Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

VIZIMPRO 45MG FILMTABLETTA 30X BUB

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Pfizer Europe Ma Eeig
Hatástani csoport:
L01XE Protein-kináz inhibitorok
Törzskönyvi szám:
EU/1/19/1354/003
Hatóanyagok:
DacomitinibumDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
SZ Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos ellenőrzés mellett kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Különleges tárolást nem igényel
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
18 éves kor alatt nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Májbetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Laktóz intolerancia
Fokozottan ellenőrzött készítmények!!!
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás
A Vizimpro-kezelést olyan orvosnak kell kezdeményeznie és felügyelnie, aki gyakorlott a rákellenes
gyógyszerek használatában.
A dakomitinib-kezelés megkezdése előtt meg kell határozni az EGFR-mutációs státuszt (lásd
4.4 pont).

Adagolás
A Vizimpro ajánlott adagja naponta egyszer 45 mg szájon át alkalmazva a betegség progressziójáig
vagy elfogadhatatlan toxicitás megjelenéséig.
A beteget arra kell ösztönözni, hogy az adagot minden nap körülbelül ugyanabban az időben vegye be.
Hányás esetén vagy ha a beteg elfelejtett egy adagot bevenni, nem kell további adagot bevennie,
hanem a következő előírt adagot a következő napon, a szokásos időben vegye be.
Dózismódosítás
Dózismódosításra lehet szükség az egyéni biztonságosság és tolerálhatóság alapján. Ha
dóziscsökkentés szükséges, akkor a Vizimpro adagját az 1. táblázat leírása szerint kell csökkenteni. A
dózismódosításra és egyes mellékhatások kezelésére vonatkozó irányelvek a 2. táblázatban találhatók
(lásd 4.4 és 4.8 pont).

1. táblázat. Javasolt dózismódosítások a Vizimpro mellékhatásai esetén
Dózisszint Dózis (naponta egyszer)
Ajánlott kezdődózis 45 mg
Első dóziscsökkentés 30 mg
Második dóziscsökkentés 15 mg
2. táblázat. A Vizimpro dózisának módosítása és a mellékhatásainak kezelése
Mellékhatások Dózismódosítás
Interstitialis
tüdőbetegség
(interstitial lung
disease,
[ILD]/pneumonitis)
? A dakomitinib-kezelést az ILD/pneumonitis diagnosztizálása idejére
szüneteltetni kell.
? A dakomitinib-kezelést véglegesen le kell állítani, ha beigazolódik az
ILD/pneumonitis diagnózisa.
Hasmenés ? 1. fokozatú hasmenés esetén nincs szükség dózismódosításra. A
hasmenés első megjelenésekor hasmenés elleni gyógyszeres kezelést
(pl. loperamid) kell kezdeni. Javasolni kell a megfelelő folyadékivást
hasmenés alatt.
? 2. fokozatú hasmenés esetén, ha az nem javul 24 órán belül
? 1. fokozatúra a hasmenés elleni gyógyszeres kezelés (pl. loperamid)
és a megfelelő folyadékivás hatására, a dakomitinib-kezelést
szüneteltetni kell. Ha ? 1. fokozatúra javul, a dakomitinib-kezelést
folytatni kell azonos adagolással, illetve meg kell fontolni annak
csökkentését 1 dózisszinttel.
Mellékhatások Dózismódosítás
? ? 3. fokozatú hasmenés esetén a dakomitinib-kezelést szüneteltetni
kell. Hasmenés elleni gyógyszeres kezelést (pl. loperamid) kell
alkalmazni megfelelő folyadékivás vagy intravénás folyadék- vagy
elektrolitpótlás mellett, ahogy szükséges. Ha ? 1. fokozatúra javul, a
dakomitinib-kezelést 1 dózisszinttel csökkentett adagolással kell
folytatni.

Nemkívánatos
bőrreakciók
? 1. fokozatú kiütés, illetve erythemás bőrbetegségek esetén nincs
szükség dózismódosításra. Kezelést kell kezdeni (pl. antibiotikumok,
lokális szteroidok és bőrpuhítók).
? 1. fokozatú exfoliativ bőrbetegségek esetén nincs szükség
dózismódosításra. Kezelést kell kezdeni (pl. szájon át alkalmazott
antibiotikumok és lokális szteroidok).
? 2. fokozatú kiütés, illetve erythemás vagy exfoliativ bőrbetegségek
esetén nincs szükség dózismódosításra. Kezelést kell kezdeni vagy
kiegészítő kezelést kell alkalmazni (pl. szájon át alkalmazott
antibiotikumok és lokális szteroidok).
? Ha a 2. fokozatú kiütés, illetve erythemás vagy exfoliativ
bőrbetegségek a kezelés ellenére 72 órán át fennállnak, a dakomitinib-
kezelést szüneteltetni kell. Ha ? 1. fokozatúra javulnak, a
dakomitinib-kezelést folytatni kell azonos adagolással, illetve meg
kell fontolni annak csökkentését 1 dózisszinttel.
? ? 3. fokozatú kiütés, illetve erythemás vagy exfoliativ bőrbetegségek
esetén a dakomitinib-kezelést szüneteltetni kell. Kezelést kell kezdeni
vagy azt folytatni, és/vagy kiegészítő kezelést kell alkalmazni (pl.
széles spektrumú szájon át alkalmazott vagy intravénás
antibiotikumok és lokális szteroidok). Ha ? 1. fokozatúra javulnak, a
dakomitinib-kezelést 1 dózisszinttel csökkentett adagolással kell
folytatni.

Egyéb ? 1. vagy 2. fokozatú toxicitás esetén nincs szükség dózismódosításra.
? ? 3. fokozatú toxicitás esetén a dakomitinib-kezelést szüneteltetni
kell, amíg a tünetek ? 2. fokozatúra nem javulnak. Javulás esetén a
dakomitinib-kezelést 1 dózisszinttel csökkentett adagolással kell
folytatni.

Speciális populációk
Májkárosodás
A Vizimpro enyhe (Child–Pugh A stádiumú) vagy mérsékelt (Child–Pugh B stádiumú) májkárosodás
esetén történő alkalmazásakor nem szükséges a kezdődózis módosítása. Nem vizsgálták a
dakomitinibet súlyos (Child–Pugh szerinti C stádiumú) májkárosodásban szenvedő betegeknél. A
kezelés ebben a populációban nem javasolt (lásd 5.2 pont).

Vesekárosodás
Nincs szükség a Vizimpro kezdődózisának módosítására enyhe vagy mérsékelt vesekárosodásban
szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance [CrCl] ? 30 ml/perc). Korlátozott információ áll
rendelkezésre a súlyos vesekárosodásban (CrCl < 30 ml/perc) szenvedő betegekre vonatkozóan.
Nincsenek rendelkezésre álló adatok haemodialysist igénylő betegekre vonatkozóan. Ennek
következtében nem tehető az adagolásra vonatkozó javaslat egyik betegpopuláció esetén sem (lásd
5.2 pont).

Idősek
Nincs szükség a Vizimpro kezdődózisának módosításra idős (? 65 éves) betegeknél (lásd 5.2 pont).
Gyermekek és serdülők
A Vizimpro biztonságosságát és hatásosságát gyermekeknél és serdülőknél (< 18 éves) nem igazolták.
Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
A Vizimpro-t szájon át kell bevenni. A tablettákat vízzel kell lenyelni étkezéskor vagy attól
függetlenül.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Az EGFR-mutációs státusz felmérése
A beteg EGFR-mutációs státuszának felméréséhez a fals negatív és fals pozitív eredmények elkerülése
érdekében fontos a jól validált és robusztus módszer kiválasztása.
Interstitialis tüdőbetegség (ILD)/pneumonitis
A Vizimpro-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak ILD-ről és pneumonitisról, amelyek
halálosak lehetnek (lásd 4.8 pont). A kórtörténetben ILD-vel rendelkező betegeket nem vizsgálták.
A hirtelen kialakuló vagy megmagyarázhatatlan okból rosszabbodó, tüdőt érintő tüneteket (pl.
dyspnoe, köhögés, láz) mutató betegeket gondosan ki kell vizsgálni az ILD/pneumonitis kizárása
érdekében. A dakomitinib-kezelést ezen tünetek kivizsgálása alatt szüneteltetni kell. Ha igazolódik az
ILD/pneumonitis diagnózisa, a dakomitinib-kezelést végleg le kell állítani, és ahogy szükséges,
megfelelő kezelést kell kezdeni (lásd 4.2 pont).

Hasmenés
A Vizimpro-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak hasmenés, közöttük súlyos hasmenés
előfordulásáról (lásd 4.8 pont). A hasmenés dehidratációt okozhat vesekárosodással vagy anélkül,
amely megfelelő kezelés nélkül halálos lehet.
A hasmenés proaktív kezelését a hasmenés első jeleikor meg kell kezdeni, különösen a dakomitinib-
kezelés első 2 hetében; ide tartozik a folyadékpótlás és a hasmenés elleni gyógyszerek alkalmazása,
amit a laza széklet megszűnése után még 12 óráig kell alkalmazni. Hasmenés elleni gyógyszeres
kezelést (pl. loperamid) kell alkalmazni, szükség esetén az engedélyezett legmagasabb dózisban. A
dakomitinib-kezelésben részesülő betegeknél szükség lehet az adagolás megszakítására és/vagy
dóziscsökkentésre. A betegeknél megfelelő folyadékpótlást kell alkalmazni szájon át, és a
dehidratálódó betegeknél szükség lehet intravénás folyadék- és elektrolitpótlásra is (lásd 4.2 pont).

Nemkívánatos bőrreakciók
A Vizimpro-kezelésben részesülő betegeknél beszámoltak kiütésről, illetve erythemás és exfoliativ
bőrbetegségekről (lásd 4.8 pont).
A száraz bőr kialakulásának megelőzésére hidratáló krémet kell használni, és kiütés esetén lokális
antibiotikum-, bőrpuhító és lokális szteroid-kezelést kell kezdeni. Exfoliativ bőrbetegségek kialakulása
esetén a betegnél szájon át szedett antibiotikus és lokális szteroid-kezelést kell kezdeni. Fontolja meg
széles spektrumú, szájon át adott vagy intravénás antibiotikum hozzáadását a kezeléshez, ha a
betegségek legalább 2. súlyossági fokozatúvá rosszabbodnak. A napnak kitett bőrfelületeken, kiütés,
illetve erythemás vagy exfoliativ bőrbetegségek alakulhatnak ki, illetve azok rosszabbodhatnak.
Javasolni kell a betegeknek a testfelületet borító ruházat viselését és napvédő alkalmazását, mielőtt
napra mennek. Szükség lehet a dakomitinib-kezelésben részesülő betegeknél az adagolás
megszakítására vagy dóziscsökkentésre (lásd 4.2 pont).

Hepatotoxicitás és emelkedett transzamináz szintek
A transzaminázok szintjének emelkedését (a glutamát-piruvát aminotranszferáz [GPT], glutamát-
oxálacetát aminotranszferáz [GOT] és transzaminázok szintjének emelkedését) jelentették Vizimpro-
kezelés alatt (lásd 4.8 pont). A napi 45 mg dakomitinibbel kezelt NSCLC-s betegek között izolált
hepatotoxicitásos eseteket jelentettek 4 betegnél (1,6%). A dakomitinib vizsgálataiban a
májelégtelenség 1 betegnél járt halálos kimenetellel. Ezért javasolt rendszeresen funkcionális
májvizsgálatokat végezni. Azon betegeknél, akiknél súlyos mértékben megemelkedik a
transzaminázok szintje a dakomitinib szedése alatt, a kezelést félbe kell szakítani (lásd 4.2 pont).
A citokróm P450 (CYP)2D6 enzim által metabolizált gyógyszerek
A Vizimpro növelheti a CYP2D6 által metabolizált egyéb gyógyszerek expozícióját (vagy
csökkentheti az aktív metabolitok expozícióját). Azon gyógyszerek együttes adását, amelyeket
elsősorban a CYP2D6 metabolizál, kerülni kell, kivéve, ha azt szükségesnek ítélik meg (lásd 4.5 pont).

Egyéb típusú kölcsönhatások
Kerülni kell a dakomitinib és a protonpumpagátlók (PPI) együttes alkalmazását (lásd 4.5 pont).

Laktóz
A gyógyszer laktózt tartalmaz. Azok a betegek, akik ritka, örökletes betegségekben –
galaktózintoleranciában, teljes laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz felszívódási elégtelenségben –
szenvednek, nem szedhetik ezt a gyógyszert.

Nátrium
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag
„nátriummentes”.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Vizimpro kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges
képességeket. A dakomitinib szedése során kimerültséget vagy a látással kapcsolatos mellékhatásokat
tapasztaló betegeknek óvatosan kell eljárniuk gépjárművezetéskor és gépek kezelésekor.


4.9 Túladagolás
A naponta egyszer adott 45 mg-os adagnál nagyobb adagoknál megfigyelt mellékhatások elsősorban
emésztőrendszeri, dermatológiai és általános tünetek (pl. kimerültség, rossz közérzet és
testtömegcsökkenés) voltak.
A dakomitinibnek nincs ismert antidotuma. A dakomitinib-túladagolást tüneti kezeléssel és általános
támogató intézkedésekkel kell kezelni.




Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
A dakomitinib együttes alkalmazása a gyomor pH-értékét növelő szerekkel
A dakomitinib vízoldékonysága pH-függő, és az alacsonyabb pH (savasabb környezet) jobb
oldékonyságot biztosít. Egy 24 egészséges alannyal végzett vizsgálat adatai azt mutatták, hogy
egyetlen, 45 mg-os dakomitinib-adag és naponta egyszeri 40 mg-os, 7 napig tartó (protonpumpagátló
hatású) rabeprazol adása kb. 51%-kal csökkentette a dakomitinib Cmax-értékét, és kb. 39%-kal és 29%-
kal csökkentette az AUC0–96h (koncentráció–idő görbe alatti terület 0 és 96 óra között) és AUCinf (AUC
0 és végtelen között) (n=14) értékét ahhoz képest, amikor az egyetlen, 45 mg-os dakomitinib-adagot
önmagában adták. A dakomitinib-kezelés alatt kerülni kell a protonpumpagátlók alkalmazását (lásd
4.4 pont).

Az A7471001-es vizsgálat 8 betegének megfigyelt adatai alapján látszólag nem volt hatása a helyi
antacid-kezelésnek a dakomitinib Cmax és AUCinf értékére. Összesített betegadatok alapján látszólag
nem volt hatása a H2- (hisztamin-2) receptor-antagonistáknak a dakomitinib egyensúlyi
minimumkoncentrációjára (86%-os mértani középarány (90%-os konfidenciaintervallum [CI]: 73–
101). Szükség esetén alkalmazhatók a lokális antacidok és a H2-receptor-antagonisták. A dakomitinib
alkalmazása előtt 2 órával vagy utána legalább 10 órával kell a H2-receptor-antagonistákat alkalmazni.

A dakomitinib és CYP2D6-szubsztrátok együttes alkalmazása
Egyetlen 45 mg-os, szájon át alkalmazott dakomitinib-adag a dextrometorfán (egy vizsgálatokban
alkalmazott CYP2D6-szubsztrát) átlagos expozícióját 855%-kal (AUCutolsó), illetve 874%-kal (Cmax)
növelte meg az önmagában alkalmazott dextrometorfánhoz képest. Ezen eredmények arra utalnak,
hogy a dakomitinib növelheti más gyógyszerek expozícióját (illetve csökkentheti az aktív
metabolitjaik expozícióját), elsősorban azokét, amelyeket a CYP2D6 metabolizál. Azon gyógyszerek
együttes adását, amelyeket elsősorban a CYP2D6 metabolizál, el kell kerülni. Amennyiben ezen
gyógyszerek együttes alkalmazását szükségesnek ítélik, követni kell azok kísérőirataiban azon
adagolási ajánlásokat, amelyek az erős CYP2D6-inhibitorok együttes adására vonatkoznak.

A dakomitinib hatása a gyógyszertranszporterekre
In vitro adatok alapján a dakomitinib klinikailag releváns koncentrációban alkalmazva P-glikoprotein-
(P-gp) aktivitás-gátló (az emésztőrendszerben), mellrákrezisztencia-fehérje- (BCRP) gátló
(szisztémásan és az emésztőrendszerben) és szerveskation-transzporter- (OCT1) gátló hatással
rendelkezhet (lásd 5.2 pont).


6.2 Inkompatibilitások
Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonságossági profil összefoglalása
Az összesített adatkészletben a Vizimpro-kezelés medián időtartama 66,7 hét volt.
A dakomitinibet kapó betegeknél tapasztalt leggyakoribb (> 20%) mellékhatások a következők voltak:
hasmenés (88,6%), kiütés (79,2%), stomatitis (71,8%), köröm-rendellenesség (65,5%), száraz bőr
(33,3%), csökkent étvágy (31,8%), conjunctivitis (24,7%), testtömegcsökkenés (24,3%), alopecia
(23,1%), pruritus (22,4%), megemelkedett transzaminázszintek (22,0%) és hányinger (20,4%).
A dakomitinibbel kezelt betegek 6,7%-ánál jelentettek súlyos mellékhatásokat. A dakomitinibet kapó
betegeknél leggyakrabban (? 1%) jelentett súlyos mellékhatások a következők voltak: hasmenés
(2,0%), interstitialis tüdőbetegség (1,2%), kiütés (1,2%) és étvágycsökkenés (1,2%).
A dakomitinibbel kezelt betegek 52,2%-ánál jelentettek a mellékhatások miatti dóziscsökkentést. A
dakomitinibet kapó betegeknél a dóziscsökkentés leggyakrabban (> 5%) jelentett mellékhatás miatti
okai a következők voltak: kiütés (32,2%), köröm-rendellenesség (16,5%) és hasmenés (7,5%).
A dakomitinibbel kezelt betegek 6,7%-ánál jelentették a gyógyszer adásának mellékhatások miatti
végleges leállítását. A dakomitinibet kapó betegeknél a gyógyszer adásának mellékhatások miatti
végleges leállítását leggyakrabban (> 0,5%) az alábbiak okozták: kiütés (2,4%), interstitialis
tüdőbetegség (2,0%) és hasmenés (0,8%).

A mellékhatások táblázatos felsorolása
A 3. táblázat a Vizimpro mellékhatásait mutatja be. A mellékhatások felsorolása
szervrendszerosztályok szerint történik. A szervrendszerosztályokon belül a mellékhatások gyakoriság
szerint vannak felsorolva, a leggyakoribb mellékhatásokkal kezdve, az alábbi besorolást alkalmazva:
nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 – < 1/10), nem gyakori (? 1/1000 – < 1/100), ritka
(? 1/10 000 – < 1/1000). Az egyes gyakorisági csoportokban a mellékhatások csökkenő súlyosság
szerint kerülnek megadásra.
3. táblázat. A dakomitinib klinikai vizsgálataiban jelentett mellékhatások (N = 255)
Szervrendszerosztály Nagyon gyakori Gyakori
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek
és tünetek
Csökkent étvágy
Hypokalaemia
a
Dehidratáció
Idegrendszeri betegségek és tünetek Ízérzés zavara
Szembetegségek és szemészeti tünetek Conjunctivitis
b
Keratitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis
betegségek és tünetek
Interstitialis
tüdőbetegség*c
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hasmenés*
Stomatitis
d
Hányás
Hányinger
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és
tünetei
Kiütés
e
Palmaris-plantaris
erythrodysaesthesia
szindróma
Repedezett bőr
Száraz bőr
f
Pruritus
g
Köröm-rendellenességh
Alopecia
Hámló bőr
i
Hypertrichosis
Szervrendszerosztály Nagyon gyakori Gyakori
Általános tünetek, az alkalmazás helyén
fellépő reakciók
Kimerültség
Asthenia
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok
eredményei
Emelkedett
transzaminázszintekj
Testtömegcsökkenés
Az adatok 255 beteg összesített adatai, akik különböző klinikai vizsgálatokban 45 mg-os kezdődózisban
Vizimpro-t kaptak naponta egyszer az EGFR-aktiváló mutációkkal jellemezhető NSCLC első vonalbeli
kezeléseként.
* Halálos eseményeket is jelentettek.
a
A hypokalaemia kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések (Pts): csökkent káliumszint a vérben,
hypokalaemia.
b
A conjunctivitis kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: blepharitis, conjunctivitis, száraz
szem, nem fertőző conjunctivitis.
c
Az interstitialis tüdőbetegség kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: interstitialis
tüdőbetegség, pneumonitis.
d
A stomatitis kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: aftás fekély, cheilitis, szájszárazság,
nyálkahártya-gyulladás, szájfekély, fájdalom a szájban, oropharyngealis fájdalom, stomatitis.
e
A kiütés (egyéb hivatkozás: kiütés és erythemás bőrbetegségek) kategóriába tartoznak az alábbi preferált
kifejezések: acne, acneiform dermatitis, erythema, erythema multiforme, kiütés, erythemás kiütés,
generalizált kiütés, maculosus kiütés, maculo-papulosus kiütés, papulosus kiütés.
f
A száraz bőr kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: száraz bőr, xerosis.
g
A pruritus kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: pruritus, viszkető kiütés.
h
A köröm-rendellenesség kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: benőtt köröm,
körömágyvérzés, körömágygyulladás, elszíneződött köröm, köröm-rendellenesség, körömgyulladás, a
köröm toxikus károsodása, onychoclasia, onycholysis, onychomadesis, paronychia.
i
A hámló bőr (egyéb hivatkozás: exfoliativ bőrbetegségek) kategóriába tartoznak az alábbi preferált
kifejezések: exfoliativ kiütés, hámló bőr.
j
Az emelkedett transzaminázszintek kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: emelkedett
glutamát-piruvát aminotranszferáz szint, emelkedett glutamát-oxálacetát aminotranszferáz szint és
emelkedett transzaminázszintek.

Egyes kiválasztott mellékhatások leírása
Az ARCHER 1050 vizsgálatban a betegek legalább 10%-ánál előforduló nagyon gyakori
mellékhatásokat a 4. táblázat foglalja össze a Nemzeti Rákkutató Intézet általános toxicitási
kritériumainak (National Cancer Institute – Common Toxicity Criteria, NCI-CTC) osztályozása
szerint.
4. táblázat: A 3. fázisú ARCHER 1050 vizsgálatban (N = 451) előforduló nagyon gyakori
mellékhatások
Dakomitinib
(N = 227)
Gefitinib
(N = 224)
Mellékhatásoka
Minden
fokozat
%
3. fokozat
%
4. fokozat
%
Minden
fokozat
%
3. fokozat
%
4. fokozat
%
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Csökkent étvágy 30,8 3,1 0,0 25,0 0,4 0,0
Hypokalaemia
b
10,1 4,0 0,9 5,8 1,8 0,0
Szembetegségek és szemészeti tünetek
Conjunctivitis
c
23,3 0,0 0,0 8,9 0,0 0,0
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Hasmenés
d
87,2 8,4 0,0 55,8 0,9 0,0
Stomatitis
e
69,6 4,4 0,4 33,5 0,4 0,0
Hányinger 18,9 1,3 0,0 21,9 0,4 0,0
Dakomitinib
(N = 227)
Gefitinib
(N = 224)
Mellékhatásoka
Minden
fokozat
%
3. fokozat
%
4. fokozat
%
Minden
fokozat
%
3. fokozat
%
4. fokozat
%
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Kiütés
f
77,1 24,2 0,0 57,6 0,9 0,0
Palmaris-plantaris
erythrodysaesthesia
szindróma
14,5 0,9 0,0 3,1 0,0 0,0
Száraz bőr
g
29,5 1,8 0,0 18,8 0,4 0,0
Pruritus
h
20,3 0,9 0,0 14,3 1,3 0,0
Köröm-
rendellenességi
65,6 7,9 0,0 21,4 1,3 0,0
Alopecia 23,3 0,4 0,0 12,5 0,0 0,0
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Asthenia 12,8 2,2 0,0 12,5 1,3 0,0
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
Emelkedett
transzaminázszintekj
23,8 0,9 0,0 40,2 9,8 0,0
Testtömegcsökkenés 25,6 2,2 0,0 16,5 0,4 0,0
a
A dakomitinib-karnak csak a ? 10% incidenciájú mellékhatásait tartalmazza.
b
A hypokalaemia kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: csökkent káliumszint a vérben,
hypokalaemia.
c
A conjunctivitis kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések (Pts): blepharitis, conjunctivitis, száraz
szem, nem fertőző conjunctivitis.
d
A dakomitinib-karon 1 halálos eseményt jelentettek.
e
A stomatitis kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: aftás fekély, cheilitis, szájszárazság,
nyálkahártya-gyulladás, szájfekély, fájdalom a szájban, oropharyngealis fájdalom, stomatitis.
f
A kiütés kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: acne, acneiform dermatitis, erythema, kiütés,
erythemás kiütés, generalizált kiütés, maculosus kiütés, maculo-papulosus kiütés, papulosus kiütés.
g
A száraz bőr kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: száraz bőr, xerosis.
h
A pruritus kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: pruritus, viszkető kiütés.
i
A köröm-rendellenesség kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: benőtt köröm, elszíneződött
köröm, köröm-rendellenesség, körömgyulladás, a köröm toxikus károsodása, onychoclasia, onycholysis,
onychomadesis, paronychia.
j
Az emelkedett transzaminázszintek kategóriába tartoznak az alábbi preferált kifejezések: emelkedett glutamát-
piruvát aminotranszferáz szint, emelkedett glutamát-oxálacetát aminotranszferáz szint és emelkedett
transzaminázszintek.
Interstitialis tüdőbetegség (ILD)/pneumonitis
ILD/pneumonitis mellékhatásokat jelentettek a Vizimpro-t kapó betegek 2,7%-ánál, és ? 3. fokozatú
ILD/pneumonitis mellékhatásokat jelentettek a 0,8%-nál, köztük egy halálos esetet is (0,4%) (lásd
4.4 pont).
Bármilyen fokozatú ILD/pneumonitis első epizódjáig eltelt medián idő 16 hét volt, és a legrosszabb
ILD/pneumonitis-epizódig eltelt medián idő 16 hét volt a dakomitinibet kapó betegeknél. Bármilyen
fokozatú ILD/pneumonitis medián időtartama 13 hét és a ? 3. fokozatúé 1,5 hét volt (lásd 4.4 pont).
Hasmenés
A Vizimpro-t kapó betegeknél a hasmenés volt a leggyakrabban jelentett mellékhatás (88,6%), és
? 3. fokozatú hasmenéses mellékhatásokat a betegek 9,4%-ánál jelentettek. Egy klinikai vizsgálatban
egy betegnél (0,4%) halálos kimenetelt tapasztaltak (lásd 4.4 pont).
Bármilyen fokozatú hasmenés első epizódjáig eltelt medián idő 1 hét volt, és a legrosszabb
hasmenéses epizódig eltelt medián idő 2 hét volt a dakomitinibet kapó betegeknél. Bármilyen fokozatú
hasmenés medián időtartama 20 hét és a ? 3. fokozatúé 1 hét volt (lásd 4.4 pont).
Nemkívánatos bőrreakciók
A Vizimpro-kezelésben részesülő betegek 79,2%-ánál számoltak be kiütésről, illetve 5,5%-ánál
erythemás és exfoliativ bőrbetegségek mellékhatásról. A nemkívánatos bőrreakciók 1–3. fokozatúak
voltak. A 3. fokozatú kiütés és erythemás bőrbetegség mellékhatások voltak a leggyakrabban jelentett
3. súlyossági fokozatú mellékhatások (25,5%). 3. fokozatú exfoliativ bőrbetegségeket a betegek
0,8%-ánál jelentettek (lásd 4.4 pont).
Bármilyen fokozatú kiütés és erythemás bőrbetegség első epizódjáig eltelt medián idő körülbelül 2 hét
volt, és a legrosszabb kiütés- és erythemás bőrbetegség-epizódig eltelt medián idő 7 hét volt a
dakomitinibet kapó betegeknél. Bármilyen fokozatú kiütés és erythemás bőrbetegség medián
időtartama 53 hét és a ? 3. fokozatúé 2 hét volt. Bármilyen fokozatú exfoliativ bőrbetegségek első
epizódjáig eltelt medián idő 6 hét volt, és a legrosszabb exfoliativ bőrbetegség-epizódig eltelt medián
idő 6 hét volt. Bármilyen fokozatú exfoliativ bőrbetegségek medián időtartama 10 hét és a
? 3. fokozatúé körülbelül 2 hét volt.
Emelkedett transzaminázszintek
A transzaminázok szintjének emelkedését (emelkedett glutamát-piruvát aminotranszferáz szint,
emelkedett glutamát-oxálacetát aminotranszferáz szint és emelkedett transzaminázszintek) jelentették
a Vizimpro-t kapó betegek 22,0%-ánál, és ezek 1–3. fokozatúak voltak, legtöbbjük 1. fokozatú
(18,4%) (lásd 4.4 pont).
Bármilyen fokozatú transzaminázszint-emelkedés első epizódjáig eltelt medián idő körülbelül 12 hét
volt, és a legrosszabb transzaminázszint-emelkedéses epizódig eltelt medián idő 12 hét volt a
dakomitinibet kapó betegeknél. Bármilyen fokozatú transzaminázszint-emelkedés medián időtartama
11 hét volt, a ? 3. fokozatúé 1 hét volt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez
fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen
kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a
hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok
Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, proteinkináz-gátlók, ATC kód: L01XE47
Hatásmechanizmus
A dakomitinib egy pánhumán epidermális növekedési faktor receptort (HER) (EGFR/HER1, HER2 és
HER4) gátló szer, ami a 19-es exon delécióival vagy a 21-es exon L858R szubsztitúcióval rendelkező,
mutáción átesett EGFR ellen hat. A dakomitinib szelektíven és irreverzibilisen kötődik a HER-
fehérjecsalád céltagjaihoz, így hosszan tartó gátló hatást fejt ki.
Klinikai hatásosság
Vizimpro az EGFR-aktiváló mutációval rendelkező NSCLC-s betegek első vonalbeli kezelésében
(ARCHER 1050)
A Vizimpro hatásosságát és biztonságosságát egy 3. fázisú vizsgálatban (ARCHER 1050) vizsgálták,
amelyet lokálisan előrehaladott, kuratív műtétre vagy sugárkezelésre nem reagáló vagy metasztatikus
NSCLC-vel rendelkező olyan betegeknél végeztek, akik aktiváló EGFR-mutációkkal rendelkeztek; a
cél a dakomitinib szuperioritásának bizonyítása volt a gefitinibbel szemben. Összesen 452 beteget
randomizáltak 1:1 arányban dakomitinibre vagy gefitinibre egy multicentrikus, nemzetközi,
randomizált, nyílt, 3. fázisú vizsgálatban.
A készítményt szájon át adták naponta, folyamatosan a betegség progressziójáig, új rákellenes kezelés
indításáig, elviselhetetlen toxicitás megjelenéséig, a beleegyezés visszavonásáig, elhalálozásig vagy a
protokollnak való megfelelésen alapuló vizsgálói döntésig, amelyik leghamarabb bekövetkezett. A
rétegzési tényezők a randomizáláskor a rassz (japán, kontinentális kínai, egyéb kelet-ázsiai vagy nem
kelet-ázsiai, a beteg bevallása alapján) és az EGFR-mutációs státusz (a 19-es exon deléciója vagy a
21-es exon L858R mutációja) voltak. Az EGFR-mutációs státuszt standardizált, kereskedelmi
forgalomban kapható tesztkészlettel határozták meg.
A vizsgálat elsődleges végpontja a progressziómentes túlélés volt (progression-free survival, PFS) a
független radiológiai központ (Independent Radiology Central, IRC) vak módon végzett értékelése
alapján. A legfontosabb másodlagos végpontok közé tartozott az objektív válaszarány (objective
response rate, ORR), a válasz időtartama (duration of response, DoR) és a teljes túlélés (overall
survival, OS).
A teljes vizsgálati populáció demográfiai jellemzői a következők voltak: 60% nő, 62 év medián
életkor a bevonáskor és 10,8% ? 75 év feletti beteg. Harminc százaléknál a kiindulási Eastern
Cooperative Oncology Group (ECOG) teljesítménystátusz (performance status, PS) 0 és 70%-nál 1
volt; 59% rendelkezett 19-es exondelécióval és 41% rendelkezett a 21-es exon L858R mutációjával. A
rasszokat tekintve 23% volt fehér, 77% ázsiai és < 1% fekete. Az agyi metasztázissal,
leptomeningealis betegséggel vagy ? 2-es ECOG PS-értékkel rendelkező betegeket kizárták a
vizsgálatból.
A dakomitinibre randomizált betegeknél az IRC által meghatározott PFS statisztikailag szignifikáns
javulását tapasztalták a gefitinibre randomizált betegekhez képest, lásd 5. táblázat és 1. ábra. Az IRC
áttekintése szerinti PFS és a kiindulási jellemzők szerinti OS alcsoportelemzései konzisztensek voltak
az elsődleges elemzés PFS- és OS-eredményeivel. Konkrét eredmények: az IRC áttekintése szerinti
PFS kockázati arány (HRs) értéke az ázsiai betegeknél 0,509 volt (95%-os CI: 0,391–0,662) és a
nem ázsiai betegeknél 0,889 volt (95%-os CI: 0,568–1,391). Az OS HR-értéke az ázsiai betegeknél
0,812 volt (95%-os CI: 0,595–1,108) és a nem ázsiai betegeknél 0,721 volt (95%-os CI: 0,433–1,201).
Ázsiai betegeknél a medián PFS 16,5 hónap volt a dakomitinib-karon és 9,3 hónap a gefitinib-karon; a
medián OS 34,2 hónap volt a dakomitinib-karon és 29,1 hónap a gefitinib-karon. Nem ázsiai
betegeknél a medián PFS 9,3 hónap volt a dakomitinib-karon és 9,2 hónap a gefitinib-karon.
A végső elemzés OS-eredményei szerint (az adatlezárás dátuma: 2017. február 17.) az események
48,7%-ának bekövetkezésekor a kockázati arány (HR) 0,760 volt (95%-os CI: 0,582–0,993), és a
medián OS-ben tapasztalt nyereség 7,3 hónap volt (medián OS: 34,1 hónap [95%-os CI: 29,5–37,7] a
dakomitinib-karon, illetve 26,8 hónap volt [95%-os CI: 23,7–32,1] a gefitinib-karon). Azonban a
hierarchikus vizsgálati megközelítésnek megfelelően az elemzést leállították az ORR vizsgálatával,
mivel nem sikerült elérni a statisztikailag szignifikáns szintet. Ennek következtében az OS javulásának
statisztikai szignifikanciája formálisan nem volt felmérhető.13
5. táblázat: Az ARCHER 1050 vizsgálat hatásossági eredményei a korábban nem kezelt,
EGFR-aktiváló mutációval jellemezhető NSCLC-vel élő betegeknél – ITT
populáció
Dakomitinib
N = 227
Gefitinib
N = 225
Progressziómentes túlélés (az IRC szerint)
Eseménnyel rendelkező betegek száma, n
(%)
136 (59,9%) 179 (79,6%)
Medián PFS, hónapokban (95%-os CI) 14,7 (11,1–16,6) 9,2 (9,1–11,0)
HR (95%-os CI)
a
0,589 (0,469, 0,739)
Kétoldalas p-értékb
< 0,0001
Objektív válaszarány (az IRC szerint)
Objektív válaszarány % (95%-os CI) 74,9% (68,7–80,4) 71,6% (65,2–77,4)
Kétoldalas p-értékc
0,3883
Válasz időtartama a választ adóknál (az IRC
szerint)
Választ adók száma az IRC szerint, n (%) 170 (74,9) 161 (71,6)
Medián DoR, hónapokban (95%-os CI) 14,8 (12,0–17,4) 8,3 (7,4–9,2)
HR (95%-os CI)
a
0,403 (0,307, 0,529)
Kétoldalas p-értékb
< 0,0001
A 2016. július 29-i adatlezáráson alapuló adatok.
Rövidítések: CI = konfidenciaintervallum; EGFR = epidermális növekedési faktor receptor; HR = kockázati
arány; IRC = független radiológiai központ; ITT = kezelni kívánt; IWRS = interaktív webes válaszadó
rendszer; N/n = teljes szám; NSCLC = nem kissejtes tüdőrák; PFS = progressziómentes túlélés; DoR = válasz
időtartama.
a. Rétegzett Cox-regresszióból. A rétegzési tényezők a randomizáláskor a rassz (japán, kontinentális kínai,
egyéb kelet-ázsiai vagy nem kelet-ázsiai) és az EGFR-mutációs státusz (a 19-es exon deléciója vagy a
21-es exon L858R mutációja) voltak a randomizáláskor, az IWRS alapján.
b. Rétegzett log-rank próba alapján. A rétegzési tényezők a randomizáláskor a rassz (japán, kontinentális
kínai, egyéb kelet-ázsiai vagy nem kelet-ázsiai) és az EGFR-mutációs státusz (a 19-es exon deléciója vagy
a 21-es exon L858R mutációja) voltak a randomizáláskor, az IWRS alapján.
c. Rétegzett Cochran–Mantel–Haenszel-próba alapján. A rétegzési tényezők a randomizáláskor a rassz
(japán, kontinentális kínai, egyéb kelet-ázsiai vagy nem kelet-ázsiai) és az EGFR-mutációs státusz (a 19-es
exon deléciója vagy a 21-es exon L858R mutációja) voltak a randomizáláskor, az IWRS alapján.
1. ábra. ARCHER 1050 – az IRC szerinti PFS Kaplan–Meier-görbéje – ITT populáció
1,0
0,9
0,8
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0
PFS túléléseloszlási függvény
Progressziómentes túlélés (hónap)
0 6 12 18 24 30 36 42 48
Kockázattal rendelkező betegek száma
Dakomitinib 227 154 106 73 20 6 0 0 0
Gefitinib 225 155 69 34 7 1 0 0 0
Cenzúrázott
Dakomitinib: (N = 227, Események = 136)
Medián: 14,7, 95%-os CI (11,1–16,6)
Gefitinib: (N = 225, Események = 179)
Medián: 9,2, 95%-os CI (9,1–11,0)
HR referenciacsoport: Gefitinib
Rétegzett HR-0,589 (95%-os CI: 0,469–0,739)
Rétegzett log-rank p-érték 2 oldalas) < 0,0001
Rétegzett log-rank p-érték 1 oldalas) < 0,000114
Rövidítések: CI = konfidenciaintervallum; HR = kockázati arány; IRC = független radiológiai központ;
ITT = kezelni kívánt; N = teljes szám; PFS = progressziómentes túlélés.
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a dakomitinib
vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől az NSCLC indikációban (lásd 4.2 pont,
gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
Felszívódás
Egyetlen 45 mg-os dakomitinib tabletta szájon át történő alkalmazását követően a dakomitinib átlagos
orális biohasznosulása 80%-os (tartomány: 65% - 100%) az intravénás alkalmazáshoz képest, és a
Cmax-értéket 5-6 órával a bevételt követően éri el. Napi 45 mg-os dakomitinib szedését követően a
dinamikus egyensúlyi állapotot 14 napon belül éri el. Az étel nem módosítja a biohasznosulást
klinikailag jelentős mértékben. A dakomitinib a P-gp és a BCRP transzportfehérjék szubsztrátja.
Azonban a 80%-os orális biohasznosulás alapján nem valószínű, hogy ezek a transzportfehérjék
hatással lennének a dakomitinib felszívódására.

Eloszlás
A dakomitinib intravénás alkalmazást követően jelentős mértékben eloszlik a szervezetben, és az
átlagos egyensúlyi eloszlási térfogata 27 l/kg lesz (egy 70 kg-os beteg esetén) [variációs koefficiens
(CV%)]): 18% ]. A dakomitinib a plazmában az albuminhoz és az alfa1 savas glikoproteinhez kötődik,
és a nem kötött frakció mért értéke körülbelül 2% in vitro, illetve egészséges önkénteseknél ex vivo.
Biotranszformáció
A dakomitinib fő metabolikus útvonalai emberekben az oxidáció és a glutation-konjugáció. Egyetlen
45-mg-os, [14C]-jelölt dakomitinib bevételét követően a legnagyobb mennyiségben keringő metabolit
az O-dezmetil-dakomitinib volt. Ezen metabolit in vitro farmakológiai aktivitást fejtett ki, ami a
dakomitinib in vitro biokémiai assay-kben kifejtett hatásához volt hasonló. A székletben a
dakomitinib, az O-dezmetil-dakomitinib, a dakomitinib egy cisztein-konjugátuma és a dakomitinib
egy monooxigenált metabolitja volt a hatóanyaggal kapcsolatos leggyakoribb vegyület. In vitro
vizsgálatok szerint a CYP2D6 a legfontosabb CYP-izoenzim, ami részt vesz az O-dezmetil-
dakomitinib képződésében, míg a CYP3A4 más jelentéktelenebb oxidatív metabolitok képzéséhez
járult hozzá. Az O-dezmetil-dakomitinib a humán plazma radioaktivitásának 16%-áért felelt, és a
képzésében főként a CYP2D6, kisebb mértékben a CYP2C9 felelős. A CYP2D6 gátlása körülbelül
90%-kal csökkentette a metabolit expozícióját és körülbelül 37%-kal növelte a dakomitinib
expozícióját.

A gyógyszerkölcsönhatásokkal kapcsolatos egyéb információk
A dakomitinib és az O-dezmetil-dakomitinib hatása a CYP-enzimekre
A dakomitinib és metabolitja, az O-dezmetil-dakomitinib in vitro alacsony potenciállal gátolja a
CYP1A2, a CYP2B6, a CYP2C8, a CYP2C9, a CYP2C19 és a CYP3A4/5 aktivitását klinikailag
releváns koncentrációkban. A dakomitinib in vitro alacsony potenciállal serkenti a CYP1A2, a
CYP2B6 és a CYP3A4 enzimet klinikailag releváns koncentrációkban.
A dakomitinib hatása a gyógyszertranszporterekre
A dakomitinib in vitro alacsony potenciállal gátolja a P-gp gyógyszertranszporter (szisztémásan), az
(OAT)1 és az OAT3 szervesanion-transzporter, az OCT2, valamint az (OATP)1B1 és az OATP1B3
szervesanion-transzporter polipeptid aktivitását, de klinikailag releváns koncentrációban gátolhatja a
P-gp (az emésztőrendszerben), a BCRP (szisztémásan és az emésztőrendszerben) és az OCT1
aktivitását.
A dakomitinib hatása az UGT-enzimekre
A dakomitinib in vitro alacsony potenciállal gátolja az (UGT)1A4, UGT1A6, UGT1A9, UGT2B7 és
UGT2B15 uridin-difoszfát-glükuronil-transzferázokat.

Elimináció
A dakomitinib felezési ideje a plazmában 54-80 óra. A dakomitinib clearance-e 20,0 l/h volt, és
egyének közötti 32%-os (CV %) variabilitást mutatott . 6 egészséges férfi alanynak egyetlen orális
dózisban adtak [14C]-izotóppal jelölt dakomitinibet, és a teljes beadott radioaktivitás medián 82%-a
távozott 552 órán belül; a széklet volt a kiválasztás fő útja (a dózis 79%-a), az adag 3%-a a vizelettel
ürült, és ebből a bevett dózis < 1%-a volt változatlan dakomitinib.

Speciális populációk
Életkor, rassz, nem és testtömeg
Populációs farmakokinetikai elemzések szerint a beteg életkorának, rasszának (ázsiai és nem ázsiai),
nemének és testtömegének nincs klinikailag jelentős hatása az előrejelzett egyensúlyi állapoti
dakomitinib-expozícióra. Ebben a vizsgálatban részt vettek közel 90%-a volt ázsiai vagy fehér.

Májkárosodás
Egy kifejezetten a májkárosodást figyelembe vevő vizsgálatban egyetlen 30 mg-os, szájon át
alkalmazott adag Vizimpro bevételét követően a dakomitinib-expozíció (AUCinf és Cmax) változatlan
maradt enyhe májkárosodás (Child–Pugh A; N = 8) esetén, és az AUCinf 15%-kal, a Cmax pedig
20%-kal csökkent mérsékelt májkárosodás (Child–Pugh B; N = 9) esetén a normál májfunkciójú
alanyokhoz (N = 8) képest. Nem vizsgálták a dakomitinib farmakokinetikáját súlyos (Child–Pugh
C stádiumú) májkárosodással élő betegeknél. Emellett egy 1381 beteg adatait magába foglaló
populációs farmakokinetikai vizsgálat alapján, akik közül 158 beteg rendelkezett enyhe
májkárosodással, a Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) kritériumai szerint (összbilirubin ? a normálérték
felső határa [ULN] és glutamát-oxálacetát aminotranszferáz [GOT] > ULN vagy összbilirubin > 1,0–
1,5 × ULN és bármekkora GOT; N = 158) az enyhe májkárosodásnak nem volt hatása a dakomitinib
farmakokinetikájára. A kis betegszámú mérsékelt fokozatú csoportban (összbilirubin > 1,5–3 × ULN
és bármekkora GOT; N = 5) nem volt bizonyíték a dakomitinib farmakokinetikájának változására.

Vesekárosodás
Nem végeztek klinikai vizsgálatokat vesekárosodásban szenvedő betegekkel. Populációs
farmakokinetikai elemzések alapján az enyhe (60 ml/perc ? CrCl < 90 ml/perc; N = 590) és a
mérsékelt (30 ml/perc ? CrCl < 60 ml/perc; N = 218) vesekárosodás nem változtatta meg a
dakomitinib farmakokinetikáját a normál veseműködésű (CrCl ? 90 ml/perc; N = 567) betegekhez
képest. Csak kisszámú farmakokinetikai adatok állnak rendelkezésre súlyos vesekárosodásban
(CrCl < 30 ml/perc) szenvedő betegek esetében. Nem vizsgálták a farmakokinetikát haemodialysist
igénylő betegeknél.

Expozíció–válasz kapcsolatok
A vizsgált expozíciós tartományban nem volt egyértelműen jellemezhető a kapcsolat a dakomitinib-
expozíció és a hatásosság között. Szignifikáns expozíció–biztonságosság kapcsolatot határoztak meg a
? 3. fokozatú kiütés/acneiform dermatitis, a bőr egyéb toxikus károsodásai, a hasmenés és a
? 1. fokozatú stomatitis esetében.
5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

Ismételt adagolású toxicitás
Legfeljebb 6 hónapos, patkányokon végzett, valamint legfeljebb 9 hónapos, kutyákon végzett ismételt,
szájon át történő adagolású toxicitási vizsgálatokban elsődleges toxicitásokat azonosítottak a
bőrrel/szőrrel (bőrelváltozások patkányban és kutyában, a szőrtüszők atrophiája/dysplasiája
patkányban), a vesével (papillanecrosis gyakran tubulusdegeneráció, -regeneráció, -tágulat és/vagy -
atrophia mellett és vesekárosodásra utaló, kóros vizeletmarker-értékek patkányban, a kismedence
epitheliumának eróziója vagy fekélyesedése gyulladással, de károsodott veseműködésre utaló
elváltozások nélkül kutyában), a szemmel (a cornea epitheliumának atrophiája patkányban és
kutyában, corneafekély vagy -erózió piros vagy duzzadt kötőhártyával, conjunctivitis, a harmadik
szemhéj előesése, fokozott kancsalság, részben behunyt szem, könnyezés és/vagy szemváladékozás
kutyában) és az emésztőrendszerrel (enteropathia patkányban és kutyában, eróziók vagy fekélyek a
szájban piros nyálkahártyákkal kutyában) kapcsolatban, valamint patkányokban azonosították egyéb
szervek epithelsejtjeinek atrophiáját is. Emellett transzaminázszint-emelkedéssel és hepatocellularis
vakuolumképződésel járó hepatocellularis necrosist figyeltek meg csak a patkányoknál. Ezek a
változások a szőrtüszők és a vese elváltozásait kivéve reverzibilisek voltak. Minden hatás a napi
45 mg-os javasolt humán dózis alatti szisztémás expozíció mellett jelentkezett.
Genotoxicitás
A dakomitinibet számos genetikai toxikológiai assay segítségével megvizsgálták. A dakomitinib nem
volt mutagén egy baktérium reverzmutációs (Ames-) tesztben, és nem volt klasztogén és aneugén az
in vivo csontvelő mikronukleusz assay-ben hím és nőstény patkányokban. A dakomitinib klasztogén
volt az in vitro humán lymphocyta kromoszómaaberrációs assay-ben citotoxikus koncentrációkban. A
dakomitinibnek nincs közvetlen reaktiváló hatása a DNS-re a baktérium reverzmutációs tesztben
kapott negatív eredmény alapján, és nem indukált kromoszómakárosodást a csontvelő mikronukleusz
assay-ben a javasolt humán dózis kötetlen AUC- és Cmax-értékét adó dózis legfeljebb körülbelül
60-70-szeresénél. Ezek miatt a dakomitinib várhatóan nem genotoxikus a klinikailag releváns
expozíciós koncentrációkban.

Karcinogenitás
Nem végeztek a dakomitinibbel kapcsolatban karcinogenitási vizsgálatokat.
Termékenység károsodása
Nem végeztek a dakomitinibbel kapcsolatban termékenységi vizsgálatokat. A dakomitinib ismételt
adagolású toxicitási vizsgálataiban a nőstény patkányok reproduktív szerveire gyakorolt hatásokat
figyelték a javasolt humán dózisnál előforduló kötetlen forma AUC-értékének körülbelül 0,3-szeresét
adva (6 hónapig), és mindössze reverzibilis epitheliumatrophiát tapasztaltak a cervixben és a
vaginában. Nem figyeltek meg a hím patkányok reproduktív szerveire gyakorolt hatást, amikor napi
? 2 mg/ttkg dózisban alkalmazták a készítményt 6 hónapig (ez a javasolt humán dózisnál előforduló
kötetlen forma AUC-értékének körülbelül 1,1-szerese), illetve kutyáknál napi ? 1 mg/ttkg dózisban
alkalmazva 9 hónapig (a javasolt humán dózisnál előforduló kötetlen forma AUC-értékének körülbelül
0,3-szerese).

Fejlődésre kifejtett toxicitás
Embrionális és magzati fejlődési vizsgálatokban az organogenezis alatt a vemhes patkányok a javasolt
humán dózisnál előforduló kötetlen forma AUC-értékének legfeljebb körülbelül 2,4-szeres, nyulak
pedig legfeljebb körülbelül 0,3-szeres adagját kapták szájon át. Az anyai testtömeg növekedése és az
ételfogyasztás csökkent a vemhes patkányoknál és nyulaknál. Az anyára nézve toxikus dózis a
magzatra is toxikus volt patkányban, és csökkent magzati tömeget és a nem csontosodott metatarsusok
magasabb incidenciáját okozta.

Fototoxicitás
A dakomitinib pigmentált patkányokon végzett fototoxicitási vizsgálata nem mutatta a fototoxicitás
lehetőségét.
Környezeti kockázatbecslés
Környezeti kockázatbecslési vizsgálatok szerint a dakomitinib potenciálisan a környezetben rendkívül
tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező (lásd 6.6 pont).




Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése
10 filmtablettát tartalmazó alumínium/alumínium buborékcsomagolás. Minden csomag
30 filmtablettát tartalmaz.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
A dakomatinib potenciálisan egy nagyon ellenálló, bioakkumulativ és mérgező anyag (lásd 5.3 pont).
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre
vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


6.4 Különleges tárolási előírások
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

6.3 Felhasználhatósági időtartam
5 év.


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA
Pfizer Europe MA EEIG
Boulevard de la Plaine 17
1050 Bruxelles
Belgium18

8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)
EU/1/19/1354/001
EU/1/19/1354/002
EU/1/19/1354/003

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/
MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA
A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma:

10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA
A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján
http://www.ema.europa.eu található.


Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Fogamzóképes korú nők/fogamzásgátlás
A fogamzóképes korban lévő nőknek javasolni kell, hogy ne essenek teherbe a Vizimpro-kezelés alatt.
A fogamzóképes korban lévő nőknek, akik ezt a gyógyszert kapják, hatékony fogamzásgátlást kell
alkalmazniuk a kezelés alatt és legalább 17 napig (a felezési idő 5-szöröséig) a kezelés befejezését
követően.

Terhesség
A dakomitinib terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Az
állatkísérletek során nyert eredmények korlátozott reproduktív toxicitásra utaló hatást mutatnak
(alacsonyabb anyai testtömeg-növekedés és kevesebb étel fogyasztása patkányokban és nyulakban,
valamint alacsonyabb magzati testtömeg és a nem csontosodott metatarsusok magasabb incidenciája
csak patkányokban) (lásd 5.3 pont). A hatásmechanizmusa alapján a dakomitinib magzatkárosító
hatású lehet, ha terhes nőknek adják. A dakomitinib nem alkalmazható terhesség alatt. A
dakomitinibet terhesség alatt szedő, illetve a dakomitinib szedése alatt teherbe eső nőbetegeket
tájékoztatni kell a magzatra gyakorolt esetleges kockázatokról.

Szoptatás
Nem ismert, hogy a dakomitinib és metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Mivel számos
gyógyszer kiválasztódik a humán anyatejbe, és mivel a szoptatott csecsemők dakomitinib-expozíciója
súlyos mellékhatásokat okozhat, az anyáknak javasolni kell a szoptatás felfüggesztését a gyógyszer
szedése alatt.

Termékenység
Nem végeztek a dakomitinibbel kapcsolatban termékenységi vizsgálatokat. Nem klinikai
biztonságossági vizsgálatok reverzibilis epithelatrophiát mutattak patkányok cervixén és vaginájában
(lásd 5.3 pont).