Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

KYPROLIS 60MG POR OLDATOS INFÚZIÓHOZ 1X

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Amgen Europe Bv
Hatástani csoport:
L01XG
Törzskönyvi szám:
EU/1/15/1060/001
Hatóanyagok:
CarfilzomibumDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
405710 Ft
Kiadhatóság:
I Az egészségügyi szolgáltatást nyújtók számára rendelhető
illetve kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Általános0,00405710,00
Teljes0,00405710,00
Egyedi engedélyes0,00405710,00
Tárolás:
+2 és +8 °c között
Fagymentes helyen
Fénytől védve
Eredeti csomagolásban
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Szoptatás során alkalmazása ellenjavallt
Terhesség esetén alkalmazása ellenjavallt
Gyerekeknek nem adható
Járművet vezetni és balesetveszélyes munkát végezni ellenjavallt
Vesebetegség esetén alkalmazása megfontolandó
Alkalmazási elôirat

Hatóanyag

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Kyprolis 10 mg por oldatos infúzióhoz
10 mg karfilzomibot tartalmaz injekciós üvegenként.

Ismert hatású segédanyag
37 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.
500 mg ciklodextrint (nátrium-szulfobutiléter-betadexet) tartalmaz injekciós üvegenként.

Kyprolis 30 mg por oldatos infúzióhoz
30 mg karfilzomibot tartalmaz injekciós üvegenként.

Ismert hatású segédanyag
109 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.
1500 mg ciklodextrint (nátrium-szulfobutiléter-betadexet) tartalmaz injekciós üvegenként.

Kyprolis 60 mg por oldatos infúzióhoz
60 mg karfilzomibot tartalmaz injekciós üvegenként.

Ismert hatású segédanyag
216 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként.
3000 mg ciklodextrint (nátrium-szulfobutiléter-betadexet) tartalmaz injekciós üvegenként.

Elkészítés után az oldat 2 mg karfilzomibot tartalmaz milliliterenként.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.





Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

A Kyprolis-kezelést a daganatellenes terápiában jártas orvosnak kell felügyelnie.

Adagolás

A dózist a beteg kiindulási testfelszíne (BSA) alapján kell kiszámolni. A 2,2 m2-nél nagyobb testfelszínű betegeket a 2,2 m2-es testfelszínnek megfelelő dózissal kell kezelni. Nincs szükség az adag módosítására 20%-os vagy kisebb mértékű testtömegváltozás esetén.

A Kyprolis együttes alkalmazása lenalidomiddal és dexametazonnal

A Kyprolis-t lenalidomiddal és dexametazonnal kombinálva három héten át, hetente 2 egymást követő napon (az 1., 2., 8., 9., 15. és 16. napon) 10 perces intravénás infúzió formájában kell alkalmazni, majd 12 napig tartó kezelési szünet következik (a 17 - 28. napon), ahogy az 1. táblázatban látható. Egy kezelési ciklus 28 napból áll.

A Kyprolis kezdőadagja 20 mg/m2 (a maximális dózis 44 mg) az 1. ciklus 1. és 2. napján. Ha ez tolerálható, az 1. ciklus 8. napján 27 mg/m2-re kell növelni az adagot (a maximális dózis 60 mg). A 13. ciklustól kezdve a 8. és 9. napon nem kerül sor a Kyprolis alkalmazására.

A kezelés a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig folytatható.

A lenalidomiddal és dexametazonnal kombinációban - több mint 18 cikluson át - alkalmazott Kyprolis-kezelésnek egyéni előny/kockázat értékelésen kell alapulnia, mivel a karfilzomib 18 cikluson túli tolerabilitására és toxicitására vonatkozó adatok korlátozottak (lásd 5.1 pont).

A Kyprolis-szal kombinációban alkalmazott lenalidomid adagja 25 mg, per os a 28 napos ciklus 1 - 21. napján, a Kyprolis-szal kombinációban alkalmazott dexametazon per os vagy intravénás adagja pedig 40 mg, a 28 napos ciklus 1., 8., 15. és 22. napján. Meg kell fontolni a lenalidomid kezdőadagjának megfelelő csökkentését a lenalidomid hatályos alkalmazási előírásának megfelelően, például azon betegek esetében, akik a kiinduláskor vesekárosodásban szenvednek. A dexametazont a Kyprolis alkalmazása előtt 30 perccel - 4 órával kell beadni.

1. táblázat: A Kyprolis együttes alkalmazása lenalidomiddal és dexametazonnal





1. ciklus





1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

1. nap
2.
nap
3-7. nap
8.
nap
9.
nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
20
20
-
27
27
-
27
27
-
-
-
Dexametazon (mg)
40
-
-
40
-
-
40
-
-
40
-
Lenalidomid



Napi 1 × 25 mg


-
-




2 - 12. ciklus





1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

1. nap
2.
nap
3-7. nap
8.
nap
9.
nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
27
27
-
27
27
-
27
27
-
-
-
Dexametazon (mg)
40
-
-
40
-
-
40
-
-
40
-
Lenalidomid



Napi 1 × 25 mg


-
-



A 13. ciklustól kezdve


1. hét

2. hét
3. hét
4. hét

1. nap
2.
nap
3-7. nap
8.
nap
9.
nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
27
27
-
-
-
-
27
27
-
-
-
Dexametazon (mg)
40
-
-
40
-
-
40
-
-
40
-
Lenalidomid


Napi 1 × 25 mg
-
-
a. Az infúzió beadási ideje 10 perc, és az egész kezelés alatt ennyi marad

A Kyprolis együttes alkalmazása dexametazonnal

Ha a Kyprolis-t dexametazonnal kombinálva alkalmazzák, a Kyprolis-t három héten át, hetente
2, egymást követő napon (az 1., 2., 8., 9., 15. és 16. napon) 30 perces intravénás infúzió formájában kell alkalmazni, majd 12 napig tartó kezelési szünet következik (a 17 - 28. napon), ahogy a 2. táblázatban látható. Egy kezelési ciklus 28 napból áll.

A Kyprolis kezdőadagja 20 mg/m2 (a maximális dózis 44 mg) az 1. ciklus 1. és 2. napján. Ha ez tolerálható, az 1. ciklus 8. napján 56 mg/m2-re kell növelni az adagot (a maximális dózis 123 mg).

A kezelés a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig folytatható.

Ha a Kyprolis-t csak dexametazonnal kombinálva alkalmazzák, a dexametazon adagja per os vagy intravénásan 20 mg a 28 napos ciklus 1., 2., 8., 9., 15., 16., 22. és 23. napján. A dexametazont a Kyprolis alkalmazása előtt 30 perccel - 4 órával kell beadni.

2. táblázat: A Kyprolis együttes alkalmazása csak dexametazonnal





1. ciklus





1. hét

2. hét
3. hét

4. hét


1.
nap
2.
nap
3-7. nap
8. nap
9. nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23.
nap
24-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
20
20
-
56
56
-
56
56
-
-
-
-
Dexametazon (mg)
20
20
-
20
20
-
20
20
-
20
20
-




2. ciklus és minden későbbi ciklus





1. hét

2. hét
3. hét

4. hét


1.
nap
2.
nap
3-7. nap
8. nap
9. nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23.
nap
24-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
56
56
-
56
56
-
56
56
-
-
-
-
Dexametazon (mg)
20
20
-
20
20
-
20
20
-
20
20
-
a. Az infúzió beadási ideje 30 perc, és az egész kezelés alatt ennyi marad

A Kyprolis együttes alkalmazása daratumumabbal és dexametazonnal

Ha a Kyprolis-t daratumumabbal és dexametazonnal kombinálva alkalmazzák három héten át, hetente két, egymást követő napon (az 1., 2., 8., 9., 15. és 16. napon) 30 perces intravénás infúzió formájában kell alkalmazni, majd 12 napig tartó kezelési szünet következik (a 17 - 28. napon), ahogy a 3. táblázatban látható. Egy kezelési ciklus 28 napból áll.

A Kyprolis kezdőadagja 20 mg/m2 (a maximális dózis 44 mg) az 1. ciklus 1. és 2. napján. Ha ez tolerálható, az 1. ciklus 8. napján 56 mg/m2-re kell növelni az adagot (a maximális dózis 123 mg).

A kezelés a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig folytatható.

A dexametazon adagja per os vagy intravénás 20 mg a 28 napos ciklus 1., 2., 8., 9., 15. és 16. napján, és 40 mg a 28 napos ciklus 22. napján. 75 évesnél idősebb betegek esetében a dexametazon per os vagy intravénás adagja az első hét után hetente 20 mg. A dexametazont legalább 30 perccel, de legfeljebb 4 órával a Kyprolis alkalmazása előtt kell beadni.

A daratumumab intravénásan vagy szubkután adagolható.

Intravénásan alkalmazva a daratumumab adagja 16 mg/ttkg (az aktuális testtömeghez viszonyítva), osztott, 8 mg/ttkg-os dózisban az 1. ciklus 1. és 2. napján. Ezután a daratumumabot 16 mg/ttkg-os dózisban kell alkalmazni hetente egyszer, az 1. ciklus 8., 15. és 22. napján, a 2. ciklus 1., 8., 15. és 22. napján, majd az ezt követő 4 ciklus során (3-6. ciklus) kéthetente, végül, a további ciklusok során vagy a betegség progressziójáig 4 hetente.

Alternatív lehetőségként a daratumumab alkalmazható szubkután 1800 mg-os dózisban, az 1. ciklus 8.,
15. és 22. napján, a 2. ciklus 1., 8., 15. és 22. napján, majd az ezt követő 4 ciklus során (3-6. ciklus) kéthetente, végül, a további ciklusok során vagy a betegség progressziójáig 4 hetente.

A szubkután gyógyszerforma alkalmazására vonatkozó további információkért tekintse meg a daratumumab alkalmazási előírását.

Azokon a napokon, amikor ezek közül a gyógyszerek közül többet is alkalmaznak, a beadás ajánlott sorrendje a következő: dexametazon, a daratumumab infúzió előtti gyógyszerei (lásd: Egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek), karfilzomib, daratumumab, végül a daratumumab infúzió utáni gyógyszerei
(lásd: Egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek).

Az alkalmazással kapcsolatos további információkért lásd a daratumumab és a dexametazon alkalmazási előírását.

3. táblázat: A Kyprolis együttes alkalmazása dexametazonnal és daratumumabbal



1. ciklus




1. hét

2. hét

3. hét

4. hét

1.
nap
2.
nap
3-7. nap
8.
nap
9.
nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23.
nap
24-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
20
20
-
56
56
-
56
56
-
-
-
-
Dexametazon (mg)b
20
20
-
20
20
-
20
20
-
40
-
-
Daratumumab (Intravénásan VAGY szubkután)




Intravénás alkalmazás (mg/kg)
8
8
-
16
-
-
16
-
-
16
-
-
Szubkután alkalmazás (mg)
1800
-
-
1800
-
-
1800
-
-
1800
-
-

2. ciklus




1. hét
2. hét
3. hét

4. hét


1.
nap
2.
nap
3-7. nap
8.
nap
9.
nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23.
nap
24-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
56
56
-
56
56
-
56
56
-
-
-
-
Dexametazon (mg)b
20
20
-
20
20
-
20
20
-
40
-
-
Daratumumab (Intravénásan VAGY szubkután)



Intravénás alkalmazás (mg/kg)
16
-
-
16
-
-
16
-
-
16
-
-
Szubkután alkalmazás (mg)
1800
-
-
1800
-
-
1800
-
-
1800
-
-

3 - 6. ciklus




1. hét
2. hét
3. hét

4. hét


1.
nap
2.
nap
3-7. nap
8.
nap
9.
nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23.
nap
24-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
56
56
-
56
56
-
56
56
-
-
-
-
Dexametazon (mg)b
20
20
-
20
20
-
20
20
-
40
-
-
Daratumumab (Intravénásan VAGY szubkután)



Intravénás alkalmazás (mg/kg)
16
-
-
-
-
-
16
-
-
-
-
-
Szubkután alkalmazás (mg)
1800
-
-
-
-
-
1800
-
-
-
-
-

7. ciklus és minden későbbi ciklus




1. hét
2. hét
3. hét

4. hét


1.
nap
2.
nap
3-7. nap
8.
nap
9.
nap
10-14. nap
15.
nap
16.
nap
17-21. nap
22.
nap
23.
nap
24-28. nap
Kyprolis (mg/m2)a
56
56
-
56
56
-
56
56
-
-
-
-
Dexametazon (mg)b
20
20
-
20
20
-
20
20
-
40
-
-
Daratumumab (Intravénásan VAGY szubkután)



Intravénás alkalmazás (mg/kg)
16
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Szubkután alkalmazás (mg)
1800
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
a. Az infúzió beadási ideje 30 perc, és az egész kezelés alatt ennyi marad.
b. 75 évesnél idősebb betegek esetében a dexametazon per os vagy intravénás adagja az első hét után hetente 20 mg.

Egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek

Kyprolis-szal kezelt betegeknél a herpes zoster reaktiválódása kockázatának csökkentése érdekében fontolóra kell venni az antivirális profilaxis alkalmazását (lásd 4.8 pont).

A Kyprolis-t daratumumabbal és dexametazonnal, vagy lenalidomiddal és dexametazonnal vagy csak dexametazonnal kombinációban kapó betegeknél ajánlott thrombosis-profilaxist végezni a háttérben meghúzódó kockázati tényezők és a beteg klinikai státuszának figyelembevételével. Az egyidejűleg szükségessé váló egyéb készítmények, például az antacidprofilaxis alkalmazására vonatkozó ajánlásokat lásd a lenalidomid és a dexametazon hatályos alkalmazási előírásában.

A daratumumabbal és dexametazonnal kombinált Kyprolis-kezelésben részesülő betegeknél infúzió előtti gyógyszeres kezelést kell alkalmazni a daratumumab-infúzió beadásával kapcsolatos reakciók kockázatának csökkentése érdekében.

Az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerekkel (ideértve az infúzió előtti és utáni gyógyszeres kezelést) kapcsolatos további információkért lásd a daratumumab alkalmazási előírását.

Hidratálás, a folyadék- és elektrolit-háztartás monitorozása

A beteg megfelelő hidrálására van szükség a kezelés előtt az 1. ciklusban, különösen azoknál a betegeknél, akiknél magas a tumorlízis-szindróma vagy a vesetoxicitás kockázata. Minden betegnél figyelni kell a volumentúlterhelésre utaló jelekre, és a folyadékigényt a betegek egyéni szükségleteihez kell igazítani. Azoknál a betegeknél, akik a kiinduláskor szívelégtelenségben szenvednek, vagy fennáll a szívelégtelenség kialakulásának veszélye, a folyadék össztérfogatát a klinikai állapot függvényében kell módosítani (lásd 4.4 pont).

A hidrálást per os (30 ml/ttkg/nap 48 órán át az 1. ciklus 1. napja előtt) és intravénás folyadékkal
(250 ml - 500 ml a megfelelő intravénás folyadékból minden dózis beadása előtt az 1. ciklusban) ajánlott végezni. Szükség esetén a Kyprolis alkalmazása után további 250 ml - 500 ml folyadék adható intravénásan az 1. ciklusban. A per os és/vagy intravénás hidrálást szükség szerint folytatni kell a későbbi ciklusokban is.

Intravénás daratumumabbal kombinált alkalmazás esetén nincs szükség per os és/vagy intravénás hidrálásra az intravénás daratumumab adagolásának napjain.

A beteg szérum káliumszintjét a klinikai indokoltságnak megfelelően havonta vagy még gyakrabban kell ellenőrizni a Kyprolis-kezelés alatt, a kezelés megkezdése előtt mért káliumszinttől, az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerektől (például azoktól a gyógyszerektől, melyek ismerten fokozzák a hypokalaemia kockázatát) és az együttes megbetegedésektől függően.

Ajánlott adagmódosítások

Az adagolást a Kyprolis toxicitása alapján kell módosítani. Az ajánlott intézkedések és adagmódosítások a 4. táblázatban láthatók. A dózisszintcsökkentések az 5. táblázatban láthatók.

4. táblázat: Adagmódosítások a Kyprolis-kezelés alatt

Hematológiai toxicitás

Ajánlott intézkedés
• Abszolút neutrophil granulocytaszám < 0,5 × 109/l (lásd 4.4 pont).

Állítsa le a kezelést
- Ha eléri vagy meghaladja a 0,5 × 109/l értéket, folytassa a kezelést ugyanazzal az adaggal.


Ha ismét a 0,5 × 109/l érték alá esik, a fenti ajánlásokat kell követni, és a Kyprolis újrakezdésekor mérlegelni kell a dózis 1 szinttel való csökkentését.a
• Lázas neutropenia
• Az abszolút
neutrophilszám < 0,5 × 109/l és a szájban mért testhőmérséklet > 38,5 °C vagy két, egymást 2 órával követő mérés eredménye > 38,0 °C.


Állítsa le a kezelést
Ha az abszolút neutrophilszám visszatér a kiindulási értékre, és a láz megszűnik, folytassa a kezelést ugyanazzal az adaggal.
• A thrombocytaszám < 10 × 109/l, vagy vérzés jelentkezik thrombocytopeniával (lásd 4.4 pont).

Állítsa le a kezelést
- Ha eléri vagy meghaladja a 10 × 109/l értéket, és a vérzés uralható, folytassa a kezelést ugyanazzal az adaggal.


Ha ismét a 10 × 109/l érték alá esik, a fenti ajánlásokat kell követni, és a Kyprolis újrakezdésekor mérlegelni kell a dózis 1 szinttel való csökkentését.a
Nem hematológiai (vese-) toxicitás

Ajánlott intézkedés
• Szérum kreatinin
? 2-szer a kiindulási érték; vagy
• Kreatinin-clearance < 15 ml/perc (vagy a kiindulási értékhez képest legalább 50%-kal csökken), vagy dialíziskezelésre van szükség (lásd 4.4 pont).


Állítsa le a kezelést, és folyamatosan ellenőrizze a vesefunkciót (szérum kreatinin vagy kreatinin-clearance).
- Akkor indítható újra a Kyprolis-kezelés, ha a
veseműködés a kiindulási értéktől már legfeljebb csak
25%-kal tér el; ilyenkor mérlegelni kell a dózis
1 szinttel való csökkentését.a
Dialíziskezelésben részesülő betegeknél a Kyprolis beadására a dializálás után kerüljön sor.
Egyéb, nem hematológiai toxicitás

Ajánlott intézkedés
• Minden egyéb,
3. vagy 4. súlyossági fokozatú nem hematológiai toxicitás (lásd 4.4 pont).


Amíg meg nem szűnik vagy vissza nem tér a kiindulási értékre, szüneteltesse a kezelést.
A kezelés újrakezdésekor mérlegelni kell a dózis 1 szinttel való csökkentését.a
a. A dózisszintcsökkentést lásd az 5. táblázatban

5. táblázat: A Kyprolis dózisszintcsökkentése

Kezelés
Kyprolis-adag
Első Kyprolisadag-csökkentés
Második
Kyprolis-adagcsökkentés
Harmadik
Kyprolis-adagcsökkentés
Kyprolis, lenalidomid, és dexametazon
27 mg/m2
20 mg/m2
15 mg/m2 a
-
Kyprolis és dexametazon
56 mg/m2
45 mg/m2
36 mg/m2
27 mg/m2 a
Kyprolis, daratumumab és dexametazon
56 mg/m2
45 mg/m2
36 mg/m2
27 mg/m2 a
Megjegyzés: A Kyprolis infúzió beadási ideje változatlan marad az adagcsökkentés(ek) alatt a. Ha a tünetek nem szűnnek meg, a Kyprolis-kezelést abba kell hagyni

Különleges betegcsoportok

Vesekárosodás

A közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeket a Kyprolis-dexametazon kombinációval végzett vizsgálatokba bevonták, de a Kyprolis-lenalidomid kombinációval végzett vizsgálatokból kizárták. Ezért korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a Kyprolis lenalidomiddal és dexametazonnal kombinációban történő alkalmazásáról 50 ml/percnél kisebb kreatinin-clearance-ű betegeknél (CrCL < 50 ml/perc). A kiinduláskor vesekárosodásban szenvedő betegeknél meg kell fontolni a lenalidomid kezdőadagjának megfelelő csökkentését a lenalidomid hatályos alkalmazási előírásának megfelelően.

A rendelkezésre álló farmakokinetikai adatok alapján nem ajánlott a Kyprolis kezdőadagjának módosítása azoknál a betegeknél, akik a kiinduláskor enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvednek, vagy krónikus dialíziskezelésben részesülnek (lásd 5.2 pont). Azonban III. fázisú klinikai vizsgálatokban az akut veseelégtelenség mellékhatás előfordulása magasabb volt az alacsonyabb kiindulási kreatinin-clearance-ű betegeknél, mint azok között, akik kiindulási kreatinin-clearance-e magasabb volt.

A vesefunkciót a kezelés elején értékelni kell, és legalább havonta vagy az elfogadott klinikai gyakorlati útmutatóknak megfelelően ellenőrizni kell, különösen az alacsonyabb kiindulási kreatinin-clearance-ű betegeknél (CrCL <30 ml/perc). Az adagolást a toxicitás alapján kell megfelelően módosítani (lásd 4. táblázat). Korlátozott mennyiségű biztonságossági és hatásossági adat áll rendelkezésre a < 30 ml/perc kiindulási kreatinin-clearance-ű betegeknél.

Mivel a Kyprolis dialízis okozta kiürülését nem vizsgálták, ezért a gyógyszert a dialíziskezelést követően kell beadni.

Májkárosodás

A közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodásban szenvedő betegeket kizárták mind a lenalidomiddal és dexametazonnal, mind pedig a csak dexametazonnal kombinálva adott Kyprolis-szal végzett vizsgálatokból.

A Kyprolis farmakokinetikáját nem értékelték súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél. A rendelkezésre álló farmakokinetikai adatok alapján nem ajánlott a kezdőadag módosítása az enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél. Azonban magasabb számban jelentették kóros májfunkció, ? 3-as súlyossági fokú nemkívánatos események és súlyos nemkívánatos események előfordulását a kezelés megkezdésekor enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél, mint a normál májfunkciójú betegeknél (lásd 4.4 és 5.2 pont). A kezelés indításakor értékelni, majd a karfilzomib-kezelés alatt havonta ellenőrizni kell a májenzimszinteket és a bilirubinszintet, a kiindulási értékektől függetlenül, és az adagolást a toxicitás alapján kell megfelelően módosítani (lásd 4. táblázat). Különös figyelmet kell fordítani a közepesen súlyos és súlyos májkárosodásban szenvedő betegekre, tekintettel az ennél a populációnál rendelkezésre álló igen korlátozott mennyiségű hatásossági és biztonságossági adatokra.

Idősek

Bizonyos mellékhatások (például a szívelégtelenség) a klinikai vizsgálatok során összességében gyakrabban jelentkeztek a 75 éves vagy idősebb betegeknél, mint a 75 év alattiaknál (lásd 4.4 pont).

Gyermekek és serdülők

A Kyprolis biztonságosságát és hatásosságát gyermekeknél nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.

Az alkalmazás módja

A Kyprolis-t intravénás infúzió formájában kell alkalmazni. A 20/27 mg/m2-es adag 10 perc alatt kerül beadásra. A 20/56 mg/m2-es adagot 30 perc alatt kell beadni.

Tilos gyors intravénás injekcióban vagy bolusban beadni a Kyprolis-t.

Az infúziós szereléket fiziológiás nátrium-klorid-oldattal vagy 5%-os glükóz oldatos injekcióval át kell mosni közvetlenül a Kyprolis beadása előtt és után.

A Kyprolis nem keverhető, illetve nem adható infúzió formájában más gyógyszerekkel.

A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Mivel a Kyprolis más gyógyszerekkel kombinációban adandó, olvassa el az adott gyógyszerek alkalmazási előírását a Kyprolis-kezelés megkezdése előtt. Mivel a lenalidomid kombinációban alkalmazható a Kyprolis-szal, különös figyelmet kell fordítani a lenalidomidnál előírt terhességi teszt elvégzésére és a fogamzásgátlás alkalmazására (lásd 4.6 pont).

Szívbetegségek

A Kyprolis alkalmazása után előfordult újonnan kialakuló vagy súlyosbodó szívelégtelenség (például pangásos szívelégtelenség, tüdővizenyő, csökkent ejekciós frakció), myocardialis ischaemia és infarctus. A Kyprolis alkalmazása után egy napon belül előfordult szívmegállás miatti halálozás, és jelentettek halálos kimenetelű szívelégtelenséget és myocardialis infarctust is. A lehetséges dózisfüggő hatásokért lásd a 4.8 pontot.

Noha a betegeknek megfelelően hidrált állapotban kell lenniük a kezelés előtt az 1. ciklusban, minden beteget, de különösen azokat, akiknél fennáll a szívelégtelenség kockázata, ellenőrizni kell a volumentúlterhelésre utaló jelek felismerése érdekében. Azoknál a betegeknél, akik a kiinduláskor szívelégtelenségben szenvednek, vagy fennáll a szívelégtelenség kialakulásának veszélye, a folyadék össztérfogatát a klinikai állapot függvényében kell módosítani (lásd 4.2 pont).

3. vagy 4. súlyossági fokozatú cardialis események jelentkezése esetén az állapot rendeződéséig le kell állítani a Kyprolis-kezelést, és az előny/kockázat értékelése alapján mérlegelni kell a Kyprolis eggyel alacsonyabb dózisszinten történő újrakezdését (lásd 4.2 pont).

Idős (75 éves vagy idősebb) betegeknél fokozott a szívelégtelenség kockázata. Ázsiai betegeknél szintén fokozott a szívelégtelenség kockázata.

A kezelés megkezdése előtt javasolt a szív- és érrendszeri kockázati tényezők részletes kivizsgálása.

Nem voltak beválaszthatók a klinikai vizsgálatokba azok a betegek, akik a New York Heart Association (NYHA) szerinti III. vagy IV. stádiumú szívelégtelenségben, közelmúltban lezajlott myocardialis infarctusban és gyógyszeresen nem rendezhető ingervezetési zavarban szenvedtek. Ezeknél a betegeknél fokozott lehet a cardialis szövődmények kockázata. Ha a betegnél a NYHA
III. vagy IV. stádiumú szívelégtelenség jelei és tünetei észlelhetők, a közelmúltban (az utóbbi 4 hónapban) myocardialis infarctus zajlott le, illetve ha nem kontrollálható angina vagy arrhythmia áll fenn, átfogó kardiológiai kivizsgálást kell végezni a Kyprolis-kezelés elkezdése előtt. A kivizsgálás során optimalizálni kell a beteg állapotát, különös tekintettel a vérnyomás beállítására és a folyadékháztartásra. Ezt követően a betegeket körültekintően kell kezelni és szoros megfigyelés alatt kell tartani.

Változások az elektrokardiográfiában

A QT-szakasz megnyúlásának eseteit jelentették klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követően. Kyprolis-szal kezelt betegeknél kamrai tachycardia előfordulásáról számoltak be.

Tüdőtoxicitás

A Kyprolis-kezelés mellett előfordult akut respiratorikus distressz-szindróma (ARDS), akut légzési elégtelenség és akut diffúz infiltratív tüdőbetegség, például pneumonitis és interstitialis tüdőbetegség. Az esetek közül némelyik fatális kimenetelű volt. Az eseményt ki kell vizsgálni, a Kyprolis adását pedig le kell állítani, amíg az állapot nem rendeződik, majd az előny/kockázat értékelése alapján mérlegelni kell, hogy újrakezdhető-e a Kyprolis-kezelés (lásd 4.2 pont).

Pulmonalis hypertonia

Kyprolis-szal kezelt betegeknél pulmonalis hypertoniát jelentettek. Az esetek közül némelyik fatális kimenetelű volt. Az eseményt megfelelő módon ki kell vizsgálni. Pulmonalis hypertonia esetén a Kyprolis adását le kell állítani, amíg a hypertonia meg nem szűnik, illetve a pulmonalis nyomás vissza nem áll a kiindulási értékre, majd az előny/kockázat értékelése alapján mérlegelni kell, hogy újrakezdhető-e a Kyprolis-kezelés (lásd 4.2 pont).

Dyspnoe

Kyprolis-szal kezelt betegeknél gyakran jelentettek nehézlégzést. A dyspnoét ki kell vizsgálni az olyan cardiopulmonalis állapotok kizárása érdekében, mint például a szívelégtelenség és különböző pulmonalis szindrómák. 3. vagy 4. súlyossági fokozatú nehézlégzés esetén a Kyprolis adását le kell állítani, amíg a dyspnoe meg nem szűnik, illetve vissza nem tér a kiinduláskor megfigyelt mértékre, majd az előny/kockázat értékelése alapján mérlegelni kell, hogy újrakezdhető-e a Kyprolis-kezelés (lásd 4.2 és 4.8 pont).

Hypertonia

A Kyprolis alkalmazása során magas vérnyomást észleltek, ideértve a hypertoniás krízist és a különböző hypertoniás sürgősségi állapotokat. Az esetek közül némelyik végzetes kimenetelű volt. A daratumumabbal kombinált Kyprolis-kezelésben részesülő betegeknél gyakrabban jelentettek hypertoniát a 20160275-ös vizsgálat során. A kezelés megkezdése előtt és annak időtartama alatt javasolt a hypertoniát kontrollálni. Az összes beteget rutinszerűen ki kell vizsgálni hypertonia irányában a Kyprolis-kezelés alatt, és szükség szerint kezelni kell őket. Ha a hypertonia nem kontrollálható, a Kyprolis adagját csökkenteni kell. Hypertoniás krízis esetén a Kyprolis adását le kell állítani, amíg az állapot meg nem szűnik, illetve a vérnyomás vissza nem tér a kiindulási értékre, majd az előny/kockázat értékelése alapján mérlegelni kell, hogy újrakezdhető-e a Kyprolis-kezelés (lásd 4.2 pont).

Akut veseelégtelenség

Kyprolis-szal kezelt betegeknél akut veseelégtelenség előfordulásáról számoltak be. Az esetek közül némelyik fatális kimenetelű volt. Akut veseelégtelenség gyakrabban fordult elő azoknál a betegeknél, akik előrehaladott, relabáló és refrakter myeloma multiplexben szenvedtek, és Kyprolis-monoterápiát kaptak. A III. fázisú klinikai vizsgálatokban az alacsonyabb kiindulási kreatinin-clearance-ű betegeknél az akut veseelégtelenség mellékhatás előfordulása magasabb volt, mint azok között a betegek között, akik a kiinduláskor magasabb kreatinin-clearance-szel rendelkeztek. Az idő előrehaladtával a kreatinin-clearance a betegek nagy részénél stabil volt. A vesefunkciót legalább havonta vagy az elfogadott klinikai gyakorlati útmutatóknak megfelelően ellenőrizni kell, különösen az alacsonyabb kiindulási kreatinin-clearance-ű betegeknél. A dózist csökkenteni kell, vagy le kell állítani a kezelést (lásd 4.2 pont).

Tumorlízis-szindróma

Kyprolis-szal kezelt betegeknél - időnként halálos kimenetelű - tumorlízis-szindróma (TLS) előfordulásáról számoltak be. A TLS kockázata magasabb azoknál a betegeknél, akiknél nagy a tumortömeg. Biztosítani kell a betegek megfelelő hidráltságát a Kyprolis adása előtt az 1. ciklusban, illetve - szükség szerint - a későbbi ciklusokban is (lásd 4.2 pont). Meg kell fontolni a
húgysavcsökkentő gyógyszerek alkalmazását azoknál a betegeknél, akiknél magas a TLS kockázata. A kezelés alatt a szérum elektrolitszintjeinek rendszeres mérésével ellenőrizni kell a TLS-re utaló jeleket, melyeket jelentkezésük esetén azonnal kezelni szükséges. A TLS megszűnéséig a Kyprolis-kezelést le kell állítani (lásd 4.2 pont).

Infúziós reakciók

Kyprolis-szal kezelt betegeknél infúziós reakciókról, esetenként életveszélyes reakciókról számoltak be. A következő tünetek fordulhatnak elő: láz, hidegrázás, ízületi fájdalom, izomfájdalom, az arc kipirulása vagy duzzanata, hányás, gyengeség, légszomj, hypotonia, syncope, bradycardia, mellkasi szorító érzés vagy angina. Ezek a tünetek a Kyprolis alkalmazása után azonnal vagy 24 órán belül jelentkezhetnek. A reakciók gyakoriságának és súlyosságának csökkentése érdekében a Kyprolis alkalmazása előtt dexametazont kell adni (lásd 4.2 pont).

Haemorrhagia és thrombocytopenia

Kyprolis-szal kezelt betegeknél haemorrhagiáról (pl. gastrointestinalis, pulmonalis és intracranialis haemorrhagiáról) számoltak be, mely gyakran thrombocytopeniával járt együtt. Az események közül némelyik fatális kimenetelű volt (lásd 4.8 pont).

A Kyprolis thrombocytopeniát okoz a 28 napos ciklusok 8. vagy 15. napján megfigyelhető mélyponttal - a vérlemezkeszám rendszerint visszatér a kiindulási értékre a következő ciklus kezdetéig (lásd 4.8 pont). A vérlemezkeszám gyakori ellenőrzése szükséges a Kyprolis-kezelés alatt. A dózist csökkenteni kell, vagy le kell állítani a kezelést (lásd 4.2 pont).

Vénás thromboemboliás események

Kyprolis-szal kezelt betegeknél vénás thrombosisos eseményekről, köztük mélyvénás thrombosisról és halálos kimenetelű tüdőemboliáról számoltak be.

A thromboembolia ismert kockázati tényezőivel - beleértve a korábbi thrombosist is - rendelkező betegeket szorosan ellenőrizni kell. Intézkedéseket kell hozni az összes befolyásolható kockázati tényező (pl. a dohányzás, hypertonia és hyperlipidaemia) csökkentése érdekében. Elővigyázatosság szükséges az olyan szerek egyidejű adagolásakor, amelyek a thrombosis kockázatát növelhetik (pl. erithropoeticus szerek vagy hormonpótló terápia). A betegeknek és a kezelőorvosoknak is tanácsos figyelniük a thromboembolia okozta panaszokra és tünetekre. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy forduljanak orvoshoz, ha olyan tüneteket észlelnek, mint a nehézlégzés, mellkasi fájdalom, haemoptoe, kéz- vagy lábdagadás, illetve fájdalom.

Egyéni előny/kockázat értékelés alapján a thromboprophylaxist fontolóra kell venni.

Májtoxicitás

Májelégtelenségről, köztük halálos kimenetelű esetekről számoltak be. A Kyprolis a szérum transzaminázok szintjének emelkedését okozhatja (lásd 4.8 pont). A dózist csökkenteni kell, vagy le kell állítani a kezelést (lásd 4.2 pont). A kezelés indításakor, majd a karfilzomib-kezelés alatt havonta ellenőrizni kell a májenzimszinteket és a bilirubinszintet a kiindulási értékektől függetlenül.

Thromboticus microangiopathia

Kyprolis-szal kezelt betegeknél thromboticus microangiopathiáról, így thromboticus thrombopeniás purpuráról (TTP-ről) és haemolyticus uraemiás szindrómáról (HUS-ról) számoltak be. Az esetek közül némelyik fatális kimenetelű volt. Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nem lépnek-e fel a TTP/HUS jelei és tünetei. Ha felmerül a TTP/HUS gyanúja, le kell állítani a Kyprolis-kezelést, a beteget pedig ki kell vizsgálni e kórképek irányában. Ha kizárható a TTP/HUS diagnózisa, újrakezdhető a
Kyprolis-kezelés. Nem ismert, hogy biztonságos-e a Kyprolis-kezelés újrakezdése olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében TTP/HUS szerepel.

Posterior reverzibilis encephalopathia szindróma

Kyprolis-szal kezelt betegeknél posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) kialakulásáról számoltak be. A PRES, korábbi nevén reverzibilis posterior leukoencephalopathia (RPLS) ritka, neuroradiológiai képalkotó eljárásokkal diagnosztizálható neurológiai betegség, melynek tünetei a görcsroham, fejfájás, letargia, zavartság, vakság, megváltozott tudatállapot, egyéb látási és neurológiai zavarok, valamint hypertonia. PRES gyanúja esetén abba kell hagyni a Kyprolis alkalmazását. Nem ismert, hogy biztonságos-e a Kyprolis-kezelés újrakezdése olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében PRES szerepel.

Hepatitis B-vírus (HBV) reaktiválódás

A karfilzomib-kezelésben részesülő betegeknél a hepatitis B-vírus reaktiválódását jelentették.

A karfilzomib-kezelés megkezdése előtt minden beteget ki kell vizsgálni HBV-re nézve. Pozitív
HBV-szerológia esetén a betegnél meg kell fontolni az antivirális profilaxis lehetőségét. A kezelés időtartama alatt és a kezelés befejeződése után monitorozni kell a HBV-reaktiválódás klinikai és laboratóriumi jeleit. Szükség szerint konzultálni kell a HBV-fertőzés kezelésében jártas szakemberekkel. A HBV-reaktiválódás megfelelő kontrollálása után a karfilzomib-kezelés folytatásának biztonságossága nem ismert. Ezért a kezelés folytatásával kapcsolatban a HBV kezelésében jártas szakemberekkel kell konzultálni.

Progresszív multifokális leukoencephalopathia

A karfilzomib-kezelésben részesülő és korábban vagy egyidejűleg immunszupresszív kezelést kapó betegeknél progresszív multifokális leukoencephalopathiát (PML) jelentettek.

A karfilzomib-kezelésben részesülő betegeket monitorozni kell a PML-re utaló új vagy súlyosbodó neurológiai, kognitív vagy viselkedési jelekre és tünetekre nézve, a központi idegrendszeri rendellenességek differenciáldiagnózisának részeként.

PML gyanúja esetén a gyógyszer alkalmazását fel kell függeszteni a PML specialista általi, megfelelő diagnosztikai vizsgálatokkal történő kizárásáig. PML diagnosztizálása esetén a karfilzomib alkalmazását abba kell hagyni.

Fogamzásgátlás

A fogamzóképes korban lévő nőknek (és/vagy partnereiknek) hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt és azt követően egy hónapig. A férfi betegeknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés alatt és azt követően 3 hónapig, ha partnerük gyermeket vár vagy fogamzóképes korban van és nem alkalmaz hatékony fogamzásgátlást (lásd 4.6 pont). A karfilzomib csökkentheti az oralis fogamzásgátlók hatását (lásd 4.5 pont).

Nátriumtartalom

Kyprolis 10 mg por oldatos infúzióhoz
Ez a gyógyszer 37 mg nátriumot tartalmaz minden 10 mg-os injekciós üvegben, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 1,9%-ának felnőtteknél.

Kyprolis 30 mg por oldatos infúzióhoz
Ez a gyógyszer 109 mg nátriumot tartalmaz minden 30 mg-os injekciós üvegben, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 5,5%-ának felnőtteknél.

Kyprolis 60 mg por oldatos infúzióhoz
Ez a gyógyszer 216 mg nátriumot tartalmaz minden 60 mg-os injekciós üvegben, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 11%-ának felnőtteknél.

Ciklodextrin-tartalom

Kyprolis 10 mg por oldatos infúzióhoz
Ez a gyógyszer 500 mg ciklodextrint (nátrium-szulfobutiléter-betadexet) tartalmaz minden 10 mg-os injekciós üvegben, ami egy 70 kg testtömegű felnőttnél 88 mg/ttkg-nak felel meg.

Kyprolis 30 mg por oldatos infúzióhoz
Ez a gyógyszer 1500 mg ciklodextrint (nátrium-szulfobutiléter-betadexet) tartalmaz minden 30 mg-os injekciós üvegben, ami egy 70 kg testtömegű felnőttnél 88 mg/ttkg-nak felel meg.

Kyprolis 60 mg por oldatos infúzióhoz
Ez a gyógyszer 3000 mg ciklodextrint (nátrium-szulfobutiléter-betadexet) tartalmaz minden 60 mg-os injekciós üvegben, ami egy 70 kg testtömegű felnőttnél 88 mg/ttkg-nak felel meg.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Kyprolis kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A klinikai vizsgálatok során fáradtságot, szédülést, ájulást, homályos látást, aluszékonyságot és/vagy vérnyomásesést figyeltek meg. Tájékoztatni kell a Kyprolis-szal kezelt betegeket, hogy nem szabad gépjárművet vezetniük vagy gépeket kezelniük, ha a felsoroltak közül bármelyik tünetet észlelik.


4.9 Túladagolás

Jelenleg kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni a klinikai vizsgálatokban értékelt adagoknál magasabb dózisok biztonságosságát illetően. A Kyprolis tévedésből beadott 200 mg-os adagja után akutan jelentkező hidegrázásról, alacsony vérnyomásról, veseelégtelenségről, thrombocytopeniáról és lymphopeniáról számoltak be.

A karfilzomib túladagolásának nincsen ismert, specifikus antidotuma. Túladagolás esetén a beteget folyamatosan ellenőrizni kell, különösen a 4.8 pontban felsorolt mellékhatások észlelése érdekében.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A karfilzomib elsődlegesen peptidáz és epoxid-hidroláz tevékenységek révén metabolizálódik, ezért nem valószínű, hogy a karfilzomib farmakokinetikai profilját befolyásolják az egyidejűleg alkalmazott citokróm P450-gátló és -serkentő készítmények.

In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy a karfilzomib nem indukálja a humán CYP3A4 izoenzimet humán hepatocytakultúrákban. Egy 27 mg/m2-es adagolású (2-10 perces infúzióban adott) karfilzomibbal végzett klinikai vizsgálatban, amelyben per os midazolámot alkalmaztak
CYP3A-tesztszubsztrátként, kimutatták, hogy a karfilzomib egyidejű alkalmazása nem befolyásolta a midazolám farmakokinetikáját. Ez arra utal, hogy a karfilzomib várhatóan nem gátolja a CYP3A4/5 szubsztrátjainak metabolizmusát, és az emberi szervezetben nincs CYP3A4-indukáló hatása. Az 56 mg/m2-es adaggal nem végeztek erre vonatkozóan klinikai vizsgálatot. Bár nem ismert, hogy terápiás koncentrációkban a karfilzomib indukálja-e a CYP1A2, 2C8, 2C9, 2C19 és 2B6 izoenzimeket. Körültekintően kell eljárni, ha olyan gyógyszerekkel adják együtt a karfilzomibot, például oralis fogamzásgátlókkal, melyek a felsorolt izoenzimek szubsztrátjai. A terhesség elkerülése érdekében hatékony módszereket kell alkalmazni (lásd 4.6 pont, továbbá a lenalidomid hatályos alkalmazási előírása). Ha a beteg oralis fogamzásgátlót szed, ehelyett más hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazni.

A karfilzomib in vitro nem gátolja a CYP1A2, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19 és 2D6 izoenzimeket, így várhatóan nem befolyásolja azoknak a gyógyszereknek az expozícióját, melyek a felsorolt izoenzimek szubsztrátjai.

A karfilzomib a P-glikoprotein (P-gp) szubsztrátja, de nem BCRP-szubsztrát. Mindamellett tekintettel arra, hogy a Kyprolis alkalmazása intravénásan történik, és a készítmény nagymértékben metabolizálódik, nem valószínű, hogy a P-gp vagy a BCRP gátlói vagy serkentői befolyásolnák a karfilzomib farmakokinetikai profilját. In vitro, a terápiás adag mellett várhatóan kialakuló koncentrációnál alacsonyabb (3 µmól) koncentrációban a karfilzomib 25%-kal gátolja a digoxin (P-gp-szubsztrát) effluxtranszportját. Körültekintően kell eljárni, ha a karfilzomibot P-gp-szubsztrátokkal (pl. digoxin, kolhicin) kombinációban alkalmazzák.

In vitro, a karfilzomib gátolja az OATP1B1 izoenzimet (IC50 = 2,01 µmól), ugyanakkor nem ismert, hogy a karfilzomib szisztémás szinten gátolhatja-e vagy sem a többi transzporter molekulát, az OATP1B3-at, az OAT1-et, az OAT3-at, az OCT2-t és a BSEP-t. A karfilzomib nem gátolja a humán UGT2B7 enzimet, de gátolja a humán UGT1A1 enzimet (IC50 = 5,5 µmól). Ennek ellenére, figyelembe véve a karfilzomib gyors eliminációját, nevezetesen a szisztémás koncentráció gyors csökkenését az infúzió vége után 5 perccel, az OATP1B1 és UGT1A1 szubsztrátjaival való klinikailag releváns interakciók kockázata alacsony.


6.2 Inkompatibilitások

Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.

A Kyprolis por oldatos infúzióhoz készítményt tilos 9 mg/ml nátrium-kloridot tartalmazó (0,9%-os) oldatos injekcióval keverni.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A biztonságossági profil összefoglalása

A Kyprolis-kezelés alatt jelentkező súlyos mellékhatások a következők lehetnek: szívelégtelenség, myocardialis infarctus, szívmegállás, myocardialis ischaemia, interstitialis tüdőbetegség, pneumonitis, akut légúti distressz szindróma, heveny légzési elégtelenség, pulmonalis hypertonia, dyspnoe, magas vérnyomás, így hypertoniás krízis, akut vesekárosodás, tumorlízis-szindróma, infúzió beadásával kapcsolatos reakciók, gastrointestinalis haemorrhagia, intracranialis haemorrhagia, pulmonalis haemorrhagia, thrombocytopenia, májelégtelenség, hepatitis B-vírus reaktiválódása, PRES, thromboticus microangiopathia és TTP/HUS. A Kyprolis-szal végzett klinikai vizsgálatokban a cardialis toxicitás és a nehézlégzés jellemzően a kezelés korai szakaszában jelentkezett (lásd 4.4 pont). A leggyakrabban (a résztvevők több mint 20%-ánál) előforduló mellékhatások a következők voltak: anaemia, fáradtság, thrombocytopenia, hányinger, hasmenés, láz, dyspnoe, légúti fertőzés, köhögés és neutropenia.

A karfilzomib kezdeti, 20 mg/m2-es dózisát követően az adagot 27 mg/m2-re emelték a PX-171-009 számú vizsgálatban, és 56 mg/m2-re a 2011-003 számú vizsgálatban (lásd 5.1 pont). A 2011-003 számú vizsgálat Kyprolis és dexametazon (Kd) karán és a PX-171-009 számú vizsgálat Kyprolis, lenalidomid és dexametazon (KRd) karán jelentkező mellékhatások vizsgálatok közötti összehasonlítása arra utal, hogy összefüggés lehet a dózis és a következő mellékhatások megjelenése között: szívelégtelenség (Kd 8,2%, KRd 6,4%), dyspnoe (Kd 30,9%, KRd 22,7%), hypertonia (Kd 25,9%, KRd 15,8%) és pulmonalis hypertonia (Kd 1,3%, KRd 0,8%).

A 20160275-ös vizsgálatban (lásd 5.1 pont), amelyben a Kyprolis daratumumabbal és dexametazonnal (KdD) együtt történő alkalmazását hasonlították össze a Kyprolis dexametazonnal (Kd) együtt történő alkalmazásával, nemkívánatos események miatti halál a vizsgálati kezelés utolsó dózisától számított 30 napon belül a betegek 10%-ánál következett be a KdD-karon, szemben a Kd-karon tapasztalt 5%-kal. A leggyakoribb halálok mindkét karon a fertőzés volt (KdD: 5%; Kd: 3%). A kezeléssel összefüggő, halálos kimenetelű nemkívánatos események kialakulásának kockázata nagyobb volt a
65 éves vagy idősebb betegek esetében. Súlyos nemkívánatos eseményeket a betegek 56%-ánál jelentettek a KdD-karon és 46%-ánál a Kd-karon. A leggyakrabban jelentett súlyos nemkívánatos események a KdD-karon, szemben a Kd-karral: anaemia (2% versus 1%), hasmenés (2% versus 0%), láz (4% versus 2%), tüdőgyulladás (12% versus 9%), influenza (4% versus 1%), szepszis (4% versus 1%) és bronchitis (2% versus 0%).

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A mellékhatások szervrendszerek és gyakoriság szerint rendszerezve kerültek az alábbiakban felsorolásra (lásd 6. táblázat). Az egyes mellékhatások gyakoriságát a klinikai vizsgálatok összevont adatállományából (n = 3878) származó nyers gyakorisági arányok alapján határozták meg. Az egyes szervrendszereken, illetve gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

6. táblázat: A mellékhatások táblázatos felsorolása

MedDRA szerinti szervrendszeri kategória
Nagyon gyakori (? 1/10)
Gyakori
(? 1/100 - < 1/10)
Nem gyakori
(? 1/1000 -
< 1/100)
Ritka
(? 1/10 000 -
< 1/1000)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
Tüdőgyulladás
Légúti fertőzés

Szepszis Tüdőfertőzés Influenza
Herpes zoster* Húgyúti fertőzés
Bronchitis
Gastroenteritis
Vírusfertőzés
Nasopharyngitis
Rhinitis
Clostridium
difficile colitis
Cytomegalovírus fertőzés
Hepatitis B-vírus reaktiválódása

Immunrendszeri betegségek és tünetek


Gyógyszertúlérzékenység

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Thrombocytopenia
Neutropenia
Anaemia
Lymphopenia
Leukopenia
Lázas neutropenia

HUS TTP
Thromboticus microangiopathia
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
Hypokalaemia
Étvágycsökkenés
Dehydratio
Hyperkalaemia
Hypomagnesaemia
Hyponatraemia
Hypercalcaemia
Hypocalcaemia
Hypophosphataemia
Hyperuricaemia
Hypoalbuminaemia
Hyperglykaemia
Tumorlízisszindróma

Pszichiátriai kórképek
Álmatlanság
Nyugtalanság Zavart állapot


Idegrendszeri betegségek és tünetek
Szédülés Perifériás neuropathia
Fejfájás
Paraesthesia Hypoaesthesia
Intracranialis haemorrhagia Cerebrovascularis
történés
PRES

Szembetegségek és szemészeti tünetek

Cataracta
Homályos látás


A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és
tünetei

Tinnitus


Szívbetegségek és a szívvel
kapcsolatos tünetek

Szívelégtelenség
Myocardialis infarctus
Pitvarremegés
Tachycardia Csökkent ejekciós
frakció Palpitatio
Szívmegállás
Cardiomyopathia Myocardialis ischaemia
Pericarditis
Pericardialis effúzió
Kamrai tachycardia


MedDRA szerinti szervrendszeri kategória
Nagyon gyakori (? 1/10)
Gyakori
(? 1/100 - < 1/10)
Nem gyakori
(? 1/1000 -
< 1/100)
Ritka
(? 1/10 000 -
< 1/1000)
Érbetegségek és tünetek
Hypertonia
Mélyvénás thrombosis
Hypotonia
Kipirulás
Hypertoniás krízis Haemorrhagia
Hypertoniás sürgősségi állapot
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Dyspnoe
Köhögés
Tüdőembólia
Tüdőoedema
Epistaxis Oropharyngealis fájdalom Dysphonia
Zihálás
Pulmonalis hypertonia
ARDS
Heveny légzési elégtelenség Pulmonalis haemorrhagia
Interstitialis
tüdőbetegség Pneumonitis

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Hányás
Hasmenés
Székrekedés
Hasi fájdalom
Hányinger
Gastrointestinalis haemorrhagia
Dyspepsia
Fogfájás
Gastrointestinalis perforáció Akut pancreatitis

Máj- és epebetegségek, illetve tünetek

Magas alanin-
aminotranszferázszint Magas aszpartátaminotranszferázszint Magas gamma-
glutamiltranszferázszint
Hyperbilirubinaemia
Májelégtelenség Cholestasis

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Bőrkiütés
Viszketés
Erythema
Hyperhidrosis

Angiooedema
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
Hátfájás
Ízületi fájdalom
Végtagfájdalom
Izomgörcsök
Csont-izom rendszeri fájdalom
Csont- és izomeredetű mellkasi fájdalom
Csontfájdalom
Myalgia
Izomgyengeség


Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Magas
kreatininszint
Akut vesekárosodás
Veseelégtelenség
Vesekárosodás Csökkent renalis kreatinin-clearance


Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Láz
Perifériás oedema
Asthenia
Fáradtság
Hidegrázás
Mellkasi fájdalom
Fájdalom
Az infúzió beadásának helyén jelentkező reakció
Influenzaszerű megbetegedés Rossz közérzet
Többszervi diszfunkciós szindróma

MedDRA szerinti szervrendszeri kategória
Nagyon gyakori (? 1/10)
Gyakori
(? 1/100 - < 1/10)
Nem gyakori
(? 1/1000 -
< 1/100)
Ritka
(? 1/10 000 -
< 1/1000)
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei

A C-reaktív protein szintjének emelkedése Magas húgysavszint a vérben


Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények

Az infúzió beadásával kapcsolatos reakciók


* A gyakoriságot azon klinikai vizsgálatok alapján számították ki, ahol a legtöbb beteg profilaxist alkalmazott.

Egyes, kiválasztott mellékhatások leírása

Szívelégtelenség, myocardialis infarctus és myocardialis ischaemia

A Kyprolis-szal végzett klinikai vizsgálatok során szívelégtelenséget jelentettek a résztvevők mintegy 5%-ánál (a résztvevők mintegy 3%-ánál voltak az események legalább 3. súlyossági fokozatúak), myocardialis infarctust a résztvevők mintegy 1%-ánál (a résztvevők mintegy 1%-ánál voltak az események legalább 3. súlyossági fokozatúak) és myocardialis ischaemiát a résztvevők kevesebb mint
1%-ánál (a résztvevők kevesebb mint 1%-ánál voltak az események legalább 3. súlyossági fokozatúak). Ezek az események jellemzően a Kyprolis-kezelés korai szakaszában (< 5 ciklus) következtek be.

A 20160275-ös vizsgálatban a szívbetegségek (bármely és bármilyen fokú) előfordulása a kiindulásnál érbetegségben szenvedő betegeknél 29,9% volt a KdD-karon és 19,8% volt a Kd-karon, a hypertoniában szenvedő betegeknél pedig 30,6% volt a KdD-karon és 18,1% volt a Kd-karon. A halálos kardiológiai események előfordulása érbetegség esetén 1,9% volt a KdD-karon, 0,0% volt a Kd-karon, hypertonia esetén pedig 1,5% volt a KdD-karon és 0,0% volt a Kd-karon. Nem volt egyetlen típusú kardiológiai esemény, amely indokolta volna a KdD- és Kd-karon tapasztalt eltérést azon betegek esetében, akik kiindulási érbetegségben vagy hypertoniában szenvedtek.

A Kyprolis-kezelés alatt jelentkező szívproblémák klinikai ellátására vonatkozóan lásd a 4.4 pontot.

Dyspnoe

Kyprolis-szal végzett klinikai vizsgálatok során a résztvevők körülbelül 24%-ánál nehézlégzés jelentkezéséről számoltak be. A dyspnoe a legtöbb esetben nem volt súlyos (a résztvevők < 5%-ánál voltak az események ? 3. súlyossági fokozatúak), megszűnt, ritkán vezetett a kezelés megszakításához, és a vizsgálat korai szakaszában (a 3. ciklus előtt) jelentkezett. A Kyprolis-kezelés alatt jelentkező nehézlégzés klinikai ellátására vonatkozóan lásd a 4.4 pontot.

Hypertonia, ideértve a hypertoniás krízist is

A Kyprolis alkalmazását követően előfordult hypertoniás krízis (hypertoniás sürgősségi állapot). Az esetek közül némelyik fatális kimenetelű volt. A klinikai vizsgálatokban hypertonia a betegek mintegy 21%-ánál alakult ki, és a betegek 8%-ánál voltak ? 3. súlyossági fokozatú hypertoniás események. Hypertoniás krízis azonban csak a betegek < 0,5%-ánál lépett fel. A hypertonia gyakorisága hasonló volt függetlenül attól, hogy a betegek kórelőzményében szerepelt-e vagy sem magas vérnyomás. A Kyprolis-kezelés alatt jelentkező hypertonia klinikai ellátására vonatkozóan lásd a 4.4 pontot.

Thrombocytopenia

Kyprolis-szal végzett klinikai vizsgálatok során a résztvevők körülbelül 33%-ánál jelentettek thrombocytopeniát és a résztvevők körülbelül 20%-ánál voltak ? 3. súlyossági fokozatú események. A 20160275-ös számú vizsgálatban a ? 3. súlyossági fokozatú thrombocytopenia előfordulása 24,4% volt a KdD-karon, és 16,3% volt a Kd-karon. A Kyprolis gátolja a vérlemezkék lefűződését a megakaryocytákról, ezáltal thrombocytopeniát okoz. A Kyprolis-kezelés klasszikus ciklikus thrombocytopeniát eredményez, a mélypont a 28 napos ciklusok 8. és 15. napján megfigyelhető, majd a következő ciklus kezdetére a vérlemezkeszám általában visszatér a kiindulási értékre. A
Kyprolis-kezelés alatt jelentkező thrombocytopenia klinikai ellátására vonatkozóan lásd a 4.4 pontot.

Vénás thromboemboliás események

Kyprolis-szal kezelt betegeknél vénás thromboemboliás eseményekről, köztük mélyvénás thrombosisról és halálos kimenetelű tüdőemboliáról számoltak be (lásd 4.4 pont). A vénás thromboemboliás események általános előfordulási gyakorisága magasabb volt három, III. fázisú vizsgálat Kyprolis-karán. A PX-171-009 számú vizsgálatban a thromboemboliás események előfordulása 15,6% volt a KRd-karon, és 9,0% volt az Rd-karon. ? 3. súlyossági fokozatú vénás thromboemboliás eseményeket a betegek 5,6%-ánál jelentettek a KRd-karban és 3,9%-ánál az Rd-karon. A 2011-003 számú vizsgálatban a vénás thromboemboliás események előfordulása 12,5% volt a Kd-karon és 3,3% a bortezomib + dexametazon (Vd)-karon. ? 3. súlyossági fokozatú vénás thromboembóliás eseményeket a betegek 3,5%-ánál jelentettek a Kd-karon és 1,8%-ánál a Vd-karon.
A 20160275-ös számú vizsgálatban a vénás thromboemboliás események előfordulása 6,2% volt a KdD-karon, és 11,1% volt a Kd-karon. ? 3. súlyossági fokozatú vénás thromboembóliás eseményeket a betegek 1,9%-ánál jelentettek a KdD-karon és 6,5%-ánál a Kd-karon.

Májelégtelenség

A Kyprolis-szal végzett klinikai vizsgálatok folyamán a betegek < 1%-ánál májelégtelenségről, köztük halálos kimenetelű esetekről számoltak be. A Kyprolis-kezelés alatt jelentkező májtoxicitás klinikai ellátására vonatkozóan lásd a 4.4 pontot.

Perifériás neuropathia

Egy randomizált, nyílt elrendezésű, több központú vizsgálatban a Kyprolis-t 20/56 mg/m2-es, 30 perces infúzióban kapó betegeknél dexametazonnal együtt adva (Kd, n = 464) versus bortezomib + dexametazonnal együtt adva (Vd, n = 465) 2. vagy magasabb súlyossági fokú perifériás neuropathiát jelentettek a kiújuló myeloma multiplexben szenvedő betegek 7%-ánál a Kd-karon, szemben a Vd-kar betegeinek 35%-ával az előre tervezett teljes túlélési (OS) elemzés idején. A 20160275-ös vizsgálatban 2. vagy magasabb súlyossági fokú perifériás neuropathiát a kiújuló myeloma multiplexben szenvedő betegek 10,1%-ánál jelentettek a KdD-karon, és 3,9%-ánál a Kd-karon.

Infúziós reakciók

A 20160275-ös vizsgálatban az infúziós reakciók kialakulásának kockázata magasabb volt, ha a karfilzomibot daratumumabbal együtt alkalmazták.

Légúti fertőzések

A 20160275-ös vizsgálatban súlyos mellékhatásként jelentett légúti fertőzés minden kezelési csoportban előfordult (27,6% a KdD-karon, illetve 15,0% a Kd-karon). A 20160275-ös vizsgálatban súlyos mellékhatásként jelentett tüdőgyulladás minden kezelési csoportban előfordult (15,3% a KdD-karon, illetve 9,8% a Kd-karon). A KdD-karon az esetek 1,3%-a volt halálos, míg a Kd-karon 0%-a.

Másodlagos primer malignitások

A 20160275-ös vizsgálatban minden kezelési csoportban jelentettek másodlagos primer malignitásokat (1,9% a KdD-karon és 1,3% a Kd-karon).

Opportunista fertőzések

A 20160275-ös vizsgálatban minden kezelési csoportban jelentettek opportunista fertőzéseket (9,4% a KdD-karon és 3,9% a Kd-karon). A KdD-karon a betegek ? 1%-ánál jelentkeztek opportunista fertőzések, beleértve a herpes zostert, a szájüregi candidiasist, az orális herpeszt és a herpes simplexet.

Hepatitis B-reaktiválódás

A 20160275-ös vizsgálatban a hepatitis B-reaktiválódási események előfordulása 0,6% volt a KdD-karon és 0% a Kd-karon.

Egyéb különleges betegcsoportok

Idősek

Bizonyos mellékhatások (például a szívritmuszavarok, szívelégtelenség [lásd 4.4 pont], dyspnoe, leukopenia és thrombocytopenia) a Kyprolis klinikai vizsgálatai alatt összességében gyakrabban jelentkeztek a 75 éves vagy idősebb betegeknél, mint a 75 év alattiaknál.

A 20160275-ös vizsgálatban a hetente kétszer 20/56 mg/m2 KdD-kezelésben részesülő 308 beteg 47%-a 65 éves vagy idősebb volt. A vizsgálat KdD-karján a kezeléssel összefüggő, halálos kimenetelű nemkívánatos esemény a 65 évesnél fiatalabb betegek 6%-ánál, a 65 éves vagy idősebb betegek 14%-ánál fordult elő. A Kd-karon ilyen esemény a 65 évesnél fiatalabb betegek 8%-ánál, a 65 éves vagy idősebb betegek 3%-ánál fordult elő.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, egyéb daganatellenes szerek, ATC kód: L01XG02

Hatásmechanizmus

A karfilzomib tetrapeptid-epoxiketon proteaszóma-gátló készítmény, mely szelektíven és irreverzibilisen kötődik a 20S-proteaszóma N-terminális treonint tartalmazó aktív helyéhez, a 26S-proteaszómán belül elhelyezkedő proteolitikus magrészecskéhez, és más proteázosztályokra nem, vagy csak kismértékben hat. A karfilzomib antiproliferatív és proapoptotikus hatásúnak bizonyult a hematológiai daganatok preklinikai modelljeiben. Állatokban a karfilzomib gátolta a vérben és a szövetekben található proteaszómák aktivitását, és lassította a daganatnövekedést a myeloma multiplex modellekben. In vitro a karfilzomib neurotoxicitása és nem proteaszomális proteázokra gyakorolt hatása minimális.

Farmakodinámiás hatások

Az intravénásan alkalmazott karfilzomib gátolta a proteaszóma kimotripszinszerű működését az első dózis beadása után 1 órával vett vérmintán végzett mérés alapján. A 15 mg/m2-es vagy magasabb dózisok következetesen (legalább 80%-kal) gátolták a proteaszóma kimotripszinszerű működését. Ezenkívül a karfilzomib 20 mg/m2-es dózisban az immunproteaszóma látens membránfehérje-2 (LMP2) alegységének 26-32%-os, valamint a multikatalitikus endopeptidáz komplexszerű-1 (MECL1) alegységének 41-49%-os gátlását okozta. A proteaszóma gátlása legalább 48 órán át fennmaradt a karfilzomib első adagja után minden héten, amikor alkalmazták a készítményt. A lenalidomiddal és dexametazonnal való együttes alkalmazás nem befolyásolta a proteaszóma gátlását.

Az 56 mg/m2-es magasabb adag nemcsak a CT-L-alegységek erőteljesebb (? 90%-os) gátlását idézte elő a 15-20 mg/m2-es dózishoz képest, hanem más proteaszóma-alegységek (LMP7, MECL1 és LMP2) erélyesebb inhibitorának is bizonyult. Sorrendben mintegy 8%-kal, 23%-kal, illetve 34%-kal növekedett az LMP7-, MECL1-, illetve LMP2-alegységek gátlása az 56 mg/m2-es adag mellett a 15-20 mg/m2-es dózishoz viszonyítva. Hasonló proteaszóma-gátlást értek el a karfilzomibbal a 2-10 perces, illetve 30 perces infúzióban alkalmazott, vizsgált 2 dózisszint (20, illetve 36 mg/m2) mellett.

Klinikai hatásosság és biztonságosság

A lenalidomiddal és dexametazonnal kombinált Kyprolis a kiújuló myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelésére - a PX-171-009 vizsgálat (ASPIRE)

A Kyprolis biztonságosságát és hatásosságát egy randomizált, nyílt elrendezésű, többközpontú vizsgálatban értékelték 792, kiújuló myeloma multiplexes beteg bevonásával. Az 1:1 arányú randomizálás után a lenalidomiddal és dexametazonnal kombinált Kyprolis-kezelést, valamint a lenalidomid + dexametazon kombinációt hasonlították össze.

A vizsgálatban a hetente kétszer 10 perces infúzióban, 4 hétből 3 héten át adott Kyprolis-t értékelték
20 mg/m2-es kezdőadagban, melyet az 1. ciklus 8. napján 27 mg/m2-re emeltek. A Kyprolis-kezelést a betegek legfeljebb 18 cikluson át kapták, hacsak a betegség progressziója vagy elfogadhatatlan toxicitás nem indokolta a kezelés korábbi leállítását. A lenalidomid- és dexametazon-kezelést a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezéséig folytatták.

A vizsgálatból kizárták azokat a betegeket, akiknél a következő állapotok álltak fenn: a kreatinin-clearance < 50 ml/perc, NYHA III. vagy IV. stádiumú pangásos szívelégtelenség, vagy az utóbbi 4 hónapban bekövetkezett myocardialis infarctus, progresszió a bortezomibot tartalmazó kezelés alatt, vagy a lenalidomid- és dexametazon-kezelés első 3 hónapjában tapasztalt progresszió, vagy a lenalidomid- és dexametazon-kezelés alatt bármikor bekövetkezett progresszió, ha a betegnél ez volt a legutóbb alkalmazott kezelési séma. A vizsgálat beválasztási kritériumai megengedték, hogy bortezomibra (n = 118) vagy lenalidomidra (n = 57) refrakter myelomás betegek egy kisebb csoportja is bevonásra kerülhessen. A bevont betegeket egy kezelésre refrakterként határozták meg, ha a következő 3 kritérium valamelyike teljesült: nem reagáló (< minimális válasz) bármely terápiás rezsimre; progresszió bármely terápiás rezsim alatt; vagy progresszió egy terápiás rezsim befejezte után 60 napon belül. Ez a vizsgálat nem értékelte az előny/kockázat arányt széles