endometrium malignus elváltozásának kizárása érdekében végzett endometrium-biopszia is. Szisztémás HRT-hez az alábbiakban felsorolt kockázatokat társították. Ezek az olyan, ösztrogént tartalmazó, hüvelyben alkalmazott készítményekre kevésbé vonatkoznak, melyek esetében a szisztémás ösztrogénexpozíció a normál postmenopausalis tartományon belül marad. Mindazonáltal a készítmény hosszú távú vagy ismételt alkalmazása esetén ezek lehetőségét figyelembe kell venni. Emlőrák Egy nagy volumenű metaanalízisből származó epidemiológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy a vaginalisan alkalmazott, kis dózisú ösztrogénnel kezelt, emlőrák szempontjából negatív anamnézisű nőknél nem növekszik az emlőrák kockázata. Nem ismert, hogy a vaginalisan alkalmazott, kis dózisú ösztrogének elősegítik-e az emlőrák kiújulását. Petefészekrák A petefészekrák sokkal ritkábban fordul elő, mint az emlőrák. Egy nagy metaanalízisből származó epidemiológiai bizonyítékok szerint kismértékben nő a kockázat a csak ösztrogéntartalmú szisztémás HRT-t alkalmazó nőknél; ez az alkalmazás elkezdését követő öt éven belül válik nyilvánvalóvá, majd a kezelés abbahagyása után idővel csökken. Vénás thromboembolia A szisztémás HRT-hez a vénás thromboembolia (VTE), azaz a mélyvénás thrombosis vagy a tüdőembólia kialakulásának 1,3-3-szoros kockázata társul. Egy ilyen esemény bekövetkezésének a valószínűsége a HRT első évében nagyobb, mint később (lásd 4.8 pont). Az ismert thrombophiliás betegségekben szenvedőknél fokozott a VTE kockázata, és a HRT ezt a kockázatot tovább növelheti. A HRT ezért ezeknél a betegeknél ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A VTE általánosan ismert kockázati tényezői: az ösztrogének alkalmazása, az idősebb életkor, nagyobb műtéti beavatkozás, az elhúzódó immobilizáció, az obesitas (testtömegindex [BMI] > 30 kg/m2), a terhesség/szülés utáni időszak, a szisztémás lupus erythematosus (SLE) és a rák. A varicositas vénás thromboemboliában betöltött lehetséges szerepét illetően nincs konszenzus. Ahogy minden posztoperatív betegnél, a műtét utáni VTE megelőzéséhez a profilaktikus intézkedéseket mérlegelni kell. Ha elektív műtét után elhúzódó immobilizáció várható, javasolt a HRT átmeneti leállítása 4-6 héttel korábban. A kezelést nem szabad újra elkezdeni addig, amíg a teljes mobilizálást el nem érik. Azoknál a nőknél, akiknél az anamnézisben nem szerepel VTE, viszont egy elsőfokú rokonának a kórtörténetében fiatalkori thrombosis fordult elő, szűrést lehet ajánlani a korlátokra vonatkozó körültekintő tájékoztatást követően (a szűréssel csak a thrombophiliás zavarok egy része azonosítható). Ha egy olyan thrombophiliás zavart azonosítanak, ami a családtagoknál thrombosissal járt, vagy ha a zavar "súlyos" (pl. antithrombin-, protein S-, vagy protein C-hiány, vagy ezen zavarok kombinációja fordul elő), a HRT ellenjavallt. A már tartós antikoaguláns-kezelésben részesülő nőknél gondosan kell mérlegelni a HRT előnyeit és kockázatait. Ha a kezelés kezdete után VTE alakul ki, a gyógyszer alkalmazását le kell állítani. A betegeknek meg kell mondani, hogy azonnal lépjenek kapcsolatba kezelőorvosukkal, ha potenciális thromboemboliás tünetet (pl. a lábak fájdalmas duzzanata, mellkasi fájdalom, dyspnoe) észlelnek. Koszorúér-betegség (CAD) Ösztrogén-monoterápia A randomizált, kontrollos vizsgálatok adatai alapján nem találtak fokozott CAD-kockázatot azoknál a hysterectomián átesett nőknél, akik szisztémás ösztrogén-monoterápiát alkalmaztak. Ischaemiás stroke A szisztémás ösztrogén-monoterápiát az ischaemiás stroke - legfeljebb 1,5-szeres - kockázatnövekedésével hozták összefüggésbe. A relatív kockázat nem változik az életkorral vagy a menopausa kezdete óta eltelt idővel. Mindazonáltal, mivel a stroke alapkockázata erősen függ az életkortól, ezért a HRT-t alkalmazó nőknél a stroke általános kockázata az életkorral megnövekszik (lásd 4.8 pont). Egyéb állapotok Az ösztrogének folyadékretenciót okozhatnak, ezért azoknál a betegeknél, ahol szív- vagy veseműködési zavar áll fenn, a betegeket gondosan figyelemmel kell kísérni. A már fennálló hypertriglyceridaemiában szenvedő nőket szorosan kell monitorozni az ösztrogénpótló vagy a hormonpótló terápia alatt, mivel ilyen esetekben, ritkán, hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezető, nagymértékű plazmatrigliceridszint-emelkedésről számoltak be ösztrogénterápia kapcsán. Az exogén ösztrogének előidézhetik vagy súlyosbíthatják az örökletes és szerzett angioödéma tüneteit. Az ösztrogének a thyroidkötő globulin (TBG) szintjét megnövelik, ami a fehérjéhez kötött jód (PBI) alapján meghatározott teljes keringő pajzsmirigyhormon szintjének, az (oszlopkromatográfiával vagy radioimmunoassay módszerrel mért) T4-szint vagy a (radioimmunoassay módszerrel mért) T3-szint emelkedéséhez vezet. A T3-gyanta felvétele (T3RU) csökkent, ami a magasabb TBG-t jelzi. A szabad T4- és szabad T3-szintek nem változnak. A szérumban egyéb kötőfehérjék, így a kortikoidkötő globulin (CBG), és a nemihormonkötő globulin (SHBG) szintjei is nőhetnek, ami magasabb keringő kortikoszteroid-, illetve nemihormonszintekhez vezet. A szabad vagy a biológiailag aktív hormonszintek nem változnak. Egyéb plazmafehérjék (angiotenzinogén/renin szubsztrát, alfa-I-antitripszin, cöruloplazmin) szintjei is emelkedhetnek. A HRT alkalmazása nem javítja a kognitív funkciót. Van arra néhány bizonyíték, hogy az esetleges demencia kockázata fokozott azoknál a nőknél, akik 65 éves koruk után kezdenek el folyamatosan alkalmazni kombinált vagy csak ösztrogént tartalmazó HRT-t. Megjegyzés Az Estrokad nem fogamzásgátló. Az Estrokad hüvelykrém propilénglikolt tartalmaz, ami bőrirritációt okozhat. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Nem értelmezhető. 4.9 Túladagolás Emlőfeszülés és -fájdalom, cervicalis fluor, oedema, testtömeg-gyarapodás, méhvérzés, illetve vaginalis vérzés (diagnosztikus kürettázs!), émelygés és hányás előfordulása a relatív, de veszélytelen túladagolás jelei lehetnek, amelyek az adag csökkentésével megoldhatók. Súlyosabb toxikus tünetek a lokálisan alkalmazott ösztriol adagjának emelése esetén sem ismertek. Ha gyermek veszi be véletlenül az ösztriol készítmények nagyobb adagját, nem kell súlyos mérgezéssel számolni. Émelygés és gastrointestinalis panaszok fordulhatnak elő. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A hüvelyi alkalmazás és a minimális szisztémás felszívódás miatt nem valószínű, hogy klinikailag releváns gyógyszerkölcsönhatások fordulhatnak elő az Estrokad hüvelykrém alkalmazása során. Az egyéb, helyileg alkalmazott hüvelyi kezelésekkel való kölcsönhatásokat azonban figyelembe kell venni. Az Estrokad hüvelykrém és a latex óvszerek egyidejű alkalmazásakor a szakítási ellenállás csökkenhet, ennek következtében az óvszerek megbízhatósága is csökken. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások Az alábbi, nemkívánatos hatások jelentkezhetnek az Estrokad alkalmazása alatt: Nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100) Ritka (? 1/10 000 - < 1/1000) Nagyon ritka (< 1/10 000) Érbetegségek és tünetek vérnyomás-emelkedés Emésztőrendszeri betegségek és tünetek hányinger és egyéb gastrointestinalis panaszok A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei lábikragörcs vagy nehézláb-érzés A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek mastodynia (az első néhány héten); pecsételő vérzés; lokális reakciók, pl. hüvelyi viszketés, égő érzés és vörösödés; cervicalis hiperszekréciót és fluort méhvérzés Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók átmeneti testtömeg-növekedéssel járó oedema (migrénszerű) fejfájás A szisztémás hormonpótló kezeléshez társuló csoporthatások Az alábbi kockázatokat szisztémás HRT-hez társították és csak kisebb mértékben vonatkoznak olyan, hüvelyi alkalmazásra való, ösztrogént tartalmazó készítményekre, melyek esetében a szisztémás ösztrogén-expozíció a normál postmenopausalis tartományban marad. Petefészekrák A szisztémás HRT alkalmazását a petefészekrák diagnózisának kissé emelkedett kockázatával hozták összefüggésbe (lásd 4.4 pont). 52 epidemiológiai vizsgálat adatainak metaanalízise alapján arról számoltak be, hogy az aktuálisan szisztémás HRT-t alkalmazó nőknél a HRT-t soha nem alkalmazó nőkhöz képest a petefészekrák kockázata emelkedett (RR: 1,43, 95%-os CI: 1,31-1,56). Az 5 éven át HRT-t alkalmazó 50-54 éves nőknél ez 2000 felhasználónál mintegy 1 extra esetet jelent. 2000, HRT-t nem alkalmazó 50-54 éves nő közül egy 5 éves időtartam alatt mintegy 2-nél állítják fel a petefészekrák diagnózisát. Vénás thromboembolia kockázata A szisztémás HRT alkalmazását a vénás thromboembolia (VTE), azaz a mélyvénás thrombosis vagy a tüdőembólia kialakulásának az 1,3-3-szoros relatívkockázat-emelkedésével hozták kapcsolatba. Egy ilyen esemény előfordulása leginkább a HRT-alkalmazás első éve során valószínű (lásd 4.4 pont). A WHI-vizsgálatok eredményei az alábbiak: WHI-vizsgálatok - a VTE többletkockázata 5 éves alkalmazás során Életkortartomány (év) 1000 nőre vetített incidencia a placebocsoportban, az 5 éves időszak során Kockázati arány és 95%-os CI A többletesetek száma 1000, HRT-t alkalmazó személynél (95%-os CI) Csak orálisan adott ösztrogén* 50-59 7 1,2 (0,6-2,4) 1 (-3-10) * Uterus nélküli nőknél végzett vizsgálat Az ischaemiás stroke kockázata A szisztémás HRT alkalmazását az ischaemiás stroke relatív kockázatának akár 1,5-szeres emelkedésével hozzák kapcsolatba. A haemorrhagias stroke kockázata a HRT alkalmazása során nem emelkedik. Ez a relatív kockázat nem függ az életkortól vagy az alkalmazás időtartamától, azonban az alapkockázat erősen életkorfüggő; a HRT-t alkalmazó nőknél a stroke általános kockázata az életkorral emelkedni fog (lásd 4.4 pont). Kombinált WHI-vizsgálatok - Az ischaemiás stroke többletkockázata** 5 éves alkalmazás során Életkortartomány (év) 1000 nőre vetített incidencia a placebocsoportban, az 5 éves időszak során Kockázati arány és 95%-os CI A többletesetek száma 1000, HRT-t alkalmazó személynél, az 5 éves időszak során (95%-os CI) 50-59 8 1,3 (1,1-1,6) 3 (1-5) ** Nem tettek különbséget az ischaemiás és a haemorrhagiás stroke között Szisztémás ösztrogén-progesztagén kezeléssel összefüggésben jelentett egyéb mellékhatások: * epehólyag-betegség, * A bőr- és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei: chloasma, erythema multiforme, erythema nodosum, vascularis purpura, * várható demencia 65 éves kor felett (lásd 4.4 pont). Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: természetes és félszintetikus ösztrogének önmagukban, ATC kód: G03CA04 Az ösztradiol és az ösztron fő metabolitja emberben az ösztriol, és elsősorban a májban, terhesség idején pedig elsősorban a placentában képződik. Az ösztriol csak gyengén kötődik az ösztrogénreceptorokhoz, így csak az ismert ösztrogénhatások egy részét idézi elő, és napi egyszeri, nem túl magas adag alkalmazása esetén az endometrium egyáltalán nem vagy csak kis mértékben proliferál. Ezzel szemben kifejezetten proliferáló hatása van a hüvely, a húgyutak, a hólyag és a cervix epitheliumára, ott fokozza a szövetek vascularisatióját és vérátáramlását is. Hüvelyi ösztrogénhiány tüneteinek kezelése: A hüvelyben alkalmazott ösztrogén csökkenti az ösztrogénhiány okozta hüvelyi atrófia tüneteit a menopausán átesett nőknél. Az ösztriol fokozza továbbá a bőr kollagénszintézisét és folyadékretencióját. Fokozza az emlőmirigyek csatornácskáinak növekedését. Dózisfüggően gátolja a gonadotropin-szekréciót, de csak kis mértékben befolyásol más hormonokat vagy anyagcserefolyamatokat. A szokásos adagolásban gyakorlatilag nem befolyásolja a vérnyomást, a májban képződő szérumproteineket, a zsíranyagcserét, valamint a hemostasist, a szénhidrátanyagcserét és a kalcium-homeosztázist. Az ösztriol az osteoporosis és az arteriosclerosis megelőzésére ezért nem alkalmas. Nem rendelkezik antiösztrogén tulajdonságokkal sem. Magasabb dózisban, vagy ha a beteg a napi adagot 2-3 részre elosztva alkalmazza - aminek eredményeképpen az ösztriol hosszabb ideig van jelen a célszövet receptorain - mérhetővé válnak az egyéb ösztrogén-hatások, azon belül az endometrium-proliferáció is. Klinikai vizsgálati információk * A hüvelyi tünetek csökkenése már a kezelés első heteiben megfigyelhető volt. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Intravaginalis alkalmazás után a beadott ösztriol mennyiségének kb. 20%-a szívódik fel változatlanul a keringésbe, s válthat ki szisztémás hatásokat. 0,5 mg-os adag esetén a vérszint 50 és 150 pg/ml között van (a maximális érték az egyszeri beadás után kb. 2 óra múlva jelentkezik, és 10-12 óra múlva csökken le újra). Ez a vérszint orális beadással csak több mint 10-szer nagyobb adag esetén alakul ki. Többszöri alkalmazás esetén megközelítőleg azonos szinten maradó vérszint érhető el, amely azonban még így is a fiziológiás ciklusértékeken belül marad. Az ösztriol a szérumban kb. 8%-ban található szabad, és 91%-ban albuminhoz kötött formában. A májban történő metabolizáció során túlnyomórészt (hatástalan) glükuronidok és szulfátok képződnek, amelyek gyorsan kiválasztódnak a veséken keresztül. A többi konjugátum az epén keresztül a bélbe kerül, anélkül, hogy említésre méltó mennyiségű szabad ösztriol szívódna vissza a vérbe. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Az ösztriol perorális vagy helyi alkalmazáskor még magasabb adagok esetén sem toxikus. A felsorolt panaszokon kívül nem ismerünk súlyos mérgezési tüneteket. Állatkísérletekben sem mutattak ki toxikus hatásokat. Magas ösztriol-adagok subcutan implantációja után egerekben emlőtumorok, hörcsögökben pedig vesetumorok fejlődtek ki. Ugyanakkor az eddigi epidemiológiai adatokban nincs utalás arra, hogy az embernél megnövekedett volna a tumorkockázat. Nem állapítottak meg mutagén hatást sem. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 25 g krém, fehér, átlátszatlan, csavaros PE-kupakkal lezárt csőrös alumíniumtubusba töltve. Egy tubus és egy színtelen LDPE-testből és zöld PC-tolórúdból álló, alkalmazást elősegítő eszköz fóliában, dobozban. 6.6 A megsemmisítésére vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk. Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy kereszt) Osztályozás: I. csoport Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 2 év. A tubus első felbontása után az Estrokad hüvelykrém 6 hónapig használható fel. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA DR. KADE Pharmazeutische Fabrik GmbH Rigistraße 2 12277 Berlin Németország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA OGYI-T-8152/01 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2001. augusztus 29. A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2012. október 10. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2022. március 24. 9 OGYÉI/9578/2022 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Az Estrokad nem javallt terhesség alatt. Ha terhesség következne be az Estrokad-kezelés alatt, a kezelést azonnal fel kell függeszteni. A legtöbb, eddig elvégzett epidemiológiai vizsgálat eredményei, melyekből a nemkívánt magzati ösztrogén-expozícióra következtetések levonhatók, nem mutattak teratogén vagy foetotoxicus hatást. Ugyanakkor nincsenek az ösztriol hüvelyi alkalmazását követően a magzati expozícióra vonatkozó adatok. Szoptatás Az Estrokad nem javallt szoptatás alatt. | 
