Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Filmtabletta. Sastravi 50 mg/12,5 mg/200 mg: barnás-vörös, ovális, mindkét oldalán domború, 6,85 × 14,2 mm méretű filmtabletta, egyik oldalán "50", a másikon "LEC" jelöléssel. Sastravi 100 mg/25 mg/200 mg: barnás-vörös, ovális, mindkét oldalán domború, 7,23 × 15,3 mm méretű filmtabletta, egyik oldalán "100", a másikon "LEC" jelöléssel. Sastravi 125 mg/31,25 mg/200 mg: barnás-vörös, ovális, mindkét oldalán domború, 7,5 × 15,8 mm méretű filmtabletta, egyik oldalán "125", a másikon "LEC" jelöléssel. Sastravi 150 mg/37,5 mg/200 mg: barnás-vörös, ovális, mindkét oldalán domború, 7,68 × 16,2 mm méretű filmtabletta, egyik oldalán "150", a másikon "LEC" jelöléssel. Sastravi 200 mg/50 mg/200 mg: barnás-vörös, ovális, mindkét oldalán domború, 8,21 × 17,2 mm méretű filmtabletta, egyik oldalán "200", a másikon "LEC" jelöléssel. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóActavis Group PTC ehf. Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Sastravi 50 mg/12,5 mg/200 mg filmtabletta 50 mg levodopát, 12,5 mg karbidopát (monohidrát formájában) és 200 mg entakapont tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 100 mg/25 mg/200 mg filmtabletta 100 mg levodopát, 25 mg karbidopát (monohidrát formájában) és 200 mg entakapont tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 125 mg/31,25 mg/200 mg filmtabletta 125 mg levodopát, 31,25 mg karbidopát (monohidrát formájában) és 200 mg entakapont tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 150 mg/37,5 mg/200 mg filmtabletta 150 mg levodopát, 37,5 mg karbidopát (monohidrát formájában) és 200 mg entakapont tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 200 mg/50 mg/200 mg filmtabletta 200 mg levodopát, 50 mg karbidopát (monohidrát formájában) és 200 mg entakapont tartalmaz filmtablettánként. Ismert hatású segédanyag: Sastravi 50 mg/12,5 mg/200 mg filmtabletta: 0,48 mg szójalecitint (E322) tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 100 mg/25 mg/200 mg filmtabletta: 0,60 mg szójalecitint (E322) tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 125 mg/31,25 mg/200 mg filmtabletta: 0,66 mg szójalecitint (E322) tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 150 mg/37,5 mg/200 mg filmtabletta: 0,72 mg szójalecitint (E322) tartalmaz filmtablettánként. Sastravi 200 mg/50 mg/200 mg filmtabletta: 0,83 mg szójalecitint (E322) tartalmaz filmtablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Tablettamag: kroszkarmellóz-nátrium hidroxipropilcellulóz trehalóz dihidrát cellulózpor vízmentes nátrium-szulfát mikrokristályos cellulóz magnézium-sztearát Filmbevonat: részben hidrolizált poli(vinil-alkohol) talkum titán-dioxid (E171) makrogol vörös vas-oxid (E172) szójalecitin (E322) sárga vas-oxid (E172) Javallat4.1 Terápiás javallatok A Sastravi Parkinson-kórban szenvedő, felnőtt betegek, valamint a levodopa/dopa dekarboxiláz (DDC) gátló kezelésre nem stabilizálódó, dózis-végi (end-of-dose) motoros fluktuációk kezelésére javallott. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Az optimális napi dózist minden egyes betegnél a levodopa gondos titrálásával kell meghatározni. A napi dózist lehetőség szerint az öt rendelkezésre álló hatáserősség (50 mg/12,5 mg/200 mg, 100 mg/25 mg/200 mg, 125 mg/31,25 mg/200 mg, 150 mg/37,5 mg/200 mg vagy 200 mg/50 mg/200 mg levodopa/karbidopa/entakapon) valamelyikének alkalmazásával kell optimalizálni. A betegeket arra kell utasítani, hogy alkalmazásonként csak egy Sastravi tablettát vegyenek be. A naponta 70-100 mg-nál kevesebb karbidopát szedő betegek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak hányingert és hányást. A 200 mg-nál nagyobb napi összdózisú karbidopa alkalmazásáról csak kevés tapasztalat áll rendelkezésre, ugyanakkor az entakapon maximális javasolt dózisa 2000 mg, ezért a Sastravi maximális dózisa naponta 10 tabletta az 50 mg/12,5 mg/200 mg, 100 mg/25 mg/200 mg, 125 mg/31,25 mg/200 mg és 150 mg/37,5 mg/200 mg hatáserősségek esetében. Tíz darab 150 mg/37,5 mg/200 mg-os Sastravi tabletta egyenlő a napi 375 mg karbidopával. Ennek a napi karbidopa adagnak megfelelően a 200 mg/50 mg/200 mg-os Sastravi maximális javasolt dózisa naponta 7 tabletta. A Sastravi-t általában olyan betegeknél alkalmazzák, akiket jelenleg hasonló dózisú, standard felszabadulású levodopa/DDC-gátlóval és entakaponnal kezelnek. Hogyan kell a levodopa-/DDC-gátló (karbidopa vagy benszerazid) készítményeket és entakapon tablettát szedő beteget átállítani Sastravi-kezelésre? a. Azokat a betegeket, akiket jelenleg is a Sastravi tabletta hatáserősségével megegyező dózisú entakapon és standard felszabadulású levodopa/karbidopa készítménnyel kezelnek, közvetlenül át lehet állítani a megfelelő Sastravi tablettára. Például, az a beteg, aki naponta négyszer egy 50 mg/12,5 mg-os levodopa/karbidopa tablettát és egy 200 mg-os entakapon tablettát vesz be, szedhet naponta négyszer egy 50 mg/12,5 mg/200 mg Sastravi tablettát a szokásos levodopa/karbidopa és entakapon adagja helyett. b. Amikor a Sastravi-terápiát olyan betegeknél kezdik el, akik aktuálisan is entakapon és levodopa/karbidopa kezelést kapnak, de az általuk alkalmazott dózisok nem egyeznek meg az 50 mg/12,5 mg/200 mg (vagy a 100 mg/25 mg/200 mg vagy a 125 mg/31,25 mg/200 mg vagy a 150 mg/37,5 mg/200 mg vagy a 200 mg/37,5 mg/200 mg) Sastravi hatáserősségekkel, a Sastravi dózisának gondos titrálása szükséges az optimális klinikai válasz elérése érdekében. A terápia megkezdésekor a Sastravi dózisát úgy kell beállítani, hogy az a lehető legközelebb legyen a levodopa előzőleg alkalmazott napi teljes dózisához. c. Amikor a Sastravi-kezelést olyan betegeknél kezdik el, akik jelenleg az entakapont és a levodopa/benszerazidot standard felszabadulású gyógyszerformában kapják, a kezelés elindítását megelőző este abba kell hagyni a levodopa/benszerazid adagolását, és másnap reggel meg kell kezdeni a Sastravi adását. A Sastravi kezdő dózisának az előzővel megegyező vagy valamivel (5-10%) több levodopa dózist kell biztosítania. Hogyan kell az aktuálisan entakaponnal nem kezelt beteget átállítani Sastravi-kezelésre? Az aktuális kezelésnek megfelelő dózisú Sastravi-terápia elindítása azoknál a Parkinson-kóros és dózis-végi motoros fluktuációkban szenvedő betegeknél fontolható meg, akiknek állapota a folyamatban lévő standard felszabadulású levodopa-/DDC-gátló kezelésük mellett nem stabilizálódott. Nem javasolt azonban a közvetlen átváltás levodopa-/DDC-gátlószerről Sastravi szedésére azoknál a betegeknél, akiknek dyskinesiájuk van, vagy akiknél a napi levodopa dózis meghaladja a 800 mg-ot. Ezeknél a betegeknél az entakapon-terápiát külön (entakapon tablettákkal végzett) kezelésként tanácsos bevezetni, és a Sastravi-ra történő átállás előtt szükség esetén korrigálni kell a levodopa alkalmazott dózisát. Az entakapon fokozza a levodopa hatásait. Ezért - elsősorban a dyskinesiában szenvedő betegeknél - a Sastravi-kezelés első napjaiban, illetve első heteiben szükségessé válhat az alkalmazott dózist 10-30%-os csökkentése. A levodopa napi dózisa a klinikai állapotnak megfelelően csökkenthető az adagolások közötti időtartam megnyújtásával és/vagy a levodopa alkalmazásonkénti dózisának csökkentésével. Dóziskorrekció a kezelés folyamán Amikor több levodopára van szükség, a dózisajánlások keretein belül mérlegelni lehet a gyakoribb gyógyszeradagolást és/vagy más hatáserősségű Sastravi alkalmazását. Amikor kevesebb levodopára van szükség, a Sastravi napi teljes dózisát vagy az adagolás gyakoriságának csökkentésével, vagyis az adagok közötti időtartam megnyújtásával, vagy az egy bevételkor alkalmazott Sastravi hatáserősség csökkentésével lehet biztosítani. Ha a Sastravi tablettával egyidejűleg más levodopa készítményt is alkalmaznak, figyelembe kell venni a maximális dózisra vonatkozó ajánlásokat. A Sastravi-terápia leállítása: Ha a Sastravi (levodopa/karbidopa/entakapon) kezelést nem folytatják tovább, és a beteget entakapon nélküli levodopa/DDC-gátló terápiára állítják át, a parkinsonos tünetek kielégítő kontrolljának elérése érdekében szükséges az egyéb Parkinson-kór elleni gyógyszerek, különösen a levodopa adagolásának módosítása. Gyermekek és serdülők: A Sastravi biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Idősek: Idős betegeknél nincs szükség a Sastravi dózisának módosítására. Májkárosodás: Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban a Sastravi-t kellő körültekintéssel kell alkalmazni. A dózis csökkentése válhat szükségessé (lásd 5.2 pont). Súlyos májkárosodásra vonatkozóan lásd a 4.3 pontot. Vesekárosodás: A vesekárosodás nem befolyásolja az entakapon farmakokinetikáját. A levodopa és karbidopa farmakokinetikájáról veseelégtelenségben szenvedő betegekkel nem végeztek külön vizsgálatokat, ezért a Sastravi csak megfelelő elővigyázatossággal alkalmazható súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél, amibe beletartoznak a dialízis kezelésben részesülő betegek is (lásd 5.2 pont). Az alkalmazás módja A tablettát szájon át kell bevenni, étkezés közben, vagy étkezéstől függetlenül (lásd 5.2 pont). Egy tabletta egy kezelésnek megfelelő dózist tartalmaz, és a tablettát csak egészben lehet bevenni. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A gyógyszer hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, a szójababbal vagy a földimogyoróval szembeni túlérzékenység. - Súlyos májkárosodás. - Szűkzugú glaucoma. - Phaeochromocytoma. - A Sastravi egyidejű alkalmazása nem-szelektív monoamino-oxidáz (MAO-A és MAO-B) gátlókkal (pl. fenelzin, tranilcipromin). - Szelektív MAO-A- és szelektív MAO-B-gátló egyidejű alkalmazása (lásd 4.5 pont). - A kórelőzményben szereplő neurolepticus malignus szindróma (NMS) és/vagy nem traumás eredetű rhabdomyolysis. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések - A Sastravi nem ajánlott gyógyszer okozta extrapiramidális reakciók kezelésére. - A Sastravi-terápiát óvatosan kell alkalmazni olyan betegeknél, akik ischaemias szívbetegségben, súlyos szív- és érrendszeri betegségben, tüdőbetegségben, asthma bronchialéban, vesebetegségben, vagy endokrin betegségben szenvednek, valamint ha a kórtörténetben peptikus fekély vagy görcsroham szerepel. - Különös gonddal kell monitorozni a szívfunkciót a kezdeti dózismódosítások idején azoknál a betegeknél, akiknek korábbi myocardialis infarctusból visszamaradt pitvari, nodális vagy kamrai ritmuszavaraik vannak. - Minden Sastravi-kezelésben részesülő beteget gondosan monitorozni kell a mentális elváltozások, öngyilkossági késztetésekkel járó depresszió, valamint egyéb súlyos antiszociális magatartás kialakulása szempontjából. A múltban vagy jelenleg pszichózisban szenvedő betegek kezelése fokozott körültekintést igényel. - A dopaminreceptor-blokkoló, különösen a D2-receptor antagonista tulajdonságú antipszichotikumok egyidejű alkalmazásakor elővigyázatosan kell eljárni, és a betegeknél figyelni, hogy nem csökkennek-e az antiparkinson hatások, illetve rosszabbodnak-e a parkinsonos tünetek. - A krónikus nyílt zugú glaucomában szenvedő betegeket megfelelő elővigyázatosság mellett lehet kezelni Sastravi-val, feltéve, hogy az intraocularis nyomás jól kontrollált, és a beteg intraocularis nyomását gondosan monitorozzák. - A Sastravi orthostaticus hypotoniát okozhat. Ezért a Sastravi csak kellő körültekintés mellett alkalmazható azoknál a betegeknél, akik olyan gyógyszereket szednek, amelyek orthostaticus hypotoniát okozhatnak. - A levodopával együttesen alkalmazott entakapon aluszékonysággal és hirtelen elalvásos epizódokkal hozható összefüggésbe a Parkinson-kóros betegeknél, ezért elővigyázatosságra van szükség, ha ezek a betegek gépjárművet vezetnek vagy gépeket kezelnek (lásd 4.7 pont). - Klinikai vizsgálatokban dopaminerg mellékhatások, pl. dyskinesia, gyakrabban fordultak elő az olyan betegeknél, akiknek entakapont és dopaminerg agonistákat (mint például bromokriptin), szelegilint vagy amantadint adtak, azokhoz képest, akik ugyanezzel a kombinációval placebót kaptak. Az egyéb antiparkinson gyógyszerek dózisainak módosítására lehet szükség, amikor a Sastravi-kezelést aktuálisan entakaponnal nem kezelt betegnél indítják el. - Ritkán súlyos dyskinesiák vagy neurolepticus malignus szindróma (NMS) miatt kialakuló rhabdomyolysist figyeltek meg Parkinson-kóros betegeknél. Ezért a levodopa dózisának bármilyen mértékű, hirtelen csökkentése, vagy a gyógyszer abbahagyása gondos odafigyelést igényel, különösen azoknál a betegeknél, akik neuroleptikumokat is kapnak. Az NMS-t, ideértve a rhabdomyolysist és a hyperthermiát is, motoros tünetek (izommerevség, izomgörcsök, tremor), a mentális állapot elváltozásai (pl. izgatottság, zavartság, kóma), hyperthermia, vegetatív funkciózavar (tachycardia, labilis vérnyomás), valamint a kreatin-foszfokináz plazmaszintjének emelkedése jellemzi. Egyes esetekben előfordulhat, hogy ezek közül a tünetek és laborértékek közül csak néhány egyértelmű. Az NMS megfelelő kezelése szempontjából fontos a korai diagnózis. Neurolepticus malignus szindrómára emlékeztető, izommerevséggel, emelkedett testhőmérséklettel, mentális elváltozásokkal és szérum kreatinin koncentrációemelkedéssel jellemzett tünetegyüttesről számoltak be antiparkinson gyógyszerek hirtelen megvonásakor. Az entakapon-kezeléssel összefüggésben sem NMS-t, sem rhabdomyolysist nem jelentettek az olyan kontrollos vizsgálatokból, ahol az entakapon adását hirtelen szakították meg. Az entakapon forgalomba hozatala óta izolált esetekben NMS előfordulásáról számoltak be, különösen az entakapon és az egyidejűleg adott egyéb dopaminerg gyógyszer adagjának hirtelen lecsökkentését vagy az adagolás beszüntetését követően. Amennyiben a Sastravi-t entakapont nem tartalmazó levodopa és DDC gátlószer kombinációjával vagy más dopaminerg szerrel kell helyettesíteni, az átállítást lassan és szükség esetén a levodopa dózisának emelésével kell végrehajtani. - Ha általános műtéti érzéstelenítésre van szükség, a Sastravi-terápia addig folytatódhat, ameddig a beteg szájon át kaphat folyadékot és gyógyszert. Ha a terápiát átmenetileg le kell állítani, a Sastravi akkor adható újra, amikor a beteg ismét képes a korábbival megegyező napi dózisban a gyógyszert szájon át bevenni. - Kiterjesztett Sastravi-terápia alatt javasolt a máj, a vérképző szervek, a szív- és érrendszer, illetve a vese funkciójának rendszeres ellenőrzése. - Azoknál a betegeknél, akiknél hasmenés jelentkezik, az esetleges túlzott mértékű fogyás elkerülése érdekében a testtömeg rendszeres mérése ajánlott. Az entakapon alkalmazása során fellépő, hosszan tartó vagy állandó hasmenés colitis tünete lehet. Tartós vagy állandó hasmenés esetén a gyógyszer szedését abba kell hagyni, és meg kell fontolni megfelelő gyógyszeres kezelés elindítását, illetve a beteg kivizsgálását. - A betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell az impulzuskontroll-zavarok kialakulását. A betegeknek és gondozóiknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a dopamin agonistákkal és/vagy más dopaminerg-kezelésekkel, például levodopával - többek között Sastravi-val - kezelt betegeknél az impulzuskontroll-zavarok magatartási tünetei jelentkezhetnek, mint például a kóros játékszenvedély, megnövekedett szexuális vágy, hypersexualitás, kényszeres költekezés vagy vásárlás, falásroham vagy kényszeres evés. Ilyen tünetek kialakulásakor a kezelés felülvizsgálata javasolt. - A dopamin diszregulációs szindróma (DDS) a karbidopa/levodopával kezelt egyes betegeknél megfigyelt addikciós zavar, amely a készítmény túlzott használatát eredményezi. A kezelés megkezdése előtt a betegeket és gondozóikat figyelmeztetni kell a DDS kialakulásának potenciális kockázatára (lásd még 4.8 pont). - Azoknál a betegeknél, akiknél viszonylag rövid időn belül fokozódó étvágytalanság, gyengeség és testtömeg-csökkenés lép fel, megfontolandó egy általános orvosi kivizsgálás, beleértve a májfunkciók ellenőrzését is. - A levodopa/karbidopa fals pozitív eredményt adhat a vizelet keton tesztcsíkkal történő vizsgálata során, és ezt a reakciót nem befolyásolja a vizeletminta forralása. Glycosuria vizsgálatakor a glükóz-oxidáz módszerek fals negatív eredményt adhatnak. Nátrium A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Sastravi nagymértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A levodopa, karbidopa és entakapon kombináció szédülést és szimptómás orthostaticus hypotoniát okozhat. Ezért gépjárművezetés vagy gépek kezelése során megfelelő elővigyázatosságot kell tanúsítani. A Sastravi-kezelés alatt álló, aluszékonyságtól vagy hirtelen elalvási epizódoktól szenvedő betegeket arra kell utasítani, hogy egészen addig tartózkodjanak a gépjárművezetéstől, illetőleg az olyan tevékenységek végzésétől, amelyeknél az éberség romlása saját magukat vagy másokat súlyos sérülés kockázatának vagy életveszélynek teheti ki (pl. gépek kezelése), amíg az ilyen visszatérő epizódok meg nem szűnnek (lásd 4.4 pont). 4.9 Túladagolás A forgalomba kerülést követő időszakban gyűjtött adatok között olyan izolált túladagolási esetek is találhatók, melyekben a levodopa és entakapon legmagasabb jelentett napi dózisai sorrendben minimálisan 10 000 mg, illetve 40 000 mg voltak. Ezeknél a túladagolásoknál az akut tünetek és jelek többek között az izgatottság, zavarodottság, kóma, bradycardia, kamrai tachycardia, Cheyne-Stokes légzés, a bőr, a nyelv és a conjunctiva elszíneződése, valamint a chromaturia voltak. A Sastravi-kezelés során bekövetkezett akut túladagolás ellátása hasonló a levodopa akut túladagolásáéhoz. A piridoxin azonban nem hatásos a levodopa/karbidopa/entakapon hatásainak visszafordítására. Tanácsos a beteget kórházba utalni és általános támogató intézkedéseket alkalmazni, úgymint azonnali gyomormosás és orvosi szén ismételt alkalmazása. Ez siettetheti az entakapon eliminációját, különösen a tápcsatornából történő abszorpciója/reabszorpciója csökkentésével. A légző-, keringési és kiválasztási rendszerek megfelelő működését gondosan monitorozni kell, és megfelelő támogató intézkedéseket alkalmazni. EKG monitorozást kell elkezdeni, és a beteget gondosan meg kell figyelni a lehetséges ritmuszavarok kialakulása szempontjából. Amennyiben szükséges, megfelelő antiaritmiás terápiát kell alkalmazni. Figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy a beteg a levodopa/karbidopa/entakapon mellett más hatóanyagokat is bevehetett. A túladagolás kezelésében a dialízis hatásossága nem ismeretes. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Egyéb antiparkinson gyógyszerek: Eddig nem tapasztaltak olyan kölcsönhatásokra utaló jeleket, amelyek kizárnák egy standard antiparkinson gyógyszer és a Sastravi-terápia egyidejű alkalmazását. A nagy dózisokban alkalmazott entakapon befolyásolhatja a karbidopa felszívódását. Mindazonáltal a javasolt adagolás mellett (200 mg entakapon, naponta legfeljebb 10 alkalommal) nem figyeltek meg karbidopával létrejövő kölcsönhatást. Az entakapon és szelegilin közötti kölcsönhatásokat levodopa/DDC-gátlószer-kezelésben részesülő Parkinson-kóros betegek bevonásával végzett, ismételt dózisú vizsgálatokban tanulmányozták, és nem interakciókat észleltek. A Sastravi-val együtt adott szelegilin napi dózisa nem haladhatja meg a 10 mg-ot. Elővigyázatosságra van szükség, ha a levodopa-terápiával egyidejűleg az alábbiakban felsorolt hatóanyagokat is kapja a beteg. Vérnyomáscsökkentők: Szimptómás posturalis hypotonia fordulhat elő, ha a már vérnyomáscsökkentőket szedő betegek kezelését levodopával egészítik ki. Ilyenkor szükségessé válhat a vérnyomáscsökkentő gyógyszer dózisának módosítása. Antidepresszánsok: Ritkán a triciklusos antidepresszánsok és levodopa/karbidopa egyidejű alkalmazásakor mellékhatásokról, többek között a vérnyomás-emelkedéséről és a dyskinesiáról számoltak be. Egyszeri dózisú vizsgálatokban egészséges önkénteseknél tanulmányozták az entakapon és imipramin, illetve az entakapon és moklobemid közötti kölcsönhatásokat. Farmakodinámiás kölcsönhatást nem észleltek. Nagyszámú Parkinson-kóros beteget kezeltek levodopa, karbidopa és entakapon, valamint egyéb hatóanyagok, többek között MAO-A gátlók, triciklusos antidepresszánsok, olyan noradrenalin-visszavétel-gátlók, mint pl. a dezipramin, maprotilin és venlafaxin, valamint a katekol-O-metiltranszferáz (COMT) enzim által metabolizált gyógyszerek (pl. katekol-szerkezetű vegyületek, paroxetin) kombinációival. Ezekben az esetekben nem figyeltek meg farmakodinámiás kölcsönhatásokat. Mindazonáltal megfelelő elővigyázatosságra van szükség, amikor ezeket a gyógyszereket Sastravi-val egyidejűleg alkalmazzák (lásd 4.3 és 4.4 pont). Egyéb hatóanyagok: A dopaminreceptor-antagonisták (pl. egyes antipszichotikumok és hányáscsillapítók), fenitoin és papaverin csökkenthetik a levodopa terápiás hatásait. Az ilyen gyógyszereket Sastravi-val együtt szedő betegeket gondosan meg kell figyelni, hogy nem csökken-e náluk a terápiás válasz. Az entakapon citokróm P450 2C9 irányában mutatott in vitro affinitása következtében a Sastravi potenciálisan gátolhatja azon hatóanyagok - mint pl. az S-warfarin - metabolizmusát, amelyek lebomlása ettől az izoenzimtől függ. Egy, egészséges önkéntesekkel végzett kölcsönhatás-vizsgálatban azonban az entakapon nem változtatta meg az S-warfarin plazmaszintjét, ugyanakkor az R-warfarin AUC értéke átlagosan 18%-kal (CI90 11-26%) növekedett. Az INR (International Normalized Ratio) értékek átlagosan 13%-kal (CI90 6-19%) növekedtek. Ezért a Sastravi adagolásának elindításakor az INR kontrollja javasolt olyan betegeknél, akik warfarint kapnak. A kölcsönhatások egyéb formái: Mivel a levodopa és bizonyos aminosavak versengenek egymással, a Sastravi felszívódása néhány, magas fehérjetartalmú étrendet fogyasztó betegnél lelassulhat. A levodopa és az entakapon az emésztőrendszerben kelátokat képezhet. Ezért a Sastravi, és a vaskészítmények bevétele között legalább 2-3 órának kell eltelnie (lásd 4.8 pont). In vitro adatok: Az entakapon a humán albumin II kötőhelyéhez kötődik, amely számos más gyógyszer, egyebek között a diazepám és az ibuprofén kötőhelye is. In vitro vizsgálatok szerint terápiás koncentrációk mellett az érintett gyógyszerek szignifikáns kiszorítása nem várható. Ennek megfelelően eddig nem észleltek ilyen kölcsönhatásra utaló jeleket. 6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások a. A biztonságossági profil összefoglalása A levodopa/karbidopa/entakapon mellett jelentett leggyakoribb mellékhatások, a betegek mintegy 19%-ánál előforduló dyskinesia, emésztőrendszeri tünetek, köztük a betegek megközelítőleg 15%-ánál jelentkező hányinger, valamint 12%-ánál előforduló hasmenés, a betegek közel 12%-át érintő csont- és izomrendszeri, valamint kötőszöveti fájdalom, továbbá a vizelet ártalmatlan, vörösesbarna elszíneződése (chromaturia), ami a betegek közel 10%-ánál jelentkezik. A levodopa/karbidopa/entakapon vagy entakapon levodopa/DDC-inhibitor kombinációjának klinikai vizsgálatai során súlyos fokú emésztőrendszeri vérzést (nem gyakori) és angiooedemát (ritka) is azonosítottak. Elsősorban cholestaticus jellegű súlyos hepatitis, rhabdomyolysis és neurolepticus malignus szindróma is előfordulhat a levodopa/karbidopa/entakapon alkalmazása során, bár a klinikai vizsgálatok adataiból egy esetet sem azonosítottak. b. A mellékhatások táblázatos felsorolása Az 1. táblázatban felsorolt következő mellékhatások 3230 beteg (1810, levodopa/karbidopa/entakapon-vagy entakaponnal kombinált levodopa/DDC inhibitor -kezelésben részesült beteg, valamint 1420, placebóval, valamint levodopa/DDC-inhibitorral vagy levodopa/DDC-inhibitorral kombinált kabergolinnal kezelt beteg) bevonásával lefolytatott, 11, kettős vak klinikai vizsgálat összesített adataiból és az entakapon levodopa/DDC inhibitor kombináció forgalomba hozatala óta gyűjtött adatokból származnak. A mellékhatások gyakorisági kategóriák szerint kerülnek osztályozásra, úgy, hogy a leggyakoribb kerül az első helyre az alábbi konvenciónak megfelelően: nagyon gyakori (?1/10); gyakori (?1/100 - <1/10); nem gyakori (?1/1000 - <1/100); ritka (?1/10 000 - <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, mivel a klinikai vagy epidemiológiai vizsgálatokból nem vonható le érvényes következtetés). 1. táblázat. Mellékhatások Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Gyakori: Anaemia Nem gyakori: Thrombocytopenia Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Gyakori: Testtömegcsökkenés*, étvágytalanság* Pszichiátriai kórképek Gyakori: Depresszió, hallucináció, zavart állapot*, kóros álmok*, szorongás, álmatlanság Nem gyakori: Psychosis, nyugtalanság* Nem ismert: Öngyilkos viselkedés, dopamin diszregulációs szindróma Idegrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: Dyskinesia* Gyakori: Parkinsonismus súlyosbodása (például bradykinesia)*, tremor, "on-off" jelenség, dystonia, mentális zavarok (például memóriazavar, dementia), sonmolentia, szédülés*, fejfájás Nem ismert: Neurolepticus malignus syndroma* Szembetegségek és szemészeti tünetek Gyakori: Homályos látás Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Gyakori: Ischaemiás szívbetegséggel kapcsolatos események, kivéve a myocardialis infarctust (pl. angina pectoris)**, szívritmuszavar Nem gyakori: Myocardialis infarctus** Érbetegségek és tünetek Gyakori: Orthostaticus hypotonia, hypertonia Nem gyakori: Emésztőrendszeri vérzés Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Gyakori: Dyspnoe Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Nagyon gyakori: Hasmenés*, hányinger* Gyakori: Székrekedés*, hányás*, dyspepsia, hasi fájdalom és dyscomfort*, szájszárazság* Nem gyakori: Colitis*, dysphagia Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Nem gyakori: Kóros májfunkciós vizsgálati eredmények* Nem ismert: Főleg cholestaticus jellegű hepatitis (lásd 4.4 pont)* A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Gyakori: Kiütés*, hyperhidrosis Nem gyakori: Egyéb elszíneződés a vizeleten kívül (például bőr, körmök, haj, verejték)* Ritka: Angiooedema Nem ismert: Urticaria* A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Nagyon gyakori: Izomfájdalom, csont- és izomrendszeri, valamint kötőszöveti fájdalom* Gyakori: Izomgörcsök, ízületi fájdalom Nem ismert: Rhabdomyolysis Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Nagyon gyakori: Chromaturia Gyakori: Húgyúti fertőzés Nem gyakori: Vizeletretenció Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Gyakori: Mellkasi fájdalom, perifériás oedema, elesés, járászavar, erőtlenség, fáradtság Nem gyakori: Rossz közérzet *Főként az entakaponnak tulajdonítható mellékhatások vagy azok, amelyek az entakapon alkalmazása során gyakrabban jelentkeznek (legalább 1%-os gyakoriság különbség a klinikai vizsgálati adatokban), mint a levodopa/DDC inhibitor alkalmazásakor. Lásd a "c" részt. **A myocardialis infarctus és más, ischaemiás szívbetegség okozta események előfordulási gyakorisága (sorrendben 0,43%, illetve 1,54%) 2082, dózis-végi motoros fluktuációban szenvedő, és entakapont szedő beteggel végzett 13, kettős vak vizsgálat analíziséből származik. c. Kiválasztott mellékhatások leírása A főként az entakaponnak tulajdonítható mellékhatások vagy azok, melyek az entakapon használata során gyakrabban fordulnak elő, mint a monoterápiában adott levodopa/DDC inhibitorok esetében, a 4.8b pont 1. táblázatában csillaggal jelölve szerepelnek. Ezen mellékhatások némelyike a megnövekedett dopaminerg aktivitással kapcsolatos (például dyskinesia, hányinger és hányás) és leggyakrabban a kezelés elején jelentkezik. A levodopa adagjának csökkentése mérsékli e dopaminerg reakciók súlyosságát és gyakoriságát. Kevés mellékhatásról ismert, hogy közvetlenül az entakapon hatóanyagnak tulajdonítható, ilyen a hasmenés és a vizelet vörösesbarna elszíneződése. Az entakapon néhány esetben a bőr, a körmök, a haj és a verejték elszíneződését is okozhatja. A 4.8b pont 1. táblázatának egyéb mellékhatásai azért kaptak csillag jelölést, mert vagy gyakrabban fordulnak elő (legalább 1%-os gyakoriság-különbség) az entakapon klinikai vizsgálati adataiban, mint az önálló levodopa/DDCI-kezelés során, vagy mert az entakapon forgalomba hozatalát követően egyedi biztonságossági bejelentések érkeztek. A karbidopa/levodopa alkalmazásakor ritkán görcsrohamok fordultak elő, ok-okozati kapcsolatot azonban nem állapítottak meg. Impulzuskontroll-zavarok: A dopamin agonistákkal és/vagy más dopaminerg kezelésekkel, például levodopával - beleértve a Sastravi-t is - kezelt betegeknél kóros játékszenvedély, megnövekedett szexuális vágy, hypersexualitás, kényszeres költekezés vagy vásárlás, falásroham vagy kényszeres evés jelentkezhet (lásd 4.4 pont). A dopamin diszregulációs szindróma (DDS) a karbidopa/levodopával kezelt egyes betegeknél megfigyelt addikciós zavar. Az érintett betegek kompulzív viselkedésmintát mutatnak a dopaminerg szerek helytelen, a motorikus tünetek szabályozásához elegendőnél nagyobb dózisban történő alkalmazásával kapcsolatban, amely egyes esetekben súlyos dyskinesiákat eredményezhet (lásd még 4.4 pont). Levodopával kombinálva az entakapon egyedi esetekben túlzott nappali aluszékonysággal és hirtelen elalvásos epizódokkal járt. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Antiparkinson gyógyszerek, dopa és dopa-származékok. ATC kód: N04BA03 Hatásmechanizmus A jelenlegi ismeretek szerint a Parkinson-kór tünetei a corpus striatum dopamintartalmának kiürülésével állnak kapcsolatban. A dopamin nem jut át a vér-agy gáton. A dopamin prekurzora, a levodopa átjut a vér-agy gáton és enyhíti a betegség tüneteit. Mivel a levodopa nagymértékben metabolizálódik perifériásan, a metabolikus enzimeket gátló szerek nélkül beadott levodopa dózisának csak kis része jut el a központi idegrendszerbe. Farmakodinámiás hatások A karbidopa és a benszerazid olyan perifériás DDC-gátló szerek, amelyek csökkentik a levodopa perifériás metabolizmusát dopaminná, és így több levodopa juthat be az agyba. Ha a levodopa dekarboxilációját egy DDC-gátló szer együttes alkalmazásával csökkentik, akkor alacsonyabb dózisban lehet adni a levodopát, és csökkenteni lehet az olyan mellékhatásokat, mint például a hányinger. A dekarboxiláz DDC-inhibitorral történő gátlása után, a katekol-O-metiltranszferáz (COMT) válik a fő perifériás metabolikus útvonallá, amely a levodopa átalakulását katalizálja 3-O-metildopává (3-OMD), egy potenciálisan ártalmas levodopa metabolittá. Az entakapon reverzíbilis, specifikus, és főleg perifériásan ható COMT gátlószer, amelyet a levodopával egyidejű alkalmazásra terveztek. Az entakapon lelassítja a levodopa clearance-ét a vérből, ami a görbe alatti terület (AUC) megnövekedését idézi elő a levodopa farmakokinetikai profiljában. Következésképpen a levodopa egyes dózisaira adott klinikai válasz növekedni fog és meghosszabbodik. Klinikai hatásosság és biztonságosság A levodopa/karbidopa/entakapon terápiás hatásainak bizonyítékai két, III. fázisú, kettős vak klinikai vizsgálat eredményein alapulnak, amelyekben 376, dózis-végi motoros fluktuációktól szenvedő Parkinson-kóros beteget kezeltek a szokásos levodopa/DDC gátlószer mellett vagy entakaponnal, vagy placebóval. Az entakaponnal vagy entakapon nélkül kezelt betegek otthoni betegségnaplóikba jegyezték fel a napi ON időtartamokat (van megfelelő gyógyszerhatás). Az első vizsgálatban az entakapon az átlagos napi ON időt 1 óra 20 perccel növelte a kiindulási értékhez képest (CI95%: 45 perc, 1 óra 56 perc). Ez a napi ON idő részarány 8,3%-os növekedésének felelt meg. Ennek megfelelően a napi OFF időtartam csökkenése 24% volt az entakapon-csoportban és 0% a placebocsoportban. A második vizsgálatban a napi ON idő átlagos részaránya 4,5%-kal növekedett (CI95%: 0,93%, 7,97%) a kiindulási értékhez képest. Ez a napi ON időtartam átlagosan 35 perces növekedését jelenti. Ennek megfelelően a napi OFF időtartam (nincs megfelelő gyógyszerhatás) az entakapon mellett 18%-kal, míg placebo mellett 5%-kal csökkent. Mivel egy levodopa/karbidopa/entakapon tabletta hatása a kereskedelmi forgalomban kapható standard felszabadulású karbidopa/levodopa készítményekkel egyidejűleg alkalmazott 200 mg entakapon tablettával egyenértékű, megegyező dózisokban ezek az eredmények alkalmazhatók a levodopa/karbidopa/entakapon hatásainak leírására is. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok A hatóanyagok általános tulajdonságai Felszívódás: A levodopa, karbidopa és entakapon felszívódása mind egyénen belül, mind egyének között jelentős változatosságot mutat. Mind a levodopa, mind az entakapon gyorsan szívódik fel és ürül ki. A karbidopa valamivel lassabban szívódik fel és ürül ki, mint a levodopa. Az egyes hatóanyagokat a másik kettő nélkül adva - 200 mg orális dózisban - a levodopa biohasznosulása 15-33%, a karbidopáé 40-70% és az entakaponé 35%. Nagy molekulasúlyú természetes aminosavakban gazdag ételek lassíthatják és csökkenthetik a levodopa felszívódását. A táplálék az entakapon felszívódását nem befolyásolja jelentősebb mértékben. Az eloszlási térfogat mind a levodopa (Vd 0,36-1,6 l/ttkg), mind az entakapon (Vdss 0,27 l/ttkg) esetében mérsékelten alacsony, míg a karbidopa esetében nem állnak rendelkezésre ezzel kapcsolatos adatok. Eloszlás: A levodopa csak kismértékben, mintegy 10-30%-ban, a karbidopa 36%-ban, míg az entakapon nagymértékben (98% körül) kötődik plazmafehérjékhez - főleg szérum albuminhoz. Terápiás koncentrációkban az entakapon nem szorít ki más, szintén nagymértékben kötődő hatóanyagokat (pl. warfarin, szalicilsav, fenilbutazon, vagy diazepám), illetve az entakapont sem szorítja ki jelentősebb mértékben egyik ilyen vegyület sem terápiás, sem magasabb koncentrációban. Biotranszformáció: A levodopa nagymértékben metabolizálódik különféle metabolitokra, a legfontosabb metabolikus útvonal a dopa-dekarboxiláz (DDC) általi dekarboxiláció és a katekol-O-metiltranszferáz általi O-metilálás. A karbidopa két fő metabolitra bomlik, melyek a vizeletben glukuronidok és nem konjugált vegyület formájában választódnak ki. A változatlan karbidopa a teljes vizelet-kiválasztás 30%-át teszi ki. Az entakapon csaknem teljesen metabolizálódik a vizeletbe (10-20%) és az epébe/székletbe (80-90%) történő kiválasztódás előtt. A fő metabolikus útvonal az entakapon és aktív metabolitja, a cisz-izomer, glükuronidizációja, amely a teljes plazma mennyiség mintegy 5%-áért felelős. Elimináció: A levodopa teljes clearance-e 0,55-1,38 l/ttkg/óra tartományban, míg az entakapon clearance-e a 0,70 l/ttkg/óra tartományban van. Külön-külön adva a levodopa eliminációs felezési ideje (t1/2) 0,6-1,3 óra, a karbidopáé 2-3 óra, az entakaponé pedig 0,4-0,7 óra. Rövid felezési idejük következtében ismételt adagoláskor nem fordul elő a levodopa vagy entakapon valódi akkumulációja. Emberi mikroszóma készítmények felhasználásával készült in vitro vizsgálatok adatai azt jelzik, hogy az entakapon gátolja a citokróm P450 2C9 enzimet (IC50~ 4 µM). Az entakapon a P450 izoenzimek más típusait (CYP1A2, CYP2A6, CYP2D6, CYP2E1, CYP3A és CYP2C19) nem, vagy csak kis mértékben gátolta, lásd 4.5 pont. A különböző betegcsoportokra jellemző tulajdonságok Idősek: A karbidopa és entakapon nélkül adott levodopa felszívódása nagyobb mértékű és eliminációja lassabb időseknél, mint a fiatalabb embereknél. Ugyanakkor viszont a kombinációban alkalmazott karbidopa és levodopa esetében az időseknél és fiatalabb embereknél hasonló a levodopa felszívódása, de az AUC még mindig másfélszerese az időskorúaknál mért értékeknek, az életkor előrehaladásával csökkenő DDC aktivitás és alacsonyabb clearance következtében. A karbidopa vagy az entakapon AUC értékében nincsenek szignifikáns eltérések a fiatalabb (45-64 éves) és az idősebb (65-75 éves) betegek között. Nemi különbségek: A levodopa biohasznosulása szignifikánsan nagyobb mértékű nőknél, mint férfiaknál. A levodopa/karbidopa/entakaponnal végzett farmakokinetikai vizsgálatokban a levodopa biohasznosulása nőknél nagyobb mértékű, mint férfiaknál, elsősorban a testtömeg különbség miatt, míg a karbidopa és az entakapon esetében nincs különbség a nemek között. Májkárosodás: Az entakapon metabolizmusa enyhe és közepesen súlyos májkárosodásban (Child-Pugh A és B osztály) szenvedő betegeknél lelassul, ami az entakapon plazmakoncentrációjának emelkedéséhez vezet mind a felszívódási, mind a kiürülési fázisban (lásd 4.2 és 4.3 pont). A karbidopa és levodopa farmakokinetikájáról nem végeztek speciális vizsgálatokat májkárosodott betegeknél, enyhe vagy mérsékelt fokú májkárosodásban azonban a levodopa/karbidopa/entakapon alkalmazásakor kellő körültekintés ajánlott. Vesekárosodás: A vesekárosodás nem befolyásolja az entakapon farmakokinetikáját. Eddig nem számoltak be olyan vizsgálatokról, amelyekben a levodopa és karbidopa farmakokinetikáját kifejezetten vesekárosodott betegeknél értékelték. Mindazonáltal a dialízis kezelésben részesülő betegek esetében megfontolható esetleg hosszabb időközöket tartani az egyes levodopa/karbidopa/entakapon dózisok alkalmazása között (lásd 4.2 pont). 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a monoterápiában vagy kombinációban vizsgált levodopa, karbidopa és entakapon alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Entakaponnal végzett ismételt dózisú vizsgálatokban anaemiát figyeltek meg, amelynek legvalószínűbb oka az entakapon vas-kelát képző tulajdonsága. Az entakapon reprodukciós toxicitását tekintve csökkent magzati testtömeget és enyhén késleltetett csontfejlődést figyeltek meg nyulakban a terápiás dózistartományba eső szisztémás expozíciós szintek mellett. Nyulaknál mind a levodopa, mind a karbidopa és levodopa kombináció zsigeri és vázrendszeri fejlődési rendellenességeket okozott Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése HDPE tablettatartály, fóliával és PP csavaros kupakkal lezárva. Kiszerelések: 10, 30, 100, 130 és 175 db filmtabletta. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatok információk Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Megjegyzés: ? (egy kereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Legfeljebb 30 °C-on tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 2 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Actavis Group PTC ehf. Dalshraun 1 220 Hafnarfjör?ur Izland 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMAI Sastravi 50 mg/12,5 mg/200 mg filmtabletta OGYI-T-22719/01 30× HDPE tartályban és dobozban OGYI-T-22719/02 100× HDPE tartályban és dobozban Sastravi 100 mg/25 mg/200 mg filmtabletta OGYI-T-22719/05 30× HDPE tartályban és dobozban OGYI-T-22719/06 100× HDPE tartályban és dobozban Sastravi 125 mg/31,25 mg/200 mg filmtabletta OGYI-T-22719/07 30× HDPE tartályban és dobozban OGYI-T-22719/08 100× HDPE tartályban és dobozban Sastravi 150 mg/37,5 mg/200 mg filmtabletta OGYI-T-22719/09 30× HDPE tartályban és dobozban OGYI-T-22719/10 100× HDPE tartályban és dobozban Sastravi 200 mg/50 mg/200 mg filmtabletta OGYI-T-22719/13 30× HDPE tartályban és dobozban OGYI-T-22719/14 100× HDPE tartályban és dobozban 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK / MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2014. szeptember 15. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2023. június 29. 14 OGYÉI/43779/2023 OGYÉI/43780/2023 OGYÉI/43782/2023 OGYÉI/43785/2023 OGYÉI/43786/2023 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség Terhes nőknél történő alkalmazásra vonatkozóan nincs megfelelő adat a levodopa/karbidopa/entakapon kombináció tekintetében. Az egyes összetevőkkel állatokon végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). A potenciális humán kockázat nem ismert. A Sastravi terhesség alatt csak akkor alkalmazható, ha az anya számára biztosított előnyök felülmúlják a magzatot fenyegető kockázatokat. Szoptatás A levodopa kiválasztódik az emberi anyatejbe. Bizonyíték van arra, hogy a szoptatás alatti tejelválasztást a levodopa-kezelés elnyomja. Állatoknál a karbidopa és az entakapon kiválasztódik az anyatejbe, azonban nem ismert, hogy bekerül-e az emberi anyatejbe is. Csecsemőknél a levodopa, karbidopa vagy entakapon biztonságossága nem ismert. A Sastravi-kezelés alatt álló nők nem szoptathatnak. Termékenység Preklinikai vizsgálatokban az entakapon, karbidopa vagy levodopa monoterápiás alkalmazása során nem tapasztaltak termékenységre gyakorolt mellékhatásokat. Az entakapon, levodopa és karbidopa kombináció termékenységre gyakorolt hatását értékelő állatkísérleteket nem végeztek. | 
