Gyógyszerelés elemzésTájékoztatóÉszrevételek

Cikk adatlapVissza

MALTOFER 10MG/ML SZIRUP 150ML

Forgalombahozatali engedély jogosultja:
Vifor France Sa
Hatástani csoport:
B03AB Fe(iii) orális készítményei
Törzskönyvi szám:
OGYI-T-05718/04
Hatóanyagok:
FerrumDDD
Hatáserősség:
Nincs jelzése, nem erőshatású ()
Fogy. ár:
0 Ft
Kiadhatóság:
VN Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszerkészítmények.
V Orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerkészítmények.
Kiadhatóság jogcíme:
JogcímTámogatás (Ft)Térítési díj (Ft)
Recept nélkül0,000,00
Általános0,000,00
Teljes0,000,00
Egyedi engedélyes0,000,00
Tárolás:
Nedvességtől védve
25 °c alatt
Fénytől védve
Eredeti csomagolásban
Felbontás után 2 hónapig felhasználandó
Főbb veszélyeztetett
csoportok:
Májbetegség esetén alkalmazása ellenjavallt
Adagolható kortól függően
Alkalmazási elôirat

Adagolás

4.2 Adagolás és alkalmazás

Adagolás

Felnőtteknek, gyermekeknek és serdülőknek (12 éves kortól) a vashiányos állapotok megelőzésére és kezelésére 50-100 mg/nap adagolás javasolt.

A napi adag és a kezelés hossza a vashiány súlyosságától függ.

A vashiány súlyosságától függően a kezelőorvosok módosíthatják a dózist és a terápia időtartamát.
A napi maximális dózis: 300 mg.

Szükséges vasmennyiség mg-ban
(mg)

Szirup
(ml)
50
5
100
10
200
20
300
30

Különleges betegcsoportok
Máj- vagy vesekárosodásban szenvedő betegek, idős betegek, illetve az olyan betegek esetében, akiknél az anamnézisben emésztőrendszeri betegség szerepel, vagy arra orvosi bizonyíték van, nem, vagy nagyon korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre klinikai vizsgálati adat. A forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján a Maltofer biztonságossági és hatásossági profiljáról nem bizonyították, hogy különbség lenne ezen betegek esetén, így nincs szükség különleges adagolási rendre ezekben a betegcsoportokban.

Az alkalmazás módja
Az ételek és az italok nem befolyásolják a vas felszívódását a Maltofer-ből. A Maltofer bevehető étkezésektől függetlenül vagy étkezés közben is. Ugyanakkor a Maltofer bevétele étkezés közben vagy közvetlenül étkezés után ajánlott. Ez mérsékelheti a gasztrointesztinális mellékhatásokat.
A napi adag 2-3 részre osztva vagy egyben is bevehető.
A Maltofer szirup különféle zöldség- és gyümölcslevekbe, keverve is beadhatók. A Maltofer folyékony ételekkel való keverése segít megelőzni a fogak elszíneződését is.




Figyelmeztetés

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Vashiány fertőzés vagy daganat következtében is kialakulhat. Mivel a szervezet csak az elsődleges betegség megszüntetését követően tudja hasznosítani a vasat, tanácsos mérlegelni a kockázatokat és előnyöket. Ha a vaskezelés hatására sem mutatkozik kielégítő javulás a laboratóriumi értékekben (pl. a hemoglobinszint emelkedése nem éri el megközelítően a 0,1 g/dl értéket naponta és körülbelül a 2-3 g/dl értéket 3 hét után), a terápiát újra kell értékelni.
Az ismételt vértranszfúzión átesett betegek esetében kellő körültekintéssel kell eljárni, mert a bejuttatott eritrocitákból felszabaduló vas vastúlterhelést okozhat.

Az anémia kezelése mindig orvosi felügyeletet igényel.

A Maltofer készítményekkel való kezelés során a széklet sötétre színeződhet, azonban ennek nincs klinikai jelentősége.

A Maltofer szirup az alábbiakat tartalmazza:
• Propil-parahidroxibenzoát és metil-parahidroxibenzoát
Allergiás reakciót okozhat (amelyek esetleg csak később jelentkeznek)
• Szacharóz
200 mg szacharózt tartalmaz milliliterenként. Diabetes mellitusban szenvedő betegek esetén ezt figyelembe kell venni. Ritkán előforduló, örökletes fruktózintoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető. A szacharóz káros lehet a fogakra.
• Nátrium
1,2 mg nátriumot tartalmaz milliliterenként, ami megfelel a WHO által a nátrium esetében ajánlott 2 g-os maximális napi bevitel 0,06%-ának felnőtteknél.
• Szorbit
0,28 g szorbitot tartalmaz milliliterenként. A szorbit emésztőrendszeri diszkomfortérzetet okozhat és enyhe hashajtó hatású.
Örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegeknél ez a gyógyszer nem alkalmazható.
96%-os etanol
Ez a készítmény 3,4 mg alkoholt (etanolt) tartalmaz milliliterenként, amely egyenértékű 34 mg/10 ml (m/V%) alkohollal. A készítmény 10 milliliterében (100 mg vas) található alkoholmennyiség kevesebb mint 1 ml sörnek vagy 1 ml bornak felel meg.
A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.


4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Nem végeztek releváns kutatásokat ezzel kapcsolatban. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy a Maltofer befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.


4.9 Túladagolás

Túladagolás esetén az IPC alacsony toxicitásának (pl. egerekben vagy patkányokban a halálos dózis, 50% (LD50) >2000 mg vas/testtömeg-kilogramm), valamint a vas - igényvezérelt, és ezáltal a vasfelvételt korlátozó aktív felszívódás általi - kontrollált felvételének köszönhetően nem valószínű a vasfelhalmozódás vagy a mérgezés jelentkezése. Végzetes kimenetelű véletlen mérgezést nem jelentettek.





Kölcsönhatás

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A tetraciklin, ill. az alumínium-hidroxid IPC-vel (vas(III)-hidroxid-polimaltóz komplex) való interakcióját 3 humán vizsgálatban (keresztezett elrendezésű, vizsgálatonként 22 beteg részvételével) vizsgálták. Nem mutattak ki szignifikáns csökkenést a tetraciklin felszívódásában. A plazmában a tetraciklin-koncentráció nem csökkent a minimális gátló koncentráció alá, amely szükséges a bakteriosztázishoz. Az IPC-ből származó vas felszívódását nem csökkentette az alumínium-hidroxid vagy a tetraciklin. Az IPC tehát egyidejűleg alkalmazható tetraciklinnel és egyéb fenolvegyületekkel, illetve alumínium-hidroxiddal.

Patkányokon, tetraciklinnel, alumínium-hidroxiddal, acetilszaliciláttal, szulfaszalazinnal, kalcium-karbonát, kalcium-acetát és kalcium-foszfát kombinálva D3­vitaminnal, bromazepammal, magnézium-aszpartáttal, D­penicillinaminnal, metildopával, paracetamollal és auranofinnal, végzett vizsgálatok nem mutattak ki interakciót az IPC-vel.

Hasonlóképpen nem találtak interakciót az IPC-vel végzett in vitro vizsgálatok során olyan élelmiszer-összetevőkkel, mint például a fitinsav, az oxálsav, a tannin, a nátrium-alginát, a kolin és a kolinsók, az A­vitamin, a D3­vitamin, az E­vitamin, a szójaolaj és a szójaliszt. Ezen eredmények alapján az IPC étkezés közben vagy közvetlenül étkezés után is bevehető.

A tej nem befolyásolja a vas felszívódását a Maltofer-ből. A Maltofer ennek megfelelően keverhető vagy tehéntejbe is.

Az okkult vér kimutatására szolgáló (hemoglobint kimutató) Hemoccult-teszt eredményeit nem befolyásolja, ezért a teszthez nem szükséges a Maltofer-kezelés felfüggesztése.

A parenterális vaskészítmények és a Maltofer egyidejű alkalmazása nem javasolt, mivel az a szájon át alkalmazott vas felszívódását csökkentené.


6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.




Mellékhatás

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A Maltofer készítmények biztonságosságát és tolerálhatóságát egy 24 publikációt vagy klinikai vizsgálatot, összesen1473, a gyógyszernek kitett beteget átfogó metaanalízisben értékelték.
A gyógyszerek azon legfőbb mellékhatásai, amelyekről ezekben a vizsgálatokban beszámoltak, a négy szervrendszerben fordultak elő (lásd 1. táblázat).

A széklet elszíneződése egy jól ismert nemkívánatos hatása a szájon át alkalmazható vaskészítményeknek, de ennek nincs klinikai relevanciája, és kevés esetről számoltak be. Egyéb gyakran előforduló nemkívánatos gyógyszerhatások az emésztőrendszeri rendellenességek (hasmenés, hányinger, hasi fájdalmak és székrekedés).

1. táblázat: Klinikai vizsgálatok során és a forgalomba hozatal után észlelt gyógyszermellékhatások
Szervrendszer
Nagyon gyakori
(? 1/10)
Gyakori
(? 1/100 - < 1/10)
Nem gyakori
(? 1/1000 - < 1/100)
Ritka (?1/10 000 - <1/1000)
Idegrendszeri betegségek és tünetek


Fejfájás
Tremor
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Elszíneződött széklet(1)
Hasmenés, hányinger,
hasi fájdalom(2), székrekedés
Hányás(3), a fogak elszíneződése, gastritis

A bőr és a bőralatti szövet betegségei és tünetei


Viszketés, kiütés(4, 5), csalánkiütés(5), erythema(5)



A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei



Izomgörcs(6), izomfájdalom
1 Az elszíneződött székletről kisebb gyakorisággal számoltak be a metaanalízisben, ám ez általánosságban véve egy jól ismert, gyógyszerhez köthető hatása a szájon alkalmazható vaskészítményeknek. Így tehát ez át lett sorolva a nagyon gyakori nemkívánatos hatásokhoz.
2 Ide tartozik: hasi fájdalom, emésztési zavar, epigasztriális diszkomfort, haspuffadás.
3 Ide tartozik: hányás, regurgitáció.
4 Ide tartozik: kiütés, foltos kiütés, hólyagos kiütés.
5 A forgalomba hozatal utáni spontán jelentésekből származó események, becsült előfordulás <1/491 beteg (a 95%-os konfidencia-intervallum felső határa).
6 Ide tartozik: akaratlan izomösszehúzódás.

A forgalomba hozatal után spontán bejelentett nemkívánatos mellékhatások
További gyógyszermellékhatásokat nem azonosítottak.

Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.




Farmakológia

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Vérszegénység elleni készítmények, háromértékű vas, orális készítmények, vasoxid-polimaltóz komplexek.
ATC kód: B03A B05

Hatásmechanizmus
Az IPC-ben, a polinukleáris vas(III)-hidroxid magot felületesen körülvesz néhány nem kovalensen kötött polimaltóz molekula, ami miatt az átlagos össz-molekulatömeg körülbelül 50 kDa. Az IPC polineukleáris vasmagjának szerkezete hasonló a ferritin nevű fiziológiás vasraktározó fehérje szerkezetéhez. Az IPC egy stabil komplex, amely nem szabadít fel nagy mennyiségű vasat fiziológiás körülmények közt. A mérete miatt az IPC kb. 40­szer gyengébben diffundál át a nyálkahártyán, mint a legtöbb vízoldékony vas(II)-só, amelyek vizes oldatban hexaaqua-vas(II)-ion komplexként fordulnak elő. Az IPC komplexből származó vas a bélben szívódik fel, aktív mechanizmussal.

Farmakodinámiás hatások
A felszívódott vas a transzferrinhez kötődik és a csontvelőben a hemoglobin szintézisére használódik fel, vagy főként a májban tárolódik, ahol viszont a ferritinhez kötődik. A farmakodinámiás gyógyszerkölcsönhatási tulajdonságokat lásd a 4.5. pontban.

Klinikai hatásosság és biztonságosság
A Maltofer a Hb normalizálására és a vasraktárak feltöltésére vonatkozó hatásosságát számos randomizált, placebo- vagy referenciaterápia-kontrollos klinikai kutatásban kimutatták, amelyeket különböző vasstátuszú felnőttekkel és gyermekekkel végezték. Ezekben a vizsgálatokban több mint 3800 résztvevő vett részt, amelyből körülbelül 2300 résztvevő kapott Maltofer készítményt.

Felnőttek és idősek
Két placebokontrollos vizsgálatban a Maltofer (200 mg vas/nap) szignifikánsan emelte a Hb-szintet 8 hét után, és a szérum ferritinszintjét vashiányos, de nem vérszegény felnőtteknél 6 hónap után emelte.

Több mint 300 Maltofer készítménnyel kezelt, felnőtt résztvevővel folytatott referencia-gyógyszeres vizsgálatokban a Maltofer (100-200 mg vas/nap) szignifikáns Hb-szint emelkedést ért el, hasonlóan a 3 héttől 6 hónapig tartó vas-szulfát vagy vas-fumarát kezelésekhez.
A Maltofer dózisfüggő hatását mutatták ki, azaz több beteg érte el a normális Hb-szintet a 200 mg-os vasdózisnak megfelelő Maltofer készítménnyel, mint 100 mg vaskészítménnyel. Továbbá a normál Hb-szinthez szükséges idő is kevesebb volt a nagyobb dózis esetében.

A Maltofer jól tolerálhatónak bizonyult, kevesebb mellékhatással, mint más vaskészítmények, legfőképp a gastrointestinális traktus esetében.

Placebokontrollos klinikai vizsgálatok felnőttekkel
Egy randomizált, egyszeres vak vizsgálat során 46, normál Hb-szinttel (?135 g/l) rendelkező, illetve normál (szérum ferritin 50-150 ng/ml; n = 23) vagy hiányos (szérum ferritin <20 ng/ml; n = 23) vasraktárral rendelkező vérvizsgálati alanyt randomizáltak úgy, hogy vagy Maltofer rágótablettát (100 mg vas naponta kétszer, étkezéssel együtt), vagy azzal megegyező külsejű placebót kaptak összesen 8 hétig. Szignifikáns emelkedést figyeltek meg a Hb-szintben (143-ról 150 g/l­re; p = 0,03), és a szervezet vasraktárainak feltöltődését (szérum ferritinszint emelkedése 16,2-ről 43,2 ng/ml-re; p = 0,002) mutatták ki a Maltofer készítményt szedő, vashiányos résztvevőknél (n = 11) a placebót szedő résztvevőkhöz képest (n = 12). A normális vasraktárakkal rendelkező résztvevőknél a Maltofer (n = 11) és a placebo (n = 12) csoportban nem volt szignifikáns hatás. A Maltofer rágótabletta kezelés jól tolerálható volt, és nem számoltak be gyomor-bélrendszeri tünetekről.

Egy 6 hónapos, kettős vak, randomizált vizsgálatban 48 vashiányos (szérum ferritin ?30 ng/ml-ként meghatározva) férfi résztvevőt randomizáltak úgy, hogy az étkezéssel együtt vagy Maltofer tablettát kaptak (200 mg vas/nap), vagy mikrokapszulázott vas-szulfátot (180 mg/nap), vagy placebót és 50 mg aszkorbinsavat. 45 résztvevő teljesítette a 6 hónapos értékelést (n = 15 minden csoportban). A 6. hónapban a Maltofer kezelés megnövekedett Hb-szintet eredményezett (+3,3 g/l; p < 0,05 a placebóval összevetve). A szérum ferritinszint emelkedése 27,4 ng/ml volt (p < 0,05 a placebóval összevetve) a Maltofer csoportban. A Maltofer tabletta kezelést jól tolerálták, és kevesebb emésztőrendszeri tünetet okozott, mint a hagyományos vas-szulfát-készítmények.

Rövid távú referenciakontrollos vizsgálatok (<12 hetes időtartam)
Egy kettős vak, dupla placebós vizsgálatban 121 vashiányos vérszegénységben szenvedő (meghatározás szerint: Hb 85-120 g/l, MCH<28 pg és/vagy MCH-koncentráció<33 g/dl) felnőttet randomizáltak úgy, hogy vagy Maltofer tablettát (napi kétszer 100 mg vas étkezéssel; n = 60) kaptak, vagy standard adagolású vas-szulfátot (napi háromszor 60 mg vas étkezés előtt 30 perccel; n = 61) 9 héten át. A protokoll szerinti (PP) halmazban (n = 80) az átlagos Hb-szint szignifikánsan emelkedett 107,4 g/l­ről 113,4 g/l­re a 3. héten a Maltofer csoportban (p = 0,01). A 9. héten az átlagos Hb-szint a Maltofer csoportban 120,3 g/l volt (p < 0,05 a 3. héttel összevetve). A kezelendő (ITT) halmazban (n = 52 minden csoportban) a Hb-értékek szignifikánsan emelkedtek 108,9 g/l­ről 121,1 g/l­re a Maltofer csoportban 9 hét után (p < 0,0001). A leggyakoribb, Maltofer készítménnyel összefüggésbe hozható nemkívánatos esemény a hasmenés volt (n = 5).

Referenciakontrollos vizsgálatok (?12 hetes időtartam)
Egy egyközpontú, nyílt, randomizált, párhuzamos csoportos vizsgálatban 143 vérvizsgálati alany (Hb <136 g/l férfiaknál, Hb <120 g/l nőknél; szérum ferritin <20 ng/ml) esetében hasonlították össze a 12 héten át naponta kétszer 100 mg vasat tartalmazó Maltofer cseppekkel vagy vas-szulfát sziruppal történő kezelést. A Hb-, az MCV- és az MCH-szintek hasonlóképpen emelkedtek mindkét kezelési csoportban. A szérum ferritinszint-emelkedés 2,6 ng/l volt a Maltofer csoportban. A leggyakoribb nemkívánatos esemény a gasztrointesztinális intolerancia volt, amely szignifikánsan kevesebbszer fordult elő a Maltofer esetében (44,7% a vas-szulfát csoportnál összevetve a 8,6-17,5%-kal a Maltofer csoportnál; p < 0,0001).

A Maltofer rágótabletta két dózisban (100 mg egyszer vagy kétszer naponta) volt összevetve a vas-szufáttal (naponta kétszer 60 mg) egy 12 hetes randomizált vizsgálatban. 145 vashiányos vérszegénységben szenvedő (Hb <133 g/l férfiaknál, Hb <116 g/l nőknél) vérvizsgálati alany vett részt a vizsgálatban. A Maltofer tablettákat étkezés közben szedték (reggeli és vacsora idején), míg a vas-szulfátot éhgyomorra. Összesen 15 beteget vontak ki a vizsgálatból, főleg a protokoll megsértése miatt. A Hb-értékek normalizálását tekintetbe véve a Maltofer napi 200 mg vas dózisa (100 mg naponta kétszer) hatásosabbnak bizonyult a Maltofer napi 100 mg vas dózisával szemben (naponta egyszer). A 12. hét végére a betegek közel 80%­a elérte a normál Hb-szintet a Maltofer 200 mg vas/nap esetében (n = 45), míg a Maltofer 100 mg vas/nap dózis esetében a betegeknek csak az 50%­a érte el (n = 40). Hányinger és hányás előfordult mindkét Maltofer csoportban, és nem figyeltek meg különbséget a csoportok között. A Maltofer csoportban egy beteg sem szakította meg idő előtt a kezelést ezen mellékhatások miatt, azonban a vas-szulfát csoportban a betegek 24%­a szakította meg a kezelést hányinger és hányás miatt.

Serdülőkkel végzett vizsgálatok
Egy 120, 15-18 éves serdülővel végzett placebokontrollos vizsgálatban a Maltofer készítményről kimutatták, hogy javítja a vasstátuszt a vashiányos (vérszegény vagy nem vérszegény) serdülőkben. A vizsgálat résztvevőit 4 csoportba osztották, csoportonként 30 fővel: kontroll placebóval, kontroll kiegészítővel, vashiányos [transzferrin-szaturáció (TSAT) <16%; Hb?115 g/l fiúknál, Hb?105 g/l lányoknál] és vashiányos vérszegény (Hb<105 g/l). A 3 aktív kezelési csoport 100 mg vas/nap Maltofer kezelést kapott - tabletta formájában - heti 6 napon, 8 hónapig. A vizsgálat végén mind a három kezelési csoportban szignifikánsan növekedtek vasparaméterek értékei a placebocsoporthoz képest, beleértve a vashiány és a vérszegénység korrekcióját is. Nem számoltak be emésztőrendszeri nemkívánatos hatásokról

Terhes és szoptató nők
A Maltofer hatásosságát és biztonságosságát alátámasztotta egy nyílt, randomizált, kontrollos vizsgálat, amelyben 80 vashiányos vérszegénységben szenvedő terhes nő (Hb ?105 g/l, szérum ferritin ?15 ng/ml) vett részt. A betegeket 1:1 arányban randomizálták Maltofer kezelésre (n = 39) és vas-szulfátra (n = 41), és mindegyikük napi kétszer 100 mg vasat szedett étkezés közben vagy után, 90 napon át. A Hb-szint kiindulási értéke 96,4 ±8,9 g/l volt, és megnövekedett 30. napon 103,0 ±7,0 g/l, a 60. napon 110,5 ±7,5 g/l és a 90. napon 118,9 ±5,3 g/l­re. A 90. napon a szérum ferritin szintje 17,9 ±3,9 ng/ml volt a Maltofer esetében. A nemkívánatos események szignifikánsan ritkábban fordultak elő a Maltofer csoportban (12 beteg, 29,3%), mint a vas-szulfát-csoportban (22 beteg, 56,4%) (p = 0,015). A betegek adherenciája szignifikánsan jobb volt a Maltofer csoportban. A 90. napon a visszavitt tabletták/fiolák átlagos száma (1,53) szignifikánsan kisebb volt a Maltofer csoportban, mint az átlagosan visszavitt tabletták száma (2,97) a vas-szulfát-csoportban (p = 0,015).

Egy kontrollos vizsgálatban a Maltofer­t hasonlították össze kezeletlen kontrollcsoporttal, amelyben 50 egészséges, nem vérszegény szoptató anya vett részt, akiknek a vérképe normális volt, a szérum ferritinszintje 30 ng/ml felett volt, és elégséges mennyiségű anyatejük volt. A vizsgálat a Maltofer hatásosságát és a biztonságosságát hasonlította össze a a szoptató anyáknál és gyermekeiknél. 25 anyát kezeltek Maltofer rágótablettával (100 mg vas/nap) 3 hónapon át, míg a másik 25 nő nem kapott semmilyen vaskezelést. A Maltofer készítménnyel kezelt anyák átlagos Hb-értéke 111 ±0,41 g/l­ről 124 ±0,56 g/l­re, a szérum ferritinszintjük pedig 44,53 ±1,12 ng/ml-ről 67,55 ±1,2 ng/ml-re emelkedett (p < 0,001 minden paraméternél) 3 hónap alatt. A kezeletlen anyák átlagos Hb-értéke 111,5 ±0,35 g/l­ről 91,1 ±0,38 g/l­re csökkent, a szérum ferritinszintjük pedig 44,95 ±1,69 ng/ml-ről 19,03 ±1,54 ng/ml-re csökkent (p < 0,001 minden paraméternél). Hasonló tendenciát figyeltek meg az anyatejjel táplált gyermekeknél is, azaz a Hb-szint (167,1 ±0,45 g/l kiindulási érték összevetve a 125,9 ±0,59 g/l­rel) és a szérum ferritinszint (151,5 ±1-51 ng/ml-ről 95,99 ±1,44 ng/ml-re) szignifikánsan csökkent 3 hónap elteltével, amikor az anyák nem kaptak vaskezelést (p < 0,001 minden paraméternél). A Maltofer készítménnyel kezelt anyák esetén jelentős emelkedést (p < 0,001) figyeltek meg az anyatej vastartalma (12,3 ±0,1 µmol/l­ről 20,4 ±0,26 µmol/l­re) és laktoferrintartalma kapcsán (3,75 ±0,05 g/l­ről 3,96 ±0,03 g/l­re). A Maltofer készítménnyel kezelt anyák újszülöttjei normális Hb-szintet és vasparamétereket mutattak 3 hónap után. Nem számoltak be szignifikáns nemkívánatos eseményről a Maltofer kezelés kapcsán sem a szoptató anyák sem a gyermekeik esetén.

Ezeket az eredményeket megerősítették egy másik vizsgálatban, ahol enyhe vashiányos vérszegénységben szenvedő szoptató anyákat vizsgáltak a szülés utáni 7-12. hétben. 7 nőt kezeltek Maltofer cseppekkel napi 300 mg vas dózisban, amelyet a felére csökkentettek 2,5-3 hónap kezelés után. További 14 szoptató anyát kezeltek Maltofer készítménnyel (folsavval együtt Maltofer Fol tabletta formájában). A kezelés 3,5-4. hónapjában az anyák hematológiai paraméterei a normális tartományba emelkedtek (pl. Hb 91 ±2,1 g/l­ről 121 ±1,6 g/l­re, a szérum ferritin 6 (2-12) ng/ml-ről 34 (28-61) ng/ml-re emelkedett), és az anyatej vas- és laktoferrintartalma is javult. Az anyatejjel táplált csecsemők vörösvértestértékei szintén javultak, a Hb-szintjük a kiindulási 114,1 ±1,8 g/l­ről a vizsgálat végére 124,3 ±2,9 g/l­re növekedtek. A Maltofer kezelést jól tolerálták.

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Felszívódás
A hatóanyag vas(III)-hidroxid-polimaltóz komplexében lévő vas nincs jelen az emésztőcsatornában szabad vasként, és nem diffúzióval jut be a szervezetbe, mint a vas(II) sók. Ehelyett a vas az IPC-ből szabályozott mechanizmussal szívódik fel, amely megakadályozza a túlzott mértékű vasfelszívódást a Maltofer túladagolása esetén.

Az alkalmazás utáni szérum vasszint növekedése nem korrelál a Hb-ba épült vasként mért teljes vasfelszívódással. Radioaktív jelöléssel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a vörösvértestek által felvett Hb százalékos aránya (Hb-ba épülés) és a teljes testre számolt felszívódás jól korrelál egymással. A jejunumban és a duodenumban van a legmagasabb vasfelszívódás az IPC-ből. Mint minden szájon át alkalmazható vaskészítménynél, a vasdózis növekedésével az IPC-ből származó vas relatív felszívódása csökken, amit a vas Hb-ba történő beépülésének mérése alapján állapítottak meg. A vashiány mértéke (azaz a szérum ferritinszintje) és a relatív vasfelszívódás közötti korrelációt szintén kimutatták (azaz minél kifejezettebb a vashiány, annál jelentősebb a relatív felszívódás). A vassókkal szemben nem találtak negatív hatást az étrendet kiegészítő, IPC-ből származó vas biológiai hasznosulásával kapcsolatban a nem klinikai és klinikai vizsgálatok során. Egy klinikai vizsgálatban kimutatták az IPC-ből származó vas szignifikánsan magasabb biológiai hasznosulását, míg más tanulmányok az egyidejű étkezéssel kapcsolatban pozitív tendenciát, de klinikailag nem releváns hatásokat mutattak ki.

Eloszlás
Az emésztőrendszerben felszívódott vas a vérbe kerül, ahol azonnal kötődik a transzferrinhez. A transzferrin által kötött vas eloszlik ott, ahol szükség van rá, vagy a májban és a lépben raktározódik.
A felszívódás utáni IPC eloszlását egy ikerizotópos technikával (55Fe és 59Fe) végzett vizsgálatban mutatták ki.

Biotranszformáció
A vas többsége a csontvelőben történő vérképzés során beépül a hemoglobin nevű oxigénszállító fehérjébe, vagy ferritinként raktározódik. A vörösvértestekben található vas újrahasznosul azok életciklusa végén. A polimaltóz bomlástermékei (maltóz és glükonát) glükózzá alakul, amelyet az intermedier anyagcsere hasznosít.

Elimináció
A fel nem szívódott vas a széklettel ürül.

Farmakokinetika különleges betegcsoportokban
Nincs rendelkezésre álló adat.


5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos - egyszeri dózistoxicitási, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, reprodukcióra-, és fejlődésre kifejtett toxicitási - vizsgálatokból származó nem-klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.





Csomagolás

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Sötétbarna, viszkózus oldat 150 ml-es, műanyag cseppentőfeltétes, csavaros, HDPE biztonsági gyűrűs kupakkal lezárt, barna üvegben.
1 üveg és 1 polipropilén adagolókupak dobozban.

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk

Megjegyzés: (keresztjelzés nélkül)
Osztályozás: II. csoport
Orvosi rendelvény nélkül is kiadható gyógyszer (VN).

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.



6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 25 °C-on, a fénytől és a nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
Felbontása után 2 hónapon belül felhasználandó.


6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év


7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

Vifor France
100-101 Terrasse Boieldieu
Tour Franklin La Défense 8
92042 Paris La Défense Cedex
Franciaország
Tel.: +33 (0) 1 41 06 58 90
Fax: +33 (0) 1 41 06 58 99


8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)

OGYI-T-5718/04


9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 1997. július 21.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2009. augusztus 12.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2023. október 25.
9

OGYÉI/56896/2023
OGYÉI/56865/2023




Várandósság,szopt.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Terhesség
"A" terhességi kategória: az állatokon végzett reprodukciós kísérletek nem mutatták ki a magzatra káros hatások semmilyen kockázatát. Az első trimeszter után lévő nők körében végzett kontrollos vizsgálatok során sem az anya, sem a magzat vonatkozásában nem jelentkezett semmilyen nemkívánatos hatás (lásd 5.1 pont). A gyógyszer első trimeszterben való alkalmazása során semmiféle kockázatra nincs bizonyíték, a magzatra gyakorolt káros hatás nem valószínű.

Szoptatás
Az anyatej természetes körülmények között is tartalmaz vasat laktoferrinhez kötve. Nem ismert, hogy a Maltofer készítményekből mennyi vas jut át az anyatejbe. A készítmények szoptatás alatti alkalmazása valószínűleg nem okoz nem kívánt hatást a csecsemők szervezetében, azonban a terhesség és szoptatás ideje alatt kizárólag orvosi javaslatra alkalmazhatók.